A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER a vállalat általános menedzsment rendszerének az az alrendszere, amely tartalmazza azokat a tervezési és ellenőrzési tevékenységeket, hatás- és felelősségi köröket, gyakorlati alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat, amelyek a kidolgozására, bevezetésére, megvalósítására, fenntartására és felülvizsgálatára irányulnak. 1 2 A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER KIÉPÍTÉSÉSNEK ÉS MŰKÖDTETÉSÉSNEK ELŐNYEI A folyamatos javítás lehetőségén túl a környezetmenedzsment rendszer kiépítésének és ének további szempontjai lehetnek a következők: KÜLSŐ SZEMPONTOK: a vállalati image, goodwill javítása, megfelelés a külső és belső érdekelt felek elvárásainak (az ökológiai problémát általában a vállalaton kívüli érdekelt felek képviselik), BELSŐ SZEMPONTOK: rendszerszerű működés, megfelelés a jogszabályi előírásoknak, a jelentős környezeti hatások értékelése, a korábbi üzemzavarok, balesetek értékelése, a meglévő környezeti gyakorlat felülvizsgálata, a jövedelmezőség javítása, egyértelmű felelősség, a környezettudat javítása. 3 Európai Közösség Tanácsa 1836/93/EK sz. rendelete amely lehetővé teszi az iparvállalatok önkéntes részvételét a Közösség környezetmenedzsment és audit rendszerében (1993. június 29.) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1836/1993/EK RENDELETE (EMAS 1) (EMAS: Eco-Management and Audit Scheme) 4 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 761/2001/EK RENDELETE (EMAS 2) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1221/2009/EK RENDELETE (EMAS 3) Európai Közösség Tanácsa 761/2001/EK sz. rendelete amely lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében (2001. március 19.) Európai Közösség Tanácsa 1221/2009/EK sz. rendelete amely lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében (2009. november 25.) 5 6
A PDCA ciklus A RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK LÉPÉSEI ELKÖTELEZETTSÉG ELŐZETES ÁLLAPOTFELMÉRÉS Intézkedés Végrehajtás KÖRNYEZETI POLITIKA TERVEZÉS Ellenőrizés VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS BEVEZETÉS ÉS MŰKÖDTETÉS ELLENŐRZŐ ÉS HELYESBÍTŐ TEVÉKENYSÉG 7 8 Szervezet Alkalmazottak részvétele nyilatkozat A rendszer bevezetése Szervezet környezeti politikája Előzetes környezeti felülvizsgálat program Audit ciklus Rendszer legfeljebb célok 3 évente bevezetése audit Vizsgálat Hitelesítés ISO 14001 Közlemény a részvételről nyilatkozat Környezetvédelmi Hatóság Közvélemény Akkreditált Hitelesítő Akkreditálás rendszere Jogszabályi megfelelés teljesítmény Illetékes Testület Nyilvántartás Tagállam CEN Bizottság Választmány Szabványok 9 10 KOMMUNIKÁCIÓ AZ EGYES RÉSZTVEVŐK KÖZÖTT Európai Unió Akkreditáló Testület Akkreditált Hitelesítő Tagállam Környezetvédelmi Hatóság Illetékes Testület Hitelesítendő Szervezet 11 12
13 14 15 16 17 18 3
19 20 EMAS Az ISO 14000 modellje Javítsd Ellenőrizd A környezeti tényezők A termék környezeti rangsorolása teljesítményének leírása A környezeti A termék tényezők környezeti beillesztése teljesítményének a terméktervezésbe javítása és fejlesztésbe Információszerzés a Tervezd meg termék Kommunikáció környezeti tényezőiről a környezeti Kommunikáció teljesítésről a Hajtsd végre környezeti teljesítésről A szervezetek A környezeti teljesítés teljesítésének figyelemmel leírása kísérése Az ISO 14040 - Életciklus értékelés ISO 14062 design Az ISO 14020 - címkézés, nyilatkozatok ISO 14063 kommunikáció Az ISO 14030 - A környezeti teljesítés értékelése Forrás: emas.kvvm.hu 21 A rendszerműködés Információszerzés a hatékonyságának környezetirányítási figyelemmel rendszer kísérése hatásosságáról Az ISO 19011 A környezetközpontú irányítási rendszer auditálása 22 AZ ISO 14000-ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA AZ ISO 14000-ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE ISO 14001 ISO 14004 ISO 14005 ISO 14010 ISO 14011 ISO 14012 ISO 14013 HAZAI JELZET MSZ EN ISO Környezetközpontú irányítási rendszerek. 14001:2005 Helyette: Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO 19011 MSZ EN ISO 14004:2005 MSZ EN ISO 14005:2005 MSZ EN 14010 MSZ EN ISO 14011 MSZ EN ISO 14012 SZABVÁNY CÍME KIR. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei KIR. Általános útmutató az alapelvekre, rendszerekre és támogató technikákra kis- és középvállalatoknak A környezeti audit irányelvei. Általános elvek A környezeti audit irányelvei.auditeljárások. A KIR auditja A környezeti audit irányelvei. A környezeti auditorok képzettségi kritériumai Útmutató a környezeti auditálás vezetéséhez SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO 14014 ISO 14015 ISO 14020 ISO 14021 ISO 14022 ISO 14023 ISO 14024 ISO 14031 Előzetes környezeti állapotfelmérés (felülvizsgálat) A telephely környezeti vizsgálata és a jogi összefüggések címkézés. Általános alapelvek minden típusú címkézéshez címkézés - Önnyilatkozat (kihirdetés) - jogcímek - Fogalmak és meghatározások címkézés - Szimbólumok címkézés - Tesztelés/ellenőrzés. A környezeti címkézés alkalmazási módszerei címkézés - Bizonylati eljárások - Vezérelvek, gyakorlati alkalmazások és igazoló (bizonyító) eljárások A környezeti teljesítés értékelése 23 24
AZ ISO 14000-ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO 14032 A környezeti teljesítés értékelése iparágak szerint ISO 14040 MSZ EN ISO 14040 Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek ISO 14041 MSZ EN ISO 14041 Életciklus-értékelés. A cél és a tárgy meghatározása és leltárelemzés ISO 14042 Életciklus-értékelés. Az életciklus alatti hatások értékelése ISO 14043 Életciklus-értékelés. Az életciklus javítás vizsgálata ISO 14062 Környezetorientált formatervezés ISO 14063 kommunikáció Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Folyamatos fejlesztés 25 26 A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER Általános cél: a környezetvédelem támogatása a gazdasági-társadalmi szükségletekkel összhangban. Az ISO 14001 szabvány modellje Intézkedés Input ISO 14001 EMAS Jogszabályi megfelelés Folyamatos javítás Szennyezés megelőzés Ellenőrzés Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Folyamatos fejlesztés teljesítmény Output 27 Bevezetés és Végrehajtás 28 4.2 A szabvány olyan környezeti kidolgozását kívánja a szervezetektől, amely környezeti "tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket." A környezeti politikát a szervezet felső vezetése határozza meg. A szabvány olyan környezeti kidolgozását kívánja a szervezetektől, amely környezeti : megfelel a szervezet tevékenységei, termékei és szolgáltatásai jellegének, körének, és környezeti hatásainak, elkötelezettséget tartalmaz a folyamatos fejlesztésre és a környezetszennyezés megelőzésére, elkötelezettséget tartalmaz a rájuk vonatkozó jogszabályok követelményeinek, valamint a szervezet által a környezeti tényezők vonatkozásában vállalt egyéb követelményeknek a teljesítésére, 29 30
4.2 A környezeti továbbá - adjon keretet a környezeti célok és előirányzatok megfogalmazásához és felülvizsgálatához, legyen dokumentálva, bevezetve és fenntartva, ismertetve legyen minden olyan személlyel, aki a szervezetnél vagy annak megbízásából dolgozik, legyen hozzáférhető a nyilvánosság számára. tényezők 31 32 4.3 4.3 4.3.1. tényezők 4.3.1. tényezők A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t a) amely(ek) kimutatja(ák) termékeinek és szolgáltatásainak azokat a környezeti tényezőit, amelyeket a szervezet be tud vonni ellenőrzési körébe, és amelyeket befolyásolni tud, figyelembe véve a tervezett vagy az új fejlesztéseket és az új vagy módosított tevékenységeket, termékeket és szolgáltatásokat, 33 b) amelyekkel meg tudja határozni, hogy mely tényezőknek van, vagy lehet jelentős hatásuk a környezetre (azaz a jelentős környezeti tényezőket). A szervezetnek dokumentálnia kell és naprakész állapotban kell tartania ezt az információt. 34 4.3 Követelmények azonosításának forrásai 4.3.2. Jogszabályi és egyéb követelmények A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t, amellyel/amelyekkel Kormányzati honlapok Magyar közlöny CD jogtár a) azonosíthatóvá és hozzáférhetővé teszi a környezeti tényezőire vonatkozó, alkalmazható jogszabályi és a szervezet által vállalt egyéb követelményeket, b) meghatározza, hogy mennyiben vonatkoznak ezek a követelmények a szervezet környezeti tényezőire. 35 Szakmai szövetségek Szakmai kiadványok Jogszabályok Civil szervezetek Folyóiratok Internet 36
4.3.3. Célok, előirányzatok és programok tényezők Jogszabályi és egyéb követelmények Célok, előirányzatok és programok A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn dokumentált környezeti célokat és előirányzatokat a szervezet érintett funkcióihoz és szintjeihez(...) A célok alapján meghatározott előirányzatok (amennyiben lehetséges számszerű követelményként meghatározva) pl. az alábbiak lehetnek: A felhasznált nyersanyagok és energiahordozók x %- os csökkentése. A transzformátorok zajkibocsátásának adott dbvel való csökkentése. Y-%-os hulladék újra használat, v %-os hulladék hasznosítás. 37 38 A KÖRNYEZETMENEDZSMENT PROGRAM TERVEZÉSE 4.3.4. Környezetközpontú irányítási program Feladatok Felelősök Idő Feladatok Ssz. Intézkedési fázis Felelős Költség Határidő 1. 2. 3. Költségek Kockázatok 39 40 A rendszer hatékony működéséhez alapvetően arra van szükség, hogy a szabvány követelményeinek megfelelően kiépített rendszer illeszkedjen a vállalat már meglévő és működő általános menedzsmentrendszerébe. Csak így valósítható meg - kihasználva a rendszerszerű működés előnyeit - a környezeti kérdések, problémák hatékony kezelése. Az illeszkedést a meglévő menedzsment rendszer, illetve annak alrendszerei minden elemével meg kell valósítani. A megvalósítandó illesztési területekre vonatkozóan tekintsük a következő területeket: a meglévő vállalati politikák, a működő vállalati kommunikációs rendszer, a vállalati oktatás, képzés rendszere, a vállalat szervezeti rendszere, a szervezethez kapcsolódó vezetői és végrehajtói hatásköri és felelősségi rendszer, a hatályos, működéssel kapcsolatos egyéb szabályozások, a meglévő mérő- és megfigyelőrendszerek, a hatályos, a működéssel kapcsolatos egyéb dokumentumok. 41 42
Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör 4.4.1. Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör A szabvány elvárása, hogy a vezetőség biztosítsa a környezetközpontú irányítási rendszer kialakításához, bevezetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges erőforrások elérhetőségét. Az erőforrásokba beletartoznak az emberi erőforrások, a szakmai jártasság, a szervezeti infrastruktúra, valamint a műszaki és a pénzügyi erőforrások. Meg kell határozni, dokumentálni és ismertetni kell a szerepeket, a felelősségi köröket és a hatásköröket, 43 44 4.4.1. Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör 4.4.2. Felkészültség, képzés és tudatosság A szabvány elvárása, hogy a felső vezetés jelöljön ki egy meghatározott vezetőségi képviselőt, akinek minden más felelősségi körétől függetlenül legyen meghatározott szerepe, felelőssége és hatásköre arra, hogy: biztosítva legyen a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek bevezetése és fenntartása e nemzetközi szabvány követelményeinek megfelelően, jelentést tegyen a környezetközpontú irányítási rendszer eredményeiről a felső vezetőségnek az átvizsgáláshoz, beleértve a fejlesztésre tett javaslatokat. A szabvány elvárása, hogy minden munkavállaló, - akinek tevékenységéből adódóan lényeges hatással van, vagy lehet az egyes környezeti elemekre, rendszerekre - részesüljön megfelelő képzésben. A vállalatnál folyó környezetvédelmi oktatás rendjét eljárásban kell szabályozni. 45 46 KÉPZÉS, OKTATÁS 4.4.2. Felkészültség, képzés és tudatosság A szabvány a következő követelményt támasztja: A vállalat hozzon létre és tartson fenn eljárásokat, amelyek által alkalmazottai vagy tagjai minden egyes funkcionális részlegben és minden egyes szinten tudatában legyenek, milyen jelentősége van annak, hogy a környezeti, az eljárások és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei teljesüljenek, melyek a lényeges környezeti hatások - a meglevők és a lehetségesek -, amelyek az ő munkájukból erednek, továbbá hogy milyen környezeti előnyök származnak abból, ha az illető személy teljesítése javul, mi a szerepük és felelősségük abban, hogy a környezeti, az eljárások és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei teljesüljenek, beleértve a felkészülést vészhelyzetekre és a reagálási követelményeket, milyen következményei lehetnek annak, ha eltérnek az előírt operatív eljárásoktól. 47 KÉPZÉSI, KOMPETENCIA IGÉNY MEGHATÁROZÁSA KÉPZÉS VÉGREHAJTÁSA KÉPZÉS VÉGREHAJTÁSÁÁNAK ELLENŐRZÉSE KÉPZÉS HATÉKONYSÁGÁNAK FEJLESZTÉSE 48
Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör Felkészültség, képzés és tudatosság Kommunikáció 4.4.3. Kommunikáció A környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció magában foglalja a vállalat környezeti tevékenységeire vonatkozó belső és külső információáramlás rendszerbe foglalását. A szabvány követelménye, hogy a szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t belső kommunikáció céljából a szervezet különböző szintjei és funkcionális részlegei között azért, hogy a külső érdekelt felektől érkező lényeges információt átvegye, dokumentálja és reagáljon rá. A szervezet döntse el, hogy kíván-e külső kommunikációt folytatni jelentős környezeti tényezői tárgyában, és ezt a döntését dokumentálja. 49 50 Példa: kommunikáció külső érdekelt felekkel Példa: kommunikáció belső érdekelt felekkel Lehetséges példák külső kommunikációra: Környezetvédelmi jelentés készítése és nyilvánosságra hozatala (érdekelt feleknek), Nyílt nap szervezése a gyárterületen és az üzemekben, Nyilatkozattétel a helyi médiában, csatolása a cégismertetőhöz, A tanúsítvány másolatának eljuttatása a vevőkhöz, tulajdonosokhoz, befektetőkhöz. Lehetséges példák belső kommunikációra: A környezeti teljesítmény alakulásának ismertetése a dolgozókkal, A működés környezetbiztosságát növelő dolgozói technológiai újítás felkarolása, Az audit eredményeinek eljuttatása a vizsgált terület dolgozóihoz, Az alapvető tudnivalók kifüggesztése az üzemi faliújságon. 51 52 Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör Képzés, tudatosság és kompetencia Kommunikáció A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja A dokumentumok kezelése 53 4.4.4. A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja A rendszer dokumentációja tartalmazza: a környezeti politikát, célokat és előirányzatokat, a környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási területének leírását, a környezetközpontú irányítási rendszer fő elemeinek és ezek kölcsönhatásainak leírását és hivatkozásokat a kapcsolódó dokumentumokra, a szabvány által megkövetelt dokumentumokat, beleértve a feljegyzéseket, valamint a szervezet által meghatározott olyan dokumentumokat, amelyeket szükségesnek tart a jelentős környezeti tényezőivel kapcsolatos folyamatok eredményes tervezésének, és szabályozásának biztosításához. 54
A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER DOKUMENTUMAI KÖRNYEZETI KÉZIKÖNYV K KÖRNYEZETI POLITIKA A vezetés környezettel kapcsolatos irányvonala KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK A környezeti lebontása célokraéselőirányzatokra KÖRNYEZETI KÉZIKÖNYV Fontosabb követelmények, feladatok, hatáskörök, felelősségek a környezeti menedzsment rendszerben KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOK A szabvány szerinti feladatok végrehajtási folyamatának részletes szabályozása KÖRNYEZETI ELŐÍRÁSOK, EGYÉB SZABÁLYZATOK A környezetvédelemmel és a környezetmenedzsment rendszerrel kapcsolatos követelmények, előírások (például: jogszabályok, hagyományos belső szabályozások) KÖRNYEZETI PROGRAM A célok megvalósítására (termékre, projektre) vonatkozó konkrét gyakorlat, erőforrások és tevékenységi sorrend részletes leírása KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS UTASÍTÁSOK A környezetvédelmi tevékenységek végrehajtási módjának szabályozása (például: ellenőrzési-, hulladékkezelési utasítások, munkaköri leírások) BIZONYLATOK, FELJEGYZÉSEK ÉS NYILVÁNTARTÁSOK Információrögzítési és -nyilvántartási rendszer a környezeti információk gyűjtésére, rögzítésére, követelmények teljesítésének igazolására (például: vizsgálati jegyzőkönyvek, nyilvántartások) 55 A környezeti kézikönyv a környezetmenedzsment rendszer alapdokumentuma. A környezeti kézikönyv szerepe: Összefoglalja a környezetmenedzsment rendszerre vonatkozó alapelveket, követelményeket és feladatokat, Egyértelműen tisztázza a rendszer kiépítésével és ével kapcsolatos feladatok és felelősségek személyekhez rendelését, Alapot jelent a környezetmenedzsment rendszer további dokumentumainak (eljárásleírások, munkautasítások, szabályzatok, egyéb előírások) és bizonylatainak kidolgozásához, A belső auditálás és a külső tanúsítás elsődleges dokumentuma, A szervezet egészére kiterjedő érzékenységgel és hatással bír. 56 KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOK JELLEGZETES KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOK A környezetvédelmi eljárások általános felépítése: Az eljárás célja Az eljárás hatálya A használt fogalmak meghatározása Az illetékesség és felelősség meghatározása Az eljárásban szabályozott folyamat leírása Dokumentálás Hivatkozások kapcsolódó környezetvédelmi dokumentumokra Az eljárás kiadásának, módosításának, elosztásának előírásai Mellékletek (folyamatábrák, bizonylatok stb.) 57 tényezők azonosítása, értékelése és nyilvántartása célok, előirányzatok és program(ok) meghatározása Környezetvédelemmel kapcsolatos jogi és egyéb követelmények nyilvántartása oktatás, képzés Kommunikáció a külső és belső érdekelt felekkel A dokumentumok kezelése Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre Figyelemmel kísérés és mérés A nemmegfelelőségek kezelése, valamint helyesbítő és megelőző tevékenységek Program és eljárás a rendszer időszakos belső auditjára. 58 4.4.5. A dokumentumok kezelése 4.4.5. A dokumentumok kezelése A szabvány követelménye eljárások kialakítása és fenntartása a szabványban megadott dokumentumok kezelésére. A dokumentáció legyen egyértelmű, azonosítható, kiadásának és módosításának ideje pontosan rögzített (dátummal ellátva). A dokumentációt meghatározott ideig kell megőrizni. Az elavult dokumentumokat a kiadás és felhasználási helyekről vissza kell vonni. 59 A dokumentumok kezelésének szabályai általánosságban tehát a következők: A szervezetnek biztosítania kell, hogy: a dokumentumok azonosíthatóak legyenek a megfelelő szervezettel, részleggel (divízióval), funkcióval, tevékenységgel és/vagy közvetítő személlyel, a dokumentumokat időszakosan felülvizsgálják, szükség esetén módosítsák és kiadás előtt az arra illetékesekkel jóváhagyassák, a megfelelő dokumentumok naprakész változata rendelkezésre álljon minden olyan területen, ahol a rendszer hatékony működése szempontjából lényeges műveleteket végzik, az elavult dokumentumokat azonnal eltávolítsák minden olyan pontról, ahol kiadták és ahol felhasználták azokat. 60
A DOKUMENTUMOK KEZELÉSE Erőforrások, szerepek DOKUMENTÁCIÓ Jóváhagyott? Utolsó módosítás dátuma? Azonosítható? Átvizsgált / Aktualizált? Rendelkezésre áll? Elavult példányok kivonása Felkészültség képzés és tudatosság Kommunikáció Dokumentáció A dokumentumok kezelése A működés szabályozása Felkészültség és reagálás vészhelyzetekben 61 62 4.4.6. A működés szabályozása A szabvány azt a követelményt támasztja, hogy a szervezet jelölje meg azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek - a szervezet politikájával, céljaival és előirányzataival összhangban - az ott megállapított jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatosak. Ezért kívánja meg a szabvány, hogy hozzon létre, vezessen be és tartson fenn dokumentált eljárás(oka)t olyan esetek kezelésére, amelyekben az ilyen eljárások hiánya eltérést okozhat a környezeti politikától, a céloktól és az előirányzatoktól, További elvárás, hogy 4.4.6. A működés szabályozása a szervezet határozza meg a működési kritériumokat az eljárásokban, továbbá hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárásokat a szervezet által használt javak és szolgáltatások azonosított jelentős környezeti tényezőire nézve, és ismertesse a megfelelő eljárásokat és követelményeket a beszállítókkal, beleértve az alvállalkozókat is. 63 64 4.4.7. Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre Figyelemmel kísérés és mérés A szabvány követelménye, hogy a szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t, amelyekkel felismeri a környezetre esetleg hatással levő potenciális vészhelyzeteket és baleseteket; valamint az eljárás(ok) arra is térjen(ek) ki, hogy miképpen kell ezekre reagálni, reagáljon a bekövetkezett vészhelyzetekre és balesetekre, és előzze meg vagy csökkentse az ezek során bekövetkező környezeti hatásokat. A szervezet időszakonként vizsgálja felül, és ha szükséges, módosítsa felkészültségét a vészhelyzetekre és reagálási eljárásait, különösen balesetek vagy vészhelyzetek bekövetkezése után. 65 Ellenőrzés 66
4.5. Ellenőrzés 4.5.1. Figyelemmel kísérés és mérés 4.5. Ellenőrzés 4.5.1. Figyelemmel kísérés és mérés A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t mindazon műveletei fő jellemzőinek rendszeres figyelemmel kísérésére és mérésére, amelyeknek jelentős hatásuk lehet a környezetre. Az eljárások tartalmazzák, a teljesítmény figyelemmel kísérésére, az érintett műveletek szabályozottságára és a szervezet környezeti céljainak és előirányzatainak megfelelőségére vonatkozó információk dokumentálását. A szervezet biztosítsa, hogy kalibrált vagy hitelesített berendezést használjanak a figyelemmel kíséréshez és méréshez, ezeket karbantartsák, és az ezekre vonatkozó feljegyzéseket megőrizzék. 67 68 4.5 Ellenőrzés 4.5 Ellenőrzés 4.5.2. A megfelelőség kiértékelése 4.5.3. Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység 4.5.2.1. A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t a rá vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés időszakos kiértékelésére. A szervezet őrizzen meg feljegyzéseket az időszakos kiértékelések eredményeiről. A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t a bekövetkezett és a lehetséges nemmegfelelőség(ek) kezelésére, valamint a helyesbítő és a megelőző tevékenységre. Az eljárás(ok) határozzon (határozzanak) meg követelményeket: 4.5.2.2. A szervezet értékelje ki az általa vállalt egyéb követelményeknek való megfelelést, mely kiértékelést összekapcsolhatja a jogszabályi követelményeknek való megfelelésre vonatkozó, a 4.5.2.1. szakasz szerinti kiértékeléssel, vagy kidolgozhat erre külön eljárás(oka)t. A szervezet őrizzen meg feljegyzéseket az időszakos kiértékelések eredményeiről. 69 a) a nemmegfelelőség(ek) azonosítására és kijavítására, valamint tevékenységek végzésére azok környezeti hatásának csökkentéséhez, b) a nemmegfelelőség(ek) megvizsgálására, az ok(ok) meghatározására és megfelelő tevékenységekre, megismétlődésük elkerüléséhez, 70 4.5 Ellenőrzés 4.5.3. Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység c) annak kiértékelésére, hogy kell(enek)-e a nemmegfelelőségek megelőzésére irányuló tevékenység(ek) továbbá megfelelő tevékenységek bevezetésére azok bekövetkezésének elkerüléséhez, d) a megtörtént helyesbítő tevékenység(ek) és megelőző tevékenység(ek) eredményeinek feljegyzésére, valamint e) a megtörtént helyesbítő tevékenység(ek) és megelőző tevékenység(ek) eredményességének átvizsgálására. Ellenőrző és helyesbítő tevékenység Figyelemmel kísérés és mérés A megfelelőség kiértékelése Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység A feljegyzések kezelése 71 72
4.5 Ellenőrzés 4.5.5. Belső audit 4.5 Ellenőrzés 4.5.5. Belső audit A szervezet biztosítsa környezetközpontú irányítási rendszere auditjának tervezett időközönkénti elvégzését azért, hogy a) megállapítsa, vajon a környezetközpontú irányítási rendszer 1) megfelel-e a környezetközpontú irányítás tervezett intézkedéseinek, beleértve e nemzetközi szabvány követelményeit, 2) megfelelő-e a bevezetése és fenntartása, valamint b) információt szolgáltasson a vezetőségnek az audit eredményeiről. A szervezet tervezzen meg, hozzon létre, vezessen be és tartson fenn auditprogramo(ka)t, figyelembe véve az érintett művelet(ek) környezeti jelentőségét és az előző auditok eredményeit. Olyan auditeljáráso(ka)t hozzanak létre, vezessenek be és tartsanak fenn, amelyek tartalmazzák a) az auditok tervezésével és végrehajtásával, az eredmények jelentésével és az audithoz tartozó feljegyzések megőrzésével kapcsolatos felelősségeket és követelményeket, b) az auditkritériumoknak, az audit területének, gyakoriságának és módszereinek meghatározását. 73 74 4.6 Vezetőségi átvizsgálás A felső vezetőség tervezett időközönként vizsgálja át a szervezet környezetközpontú irányítási rendszerét, hogy biztosítsa a rendszer folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és eredményességét. Az átvizsgálás térjen ki a fejlesztési lehetőségek értékelésére és a környezetközpontú irányítási rendszer módosításai szükségességére, beleértve a környezeti politikát, valamint a környezeti célokat és előirányzatokat. A vezetőségi átvizsgálásról készült feljegyzéseket meg kell őrizni. 4.6 Vezetőségi átvizsgálás A vezetőségi átvizsgálás bemenete tartalmazza: a) a belső auditok eredményeit, valamint a jogszabályi követelményeknek és a szervezet által vállalt egyéb követelményeknek való megfelelés kiértékelését, b) a külső érdekelt felektől származó közlés(eke)t, beleértve a panaszokat, c) a szervezet környezeti teljesítményét, d) a célok és előirányzatok teljesülésének mértékét, e) a helyesbítő és megelőző tevékenységek helyzetét, f) a korábbi vezetőségi átvizsgálásokból származó tevékenységeket, g) a változó körülményeket, beleértve a szervezet környezeti tényezőivel kapcsolatos jogszabályi és egyéb követelmények alakulását, valamint h) a fejlesztési javaslatokat. 75 76 A Deming ciklus Folyamatos fejlesztés Előirányzott környezeti teljesítmény Terv. Vezetőségi átvizsgálás Csel. Terv. Csin. Csel. Ell. Csin. Ellenőrzés 77 Csel. Aktuális környezeti teljesítmény Terv. Ell. Csin. Ell. Folyamatos fejlesztés 78