Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen? < 2. Hol van egy bizonyos dolog? < 3. Mi és hol változott? < 4. Melyik az optimális út, megoldás...? < 5. Mi történik akkor, ha...? A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók. Térinformatika: tudományág, az informatikának egy speciális ága, amelyben az információk tárolásának, kezelésének, vizsgálatának alapvetõ rendezõ elve a térbeli elhelyezkedés és a valós térbeli viszonyok. Földrajzi Információs Rendszerek (FIR, GIS): < a térinformatika eszközének tekinthetõk; < a hardver, szoftver és eljárások (funkciók) egybehangolt rendszere, amely a térbeli adatok bevitelére, kezelésére, elemzési és egyéb mûveletekre, valamint a kapott eredmények és adatok megjelenítésével alkalmas az összetett tervezési és döntési problémák megoldására. A TÉRBELI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK A TÉRBELI ÉS LEÍRÓ JELLEGÛ ADATOKAT EGYSÉGES RENDSZEREN BELÜL KEZELIK. Jellegük szerint: < Raszteradatok: a vizsgált terület egészét idomokkal lefedjük, s az egyes objektumok helyzetének jellemzése a megfelelõ lefedõ elemekkel történik. < Vektoradatok: a vektor alapú rendszerek az objektumok geometriáját vektorok segítségével írják le; az objektumok helyzetét pontok, vonalak, felületek segítségével jellemezik.
Az objektumok geometriai jellemzése: < pontok (0-D), < vonalak (1-D), < felületek (2-D), < testek (3-D). < 2. Fotogrammetriai módszerek: Egy objektumra vonatkozó információs adatok:! Geometriai (metrikus, kvantitatív): alak, térfogat terület, távolság.! Tematikus (minõségi, kvalitatív): anyag, szín, struktúra. A képek feldolgozása:! Grafikus vagy digitális.! Fotogrammetria (geometriai adatok), interpretációs eljárás (tematikus adatok). A mérõfénykép teljes tájékozási adatai:! Három belsõ tájékozási adat (x L y L z L ): A vetítési centrum koordinátái a térbeli képkoordináta rendszerben.! Hat külsõ tájékozási adat (X L Y L Z L és TN6):A vetítési centrum koordinátái a tárgy koordinátarendszerben és a képkoordinátarenszer tengelyeinek elfordulási szõge tárgy koordinátarendszer tengelyeihez képest. Geometriai torzulások:! Magasságkülönbségbõl adódó, domborzat okozta torzulás.! Képdõlésbõl származó torzulás. Elsõdleges adatnyerési eljárások: < 1. Földi geodéziai eljárások (nagy pontosság jellemzi; pl.:kataszter) < 2. Fotogrammetriai módszerek: a tárgyakról optikai vetítéssel készített képek (fényképek) felhasználásával végzünk adatgyûjtést. < Folyamata: Az adatnyeréshez szükséges képek elõállítása: A fénykép méretaránya a készítendõ térkép méretarányának egyharmada (pl. 1:50.000 térképhez 1:15.000 fotó). Ez alapján a pontosság is meghatározható: az elérhetõ pontosság 0.01mm x méretarányszám (pl. 0.01 mm x 15.000=150mm). < 2. Fotogrammetriai módszerek: A képfeldolgozás módszerei és mûszerei:! Geometriai egyenértékûsség alapján: Síkfotogrammetria - egy kép (képátalakítás). Térfotogrammetria - sztereo-képpár (sztereoszkópia). Differenciális képátalakítás (orthofotogrammetria).! A vetítés megvalósításának módja alapján: Analóg - visszavetítés fizikailag, optikai vetítéssel. Analitikus - vetítés matematikai transzformációs képlettel.
Elsõdleges adatnyerési eljárások: < 3. Távérzékelés: A tárgyról (a Föld felszínérõl) anélkül nyerünk adatokat, hogy közvetlen kapcsolatba kerülnénk vele. A képek alapján a tárgyak! geometriai,! radiometriai (sugárzási),! szemantikai (tartalmi) tulajdonságai állapíthatóak meg. A felvevõ gépek repülõn, mûholdon és a Föld felszínén (hitelesítésre) helyezhetõk el. Elõnye, hogy a több hullámhosszon való érzékelés miatt sok adat nyerésére alkalmasak. Hátránya, hogy költséges és erõsen függ az idõjárástól. < 3. Távérzékelés < 3. Távérzékelés: Legelterjedtebb képanyagok az ûrfelvételek, amelyek a következõ paraméterekkel jellemzhetõek:! geometriai felbontás (pixel méret),! térbeli kiterjedés (mekkora területet ábrázol egy kép),! radiometriai felbontás (csatornák, hullámhosszok száma),! idõbeli felbontás (a felvételek gyakorisága).
Elsõdleges adatnyerési eljárások: < 4. Meterséges holdakon alapuló helymeghatározások GPS (Global Positioning System - Globális Helymeghatározó Rendszer) Olyan mûholdakra alapozott helymeghatározó rendszer, amely a Föld bármely pontján napi 24 órán keresztül idõjárási és fényviszonyoktól függetlenül lehetõvé teszi a hely-, idõ-, és sebességmeghatározást. Legelterjedtebb a NAVSTAR/GPS (USA) rendszer. 1980-as évek második felétõl mûködik. 24 mûhold - bármely pontból 5-7 mûhold látható. Az elõmetszés elve alapján az ismeretlen pont koordinátái meghatározhatók. < 4. Meterséges holdakon alapuló helymeghatározások A pontok térbeli elhelyezkedése miatt 3 mûhold koordinátái szükségesek, Magasság meghatározásához 4 mûhold adatai. A holdak különbözõ kódolású idõ és pályaelem adatokat sugároznak. A térbeli elõmetszést a GPS vevõben egy szoftver végzi el. A referencia rendszere a WGS84 (World Geodetic System 1984), aminek adatai átszámíthatók EOV koordinátákká.
< 4. Meterséges holdakon alapuló helymeghatározások < A mérések típusai: Abszolút helymeghatározás: csak az ismeretlen ponton mérünk, és határozzuk meg a helyét mûholdak segítségével. Relatív helymeghatározás: ismert koordinátájú pontokon is mérünk és a földi pontok közötti irányvektor alapján határozzuk meg az ismeretlen pont koordinátáit. Statikus mérés: a vevõ a mérés ideje alatt egy helyben marad. Dinamikus mérés: a vevõ folyamatosan mozog a mérés alatt, Utófeldolgozás: az adatokat irodában dolgozzuk fel. Valós idejû alkalmazás: a vevõ azonnal meghatározza a pont koordinátáit. Másodlagos adatnyerési eljárások: < 3. Meglévõ digitális térképek átvétele: < Hazai digitális térképek: DDM-50,DDM-10: digitális domborzat modell (50*50, ill. 10 *10 méteres rácsháló pontok magassági értékei). DTA-200,DTA-50: vasút, út, települések, vízrajz, határok + nevek (1:50.000). OTAB: vízrajz, közlekedés, települések, határok (max.: 1:100.000). < Hazai digitális adatbázisok: CORINE: 1:100.000, 1:50.000; mg-i, erdõ, vizenyõs területek, vizek, mesterséges felszínek (csak 25 ha-nál nagyobb és 100 m-nél szélesebb objektumok jelennek meg a 100.000 változat esetében). MATÉRIA: 1:500.000; közig.határ, település, víz, út, vasút. Elemzési mûveletek a térinformatikában Másodlagos adatnyerési eljárások: < 1. Meglévõ térképek digitalizálása: Pontmód, folyamatos mód, Spagetti digitalizálás, Digitalizálás kódokkal együtt, Képernyõ digitalizálás. < 2. Meglévõ térképek szkennelése (átalakíthatóak vektoros formába). hossz és terület mérések számlálás, felületek metszése, statisztikai számítások, hálózatelemzési funkciók, modellezési, elemzési mûveletek, digitális magassági modellekkel végzett számítások, térbeli interpolációs eljárások.
Méretarány: < Méretarány: térképi és vetületi hossz aránya. < A digitális térképek méretarány függetlenek. < M 1:1 º terepi felmérésekbõl származó koordináták tárolása esetén. < M 1:10.000 pontosság = 0,1 mm, azaz 1 m a terepfelszínen. < Levezetett térképeknél - generalizálás. 1:10.000 térképbõl 1:100.000 térkép. < A méretarány meghatározása: Adat sûrûség (milyen méretarányban történik a felvételezés; 1:1000 sûrûbb, 1:10.000 ritkább). Adat pontosság (cm ill. mm pontossággal lettek meghatározva a mért pontok). < A digitális térképészetben az adatsûrûség függvényében, a felhasználás által meghatározva, a digitális térképek NEM méretarány függetlenek! Unger János: Bevezetés a térképészetbe Detrekoi Á., Szabó Gy.: Térinformatika Kollányi L., Prajczer T.: Térinformatika a gyakorlatban Harkányiné Sz. Zsuzsa: Kartográfia (KTI jegyzet) Mucsi László: Mûholdas távérzékelés Diviaczky Gy.: Terep-, térképismeret, tájékozódási ismeretek (Magyar Természetbarát Szövetség; Túravezetõképzés) Bácsatyai László: Magyarországi vetületek Domokos Györgyné: Fotogrammetria és távérzékelés Horváth G., Zsiga A.: Térképészeti ismeretek és gyakorlatok A szöveges, leíró adatok funkciója lehet: < A térkép névrajza lesz (feliratként kerül a térképre). < A térképi megjelenítést vezérli (különbözõ típus különbözõ karakterekkel). < Nem jelenik meg se így, se úgy (tárolom és lekérdezéseknél - szelekcióknál használom fel). Digitálistérkép készítése: < Mérnöki adatállomány - mérésekhez! < Szerkesztett (kartografált) adatállomány - kimenetek nyomtatásához! < Ez általában két külön adatállomány!