ROMA GYEREKEK A SZEGREGÁLT OKTATÁSBAN SZÜLŐK ÉS GYEREKEK BESZÁMOLÓI

ROMA GYEREKEK A SZEGREGÁLT OKTATÁSBAN SZÜLŐK ÉS GYEREKEK BESZÁMOLÓI

A Romani CRISS, romániai jogvédő szervezet, partnerségben a Harvard Egyetem Emberi és Egészségügyi Jogokért FXB Központjával, az Antigoné Egyesülettel, az Európai Roma Jogok Központjával (ERRC), az Élet Együtt Civil Társulással és a Bulgáriai Integro Egyesülettel kidolgozta és megvalósította a Deszegregáció és Akció a Romákért az Oktatásban Hálózat elnevezésű projektet (DARE-Net projekt). A projektet az Európai Bizottság támogatta (Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) az Egész életen át tartó tanulás ( Lifelong Learning ) programján keresztül). A kiadvány a szerző álláspontját tükrözi, a Bizottság nem felelős az itt közölt információk bárminemű felhasználásáért.

BEVEZETŐ A Deszegregáció és Akció a Romákért az Oktatásban Hálózat (Desegregation and Action for Roma in Education Network, DARE Net 1 ) azért jött létre, hogy a különböz országok roma civil társadalmát összekapcsolja, ezáltal lehet vé téve számukra a roma gyerekek iskolai integrációját szolgáló jó gyakorlatok és sikeres kezdeményezések megismerését és átvételét az oktatásban. A DARE Net másik célja, hogy az oktatásért felel s intézményeket rábírja arra, hogy teljesen elkötelez djenek a roma gyerekek integrációja mellett deszegregációs lépések és a min ségi oktatás biztosítása révén. A projektben partnerek voltak: az Integro Egyesület (Bulgária), az Antigoné Egyesület (Görögország), az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (Magyarország és Horvátország), Élet Együtt Civil Társulás (Civic Association Life Together - Csehország), és a Harvard Egyetemen FXB Központja az Emberi és Egészségügyi Jogokért (az Amerikai Egyesült Államok). Az iskolai szegregáció gyakori jelenség Bulgáriában, Horvátországban, Görögországban, Romániában és Magyarországon, amelynek számos formája létezik. Lehet úgy szegregálni a roma gyerekeket, hogy külön osztályokba járnak, vagy külön épületbe, illetve külön iskolába, de a szegregált oktatáshoz tartozik az is, amikor cigány gyerekeket indokolatlanul, el ítéletekt l vezérelve sajátos nevelési igény nek vagy enyhe fokban értelmi fogyatékosnak nyilvánítanak, és ennek következtében történik meg az elkülönítésük speciális iskolákban. Azon túl, hogy az iskolai szegregáció fizikai, térbeli elkülönítés, amely önmagában is hátrányos megkülönböztetést jelent, hiszen a roma gyerekek önértékelését negatívan befolyásolja, az iskolai szegregáció majdnem mindig rossz min ség oktatással jár együtt. Ahhoz, hogy egyenl esélyek legyenek elérhet ek az oktatásban, szükséges, hogy az er forrásokhoz egyenl módon férjenek hozzá a gyerekek, ami nem áll fenn abban az esetben, amikor a roma gyerekek nem roma társaiktól elkülönítve tanulnak. Az iskolai szegregáció nemcsak a gyerekekre hat, hanem a családra is, amint ezt majd látni fogjuk a következ kben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága már elítélte Csehországot, Magyarországot, Horvátországot és Görögországot az Emberi Jogok Európai Egyezményének az iskolai szegregációval történ megsértéséért. Sajnos, rendszerszint változásokra az iskolai szegregáció tekintetében ez idáig nem került sor ezen és hasonló ítéletek ellenére. 1 A DARE rövidítés az angol dare szót is felidézi, amelynek magyar jelentései: mer, bátorságot vesz, szembeszáll, kihív (vmire).

A KIADVÁNYRÓL Jelen kiadvány a DARE-Hálózat projekt részeként azzal a céllal készült, hogy tájékoztassa a közvéleményt a roma gyerekek iskolai szegregációjáról valamint a min ségi és egyenl esélyeket teremt oktatás fontosságáról. A következ oldalakon jó néhány beszámolót találnak majd Bulgáriából, Csehországból, Horvátországból, Görögországból, Romániából és Magyarországról. Diákok, szüleik vagy olyan feln ttek vallanak magukról, akiknek tapasztalatuk van a szegregált oktatásról. Néhány eset ezek közül bíróság, s t, nemzetközi bíróság elé is került. Jelen kiadvány célja, hogy bemutassa az iskolai szegregáció mérhetetlenül káros hatását úgy, hogy saját szavaikkal beszélnek err l azok, akik személyesen megtapasztalták a szegregált oktatást. Jelenlegi és korábban végzett roma diákok és szüleik, akik vállalták, hogy megosztják tapasztalataikat, arról beszélnek, hogy miként látták a szegregációt, miként látják most, miként hatott az életükre az, hogy szegregált környezetben tanultak. Néhány esetben a meghallgatottak azt is elmondják, hogy hogyan élték mega deszegregációt, és hogy milyen mértékben fogadta ezt el a nem roma környezet (nem roma tanárok és szül k) valamint a roma közösség. A partnerszervezetek szeretnék megköszönni és elismerésüket kifejezni mindazoknak, akik vállalták, hogy nyilvánosan beszámolnak az iskolai szegregációval kapcsolatos élményeikr l.

GÖRÖGORSZÁG Rövid áttekintés az iskolai szegregációról Görögországban Görögországban jogi keretek biztosítják, hogy minden gyermek - görögországi születés vagy külföldi - iskolai oktatásban részesüljön 6 éves korától 15 éves koráig. Ez a 6 osztályos általános iskolát és 3 évfolyamos alsó szint középiskolát jelenti. A kötelez en elvégzend iskola után, az 1997-es oktatási reform szerint, kétfajta középfokú oktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat a diákok: az Eniaia Lykeia -ban, ami az ún. egyesített, általános ismereteket nyújtó fels szint középiskola (kb. a magyar gimnázium megfelel je) vagy a TEE -ben, amely szakképzést nyújt (kb. a magyar szakiskolának - korábban szakmunkásképz - illetve szakközépiskolának felel meg); és a két iskola átjárható, vagyis a diákok válthatnak iskolát a két típus között. Az Eniaia Lykeia 3 évig tart, és miután elvégezték, a diákok központi felvételi vizsgát tesznek, amely alapján fels fokú tanulmányokba kezdhetnek. A második típusú középiskola ( TEE ) kett ( A szint ) vagy három évig ( B szint ) tart 2. Görögországban az oktatáshoz joga van minden gyereknek, függetlenül attól, hogy a szülei milyen jogi (rendezett vagy rendezetlen) státuszban élnek az országban. Ugyanakkor az EU Alapvet Jogok Ügynöksége kutatásában kimutatta, hogy az általános iskoláknak kb. 35%-a szegregált Görögországban 3. Annak ellenére, hogy a szegregáció tiltott Görögországban is, a valóságban sok iskolában létezik. Számos próbálkozás volt arra, hogy a roma gyerekeket bevonzzák és megtartsák az iskolákban, de ezek csak korlátozott mértékben voltak sikeresek (azokon a területeken, ahol m ködtek ezek a programok és csak arra az id re, ameddig a program tartott) 4. Számos 2 I. Dimitrakopoulos, (2004), Analytical Report on Education in Greece (A görög oktatási rendszer elemz vizsgálata, 2003), Görögország Országos Koordinátora (National Contact Point for Greece) ANTIGONE, Információs és Dokumentációs Központ, Athén. 3 FRA, Oktatás: Education: The situation of Roma in 11 EU Member States. Roma Survey - Data in Focus (A romák helyzete 11 EU tagállamban. Roma kutatás Adatok a fókuszban, 2014). 4 A. Triandafyllidou and R. Gropas (2011), Migrants and Political Life in Greece: Between Political Patronage and the Search for Inclusion (Bevándorlók és politikai élet Görögországban: a politikai támogatás és a társadalmi befogadás keresése között) South European Society and Politics, megjelent: I-First 2011. szeptember 23-án.

deszegregációs kezdeményezésnek csak korlátozott mérték (helyi) sikere volt vagy egyszer en sikertelen volt. A többségi görög szül k és a helyi önkormányzatok deszegregációs törekvésekkel szembeni ellenállása számos görögországi településen észlelhet volt. Szül k és tanárok informálisan szövetkeztek (néha a helyi hatóságok támogatásával) és megakadályozták a deszegregáció irányában tett vagy tervezett lépéseket (pl. iskolabuszok biztosítása). A roma gyerekek iskolai szegregációja létez probléma 5. Ebben az összefüggésben meg kell jegyeznünk, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) számos esetben elítélte Görögországot, mert megsértette az oktatáshoz való jogot és a roma gyerekek hátrányos megkülönböztetésének tilalmát 6. Roma gyerekek és szülők vallomásai a szegregációról A következ interjúkban, amelyeket görögországi roma közösségekben készítettünk, a roma gyerekek és szül k szabadon kifejezhették saját tapasztalataikon alapuló véleményüket arról, hogy milyen a romák helyzete az oktatásban. Különös hangsúlyt fektettünk azokra az interjúkra, amelyekben a szegregált oktatás áldozataival beszélgettünk, attól függetlenül, hogy k tudatában voltak-e annak, hogy a szegregált oktatás hátrányos megkülönböztetés és sérti jogaikat. Ugyanakkor az interjúk között szerepelnek olyan beszámolók is, amelyek integrált körülményekr l szólnak. Az interjú el tt nem tudtuk, hogy melyik esettel találkozunk. Integrált környezetben is el fordulhat, hogy hátrányosan megkülönböztetik a roma diákokat. Ezen túlmen en, az integrációról szóló beszámolók azért is fontosak, mert bemutatják a deszegregációs intézkedések pozitív hatásait. Azt mutatják, hogy a hatékony, több ágazatban, 5 Lásd ANTIGONE Éves Beszámoló 2011, 2012 és 2013; Görögországi ombudsman, Gyermekjogi osztály, Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Bizottságához (2012 április), elérhet : < http://www.synigoros.gr/resources/parallel-report-un--3.pdf >; Gyermekjogi Bizottság, A jelentést tev államok beszámolóinak elemzése az Egyezmény 44. cikke alapján, Görögország, (2012 augusztus), elérhet : < http://www2.ohchr.org/english/bodies/crc/docs/co/crc_c_grc_co_2-3.pdf >. Lásd még: az Emberi Jogok Görög Nemzeti Bizottsága (GNCHR): GNCHR, Comments on the draft Second periodic Report of Greek Republic on the International Covenant on Civil and Political Rights, 2013, <http://www.nchr.gr/images/pdf/apofaseis/ellinikes_ektheseis_en_ell_org/ohe/parathrhseis_eeda_prosypeks_dsapd.pdf>; GNCHR, Report and Proposals on the Roma rights, Éves Beszámoló 2009, 100. oldaltól kezd d en; GNCHR, Proposals for the Protection of Roma in Greece, Éves Beszámoló 2001, 179. oldaltól kezd d en 6 Sampanis és társai kontra Görögország (2008), Sampanis és társai kontra Görögország (2012), Lavida és társai kontra Görögország (2013).

egymással összehangoltan hozott intézkedések révén van esély arra, hogy alapvet en javítsunk a roma gyerekek oktatási színvonalán, szemben a szegregációval. Ezt világosan kifejezik azok a roma szül k, akik felismerték az integrált oktatás fontosságát. Azért, hogy tiszteletben tartsuk a megkérdezettek kívánságát és személyes adatainak védelmét, neveiknek csupán a kezd bet jét használjuk. Egyedül Sampanis úr engedélyezte, hogy a teljes neve megjelenjen. Sampanis a Sampanis és társai kontra Görögország ügy egyik felperese volt az eljárás azzal zárult, hogy az EJEB elítélte Görögországot, mert az megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikkét (diszkrimináció tilalma) és az 1. számú Kiegészít Jegyz könyv 2. cikkét (oktatáshoz való jog). DENDROPOTAMOS - THESSZALONIKI Dendropotamos Thesszaloniki legnagyobb romák által lakott városrésze. Ez az elszigetelt városrész a település peremén 5 km-re található a városközponttól. 5000 ember él itt, akiknek több mint kétharmada valamelyik roma csoportba tartozik. A városrész iskoláiba többnyire a környéken lakó roma gyerekek járnak. Az ott található három általános iskola közül az egyikben a roma gyerekek aránya eléri a 97%-ot. E. M. E. M. asszonynak négy gyermeke van: két tizenhat éves ikerfiú, akik els s középiskolások, egy tízéves fiú, aki az általános iskola ötödik osztályába jár és egy nyolcéves gyermek, aki második osztályos. Mindegyik gyermek a környéken található iskolákba jár, amelyek a roma gyerekek arányát tekintve gyakorlatilag szegregált intézmények. - Amikor az ikrek kezdték az általánost, ez a 2005-2006-os iskolaévben volt, körülbelül 400 gyerek járt oda és annak majdnem a fele nem volt cigány. A legnagyobb probléma ezzel az iskolával az volt, hogy az épület szörnyű rossz és veszélyes állapotban volt. Amiatt, hogy az épület ilyen borzalmas állapotban volt, évr l évre szinte valamennyi nem cigány szülő elvitte a gyerekét egy másik iskolába, egy másik környékre. Sok roma szül is el akarta vinni a gyerekét biztonságosabb iskolába és megpróbálták beíratni ket abba az általános iskolába, amely a legközelebbi városrészben van, egy másik önkormányzat irányítása alatt és ahová a nem roma szül k legtöbbje beíratta a gyerekét. Adminisztratív trükközés miatt sajnos egyik cigány gyereket sem sikerült átíratni vagy beíratni másik iskolába. Az iskola igazgatója, ahová megpróbálták beíratni ket, arról kért igazolást, hogy abba a körzetbe vannak bejelentve lakóhely szerint, ahol az iskola van 7, de persze, tudta, hogy ez lehetetlen. Akkor tettek csak kivételt, ha a gyereknek volt valami rokona vagy közeli családi barátja a körzetben, aki hajlandó volt nyilatkozni hivatalos papíron, aláírással, hogy a gyerek 7 Görögországban törvényi el írás, hogy a tanulók a lakóhelyühöz tartozó iskolába járnak.

náluk lakik. Ha ezt meg tudták oldani, akkor a gyereket felvették az iskolába. Amikor az ikrek befejezték az általánost, hét nem roma osztálytársuk átment abba a középiskolába, amelyik ebben a másik kerületben van, annak ellenére, hogy nekik sem volt olyan papírjuk, amivel igazolták volna, hogy ott laknak. Ugyanakkor az unokaöcsémt l kérték ezt a papírt, így nem is tudott átiratkozni. Így ugye, érthet, hogy a romáknak az egyetlen lehet sége az maradt, hogy saját körzetük iskolájába járjanak, ami aztán így hamarosan szegregált iskola lett. Annak ellenére, hogy itt szegregáció van, semelyik illetékes hatóság, sem az önkormányzat nem tett lépéseket, például iskolabusz indítással, hogy a mi gyerekeink is valamelyik másik kerület iskolájába járhassanak. Ellenkez leg, az történt, hogy a más kerületekben él cigány gyerekeket is ide, ebbe a szegregált iskolába kezdték el buszoztatni, mert azok az iskolák, amelyekhez közel laktak, nem vették fel ket. Az én személyes tapasztalatomból kiindulva azt tudom mondani, hogy nagyon fontos az, hogy ne szegregált iskolába járjanak a gyerekeink, és nemcsak amiatt, hogy együtt lehessenek a többi gyerekkel, hogy befogadják ket, hanem amiatt is, hogy magasabb szint tudást érjenek el. Amikor az én ikergyerekeim jártak az általános iskolába, ahol akkor még a tanulók 50%-a nem roma volt, akkor láttam, hogy a két kisebbik fiamhoz képest sokkal több energiát fektettek a tanulásba, a házi feladat elkészítésébe, azért, hogy ne tartsák ket butábbnak. A diszkrimináció, amit átélünk, sokszor nem áll meg a szegregációnál. A tanárok sokszor durván bánnak a gyerekeinkkel. Amíg néhány tanár kiteszi a lelkét, hogy a gyerekeket motiválja, hogy minél inkább részt vegyenek a tanórai munkában, és így minél többet tanuljanak, vannak tanárok, akiket az egész nem érdekel. Azt a sztereotípiát terjesztik, hogy a romák szegények és tudatlanok, és a tanulás nem érték náluk, számukra nem fontos, hogy iskolába járjon a gyerekük. És pont ez a sztereotípia, ez a hozzáállás, no meg az, hogy néhány szül tényleg nem tör dik azzal, hogy tanul-e a gyereke, olyan légkört teremt, ami nem motiváló és alacsony

iskolai teljesítményt eredményez. Mindez nem sok reményt kelt arra, hogy a romák életkörülményei javulni fognak és hogy a roma közösségek integrálódnak a társadalomba. I. Z. I. Z. asszonynak van egy tizenhárom éves lánya és egy tizenkét éves ikerpár gyermeke. Az ikrek koraszülöttek voltak, 22 hétre születtek, ezért mindkett nek egészségügyi problémái vannak. Egyiküknek mozgászavara van, másikuknak szervi problémái vannak, mindkett nek agykárosodása is volt. Azért, hogy mégis járjon valahova iskolába, azt tanácsoltam neki, hogy járjon még egykét évet az általánosba, azért hogy meglegyen az alapja a következ iskolai szinthez. Sajnos, ezzel a lehet séggel sem szeretne élni most. Könny belátni, hogy nemcsak az a baj, hogy szegregált iskolába járnak a gyerekeink, hanem ezen túlmen en az is, hogy ez milyen színvonalú oktatást jelent. Mert amíg néhány tanár jól végzi a munkáját és tényleg motiválja is a gyereket a A helyzetüket nehezíti, hogy tanulásban a férje és abban, hogy folytassa az iskolát, néhányuk börtönben van és így a gyerekekregyáltalán l egyedül nem tör dik azzal, hogy milyen sajátos igényeik kell gondoskodnia. lehetnek a tanulóknak. Amikor a lányom elkezdte az általános iskolát, a férjem és én azt akartuk, hogy egy olyan iskolába járjon a szomszédos kerületben, ahová romák és nem romák vegyesen járnak. Abban a kerületben élnek rokonaink, akiknek ugyanilyen idős gyerekeik vannak és jó lett volna, ha velük együtt kezdi ott az iskolát. Lányáról ezt mondja I. Z: - Sok nehézséggel fejezte be az általános iskolát, mert a tanárja, aki az utolsó 3 évben tanította, nem volt jó tanár. Igazat megvallva, az egész osztálynak problémái és nehézségei voltak. Amikor a lányom elkezdte a középiskolát, majdnem rögtön abba is hagyta az iskolát. Sajnos, ez nem sikerült, mert a beiratkozáshoz olyan hivatalos papírt kért az iskola, hogy a gyerek az iskola körzetébe van bejelentve. Az ikrek sajátos helyzetére vonatkozóan ezt mondta I. Z.: - Amikor hatévesek lettek, megpróbáltam beíratni ket olyan iskolába, ahol sajátos

nevelési igény gyerekeket tanítanak, 8 mert k betegek, fogyatékaik vannak, de mivel nem tudtam a szállításukról gondoskodni, el sem tudták kezdeni az iskolát. Néhány évvel kés bb, amikor kilenc évesek lettek, a Roma gyerekek oktatásáért nev programnak és a programért felel s szociális munkás óriási támogatásának köszönhet en, sikerült ket beíratni a körzetünkben található normál általános iskolába. Jelenleg egyikük hatodikos, a másik pedig negyedikes. Ez a program gondoskodik arról, hogy egy pedagógus-asszisztens segítse az értelmileg vagy testileg sérült gyerekeket, vagy akiknek tanulási nehézségeik vannak. Mivel azonban a program néhány hónap múlva befejez dik és nem biztos, hogy a hosszabbítás iránti kérelmet jóváhagyják, nem tudom, hogy továbbra is megkapják-e ezt a segítséget az ikreim. Abban reménykedve, hogy a gyerekeimnek sikerül beilleszkedniük a társadalomba és elfogadják őket, azt szeretném, hogy a lakókörzetünkön kívüli integrált iskolába járjanak. Ez az egyik ok, ami miatt abban reménykedek, hogy ha kijön a férjem, akkor lesz arra lehet ségünk, hogy a város egy másik részébe költözzünk és akkor a gyerekek jobb iskolába járhatnak, nekünk meg jobb munkalehet ségünk lesz és így az életszínvonalunk is javulhat. D. T. 8A görög oktatási rendszerben külön oktatási intézmények léteznek a sajátos nevelés igény, fogyatékkal él gyermekek számára, amelyek a normal iskolák (általános és középiskolák) mellett m ködnek. D. T. asszony negyvenöt éves és két gyermeke van, egy tizenhat éves és egy tízéves. Mivel elvált, egyedül kellett gyermekeir l gondoskodnia. - A fiatalabbik fiam most negyedikes itt a körzeti iskolában mondja az asszony. - Mindegyik osztálytársa roma, de ez nem okozott sose gondot. Én úgy gondolom, hogy a tanároknak kulcsszerepük van abban, hogy motiválják a gyerekeket abban, hogy elmenjenek az iskolába és jó eredményeik legyenek. Ha képesek lennének lekötni a gyerekek figyelmét az órán és bevonni ket az órai munkába, akkor kevesebb gyerek hagyná abba az iskolát. Konkrétan az én gyerekemmel kapcsolatban elmondhatom, hogy szerencsés volt, mert neki végig jó tanárai voltak, akik odafigyeltek a gyerekekre és segítettek nekik. Ha valamilyen probléma adódik, akkor azonnal jelzik azt a szül knek és így, a mi esetünkben, az iskola és köztem nagyon jó az együttm ködés. Általában véve az oktatás színvonala alacsonyabb a mi iskolánkban, mint más körzetek, városrészek iskoláiban. Véleményem szerint ez az egész oktatási rendszer hibája, nem annyira a tanároké, akik a legtöbb esetben mindent megtesznek azért, hogy a gyerekeinket jól oktassák. Abban az általános iskolában, ahová a fiam jár, van egy összevont osztály azoknak a tizenéveseknek, akik még nem fejezték be az általánost, de ez, bár nagyon fontos, nem oldja meg a problémát.

Ezzel a tanévvel kezd d en az általános iskola átköltözött egy másik épületbe. Ezt megel z en, egy régi, kényelmetlen és abszolút veszélyes épületben volt az iskola. Bár már 2003-ban alkalmatlanná nyilvánították az épületet, csak tíz évvel kés bb értük el, hogy a gyerekeink egy biztonságos, új épületben tanulhassanak. Úgy gondolom, hogy bár ez az iskola, ami a körzetünkben van, gyakorlatilag szegregált, az a megoldás, hogy bezárják és a gyerekeket más környez városrészek, kerületek iskoláiba írassuk, hogy így vegyes osztályokba kerüljenek, több problémát fog szülni, mint hasznot. Anyaként nekem nagyon fontos, hogy közel legyek az iskolához, el ször is azért, mert így lehet ségem van rendszeres kapcsolatban lenni az iskolával, másodszor pedig azért, mert ha bármi baj van, például a gyerekem nem érzi jól magát, akkor néhány perc alatt az iskolában tudok lenni. Ezen túl, így, hogy közel vagyunk az iskolához, részt tudunk venni az iskolai rendezvényeken, például színházi el adásokon, ünnepségeken, meg egyéb programokon, amit az iskola szervez. A. T. A. T. tizenhét éves és Dendropotamos-ban az édesanyjával, édesapjával és két testvérével él együtt. Saját élményét meséli el: - A harmadik év végéig abba az általánosba jártam, ami a mi körzetünkben van. Aztán amikor befejeztem a harmadikat, a családommal el kellett költöznünk máshová, mert itt elkezdtük építeni az új házunkat és nem volt hol lakjunk. Ezért a negyedik és ötödik osztályt nem itt jártam, hanem abban a körzetben, ahol ideiglenesen laktunk, miel tt visszajöttünk volna Dendropotamosba. Abba az osztályba, ahová els t l harmadikig jártam és ahová visszajöttem, amikor beköltözhettünk az új házunkba, roma és nem roma gyerekek is jártak; a többség roma volt, kevesebben voltak a nem romák, f ként oroszok és albánok. Néha volt veszekedés a roma és nem roma gyerekek között, de ez nem fordult sose komolyabbra, csak ami szokásos gyerekek között. Ezzel szemben, abba az iskolába, ahol a negyediket és az ötödiket végeztem, csak négy roma tanuló volt az egész iskolában, és ebbe már magamat és a testvéremet is beleszámoltam. Néhány osztálytársam csúfolt amiatt, hogy cigány vagyok, néhányan meg nem szerettek, mert számukra az valami nagyon rosszat jelentett, hogy valaki cigány. Szerencsére én nagyon er s vagyok és türelmes, és soha nem reagáltam, amikor így beszéltek az osztálytársaim. Az ilyen magatartás engem soha nem bántott és soha nem vette el a kedvem. Én mindig is büszke voltam arra, hogy cigány vagyok és az ilyen rasszista megnyilvánulások csak növelték a büszkeségem. Annak ellenére, hogy sok előítélettel találkoztam már nem romák részéről, én soha nem lettem rasszista, mert azt gondolom, hogy senki se ítélje meg a másikat anélkül, hogy ismereteket szerezne a világról, hogy megismerné mások kultúráját és hagyományait. Emlékszem, sokszor volt, hogy megpróbáltam megmagyarázni a

barátaimnak, hogy nem minden roma bűnöző vagy koldus, amit a tévé meg az újságok mutatnak. Eddig az iskolában a tanárokkal soha nem volt semmi bajom. A tanárok általában tisztában vannak a romák nehézségeivel, és így a legtöbbször próbálják megérteni és segíteni a roma gyerekeket. Néha az inkább el fordul, hogy a diákoknak van baja a tanárokkal. Igazából sok fiatal csak azért megy iskolába, hogy ne legyen otthon egész nap, nem pedig azért, hogy a jöv jük szempontjából valami fontosat megtanuljanak. A másik dolog az, hogy sok fiatalt a barátai befolyásolnak, és ha a barátai abbahagyják az iskolát, akkor k is ezt teszik. életkörülményein, a jöv je szempontjából, hogy széles látókör legyen és be tudjon illeszkedni a társadalomba. Ami a roma közösségek felkarolását illeti, tudom, hogy az elmúlt néhány évben az Európai Unió sok támogatást adott azért, hogy javuljon a romák helyzete és a társadalomba integrálódjanak, de amennyire én tudom, ez a pénz sose jutott el a romákhoz. A romákat csak eszközül használják a politikusok és a különféle pártok a saját érdekeikhez, és ez az egyik oka annak, hogy az emberek többsége kiábrándult a politikából. Az is igaz, hogy vannak romák, akik még mindig nagyon ragaszkodnak bizonyos régi hagyományokhoz és szokásokhoz, és ez nekem azt mutatja, hogy k nem igazán akarnak integrálódni. Nem azt mondom, hogy el kell felejtenünk a hagyományainkat és a kultúránkat, de van egy pont, amikor el re kell lépnünk. A romák integrációja nemcsak a gádzsókról szól és az ő elkülönülésükről a romáktól, hanem mindkét oldalon egy megoldandó feladat. Szerencsére az én szüleim engem mindig arra biztattak, hogy tanuljak tovább most a középiskola utolsó évében vagyok. Gyerekkorom óta arra tanítanak a szüleim, hogy milyen fontos az iskola és a tanulás ahhoz, hogy az ember javítson az A valóság az, hogy sok roma inkább elszigetelten és a peremre szorítottan él, mert attól fél, hogy visszautasítják. Még akkor is, ha a nem roma emberek 90%-a elfogadja ket, attól a maradék 10%-tól fognak félni.

ASPROPYRGOS - ATHÉN Az Athén közelében fekv Aspropyrgos teljes területén 5000 roma él, közülük 1500 f (230 család) Sofos területén a Psari telepen vagy a környékbeli kis lakásokban. A környék jól ismert az iskolai szegregációs problémákról. A Psari telepen él romák 2004 óta próbálkoznak azzal, hogy beírassák a gyerekeiket a 10-es vagy a 11-es számú helyi általános iskolákba, de hiába. A görög kormány 2002 óta tisztában van azzal, hogy a telepr l a gyerekek nincsenek egyik iskolába se beíratva. Az Egészségügyi Minisztérium képvisel i meglátogatták a romatelepet és megállapították, hogy a roma gyerekek nem részesülnek általános iskolai oktatásban, és megállapították azt is, hogy semmilyen er feszítés nem történt, hogy ezeket a gyerekeket beírassák a helyi általános iskolákba. 2012. december 11-én, a Sampanis és társai kontra Görögország ügyben másodszor ítélt úgy az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy Görögország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikkét (diszkrimináció tilalma) és az 1. számú Kiegészít Jegyz könyv 2. cikkét (oktatáshoz való jog). A bíróság megállapította, hogy a 2008-as bírósági döntés óta (amelyet szintén Sampanis és társai kontra Görögország néven neveznek), a romák helyzete nem változott Görögországban és továbbra is hátrányos megkülönböztetést szenvednek el az oktatás területén. A roma gyerekeket továbbra is szegregálják az iskolákban: speciális osztályokba teszik ket vagy olyan iskolákba, ahová csak roma gyerekek járnak és ahol alacsonyabb színvonalú az oktatás, mint a többi iskolában. SPYROS SAMPANIS Spyros Sampanis az egyik felperes volt a Legfels bb Bíróság el tt folyó ügyben. Két gyermeke van, akik még iskolába járnak: lánya, a 17 éves Paraskevoula és 15 éves fia, Christos. Mindkét gyermek, a köztük lév korkülönbség ellenére a középiskola els osztályába jár. Ez amiatt lehetséges, hogy a környéken él roma szül k gyakran halogatják a beiratkozást, mert körülményeik demotiválják ket (pl. konfliktus nem roma szül kkel, pénzügyi nehézségek a családban, stb.). A gyerekek Aspropyrgos város 12-es számú iskolájába járnak, ahol negyven roma diák tanul. - Sok éven keresztül próbáltam ket átíratni a 11-es számú iskolába, amely egy integrált iskola, de a hatóságok nem engedték. - mondja Sampanis. Az átiratkozás kalandos volt: 2005 októberében, amikor civilek végre meggyőzték az Oktatási Minisztériumot, hogy rendelje el, hogy a roma gyerekeket átvegyék az integrált iskolába, a nem roma szülők fizikailag megakadályozták, hogy a gyerekek bejussanak az iskola épületébe, sértegették és lökdösték a gyerekeket és az őket kísérő civileket. Ezenfelül, a nem roma szül k egyesületének elnöke videóinterjúban a roma gyerekek oltási igazolásait mutatta meg kamerában, azt állítva, hogy a gyerekek nem kapták meg a szükséges véd oltásokat. Az oltási igazolásokhoz megkérd jelezhet módon jutott hozzá, valószín leg az iskolától. A Görög Adatvédelmi Hatóság ugyanakkor

17/2003 döntésében megállapította, hogy az ilyen jelleg adatok különleges adatoknak min sülnek és az iskolaorvosnak szigorúan bizalmasan kell ezeket kezelnie. Ezután a civilek meger sítést kértek a rend rségt l és kérték a garázdálkodó nem roma szül k letartóztatását. Körülbelül egy óra múlva további rend ri egységek érkeztek a helyszínre és a roma gyerekek így bejutottak az iskolába. A roma gyerekekért fellép civil szervezet, a Görög Helsinki Monitor ügyvédje ez után a rend rségre ment, hogy feljelentést tegyen a nem roma szül k ellen. A rend rségen jogtalanul fogva tartották, mindaddig, amíg a rend rök meg nem gy zték a nem roma szül k egyesületének elnökét, hogy is tegyen feljelentést az ügyvéd ellen. A civilek támogatása ellenére, a nem roma szülőknek sikerült fenntartani a szegregáló gyakorlatot a városban. Ezekb l az okokból kifolyólag, más roma szül kkel együtt, úgy döntöttem, hogy a Görög Helsinki Monitor segítségével beadom a keresetet az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ebb l lett a híres Sampanis per. Az a szegregált iskola, ahová a gyerekeim most járnak, konténerekből van összetéve és ott minden gyerek egy csoportban tanul. Ez az elszigeteltség érzését kelti, mert ez a hely egy kis erdőben van, a várostól távol. Ugyanakkor a nem szegregált 11-es számú iskolába több mint 600 gyerek jár mind nem roma származású két gyerek kivételével és ez nyilvánvalóan teljesen más lehet ségeket teremt a kapcsolatokra és az egymástól való tanulásra. Fontos megemlíteni, hogy az én házamtól a 11-es és 12-es számú iskolák nagyjából ugyanolyan távolságra vannak, vagyis a mi esetünkben az iskolától való távolság nem kéne, hogy akadályt jelentsen a beiratkozásnál. Természetesen nem vagyok elégedett az oktatás színvonalával a 12-es iskolában. szintén úgy gondolom, hogy a szegregált iskola nem teremt jó feltételeket a tanuláshoz. Az, hogy nincsenek az iskolában nem roma tanulók, megfosztja a gyerekeket az egészséges versenytől, ami ösztönözné őket arra, hogy fejlődjenek. Én úgy gondolom, hogy ez a szegregáció rossz hatással lesz a gyerekeim jövőbeli tanulmányira, mert nem fognak tudni beilleszkedni a görög oktatási rendszerbe és a görög többségi társadalomba. A szegregáció mellett egy másik probléma ezzel az iskolával kapcsolatban, hogy van, amikor csak 10 gyerek van órán, mert a többiek, akik néhány kilométerrel arrébb laknak, egy külön busszal tudnak csak eljutni az iskolába, amit az önkormányzat üzemeltet. Ez a buszjárat nem tölti be a célját megfelel en, mert amikor az id járási viszonyok rosszak, a buszvezet nem várja be a gyerekeket, így aztán nekik meg elmegy a kedvük az iskolába járástól. Úgy gondolom, hogy csak az iskolát megel z vagy kiegészít oktatás, az óvoda vagy a tanodás foglalkozások, amelyek segítenek abban, hogy egyenl bb esélyekkel induljanak a gyerekeink az integrált iskolában, csak

azoknak lenne szabad, hogy a romák lakóhelyéhez közel, a telepeken legyenek. Még akkor is, ha a 12-es iskola tanárai jó szándékúak, mind szakmailag, mind emberileg, és rendesen bánnak a roma gyerekekkel, nem elég az, hogy elkötelezettek ahhoz, hogy jó színvonalú oktatást biztosítsanak. Néha az iskola általános állapota olyan, hogy megakadályozza őket abban, hogy tanári kötelességüknek eleget tegyenek. Egy másik ok, ami miatt azt gondolom, hogy az integrált oktatás jobb, az az, hogy a roma gyerekek verekszenek és bántják egymást, amikor nem figyelik ket nemromák. Ez az jelenti, hogy ha van nem roma az iskolában, akkor a roma gyerekek valószínűleg félénkebbek, udvariasabbak és nem keverednek olyan könnyen konfliktusba. A mi közösségünkben van egy roma mediátor, aki maga is roma. Én úgy látom, hogy nagyon fontos az munkája, mert tudja, hogy hogyan kell bánni a gyerekeinkkel és, beszéli a nyelvünket, és megvan a tekintélye is, hogy iskolai fegyelemre buzdítsa ket. Ez a mediátor segíti a tanárokat is, hogy hatékonyabban tudják ellátni a feladatukat. Amikor más roma szül kkel együtt úgy döntöttem, hogy eljárást indítok a bíróságon a szegregáció miatt, a Görög Helsinki Monitor segített. k nagyon aggódtak a szegregált osztályok miatt Aspropyrgos-ban és egy próbapert szerettek volna indítani. Sajnos nem történt változás a gyerekek oktatásában az ügyet követ en, és egyel re a bírói döntés sem hozott változást. A 11-es és 12-es iskola tanárai nem reagáltak különösebben az ügyre, úgy gondolják, hogy a görög kormányzatnak kell megoldást találnia a problémára. Az ügy egyetlen következménye az lett, hogy a gyerekeim az eljárás ideje alatt bizonytalanok voltak, hogy mi fog történni, mi lesz a végkifejlet, most meg, hogy a szegregáció folytatódik olyan érzésük van, hogy kirekesztették ket és a görög társadalom elutasítja ket. Ezeknek az érzéseknek az ellenére, a tanáraikhoz f z d kapcsoltuk nem romlott meg, mert nem hibáztatják ket a szegregációért és a kirekesztésért. Annak ellenére, hogy eddig még nem lett jobb a helyzet, bízom abban, hogy valami javulás fog történni, mert a kormány nem söpörheti csak úgy félre az Európai Bíróság határozatát AGIA VARVARA - ATHÉN Agia Varvara, Athén kertvárosa, sokak szerint azon kevés görög település közé sorolható, ahol a romák társadalmi befogadása nagymértékben megvalósul. Az egyetlen népszámlálás, amelyet a görög hatóságok az Agia Varvarai Görög Romák Egyesületével közösen végeztek, 3134 roma személyt számlált 9. A teljes lakosság 40.000 f. M. BA. M. asszonynak van egy tizenegy éves lánya, aki hatodik osztályos abban a környékbeli 9 http://dspace.lib.ntua.gr/bitstream/123456789/5871/1/pratt osg_roma.pdf

iskolában, amelyik a legközelebb van hozzájuk, bár van néhány másik iskola is, amely szintén nincs messze t lük. - Nagyon elégedett vagyok ezzel az iskolával és nem volt semmiféle nehézségem, amikor beírattam a lányom ide - mondja az asszony. - Az oktatás színvonala teljesen megfelel, a tanárok mindent megtesznek a gyerekek érdekében, és nem tesznek különbséget a gyerekek között. Ezzel szemben, ha egy gyerek szegregált iskolába jár, pszichés problémái lesznek és nehezen fog alkalmazkodni a gyakorlatban a görög oktatási rendszerhez és később a görög társadalomhoz. Mindenesetre, amire szükség lenne, az egy olyan támogató szolgálat, ahol az iskolán kívül foglalkoznak és tanulnak azzal a gyerekkel, akinek szüksége van erre, függetlenül attól, hogy roma vagy nem roma. Ugyanakkor ez a szolgálat fontosabb lenne a romáknak, mert a legtöbb roma szül nem képes arra, hogy segítsen a gyereke házi feladatában, mert maguk is iskolázatlanok. P. D. P. D. fia tizennégy éves és els osztályos egy közeli középiskolában. Az apa ezt meséli: A roma és nem roma gyerekek között jó a kapcsolat és a családok és szül k is jóban vannak egymással, nem érezni semmiféle megkülönböztetést. Úgy gondolom, hogy az integrált iskola a legjobb oktatási modell arra, hogy mindenféle megkülönböztetést és kirekesztést felszámoljunk. Ha lehetséges lenne, egyenl számú roma és nem roma tanulót kéne egy osztályba tenni, és így minden gyerek hozzászokna a sokféleséghez - Nem ütköztem semmilyen problémába a fiam beíratását illet en, viszont a fiam lemaradt a tanulásban, ugyanis egy évet ki kellett hagynia amiatt, hogy kénytelenek voltunk átköltözni Krétáról, mert a gazdasági válság miatt be kellett zárnom az üzletemet. Ha lennének segítő szolgáltatások azoknak a roma gyerekeknek, akik máshonnan érkeznek, a fiamnak könnyebb lett volna beilleszkednie és nem kellett volna évet ismételnie.

Ez a változás negatívan érintett minden alacsony jövedelm, szegény családot, akiknek nincs pénzük arra, hogy magántanárt vagy profitorientált szolgáltatást fizessenek meg, de az olyan társadalmilag hátrányos helyzet csoportot, mint a romák, különösen rosszul érintette, mert, ahogy említettem, a roma szül k iskolázatlanságuk miatt nem tudnak segíteni a gyerekeiknek. Mindenesetre az oktatás színvonala teljesen kielégít ebben az iskolában és a tanárok minden gyereknek segítenek faji hovatartozásától függetlenül. Általában elmondható, hogy a roma és nem roma diákok között jó a kapcsolat és a nem roma szül k ritkán mutatnak rasszista magatartást. Az biztos, hogy sokkal jobb a hozzáállásuk, mint a legtöbb nem roma szül nek. A szegregált oktatás véleményem szerint falakat emel a diákok közé és hozzájárul ahhoz, hogy egy kettéosztott társadalomban élünk. Ugyanakkor tudom, hogy a mi körzetünkben is vannak osztályok, s t iskolák, ahol a tanulók túlnyomó többsége roma, de azt nem tudom, hogy ez probléma-e, mert ez a helyzet közvetetten arra kényszeríti a hatóságokat, hogy odafigyeljenek a roma tanulók igényeire is. Véleményem szerint a legnagyobb probléma az, hogy mivel sok roma szül tanulatlan, a legtöbb roma tanulónak nagyon szüksége volna iskolán kívüli foglalkozásokra és gyakorlásra. Ennek ellenére a görög kormány két évvel ezel tt megszüntette az iskolaórák utáni foglalkozások támogatását. SPATA - KELET-ATTIKA Spata egy kisváros 20 km-re Athént l. A város romatelepén 150 roma lakik, akik Spata városában rendelkeznek lakcímmel. A lakhatási viszonyok min síthetetlenek: nincs víz és villany a telepen. A telepen 55 három év feletti, 35 általános iskolás korú, és 15 óvodáskorú gyermek él. Ugyanakkor az elmúlt másfél évben a gyerekek nem jártak iskolába (óvodába sem), mert a körzeti iskola igazgatója nem vette fel ket. Nyilvánvaló, hogy szegregációról van szó, hiszen a telepen él gyerekek teljesen ki vannak zárva a görög oktatási rendszerb l és nem érintkeznek a többi diákkal. Jelenleg egyeztetések folynak Spata önkormányzata, az Athéni Egyetem és a roma közösség között, hogy megoldást találjanak a problémára. V. K. V. K. tizenegy éves fiának másfél éve abba kellett hagynia az iskolát. A 3-as számú iskolába járt, amely a romatelephez legközelebb, onnan 7 km-re található.

Míg az iskola el z igazgatója pozitívan állt a romákhoz, és minden roma gyerek beiratkozhatott nála, az új igazgató, aki másféle éve van hivatalban, negatív megkülönböztetésben részesíti a roma gyerekeket és még soha nem engedte meg, hogy roma gyereket beírassanak az iskolájukba. Bár az igazgató tisztában volt azzal, hogy vannak roma gyerekek, akik bizonyos osztályokba jártak és a következ osztályba kellene lépniük, sikerült elérnie, hogy a gyereket ne írassák be az iskolába. Ezenfelül forráshiányra hivatkozva megszüntették a korábban a kerületi önkormányzat által m ködtetett iskolabuszt, amely a környékr l összeszedte a gyerekeket és elvitte ket az iskolába. V. K. így írja le a helyzetet: - Amikor a fiam abba az iskolába járt, jó volt a kapcsolat a tanárokkal. Az iskola vegyes volt: kb. 20 nem roma diák és 10 roma diák volt egy osztályban. Alapjában véve meg voltunk elégedve az oktatással és az iskola fizikai állapotával is. Az egyetlen probléma az volt, hogy a roma és nem roma gyerekek nem mindig egyeztek ki és a nem roma szül k nagyon agresszívak voltak a roma gyerekekkel szemben. A nem roma szül k gyakran mentek panaszra az új igazgatóhoz, hogy miért írat be roma gyerekeket; azzal érveltek, hogy a roma gyerekek nem kapják meg az oltásokat és így a többi gyerekre veszélyt jelentenek. Azt el kell mondanunk, hogy az Athéni Egyetem egy projekt keretében minden roma gyereknek beadatta a véd oltásokat. Ennek a projektnek a keretében minden gyerek Spata körzetében hozzájutott az el írt véd oltásokhoz. Ezek után már nem lehetett arra hivatkozni, hogy amiatt nem írathatjuk be a gyerekeinket, mert nincsenek meg a szükséges véd oltások. Az igaz, hogy sok roma gyerek nem eléggé tiszta, de ez nem amiatt van, hogy nem akarnak mosakodni, hanem mert nincs vezetékes víz a telepen. Azért, hogy megindokolják, hogy miért nem vesznek fel roma gyereket az iskolába, most azt mondja az önkormányzat és az Oktatási Minisztérium, hogy mivel megszűnt a buszjárat a telepről, a gyerekek nem tudnak iskolába menni; de amikor én és más roma szülő is felajánlotta, hogy bevisszük a gyerekeket az iskolába a saját autónkon, akkor sem vették föl a gyerekeket. Véleményem szerint ez egyértelműen rasszista magatartás. Tavaly nyáron (2013) nagyon boldog volt a fiam, mert részt vett az el készít órákon, amiket a kis házban tartottak a telepen. Ezeket az órákat egész nyáron tartották; a tananyagot, amely a hivatalos görög tantervre épült, az Athéni Egyetem roma programjába bekapcsolódó önkéntesek dolgozták ki. A kis házat, ahol az órákat tartották, az önkormányzat építtette abból a célból, hogy iskola utáni foglalkozásoknak és gyakorlóóráknak adjon otthont. Sajnos az önkormányzat személyzetet nem biztosított, így ez a tanoda jelleg szolgáltatás megsz nt (ezt a nyári foglalkozást kivéve). Úgy gondolom, hogy ez a szolgáltatás nagyon fontos lenne, mind a mostani diákoknak, mind a szül knek vagy id sebb gyerekeknek, fiataloknak, akik soha nem jártak iskolába és szükségük lenne elemi ismeretekre. A telepen van egy roma iskolai mediátor, de most nem nagyon tud mit csinálni, mert a

gyerekek most egyáltalán nem járhatnak iskolába. Mindazonáltal segít a többi civil szervezetnek és aktivistának, hogy meggy zze a hatóságokat arról, hogy oldják meg a problémát és a gyerekek járhassanak iskolába. KOMOTINI - TRÁKIA Komotini városa Trákia területén helyezkedik el, Görögország északkeleti részén. Ezen a területen él a görögországi muszlim kisebbség, amely három etnikai csoportból, törökökb l, romákból és pomákokból áll. A Lausanne-i Egyezmény értelmében, amelyet Görögország és Törökország 1923- ban írt alá, mindkét országnak kötelessége felállítani kisebbségi oktatást nyújtó állami iskolákat azért, hogy a kisebbségek megfelel oktatáshoz jussanak. Ennek megfelel en Görögországnak kötelessége állami iskolákat m ködtetni a muszlim kisebbségnek Trákiában. Ezekbe az iskolákba csak muszlim vallású családból járhatnak gyerekek, függetlenül etnikai hovatartozásuktól. Ugyanakkor a muszlim családoknak jogukban áll választani a Lausanne-i Egyezmény szerint felállított kisebbségi oktatást nyújtó állami iskolák és a görög oktatási rendszer szerinti normál állami iskolák között (ahová mind keresztény családok, mind muszlim családok beírathatják a gyermekeiket). O. M. O. M. asszony tízéves lánya harmadik osztályba jár a kisebbségi általános iskolában Komotiniben, vagyis már két évet elvégzett az általános iskolából. - Nagyon elégedett vagyok az iskolával mondja az asszony. - Ezt tartják egész Trákiában a legjobb iskolának. Nem tapasztaltam semmilyen hátrányos megkülönböztetést a tanároktól vagy egyéb alkalmazottaktól sem beiratkozáskor, sem el tte, sem utána. A gyerekeket nem kategorizálják aszerint, hogy ki milyen népcsoportba tartozik vagy milyen gazdag vagy szegény; a török, pomák és roma gyerekek együtt járnak iskolába, egy osztályba. Ugyanakkor mindegyikük muszlim, ahogy a Lausanne-i Egyezmény szerint felállított kisebbségi iskolákban lenni szokott. Sajnos abban nem tudok véleményt mondani, hogy milyen az oktatás min sége, mert én nem jártam iskolába és nem igazán tudom megmondani, hogy jó-e vagy rossz az oktatás színvonala. Amit meg tudok mondani az az, hogy minden gyerekekkel egyformán bánnak, vagyis a romákkal ugyanúgy bánnak, mint a többiekkel. Az el z évek alatt volt egy konfliktus roma és nem roma gyerekek között, de ett l a tanévt l kezd d en (2013-14), úgy látszik, javult a helyzet és jobb a kapcsolat a roma és nem roma gyerekek között. Ez amiatt van, hogy minden évben kicsit nagyobbak a gyerekek és kicsit többet értenek meg a másikból, jobban tisztelik a másikat. Az én lányom most már sokkal gyakrabban játszik a nem roma osztálytársaival, mint korábban. Szerintem a vegyes iskolákban valósul meg leginkább az, hogy mindenféle megkülönböztetés és kirekesztés megszűnik és a roma gyerekeket