OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI



Hasonló dokumentumok
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI KÖZÉP-KELET-EURÓPAI SZEMMEL PH.D. ÉRTEKEZÉS.

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

Az európai integráció gazdaságtana

BRICS Summit III. Sanya Kína

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

A TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET TÖREKVÉSEI A HATÁRON ÁTNYÚLÓ FELNŐTTKÉPZÉSBEN

Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai (Kiegészítő tananyag)

Geopolitikai Konferencia 2017 Közép- és Kelet-Európa a 21. század többpólusú világában

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika

ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

Oroszország az európai energiapiacon

STRATÉGIA: Növekedésre programozva

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

Egy elhalasztott csúcs apropóján: kérdőjelek az Európai Unió Keleti Partnerség kezdeményezése körül

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Bemutatkozás. A cég története:

1.eredeti elképzelés 1.1

Az érdekérvényesítés határai A V4 hatalmi képességeiről

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

A 21. század világgazdasága szeptember 11. után a világpolitika új korszaka

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest November 4.

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

EU közjogi alapjai május 7.

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

Magyarország Energia Jövőképe

PUBLIC. 9489/17 pu/ol/kf 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) 9489/17 LIMITE PV/CONS 27 RELEX 440

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Lengyelország üzleti környezet május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda

Döntéshozatal, jogalkotás

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

BOSZNIA-HERCEGOVINA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

KÖVETELMÉNYEK. Dr. Pornói Imre főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

A tudományos konferencia helyszíne: Széchenyi István Egyetem 9026 Gy r, Egyetem tér 1. Új Tudástér épület

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, november 12.

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyakornokokat keres

MSC szakdolgozati témák 2016/2017. tanév

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap

UKRAJNA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATAI

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

A NESsT küldetése és tevékenységei

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

Polarizáló beruházások és változó gazdasági térszerkezet az átmenet Kínájában

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár

Dr. Szegedi Zoltán Ellátásilánc-menedzsment - Elmélet és gyakorlat

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai. 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Szakály Zoltán egyetemi tanár

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

1. fejezet. 2. fejezet

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

MET 7. Energia műhely

Csehország I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.

Munkaerőpiaci tükör 2013

Kihívások, előttünk álló feladatok a kormányzat szemszögéből (Szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés lehetőségei )

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

TÁJÉKOZTATÓ a június 12-i plenáris ülésnap főbb eseményeiről

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A BREXIT HELYZETE BRIT SZEMSZÖGBŐL

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)!

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

Oroszország és a kibõvült Európai Unió gazdasági kapcsolatai

Átírás:

Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések 15 1.1. Oroszország és a posztbipoláris nemzetközi rendszer.'.'. 15 1.1.1. Az új nemzetközi rendszer elméleti megközelítései 16 1.1.2. A többpólusú világ és az orosz nagyhatalmiság kérdőjelei 22 1.2. Oroszország és az Európai Unió - a partnerség elméleti dilemmái ' 26 1.2.1. Oroszország identitása 28 1.2.2. Oroszország europaizálása. 30 1.2.3. Érdek versus érték 31 1.2.4. Szuverenitás és önálló erőközpontesélyek versus integráció az Európai Unióval 33 1.2.5. A bilaterizmus szerepe 35 1.3. Oroszország és az Európai Unió közötti kapcsolatok gazdasági megközelítései... 36 1.3.1. A nyugati mintakövetés gazdasági kérdőjelei 36 1.3.2. A gazdasági aszimmetria eltúlzásai 38 1.3.3. Energetikai partnerség - a kapcsolatok alapja a kölcsönös függőség szellemében 40 2. Oroszország és az Európai Unió intézményi, politikai és gazdasági kapcsolatai a fontosabb dokumentumok tükrében '. 43 2.1. A kétoldalú kapcsolatrendszer kialakulásának előzményei 44 2.2. Történeti áttekintés: az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok szakaszai 45 2.2.1.1992-1994 vége: élénkülő párbeszéd 46 2.2.2.1994 vége-1996: megtorpanás, szembenézés a realitásokkal 49 2.2.3.1997-1998: javuló intézményes kapcsolatok versus orosz pénzügyi válság.. 51 2.2.4.1999-2003 nyara: a stratégiai partnerség" időszaka 52 2.2.4.1, A két nagy stratégia kialakulásának időszaka 53 2.2.4.2. A nagyszabású közös tervek és a bővülési tematika előtérbe kerülésének időszaka 58 2.2.5.2003 nyarától napjainkig: a kijózanodás időszaka 60

3. Az Európai Unió és Oroszország közötti kereskedelmi és tőkebefektetési kapcsolatok 67 3.1. Külkereskedelmi kapcsolatok 67 3.1.1. A kétoldalú áruforgalom dinamikája és kölcsönös jelentősége 69 3.1.2. Legfontosabb uniós partnerországok 72 3.1.3. Áruszerkezeti sajátosságok 74 3.2. Közvetlen tőkebefektetések - uniós tőkebefektetések Oroszországban, orosz tőkebefektetések az Unióban 79 3.2.1. Az Unióból érkező FDI jelentősége 81 3.2.2. Orosz eredetű tőke az EU15-ökben 84 3.3. Az orosz WTO-csatlakozási folyamat kétoldalú összefüggései 87 4. Oroszország és az Európai Unió közötti Közös Gazdasági Térség - elképzelések és realitások 95 4.1. A Közös (Európai) Gazdasági Térség koncepciójának evolúciója 96 4.2. A kitűzött gazdasági integrációs forma jellege 99 4.3. A KGT különböző víziói 100 4.4. A négy szabadság": az áruk, szolgáltatások, tőke és a munkaerő szabad áramlásának kérdései 102 4.5. Jogi közeledés vagy harmonizálás 105 4.5.1. A jogi harmonizáció a gyakorlatban 110 4.6. A Közös Gazdasági Térség, az ENP és a FÁK-on belüli integrációs elképzelések összefüggései 112 5. Az energiadialógus 117 5.1. Történeti előzmények 118 5.1.1. Az Energia Charta 119 5.1.2. Az Európai Unió 2000-es Zöld Könyve 121 5.1.3 Oroszország energiastratégiája a 2020-ig terjedő időszakra 122 5.2. Az energiadialógus lényege, céljai 126 5.2.1. Az energiadialógus mögött húzódó uniós és orosz megfontolások: általános célok 127 5.2.2. Fontosabb problémakörök, konkrét célok 128 5.2.3. Inkább orosz érdekeltség alá eső célterületek 129 5.2.4. Inkább uniós érdekeltség alá eső célterületek 133 5.2.5. Vegyes vagy közös érdekeltséget tükröző együttműködési területek 137 5.2.6. A közös célterületeken elért és várható eredmények orosz szemmel, az orosz energiastratégia tükrében 142 5.2.7. Az energiadialógus és a Közös Gazdasági Térség 143 5.3. Az energiadialógus fókuszában: gáz- és olajszállítások, kölcsönös függések 144 5.3.1. Oroszország súlya az Európai Unió szénhidrogén-behozatalában 146 5.3.2. Az EU és az európai piac jelentősége Oroszország számára 147 5.3.3. A 2006-os orosz-ukrán gázválság" tanulságai és következményei 148 5.3.3.2. Az Európai Unió válaszai: a 2006. márciusi Zöld Könyv és az új uniós energiastratégia vonatkozó elképzelései 250 5.3.3.2. Orosz válaszok 253 5.4. Kölcsönös befektetések a gáz- és olajszektorban 155 5.4.1. Orosz befektetések az Európai Unióban 159

6. A kelet-közép-európai országok és Oroszország közötti kapcsolatrendszer jellemzése, különös tekintettel a visegrádi négyekkel való gazdasági kapcsolatokra 161 6.1. A kapcsolatok általános feltételrendszere és periódusai 162 6.2. Külkereskedelmi kapcsolatok 165 6.2.1. Áruforgalmi dinamikák és súlyok 166 6.2.2. A visegrádi-orosz áruforgalom szerkezete 171 6.3. Tőkebefektetések - mindkét irányban 173 6.4. Az energetikai függőség problematikája 175 6.4.1. A visegrádi országok függési szintjeinek" alakulása és diverzifikációs törekvései 175 7. A 2004-es bővülés hatásai az orosz-eu kapcsolatokra 179 7.1. A csatlakozás fontosabb hatásai - orosz aggályok 183 7.2. A visegrádi országok hozzájárulása az Európai Unió Oroszország-politikájához, különös tekintettel a gazdasági kapcsolatokra 188 7.2.1. A visegrádi négyek és a KGT 191 7.3. A visegrádi négyek és az orosz-eu energiadialógus 193 7.3.1. Csatlakozással járó és harmonizációs hatások az energetikában 195 7.3.2. A visegrádi négyek hozzájárulása" az energiadialógushoz 196 7.3.3. Orosz energiaipari befektetések a visegrádi országokban 201 8. Az orosz-eu kapcsolatok jövője 203 8.1. Az orosz-eu kapcsolatok lehetséges irányai 204 8.2. A 2007-es PCA-dilemmára adott intézményes megközelítések és gyakorlati válaszok 209 8.2.1. Az Oroszország az Egyesült Európában" Bizottság koncepciója 209 8.2.2. Az orosz Kül- és Védelempolitikai Tanács koncepciója 210 8.2.3. Orosz nacionalista és eurázsiai válaszok 212 8.2.4. Brüsszeli kutatói válaszok 213 8.2.5. Gyakorlati és diplomáciai válaszok 214 8.3. Alternatívák az európai orientációval szemben: az ázsiai hangsúly újbóli feléledése 215 8.3.1 Kapcsolatok Kínával 217 8.4. Oroszország mint BRICs-hatalom 221 Összegzés - kitekintéssel 223 Irodalomjegyzék 231 Tárgymutató 243 MELLÉKLET A közös gazdasági térségen kívüli három közös térség célkitűzései és fontosabb eredményei 245 Függelék 247 A) Orosz makrogazdasági, külkereskedelmi, külföldi befektetésekre és szénhidrogén-kitermelésre vonatkozó táblázatok 249 B) Az Európai Unió és Oroszország közötti kereskedelemre és közvetlen tőkebefektetésekre vonatkozó táblázatok 266 C) Az orosz-eu energiakereskedelemre vonatkozó táblázatok 279 D) A visegrádi országok és Oroszország közötti kereskedelmi, befektetési és energiafüggőségre vonatkozó táblázatok 289

Táblázatok jegyzéke 311 Ábrák jegyzéke 314 Online adatforrások; ".'. 315 Rövidítések jegyzéké 316 Dokumentumok jegyzéke 318