Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás 7. a) Ön egy vendéglátó egység leendő vezetője és most találkozik először a munkatársaival. Mondja el nekik, hogy Önnek milyen elképzelései vannak a leltározás folyamatáról, valamint a dolgozók anyagi és erkölcsi felelősségéről! Információtartalom vázlata - Leltárfelvétel - Anyagi felelősség - Erkölcsi felelősség Leltár: a könyvvitel alapján elkészített mérleget alátámasztó bizonylat olyan kimutatás, amely tételesen, ellenőrizhetően tartalmazza, hogy a vállalkozásnak mennyi vagyona van egy adott időpontban kimutatja a vállalkozás eszközeinek/forrásainak vagy egy-egy csoportjuknak a mennyiségét és értékét tételesen, ellenőrizhető módon mennyiségben és értékben mutatja a vállalkozás eszközeit és kötelezettségeit A Számviteli törvény a leltározást kötelezően előírja ezzel kell az éves beszámolót alátámasztani (vagyonmegállapító leltár), de a leltározásnak más céljai is lehetnek (pl. anyagilag felelős dolgozók elszámoltatása, árváltoztatás stb.) Leltározás: a vállalkozás tulajdonát képező eszközök valóságban meglévő állományának megállapítása az eszközök mennyiségének természetes mértékegységben való megállapítása és a leltározott mennyiségek értékelése A leltározás fontossága: A leltározás a vendéglátó tevékenység nagyon fontos munkafolyamata. A leltárnak lehetővé kell tennie: az éves beszámoló tételeinek alátámasztását, a mérleg valódiságának biztosítását, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások egyezőségének ellenőrzését, a bizonylati fegyelem megszilárdulásának elősegítését, az eltérések kimutatását, a nyilvántartások tényleges vagyoni helyzetnek megfelelő rendezését, a vagyon védelmét, az anyagi felelősök elszámoltatását, a csökkent értékű, valamint a használaton kívüli eszközök feltárását. 1
1. Leltárfelvétel 1. ELŐKÉSZÍTÉS Minden vállalkozás és intézmény köteles LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATot készíteni, melynek tartalma: hatáskörök és feladatok, vezetők felelőssége, leltárhiányért való felelősség, leltározás helyszínes, leltározás módjai, leltározási időpontok, leltározásban résztvevők köre és feladataik személyenként, leltározás folyamata, adatok feldolgozásának és kiértékelésének módja, leltározás bizonylati rendje A szabályzat alapján leltározási ütemterv készül, mely tartalmazza: a leltározás irányításáért felelős személyek neveit leltározók (leltárbizottság) kijelölését leltározási helyek kijelölését a leltárfelvétel megkezdésének és befejezésének időpontját a leltárértékelés, a különbözetek megállapításának, rendezésének határidejét. A leltári munkák helyszíni előkészítése során biztosítani kell, a feleslegessé vált vagy a selejtezésre javasolt eszközök elkülönítését. A leltározók részére az arra kijelölt személy módszertani felkészítést tart, amely során ismerteti a leltározás céljait, a leltározási időszak konkrét feladatait, a leltározandó eszközök nyilvántartási rendjét. A leltározás megszervezésére, előkészítésére és technikai lebonyolítására nagyobb vállalkozásoknál leltározó bizottság (azoknak a személyeknek az összessége, akik a leltár felvételében hivatalosan közreműködnek) alakul. A leltározó bizottság 3-4 tagú, hatásköre a vállalkozásra kiterjed. A bizottság vezetőjét és tagjait a vállalkozás vezetője jelöli ki. A leltározás vezetője és a leltározók a leltározási feladatok végrehajtásáért, a leltárfelvételi adatok helyességéért felelősséggel tartoznak. A leltározás és a leltár eredménye értékelésének helyességét a leltárellenőr ellenőrzi. 2
2. LEBONYOLÍTÁS (LELTÁRFELVÉTEL) Leltározás módjai: EGYEZTETÉS: a nyilvántartás adatainak egyeztetése a valóságos állapottal abban az esetben alkalmazható, ha az eszközökről pontos, folyamatos, naprakész nyilvántartást vezetnek (az egyeztetés időpontját a vállalkozó dönti el) MENNYISÉGI FELVÉTEL: tételesen számba kell venni az eszközöket december 31-i fordulónappal abban az esetben, ha az eszközökről nincs folyamatos mennyiségi nyilvántartás (pl. ha a vendéglátó üzletben a készleteket értékben tartják nyilván) A készletek leltározása számolással, méréssel történik, amelynek ki kell terjedni az eredeti, gyári csomagolású árukra is. A mennyiségi felvételt össze kell kötni a termékek minőségi ellenőrzésével is. A kétféle leltárt egymás mellett is lehet alkalmazni! Lehet: o egyszeres felvétel: a leltározást egy leltározási bizottság végzi o ikerleltár: a leltározát két leltározási bizottság egymástól függetlenül végzi A leltárfelvétel szabályai: a leltározás megkezdése előtt minden esetben el kell végezni a szükséges selejtezéseket leltározás időszakában zárva kell tartani, semmilyen készletmozgást rögzítő adminisztráció nem végezhető a leltárkezelőknek a leltározandó eszközöket a leltár időpontja előtt kötelességük rendszerezni és csoportosítani, valamint a leltárt megelőző utolsó bizonylatokat (bevételi, kiadási, visszavételezési) jelölni a leltár felvételének szabályosságáért,a leltározási nyomtatványok szabályszerű kitöltéséért a leltározó, valamint a leltározási bizottság tagjai felelősek a leltározás eseményeit leltározási záró jegyzőkönyvben kell rögzíteni 3. LELTÁRELSZÁMOLÁS a nyilvántartás adatai alapján megállapított készletérték összehasonlítása a valóságos készletértékkel (amit leltározással állapítunk meg) a valóságos készletérték a leltárban felvett készletek mennyisége és egységára alapján állapítható meg az összehasonlítás eredményeként megállapítható leltáregyezés, többlet vagy hiány az elszámoltatás menete: 1. könyv szerinti érték megállapítása az áruforgalmi mérlegsor segítségével 2. leltár szerinti érték megállapítása számlálással, méréssel 3. a könyv szerinti és a leltár szerinti értékek összevetésével a leltáreredmény megállapítása Elszámoltatás: a leltár alapján megállapított eszközérték összehasonlítása a nyilvántartás (könyv) szerinti eszközértékkel 3
Eredménye lehet: EGYEZÉS leltár szerinti adat = könyv szerinti adat TÖBBLET leltár szerinti adat > könyv szerinti adat HIÁNY leltár szerinti adat < könyv szerinti adat A leltáreltérés okait mindig fel kell deríteni!!! A leltározás lezárása A leltár készítője a leltárértékelést követően állapítja meg a hiányokat, illetve a többleteket, majd előkészíti a leltározásról szóló jegyzőkönyvet. A leltározásról szóló jegyzőkönyv tartalmazza: a leltározott helyiség eszközféleségeinek megnevezését a leltározásban részt vettek nevét a leltározás időtartamát a kijelölt feladatok végrehajtását a leltározásnál felhasznált leltárbizonylatok számát a megállapított hiányok, többletek feltehető okait. Az éves leltározási tevékenységről szóló jelentést a leltározási bizonylatokkal együtt kell tárolni és 10 évig meg kell őrizni. A leltározási tevékenységhez tartozik a nyilvántartások szerinti állomány és a tényleges állomány közötti különbözet hiány, többlet megállapítása és rendezése is. A leltárfelvétel időpontjától számított 30 napon belül a leltáradatokat a könyvelési nyilvántartások megfelelő eszköz-forrás adataival egyeztetni kell. A leltár ellenőrzött adataira kell a könyvelést helyesbíteni. 2. Anyagi felelősség A dolgozók anyagi felelősségét elsősorban a Munka Törvénykönyve szabályozza. A felelősség jellege és mértéke a betöltött munkakörtől függően változik. Kártérítési felelősség A vendéglátó vállalkozásokban érvényesülő kártérítési felelősség a dolgozók részéről minden esetben a vállalkozással szemben érvényesül. Ez még akkor is így van, ha a dolgozó közvetlenül a vendégnek okozott kárt. A vendéggel szemben ugyanis a vendéglátó vállalkozás tartozik kártérítési felelősséggel. Természetesen a vendéglátó vállalkozás felelőssége alapján igazoltan teljesített kártérítési összeget egészében vagy részben áthárítja a felelősre. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a vendéglátó vállalkozónak kell bizonyítania. Gondatlan károkozás: A kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb 6 havi átlagkeresetig határozhatja meg. Szándékos károkozás: A munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni 4
A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. A munkavállalót a teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Leltárfelelősség Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány. A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Kollektív szerződéses rendelkezés vagy a felek eltérő megállapodása hiányában a munkáltató állapítja meg a leltárfelelősséggel kapcsolatban a következőket: a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, illetve arányát, azoknak az anyagoknak, áruknak a körét amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás, illetve a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség nem számolható el. a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait, a leltárhiány meghatározásának szabályait, a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket. A munkavállalót ezekről a feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltáridőszak kezdetét megelőzően tájékoztatni kell. A leltárhiányért való felelősség feltétele: leltárfelelősségi megállapodás megkötése a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele, a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség megállapításához szükséges az is, hogy a leltárhiányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen. Leltárhiányért való felelősség csak azzal a munkavállalóval szemben érvényesíthető, aki a két egymást követő leltározás közötti időszaknak (leltáridőszak) legalább a felében a munkáltatónál, illetve az adott munkahelyen dolgozott. A felelősség, illetve a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen mindazokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, illetve amelyek a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének időtartamát. A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni és ebben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. Ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli, velük csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető. Ebben meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megoszlását is, de 5
egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. Ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megoszlását nem rendezi, a munkavállalók átlagkeresetük arányában felelnek. A leltárfelelősség mértéke: A leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelős munkavállaló legfeljebb hat havi átlagkeresete mértékéig felel. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hat havi együttes összegét. Kollektív szerződés a kártérítés mértékét az előzőektől eltérően is meghatározhatja. Leltározásnál a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelölhet ki. A leltárfelelősséggel tartozó munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet és észrevételeit kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg meg kell hallgatni. A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét az általános szabályok szerint érvényesítheti. A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt lehet érvényesíteni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik. Pénzfelelősség Pénzfelelősség áll fenn minden olyan munkavállalóra, akire pénzt, értékkel bíró jegyet stb. bíznak megőrzésre, illetve elszámolásra. A pénzkezelők nem jegyzék (elismervény vagy leltár) szerint veszik át a pénzt, hanem a vendégtől a nyugta vagy a számla ellenértékét kapják meg. A pénzfelelősség teljes felelősség, vagyis a hiányt teljes összességében meg kell térítenie. 3. Erkölcsi felelősség Az erkölcsi felelősség olyan kívánalom, hogy a dolgozó a társadalom, a szűkebb és tágabb környezet elvárásainak, normáinak megfelelően végezze tevékenységét. Az erkölcsi felelősségnek vannak írott és íratlan szabályai is. 6
Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás 7. b) Az üzletvezető az áru árát 15 %-kal megemeli. Így a termék ára 736 Ft-ba került. Üzletpolitikai megfontolásból a törzsvásárlóknak 25 % kedvezményt biztosítanak. Állapítsa meg, hogy mennyi volt a termék eredeti ára az árváltozás előtt, s mennyit fizet a termékért a törzsvásárló? Számolja ki, hogy hány %-kal fizet többet vagy kevesebbet a törzsvásárló az eredeti árhoz képest? A termék eredeti árához képest 15%-kal kerül többe, így az új ár az eredeti ár 115%. Ez matematikailag a következőképpen írható le: Új ár = eredeti ár x 1,15 Ebből az eredeti ár kifejezve: eredeti ár = új ár / 1,15 Behelyettesítve: Eredeti ár = 736 / 1,15 = 640 Ft A törzsvásárlóknak biztosított kedvezményes ár 25%-kal alacsonyabb az alkalmazott árnál, vagyis annyak 100-25 = 75%-a. Kedvezményes ár = alapár x 0,75 Behelyettesítve: Kedvezményes ár = 736 x 0,75 = 552 Ft A törzsvásárlók számára biztosított kedvezményes ár 552 Ft, míg a termék eredeti ára 640 Ft. Az engedmény nagysága a két ár különbsége: Engedmény nagysága = eredeti ár kedvezményes ár Behelyettesítve: Engedmény nagysága = 640 552 = 88 Ft Az engedmény mértékének meghatározásakor azt kell kiszámítani, hogy az engedmény nagysága az eredeti árnak hány százaléka. Engedmény mértéke = (engedmény nagysága / eredeti ár) x 100% Behelyettesítve: Engedmény mértéke = (88 / 640) x 100 = 13,8% Vagyis a törzsvásárlók jelenleg 552 Ft-ot fizetnek azért a termékért, amelynek az eredeti ára 640 Ft volt. Ez 88 Ft, vagyis 13,8% kedvezményt jelent számukra az eredeti árhoz képest. 7
ÉRTÉKELŐLAP: A vizsgázó neve:... Értékelő lap 7. a) Ön egy vendéglátó egység leendő vezetője, és most találkozik először a munkatársaival. Mondja el nekik, hogy Önnek milyen elképzelései vannak a leltározás folyamatáról, valamint a dolgozók anyagi és erkölcsi felelősségéről! b) Az üzletvezető az árú árát 15 %-kal megemeli. Így a termék ára 736 Ft-ba került. Üzletpolitikai megfontolásból a törzsvásárlóknak 25 % kedvezményt biztosítanak. Állapítsa meg, hogy mennyi volt a termék eredeti ára az árváltozás előtt, s mennyit fizet a termékért a törzsvásárló? Számolja ki, hogy hány %-kal fizet többet vagy kevesebbet a törzsvásárló az eredeti árhoz képest? Típus Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Hozzárendelt kompetenciák az információtartalom vázlata alapján Maximum Pontszámok A Gazdálkodás 70 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum 3 Elemi számolási készség 5 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 10 5 Mennyiségérzék 5 Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és Maximum vizsgakövetelmény szerint Személyes Szervezőkészség 3 Társas Határozottság 3 Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Módszer Tervezési képesség 4 Rendszerben való gondolkodás Összesen 10 Mindösszesen 100 Elért Elért Elért. dátum... aláírás 8