FELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!

FELADATMEGOLDÁS Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást! 1. Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot? a) 2 H 2 ; 0,25 C b) O; 4 H; 4 H 2 c) 0,25 O; 4 H; 2 H 2 ; 1/3 C d) 2 H; 0,5 O; 0,25 C e) H 2 ; O 2 ; C 2. Melyikben van a legtöbb atom? a) 1 gramm hidrogénben b) 1 gramm oxigénben c) 1 gramm szénben d) 1 gramm vasban e) 1 gramm kénben 3. 8 gramm oxigén a) 24 10 23 db. hidrogénatommal egyesül vízzé b) 12 10 23 db. hidrogénatommal egyesül vízzé c) 6 10 23 db. hidrogénatommal egyesül vízzé d) 3 10 23 db. hidrogénatommal egyesül vízzé e) 2 10 23 db. hidrogénatommal egyesül vízzé 4. Az oxigénatomok izotópja tartalmazhat a) 7 protont és 8 neutront b) 9 protont és 10 neutront c) 10 protont és 11 neutront d) 7 protont és 7 neutront e) 8 protont és 7 neutront 5. Melyik az az elem, amelynek izotópja 26 protont és 28 neutront tartalmaz? a) nikkel (Ni) b) vas (Fe) c) xenon (Xe) d) kobalt (Co) e) nincs ilyen elem 6. A 26-os rendszámú, 56-os tömegszámú elem milyen mennyisége tartalmaz 30 10 23 db. neutront? a) 1 g-ja b) 1 mólja c) 6 10 23 db. atom d) 10 23 db. atom e) 5 mólja

7. A 11-es rendszámú, 23-as tömegszámú elem 1 mól atomjában levő protonok száma a) 11 b) 23 c) 6 10 23 d) 11 6 10 23 e) 23 6 10 23 8. Melyik az az elemi részecske, amelyiknek száma egy elem minden atomjában és ionjában megegyezik? a) a proton b) az elektron c) a neutron d) a proton és az elektron e) a proton és a neutron 9. Melyik atom tartalmaz ugyanannyi neutront, mint amennyi neutron a - izotópatomban van a) b) c) d) e) 10. Melyik az az elemi részecske, amelyiknek a száma egy elem adott izotópnuklidjaiban mindig azonos? a) a proton b) a neutron c) az elektron d) a proton és az elektron e) a proton, az elektron és a neutron 11. Melyik az az elemi részecske, amelyiknek száma döntően befolyásolja az atom tömegét? a) a proton b) az elektron c) a neutron d) a proton és az elektron e) a proton és a neutron 12. Az atomok kémiai szempontból legfontosabb adata a) tömegszám b) neutronszám c) atomtömeg d) protonszám e) atomsugár

13. Az atomok semlegesek, mert a) az atomban a protonok száma egyenlő a neutronok számával b) a neutronok semlegesek c) a protonok az atommagban, az elektronok pedig az elektronburokban találhatók d) az atomban azonos a protonok és az elektronok száma e) a protonok és az elektronok ellentétes töltésük miatt vonzzák egymást 14. Az atom tömegszáma egyenlő a) a protonok számával b) a neutronok számával c) a protonok és a neutronok számának összegével d) a protonok és az elektronok számának összegével e) a nukleonok és az elektronok számának összegével 15. Az atom tömege az atommagban összpontosul, mert a) a proton és a neutron tömege azonos b) a protonok és az elektronok száma azonos az atomban c) az atommagot alkotó protonok és neutronok tömege sokkal nagyobb az elektronok tömegénél d) az atommag mérete 10 000-szer kisebb az egész atom méreténél e) a proton tömege azonos az elektron tömegével 16. Az elemek kémiai tulajdonságait meghatározza az őket felépítő atomok a) tömege b) mérete c) elektronhéjainak száma d) vegyértékelektronjainak száma e) tömegszáma 17. Az atomban kötött elektronok számát meghatározza a) az atom protonszáma b) az atom tömegszáma c) az elektron töltése d) a négy kvantumszám e) a neutronok száma 18. Melyik állítás NEM IGAZ az atomban kötött elektronra? a) Az elektron csak meghatározott energiaértéket vehet fel. b) Az elektron pályaenergiája csak a magtól való távolságtól függ. c) Az elektron pályaenergiáját a magtól való átlagos távolság és a pálya alakja együtt határozza meg. d) A magtól távolodva az elektronok pályaenergiája növekszik. e) Az egyes atompályákon levő elektronok pályaenergiája az atom minőségétől függ. 19. Egy atomban egy adott elektronhéjat jellemez a a) főkvantumszám (n) b) mellékkvantumszám (l) c) mágneses kvantumszám (m) d) a fő- és mellékkvantumszám (l, n) e) a fő-, a mellékkvantumszám- és a mágneses kvantumszám (n, l, m)

20. Egy adott héjban azok az atompályák alkotnak alhéjakat, amelyeknek azonos a a) főkvantumszám (n) b) mellékkvantumszám (l) c) mágneses kvantumszám (m) d) a fő- és mellékkvantumszám (l, n) e) a fő-, a mellékkvantumszám- és a mágneses kvantumszám (n, l, m) 21. Az atomban egy adott atompályát jellemez a a) főkvantumszám (n) b) mellékkvantumszám (l) c) mágneses kvantumszám (m) d) a fő- és mellékkvantumszám (l, n) e) a fő-, a mellékkvantumszám- és a mágneses kvantumszám (n, l, m) 22. Milyen összetartozó kvantumszámértékek jellemzik az ábrán látható atompályát? a) n= 0 l= 0 m= 0 b) n= 1 l= 0 m= 0 c) n= 2 l= 0 m= 0 d) n= 2 l= 1 m= 0 e) n= 2 l= 1 m= +1 23. Az alapállapotú szénatom két gömbszimmetrikus atompályájának sugara rendre: r 1 = 260 pm, r 2= 127 pm. Melyik jelölés írja le a nagyobbik sugarú pályát? a) n= 1 l= 0 m= 0 b) n= 2 l= 0 m= 0 c) n= 1 l= 1 m= 0 d) n= 2 l= 1 m= 0 e) n= 2 l= 1 m= 1 24. Az alábbi jelölt elektronok közül melyek vannak mind azonos energiaállapotban? a) 1s 2 b) 1s 2 2s 2 c) 1s 2 2s 2 2p 2 d) 1s 2 2s 2 2p 6 e) egyik sem

25. Az alapállapotú kénatom elektronszerkezete: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 4. Az ábrán látható cellás ábrázolások közül melyik írja le helyesen a kénatom vegyértékhéj-szerkezetét? a) az I. ábrázolás b) a II. ábrázolás c) mindkét ábrázolás helyes d) egyik ábrázolás sem helyes e) mindkét ábrázolás ugyanazt jelenti 26. Az előző feladat melyik alapelv alapján dönthető el? a) Pauli-elv b) energiamegmaradás elve c) Hund-szabály d) energia kvantáltsága e) a felsoroltak közül egyik sem 27. A periódusos rendszer használata nélkül add meg, mekkora a rendszáma annak az elemnek, amelyik a legjobban hasonlít tulajdonságaiban a 3-as rendszámú elemhez? a) 2 b) 4 c) 5 d) 10 e) 11 28. Egy elem rendszáma 35. A periódusos rendszer használata nélkül állapítsd meg, mennyivel nagyobb a rendszáma annak az elemnek, amelyik a legjobban hasonlít ehhez az elemhez? a) 1-gyel b) 8-cal c) 18-cal d) 53-mal e) 35-tel 29. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb? a) az alumínium elektronegativitása b) a szilícium elektronegativitása 30. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb? a) a nátrium elektronegativitása b) a kálium elektronegativitása 31. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb? a) a Fe 2+ sugara b) a Fe 3+ sugara 32. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb? a) a jódatom sugara b) a jodidion sugara

33. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb? a) a nátrium első ionizációs energiája b) a magnézium első ionizációs energiája 34. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb? a) a nátrium második ionizációs energiája b) a magnézium második ionizációs energiája 35. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb? a) a Cl - (g) = Cl (g) + e - folyamat energiaváltozása b) a Br - (g) = Br (g) + e - folyamat energiaváltozása 36. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb? a) a párosítatlan elektronok száma a cinkatomban b) a párosítatlan elektronok száma a kénatomban 37. Melyik állítás HELYTÁLLÓ? a) A hidrogénatomok energiaszintje nagyobb, mint a hidrogénmolekuláké. b) A hidrogénionok energiaszintje kisebb, mint a hidrogénatomoké. c) A hidrogénmolekulák energiája nagyobb, mint a hidrogénionoké. d) A hidrogénatomokból energia befektetésével keletkezik hidrogénmolekula. e) A hidrogénionok, a hidrogénatomok és a hidrogénmolekulák energiaszintje azonos. 38. A pi-kötésre vonatkozó megállapítások közül melyik IGAZ? a) A pi-kötés felszakításához nagyobb energia kell, mint a szigma-kötések felszakításához. b) Egy molekulában mindig annyi pi-kötés van, mint ahány ligandum. c) A pi-kötések mindig befolyásolják a molekulák kötésszögeit. d) Minden pi-kötés delokalizált. e) A pi-kötést alkotó elektronok átlagosan távolabb helyezkednek el az atomoktól, mint a szigma-kötést létesítő elektronok. 39. Melyik megállapítás HELYES az elemekkel kapcsolatban? a) Minden elemi molekula kétatomos. b) Minden elemi molekulában az atomok között csak szigma-kötések alakulhatnak. c) Minden elemmolekula apoláris. d) Minden elemmolekula atomjaihoz nemkötő elektronpárok is tartoznak. e) Minden elem molekulárisan stabilis. 40. Melyik megállapítás HELYTELEN? a) Két atom között legfeljebb egy szigma-kötés alakulhat ki. b) Két atom között legfeljebb három pi-kötés alakulhat ki. c) Két atom között létrejött többszörös kötés mindig rövidebb, mint ugyanazon két atom között létrejött egyszeres kötés. d) Egy molekulában több mint három pi-kötés is kialakulhat. e) Egy központi atom körül annyi szigma-kötés van, ahány ligandum kapcsolódik a központi atomhoz.

41. Többszörös kötés kialakulásának az a feltétele, hogy a kötést létesítő atomtörzs a) töltése elegendően nagy, mérete elég kicsi legyen. b) töltése elég kicsi, mérete elég nagy legyen. c) töltése és mérete is elegendően nagy legyen. d) töltése és mérete is kicsi legyen. e) sem az atomtörzs méretétől, sem töltésétől nem függ. 42. Mi jellemző a szigma-kötésre? a) Lehet lokalizált és delokalizált. b) Minden molekula tartalmazza. c) Mindig apoláros jellegű. d) Két atom között kettő és három is lehet belőle. e) Nemkötő elektronpárból nem alakulhat ki. 43. Melyik molekulában a legnagyobb a kötéstávolság? a) H 2 b) HF c) HCl d) HBr e) HI 44. A C H és a C Cl kötéseket összehasonlítva kötési energia és kötéstávolság alapján melyik a helyes párosítás? a) C H b) C Cl c) C H d) C Cl e) C H 413 kj/mol 108 pm 413 kj/mol 108 pm 339 kj/mol 177 pm 339 kj/mol 108 pm 413 kj/mol 177 pm 45. A stabilis molekulákat az jellemzi, hogy atomokból való képződésük során a) energia használódik fel. b) energia adódik át a környezetnek. c) energiaváltozás nem történik. d) pólusok alakulnak ki. e) nem történik töltéseltolódás. 46. Két alapállapotú hidrogénatom cellás ábrázolását látjuk az ábrán az 1s elektronok spinjének jelölésével. Melyik esetben jöhet létre az atomokból hidrogénmolekula? a) Csak az I. esetben. b) Csak a II. esetben. c) Mindkét esetben egyformán. d) Egyik esetben sem képződhet molekula. e) A jelölések alapján nem állapítható meg.

47. Az ábra a hidrogénatom és a hidrogénmolekula legkisebb pályaenergiaszintjeinek viszonylagos helyzetét mutatja. 48. Melyik megállapítás NEM IGAZ az ábra alapján? a) A hidrogénmolekulában az elektronok alacsonyabb energiaállapotban vannak, mint a hidrogénatomban. b) A kötőpár ellentétes spinű elektronokból alakult ki. c) A hidrogénmolekula stabilisabb rendszer, mint a hidrogénatom. d) A hidrogénmolekula az elektronok taszítása miatt könnyen felbomlik hidrogénatomokra. e) Egy molekulapályán legfeljebb csak két elektron lehet. 49. A molekulapályákra is érvényes a Pauli-elv. Ez kimondja, hogy a) a kovalens-kötés csak ellentétes spinű elektronokból alakulhat ki. b) a molekulában az elektronok bárhol előfordulhatnak. c) a molekulában az elektronok igyekeznek a legalacsonyabb energiájú pályákat elfoglani. d) egy molekulapályán legfeljebb két elektron lehet. e) a molekulában csak kötőpárok lehetnek. 50. Kovalens kötés alakulhat ki akkor, ha a kapcsolódó atomok elektronegativitása a) nagymértékben különbözik. b) kismértékben különbözik. c) egyáltalán nem különbözik. d) egyáltalán nem, vagy csak kismértékben különbözik. e) nincs kapcsolat az elektronegativitás és a kötés kialakulása között. 51. Kovalens vegyértéken értjük a) a molekulában egy atomhoz tartozó összes elektronpárok számát. b) a molekulában egy atomhoz tartozó kötő elektronpárok számát. c) a kovalens kötés kialakításában részt vevő elektronok számát. d) a molekulában kialakuló összes elektronpárok számát. e) egyik megállapítás sem helyes.

Többszörös választás: 52. Melyek jellemzőek minden molekulára? a) molekulapálya b) nemkötő elektronpár c) szigma-kötés d) pi-kötés 53. Melyek a kötéshossz jellemzői? a) A két atommag távolságát jelenti a molekulában. b) Kisebb, mint a kötést létesítő szabad atomok sugarainak az összege. c) Jele d, mértékegységét pm-ben szokás megadni. d) Két adott atom között mindig ugyanaz az érték, bármely molekuláról is legyen szó. 54. Mi jellemző a kötési energiára? a) Értékét általában kj/mol-ban adják meg. b) A kovalens kötés erősségét jellemzi. c) 1 mol molekulában két adott atom közötti kötés felszakításához szükséges energia. d) Értéke a kötések számának növekedésével növekszik.