TÉRSÉGI KLÍMAVÉDELMI STRATÉGIA A ZALA ZÖLD SZÍVE HELYI AKCIÓCSOPORT TERÜLETÉRE KÖZISMERETI ANYAG Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a vidéki területekbe beruházó Európa
TÉRSÉGI KLÍMAVÉDELMI STRATÉGIA A ZALA ZÖLD SZÍVE HELYI AKCIÓCSOPORT TERÜLETÉRE KÖZISMERETI ANYAG Készítette: ZÖLDVERZIÓ Nonprofit Kft (8799 Dötk, Fő út 30.) a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület megbízásából A közismereti anyag a 35/2013 (V. 22.) FVM rendelet alapján a LEADER térségek közötti együttműködés végrehajtásához nyújtott támogatással a Mindent a klímavédelemért c. projekt keretében készült Kerkaszentkirály, 2015-2 -
Tartalomjegyzék Oldal Bevezetés és néhány elgondolkodtató szó a klímaváltozásról 4. A klímaváltozás 5. I. Helyzetfeltárás 12 A Zala Zöld Szíve HACS területének bemutatása 12 Megújuló energiaforrás potenciál a térségben 30 1. II. Akcióterv: Szükséges cselekvések, tennivalók a klímaváltozás mérsékléséért Fenntartható Energiagazdálkodás kialakítása az energiaszükséglet csökkentésére és a megújuló energiaforrásokra alapozva 2. Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása 3. Fenntartható, alacsony energiaszükségletű, alacsony kibocsátású mezőgazdálkodás kialakítása 4. Fenntartható közlekedés, szállítás a kibocsátások mérsékléséért 5. Környezeti szemléletformálás, környezeti nevelés a klímastratégia sikeres megvalósítása érdekében Irodalomjegyzék 97 43 43 69 82 92 95-3 -
Bevezetés és néhány elgondolkodtató szó a klímaváltozásról Ha már felismertük a katasztrófális változások veszélyét, nem kellene teljesen új alapokra helyeznünk az egész vitát? Ha nem tudjuk, hogy az emberi tevékenység miképp fogja érinteni az életet biztosító létfeltételeket, beleértve a születést és a civilizációnk fejlődését, ha fogalmunk sincs róla, hogy a geofizikai hatások miképp hatnak majd a Föld egészére, nem lenne-e ésszerű ultra-konzervatív álláspontot felvenni és foggal-körömmel védeni a természetes világot a gazdasági növekedéssel szemben? Tényleg ennyire merészek vagyunk, hogy az emberi jólétet a természetes rendszerek elé helyezzük? (William Nordhaus, Climate Change, 1996) Hacsak nem állunk meg most azonnal, valóban tönkre fogjuk tenni utódaink életét. Ha még 40-50 évet töltünk el fontoskodással, nekik már semmi esélyük nem lesz, és minden visszaesik a kőkorszakba. Még lesznek emberek, de a civilizáció elbukik. (James Lovelock, 2004) Ami a globális felmelegedést különösen súlyossá teszi az, hogy a Gaia, a nagy Föld-rendszer a pozitív visszacsatolás ördögi csapdájába esett. Az extra hőmennyiség felnagyítódik és hatásai nem egyszerűen plusz értékként fognak jelentkezni. Kicsit ahhoz hasonló, mintha tüzet gyújtanánk, hogy felmelegedjünk, de figyelmetlenül túltáplálnánk, és az ellenőrzésünk alól kiszabadult lángok elharapóznának a bútorainkon is. Ha ez megtörténik, már nem sok időnk marad eloltani a tüzet. A globális felmelegedés, akárcsak a tűz, folyton gyorsul és alig hagy időt a cselekvésre. (James Lovelock, 2004) A megújulók jelene és jövője = Az emberiség jelene és jövője Ha nem hiszel a klímaváltozásban, akkor költözz nyugodtan a Csendes Óceán alá kerülő Tuvalura vagy vásárolj ingatlant a holland mélyföldön! A 2 celzius fokos éves átlagos középhőmérséklet emelkedés átlépésének valószínűsége 95 % (Forrás: ENSZ- Klímajelentés, 2013) A 2 celzius fokos éves átlagos középhőmérséklet emelkedés Szibériában és Amazóniában már megtörtént!!! (Forrás: ENSZ- Klímajelentés, 2014) A világ energiafelhasználását 80 %-ban fosszilis energiahordozók fedezik. A gazdaságos kitermelés lehetősége egyre csökken. Az OECD országok jelenleg a Föld teljes lakosságának csupán a 18 %-át teszik ki, de a világ primer energiaforrásainak 44%-át használják el. Mivel Kína és India demográfiai térhódítása egyre jelentősebb és nem mellékesen gazdaságilag is a megerősödés útján járnak, ezért nagyon valószínű, hogy folytatólagos primer energiaigény növekedés következhet be. (Forrás: ENSZ- Klímajelentés, 2013) Egyetlen probléma sem oldható meg abban a szemléletben, amelyben az létrejött. (Albert Einstein) - 4 -
Tisztelt Érdeklődő! A klímaváltozás mérséklése, a minél nagyobb mértékű energetikai autonómia, az ökológiai láblenyomat csökkentése nem holmi papíron született cél, hanem szükségessége egyre inkább valósággá és egyetlen járható úttá válik a környezeti-, szociális- és gazdasági problémák elhatalmasodása folytán. Nem túl szerencsés hozzáállás, ha a teendőeket kényszernek fogjuk fel pozitivitása miatt-, de valójában mégis az Nincs más út a jövőbe és helyettünk nem oldja meg senki! Az olajkorszak végén, a fenyegető energiaválságban élve, érezve a klímaváltozás következményeit egyre többen sajnos még nem elegen ismerik fel, hogy nem mehet így tovább, nem fogyaszthatunk annyit és úgy, mint eddig. Nehéz és kellemetlen a felismerés és nehéz az elindulás az új úton Jelen tanulmány ehhez kíván segítséget nyújtani! Programunk legfőbb innovativitása az, hogy nem számolunk az energiaszükséglet növekedéséve, sőt a lényeges csökkentését célozzuk meg. Szó sincs Rousseaou-i ideológiáról, miszerint Vissza a természethez! Többek közt azért, mert már ennyi embernek nincs hova visszamenni és nem is megoldás! Tudomásul kell venni végre, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása, az energiaszükséglet csökkentése nem holmi zöld fantazmagória, hanem nagyon is reális szükséglet. Két lehetőségünk van: vagy mi magunk csökkentjük le irányítottan vagy kaotikusan és zavarosan lecsökken magától! 20 év múlva minden emberre a jelenlegi környezeti erőforrások 1/3-a fog jutni, tehát mind a saját, mind a következő generációk iránt igen nagy a felelősségünk. Sokan azt remélik, hogy ezekkel a problémákkal majd megküzd az állam, a szakértők, a nemzetközi szervezetek, a környezetvédők vagy a megfelelő jogi szabályozás, és biztosítják, hogy mi élhessünk úgy, ahogy eddig, vagy ha lehet, egy kicsit jobban. Csalódni fognak. Semmiféle törvény, szervezet, állam vagy civil szerveződés nem tudja megvédeni a Föld sérülékeny élő rendszereit helyettünk. Ne áltassuk magunkat, ezek a problémák nem tőlünk messze, egzotikus tájakon jelentkeznek, és nem mások a növekvő népességű harmadik világbeli országok vagy a túl nagy lábon élő amerikai polgárok tehetnek róla, hanem mi magunk. Mindennapi választásainkkal, ha autóba ülünk, amikor mehetnénk busszal vagy biciklivel is, ha agyoncsomagolt bóvlikat vásárolunk, ha égve hagyjuk feleslegesen a villanyt, kinyitva a vízcsapot. Amikor tétlenül nézzük, hogy kiirtják a közelünkben az erdőt, beépítik a zöldterületeket, amikor olyan politikusokat választunk helyben vagy országosan, akik számára az élő és élettelen környezet védelme puszta nyűg, uniós elvárás. Nekünk magunknak, egyéneknek, közösségeknek kell rádöbbennünk, hogy rajtunk is múlik, merre fordul a világ sorsa. Minél szélesebb körben tudatosítanunk kell, hogy dolgunk van a világgal, hogy kölcsönösen függünk egymástól a nagy földi rendszerrel. Az előbbi gondolatok, tények fényében ajánljuk a közismereti anyagot minden érdeklődő és érdekelt számára! Jelen közismereti anyagunk két térségre készült: a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület és a Zalatermálvölgye Vidékfejlesztési Egyesület területére. A két zalai térség nagyon hasonló adottságú, kiterjedt, aprófalvas szerkezetű, hasonló környezeti-, társadalmi- és gazdasági adottságokkal, ezért a megfogalmazott célok azonosak, teendők pedig igen hasonlóak. Jelen közismereti anyagunk nem tanulmány, elsősorban a figyelemfelhívás és a környezeti tudatosság növelése a fő célja. Igen alkalmas arra, hogy erre alapozva elinduljon a - 5 -
részletes, térségi, településekre lebontott klímastratégia kialakítása ebben a szemléletben. A közismereti anyag másik célja, hogy elméleti- és gyakorlati útmutatásai alapján elinduljon egy szemléletváltozás, egy párbeszéd a különböző csoportok között a klímavédelem érdekében. - 6 -
A Klímaváltozás A klímavédelem kifejezés alatt a számunkra ideálisnak, de legalábbis optimálisan élhetőnek tartott környezeti feltételek fenntartását, ennek érdekében tett intézkedéseket értjük. Fontos ugyanakkor azt is felismernünk, hogy a klímaváltozásáért mérsékléséért tennünk szükséges, de ez nem elégséges feltétele annak, hogy a klímánk ne változzon. A légkörben feldúsult üvegházhatású CO2e gázok kiürülési sebessége igen lassú, egyes esetekben akár 100 évet is kitesz, az üvegházhatás így, igaz egyre csökkenő mértékben, de továbbra is érvényesül, ezért az mindenképpen érzékelhető következményekkel jár a jövőben. A klímastratégiai célok közé ezért a klímaváltozáshoz szükséges alkalmazkodást is fel kell venni. Az éghajlatváltozás elsősorban az időjárás változásain keresztül válik érzékelhetővé számunkra. A 2000-es évek során, a 2005-ös évet leszámítva, minden egyes év átlaghőmérséklete magasabb volt, mint az 1971 és 2000 közötti évek hőmérsékleti átlaga. A 2012-es nyár egyenesen az elmúlt 112 mért év második legmelegebb nyara volt. Csapadékosság terén a 2010-es év emelkedett ki, a maga 959 mm-es átlagmennyiségével, amire rá két évre, 2012-ben az utóbbi 100 év legszárazabb márciusa és augusztusa köszöntött be. A 2013-as év ugyanakkor márciusban rég nem látott téli időjárási viszonyokat, majd rá két hónapra az évszázad árvize vonult le a Dunán. A klímaváltozás legfőbb következménye az átlaghőmérséklet növekedése, a száraz időszakok csökkenése mellett időjárási anomáliák megsokasodása, a szélsőségek erősödése, egyben ezek által okozott károk megnövekedése. A II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2014-2025 szerint a várható időjárás: Az ország egész területén az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A hőmérsékleti szélsőségek közül a fagyos napok száma kb. 35%-kal csökkenhet, míg hőségriadós napok száma különösen az ország középső és északkeleti térségeiben több, mint 30 nappal gyarapodhat. A csapadékjárás rövidebb távú (2050-ig kitekintő) becsléseit jelentős bizonytalanságok terhelik, a változások ezen időtávon nem szignifikánsak. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20%-os növekedése, nyáron pedig 10-30%-os csökkenése vetíthető előre. Az egymást követő száraz napok száma télen kb. 10-15%-kal csökkenhet, nyáron pedig különösen a Dunától keletre 15-25%- kal növekedhet. Az elemzett hazai tendenciák összhangban vannak a globális és a Közép-Európára vonatkozó regionális éghajlatváltozási becslésekkel. A klímaváltozás Magyarországon a csökkenő fagyos napok számával, a hőhullámok gyakoribbá és erősebbé válásával, és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással (közel egyidejűleg aszállyal, árvízzel, belvízzel) fog járni. A szélsőségek várható alakulása jellegzetes térbeli eloszlást mutat és elsősorban Magyarország középső, keleti, és északkeleti területeit érinti kedvezőtlenül, mely a területi sérülékenység vizsgálatok jelentőségére hívja fel a figyelmet. A klímaváltozást a jelenleg ismert adatok alapján a legnagyobb valószínűséggel elsősorban az ember okozza. Az okok között az emberiség energiafelhasználását kell kiemelni, mivel ez teszi ki az antropogén hatások mintegy ¾-t. Emellett nem elhanyagolhatók az intenzív növénytermesztés, állattartás és több más ok, mint a beépített területeknek a Föld természetes területeinek rovására történő terjeszkedése, vagy a nagy CO2 felfogó képességű rendszerek, mint esőerdők, óceánok puffer képességeinek romlását okozó szennyezések. Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyv az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb nemzetközi jogi eszköze. A jegyzőkönyv a fejlett országok által a globális felmelegedésért felelős egyes, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére tett kötelezettségvállalásokat tartalmazza. Az egyezményben megfogalmazott cél: - 7 -
az 1990-es szinthez képest a 2008 2012 közötti időszakban legalább 5%-kal mérsékelni kell a fejlett országok összes kibocsátását. Hosszú folyamatot követően a Kiotói Jegyzőkönyvet 1997. december 11-én fogadták el Kiotóban. A Kiotói Jegyzőkönyv hat üvegházhatást okozó gáz kibocsátása ellen lép fel: - szén-dioxid (CO2); - metán (CH4); - nitrogén-oxid (N2O); - fluorozott szénhidrogének (HFC-k); - perfluor-karbonok (PFC-k); - kén-hexafluorid (SF6). Az egyes gázok üvegházhatást okozó hatása, illetve légkörben töltött ideje eltérő, ezért az egyszerűsítés miatt az üvegházhatású gázok kibocsátását a legjelentősebbnek ítélt CO2 re vetítve adjuk meg CO2e (CO2 egyenérték) formában. Az Európai Unióhoz 2004 előtt csatlakozott tagállamoknak 2008 és 2012 között összesen 8%- kal kell visszaszorítaniuk kibocsátásaikat. A 2004 után csatlakozott országok Lengyelország és Magyarország (6%), valamint a keretegyezmény I. mellékletében nem szereplő Málta és Ciprus kivételével szintén vállalták a 8%-os kibocsátás csökkentést. Az EU új céljait 2020-ig az alábbiakban rögzítették: - 20 %-os ÜHG kibocsátás csökkentés - 20 %-os energiahatékonyság növelése - 20 % megújuló energia arány. A fenti célkitűzések eléréséhez a jegyzőkönyv egy sor különböző módszert javasol: - a kibocsátás-csökkentést célzó nemzeti politikák megerősítése vagy kidolgozása (az energiahatékonyság javítása, a fenntartható mezőgazdasági formák támogatása, megújuló energiaforrások fejlesztése stb.); - együttműködés a többi szerződő féllel (tapasztalat- vagy információcsere, a nemzeti politikák összehangolása a kibocsátási jogok révén, közös végrehajtás és tiszta fejlesztési mechanizmus). A nemzetközi jogi eszköz nem tartalmazott kibocsátás növekedést mérséklő előírásokat a fejlődő országok csoportjára. E jogi eszköz és az eredeti 1992. évi ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény is azt vette alapul, hogy az említett gázok légköri mennyiségének felhalmozódásához sokkal nagyobb volt a fejlettek hozzájárulása. A 2004-től hatályos jegyzőkönyvből végül az USA kihátrált és nemrégiben Kanada is távozását jelentette be. Korábbi ígéreteikkel szemben mindkét ország kibocsátásai számottevően növekedtek, hasonlóképpen számos gyors gazdasági növekedésű fejlődő országéhoz. Mára értett meg a helyzet arra, hogy az USA elnöke már előterjesztett egy javaslatot a szenátus részére, amiből az USA klímavédelmi irányvonalára lehet következtetni. Időközben megszületett a döntés a Kiotói Jegyzőkönyv folytatásáról. Ennek legfontosabb rendelkezése szerint az érintett fejlett országok átlagosan 18%-os kibocsátás-csökkentést vállalnak 2020-ig 1990-hez képest. Japán, Kanada, Oroszország, Új-Zéland és az USA azonban már csak a leendő globális megállapodás keretében hajlandó kötelező vállalásra. A fejlődő országok elvárásainak megfelelően tehát a jegyzőkönyv életben marad, de összességében az abban bennmaradó fejlettek által eddig megajánlott csökkentés messze elmarad az IPCC szerint a legfeljebb 2 C-os hőmérsékletnövekedési korláthoz a fejlettek részéről 2020-ig szükségesnek tartott 25-40%-os kibocsátás-csökkentési követelménytől (nem is szólva az említett öt ország egyelőre jogi értelemben zéró vállalásáról.) A - 8 -
vonatkozó dohai határozat ugyan sürgeti a fejletteket, hogy rövid időn belül növeljék a vállalásaik mértékét, de kimondatlanul is nyilvánvalónak látszik, mindez már a másik, globális megállapodásra irányuló tárgyalási folyamat eredményességétől függ. Ha csak a most rögzített vállalások maradnának, akkor a szakértői becslések alapján a globális átlaghőmérséklet emelkedése jóval meghaladhatja majd a társadalmi és ökológiai hatásai miatt kritikus küszöbértéknek tekintett 2 C-ot. Ábra: A bűvös cél: max. 2 C fok! Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC, angolul: Intergovernmental Panel on Climate Change) az ENSZ által 1988-ban létrehozott szervezet, amelynek létrehozását az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kezdeményezte, illetve az ENSZ Közgyűlése az éghajlatváltozással foglalkozó határozatában megerősítette. Célja, hogy értékelje és összefoglalja az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket. Saját kutatást nem végez, hanem referált tudományos publikációkat dolgoz fel, és ezek tartalmát jelentéseiben foglalja össze. Jelenleg az 5. jelentésnél tartanak, amit 2013. szeptember 22-23-án fogadtak el Stockholmban. Az IPCC legfőbb eredményei közé sorolható, hogy tudományos alapossággal támasztotta alá a klímaváltozás tényét, amit mára a világ politikusi elitje is tényként kezel. A klímaváltozás elsődleges okaként az IPCC az emberiség fosszilis energiahordozók felhasználásából eredő üvegházhatású gázok kibocsátását jelölte meg. Az IPCC 5. Stockholmban elfogadott jelentése szerint, bár az utóbbi években a felmelegedés váratlanul lassult, a trendek nem fordultak meg, az időjárási szélsőségek fokozódtak. A stagnáló melegedés (ahogyan az utóbbi években gyakran nevezték) az éghajlat természetes változékonyságának egyenes következménye. A globális átlaghőmérséklet 2100- ig akár 6 C fokkal is emelkedhet, miközben a 2 C fok feletti emelkedés is már emberek millióinak a létfeltételeit veszélyezteti. A változások elsősorban nagy légköri mozgások megváltozása miatt változó csapadékeloszlást, az éghajlati övek eltolódását, és jelentős részben az olyan időjárási szélsőségek, mint hőhullámok, szélviharok és növekvő intenzitású csapadékok és erősödő aszályok sorozatát okozzák. - 9 -
Ábra: Az átlagban 2 C fok feletti éves középhőmérséklet-emelkedés az egyes térségekben Ezek a hatások nem csak gazdaságilag és társadalmilag, de biológiailag is veszélyeztetik létünket, mivel a változás sebességéhez sem a növényzet sem az állatvilág nem képes elég gyorsan alkalmazkodni, ami többek között az élelmiszer-termelésünket és a biológiai változatosság csökkentésével az ökoszisztéma válságtűrő képességét is rontja. A döntéshozói összefoglaló kiemelt kijelentései és kommentárok - az IPCC a kiemelt állítások megfogalmazásánál a lehető legegyszerűbb és legvilágosabb megfogalmazásra törekedett olyan állításokra, amelyek nem engedik meg, hogy olvasójuk (további tudás hiányában) téves következtetésre jusson az éghajlatváltozás tényét, jellemzőit és várható kimenetelét illetően. Ezért is nagyon egyértelműek az alábbi kijelentések: Az emberi tevékenység hatása az éghajlati rendszerre kétségtelen. Ezt igazolja a légköri üvegházgáz-koncentráció növekedése, a pozitív sugárzási kényszer, a megfigyelt melegedés és az éghajlati rendszer működéséről nyert új ismereteink. Az elmúlt három évtized mindegyike melegebb volt, mint az azt megelőző évtizedek 1850 óta. Az északi féltekén az 1983-2012-ig tartó időszak valószínűleg a legmelegebb 30 éves periódus az elmúlt 1400 évben. - 10 -
Ábra: A kyotoi gázkibocsátások tervezett alakulása Ábra: A 2 C fok feletti éves középhőmérséklet-emelkedés átlépésének kockázata - 11 -
Ábra: Emberek milliói vannak/lesznek veszélyben - 12 -
I. Helyzetfeltárás és a célok meghatározása: 1. Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület területének bemutatása - 13 -
A Zala Zöld Szíve HACS települései (53 település) Baktüttős Hernyék Lovászi Pusztaederics Tótszerdahely Bánokszentgyörgy Iklódbördőce Maróc Pusztamagyaród Valkonya Barlahida Kányavár Mikekarácsonyfa Pusztaszentlászló Várfölde Bázakerettye Kerkaszentkirály Molnári Semjénháza Zajk Becsehely Kerkateskánd Murarátka Szécsisziget Zebecke Borsfa Kiscsehi Muraszemenye Szentliszló Bucsuta Kistolmács Nova Szentmargitfalva Csertalakos Kissziget Oltárc Szentpéterfölde Csömödér Lasztonya Ortaháza Tófej Csörnyeföld Lenti Páka Tormafölde Dobri Letenye Petrivente Tornyiszentmiklós Gutorfölde Lispeszentadorján Pördefölde Tótszentmárton A térség minden településére a lakosság fogyatkozása és elöregedése jellemző. Mivel alapvetően kistelepüléses a térség, ezért ezek a folyamatok a magyar átlagnál kisség intenzívebbek. Az utóbbi időkben elindult egy egyelőre még nem markáns, de jól érzékelhető és a jövőre nézve igen pozitív folyamat a szép, nyugodt környezetű kistelepülésekre irányuló beköltözés, melyek egyre inkább felértékelődnek, mint lakóhely, élettér. A HACS területe hazánk DNy-i részén, Zala megyében, Horvátország és Szlovénia szomszédságában fekszik. A vidék tájföldrajzi alapon két markánsan elkülönülő egységre bontható. Az egyik a Mura fluviális, akkumulációs síksága, másik pedig az ettől északra elhelyezkedő, a 300 méteres tengerszintfeletti magasságot csak ritkán meghaladó, szelíd dombvidék, a Zalai-dombság. A Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület (HACS) települései az alábbi kistájakhoz tartoznak (Forrás: Magyarország kistájainak katasztere) - 14 -
A települések kistáji besorolása 1. Mura-balparti sík 2. Egerszeg-Letenyei-dombság 3. Közép-Zalai-dombság (Göcsej) Csörnyeföld Dobri Kerkaszentkirály Letenye Molnári Murarátka Muraszemenye Semjénháza Tótszentmárton Tótszerdahely Bázakerettye Becsehely Borsfa Kiscsehi Kistolmács Lispeszentadorján Maróc Petrivente Pusztaszentlászló Szentmargitfalva Valkonya Zajk Baktüttös Bánokszentgyörgy Barlahida Bucsuta Csertalakos Csömödér Gutorfölde Hernyék Kányavár Kissziget Lasztonya Mikekarácsonyfa Nova Oltárc Ortaháza Páka Pördefölde Pusztaederics Pusztamagyaród Szentliszló Szentpéterfölde Tófej Várfölde 4. Kerka-vidék (Hetés) Iklódbördőce Kerkateskánd Lenti Lovászi Szécsisziget Tormafölde Tornyiszentmiklós Terület-Belterület-Külterület-Lakónépesség (2013) Település Terület (hektár) Belterület (hektár) Külterület (hektár) Lakónépesség Baktüttős 971 82 888 332 Bánokszentgyörgy 3254 121 3019 641 Barlahida 609 80 530 112 Bázakerettye 803 137 574 829 Becsehely 3608 321 2788 2091 Borsfa 1183 141 896 709 Bucsuta 1619 61 1528 217 Csertalakos 199 18 181 27 Csömödér 779 84 695 639 Csörnyeföld 2124 72 1876 415 Dobri 789 43 657 143 Gutorfölde 2485 191 2129 997 Hernyék 1031 42 989 95-15 -
Iklódbördőce 1230 53 1034 279 Kányavár 420 49 371 116 Kerkaszentkirály 811 56 755 224 Kerkateskánd 894 43 731 176 Kiscsehi 1143 57 1053 171 Kistolmács 1220 46 661 167 Kissziget 707 66 1109 182 Lasztonya 877 28 811 79 Lenti 7380 629 6443 7908 Letenye 4174 417 3590 4176 Lispeszentadorján 914 76 797 284 Lovászi 967 173 650 1220 Maróc 516 31 407 71 Mikekarácsonyfa 850 87 764 276 Molnári 1286 83 1153 726 Murarátka 1204 44 1006 239 Muraszemenye 1615 108 1420 609 Nova 3929 120 3591 810 Oltárc 2953 88 2784 275 Ortaháza 703 35 668 110 Páka 2318 149 1842 1154 Petrivente 765 63 702 354 Pördefölde 1912 37 1875 57 Pusztaederics 955 39 774 170 Pusztamagyaród 1602 170 1253 552 Pusztaszentlászló 1034 135 875 585 Semjénháza 470 72 388 597 Szécsisziget 620 30 524 205 Szentliszló 689 62 627 270 Szentmargitfalva 312 31 263 77 Szentpéterfölde 1199 42 1146 126 Tófej 1532 116 1416 699 Tormafölde 1886 65 1647 324 Tornyiszentmiklós 1852 103 1599 593 Tótszentmárton 1017 106 846 839 Tótszerdahely 1229 125 1105 1104 Valkonya 755 29 704 55 Várfölde 1487 37 1451 195 Zajk 1239 62 1107 241 Zebecke 445 35 410 65 Összesen 72 290 5 193 67 097 33 607 (Forrás: KSH, 2013) - 16 -
Terület, bel- és külterület, művelési ágak településenként, 2012. Település Terület (ha) Belterület (ha) Külterület (ha) erdő fásított terület gyep (legelő) Művelési ágak (ha) gyep (rét) Gyümölcsös Halastó kert kivett szántó szőlő Baktüttős 971 82 888 306,55 0,00 3,03 129,83 0,00 0,00 0,00 116,21 414,90 0,00 Bánok-szentgyörgy 3 140 121 3 019 1 913,54 0,30 222,34 190,40 11,31 14,80 17,03 192,10 662,14 30,19 Barlahida 610 80 530 195,81 0,00 10,26 76,69 0,25 0,00 0,00 111,72 215,45 0,00 Bázakerettye 711 137 574 161,06 1,15 164,68 88,62 62,79 0,00 7,66 191,99 95,61 29,92 Becsehely 3 109 321 2 788 834,13 105,09 71,43 173,35 62,84 0,00 2,19 440,57 1 826,18 91,70 Borsfa 1 037 141 896 307,18 2,84 156,19 82,05 17,19 0,00 10,98 173,50 387,50 45,56 Bucsuta 1 589 61 1 528 1 035,87 1,28 19,84 150,14 2,57 0,00 2,40 97,09 299,98 9,95 Csertalakos 199 18 181 12,17 0,00 17,14 39,20 0,00 0,00 0,00 29,19 101,75 0,00 Csömödér 779 84 695 174,23 0,00 66,03 99,54 0,00 0,00 0,00 160,12 278,70 0,00 Csörnyeföld 1 948 72 1 876 1 314,46 2,41 98,29 77,09 12,44 0,00 11,27 165,92 380,19 61,88 Dobri 700 43 657 272,56 2,72 58,37 122,14 10,09 0,00 4,17 94,02 207,57 17,66 Gutorfölde 2 320 191 2 129 545,11 0,06 245,92 136,76 286,74 0,00 8,39 304,78 898,84 58,88 Hernyék 1 031 42 989 777,85 0,00 7,72 2,48 0,00 0,00 0,00 62,55 180,57 0,00 Iklódbördőce 1 087 53 1 034 445,31 0,79 61,19 161,99 3,73 0,00 1,55 159,31 353,22 42,96 Kányavár 420 49 371 74,80 0,14 83,34 27,47 0,45 0,00 0,00 61,60 171,49 0,64 Kerka-szentkirály 811 56 755 26,61 10,49 26,74 41,85 0,20 0,00 0,00 126,89 578,66 0,00 Kerkateskánd 774 43 731 234,76 0,00 14,33 189,13 15,32 0,00 11,20 82,43 306,43 39,91 Kiscsehi 1 110 57 1 053 756,63 2,26 103,04 89,97 0,53 1,82 2,67 110,61 63,58 11,69 Kissziget 707 46 661 117,61 0,00 10,39 115,86 0,00 0,00 0,00 76,83 386,01 0,00 Kistolmács 1 175 66 1 109 961,67 4,50 34,80 47,97 5,10 0,00 0,65 97,44 54,48 13,81 Lasztonya 838 28 811 356,66 0,00 45,23 171,16 4,97 0,00 1,87 61,90 221,31 13,70 Lenti 7 072 629 6 443 3 027,56 1,16 298,94 455,92 34,64 0,00 23,82 1 739,49 1 688,83 109,15 Letenye 4 008 417 3 590 1 051,64 0,61 254,80 90,29 6,89 0,00 11,09 844,19 1 850,23 63,93 Lispeszent-adorján 873 76 797 331,48 8,01 20,77 69,82 3,93 0,00 2,11 111,13 349,47 17,04 Lovászi 823 173 650 230,49 0,23 67,62 152,33 12,10 0,00 11,12 254,96 200,79 37,34 Maróc 438 31 407 240,44 0,50 96,30 77,96 7,28 0,00 2,49 44,49 26,46 19,94 Mikekarácsonyfa 850 87 764 188,97 0,37 23,41 58,87 0,86 0,00 0,00 124,21 450,02 3,71 Molnári 1 237 83 1 153 160,00 3,00 158,16 62,36 0,41 0,00 3,63 218,44 660,73 19,65 Murarátka 1 050 44 1 006 734,84 1,56 150,80 121,30 4,26 0,00 3,16 101,76 74,72 11,84 Muraszemenye 1 528 108 1 420 310,32 2,56 132,37 168,23 4,84 0,00 2,58 345,53 632,54 16,50 Nova 3 711 120 3 591 2 089,65 0,00 61,15 319,49 28,20 0,00 12,04 285,06 1 091,71 41,75 Oltárc 2 872 88 2 784 2 086,76 42,18 88,31 101,30 7,63 0,62 4,37 141,62 470,23 9,66 Ortaháza 703 35 668 328,72 0,00 11,90 70,56 8,27 0,00 0,00 90,44 193,14 0,00 Páka 1 991 149 1 842 1 033,97 1,13 69,69 273,92 25,20 0,00 5,97 214,43 599,76 93,96 Petrivente 765 63 702 70,05 0,00 23,64 32,12 0,00 0,00 0,00 94,10 545,51 0,00 Pördefölde 1 912 37 1 875 1 436,20 0,00 77,31 95,04 0,00 0,00 0,00 82,64 221,15 0,00 Pusztaederics 813 39 774 422,66 0,12 44,36 84,11 23,35 0,00 6,21 70,43 264,45 39,58 Puszta-magyaród 1 423 170 1 253 374,28 0,00 44,03 168,59 27,00 0,00 12,44 201,67 734,35 39,77 Puszta-szentlászló 1 010 135 875 165,82 0,16 28,77 49,62 6,02 0,00 3,14 166,58 603,22 10,74 Semjénháza 460 72 388 66,16 0,88 1,15 10,26 0,00 0,00 1,81 97,67 286,69 5,22 Szécsisziget 554 30 524 312,96 0,20 57,50 61,37 2,15 0,00 1,20 66,22 107,08 11,52 Szentliszló 689 62 627 108,89 0,00 49,18 57,56 0,00 0,00 0,00 87,38 386,02 0,00-17 -
Szentmargit-falva 294 31 263 65,97 2,04 95,85 30,05 8,03 0,00 1,21 42,52 57,73 8,83 Szentpéterfölde 1 187 42 1 146 863,39 0,00 129,72 60,43 0,80 0,00 1,13 109,17 26,71 7,92 Tófej 1 532 116 1 416 263,01 0,00 31,09 59,81 2,37 0,00 0,00 175,67 1 000,27 0,00 Tormafölde 1 712 65 1 647 1 095,54 0,65 92,01 100,09 41,82 0,00 8,26 134,35 372,25 40,73 Tornyiszent-miklós 1 702 103 1 599 663,77 10,06 95,81 149,58 14,83 0,00 9,11 302,67 569,69 36,89 Tótszentmárton 952 106 846 37,86 0,39 5,56 37,98 1,21 0,00 13,97 152,89 745,06 21,95 Tótszerdahely 1 230 125 1 105 73,19 1,56 65,30 123,10 0,00 2,90 0,00 286,77 677,34 0,00 Valkonya 733 29 704 567,99 1,08 11,21 42,48 2,21 0,00 0,65 40,92 84,11 4,47 Várfölde 1 487 37 1 451 1 128,01 0,09 54,46 69,90 0,00 0,00 0,39 62,65 171,74 0,00 Zajk 1 168 62 1 107 839,28 1,69 28,30 91,26 2,25 5,48 7,05 94,76 144,64 24,66 Zebecke 445 35 410 70,60 0,00 36,05 36,52 0,00 0,00 0,00 47,88 253,67 0,00 ÖSSZESEN 72 290 5 193 67 097 31 265 214,3 3 925,8 5 595,9 773 25,6 231 9 749,4 23 625 1 165 (Forrás: KSH, 2012. és önkormányzatok, 2014). A táblázatban látható a művelési ágak alapján is, hogy a térség ökológiai adottságai igen kedvezőek: A magyar átlagnál magasabb erdősültség Gyümölcsösök, szőlősök, gyepgazdálkodás magas részaránya Regisztrált Vállalkozások, gazdasági egységek településenként, 2013. Település Regisztrált vállalkozás Ebből korlátolt felelősségű társaság betéti társaság egyéni vállalkozás Baktüttős 23 9 2 12 Bánokszentgyörgy 25 3 3 19 Barlahida 13 6 7 Bázakerettye 52 12 12 28 Becsehely 134 37 9 88 Borsfa 30 6 24 Bucsuta 7 2 1 4 Csertalakos 0 Csömödér 31 11 4 16 Csörnyeföld 8 2 1 5 Dobri 9 1 1 7 Gutorfölde 47 8 4 35 Hernyék 5 2 1 2 Iklódbördőce 15 2 13 Kányavár 1 1 Kerkaszentkirály 8 1 1 6 Kerkateskánd 8 2 6-18 -
Kiscsehi 12 1 1 10 Kistolmács 7 3 4 Kissziget 1 1 Lasztonya 3 1 2 Lenti 776 173 91 512 Letenye 278 67 37 174 Lispeszentadorján 3 1 2 Lovászi 42 14 4 24 Maróc 2 1 1 Mikekarácsonyfa 9 1 1 7 Molnári 34 13 3 18 Murarátka 20 7 2 11 Muraszemenye 18 4 1 13 Nova 50 12 3 35 Oltárc 14 4 1 9 Ortaháza 6 1 5 Páka 61 7 11 43 Petrivente 13 2 5 6 Pördefölde 2 2 Pusztaederics 5 1 4 Pusztamagyaród 24 5 3 16 Pusztaszentlászló 23 5 2 16 Semjénháza 29 13 2 14 Szécsisziget 9 1 1 7 Szentliszló 8 3 5 Szentmargitfalva 3 2 1 Szentpéterfölde 2 2 Tófej 21 1 4 16 Tormafölde 19 8 1 10 Tornyiszentmiklós 39 9 3 27 Tótszentmárton 44 10 4 30 Tótszerdahely 70 22 9 39 Valkonya 5 2 3 Várfölde 10 4 6 Zajk 1 1 Zebecke 4 1 3 ÖSSZESEN 2083 498 233 1352 (Forrás: KSH, 2014) - 19 -
Közintézmények, 2013 Település Háziorvos és házi gyermekorvos Gyógyszertár férőhely Óvoda óvodás gyermek óvodai gyermekcsoport osztály tanuló pedagógus Települési könyvtárak könyvtári egységei beiratkozott olvasói Baktüttős 0 1741 33 Bánokszentgyörgy 1 1 45 33 2 6 64 10 11923 348 Barlahida 0 868 31 Bázakerettye 1 1 30 22 1 7 62 10 13308 182 Becsehely 2 1 75 63 3 8 164 17 13124 139 Borsfa 0 50 34 2 8 101 14 4257 186 Bucsuta 0 956 45 Csertalakos 0 20 Csömödér 1 50 23 1 8449 87 Csörnyeföld 0 2675 68 Dobri 0 1253 20 Gutorfölde 1 1 50 17 1 4 23 5 10805 61 Hernyék 0 1252 55 Iklódbördőce 0 1567 48 Kányavár 0 1290 17 Kerkaszentkirály 0 1869 59 Kerkateskánd 0 32 Kiscsehi 0 624 34 Kistolmács 0 1843 79-20 -
Kissziget 0 1321 60 Lasztonya 0 697 30 Lenti 4 2 275 256 11 40 798 77 92439 1917 Letenye 3 1 150 130 6 16 315 32 42771 1443 Lispeszentadorján 0 1826 46 Lovászi 1 50 38 2 8 126 13 20378 286 Maróc 0 376 36 Mikekarácsonyfa 0 1438 36 Molnári 1 25 21 1 3699 54 Murarátka 0 1577 64 Muraszemenye 1 45 40 2 8 88 11 10567 158 Nova 0 50 36 2 1 12 2 12868 76 Oltárc 0 1500 53 Ortaháza 0 1472 21 Páka 1 1 50 28 2 8 127 19 15152 424 Petrivente 0 1765 47 Pördefölde 0 20 Pusztaederics 0 1363 42 Pusztamagyaród 1 50 26 2 8 87 13 7693 294 Pusztaszentlászló 0 25 14 1 14500 96 Semjénháza 0 3050 21 Szécsisziget 0 1779 31 Szentliszló 0 795 57 Szentmargitfalva 0 785 22 Szentpéterfölde 0 1109 29-21 -
Tófej 0 50 29 2 8 114 13 5185 67 Tormafölde 0 2581 37 Tornyiszentmiklós 1 25 13 1 2443 135 Tótszentmárton 0 50 14 1 1 17 3 2906 119 Tótszerdahely 1 25 25 1 8 130 13 9948 168 Valkonya 0 614 17 Várfölde 0 1273 46 Zajk 0 1893 35 Zebecke 0 890 23 ÖSSZESEN 20 8 1170 862 44 139 2228 252 346457 7554 (Forrás: KSH, 2014) - 22 -
Energiafogyasztás, 2013 Település Terület, hektár Lakónépesség az év végén Lakásállomány az év végén Háztartási villamosenergiafogyasztók Háztartások részére szolgáltatott villamos energia, MWh Háztartási vezetékesgázfogyasztók Ebből: fűtési fogyasztók Összes szolgáltatott gáz, ezer m 3 Ebből: háztartásoknak Baktüttős 971 332 144 145 310 68 64 65,7 58,7 Bánokszentgyörgy 3254 641 290 292 410 241 238 242,2 200,8 Barlahida 609 112 86 94 144 26 26 13,2 6,1 Bázakerettye 803 829 384 473 557 372 360 598,9 319,9 Becsehely 3608 2091 748 1068 2134 582 564 696,3 470,6 Borsfa 1183 709 292 398 533 268 261 319 216,7 Bucsuta 1619 217 109 108 171 76 76 104 65 Csertalakos 199 27 30 32 38 5 5 5,5 4,7 Csömödér 779 639 260 266 513 120 115 100,1 60,8 Csörnyeföld 2124 415 213 326 309 177 175 172,4 135,4 Dobri 789 143 103 124 122 89 88 68,5 63,6 Gutorfölde 2485 997 478 572 958 438 424 420 355,8 Hernyék 1031 95 65 66 82 28 28 13,1 12,7 Iklódbördőce 1230 279 137 150 256 81 76 47,5 45,3 Kányavár 420 116 82 83 98 38 38 19,2 17 Kerkaszentkirály 811 224 115 115 235 109 106 101,3 96,1 Kerkateskánd 894 176 97 233 187 35 34 15,4 14 Kiscsehi 1143 171 99 140 163 90 80 60,8 55,1 Kistolmács 1220 167 81 122 177 Kissziget 707 182 92 91 149 32 32 16,4 15,5 Lasztonya 877 79 56 47 60-23 -
Lenti 7380 7908 3528 4964 8145 3310 3178 40625 2873,8 Letenye 4174 4176 1593 1923 3719 1332 1305 1849,5 1119 Lispeszentadorján 914 284 171 179 214 151 147 134,4 109,1 Lovászi 967 1220 585 726 791 548 539 811,5 558,3 Maróc 516 71 70 72 88 Mikekarácsonyfa 850 276 145 134 204 43 41 26 25,3 Molnári 1286 726 269 320 594 204 199 232,2 180,9 Murarátka 1204 239 127 168 231 Muraszemenye 1615 609 285 392 503 236 233 278 183,2 Nova 3929 810 355 437 818 186 179 272,8 79,5 Oltárc 2953 275 125 121 228 Ortaháza 703 110 54 58 93 30 30 20,6 20,6 Páka 2318 1154 529 697 1041 316 310 250,4 176,5 Petrivente 765 354 132 129 314 97 93 61,3 53,3 Pördefölde 1912 57 42 38 50 7 7 3,9 2,6 Pusztaederics 955 170 91 106 154 64 61 87,3 41,6 Pusztamagyaród 1602 552 264 274 484 142 140 141,4 91,5 Pusztaszentlászló 1034 585 271 330 500 247 244 316 202,3 Semjénháza 470 597 219 237 506 164 162 170,4 153,9 Szécsisziget 620 205 105 152 221 57 55 3 2,3 Szentliszló 689 270 136 145 247 121 119 84,2 75,9 Szentmargitfalva 312 77 65 67 75 Szentpéterfölde 1199 126 83 77 115 Tófej 1532 699 289 307 567 297 258 4810,6 236,6 Tormafölde 1886 324 199 307 291 185 183 132,5 128 Tornyiszentmiklós 1852 593 295 310 460 265 262 266,5 227,8 Tótszentmárton 1017 839 322 411 764 238 234 187,3 151 Tótszerdahely 1229 1104 431 457 984 361 354 315,7 222,1 Valkonya 755 55 46 49 74-24 -
Várfölde 1487 195 101 101 150 84 84 66,8 55 Zajk 1239 241 93 221 179 Zebecke 445 65 41 46 77 17 17 10,1 9,5 Összesen 76 565 33 607 15 022 18 900 30 487 11 577 11 224 54 236,9 9193,4 (Forrás: KSH, 2014) Lakóingatlanok és energiafogyasztás A térség minden településére a lakosság fogyatkozása és elöregedése jellemző. Mivel alapvetően kistelepüléses a térség, ezért ezek a folyamatok a magyar átlagnál kisség intenzívebbek. E folyamattal együtt jár a háztartások feldarabolódása, elaprózódása, azaz egyre inkább az egy, max. két személyes háztartások a jellemzőek, ami a háztartások energiaigényét összes energiaigényét növeli (Több különálló háztartásban él a lakosság.). A lakóingatlanok jelenetős részében két súlyos probléma van: A 30 évesnél régibb házak döntő többsége felújításra szorul, mely által az energiaszükséglet jelentősen csökkenthető, de ezek 50%-ban szociálisan rászorult családok vagy idős, rosszabb anyagi helyzetű emberek élnek. Az elmúlt 30 éven belül épület házak döntő többsége túl nagy (nagy családra, több generáció együttélésére tervezve) és abban az időszakban épültek (általában a 80-as évek), mikor az energiaszükséglet nem volt szempont. (gyakran rosszabb minőségű építőanyagból épületek és rosszabbul szigeteltek, mint az 50-70éves vagy még régebbi házak. A felújított házaknál nem volt elsődleges szempont az energiaszükséglet csökkentése Lenti, Letenye tömbházaiban jelentkezik a tipikus élettartam vége probléma, így rövid időn belül teljesen felújítandók. (Ezzel ellentétben üde és tanulságos példát nyújtanak Bázakerettye olajos épületei, lakóházai!) Elavult, nagyon rossz hatásfokú fűtőberendezések. (Sajnos közel járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy a fűtőberendezések 10% szinte életveszélyes és hatékonysága 40 % körüli!!!) Egyre súlyosabbá válik az energiaszegénység! A háztartásokban a hőenergiát jelenleg biztosító eszközök minősége, állapota elképesztően alacsony, hasonlóan a magyar vidéki átlagnak. A térség gázellátása országos szinten az egyik legmagasabb, de az egyre inkább emelkedő gázárak mellett egyre jobban előtérbe kerül a biomassza energetikai hasznosítása. Összességében a városokat leszámítva jelenleg 50-60 % körüli, ami önmagában pozitív folyamat lenne, ha nem ilyen elképesztően hatékonytalan, rossz minőségű eszközökkel történne. Egyelőre még nem sokat javít a helyzeten, hogy a vidéki településeken is megjelentek a korszerűbb megoldások a jobb módúak, értelmiségiek és környezettudatos családok háztartásaiban. - 25 -
E folyamat sürgős beavatkozást kíván, mert az egyre csökkenő életszínvonal mellett egyre inkább nő a biomasszát hasznosítók és ezen belül a rossz minőségű biomasszát egyre hatékonytalanabb és rosszabb minőségű eszközökkel hasznosítók aránya, ami szociális összeomláshoz (energiaszegénység elhatalmasodása) és súlyos, lokális környezeti kockázatokhoz vezethet. A jelenleg elterjedt, hatékonytalan, pazarló berendezések (normál fakazán, vegyes tüzelésű kazánok, cserépkályhák többsége) esetében nagyobb a kibocsátás, mint a fosszilis energiahordozók esetében, ezért nagyon nem mindegy az alkalmazott technológia. A települések, térség minden lehetséges módon segíteni kell e helyzet javulásán. Ez a dél-zalai kistérség az ország egyik legkorábban és legjobban ellátott területe a gázellátás szempontjából. Az egyre emelkedő árak folytán egyre inkább előtérbe kerül a biomassza energetikai hasznosítása, a fentebb részletezett meglehetősen hatékonytalan módon. Pontos adat, sajnos csak a gázfogyasztásról van. A biomassza energetikai fogyasztását a felmérés során szerzett tapasztalataink és szakirodalmi adatok alapján azt mondhatjuk, hogy Lenti, Letenye és Bázakerettye települések kivételével kb. 50% lehet, a két városban illetve Bázakerettyén 30 % körüli. E folyamat nem lenne baj (sőt pozitív lehetne), ha együtt járna az energiaszükséglet csökkenésével. - 26 -
Víz - szennyvíz, 2013 Település Terület, hektár Lakónépesség az év végén Lakásállomány az év végén Közüzemi ivóvízvezetékhálózat, km Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakás Üzemelő közkifolyó Összes szolgáltatott víz, ezer m 3 Ebből: lakosságnak Közüzemi szennyvízgyűjtőhálózat, km Közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba bekapcsolt lakás Nem megoldott a szennyvíztisztítás Baktüttős 971 332 144 5,4 132 1 9,8 8,5 3,3 115 Bánokszentgyörgy 3254 641 290 6,5 286 15,3 13,3 X Barlahida 609 112 86 2,8 78 1 2,7 2,6 X Bázakerettye 803 829 384 14,6 384 35,9 17 11,5 378 Becsehely 3608 2091 748 17,9 748 81,1 50 21,9 651 Borsfa 1183 709 292 6,8 292 20,4 16,6 X Bucsuta 1619 217 109 2,4 96 4,7 4,2 X Csertalakos 199 27 30 1,3 30 1 1 X Csömödér 779 639 260 7 243 15,6 13 6,6 234 Csörnyeföld 2124 415 213 11,9 211 11,1 9,1 9,8 138 Dobri 789 143 103 2,9 98 3,6 3,4 5,7 68 Gutorfölde 2485 997 478 10,7 425 7 30,3 27,9 11,1 425 Hernyék 1031 95 65 1,6 64 2,7 2,6 X Iklódbördőce 1230 279 137 2,7 137 7,7 7,4 4,4 92 Kányavár 420 116 82 2,6 74 2,9 2,9 X Kerkaszentkirály 811 224 115 3,8 111 6,3 4,6 5,2 91 Kerkateskánd 894 176 97 2,3 82 6,1 5,9 4,9 70 Kiscsehi 1143 171 99 3,1 97 4,6 4,2 X Kistolmács 1220 167 81 2,9 81 5,1 4,4 X Kissziget 707 182 92 2,8 85 3,6 3,5 2,7 85-27 -
Lasztonya 877 79 56 5 47 1,6 1,5 X Lenti 7380 7908 3528 63,7 3393 15 344 267,6 50,9 2347 Letenye 4174 4176 1593 26,6 1397 128,6 101,2 23,6 1231 Lispeszentadorján 914 284 171 5,9 158 6,6 5,9 X Lovászi 967 1220 585 18 535 154,7 31 10,2 520 Maróc 516 71 70 4,2 57 1,6 1,6 X Mikekarácsonyfa 850 276 145 4,9 127 5,2 5 X Molnári 1286 726 269 5 269 14,7 13,7 5,1 243 Murarátka 1204 239 127 10 127 6,4 6,3 X Muraszemenye 1615 609 285 6 280 24,2 11,4 9,8 196 Nova 3929 810 355 11 355 2 35,6 22,1 6,8 355 Oltárc 2953 275 125 6,6 120 4,9 4,1 X Ortaháza 703 110 54 1,6 54 4 2,9 2,8 54 Páka 2318 1154 529 13,8 511 34,6 30,2 10,6 461 Petrivente 765 354 132 7,2 132 6,7 6,5 3,9 122 Pördefölde 1912 57 42 1,4 36 1,2 1,2 X Pusztaederics 955 170 91 3,4 78 1 5 3,8 3,9 59 Pusztamagyaród 1602 552 264 11,1 260 54,6 12,2 X Pusztaszentlászló 1034 585 271 7,5 254 2 22,6 16,2 8,8 220 Semjénháza 470 597 219 4 219 13,1 12,4 X Szécsisziget 620 205 105 3,6 102 4,4 4,2 3,7 90 Szentliszló 689 270 136 4,4 136 6,5 6,4 X Szentmargitfalva 312 77 65 2,9 58 1,8 1,7 X Szentpéterfölde 1199 126 83 3,3 72 3,2 2,3 X Tófej 1532 699 289 9,6 273 1 18,8 17,5 10,4 230 Tormafölde 1886 324 199 6,8 192 9,1 8 5,5 134 Tornyiszentmiklós 1852 593 295 8,3 288 13,8 12,4 12,2 244 Tótszentmárton 1017 839 322 8,6 322 17,6 16,9 5,8 291 Tótszerdahely 1229 1104 431 8,3 431 20,8 18,6 8,7 389-28 -
Valkonya 755 55 46 0,6 40 1,3 1,2 0,7 31 Várfölde 1487 195 101 4,2 99 3,8 3,6 X Zajk 1239 241 93 1,8 87 2,2 2,1 X Zebecke 445 65 41 1,2 40 2 1,4 X ÖSSZESEN 76565 33607 15022 392,5 14303 30 1245,7 855,2 270,5 9564 (Forrás: KSH, 2014) Víz és szennyvíz A vízfogyasztásban nincs szignifikáns eltérés a magyar vidéki átlagtól. Ugyanolyan pazarló, mint bármely más térségben. Az alternatív vízhasznosítás kimerül a falvakban a kútvíz és esetleg, kismértékben az esővíz öntözési célra történő használatában. 2013. évi vízfogyasztási adatok: Éves fogyasztott vízmennyiség: Lakosságszám: 1245700 m3 33 607 fő 37 m3/fő/év, ami kb. 101,37 l/nap fogyasztásnak felel meg. (A városokban a magyar átlag: 120 l/nap, a falvakban 80 l/nap) 24 településen még nincs megoldva a szennyvíztisztítás.(lásd X!) - 29 -
2. Megújuló energiaforráspotenciál a térségben A megújuló energiaforrások definíciója: A megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, amely a természeti folyamtok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik: nap-, szél-, biomassza-, vízi- és geotermikus energia. Végtelen megújuló energiaforrások: Napenergia Szélenergia Véges ill. korlátozott mértékben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások: Biomassza energia Vízenergia Geotermikus energia A megújuló energiaforrásokat, azok komplexebb megközelítését, energiatermelésben betöltött szerepüket, hasznosításuk jövőbeni lehetőségeit ismerni kell ahhoz, hogy tudjuk, miért is elengedhetetlenül fontos alkalmazásuk és elsősorban azt, hogy alkalmazásuk milyen előnyökkel jár a fogyasztók számára. A megújuló energiaforrások előnyei: Globálisan: a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével felértékelődnek a megújuló energiaforrások a környezetvédelmi világszemlélet előtérbe kerülése a termelési folyamatok során keletkező melléktermékek hasznosításának lehetősége Országos és regionális szinten: az import energia felváltása, a külső piac által kevésbé befolyásolt energiapolitika a környezetvédelmi szempontból is fenntartható gazdasági fejlődés nemzetközi egyezményekben aláírt kötelezettségek betartása az országos energiaellátási rendszer tehermentesítése munkanélküliség enyhítése helyi energiaforrások jobb kihasználása infrastruktúra-fejlesztés - 30 -
2.1. Napenergia potenciál A létező és a hasznosítható napsugárzás aránya (Forrás: Energiaközpont) (Forrás: Energiaközpont KHT) Magyarország területére 1 év alatt a Nap kb. 100 000 000 000 000 kilowattóra energiát sugároz. Vízszintes felületen mérve: 3,15 3,65 kwh/m2/nap, ami 1150 1332 kwh/m2/év. A fentiek alapján kimondható, hogy Magyarország egész területe, minden pontja alkalmas a napenergia hasznosítására, országon belül nincsenek nagy különbségek az adottságok terén, sokkal inkább meghatározóak az adott, konkrét helyszín paraméterei (domborzat, tájolás stb ). Zala megye adottságai: A napenergia közvetlen sugárzásából nyerhető a legnagyobb energiavolumen, még akkor is, ha ennek hasznosítása elenyésző Magyarországon és a megyében. Zala megye adottságai országos szinten jó besorolást élveznek. Ez azt jelenti, hogy a 257 településből 244 településben a napsütéses órák száma évente 1950 2000 óra közötti, ennél nagyobb csak a Balaton-parti 5 településben mérhető (2000 óra feletti). Zala Zöld Szíve kistérség adottságai: A kistérség teljes területe is ebbe a kedvező zónába esik. 1950-2000 óra a napsütéses órák száma a projektterületen, a Zala Zöld Szíve HACS területén, ami potenciálisan év. Kb. 2000 TWh napenergiát jelent elméletileg. Itt is sokkal inkább a konkrét, lokális adottságok számítanak, melyeket célszerű megvizsgálni minden fejlesztés előtt. Összefoglalva a kistérségben mind a napenergia hőtermelés és villamosenergia-termelés céljára történő hasznosítására adottak a környezeti feltételek. - 31 -
Amennyiben a kistérség összes épületének tetőfelülete napenergia-hasznosításra lenne bevonva, akkor csak a napenergiával megtermelt energiamennyiség a többszöröse lenne a helyi energiaszükségletnek. A Zala Zöld Szíve kistérségben mind a passzív, mind az aktív hasznosítás feltételei maximálisan adottak. Az összes energiaszükséglet akár 50 %-a is biztosítható lenne napenergiából. 2.2. Vízenergia A vízrendszer jellegéből adódóan Magyarországon hihetetlenül alacsony a folyók esése - nagy alföldi térségbe futnak ki a hegyvidéki területekről - és világ legalacsonyabb esésű folyói kategóriájába sorolhatóak. Magyarország műszakilag hasznosítható vízerő-potenciálja kb. 1000 MW, amely természetesen több mint az optimálisan hasznosítható energia. A megoszlás a következő: Duna 72% Tisza 10% Dráva 9% Rába, Hernád 5% Egyéb 4% A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia 7,0-7,5 TWh/év, azaz 7000-7500 millió kwh évente. A vízenergia nagymértékű hasznosításának Magyarországon geomorfológiai okok miatt komoly környezeti kockázata van. A vízenergia nagyléptékű, kiterjedt hasznosítása a vízfolyások alsó szakaszán (hazánk egész területe ilyen) igen komoly környezeti kockázattal jár, ezért nem javasolt, csak a kisebb léptékű max. 5 MW teljesítményű és kiterjedten a még kisebb teljesítményű törpeerőművek. Zala megye: A fentebb már részletezett okok miatt csak a kisebb léptékű max. 5 MW teljesítményű és kiterjedten a még kisebb teljesítményű törpeerőművek kialakítása javasolt. Zala Zöld Szíve kistérség adottságai: Vízenergia egyéni/háztartási szintű hasznosítására lehetőség csak a nagyobb esésű kisvízfolyásokon van. A kistérség egyik kisvízfolyása sem alkalmas erre, ezért jelen tanulmányunkban a relevancia hiánya miatt nem foglalkozunk vele. Az egykori vízimalmok helyén a víz eróziós energiájának csökkentése érdekében, a vízfolyások revitalitációs programja keretében lehetőség van ún. törpeturbinák elhelyezésére, de ezeknél a villamos energiatermelés másodlagos szempont, bár hasznosítható egy-egy háztartás ellátására. A vízenergia nagyléptékű, kiterjedt hasznosítása a vízfolyások alsó szakaszán (hazánk egész területe ilyen) igen komoly környezeti kockázattal jár, ezért nem javasolt, csak a kisebb léptékű max. 5 MW teljesítményű és kiterjedten a még kisebb teljesítményű törpeerőművek. Az AQULINE Z + Z Bt. az elmúlt években felmérte a kistérség vízfolyásait a vízenergia hasznosíthatósága szempontjából. A Kerkán és a Murán a következő optimális helyszínek vannak: Kerka: Szécsisziget: 20 KWh Kerkaszentkirály: 20 KWh Lovászi: 20 KWh - 32 -
Mura: Szemenye: 10 db 3 KWh Tótszerdahely: 10db 3 KWh: 1 db törpevízi erőmű már működik. Murakeresztúr: 5 db 3 KWh A tervezett és a már működő törpevízierőművek környezeti szempontból is maximálisan fenntarthatók, ezért modellértékűek. Törepevízierőmű a Murán Tótszerdahelyen, mely 2013 óta működik. - 33 -
2.3. Szélenergia potenciál Zala megye: (Forrás: www.megujulo.hu, www.szelenergia.hu) Zala megye egész területe szélenergiahiányos. Azok a szigetszerű helyszínek, ahol elegendő a szélenergia általában ökológiai és/vagy tájképi védelmet élveznek, így a szélenergia közösségi hasznosítása nem lehetséges. Zala Zöld Szíve kistérség adottságai: Az egész térség szélenergiahiányos (hasonlóan Zala megye egészéhez), így csak nagyonnagyon korlátozott hasznosítás lehetséges a szélenergia hasznosítása. A kistérség környezeti adottságai számbevétele alapján (szélenergia, uralkodó szélviszonyok, domborzat, ökológiai folyosók, madárvonulási útvonalak és tájképvédelem) a szélenergia közösségi hasznosítása sem gazdaságossági-, sem környezeti okok alapján nem javasolható. Azok a technológiák, melyek igen alacsony energiájú területekre lettek, pontosabban vannak kifejlesztés alatt még nem forrottak ki igazán, nincsen elegendő referencia ahhoz, hogy kiterjedt alkalmazásuk javasolható legyen. Kísérleti alkalmazásuk egy-egy pontszerű, jól kiválasztott helyen elképzelhető. A szélenergia hasznosításra a 220 W/m2 szélenergia értékű szigetszerű foltok javasolhatók (70 m magasságban a szélsebesség eléri az 5,0 m/sec-t). A térség legtöbb ilyen helye a Kerka mentén található és ökológiailag-tájképileg védett terület. A szigetszerű, alkalmas területek közül ezért csak Becsehely javasolható. - 34 -
2.4. Geotermális energia potenciál Magyarország geotermikus energiavagyonát a felszín alatti kőzeteknek a geológiai korok idején kialakult hőtartalma adja. Hazánk a kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező országok csoportjába tartozik. A világátlagnál jobb geotermikus gradiens, nagy vízvezető kőzettömeg és nagy tárolt hévíz-mennyiség egyszerre van jelen. A földi hőáram nálunk átlagosan 100 mw/milliwatt/m 2 a világátlagnak csaknem másfélszerese. A geotermikus gradiens értéke a medenceüledék rossz hővezető képessége miatt is nagy értékű. Az átlagos geotermikus gradiens 20 m/ C, a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb értékű: 1000 m mélységben 70 C, 2000 m mélységben 120 C kőzethőmérséklet uralkodik. A Pannon medencében a magyar középhegység vonalában húzódó mezoózos karbonátos összletben, valamint a medence területek laza üledékeiben nagymennyiségű termálvíz lelhető fel, amely nemcsak balneológiai, hanem energetikai célokra is hasznosítható. Hőmérsékleti izotermák Magyarországon a felszíntől számított 2000 m mélységben (Forrás: PYLON Kft) A fenti térkép izotermavonalaiból jól látszik, hogy egész Magyarország, Zala megye és Zala Zöld Szíve kistérség területe potenciálisan igen kedvező lehetősekkel bír a geotermális energia hasznosíthatósága szempontjából a jelenlegi igen alacsony hasznosítottsági szint ellenére. Geotermikus energia-forrásadottságai Zala megyének mind a régióban, mind a Dunántúlon a legismertebbek (lásd a 3/2. sz. ábrát), mivel itt indult a szénhidrogén bányászat, s annak folyamatos kutatása, mely még napjainkban (külföldi konzorciumoknak adva) is folyik. Zala megyében az Állami Kincstári Vagyonügynökség mintegy 500 db CH meddő kutat, ill. fúrást tart számon, amelyre külön, több szempontú válogatás és osztályozás történt [ ], elsősor-ban gyógyfürdő, ill. termálstrandfürdői céllal. Az értékelések szerint a jövőben csakis komplex, - 35 -
többcélú hasznosítással érdemes fürdőkomplexumot életre hívni, melyben a villamos és hőenergia-átalakítás dominál, a fludium felső tartományának hasznosításával, majd a hőfoklépcső egyéb hőenergia hasznosításai. Ezt követhetik a termálstrandi és esetleg a gyógyvízhasznosítások, ill. a biokertészeti, keltetői, halivadék-nevelői stb. technológiák. Ez a mód biztosítja a rentábilis üzemet, azonfelül, hogy a meglévő és üzemelő gyógy- és termálstrandok számát piaci szempontból sem előnyös mérték nélkül emelni. Noha a megye csaknem valamennyi települése kedvező adottságú, mégis csak a javasolt települések kaphatnak pontozást a szintézis során. (Forrás: Unk jánosné- PYLON KFT, 2005) (Forrás: Zala Megyei Területfejlesztési Tanács) A Zala Megyei Területfejlesztési Tanácsa által elfogadott Zala megye potenciális geotermikus-forrás adottságainak területi lehatárolási. Javasolt komplex hasznosítási helyei - 2004-36 -