HATÁRTALANUL! nemzeti összetartozás az oktatásban

100 95 75 25 5 0

2

1 HATÁRTALANUL! nemzeti összetartozás az oktatásban

2

3 HATÁRTALANUL! nemzeti összetartozás az oktatásban szerkesztette: Csete Örs Budapest, 2011.

4 Tanulmánykötet Csete Örs, Lettner Balázs, Petres Andrea, 2011.

5 TARTALOM Előszó 7 Nemzeti összetartozás az oktatásban 11 Magyar-magyar diákmobilitás a közoktatásban 41 A külhoni kirándulás tervezése 65 A külhoni kirándulás megvalósítása 79 1431 közoktatási intézmény a nemzeti összetartozásról 103 Az Apáczai Közalapítvány 12 éve 129

6 Haza sok lehet, magyarság csak egy van.* *ismeretlen hozzászóló a komment.hu-n olvasható Erdélyi sokkterápia című íráshoz

7 ELŐSZÓ Határtalanul!-nak neveztük el azt a nemzet- és oktatáspolitika metszéspontján elhelyezkedő projektünket, amely magyarországi iskolások külhoni magyarlakta területekre irányuló iskolai kirándultatására irányul. A pilot-projektet 2009-ben kezdtük tervezni, a hatezer-hatszáz résztvevőt érintő utazásra egy évvel később került sor. 2010 őszén egy országgyűlési határozat is megerősítette célkitűzésünket, nevezetesen hogy tanulmányai alatt minden iskolás legalább egyszer eljuthasson az állam hozzájárulásával a szomszédos országokban élő magyarsághoz. A 2011-es költségvetésben önálló sort kapott a Határtalanul! program, így törekvésünket siker koronázta. Jókor jelentkeztünk egy jó projekttel ami részben talán igaz. Emellett szükség volt arra is, hogy olyan törvények szülessenek elég csak a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényre, valamint a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XLIV. törvényre utalni, amelyek kifejezik a magyar nemzetpolitikai gondolkodásban bekövetkezett változást és a nemzet újraegyesítését célozzák. Kötetünkben öt tanulmányt adok közre. Az első közvetlenül, a többi áttételesebben, de mindegyik azt vizsgálja, hogyan lehetséges a nemzeti összetartozás elvont gondolatát az oktatásban megragadhatóvá tenni, programmá, projektté szervezni? A nyitótanulmány egy, a nemzeti összetartozás eszméjét a gyakorlatba átültető oktatási program, amely az Országgyűlés 2010. október 21-i 101/2010. sz. határozatához 1 kapcsolódik. Ez a parlamenti 1 A Magyarországon és a határon túl élő magyarság kapcsolatainak erősítése, egymás jobb megismerése érdekében az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a) készítse elő iskolai emléknap bevezetését a 2010/2011-es tanévtől a Nemzeti Összetartozás Napján, amely emléknap

8 döntés a külhoni iskolai kirándulásról, a nemzeti összetartozás napja iskolai bevezetéséről, valamint a külhoni magyarságot megismertető Magyarság Házáról szól. Az elsőként olvasható tanulmány nem megvalósítási terv, inkább a parlamenti határozat kibontása, egyfajta kiindulási pont, koncepcióterv, amely tartalmat, jelleget és irányt javasol. A június 4-én évente visszatérő iskolai cselekvésekkel, a trendi külhoni kirándulás és az ebből fakadó emberi kapcsolatok kialakulásával, valamint a Magyarság Háza XXI. századi tudásközpontja felkeresésével a magyarság összetartozásának nehezen megragadható eszméje személyes és átélhető tapasztalattá fog változni minden fiatal számára. Mivel a nemzeti összetartozás megvalósítását egy tágabb, az oktatás mellett más ágazatokat is integráló viszonyrendszerbe célszerű belefoglalni, a tanulmány írása közben így született meg a Nemzeti Összetartozás Operatív Programjára (NÖOP) vonatkozó elképzelés. A NÖOP a nemzetegyesítés zászlóshajója, átfogva mindazon ágazati projekteket az önkormányzati területtől a turisztikáig, a munkaerőpiactól az oktatásig, amelyek kifejezetten a nemzet összetartozását erősíthetik. A NÖOP gondolatából jogszabályalkotás, a koncepciótervből a megvalósítási terv elkészítése következik. Négy további elemzést is közreadok, ezek a magyar-magyar diákmobilitást, a külhoni kirándulás tervezését, az ezt követő projektmegvalósítást, valamint másfél ezer iskolának a parlamenti határozat elemeihez kapcsolódó véleményét tekintik át. Mi módon lehetne június 4-éről az iskolákban megemlékezni? Kötelező legyen-e minden diáknak a határon túlra kirándulni? Hol épüljön fel a Magyarság Háza? Mit gondol a nemzeti összetartozásról 1431 közoktatási intézmény vezetője? Bár a legtöbb kérdésre nincs egyetlen válasz, de egyféle választ talál a könyvben az olvasó. a trianoni döntésről szóló iskolai megemlékezések mellett a Kárpát-medencei magyar testvériskolai és diákközösségi kapcsolatok elmélyítését segíti elő; b) tekintse át a szomszédos országokba irányuló iskolai tanulmányi kirándulások, a Kárpát-medencei magyar testvériskolák együttműködésének, különösen a cseretáborozásoknak a tapasztalatait, és ezek alapján készítsen országos programot abból a célból, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire, és cserekapcsolatok keretében minél több külhoni magyar diák juthasson el Magyarországra, továbbá tegyen javaslatot a program 2013-ig pályázati úton, azt követően normatív módon történő finanszírozására; c) vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium bevonásával 2012. december 31-ig létrejöjjön a Magyarság Háza, amely a Magyarország határain kívül élő magyar közösségeket, a nemzeti teljesítmény legfontosabb példáit bemutató anyanyelvi, oktatási és közművelődési intézmény, a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai megemlékezéseit és a tanulmányi kirándulásokat támogató módszertani központ.

A kötet címeként miként az oktatási program nevéül is a külhoni iskolai kirándulások lényegét megragadó határtalanul kifejezést választottam. A külhoni magyar oktatás fejlesztésével foglalkozó szakértőként évek óta magam is sürgetem a határtalanítást: a magyarlakta területek iskolai kirándulásokkal történő felfedezését és a külhoniakat Budapesten bemutató Magyarság Háza megalapítását. Örömmel tölt el, hogy mindez most megvalósulni látszik. Kiadványunk javaslat, számvetés, egyszersmind búcsú is: a kormány által 1999-ben alapított és 2011-ben megszüntetésre kijelölt Apáczai Közalapítvány keretei között végzett munka lezárása. Az utolsó oldalakon ezért annak a 674 szervezetnek és intézménynek a neve olvasható, amelyek nemzetépítő munkájához 5,8 milliárd forinttal működésünk 12 esztendeje alatt mi is hozzájárultunk. Határtalanul, természetesen. 9 Csete Örs a tanulmánykötet szerkesztője az Apáczai Közalapítvány igazgatója Budapest, 2011. április

10 A cél olyan közhangulat kialakítása a fiatalok között, amely a külhoni kirándulást trendi cselekvésként, a nemzeti összetartozás iskolai alkalmát fiatalos közösségi eseményként, a Magyarság Házát klassz, élvonalbeli helyként tartja számon.

11 NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS AZ OKTATÁSBAN Csete Örs Magyarország XXI. századi állapotát számos mérőszámmal 1 írják le, határozzák meg. E mutatók alapvonása, hogy mérhető értékek alapján hasonlítanak össze országokat, ezzel együtt rangsorba is illesztenek. Általában az országra, illetve az ország területén élő népességre vonatkoznak és nemigen akad közöttük olyan, amely nem az ország, hanem a nemzet egészének aktuális helyzetét próbálná meghatározni. Mit tudunk a nemzet állapotáról? A határokon túl élő, heterogén, egységes szempontokkal nehezen körülhatárolható külhoni és az anyaországi magyarság vonatkozásában nehéz közös és objektív mércéket felállítani. Ellenben érdemes kiemelni három, minden magyart érintő folyamatot, nem a mértékekre fókuszálva. Tényadottság, hogy a magyar nemzetet térbeli széttagoltság jellemzi, ami elsősorban XX. századi történelmünk sajnálatos öröksége. Vagyis minden negyedik magyar nem Magyarországon születik és éli le az életét. Másrészt talán a teljes magyarságot érintő legalapvetőbb folyamat a demográfiai fogyás. Ebben a vonatkozásban régóta lejtőn vagyunk, ismertek a lassítás nehézségei. Végezetül bárhol is élünk a nagyvilágban, nemzeti önképünk alapja a függés Magyarországtól. Ha Magyarországnak jól megy, nekünk is jobban megy halljuk sokszor határon túli 2 magyar barátainktól. 1 Pl a termékenység, élettartam, eltartottság stb. témakörében (http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/bovulo_europa/ BE201002-sajto.pdf ). 2 Többen vannak, akik az általánosan elterjedt határon túli magyar kifejezést sérelmesnek érzik, talán azért, mert a kifejezés egy akaratlan pozíciót jelöl és a Közép-Európában enyhén negatív jelentéstartalmú határ szóhoz kapcsolódik. Magam is árnyaltabbnak érezném helyette a külhoni magyar meggyökerezését a politikai és közbeszédben, különösen, ha minduntalan a határok lebontásáról és átjárhatóságáról beszélünk.

12 Egyre több az olyan nagyobb létszámú, egységesebb, potensebb nemzet, akikhez kötődni előnyösnek tűnik. Velük ellentétben egy lemaradó anyaországú, széttagolt és fogyatkozó nemzethez, egyszóval egy veszteshez tartozni 3 értelemszerűen nem vonzó opció. Következőleg bármiféle felelős cselekvésnek nem csupán az ország, hanem a nemzet jövőjét kell szolgálnia. Úgy gondolom, a nemzet felemeléséhez ma egy nélkülözhetetlen összetevő bizonyosan rendelkezésre áll: a társadalmi klíma. Minden magyar szeretne büszke és nyertes lenni. A nemzetet megcélzó változások sorában legelső a széttagoltságunkon túllépő határtalanítás. Ez jelképes és valós, az államhatárokat teljességgel figyelmen kívül hagyó, ha tetszik: azokat meghaladó cselekvések sokaságát jelenti, ami emberek, szervezetek, intézmények között kapcsolatokat eredményez. Ez az az aktivitás, amely a térbeli széttagoltság ellenében hat és a teljességgel irreális (fizikai) határváltoztatás nélkül kapcsolja össze a magasban a nemzet tagjait. Második feladat a fogyásunkat átlépő sajátos kiterjedés: vagyis hogy törekedni kell 4 a jelenleginél több, velünk, magyarokkal kapcsolatban pozitív beállítottságú személyt közelebb vonni a magyarsághoz, függetlenül attól, hogy a tőlünk való identitástávolságát ő maga hogyan határozza meg. Ez az aktivitás a nemzetfogyást hivatott ellensúlyozni azzal, hogy növeli barátaink számát a nem magyar személyek között, valamint a magyarok számát a nemzet peremén (szórványban). Harmadsorban a nemzet bárhol élő tagjai, intézményei, valamint a magyarság barátai között erősíteni kell a nemzetbe vetett bizalmat az egymáshoz kapcsoló ezernyi láthatatlan és látható kötődés révén. Nem érdemes olyan nemzethez kapcsolódni, amely vesztes, amely nem hisz saját magában. A jövőben egyre több honfitársunknak kell megértenie, hogy aktuális otthonunk helyszínétől függetlenül mi, magyarok egymásra vagyunk utalva. Együtt erősebbek és hatékonyabbak vagyunk a globális versenyhelyzetben. Mindehhez erősebb társadalmi kohézióra van szükség, a személyek, intézmények közötti tudatosabb, tartalmasabb, magasabb fokú kapcsolódásokra. Olyan stabil kötőanyagra, amely által egymást számon tartóvá, egymással kooperálóvá, szükség esetén szolidárissá válunk. Ezt a kötőanyagot nevezem összetartozásnak, ezért elemi érdekünk a nemzet összetartozása. Hiszek 3 A széttagoltság fogyás függés az Anyaországtól hármasságával nem az etnikus specifikum meghatározására törekszem, ezek a folyamatok más nemzetekre is igazak vagy igazak lehetnek. 4 Másképp fogalmazva: Magyarországnak kötelessége segítenie azt, aki bárhol a világon magyar szeretne lenni vagy akinél esély mutatkozik arra, hogy a magyar identitást válassza, valamint mindenkit támogatnia kell, aki érdeklődik a magyarság iránt. Bővebben ld. a Kommentár 2010. 2. számában Növekedés, biztonság, egység címen megjelent tanulmányomban (http://www.kommentar.info.hu/csete_ors_novekedes_biztonsag_egyseg.pdf ).

abban, hogy a létrejövő kapcsolatok milliói erős hálóvá sűrűsödnek majd össze magyartól magyarig, eljelentéktelenítve történelmi helyzeteket, országhatárokat és távolságokat. Mert haza sok lehet, magyarság csak egy van. Az Operatív Program (NÖOP) A nemzet összetartozásának előmozdítására reális részcélokat, kivitelezhető megoldásokat kell választani: ezek során olyan cselekvéseket, olyan rendszerszintű folyamatokat kell beindítani, amelyek a határtalanításhoz, a kiterjedéshez és a kötődéshez járulnak hozzá. Nem véletlenül használtam a cselekvés szót: a kohézió, az összetartozás megerősödése csak egy kifejezetten e célra tervezett és irányított cselekvéssornak lehet a végeredménye. Ennek megvalósítására javasolt megalkotni a Nemzeti Összetartozás Operatív Programját (NÖOP). A NÖOP különböző ágazatokhoz tartozó projekteket generál. A közös bennük az, hogy valamennyinek kiemelkedő célja a magyar nemzet összetartozásának elősegítése, támogatása. A Nemzeti Összetartozás Operatív Programjának számos projektje lehet az önkormányzati tematikájúaktól a turisztikai jellegűekig, a munkaerő-piaci projektektől a KKV-jellegűekig. Mindez természetesen nem előzmények nélkül való: minden olyan kisebb-nagyobb vállalkozás előképként vehető számba, amely a magyar-magyar kapcsolatépítést, összekapaszkodást, a közös érdekek mentén történő együttműködést szolgálta és szolgálja. Az operatív program megnevezéssel szándékosan utalok az EU-s nyelvben használt elnevezési formára, ezzel is kifejezve, hogy e szemléletmód adoptálását, körülményeinkre alakítását hasznosnak tartom a többféle szakpolitika metszetében elhelyezkedő program tervezése és kivitelezése során. Az összetartozás eszméjét nem pusztán politikai céllá kell emelni, hanem beteljesítéséhez eszközöket és forrásokat is szükséges biztosítani. A NÖOP ennek lehet jövendő bázisa, a megvalósítás számon kérhető garanciája. A program végső értelme és célja, hogy olyan, sorait összezáró, önmagát ismerő és számon tartó, összekapaszkodó és versenyképes magyar nemzet érkezzen a XXI. század második felébe, amely eséllyel vehet részt a népek, a technológiák és a tudások jövendő versenyében. 13

14 A NÖOP oktatási vetülete 2010. október 21-én a magyar országgyűlés megalkotta a 101/2010. számú, a nemzetpolitika 5 és az oktatáspolitika metszéspontján elhelyezkedő határozatát. A határozat 6 a közoktatási intézmények számára előírja a nemzeti összetartozás emléknapjáról való iskolai megemlékezést, továbbá valamennyi közoktatásban tanuló diák számára lehetővé kívánja tenni állami támogatással a magyarlakta területekre irányuló tanulmányi kirándulásokat, végezetül mindennek koordinálására, támogatására és a külhoni magyarság bemutatására létre kívánja hozni a Magyarság Házát. A parlament döntése e három politikai cselekvés 7 körülményeinek előzetes áttekintését, majd a finanszírozás és a szakmai háttér biztosítására a jogszabályi környezet kialakítását is meghatározta a kormánynak. Jelen tanulmány azzal a szándékkal készült, hogy a hivatkozott országgyűlési határozatban foglaltakat értelmezze és azok kapcsán javaslatokat fogalmazzon meg a döntéshozók számára. Ezért e keretek között döntően az országgyűlési határozat által nevesített három projekttel egyszersmind a Nemzeti Összetartozás Operatív Program oktatási vetületeivel foglalkozom részletesen: a nemzeti összetartozás napja iskolai megtartásával, a külhoni kirándulással, valamint a Magyarság Házával. Véleményem szerint a nemzet összetartozását szolgáló oktatási program lényegét hűen fejezi ki a Határtalanul! program elnevezés, így ezt a továbbiakban nemcsak a kirándulásra, hanem mindhárom projektre vonatkoztatom és használom. A közös elnevezéssel azt a szemléletmódot kívánom erősíteni, hogy mindhárom projekt ugyanannak a célnak három megvalósítási formája és egyetlen program (tehát a Határtalanul! program) háromféle aktivitása. A Határtalanul! program kiindulópontja, hogy a külhoni magyarságot, múltját, jelenét és jövőjét Magyarországon általános tájékozatlanság övezi. Miért? Magyarország második világháborút követő újbóli feldarabolása, az államhatárokat érintő status quo fenntartása felülírt minden más érdeket, ezért válhatott az 1920-as trianoni és az 1947-es párizsi békediktátum tabutémává, ezért övezte negyven évig hallgatás a Magyar Népköztársaságban. És ha a történelemkönyvek lapjain mégis szóba került, 5 Nemzetpolitikának olyan politikát tekintek, amelynek alanya a világon élő magyarság egésze, és cselekedeteit úgy tervezi, hogy az a teljes magyarság gyarapodását szolgálja. Bár a nemzetpolitika cselekvései országok felettiek, Magyarországnak ezek valóra váltásában meghatározó súllyal, alapvető kötelezettséggel kell bírnia. 6 A 101/2010. (X.21.) sz. országgyűlési határozat előterjesztője Pokorni Zoltán, Kövér László és Révész Máriusz, pontos szövege elérhető a Magyar Közlöny 2010. évi 163. számában. 7 A három politikai cselekvés véleményem szerint valójában egyetlen politikai alapelvnek a megvalósítását célozza, amelyet a 2010. évi XLV. törvény (a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről) és különösen annak 3. paragrafusa így határoz meg: A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.

a kontextus nyilvánvalóvá tette, hogy a békediktátumok a korabeli revizionista, fasiszta, elnyomó stb. Magyarországnak kijáró jogos büntetések. Negyven évnyi hallgatásnak, valamint az ebből származó tudatlanságnak és az elültetett bűntudatnak köszönhetően a magyarországiak, a harmincasoktól a hatvanasokig pusztán ismerettöredékekkel rendelkeznek a külhoni magyarságról. De nemcsak az apák, nagyapák, hanem a fiúk, unokák ismeretei is hiányosak: hiába tanul egy diák általános és középiskolában kétszer is az erdélyi fejedelemségről, ebből korántsem következik számára, hogy például Gyulafehérváron ma is élnek magyarok. A tudatlansághoz hozzájárul, hogy bár az országhatárok 1989 után részben megszűntek, a családok jelentős részének nincs anyagi lehetősége a szomszédos országok magyarlakta területeire elutazni, kirándulni, személyes tapasztalatokat szerezni. Nem csoda, ha honfitársaink közül sokaknak csupán felszínes fogalma van arról, hogy magyarok külföldön is élnek. Hogyan kerültek oda, miért élnek ott és hogyan élnek? erről sem tudása, sem tapasztalása millióknak nincsen. 8 A tájékozatlanság axiómája ad értelmet a határozatban megnevezett iskolai emléknap, a külhoni kirándulás és a Magyarság Háza megvalósításának. E három cselekvés egymást feltételezi, egészíti ki és közös célja a 3 4 milliós külhoni magyarság hatékony magyarországi megismertetése 9 úgy, hogy a diákok és a pedagógusok személyes tapasztalatszerzésének, valamint a magyarországi és a külhoni magyarok közötti kapcsolatok kialakulásának elősegítésével végső soron a magyarországi közgondolkodás formálódjék. 10 A Határtalanul! program sajátossága, hogy számos szakterületet érint a külügytől a kultúráig és leginkább az oktatás területén jelöl ki olyan tennivalókat, amelyek nemzetpolitikai vetülettel (is) bírnak. Erőteljes az összetettsége is, mert a három projekt egymásba kapcsolódva, összegződő együtthatással járul hozzá a NÖOP céljához. Jellemzője továbbá a térbeli kiterjedtség, hiszen jellegéből fakadóan túllép az országhatárokon. Az ismerethiány orvoslására létrejövő Határtalanul! program egy olyan, a nemzetegyesítést elősegítő tudásbeviteli program, amely a fiatalokat célozza meg és az oktatáson keresztül biztosítja számukra az élményszerű megtapasztalás lehetőségét. 15 8 Úgy is fogalmazhatnék, hogy a szétszóratás, a szétszakítottság gondolatisága Magyarország lakosságának tudatában nincs jelen. A 2004. december 5-i népszavazástól való nagyarányú távolmaradás véleményem szerint sokak esetében erkölcsi állásfoglalás is volt: inkább nem nyilvánított véleményt az, aki bizonytalan volt, aki nem ismerte azt, amiről szavaznia kellett volna. 9 Az elmúlt 20 évben nem tudok olyan országos hatókörű, komplex tudásbeviteli programról, amely kifejezetten azt célozta volna, hogy a magyarországiak külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretei növekedjenek, illetve minőségükben változzanak. Régóta törekszik a fiatalok külhoni ismereteit befolyásolni néhány vállalás (többek között az oktatási tárca Julianus programja, a Rákóczi Szövetség és önkormányzatok, egyházak diáklátogatási projektjei, a határon túli magyar fiatalok találkozói stb.), amelyek önmagukban mind egy-egy elemre (pl. az utaztatásra) fókuszálnak, így nem tudtak szinergiát eredményező nemzeti programmá válni. 10 A Magyarság Háza ahoz is hozzájárul, hogy a külföldiek magyarságról alkotott képe árnyaltabb legyen.

16 A Határtalanul! specifikus céljai A Határtalanul! program specifikus céljait meghatározza az a tényhelyzet, amelyet kiindulási pontként már jeleztem: a külhoni magyarságot illető általános tájékozatlanság és teszem hozzá közöny. Bár a kormányzati tevékenységek között számos, a külhoni magyarságot érintő politikai cselekvés jelent meg az elmúlt időszakban, nyilvánvaló, hogy ezek önmagukban még nem eredményezik a külhoni magyarokkal kapcsolatos társadalmi tudás, tolerancia és szolidaritás növekedését. Három specifikus cél megnevezését tartom szükségesnek a NÖOP oktatási programja kapcsán. Kerüljön be az iskolákba a külhoni tematika A vonatkozó 101/2010. sz. parlamenti határozat valódi újdonsága, hogy esélyt kínál a külhoni magyarság mint (oktatási-nevelési) téma bekerülésére a közoktatási intézmények falai közé. A szomszédos országok magyarlakta területeire irányuló iskolai kirándulások révén a magyarországi diákok megismerik a határon túli magyarság életét, sokuknak lehetőségük lesz személyes emberi kapcsolatok kialakítására. Az összetartozás iskolai emléknapja ezt készíti elő, illetve segít a feldolgozásban, továbbá évről évre folyamatosan hozzájárul a nemzeti összetartozás gondolatának felidézéséhez, megéléséhez. A Magyarság Háza gesztorként szervezi mindezt, egyúttal maga is helyszíne a külhoni magyarság bemutatásának. Váljék kollektív tudássá a külhoni magyarság ismerete A Határtalanul! program a nemzeti összetartozás érzésének erősítésére törekszik, annak megértetésére a fiatalokkal, hogy a magyarok összetartoznak, bárhol is éljenek a világon. A program célja, hogy a külhoni témának az iskolákba történő bejutását végső soron a társadalomba történő beágyazódás, kollektív tudássá válás kövesse. A fiatalokon keresztül ugyanis a szülők, a nagyszülők, egyszóval mindazok gondolkodása befolyásolható, akik fejében a nemzetről, a világmagyarságról szóló puzzle különböző okokból ma még nem állt össze egyetlen képpé. A program társadalmiasodásával túllép egy oktatási súlypontú vállalkozás keretein és valós esélyt kínál a társadalmi tudat formálására. Jelentéktelenedjen el, hogy állam és nemzet határai eltérnek Az iskolai emléknapok, a külhoni kirándulások és a Magyarság Háza funkciója a múlt eseményeinek fiatalokkal való megismertetésén túl még inkább a jelen megértetése és egyfajta egymáshoz, a nemzethez való kötődés kialakítása, amely nélkülözhetetlen a közös jövő tervezéséhez. A Határtalanul!

program célja a hozzájárulás annak a történelmi helyzetnek az eljelentéktelenedéséhez, amelynek következtében a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. A programnak ennek kapcsán át kell adnia azt a tudást, hogy a Kárpát-medencei magyarság élete és sorsa Trianonnal nem fejeződött be, hanem más keretek közt ma is folytatódik, mert csak ebből építhető fel kibontakozás. A magyar nemzettudatnak számos rendellenessége van, azokról könyvtárnyi irodalom tanúskodik. A Határtalanul! programnak a magyarság szétszakítását és szétszakadását, az erről való negyven évnyi hallgatást és generációkra ható következményeit kell helyreállítania 11, leginkább a magyarországi fejekben és szívekben. A Határtalanul! célcsoportja A program célcsoportjába tartoznak mindazok, akik a program számára közvetlenül és leginkább elérhetők, megszólíthatók, bevonhatók, többek között azért, mert Magyarország területén élnek, tartózkodnak. Természetesen különösen a kirándulások kapcsán jelentékeny a külhoni magyar diákok és pedagógusok, a Magyarság Háza tartalommal való megtöltése kapcsán pedig a külhoni magyar közösségek szerepe. Tudván, hogy külhoni barátaink nélkül nincsen nemzeti összetartozás, őket mégsem nevesítem célcsoportként, lévén hogy a Határtalanul! programot alapvetően a magyarországiak éppen velük, külhoniakkal kapcsolatos tájékozatlansága hívta életre. Elsődleges célcsoport: a magyarországi közoktatásban tanuló fiatalok és tanáraik A Határtalanul! kirándulás, az emléknap, valamint a Magyarság Háza legfontosabb célcsoportját a magyarországi közoktatásban tanuló fiatalok 12 jelentik. Míg az emléknap minden évben minden tanulóra vonatkozik, a Határtalanul! kiránduláson a diákok zöme egyszer vesz részt. A diákok mellett a célcsoporthoz tartoznak a magyarországi közoktatási intézményben oktató pedagógusok 13 is. Hogyan tudná a külhoni magyarságot hitelesen bemutatni, a kapcsolatépítést elősegíteni olyan pedagógus, aki számára a diákokhoz hasonlóan ismeretlen terület a külhoni magyarság, aki nem járt még soha külhoni magyar tanintézményben? A külhoni témával való foglalkozás jelentős mértékben tanári hozzáállás, illetve elkötelezettség kérdése. 17 11 Ebben a tekintetben illeszkedik abba a folyamatba, amely a 2004. december 5-i népszavazás következményeit hivatott jóvátenni. 12 Megoszlásuk 2010-ben az alábbiak szerint alakult: 756 ezer általános iskolás, 139 ezer szakiskolás, 240 ezer szakközépiskolás, és 198 ezer gimnáziumi tanuló. (Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/statisztika/stat_gyorstaj_kozokt_101210.pdf ). 13 Létszámuk 2010-ben összesen 121 ezer fő. (Forrás mint az előző lábjegyzetnél).

18 Másodlagos célcsoport: a diákok hozzátartozói, valamint a külföldiek A Határtalanul! másodlagos célcsoportját a programban részt vevő diákok közeli hozzátartozói, azaz testvérei, szülei, nagyszülei jelentik már csak azért is, mert a diák hazatérve az utazásról/ az emléknapról/a Magyarság Házából nemcsak az iskolában, hanem odahaza is megosztja élményeit. Ezzel önkéntelenül is változik, tartalommal telítődik a külhoni magyarokról szóló közgondolkodás. A Magyarság Házára tekintettel egy további célcsoport is kijelölhető: azok a külföldiek és külhoni magyarok, akik turistaként érkeznek Budapestre. Az ő számukra lehet a magyarságról tájékozódási pont a Magyarság Háza, amely remény szerint választ ad majd arra a kérdésre, hogyan lehetséges az, hogy minden negyedik magyar külföldön él és fejti ki tevékenységét, és arra is, hogy mit adnak a külhoni magyarok, illetve általában mit ad a magyar nemzet ma a nagyvilágnak? A Határtalanul! program által megcélzott társadalmi hatás sikere vagy kudarca több tényezőtől függ: egyrészt attól, mekkora diáklétszámot lehet a programba közvetlenül és folyamatosan bevonni, másrészt pedig attól, sikerül-e az iskolából kifelé sugárzóan, a társadalomba eljuttatni a program nemzeti összetartozásra vonatkozó kulcsüzenetét. A Határtalanul! horizontális céljai A Határtalanul! program sikeréhez, céljai eléréséhez megfelelő közhangulat szükséges. A programnak legáltalánosabban arra kell törekednie, hogy egy olyan szemléletmódot terjesszen el Magyarországon, elsősorban a fiatalok között, amely szerint az a tény, hogy több millió magyar külhonban él, számtalan lehetőséget rejt magában. Menő dolog a magyarlakta területekre kirándulni, jó székelyföldi árut vásárolni Magyarországon, klassz egy másik magyarral találkozni Bostonban, jó büszkének lenni bárhol a világon egy magyar ember eredményére, fiatalos érzés egy korszerű, high-tech épületbe eljutni, amit úgy hívnak, hogy Magyarság Háza. Pozitív, XXI. századi megközelítési formák A Határtalanul! program projektjei akkor lesznek hatékonyak, ha sikerül XXI. századi módon megjeleníteni és végrehajtani azokat. Mit jelent ez a gyakorlatban? Az interpretáció legyen modern, a kor legújabb arculati/technológiai/építészeti/módszertani/kommunikációs stb. megoldásait preferáló. Alapvető szemléletbeli kérdés, hogy tartalmi tekintetben nem a fájdalmakat, a hátrányokat, hanem a lehetőségeket, az előremutató opciókat kell hangsúlyozni. Azt a fajta gondolkodásmódot kell

erősíteni, amely bemutatja, hogy a hátrány (például a nemzet szétszórtsága) hogyan változtatható előnnyé. Bizonyos értelemben a globalizáció vonzó megoldásait kell felhasználni a nemzetpolitikai célok eléréséhez, például a kommunikáció területén a web2.0-t és azokat a közlésmódokat, amelyeket a fiatalok használnak. Olyan formai és tartalmi megoldásokat kell alkalmazni, amelyek garantálják, hogy a fiatalok számára a program vonzó legyen. Tíz fiatalból tízet kell elérni, megszólítani és megnyerni, nem hármat vagy négyet. Elsőbbség az emberi kapcsolatoknak A Határtalanul! a tanórai keretek között tanult/tanulandó tankönyvi tudásokat egészíti ki tanórán/ iskolán kívüli tudással, személyes tapasztalatokkal. A magyarországi és határon túli fiatalok közötti kapcsolatok létesítésének támogatásával, a kirándulás biztosításával, a Magyarság Háza bemutató- és oktatóhely létrehozásával a program a nemzeti összetartozás elvont és nehezen megragadható eszméjét a diákok számára személyes és átélhető tapasztalattá kívánja tenni. A magyar-magyar kapcsolatok kialakításának alapelve, hogy a diákok közötti találkozások ne diákcsoportok párhuzamos jelenlétét jelentsék, hanem tényleges megismerkedéshez, az azonos korú, érdeklődésű fiatalok közötti emberi kapcsolatokhoz vezessenek. A programnak az ezt elősegítő közös időtöltés, cselekvések kereteit kell megteremtenie, elősegítenie. Egy olyan hangulat, már-már mozgalom kialakulását, amelynek alapelve, hogy a határokat feszegetni, az államhatárokon átlépni, a szomszédos országok magyarlakta területeit felkeresni magától értetődő, természetes cselekvés egy tizenéves számára. Pedagógusok megnyerése, bevonása Hiába gondoskodik parlamenti határozat, esetleg jogszabály arról, hogy a külhoni tematikát be kell vinni az oktatási intézmények falai közé, hiába rendel ennek elősegítésére intézményt, programokat és forrásokat, ha mindehhez a pedagógusok támogatását nem sikerül megnyerni. A program csak az ő közreműködésükkel valósulhat meg, közülük pedig az fogja a legjobban csinálni, akit mindez érdekel, akinek esetleg morális meggyőződése is van. A Határtalanul! program a pedagógusok bevonására kiemelten törekszik, így egyrészt meg kell találni közülük azokat, akik már elkötelezettek a külhoni magyarság iránt, másrészt segíteni kell a hasonló pedagógusi magatartás kialakulását. Ehhez országos hálózatépítésre van szükség, mert csak országos lefedettséggel valósítható meg minél hamarabb, hogy minden tanintézményben legyen egy-két olyan munkatárs, aki a téma gazdája, a külhoni ügy helyi képviselője. 19