2009-2010 2010 Társasági adó 2009.10.07 Samling 1
Alig változott v valami A társasági adó változásai címszavakban: Filmhez kapcsolódó támogatások módosulása a 10 százalékos adókulcs alkalmazásának feltételei Európai Uniós támogatásokra irányadó rendeletek Közhasznú társaságok jogállásának megszőnése 2
Társasági adó 2009 A 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételei további pontosításra kerültek. Az alacsonyabb adókulcs alkalmazás eleve túlzott feltételrendszerő. az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok általános feltételeinek történı megfelelés hiányát az adóévben és a megelızı adóévben nem állapította meg jogerıs és végrehajtható határozat, továbbá a munkaügyi kapcsolatok különös feltételeinek hiánya miatt az adóévben és a megelızı adóévben jogerıs és végrehajtható munkaügyi, munkavédelmi vagy az egyenlı bánásmód elvének megsértése miatt meghozott közigazgatási határozat, illetıleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerıs bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozat nem szabott ki bírságot vagy munkaügyi bíróság nem állapított meg jogsértést, illetve az adózó az adóévben eleget tett a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeként elıírt, a Munka törvénykönyvében megfogalmazott, az érdekképviseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségének, és (változott 2009.06.01-tıl) az adóévben legalább az adóév elsı napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelı összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. A jogutódnak és a jogelıd nélkül alakult adózónak - ideértve a 17. (9) bekezdése szerinti külföldi személyt is - elsı adóévében a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alkalmazásakor a megelızı adóévre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmaznia. 3
Társasági adó 2009 Kiskapu az adóelkerülıknek: 10%-os adóval csábított off-shore osztalékot és tıkekivonást lehet hazahozni, ha azt 2009.06.30-ig állampapírba fektetik és 2 évig ott is tartják (megszakításként legfeljebb 15 napos bankszámlán való tartással). Meghosszabbítva: 2009.12.31-ig (eddig történı megszüntetés esetén pedig 2010.12.31) 4
Társasági adó 2009 100%-os écs a leghátrányosabb cégek számára Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minısülı adózó a korábban még használatba nem vett, a mőszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a jármővek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelı értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás elıtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármő esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsıdleges mezıgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerzıdés 87. és 88. cikkének a mezıgazdasági termékek elıállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történı alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehetı igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint 5
Társasági adó 2009 Értékvesztés visszaírása 2009.08.01-tıl: a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, kivéve az 1. számú melléklet 10. pontja szerint az adóalapnál érvényesített, vagy az 1. számú melléklet 10/a. pontja szerint az adóalapnál érvényesíthetı terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét 6
Társasági adó 2009 Ha az adózó - a 10. pontban foglaltak alapján - az eszköz terven felüli értékcsökkenésének az adóévre megállapított összegét nem érvényesíti adóalapjánál, akkor a terven felüli értékcsökkenés adóévre megállapított, de nem érvényesített összegét az adóévet követı négy adóévben egyenlı részletekben érvényesítheti. (a terven felüli écs elismerése 2009.07.01-tıl) 7
Társasági adó 2009 Behajthatatlan követelés 2009.07.09-tıl: a számvitelrıl szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidıt követı 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság elıtt nem érvényesíthetı 8
Társasági adó 2009 A veszteségelhatárolást 2009.07.09-tıl már nem tiltják pénzintézetek számára. A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló idıtartam - ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - hat adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. -a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni. 9
Társasági adó 2009 A filmkedvezmény -rıl: mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás: a mozgóképszakmai hatóság által a mozgóképrıl szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti megrendelésre készült filmalkotás vagy nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére kiállított igazolás, amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. (10) bekezdésében meghatározott részének 20 százalékát azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett állami 10 támogatásra.
Adóalanyok körének szélesítése Adóalap-növelı-csökkentı tételek törlése, vált. Az adókulcs 19%-ra emelkedik Az off-shore cégek fogalmát szigorítják Az off-shore cégek számláira 30%-os adó (külföldi szervezet adójaként) Adóalap-növelı a reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegő egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás A képzésre vonatkozó adóalap korlátozás megszőnik 11
Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetıségő, ha a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthetı belföldi illetıségő adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó); b) belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet (juttat) számára; feltéve, hogy a külföldi személy, illetve a külföldi illetıségő székhelye, illetısége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettıs adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (a továbbiakban: külföldi szervezet); c) ingatlannal rendelkezı társaságban meglévı részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkezı társaság tagja). 12
Az ingatlannal rendelkezı cég definiálása (illeték miatt): 18. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; 18/a. ingatlannal rendelkezı társaság: a) az adózó, illetve az adózó belföldön fekvı ingatlannal rendelkezı kapcsolt vállalkozásai, amennyiben 1. az adózó adóévi beszámolójában, a belföldön fekvı ingatlannal rendelkezı kapcsolt vállalkozások beszámolójában együttesen kimutatott eszközök piaci értékének (együttes) összegébıl a belföldön fekvı ingatlan értéke több mint 75 százalék és 2. valamelyikük tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetıséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettıs adóztatás elkerülésérıl egyezményt vagy az egyezmény lehetıvé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történı adóztatását azzal, hogy aa) az illetıséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe, ab) az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás esedékességének napját követı 60 napon belül tájékoztatnia kell valamennyi belföldön fekvı ingatlannal rendelkezı kapcsolt vállalkozását; b) az a) pont rendelkezései az elismert tızsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak; 13
Kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettıjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll 14
Megfejtés? Társasági adó 2010 az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettıjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni 15
Az ingatlannal rendelkezı társaság adóalapja a részesedés elidegenítésekor, a jegyzett tıke leszállításakor keletkezik. Alapja a kapott ellenérték, csökkentve a részesedés szerzési értékével, és a szerzéshez és a megtartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal. 16
Az ingatlannal rendelkezı társaság adóalapja a részesedés elidegenítésekor, a jegyzett tıke leszállításakor keletkezik. Alapja a kapott ellenérték, csökkentve a részesedés szerzési értékével, és a szerzéshez és a megtartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal. 17
Megszőnt társasági adóalap-csökkentı tétel: a bányászatról szóló törvényben és a villamos energiáról szóló törvényben elıírt, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelı összeg, továbbá - legfeljebb a befejezett felújításhoz a célállomány típusától függıen az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály szerint igénybe vehetı támogatás mértékéig - erdıgazdálkodónál az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló törvényben meghatározott erdıfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelı összeg, 18
Megszőnt társasági adóalap-csökkentı tétel: az adózó által a tıkepiacról szóló törvény szerinti szabályozott piacon kötött ügylet alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel 50 százaléka a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a külföldi vállalkozónál és a szövetkezetnél (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást) 19
Megszőnt társasági adóalap-csökkentı tétel: a bányászatról szóló törvényben és a villamos energiáról szóló törvényben elıírt, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelı összeg, továbbá - legfeljebb a befejezett felújításhoz a célállomány típusától függıen az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály szerint igénybe vehetı támogatás mértékéig - erdıgazdálkodónál az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló törvényben meghatározott erdıfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelı összeg, 20
Korrigált társasági adóalap-csökkentı tétel: g) az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén 1. az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetınél az ennek megfelelı adóköteles bevétel), kivéve az ellenırzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra, 2. az adóévben elszámolt bevétel, de legfeljebb a 8. (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás elıtti eredmény növeléseként elszámolt - az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás elıtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg 21
Korrigált társasági adóalap-csökkentı tétel: a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) 1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés - ideértve az elıtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenırzött külföldi társaságban lévı részesedést - (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, ha a tulajdoni részesedést jelentı befektetés jogutód nélküli megszőnés, jegyzett tıke tıkekivonás útján történı leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szőnt meg, illetve csökkent, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra, 2. az ellenırzött külföldi társaságban lévı részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivezetett részesedés (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, legfeljebb a 8. (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás elıtti eredmény növeléseként elszámolt - az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás elıtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg; 22
Megszőnt társasági adóalap-csökkentı tétel: a kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendı) kamat alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján elszámolt bevétel 50 %-a a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a szövetkezetnél és a külföldi vállalkozónál (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást) az adózó választása szerint a Kormány által rendeletben kijelölt mőbíráló szerv által mőködtetett mővészeti zsőrik által kibocsátott mővészeti szakvéleményben mővészeti értékőnek elismert beruházások 1%-a, és beszerzés értéke 23
Megszőnt társasági adóalap-csökkentı(és növelı) tétel: a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (járó) támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel, a térítés nélkül átvett eszköz átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott könyv szerinti értéke, továbbá a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatás átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott bekerülési értéke, valamint az átvállalt tartozás, az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg (egyszeres könyvvitelt vezetınél, ideértve az adóévi tartalék növekedését okozó részt is), 24
Megszőnt társasági adóalap-csökkentı tétel: az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérıl szóló törvényben meghatározott, az Európai Gazdasági Térség tagállama által létrehozott kibocsátási egység - kivéve az adózó részére a törvény szerinti eljárás keretében térítés nélkül kiosztott kibocsátási egységet - átruházása ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételbıl az átruházott kibocsátási egység bekerülési értékét meghaladó rész 50 százaléka, továbbá a mást megilletı kibocsátási egységgel kapcsolatos kezelési, bizományosi vagy ügynöki tevékenység ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételbıl a tevékenység közvetlen önköltségét meghaladó rész 50 százaléka, 25
Megszőnt társasági adóalap-csökkentı tétel: az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minısülı adózónál a szabadalom, a használati és formatervezési mintaoltalom, továbbá a növényfajta-oltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának költsége, ha az nem minısül az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségének 26
Megszőnt társasági adóalap-csökkentı tétel: az adózó által az átruházott részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség Korrigált kedvezmény az adományokra: 50 %-a kiemelkedıen közhasznú szervezet támogatása esetén, 20 %-a tartós adományozási szerzıdés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás elıtti eredmény összege, 27
Új társasági adóalap-növelı tétel (könnyítés): a behajthatatlan követelésnek nem minısülı, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minısülı belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, 28
Változás 2010.01.01-tıl: Az MRP adóalapja A közhasznú, a kiemelkedıen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet és a vízitársulat adóalapja terén. 29
A külföldi szervezet adóalapja a) kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is), b) jogdíj, c) az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet besorolása szerinti üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, mőszaki tevékenységbıl az üzleti ügynöki tevékenység díja. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem kell figyelembe venni: a) a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot, b) a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot, c) a késedelmi kamatot. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalap nem forintban merül fel - az 5. (8) bekezdésében foglaltaktól eltérıen - a számvitelrıl szóló törvény alapján kell forintra átszámítani. 30
A külföldi szervezet adóalapja (magyarul) a) kamat b) jogdíj, c) üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, mőszaki tevékenységbıl az üzleti ügynöki tevékenység díja. 31
Az ingatlannal rendelkezı társaság tagjának adóalapja és az adó mértéke 15/A. (1) Az ingatlannal rendelkezı társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tıkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege. (2) Ha az ellenérték vagy a szerzési érték nem forintban keletkezik, akkor annak értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a szerzıdés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Ha az ingatlannal rendelkezı társaság tagja az ellenértéket jegyzett tıke leszállítása következtében szerzi, és a kötelezettség kimutatása nem forintban történik, akkor az ellenértéket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a cégbejegyzés napján érvényes devizaárfolyamának 32 alapulvételével kell átszámítani.
E rendelkezések alkalmazásában elidegenítésnek minısül az értékesítés, a nem pénzbeli hozzájárulásként történı juttatás, valamint a térítés nélküli átadás. E rendelkezések alkalmazásában ellenérték: a) eladáskor a szerzıdés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történı elidegenítéskor a szokásos piaci érték, b) nem pénzbeli hozzájárulásként történı rendelkezésre bocsátáskor a létesítı okirat szerinti szerzıdésben meghatározott érték, kapcsolt vállalkozás részére történı rendelkezésre bocsátáskor a szokásos piaci érték, c) ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték, d) jegyzett tıke kivonás útján történı leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközök értéke. E rendelkezések alkalmazásában szerzési érték a szerzıdés szerinti 33 érték.
Fejlesztési tartalék jelenértéken legalább 500 millió forint értékő, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás (14) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény elsı igénybevételének adóévét követı négy adóévben a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 fıvel, középvállalkozásnál legalább 50 fıvel meghaladja a beruházás megkezdését megelızı adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy b) az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév elsı napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelızı adóév évesített 34 bérköltségét.
Az eltérı üzleti évet választók még megkezdik 2009.12.31-ig a társasági adó és különadó évüket és csak aztán alkalmazzák az új szabályokat! 35