NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA SZÁMVITELI POLITIKA (a Gazdálkodási szabályzat 1. sz. melléklete) 2012. JÚNIUS 26.

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ...3 1. Bevezető rendelkezések...3 2. A Főiskola tevékenységének bemutatása...3 II. RÉSZ A SZÁMVITELI POLITIKA KIALAKÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYRENDSZERE...5 3. A Számviteli Politika célja...5 4. A számviteli politikáért való felelősség...5 5. A számviteli alapelvek érvényesülése...6 III. RÉSZ A SZÁMVITELI POLITIKA TARTALMI ELEMEI...8 6. A mérleg és beszámoló készítés időpontjainak a meghatározása...8 7. Lényeges és nem lényeges információk körének meghatározása a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából...8 8. Jelentős és nem jelentős összegű hiba értékhatárának meghatározása...9 9. Immateriális javak, tárgyi eszközök üzembe helyezése, dokumentálása, minősítése...10 10. Befektetett pénzügyi eszközök elszámolása...12 11. Az értékcsökkenés elszámolásának rendje...12 12. Deviza elszámolás, értékelés rendje...13 IV. RÉSZ A KÖNYVVEZETÉS RENDJE...15 13. A Főiskola számviteli rendszere...15 14. A modulok főbb feladatai és funkciói...15 15. Előirányzatok nyilvántartása...17 16. Kiadások, bevételek elszámolása...18 17. Közvetett kiadások elszámolási rendje...18 V. RÉSZ A SZÁMVITELI POLITIKA KERETÉN BELÜL KÖTELEZŐEN ELKÉSZÍTENDŐ SZABÁLYZATOK...19 18. Szabályzatkészítési kötelezettség...19 19. A Számlarend és a Számviteli Politika kapcsolata...19 VI. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...20 Jogszabálygyűjtemény...21 2

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Bevezető rendelkezések A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) előírásainak megfelelően a Számviteli Politika elveit, módszereit a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa az alábbiak szerint határozza meg: 2. A Főiskola tevékenységének bemutatása (1) A Főiskola azonosító adatai: Az intézmény neve: Nyíregyházi Főiskola Az intézmény alapítója: Magyarország Országgyűlése Felügyeleti szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Az intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza Sóstói út 31/b Az intézmény gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv Az intézmény szakágazati besorolása: 854200 Az intézmény törzsszáma: 329859 Intézményi azonosító: FI74250 Statisztikai számjel: 15329853-8542-312-15 (2) A Főiskola szervezeti felépítését a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. sz. melléklete részletezi. (3) A Főiskola tevékenysége Az intézmény tevékenységi körét, az alaptevékenység körében ellátandó állami feladatokat a főiskola alapító okirata tartalmazza. A Főiskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Részesedés gazdasági társaságokban A Nyíregyházi Főiskola és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. december 22- én megállapodást kötött, mely szerint a Hallgatói Centrum Kht. (Nyíregyháza, Sóstói út 31/b.) 3.000 eft összegű részesedése (100 %) felett intézményünk jogosult és köteles a tulajdonosi jogok gyakorlására (a KHT jelenleg végelszámolás alatt áll). Ezen túlmenően intézményünk az alábbi társaságokban szerzett tulajdonosi részesedést: 3

Név: Név: Név: Név: Név: Név: INNOVA Észak-Alföldi Nonprofit Kft. 4028 Debrecen, Simonyi u. 14. II/206. Alapító tőke: 2.000 eft Főiskola részesedése: 260 eft (13 %) Záhony Térségi Logisztikai Klaszter Kft. 4625 Záhony, Európa tér 20. Alapító tőke: 5.000 eft Főiskola részesedése: 100 eft (2 %) Nyírségi Szakképzés-Szervezési Nonprofit Kft. 4400 Nyíregyháza, Árok u. 53. Alapító tőke: 1.000 eft Főiskola részesedése: 110 eft (11 %) Campus-Land Nonprofit Kft. 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b. Alapító tőke: 500 e. Ft Főiskola részesedése: 500 e Ft (100 %) Nyír-Info-Spin Kft. 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. Alapító tőke: 2.800 eft Főiskola részesedése: 1.450 eft (52 %) Spin Direkt Kft. 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. Alapító tőke: 2.250 eft Főiskola részesedése: 1.150 eft (51 %) (4) A Főiskola az általános forgalmi adónak alanya - Az intézmény adószáma: 15329853-2-15 - Közösségi adószám: HU 15329853 A Főiskola végez adómentes és adóköteles tevékenységet. (5) A bankszámla vezetés rendje Az intézmény kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv. A főiskola feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat a költségvetési támogatás, az államháztartáson belüli szervezetektől, elkülönített alapoktól, egyéb szervezetektől átvett pénzeszközök, valamint az ellátási és egyéb tevékenységek után beszedett saját bevételek teremtik meg. A pénzeszközök kezelésére a főiskola: - előirányzat-felhasználási keretszámlával, - kincstári kártyafedezeti, - feladatfinanszírozási, - célelszámolási, - devizabetét, - lakásalap számlákkal rendelkezik. A bankszámlavezetés, pénzkezelés, pénzellátás rendjét a Főiskola Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza. 4

II. RÉSZ A SZÁMVITELI POLITIKA KIALAKÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYRENDSZERE 3. A Számviteli Politika célja (1) A Számviteli Politika célja, hogy rögzítse azokat a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv.) végrehajtására vonatkozó előírásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják, a főiskola sajátosságainak, adottságainak, szakmai feladatainak leginkább megfelelő számviteli rendszer kialakítását és működését. (2) A Számviteli Politika feladata továbbá olyan számviteli rendszer működtetése, mely alapján megbízható, valós információkat tartalmazó beszámoló állítható össze a főiskola vagyoni és pénzügyi helyzetéről, illetve a főiskola vezetői döntéseinek meghozatalához is megfelelő információkkal szolgál. (3) A Számviteli Politika úgy felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, hogy: - a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekre, - értékelési eljárásokra épül, és - figyelembe veszi a főiskola sajátosságait. (4) A főiskola vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében könyvviteli nyilvántartást vezet magyar nyelven, Magyarország pénznemében, melyet a naptári év végével lezár. 4. A számviteli politikáért való felelősség (1) A Korm. rendelet 8. (12) bekezdése alapján a Számviteli Politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítéséért és az elkészült Számviteli Politika Szenátus elé terjesztéséért, annak végrehajtásáért Főiskolánkon a rektor a felelős. (2) Átruházott hatáskörben a felelősség a következők szerint kerül megosztásra: - a számviteli politikában meghatározott feladatok irányításáért, végrehajtásáért a rektor a felelős; - a Számviteli Politika összeállításáért a számvitel, a könyvvezetés rendjének kialakításáért, elkészítéséért a gazdasági főigazgató a felelős. (3) A számviteli politikát indokolt esetben meg kell változtatni. A módosítás oka lehet többek között jogszabályi változás, belső információs rendszer, tevékenységi kör, belső értékelési, minősítési szabályok módosulása. (4) A számviteli politikában történő változás, a szabályzat módosítási javaslatának összeállítása - az egyéb szakterületek bevonásával - a gazdasági főigazgató feladata. 5

5. A számviteli alapelvek érvényesülése A Számviteli Politika és a számviteli alapelvek kapcsolata (1) A vállalkozás folytatásának az elve A vállalkozás folytatásának az elve azt jelenti, hogy a főiskola a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, továbbra is folytatni tudja tevékenységét. A költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladat változásokat. (2) A teljesség elve A főiskola éves költségvetés alapján gazdálkodik és a könyvvezetésében pénzforgalmi szemléletet" érvényesül. Az alapelvek figyelembe vétele mellett a könyvvitelben rögzíteni kell valamennyi gazdasági eseményt, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban be kell mutatni. Biztosítani kell, hogy a gazdasági események könyvelésének alapját képező, az adott évre vonatkozó bizonylatok hiánytalanul, hézagmentesen feldolgozásra kerüljenek. (3) A valódiság elve A valódiság elve a mérleg adatainak megbízható, leltárral alátámasztott elkészítésén alapszik. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelni a Sztv.-ben rögzített értékelési elveknek és azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. (4) A világosság elve A világosság elvének érvényesülését a beszámoló és annak mellékletei tiszta, világos elkészítésével kell biztosítani. A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthetően a Korm. rendeletnek megfelelően, rendezett formában kell elkészíteni. (5) A következetesség elve Ez az elv magában foglalja, hogy mind a féléves, mind az éves beszámolók szerkezete, tartalma, formája az elemi költségvetésekkel is összevethető legyen. A Számviteli Politika vonatkozásában azt is jelenti, hogy az abban megfogalmazott szabályokat, eljárásokat következetesen alkalmazni kell. (6) A folytonosság elve A folytonosság elvének érvényesülését a záró és nyitó mérleg adatainak azonosságával és az értékelés azonosságával kell biztosítani. Vonatkozik ez, a vagyonértékelésre, az előirányzat-maradvány, eredmény számbavételére is. 6

(7) Az összemérés elve Az összemérés elve a pénzforgalmi szemlélet miatt úgy érvényesül, hogy egy-egy feladat tárgyévi ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeit, a pénzforgalom nélküli bevételeit és a tárgyévben teljesített kiadásait kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni. (8) A bruttó elszámolás elve A bevételek és költségek (ráfordítások), illetve a követelések és kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. (9) Az egyedi értékelés elve Úgy érvényesül, hogy az eszközöket és kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló készítés során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A számviteli politikában ez az alapelv az értékelési szabályzatban megfogalmazott eljárási szabályokon keresztül jelenik meg. Sajátosan alkalmazható az egyszerűsítési eljárás alá vont követelések esetében. (10) Az óvatosság elve Az óvatosság elve alapján a készletek, követelések részesedések és más befektetések árfolyam csökkenését, értékvesztését el kell számolni és a beszámolóban a tényleges vagyoni értéket kell szerepeltetni. (11) A lényegesség elve A lényegesség elve úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének szöveges indoklásánál be kell mutatni minden olyan információt, körülményt, amelynek elhagyása befolyásolja a költségvetési gazdálkodásról a megbízható és valós összkép kialakítását. (12) A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket a tényleges tartalmuknak megfelelően az Szt. alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan kell elszámolni. 7

III. RÉSZ A SZÁMVITELI POLITIKA TARTALMI ELEMEI 6. A mérleg- és beszámoló-készítés időpontjainak a meghatározása (1) Az adott naptári év első félévéről június 30.-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről pedig december 31.-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készíteni. (2) A féléves, valamint az éves beszámolót a felügyeleti szerv által meghatározott időpontig kell leadni. (3) Az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az ezekhez kapcsolódó nyilvántartásokból időközi mérlegjelentést kell készíteni. (4) Az éves mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év február 20. A mérlegkészítés időpontja a költségvetési évet követően azt az időpontot jelenti, ameddig az eszközök és források értékelési feladatokat el kell végezni, illetve amely időpontig a számviteli nyilvántartásban helyesbítés, a könyvvezetésben feldolgozási munka végezhető. 7. Lényeges és nem lényeges információk körének meghatározása a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából (1) A főiskola feladataiban bekövetkezett változás a megbízható, valós összképet befolyásoló lényeges információnak minősül, ha: a) a Számviteli Politika kialakítását követő időpontban az intézmény tevékenységi köre az alaptevékenység mellett bővül vállalkozási tevékenységgel; b) a tevékenységi kör olyan feladattal bővül, mely az alapító okiratban nem szerepel; c) a tevékenységi kör szűkül feladat megszűnés vagy szervezet- átalakítás miatt. (2) A szervezeti felépítésben bekövetkezett változások a megbízható, valós összkép biztosítása szempontjából lényeges információnak minősülnek: a) új kar alapítása; b) szervezeti felépítésben történt egyéb változás (3) A Főiskola tárgyévi gazdálkodásában a kiadások, bevételek vonatkozásában valós, összképet befolyásoló lényeges információnak tekinthető: a) a 100 millió Ft összeget meghaladó egyedi felújítási, beruházási munka; b) a 100 millió Ft összeget meghaladó egyedi beszerzési értékű gép, műszer beruházás; c) a három évet meghaladó tartamú, évenként 50 millió Ft-ot elérő, illetve a mérlegkészítés időpontjában a 100 millió Ft összeget meghaladó kötelezettségek összege; d) a bevételek és kiadások kiemelt előirányzatonkénti teljesítésnél a módosított előirányzattól való eltérés, ha annak mértéke eléri a 10 %-ot és összegszerűen az eltérés összege meghaladja a 100 millió forintot; 8

e) a képződött tartalékok 10 %-ot meghaladó mértéke és annak keletkezését befolyásoló tényezők. A pénzügyi kereteket megjelenítő előirányzatok vonatkozásában valós összképet befolyásoló tényezőnek tekinti a főiskola, ha az évközi szerkezeti jelleggel történő előirányzat-módosítás mértéke meghaladja az eredeti előirányzat 20 %-át. Amennyiben az eszközök és források értékelési eljárásában, módszerében egyik évről a másikra lényeges változtatás indokolt, az erről szóló döntést a gazdasági főigazgató hozza meg. A főiskola gazdálkodásában, a beszámoló elkészítésében lényeges információként kell kezelni a gazdasági társaságban szerzett 20 millió Ft összeget meghaladó részesedés szerzést. (4) Nem lényeges információk a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából, amely az előzőekben értelmezett értékhatár alatt van. 8. Jelentős és nem jelentős összegű hiba értékhatárának meghatározása (1) A mérleg valódiságának megállapításánál minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenőrzések során ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások saját tőkét és tartalékokat növelő, csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérleg főösszegének 2 %-át illetve ha a mérleg főösszeg 2 %-a meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió forint. Ellenkező esetben a hiba nem jelentős. (2) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközök terven felüli értékcsökkenése meghaladja az éves tervszerinti értékcsökkenést vagy a 100.000 Ft-ot. (3) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 100 000 forintot. (4) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni, ha a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a számviteli törvény. 60. -a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözet összege meghaladja az értékelés előtti könyv szerinti érték 20%-át vagy a 100 000 forintot; (5) Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke és a tartalékok együttes értékét lényegesen megváltoztatja, és emiatt a már közzétett a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a 9

hiba megállapításának évét megelőző költségvetési év mérlegében kimutatott saját tőke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (nő vagy csökken). (6) A jelentős és nem jelentős összeg kategóriáját kell értelmezni: a) Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékelése a mérlegben az értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, azaz könyvszerinti értéken történik. A nem jelentős összeg kérdése az utolsó időszak értékcsökkenés számításánál vetődik fel. Amennyiben az eszköz könyvszerinti értéke 1.000 Ft alatti összeg melyet nem jelentősnek minősít a főiskola a legutolsó alkalommal elszámolt értékcsökkenés ezen összeggel automatikusan megnő, és ezen időponttól kezdődően az eszköz a 0-ig leírt eszközök állományába kerül át. b) A gazdasági társaságban lévő befektetés értékét csökkenteni kell, ha a társaság piaci megítélése tartósan csökken, c) A készleteknél minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözetet, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete meghaladja a bekerülési érték 20%-át, vagy a 100 ezer forintot. d) A követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket). Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözetet, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete meghaladja a bekerülési érték 20%-át, vagy a 100 ezer forintot. (7) Az év végi mérlegkészítéskor a mérleg tételek esetében a devizás elszámolásokhoz kapcsolódóan fogalmaz meg szabályozásokat a Számviteli Politika, valamint meghatározza a figyelembe veendő jelentős, nem jelentős összeg kategóriáját. 9. Immateriális javak, tárgyi eszközök üzembe helyezése, dokumentálása, minősítése (1) A Főiskola eszközállománya növekedhet: a) Más gazdálkodótól, egyéb személytől, szervezettől történő vásárlás, beszerzés, vagy egyéb jogcím (térítésnélküli átvétel) szerint; b) Saját előállítással. (2) Az állomány-növekedést követően az eszközt üzembe kell helyezni. Az üzembe helyezés dokumentuma az Üzembe helyezési jegyzőkönyv, Állományba vételi bizonylat, vagy az Üzembe helyezési okmány. Ingatlanok esetében a rendeltetésszerű használatbavétel feltétele a használatbavételi engedély kiadása. Az engedély kiadását megelőzően a használatbavételi eljárást kell lefolytatni. A használatbavételi eljárást jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az eljárás lefolytatását a Üzemeltetési és Vagyonkezelési Osztály végzi. Abban az esetben, amikor a beruházás beszerzés produktumát azonnal üzembe lehet helyezni, vagyis azonnal használatba lehet venni pl. egyes irodai gépek, berendezések akkor az üzembe helyezés időpontjában üzembe helyezési okmányt kell kiállítani az eszközt üzemeltető szervezeti egységnek. (3) Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományváltozásának bizonylatolását azok bizonylatait és tartalmi elemeit a főiskola Bizonylati szabályzata tartalmazza. (4) Az eszközök általános besorolására, minősítésére elsődlegesen a Sztv. 23. és 28. -a, valamint a Korm. rendelet ad iránymutatást. 10

(5) Az eszközök minősítésére, besorolására az alábbi esetekben kerül sor: a) az eszközök beszerzésekor; b) az eszköz használatának, rendeltetésének megváltozásakor; c) az év végi zárlati teendők kapcsán, a mérlegkészítéskor. (6) A főiskolának a törvényi előírásoknak megfelelően a tevékenységét szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbevett eszközök kivételével - függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga, esetleg csak a szerződésben foglaltak teljesülése után kerül át az intézményhez a mérlegben ki kell mutatnia. (7) A tulajdoni jog átruházása nélkül a főiskola nyilvántartásába kerülnek a pénzügyi lízing, illetve részletfizetéses konstrukcióban vásárolt eszközök. A nyilvántartásba vételt, az eszközök közötti kimutatást tehát nem a tulajdonjog megszerzése, hanem a használatba adás határozza meg. (8) A főiskola az eszközök besorolásánál azok rendeltetését, használatát veszi alapul. (9) Azokat az eszközöket melyek a főiskola oktató, kutató és egyéb az alapító okiratban meghatározott tevékenységét tartósan, éven túl szolgálják a befektetett eszközök közzé kell sorolni. (10) A kis értékű tárgyi eszközök besorolásánál két szempont érvényesül: a) az intézmény tevékenységet éven túl, tartósan szolgálják, de egyedi bekerülési értékük (adómentes tevékenységhez történt beszerzés esetén ÁFA-val együtt) nem haladja meg a jogszabályban meghatározott összeget (mely 2006. január 1- től a 100.000 Ft). A már meglévő eszközöket nem kell átsorolni. b) A főiskola a kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értékét a beszerzéskor dologi kiadásként számolja el, a használatba adott eszközöket a szervezeteknél mennyiségi nyilvántartásba veszi. (11) Azok az eszközök, melyek a főiskola tevékenységét csak egy folyamatban, illetve éven belül szolgálják, készletek között kerülnek kimutatásra, illetve nyilvántartásba vételük mennyiségben és értékben történik. (12) A főiskola esetében az eszközök vásárlásának és a nyilvántartásba vételének kezdeményezése a szervezeti egységek hatáskörébe tartozik. Az eszközök minősítése annak megfelelően történik, hogy adott szervezeti egységnél folyó tevékenységet egy éven belül, vagy hosszabb távon szolgálják. (13) Az eszközök minősítésénél minden esetben az idő ismérvet, a tartósságot és nem az értéket kell elsődlegesen figyelembe venni. (14) A Főiskola tangazdaságot működtet, ezen belül állattenyésztési feladatot is végez. A Tangazdaság köteles gondoskodni a saját tenyésztésű és a vásárolt állatok minősítéséről, átsorolásáról, nyilvántartásba vételéről a tenyészállatok esetében a befektetett eszközök, növendék, hízó és egyéb állatok esetében a készletek között. (15) A nagy értékű tárgyi eszközök esetében minősítési és értékelési problémát jelent a már korábban üzembe helyezett eszközökhöz kapcsolódó értéknövelő tételek meghatározása, a bővítés, csere fogalmának szétválasztása. Az erre vonatkozó belső eljárási szabályok az Eszközök és források értékelési szabályzatában kerülnek rögzítésre. (16) Az eszközök besorolási tevékenysége kapcsolódik a főiskola vagyongazdálkodási, vagyonvédelmi feladatköréhez is. Biztosítani kell a tárgyi eszközök teljes körű nyilvántartását, az egyes szervezetek leltárfelelősségét, a kis értékű és nagy értékű tárgyi eszközök egyidejű leltározását. 11

10. Befektetett pénzügyi eszközök elszámolása (1) A főiskola saját bevételéből zártkörűen működő részvénytársaságot, vagy korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést. (2) A befektetett pénzügyi eszközök között tartja nyilván és számolja el az intézmény a munkavállalói részére éven túli időtartamra folyósított lakásépítési, vásárlási kölcsönöket. (3) A befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozó értékelési elveket, módszereket a főiskola Értékelési Szabályzatában kell rögzíteni. (4) A befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó értékvesztés elszámolásának engedélyezése a főiskola gazdasági főigazgatójának a hatáskörébe tartozik. 11. Az értékcsökkenés elszámolásának rendje (1) Az immateriális javak és tárgyi eszközök üzembe helyezését (használatba vételét) követően terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. (2) Az immateriális javak és tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök után negyedévenként a Korm. rendelet 30. -ában meghatározott kulcsok alapján a tényleges használatnak megfelelően időarányosan kell az értékcsökkenés összegét elszámolni. A Főiskola a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál nem alkalmazza a jelentős-nem jelentős összeg fogalmát. (3) A Korm. rendelet előírásainak megfelelően nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszközöknél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. (4) A számviteli törvény 53. -a alapján, a terven felüli értékcsökkenés összegét abban az esetben kell elszámolni ha: a) az immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszközök piaci értéke; b) az immateriális javak, tárgyi eszközök értéke tartósan lecsökken, mert az eszközök feleslegessé váltak, vagy megrongálódás megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésüknek megfelelően nem használhatóak, illetve használhatatlanná váltak. (5) Az előző bekezdésben felsorolt esetben az eszköz értékének csökkenését olyan mértékig kell elvégezni, hogy az eszköz használhatóságának piaci értéken szerepeljen a mérlegben. (6) Amennyiben az eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, az eszközt a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után a nyilvántartásból ki kell vezetni. (7) A rendeltetés megváltozása, az eszköz megsemmisülése, hiány esetén, a terven felüli értékcsökkenés elszámolását a GMF végzi. (8) A szervezeti egységek részéről az elfekvő, saját használatukból kivont eszközök esetében vagy a rendeltetés megváltozása, vagy elhasználódás miatt szükségszerű a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának vizsgálata. (9) A selejtezéssel történő eszköz kivonást megelőzően gondoskodni kell a terven felüli értékcsökkenés elszámolásáról. A feladatot a GMF végzi. 12

(10) Amennyiben az immateriális javak, tárgyi eszközök könyvszerinti értéke a korábban alkalmazott leírás miatt alacsonyabb ezen eszközök bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már megszűntek, vagy csak részben állnak fenn (piaci érték növekedett) a korábbi terven felüli értékcsökkenés leírását meg kell szüntetni és az eszközt a piaci értékre, legfeljebb azonban immateriális javak tárgyi eszközök esetében a tervszerűen elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével megállapított nettó értékre kell visszaértékelni. (11) Abban az esetben, ha az immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értékét (visszaírt értékét) a piaci érték jelentősen meghaladja, lehetőség van az eszközök piaci értéken történő értékelésére, a saját tőkén belül értékelési tartalék képzésére. (12) A Számviteli Politika kiadásának időpontjában a Korm. rendelet szerinti értékhelyesbítések lehetőségével a főiskola nem él. (13) A tenyészállatokra vonatkozóan a főiskola saját hatáskörben az értékcsökkenés elszámolásának rendjét az alábbiak szerint szabályozza: - Az értékcsökkenés leírás kiszámítása a tartási idő figyelembevételével történik. - Az értékcsökkenés számítását megalapozó adatok állatfajonként: Ló 6.7 % Tenyészkan 33 % Tenyészkos 20 % Anyajuh 20 % - Az elszámolható értékcsökkenés összege a tenyészállatok bekerülési összege függvényében változhat. - Amennyiben a tenyésztésből történő kivonás, selejtezés, elhullás évközben történik gondoskodni kell az időarányos értékcsökkenés elszámolásáról. (14) Az éven belül amortizálandó eszközök bekerülési értékét dologi kiadásként egy összegben kell elszámolni, az év végéig használatba nem vett (raktáron levő) kis értékű eszközt a mérlegben be kell mutatni. 12. Deviza elszámolás, értékelés rendje (1) A főiskola devizabevételei és kiadásai pénzforgalmának bonyolítására deviza számlát alkalmaz. a) Az Áht. 18/C. (10) bekezdése alapján a nemzetközi szerződések alapján nyújtott támogatások fogadása és felhasználása csak a Magyar Államkincstárnál vezetett devizaszámlán történhet. b) A devizaszámlán rendelkezésre álló pénzeszközök a végleges felhasználáskor válnak költségvetési kiadássá. A kincstár devizaszámla-vezetéssel kapcsolatos tevékenysége körében - a Magyar Nemzeti Bank és a kincstár között létrejött megállapodás alapján - díjakat számolhat fel és kamatot fizethet, amelynek feltételeit a számlatulajdonosokkal kötött számlaszerződésben köteles rögzíteni. (2) A deviza számlánál bevételnek tekintendő minden jóváírás (segély, támogatás, adomány, kamat, valuta különbözet visszafizetése stb.) (3) A főiskola szükség szerint az egyes pályázatokhoz, feladatokhoz kapcsolódóan különkülön nyitott (tehát több) devizaszámlát is kezelhet. (4) Az egyes devizaszámlákhoz kapcsolódóan az adott devizanemről analitikus nyilvántartást kell vezetni, az aktuális árfolyammal és forintértékkel. 13

(5) A devizaszámlák bevételét a pályázatokban meghatározott alábbi célokra használhatják fel: a) Külföldi hivatalos utazásokkal kapcsolatos kiadások fedezetére (napidíj, közlekedési költség, részvételi díj, ösztöndíj stb.). b) Banki kezelési költségek fedezetére. c) Devizaszámláról valuta felvételre. d) Adott pályázathoz devizás témához kapcsolódó forint alapú számla közvetlen kifizetésére. (6) A devizaszámlán jóváírt bevételek különböző időpontokban és árfolyamokkal jelentkeznek a számlán. A deviza számlán lévő deviza év végi értékelésére vonatkozó szabályokat az Értékelési Szabályzat tartalmazza. (7) Az árfolyam alkalmazásánál az alábbi szabály érvényesül: - Jóváírásnál és felhasználásnál MNB deviza árfolyamán történik a gazdasági esemény rögzítése. (8) Amennyiben jelentős mértékű az árfolyam különbözet, azt devizaszámlánként könyvelni kell, az árfolyam veszteséget egyéb dologi kiadásként, az árfolyam nyereséget egyéb bevételként kell elszámolni. (9) Pályázatok utólagos elszámolásából (pl. TEMPUS) adódó jóváírásnál keletkezett árfolyam nyereség nem képez felhasználható pénzkeretet az adott téma esetében, azt a főiskola szintjén jelentkező központi bevételként kell elszámolni. 14

IV. RÉSZ A KÖNYVVEZETÉS RENDJE 13. A Főiskola számviteli rendszere (1) A Főiskola könyvvezetési kötelezettségét a Korm. rendelet 8. (1) bekezdése rögzíti, hogy az államháztartás szervezete a tevékenysége során előforduló vagyoni és pénzügyi helyzetét befolyásoló gazdasági eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást köteles vezetni és azt az év végével lezárni. (2) A Főiskola a TÜSZ integrált ügyviteli rendszert alkalmazza 14. A modulok főbb feladatai és funkciói A TÜSZ rendszer az alábbi modulokat tartalmazza: - Főkönyv - Üzleti partnerek - Készletek - Tárgyi eszközök - Nyilvántartások - Kommunikáció - Technikai menük Továbbá két külső programból történik feladás a rendszer főkönyvi modulja felé: - Neptun Egységes Tanulmányi rendszer - Nexon A TÜSZ gazdasági információs rendszer alapja a kötelezettségvállalás nyilvántartása. Kötelezettséget vállalni csak megnyitott keret terhére lehet. A keretek felhasználások szempontjából lehetnek: - Személyi jellegűek - Munkaadót terhelő járulékok - Dologi kiadások - Ellátottak pénzbeni juttatásai - Áthozott pénzeszközök - Felújítás jellegűek - Intézményi beruházás - Központi beruházás A keretek fedezetének forrása lehet: - Költségvetési támogatás - Költségtérítéses bevétel - Egyéb bevétel - Pénzmaradvány 15

Főkönyv A főkönyvön belül a módosított teljesítés szemléletű könyvelés és a keretgazdálkodáshoz kapcsolódó teendők végrehajtása történik. A főkönyvi modul a következő almenüket tartalmazza: - Főkönyvi könyvelés - Számlatükör - Napló adatok - Kód adattár - Kimutatások - Jelentések - Keretgazdálkodás - Technikai menük Üzleti partnerek A menüpontban végezhetők el a külső üzletfelekhez kapcsolódó, elsősorban pénzügyi és adminisztratív feladatok. A menüpont tartalma: - Számlák - Partner törzs - Kód adattár - Banki műveletek - Folyószámla adatok - Kimutatások - Pénztári műveletek - Egyéb kimutatások Készletek Ebben a főmenüpontban végezhetők el az anyaggazdálkodási feladatok. Ez a feladatok közül a legfontosabban: - anyagforgalmi (kivét-bevét-visszavét) bizonylatok készítése - raktárankénti, leltár helyenkénti készletadatok megtekintése - raktári készletek megnyítása - cikktörzs karbantartása - ajánlatok fogadása, igénylések rögzítése, rendelések összeállítása - raktári, leltározási munkák - az anyagfelhasználás lekérdezése, ennek főkönyvi feladása. A készleten belül a következő menüpontok találhatók: - Forgalmi bizonylatok - Forgalom adatok - Készlet adatok - Gazdálkodás - Cikktörzs - Kód adattár - Leltárak - Technikai menük 16

Tárgyi eszköz A főmenüpontban a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó feladatok hajthatók végre. A nagy értékű eszközök nyilvántartása az alábbi típus bontásban történik: - Immateriális javak - Ingatlanok - Egyéb berendezések, felszerelések - Járművek - Tenyészállatok - Kis értékű eszközök A rendszer automatikus feladást a főkönyv felé nem készít. Az analitikus adatok főkönyvi feladását a 43300-Főkönyvi egyeztetés menüpont listája alapján kell végrehajtani. Nyilvántartások Ebben a menüpontban a szerződések nyilvántartására, különböző szempontok szerinti csoportosítására, és a szerződésekhez kapcsolódó forgalmi adatok tételes és halmozott lekérdezésére van lehetőség. Kommunikáció Ez a főmenüpont a TÜSZ és más rendszerek közötti kommunikációs felszínt biztosító menüpontokat tartalmazza. Technikai menük A menüpontban a technikai beállítások tekinthetők meg és módosíthatók. Menüpontok: - Rendszer paraméterek - Adatbázis műveletek - Inputmezők megadása - Rendszer leállások - Új jelszó megadás - Kód adattár - Nyomtató beállítások - Technikai menük 15. Előirányzatok keret nyilvántartása Az előirányzattal való gazdálkodás szabályai a Gazdálkodási Szabályzatban kerülnek megállapításra. Az államháztartási költségvetésben megtervezett bevételi és kiadási előirányzatok a főiskola belső költségvetésében kerülnek felosztásra az egyes karok, illetve központi szervezeti egységek, feladatok között. A szervezetek részére éves, illetve havi működési előirányzat (keret) lebontás történik. A jogosultsági csoporton belüli keret megállapítása a szervezeti egységek hatásköre. Az előirányzatok módosítása a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságon keresztül történik. 17

16. Kiadások, bevételek elszámolása (1) A kiadások és bevételek elszámolásánál a pénzügyi-számviteli rendszer kialakításával biztosítani kell: a) az egyes tevékenységek elkülönítését, valamint a bevételek és kiadások tevékenységenkénti összemérhetőségét, b) a beszámoló jelentés megfelelő adatokkal történő elkészítését, c) a belső információs igények kielégítését. (2) A főkönyvi rendszerben alkalmazott kiadások, bevételek elszámolására szolgáló számlákat és azok tartalmát, funkcióját a Főiskola Számlarendje tartalmazza. 17. Közvetett kiadások elszámolási rendje (1) A főiskola azon kiadásokat, melyekről a felmerülés időpontjában megállapítható, hogy közvetlenül mely tevékenységhez kapcsolódik, a tevékenységnek megfelelő kiadási előirányzat és teljesítése számlára számolja el. (2) A kiadások egy részénél a felmerüléskor nem állapítható meg, hogy melyik tevékenységet (szakfeladatot), ezek a közvetett, vagy általános kiadások. (3) A közvetett kiadások esetében a felmerüléskor csak annak helye határozható meg. Ezek a kiadási költséghelyek olyan szervezeti egységek, melyek általában több szakfeladattal állnak kapcsolatban. (4) A 6. számlaosztályban a közvetett (általános) kiadásokat ki kell mutatni a felmerülésük helye szerinti csoportosításban. A szakfeladatokra történő felosztást a közvetlen kiadásokra vetítve kell elvégezni. 18

V. RÉSZ A SZÁMVITELI POLITIKA KERETÉN BELÜL KÖTELEZŐEN ELKÉSZÍTENDŐ SZABÁLYZATOK 18. Szabályzatkészítési kötelezettség (1) A számviteli politikához kapcsolódó szabályzatok elkészítésére vonatkozó kötelezettséget és a szabályzatok tartalmi követelményeit a Sztv. és a Korm. rendelet szabályozza. (2) A Sztv. 14. (5) bekezdése, továbbá a Korm. rendelet 8. (4) bekezdése alapján a Számviteli Politika keretében önálló szabályzatként kerül elkészítésre: a) az eszközök és források értékelési szabályzata; b) az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata, valamint felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről szóló szabályzata; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat; d) a pénzkezelési szabályzat. 19. A Számlarend és a Számviteli Politika kapcsolata (1) A Sztv. 161. (1) bekezdése, illetve a Korm. rendelet 49. -a előírja, hogy az intézmény a költségvetési szervek számlakerete alapján olyan Számlarendet köteles készíteni, mely szerinti könyvvezetés a törvény vonatkozó rendelkezéseiben és a Korm. rendeletben előírt költségvetési beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. (2) A Számlarendnek tartalmaznia kell: a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét, megnevezését; b) a főkönyvi számla tartalmát, ahol a megnevezésből nem következik egyértelműen; c) a főkönyvi számlára való könyvelés jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket; d) más számlákkal való kapcsolatát; e) a főkönyvi számla és analitikus nyilvántartás kapcsolatát; f) a Számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. (3) A Számlarendnek a fentieken túlmenően tartalmaznia kell mindazokat a további szabályozásokat, melyeket a rendelet, vagy más jogszabály a Főiskola mint költségvetési szerv - hatáskörébe utalt, amelyeket e Számviteli Politika nem tartalmaz. (4) A Számviteli Politika és a Számlarend kapcsolatát jelzi, hogy a Számviteli politika megjelenik a Számlarendben, tartalmi és időbeli prioritása van, a Számlarend viszont biztosítja a Számviteli Politika gyakorlati megvalósulását. 19

VI. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) Jelen Számviteli Politikát a Szenátus az I/2-2/18/2008.(február 5.) sz. határozatával, 2008. január 1-jei, visszamenőleges hatállyal jóváhagyta. A szabályzatban foglaltakat először a 2007. december 31-i fordulónapra összeállított költségvetési beszámolóra kell alkalmazni. (2) Jelen Számviteli Politikát a Szenátus az I/2-2/154/2008.(december 16.) sz. határozatával módosította. (3) Jelen Szabályzatot a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa az RH/48-112/2009. (december 21.) számú határozatával, 2010. január 1-jei hatállyal módosította. Jogszabályi változások a Szenátus 2008. december 16-i határozata alapján átvezetésre kerültek a gazdasági és műszaki főigazgató hatáskörében. Nyíregyháza, 2012. június 26. Prof. Dr. Jánosi Zoltán rektor 20