MIKROFIZIKA. Atomok és molekulák. Avogadro törvénye szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS
|
|
- Zsombor Péter
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MIKROFIZIKA Atomok és molekulák Avogadro törvénye A hidrogén a kémiai elemek között a legkönnyebb, részecskéi (atomjai) a legkissebbek. (A hidrogén kétatomos gáz, egyatomos állapotban nem fordul elő. Molekulája két atomból áll, a hidrogénmolekula tömege kétszerese egy hidrogénatom tömegének. Ezt az egyszerű tényt úgy fejezzük ki, hogy a hidrogén molekulatömege 2 g.) A molekulatömeg fogalma jól ismert kémiából. Egy kémiai anyag, például valamely gáz, M molekulatömege (grammban mérve) azt fejezi ki, hogy ennek az anyagnak egy molekulája hányszor nagyobb tömegű, mint egy hidrogénatom. Bizonyos anyagok, mint például a fémek és egyatomos gázok esetén az anyagnak egy molekuláján egy atomját értjük, ilyenkor atomtömegről is beszélhetünk. A hidrogéngáz molekulatömege tehát: M H2 =2g. Tudjuk, hogy a hélium egyatomos gáz, molekulatömege, vagyis atomtömege M He =g, a nitrogén kétatomos gáz, molekulatömege M N2 =28g, az oxigén is kétatomos gáz, molekulatömege: M O2 =32g, az ammónia négyatomos gáz molekulatömege: M NH3 =17g. A levegő túlnyomórészt a kétatomos oxigén és a kétatomos nitrogén keveréke, átlagos molekulatömege 29 g. A szén-dioxid háromatomos gáz, a molekulatömege M CO2 =g, hiszen a szén atomtömege M C =12g. 1 A kémiában (és a termodinamikában) az anyag mennyiségének általánosan használt egysége a mol. Ez az anyag m tömegének és M molekulatömegének hányadosa: n = m M. Ebből látszik, hogy n mértékegysége [n] =1. 2 Avogadro nagy jelentőségű felismerése, hogy bármely anyag 1 mol-nyi mennyiségében ugyanannyi molekula (vagy atom) van. Ezt a számot pontosan Loschmidt 3 határozta meg és nak találta. Ezt hagyományosan L-lel jelöljük és Avogadro- vagy Loschmidt-számnak nevezzük. Így az anyag 1 mol-nyi mennyiségének tömege vagyis L = számú részecskéjének összes tömege a molekulatömeg. Például az, hogy a szén molekulatömege (azaz atomtömege) M C =12g, azt jelenti, hogy szénatom tömege 12 g. Ebben a felfogásban az anyag moláris mennyiségét kifejező n = m/m arány azt mondja meg, hogy az anyag részecskéinek száma hányszorosa az L = Loschmidt-számnak. Illusztráljuk ezt az egyszerű elméletet egy példával! A H 2 O molekulában az oxigénatom tömege 16-szor nagyobb egy hidrogénatom tömegénél. Határozzuk meg, hogy hány vízmolekula van 1 liter vízben! A megoldáshoz jelöljük N-nel az 1 liter vízben lévő vízmolekulák számát! Az atomok között a hidrogénatom a legkisebb, így a hidrogén atomtömege 1 g, következésképp az oxigén atomtömege 16 g. A vízmolekulában két hidrogénatom és egy oxigénatom van, ezért a víz molekulatömege M H2 O =18g. Ez azt jelenti, hogy 18 g tömegű azaz 1 mol vízben számú vízmolekula van. Mivel pedig 1 liter víz tömege 1 kg = 1000 g, következésképp 1 liter vízben 1000/18 = 55, 55 mol mennyiségű anyag 1 Régies elnevezés, de ma is használjuk a molekulasúly elnevezést is. Ebben a tekintetben nagyvonalúak lehetünk, hiszen a köznapi beszédben is a testsúlyunkról beszélünk, a dolgozatfüzetet és a ruhaszövetet is kockásnak mondjuk. Az nem tudományos botrány, ha néha évtizedekkel ezelőtti gyakori szavakat használunk. 2 A mol tehát az 1 szám itt szokásos elnevezése, olyan, mint a radiánban mért szög: α = ívhossz sugár. 3 Érdemes megtekinteni a és a cheminfo/hun/olvaso/histchem/mol/loschm2.html oldalakat. Világos, hogy ez nem a természet rejtélyes egyezése, nem is pontos mérésekre hivatkozva állítjuk. Ezzel szemben arról van szó, hogy a tömeg egységének 1 liter víz tömegét választottuk. Mi akartuk így, ez a fizikusok döntése volt. 1
2 van. Ebből könnyen kapjuk, hogy 1 liter vízben N =55, = számú molekula van. Fontoljuk meg, a következőt! Érdekes következményhez jutunk, ha figyelembe vesszük a kontinummehanika egyik egyszerű feladatát. Ott azt kaptuk, hogy az 1 m 2 -es strandszőnyegre a levegő 10 5 N erőt fejt ki. 5 Aszőnyeg fölött 1 m 2 keresztmetszetű függőleges levegőoszlop tömege nagyjából 10 kg =10 7 g. A levegő többféle molekulából áll, de átlagos molekulatömege M lev. =29g. Így a strandszőnyeg fölötti függőleges levegőoszlopban közelítőleg 10 7 g 29 g 3, 8 105, azaz 35 ezer mol anyag van. Ez pedig azt jelenti, hogy a strandszőnyeg fölött 3, cot = = levegőmolekula lebeg. Gondoljuk tovább! A Föld sugara R = 6370 km = m, ezért 6 a Föld felszíne 5, m 2.A Föld légkörében körülbelül 10 számú molekula van. (Ennek mintegy egy ötöde oxigén, tehát a légkörben rendelkezésünkre álló oxigénmolekulák száma ) Oldjuk meg a kiövetkező egyszerű problémát! A hélium atomtömege g, azaz 1 mol hélium tömege g. Határozzuk meg, hogy hány héliumatom van 0,32 g héliumgázban! A megoldáshoz fel kell használni, hogy az m tömegű M atomtömegű hélium molban mért anyagmenynyisége: n = m 0,32 M, a mi esetünkben n = = 0, 08 mol. Avogadro törvénye szerint n molnyi anyag részecskéinek száma N = nl =0, =, Ez a feladat is nagyon hasonló. A réz sűrűsége 8960 kg/m 3 atomtömege 63,5 g. Hány rézatom van 1 kg tömegű réztömbben? Mekkora térfogat jut egyetlen atomra? A megoldáshoz abból az egyszerű tényből indulunk ki, hogy a réztömb n = m M = 1000 =15, 75 mol anyagot tartalmaz, ezért az atomok száma N = nl =15, =9, Másrészt V = M ϱ = =1, m 3. Egyetlen atomra jutó térfogat 63, 5 υ = V N = 1, , =1, m 3, másként szólva egyetlen atomra jutó térfogat 1, köbmilliméter. Az egy atomra vagy egy molekulára jutó térfogatot fajlagos térfogatnak nevezzük. A fajlagos térfogat azonban nem egy atom (molekula) térfogata, a fajlagos térfogat csak akkor lehetne egy részecske térfogata, ha ezek nagyon szorosan összepréselődve alkotnák a testet. Az atommag szerkezete első látásra Egy elem atomtömegének nagyságát (szemléletesen szólva a mértékegység nélküli értékét ) az elem tömegszámának nevezzük. A hidrogén tömegszáma 1, a hélium tömegszáma, a nitrogén tömegszáma 1, az oxigéné 16, a szén tömegszáma 1. Egy elem tömegszám azt mutatja, hogy ennek az elemnek egy atomja hágyszor nagyobb tömegű, mint egy hidrogénatom tömege. Lehetséges azonban, hogy egy 5 Ezt persze ellensúlyozza a strand homokja által kifejtett erő. 6 Itt az alkalom, ismételjük át a kör kerületével, területével, a gömb felszínével, térfogatával kapcsolatos elemi tudnivalókat! 2
3 eleme tömegszáma nem egész szám, példáűul a klór tömegszáma: 35,53. Ennek az a magyarázata, hogy ennek az elemnek két (vagy több) különböző atomtömegű változata (izotópja) létezik. A kémiai elem különböző atomtömegű izotópok keveréke. Az iskolai föggvénytáblázatban megtalálható Mengyelejevféle peridódusos rendszert bemutató táblázatban az elem jele mellett olvasdható az elem tömegszáma. A periódusos renszerben a 3-dik helyen található szelén (Se) tömegszáma 79,0, a 26. helyen található vas (Fe) tömegszáma 55, Egy elem periódusos renszerben elfoglalt helyének sorszámát az elem rendszámának nevezzük. A rendszámot gyakran Z-vel jelöljük. A hidrogén rendszáma 1, a hélium rendszáma 2, az oxigéné 8, a széné 29. A hidrogénatom magja egy protonból áll. A proton egységnyi pozitív töltésű részecske. Az elem renszáma azt mutatja meg, hogy az illető elem atommagja hányszorosa a hidrogén atommag töltésénéek, más szóval a rendszám: az elem atomagjában található protonok száma. A semleges atommagban a protonok száma egyenlő a mag körül keringő pontosabban a magot körülölelő elektronfelhőben található elektronok számával. Az elektron jele: e (= e) egységnyi negatív töltésű részecske. A proton tömege 1836,1-szerese az elektron tömegének, ezért jó közelítéssel elfogadhatjuk, hogy a proton tömege egyenló egy hidrogénatom tömegével. m p + =1, kg q p + =+1, C, A magban található pozitív tömegű protonok azonos tulajdonságúak a hidrogénatom magjával. 7 Nehéz elemek atommagjában található protonok bomlása megfigyelhető (gyenge kölcsönhatás) A proton gyakran használatos jele: p +, tömege megegyezik a hidrogénatom magjának tömegével, töltése egyenlő az elektron töltésével, pontosabban: annak negatívja: m e =9, kg q e =+1, C, A magban található másik részecske a neutron, jele n. A neutron semleges töltésű, tömege megegyezik a proton tömegével: 8 m n =1, kg q n =0C, A magot felépítő protonokat és neutronokat nukleonoknak nevezzük. A nukleonok nagyjából azonos tömegűek és vagy semlegesek (a neutronok) vagy egységnyi pozitív töltéssel rendelkeznek (protonok). 9 7 A protont 1918-ban Ernest Rutherford fedezte fel. A nitrogéngáz vizsgálatakor észrevette, hogy amikor alfa-részecske csapódott a gázba, akkor a szcintillátor hidrogént jelzett. Kimutatta, hogy az csak a nitrogénből jöhet, tehát a nitrogénnek tartalmaznia kell a hidrogén atommagot, az egyes tömegszámú atomot. A protont a görög első (protos) szóról nevezte el. (1932-ig nem volt ismert a neutron, és az atommag szerkezete sem.) Mindezidáig nem észleltek egyetlen eseményt sem, amiből arra következtethetünk, hogy a proton elbomolhat. A szabad proton élettartama év ban Walther Bothe és H. Becker azt találták, hogy ha nagy energiájú alfa-részecskékkel bizonyos könnyű elemeket (berillium, bór, lítium) bombáznak, akkor egy rendkívüli áthatolóképességű sugárzás keletkezik. A neutront végül James Chadwick fedezte fel, aki ezért Nobel-díjat kapott. (Tanulmányozzuk át a oldalakat!) Azt feltételezte, hogy egy protonnal nagyjából egyező tömegű semleges részecske lökődik ki. Ezt a feltételezését több kísérlet elvégzésével igazolta is. A részecskét semleges volta miatt nevezték el neutronnak (neutral=semleges). Az atommagon kívüli, szabad neutron nem stabil, átlagos élettartama 15 perc, protonra, elektronra és anti-elektronneutrínóra bomlik: n p + e + ν e. 9 Itt érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon könnyű-e válaszolni arra a kérdésre, hogy mit is jelent az, hogy egy testnek elektromos töltése van. Most látszik, hogy ez bizony nehéz kérdés, nehéz lenne megvilágítani, hogy mi az a minőség, amely a protont elektromos állapotúvá teszi a semleges neutronnal szemben! A leghelyesebb, ha az elektromos töltést a tömeghez hasonlóan alapfogalomnak tekintjük. Az alapfogalmakat nem definiáljuk, ezért nem is illik a fenti kérdést feltenni. 3
4 A rádium rendszáma 88, tömegszáma 226. Egy kapszulában mg rádium van. Hány rádiumatomot tartalmaz a kapszula? Hány elektron van ennyi rádiumban? Mennyi az elektronok összes tömege és mekkora az összes töltése? A rádium magjának tömege 226 hidrogénatom tömegével egyenlő, azaz 226 1, =3, kg, töltése a proton töltésének 88-szorosa, azaz 88 1, =1, C. Az elektron egységnyi (e = 1, C) negatív töltésű, m e = 9, kg tömegű elemi részecske. Az atomokat a protonokból és neutronokból felépülő atommag és az azt körülvevő elektronfelhő alkotja. Az anyag kémiai tulajdonságait az atom elektronszerkezete szabja meg. A fémek elektromos vezetése az elektronok mozgására vezethető vissza. 10 A rádium rendszáma 88, tömegszáma 226. Mely és mennyi elemi részecskéből áll a rádiumatom magja? Mekkora egy rádiumatom magjának tömege és töltése? A megoldás lényege a következő. A Ra rádium magjában 226 azonos tömegű nukleon van. Az m =mg =0, 00 g tömegű rádium mennyisége molban kifejezve: n = m M = 0, =1, , (azaz 17,7 mikromol), ezért ebben a mennyiségben N = nl =1, =1, számú atom van. Jelöljük az elem rendszámot hagyományosan Z-vel! Most tehát Z =88, vagyis egy rádiumatom magjában 88 proton van és a semleges atom héja 88 elektront tartalmaz. A vizsgált anyagban az elektronok összes tömege N Z m e =1, , =9, kg =8, g. Továbbá az elektronok összes töltése N Z e =1, ( 1, )= 19, 5 C 150 C. Természetesen ugyanekkora pozitív töltése van a mg rádium atommagjaiban az összes protonnak együttesen. Ez meglepően nagy töltés. Radioaktív bomlás A 238-as tömegszámú urán oxidja három uránatomból és nyolc oxigénatomból áll, a molekula tapasztalati képlete: U 3 O 8. Határozzuk meg, hogy hány molekula van 120 mg uránoxidban! Az urán természetes rádioaktivitás folyamatában átalakul, a molekulák fele,5 milliárd (, ) év alatt bomlik el. Mennyi marad az U 3 O 8 uránoxidból 9 milliárd év múlva? Mennyi volt az uránoxid mennyisége,5 milliárd évvel ezelőtt? A megoldáshoz induljunk ki abból, hogy az U 3 O 8 molekulában három 238-as tömegsámú uránatom és nyolc 16-as tömegszámű oxigén atom van. Ezért a vegyület molekulatömege M = = 82 g. Ez azt jelenti, hogy 82 gramm U 3 O 8 -ban L = molekula van. Így tehát az m = 120 mg anyagban N = m M L =8, számú uránosid melekula található. A természetes rádioaktiovitás olyan folyamat, amelyben bizonyos atommagok spontán, véletlenszerűen átalakulnak. Ennek a jelenségnek a mérhető mennyiségek szintjén az a legfontosabb tulajdonsága, hogy ha egy bizonyos rádioaktiv anyagnak N részecskéjéből ΔN bomlik el valamely adott idő alatt, akkor 2 N részecskéjéből 2 ΔN számú bomlik el ugyanennyi idő alatt. Szemléletesen fogalmazva: az ΔN/N arány nem függ N-től. Ha tehát,5 milliárd év alatt N =8, számú uránoxid molekulának fele bomlik el, tehát fele, azaz N/2 =, számú uránoxid marad, akkor újabb,5 10 Az elektront J. J. Thomson fedezte fel 1897-ben Kimutatta, hogy a katódsugarak elektronokból állnak, 1909-ben R. A. Millikan meghatározta az elektron töltését.
5 milliárd év alatt az N/2 =, mennyiségnek ismét fele bomlik el, vagyis N/ =2, részecske marad. Könnyen válaszolhatunk arra a kérdésre is, hogy mekkora volt a rádioaktív uránoxid mennyisége,5 milliárd évvel ezelőtt. A rádioktív részecskék száma akkor 2 8, =1, volt. De vigyázni kell, nem szabad visszafelé következtetni anélkül, hogy ismernénk a Világegyetem anyagának állapotait,5 milliárd, 9 milliárd, 13,5 milliárd éve. A rádioaktív bomlás törvénye kissé pontosabban fogalmazva azt állítja, hogy az elbomlott anyag mennyisége (a mennyiség csökkenése) arányos az anyag pillanatnyi értékével:δn N, időegységre vonatkoztatva: ΔN = λn, a negatív előjel azt fejezi ki, hogy az anyag mennyisége a rádioaktivitás következétben csökken. Itt ΔN 1. ábra. a bomlás sebessége. Röviden Ṅ -tal is jelöljük: Ṅ, ennek abszolút értéke az anyag aktivitása. Mértékegysége bomlás/másodperc, azaz [Ṅ] =[ΔN ]= 1/s, ezt itt becquerelnek nevezzük és Bq-val jelöljük. (1. ábra). Világos tehát, hogy ha valamely állandónak tekinhető rádioaktív izotóp aktivitása például 0,3 MBq, azaz Bq, akkor ezt azt jelenti, hogy másodpercenként 300 ezer atom bomlik el, és mondjuk 5 perc alatt = számú bomlás következik be. Figyeljünk fel arra, hogy az aktivitás a rádioktív anyag (észecskeszámmal kifejezett) mennyiségének időegségre eső megváltozása, nem nehéz felismerni, hogy a sebességgel rokon fogalom. Ez is érdekes, hogy a mértékegysége 1/s, amit Hz-cel is jelölhetnénk, tehát Hz=Bq, ez azonban nagyon szokatlan lenne. Jelöljük N 0 -lal valamely rádioaktív anyagmennyiségét a 0 pillantban és jelöljük N(t)-vel t idő mulva. Ha visszatérünk a kitűzett feladathoz és T -vel jelöljük azt az időt, amely alatt a rádioktav anyag mennyisége felére csökken, akkor tehát t = T idő elteltével az anyag mennyisége N(T )=N 0 2 t T = = ΔN N = N 0 2. De ha t =2T, akkor N(t) =N(2T )=N 0 2 2T T = N = N 0, a kezdeti anyagmennyiség negyede marad. Ebből megsejthető a reszecskeszám időfüggése: N(t) =N 0 2 t T, vagyis a rádioaktív anyag mennyiségének időbeli változását exponenciális függvény írja le. Ezt írhatjuk a fizikában fontos hatványalap használatával. Matematikából tudjuk, hogy 2 x =ln2 e x, ahol e 2, 71, a természetes logaritmus alapszáma. Ezért N(t) =N 0 ln 2 e t T = N0 e ln 2 t T. 5
Az atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenAz atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.
MGFIZIK z atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. Z TOMMG SZERKEZETE, RDIOKTIVITÁS PTE ÁOK Biofizikai Intézet Futó Kinga magfizika azonban még nem lezárt tudomány,
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenMit tanultunk kémiából?2.
Mit tanultunk kémiából?2. Az anyagok rendkívül kicsi kémiai részecskékből épülnek fel. Több milliárd részecske Mól az anyagmennyiség mértékegysége. 1 mol atom= 6. 10 23 db atom 600.000.000.000.000.000.000.000
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
Részletesebben61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai
61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési
RészletesebbenA testek részecskéinek szerkezete
A testek részecskéinek szerkezete Minden test részecskékből, atomokból vagy több atomból álló molekulákból épül fel. Az atomok is összetettek: elektronok, protonok és neutronok találhatók bennük. Az elektronok
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK
ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK Az atomok felépítése Készítette: Horváthné Vlasics Zsuzsanna Mi van az atomok belsejében? DÉMOKRITOSZ (Kr.e. 460-370) az anyag nem folytonos parányi, tovább nem bontható,
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
Részletesebben8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
RészletesebbenFELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!
FELADATMEGOLDÁS Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást! 1. Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot? a) 2 H 2 ; 0,25 C b) O; 4 H; 4 H 2 c) 0,25 O; 4 H; 2 H 2 ; 1/3 C d) 2 H;
Részletesebben2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton?
GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számítsd ki egyetlen szénatom tömegét! 2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? 3. Mi történik, ha megváltozik egy
RészletesebbenRadiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.
Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György,
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyz jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenHevesy verseny döntő, 2001.
7. osztály 2 Kedves Versenyző! Köszöntünk a Hevesy György kémiaverseny országos döntőjének írásbeli fordulóján. A következő kilenc feladat megoldására 90 perc áll rendelkezésedre. A feladatokat a számítási
RészletesebbenHevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003.
Hevesy György Kémiaverseny 8. osztály megyei döntő 2003. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
RészletesebbenATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS
ATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS 2013. 11. 08. A biofizika fizikai alapjai Magfizika Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. A magfizika azonban még nem lezárt
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. A radioaktív anyagok bomlását az m = m 0 2 t T egyenlet írja le, ahol m a pillanatnyi tömeg, m 0 a kezdeti tömeg, t az eltelt idő, T pedig az anyag felezési ideje. A bizmut- 214 radioaktív
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenKormeghatározás gyorsítóval
Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenT I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenTamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai
Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenAz atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.
Az atom szerkezete Rutherford kísérlet (1911): Az atom pozitív töltése és a tömeg nagy része egy nagyon kis helyre összpontosul. Ezt nevezte el atommagnak. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
RészletesebbenMAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT XXVIII. HEVESY GYÖRGY KÁRPÁT-MEDENCEI KÉMIAVERSENY MEGYEI (FŐVÁROSI) DÖNTŐJÉNEK FELADATLAPJA 2017/2018. tanév 7. osztály A versenyző jeligéje: Megye:... Közreműködő és
RészletesebbenT I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny
T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 12. Biofizika, Nyitrai Miklós Miért hiszi mindenki azt, hogy az atomfizika egyszerű, szép és szerethető? A korábbiakban tárgyaltuk Az atom szerkezete
Részletesebben7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.
Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető legyen! A feladatok megoldásához használhatod a periódusos
RészletesebbenA tudós neve: Mit tudsz róla:
8. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenAz atommagtól a konnektorig
Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
Részletesebben7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004.
7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004. Kedves Versenyző! Köszöntünk a Hevesy György kémiaverseny országos döntőjének írásbeli fordulóján. A következő tíz feladat megoldására 90 perc áll rendelkezésedre.
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
Részletesebben8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
8. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenEgyenletek, egyenlőtlenségek XIII.
Egyenletek, egyenlőtlenségek XIII. Szöveges feladatok megoldása: Az olyan szöveges feladatban, ahol exponenciális, illetve logaritmikus kifejezést tartalmazó képlet szerepel, a megoldás során először helyettesítsük
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS
ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS A) változat 1. Egészítsd ki az ábrát a hiányzó anyagcsoportokkal és példákkal! ANYAGOK (összetétel szerint) egyszerű anyagok összetett anyagok......... oldat pl.... pl.... pl. levegő
RészletesebbenMag- és neutronfizika
Mag- és neutronfizika z elıadás célja: : megalapozni az atomenergetikai ismereteket félév során a következı témaköröket ismertetjük: Magfizikai alapfogalmak (atommagok, radioaktivitás) Sugárzás és anyag
Részletesebben7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.
7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
RészletesebbenKÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL (2016. március 5.)
SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYÜGYI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL (2016. március 5.) TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VII. OSZTÁLY SZÁMÁRA A
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenA SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE. KÖZTÁRSASÁGI KÉMIAVERSENY (Varvarin, május 12.
A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE KÖZTÁRSASÁGI KÉMIAVERSENY (Varvarin, 2012. május 12.) TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VII. OSZTÁLY SZÁMÁRA A tanuló jeligéje:
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenJavítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p
Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák
RészletesebbenAz atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2017/2018. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
RészletesebbenMit értünk a termikus neutronok fogalma alatt? Becsüljük meg a sebességüket 27 o C hőmérsékleten!
Országos Szilárd Leó fizikaverseny Elődöntő 04. Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrenen lehet megoldani. A megoldáshoz bármilyen segédeszköz használható. Rendelkezésre
RészletesebbenTartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy
Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy bolygó atommodell... 4 5 C.) A Bohr-féle atommodell...
RészletesebbenFIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István
Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenHevesy verseny, megyei forduló, 2001.
7. osztály 2 Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető legyen! A feladatok megoldásához használhatod
RészletesebbenAz atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Az atomok szerkezete A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Atommodellek A kémiai szempontból legkisebb önálló részecskéket atomoknak nevezzük. Az atomok felépítésével kapcsolatos
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
RészletesebbenVegyületek - vegyületmolekulák
Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek
RészletesebbenMilyen részecskékből állnak az anyagok?
Milyen részecskékből állnak az anyagok? I. 5 1. Élet a laboratóriumban Kísérletezgessünk! 1. Rajzold le az iskolai laboratórium alaprajzát, és jelöld rajta pirossal a tűzoltó készülékek helyét! 2. Mi lehet
Részletesebbena. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.
MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas
RészletesebbenHevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam
Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenKémia I. Műszaki menedzser hallgatók számára
Kémia I, Műszaki menedzser hallgatók számára Novák Csaba BME, Általános és Analitikai Kémia Tanszék, 2005. Kémia I. Műszaki menedzser hallgatók számára Kémia I. Műszaki menedzser hallgatók számára Novák
Részletesebben8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2008.
8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2008. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
RészletesebbenAtommodellek. Készítette: Sellei László
Atommodellek Készítette: Sellei László Démokritosz Kr. e. V. sz. Az egyik legnehezebb kérdés, amire már az ókori görög tudomány is megpróbált választ adni: miből áll a világ? A világot homogén szubsztanciájú
RészletesebbenAtommag, atommag átalakulások, radioaktivitás
Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenÁLTALÁNOS KÉMIA. jelszó: altkem2014. kg1c1k06. Előadó: Dr. Vass Gábor kémiai épület 644-es szoba
kg1c1k06 ÁLTALÁNOS KÉMIA Előadó: Dr. Vass Gábor kémiai épület 644-es szoba e-mail: vassg@elte.hu Tantárgy honlapja: http://vassg.web.elte.hu/altkem2014 A jövő héttől: vetített anyag és egyéb infók helye!!!!!!!
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenI. ATOMOK, IONOK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
I. ATMK, INK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSS TESZTEK 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 A C C D C D A D C 1 C B C E* B E C C ** E 2 D C E D C B D A E C 3 A B D B B B D C D C 4 B B D B B D D C C D 5 D B * a negyedik, vagyis
RészletesebbenBővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM
Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM Sugárfizikai alapismeretek. A röntgen sugárzás keletkezése és tulajdonságai. Salik Ádám, sugárvédelmi szakértő salik.adam@osski.hu, 30-349-9300 ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenKémia Fizika 7-8. osztály. I. Nobel-díjasok (kb. 25 perc)
OM 037757 NÉV: IX. Tollforgató 2017.04.01. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@gmail.com : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenMi a hasonlóság és mi a különbség a felsorolt kémiai részecskék között? Hasonlóság:... Különbség: atom a belőle származó (egyszerű) ion
Kedves Versenyző! 2 Köszöntünk a Hevesy György kémiaverseny országos döntőjének írásbeli fordulóján. A következő kilenc feladat megoldására 90 perc áll rendelkezésedre. A feladatokat a számítási feladatok
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenFIZIKA. Atommag fizika
Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2
RészletesebbenHőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői
Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s
RészletesebbenKémiai alapismeretek 2. hét
Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. február 14. 1/15 2011/2012 II. félév, Horváth Attila c XIX sz. vége,
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 18. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
RészletesebbenAz atom felépítése. 1. Jellemezd az atomot felépítõ elemi részecskéket és az atomon belüli tömegviszonyokat! p + neutron
Az atom felépítése 1. Jellemezd az atomot felépítõ elemi részecskéket és az atomon belüli tömegviszonyokat! Név Jelölés Relatív tömeg Relatív töltés p + neutron g 2. A magnézium moláris tömege 24,3, tömegszáma
Részletesebben7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2002.
7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2002. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
Részletesebben