2007. I. évfolyam, 2. szám Kézirat lezárva: 2007. szeptember 20. Egészséges Nemzet Gyógyító technológiák Az Orvostechnikai Szövetség Interjú Hornyák László elnökkel és dr. Tóth Zoltán főtitkárral Magyarországon évente 1,8-2 millió embernek írnak fel gyógyászati segédeszközt, a rendszeres használó 800 ezer 1 millió, közülük 250-00 ezer a súlyos fogyatékos, az enyhébb fogyatékossággal élő pedig 600-700 ezer. Évente további 250-00 ezer érintett a kórházi ellátás keretében juttatott orvostechnikai eszközök használatában. És még egy adat: hazánkban félmillió közgyógyellátott él. Az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (OSZ) 1997-ben alakult, majd egy évvel később már a EUCOMED (Európai Orvostechnikai Ipari Szövetség) uniós szervezet tagja. Az idén 10. évfordulóját élő szövetség jelenéről és jövőjéről dr. Tóth Zoltánnal, a néhány hete megválasztott új főtitkárral, valamint Hornyák László elnökkel beszélgettünk. Milyen vállalati kört képvisel a szövetség? Mi a szervezet deklarált célja? Az OSZ 48 tagvállalatával az orvostechnikai eszközök hazai gyártásának, forgalmazásának meghatározó szereplőit képviseli, tagjai között több milliárd forintos forgalmú magyar és multinacionális cégek, valamint kis-, és középvállalkozások vannak. Szolgáltatásaikkal az ország teljes területét lefedik, az egészségügyi ellátás különböző szegmenseihez kapcsolódnak, a hagyományos, meg persze a legkorszerűbb technológiákat képviselő eszközöket, s Tartalomjegyzék Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) Interjú Hornyák László elnökkel és dr. Tóth Zoltán főtitkárral Az OSZ 48 vállalat érdekeit képviseli, amelyek a kórházak orvostechnikai eszköz ellátásában és a gyógyászati segédeszközök gyártásában és kiszolgálásában döntő részt vállalnak. Köszönőlevél 2007. július 24-én az Egészségügyi Miniszter aláírta a gyógyászati segédeszköz támogatás rendjének és mértékének korrekcióját tartalmazó rendeletmódosítást. Az Orvostechnikai Szövetség levele dr. Horváth Ágnes miniszter és Major Zoltán főigazgató részére. Az Egészségügyi Miniszter válaszlevele Dr. Horváth Ágnes válaszleve az OSZ által felvetett problémákra, és tervei ezek megoldására. Mit mutatnak a tények? Rásky László A 2006. év végén hozott intézkedések nagy mértékben növelték a betegek által fizetett térítési díjakat. Híreink Az Európai Orvostechnikai Szövetség (EUCOMED) főbb feladatai a 2007. évben Jóbai Zsolt Innovációs központok Az Orvostechnikai Szövetség az Európai Orvostechnikai Szövetséggel (EUCOMED) közösen tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamok kormányait, hogy Nemzeti Orvostechnikai Innovációs Központok létrehozását javasolják. Tíz éves az Orvostechnikai Szövetség Szakmai konferencia 2007. november 14-én Az Orvostechnikai Szövetség megalakulásának 10. évfordulóját szakmai konferenciával ünnepli. Előadást tart Maurice Wagner az Európai Orvostechnikai Szövetség (EUCOMED) ügyvezető igazgatója is. A kórházak tartozásai Csató András A kórházi ellátásban résztvevő, az orvostechnikai eszközgyártó és forgalmazó vállalkozásoknak több mint 10 Mrd forinttal tartoznak a kórházak. A beszállító vállalkozások is fizetnek az államnak az egészségügyi rendszer fenntartására járulékot, az állami fenntartású intézmények viszont nem fizetnek a tőlük vásárolt eszközökért. 1 4 4 5 5 6 6 A HBCS kódkarbantartás kudarcai és sikerei Dr. Polák László A mostani HBCS súlyszámok nem fedezik egyes modern eljárások és eszközök költségigényét, a finanszírozott ár kevesebb, mint a nyilvánosan, tendereljárásokból rendelkezésre álló piaci árak. A segédeszköz ellátás reformja vagy TŰZOLTÁS? Dr. Hegedüs Lajos Több területen a korrekció csak a reformokat megelőző állapot részbeni helyreállítását jelenti. A Fogyatékos Emberek Szövetségei Tanácsa véleménye az augusztusi korrekcióról. A SEBINKO Szövetség véleménye a kötszer és más gyógyászati segédeszköz ellátás helyzetéről és javaslatai a változtatásokra Balatoni Ernőné Az egészségügyi struktúra átalakítása járóbeteg ellátás korszerűsítés nélkül, az otthonápolási vizitszámok, a háziorvosi-, és szakdolgozói kompetencia növelése nélkül nem lehet eredményes. Negatív evolúció a hallókészülék ellátásban Dr. Kósa Ádám Az államnak már nem célja a rehabilitáció, hanem a nagyothallók kiszorítása a gyógyászati segédeszköz-piacról? A SINOSZ-hoz két hét alatt 4000 panaszlevél érkezett. Milyen változások szükségesek a mozgássérültek ellátásában Barcsay András A 2006-os Konszenzus konferencián az orvosszakma, a döntéshozók és a gyártók képviselői megállapodtak, minden szereplőnek szükséges figyelembe venni az ellátott aktivitási lehetőségeit és igényét. Ennek megfelelően az aktív életet lehetővé tévő, segítő segédeszközt kell kapniuk a rászorulóknak. A hallássérültek gyógyászati segédeszköz ellátásának és finanszírozásának helyzetéről A hallásjavító eszközök támogatási kiadása nem a tervezett 20%-kal hanem több mint 60%- kal csökkent. A rászorulók háromszor többet kell fizessenek sok hallókészülékért. A digitális hallókészülékek kihordási idejének hét évről öt évre való csökkentése többszöri szóbeli ígéret ellenére sem történt meg. Terméket vagy beteget támogassunk? Egy betegségnek vagy állapotnak megfelelő fix összegű támogatás esetén a rászoruló helyzetének, annak változásának megfelelően, rugalmasan állíthatja össze az orvos a szükséges eszközöket. 7 7 8 10 10 11 12
a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások széles körét kínálják. Az ágazatban gyártás, kereskedelem, egészségügyi szolgáltatás mintegy 60 nagyvállalkozás és legalább 000 kis-, és középvállalkozás tevékenykedik, a foglalkoztatottak száma 10 ezer. Az orvostechnikai eszköz rendkívül széleskörű termékcsoportot és szolgáltatást ölel fel, az egyszerű bottól a gyógyszer kibocsátó sztenten keresztül az egészségügyben használatos szoftveren át az olyan segédeszközig, mint a hallókészülék, a kötszer, az ortopéd cipő, a kerekesszék, az inkontinencia betét, vagy éppen a sztómazsák stb. Ami pedig az OSZ célját illeti, azt akarjuk, hogy úgy a kórházi ellátásban, mint az otthoni rehabilitációban a betegek a jövedelmi helyzetüktől függetlenül az ország egész területén a modern, az innovatív technológiákhoz egyenlő mértékben férjenek hozzá. Manapság az egészségügyi reform időszakában az Önök területén milyen problémákkal küszködnek? Ahhoz, hogy a gondjainkat megértse, messzebbről kell indulnunk a beszélgetésünkben, folytatta Hornyák László. A segéd- és az orvostechnikai eszközök sok egyéb között azt segítik, hogy a betegek minél hamarabb visszatérjenek a munkájukhoz, a tartós fogyatékkal élők pedig az öngondoskodás részeként munkát vállaljanak, önálló életvezetésre legyenek képesek, ami éppúgy nemzetgazdasági, mint munkaadói érdek, és ezért is tud az OSZ a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének hasznos tagja lenni. A kormányzat ennek fontosságát belátta, a rehabilitációval és a rokkantnyugdíjjal kapcsolatos szabályozások átalakítását megkezdte az egyik oldalon, ugyanakkor a másikon pedig mintha megfeledkezne erről, és a takarékossági intézkedések részeként a gyógyászati segédeszközök támogatására fordítandó kasszát a tavalyi 50 milliárd helyett 5 milliárd forintban szabta meg. Az utóbbi intézkedésével a betegterheket nagyon megnövelte, és csökkentette, sőt néhány területen elvette az elegendő számú és választékú eszközhöz jutás esélyét. Az intézkedéseivel gyakorlatilag meghosszabbította a gyógyulási időt, illetve néhány betegcsoportnál a munkába viszszatérés lehetőségét akadályozta meg, s más egészségügyi kiadások növekedését okozta. Miért tenne ilyet a kormányzat, ha ez a saját érdekével ellentétes? Nehéz ezt kitalálni vagy megérteni - folytatja dr. Tóth Zoltán Azt mi is elismerjük, hogy a terület finanszírozása korszerűtlen, évek óta nem történt a rendszerben változás, elmaradtak az ártárgyalások, az árak elmaradtak a költségnövekedéstől és új termékek befogadására nem került sor, vagyis a területre ráfért a reform. Egyszerre volt a rendszerben pazarlás és általános az ellátás alulfi nanszírozottsága. Mindennek egyik problémaköre a termékek társadalombiztosítási támogatási körbe kerülésének olyan rendszere, eljárása, amely képes az eddigi gyakorlat hibáinak elkerülésére. A legnagyobb hiányosság a gyártók, forgalmazók által kínált sok ezer termék orvosszakmai, műszaki, gazdaságossági és minőségi jellemzői összehasonlító értékelésének elmaradása. Ezért a ma azonos mértékben támogatott termékek értéke nagyon különböző. A támogatási lista változatlansága viszont éppen az új, költséghatékonyabb termékek alkalmazása elől zárta el az utat. A gyógyszereknél ismert és bevált transzparens befogadási rendszer elveinek alkalmazása és a gyógyászati segédeszközök körében az ennek megfelelő gyakorlat kialakítása nehéz feladat. Az elbírálás szakmai feltételeinek felépítése, megfelelően differenciált és takarékos eljárások kimunkálása és bevezetése sok tényező vizsgálatát igényli. A rendkívül eltérő termékkör különbségeinek fi gyelembe vételére alkalmas mechanizmusok kialakítása az orvosszakmai testületek, a betegszervezetek és a gyártók, forgalmazók érdekképviseleteinek együttműködésére építő egészségügyi kormányzat feladata. Mindennél a hangsúly az együttműködésen van. Az OSZ már több mint egy éve elkészítette javaslatait egy ilyen rendszer kialakítására, de 2006 végén a tárca néhány hét alatt, az érintett szervezetek megkérdezése nélkül, kihozta és jogerőre emeltette saját változatát. Az intézkedések korrekciója, a betegek és az őket ellátó vállalatok, a nemzetgazdaság érdekeinek jobban megfelelő szabályozási rendszer közös kialakítása adott és ad komoly munkát a szövetségnek. A Szervezetüknek milyen cselekvési lehetőségei vannak? Az Orvostechnikai Szövetség belső munkája szekciókban, illetve munkabizottságokban zajlik mondta Hornyák László. Az egyes szekciók Hallókészülék, Inkontinencia, Kórház- és orvosi-elektronika, Kötszer, Ortetikai- és protetikai, Ortopéd cipő, Rehabilitációs és személyes mozgást segítő eszközök, Sztóma egy-egy szakmai terület kérdéseivel, problémáival foglalkoznak. A betegszervezetek vezetőivel egyeztetve, adatokkal alátámasztott javaslatokat dolgoznak ki az egészségügyi döntéshozóknak ahhoz, hogy egy minden szereplőnek megfelelő szabályozási rendszer alakulhasson ki. Célunk, hogy ne tekintsék hazánkban eretnekségnek, ha a betegekkel napi kapcsolatban lévő szolgáltató cégek a szabályozási rendszerek kidolgozásában segítenek. Hiszen ők ténylegesen tudják, mik azok a területek, intézkedések, ahol és amivel megtakarítások érhetők el. Meg azt is tudják, hogy mik azok, amiknél a megtakarítás látszat, mert a másik oldalon a hosszabb vagy drágább kórházi ellátás, a magasabb gyógyszerkiadás, a több táppénzen töltött nap, a családtag munkakiesése az ápolás és felügyelet miatt sokkal nagyobb költségkiáramlást és bevételkiesést hoz. 2
Köszönőlevél 2007. július 24-én az Egészségügyi Miniszter aláírta a 14/2007 EüM rendelet módosítását. Végleges tartalmának megismerése után az Orvostechnikai Szövetség a következő levelet küldte dr. Horváth Ágnes miniszter és Major Zoltán főigazgató részére. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Főigazgató Úr! A Miniszterelnök Úrnak írt július 19-i levelünk és a július 20-i közleményünk és felhívásunk nyilvánosság előtt való megjelenését követően július 2-án újabb egyeztetésre került sor az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Orvostechnikai Szövetség képviselői között. Ezen az egyeztetésen a Minisztérium képviselői ismételten kérték, hogy a 14/2007 EüM rendelet módosításának utolsó változatával kapcsolatos véleményünket elsősorban azon elemeit, amelyek további javítást, módosítást javasolnak írásban juttassuk el hozzájuk, másnapi határidővel. Ezt a munkát elvégeztük, levelünket és mellékleteit eljuttattuk Önökhöz. Július 24-én dél körül Miniszter Aszszony aláírta a rendeletet, amelynek legfontosabb elemeit sajtótájékoztató keretében bejelentette. Ezt mi örömmel üdvözöljük, még akkor is, ha néhány fontos elem tekintetében nem sikerült a szükséges tartalmú és mértékű változtatást elérni. Miniszter Asszony rendeletmódosításával az év utolsó öt hónapjára mintegy 1,6 milliárd forint - mely éves szinten,8 milliárd forint támogatásnövelést sikerült elérni. Ez az összeg a június 12-i javaslatunk amely fél évre 4,2 Mrd Ft támogatásnövelést tartalmazott mintegy 46%-a, és ami ennél is fontosabb, a mintegy 8,5 Mrd forint támogatáscsökkentés visszakorrigálása is csak ilyen mértékű. Mindezekkel együtt is ez egy fontos előrelépés, ezért üdvözöljük. Különösen négy olyan témakör van, amelyben a korrekció nem történt meg, és amelyek orvoslását kiemelten fontosnak tartjuk. Ezek közül az aktív kerekes szék és protézis (művégtag) ellátás támogatásának korrekciója az orvosszakmai kollégiumok véleményének kikérését követően október 1-jével hatályba léphet, legalábbis ilyen tartalmú szóbeli ígéretet kaptunk a Minisztériumtól. A napi felírható kötszermennyiség rugalmas szabályozására vonatkozó kérést szóban is megismételtük Major Zoltán főigazgató úrnak, aki ígéretet tett a probléma megoldására és a megfelelő szabályozásra. A hallókészülékekre vonatkozó javaslatunkat egyelőre nem vették fi gyelembe, reméljük, hogy a lehetőségek újbóli áttekintése után e tárgykörben is megvalósítja a Minisztérium a szükséges korrekciót. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Főigazgató Úr! Tudjuk, hogy az a siker, amit közösen elértünk, az Önök vezetésével született meg. A mi szerepünk a kezdeményezés, a betegek, az orvosok, a gyártók és forgalmazók véleményének közvetítése volt. Az ebben a tárgykörben elhangzott bíráló szavaink is a jobbítást szolgálták, azokkal is a betegek érdekeit igyekeztünk szolgálni. Köszönjük az Önök segítségét, a rendeletmódosítást és a támogatási lista augusztus 1-jével történő módosítását. Kérjük, adják át köszönetünket a lelkiismeretesen és szakszerűen dolgozó munkatársaiknak, akik szintén részesei a sikernek. Az Ő munkájuk jó példa lehet mindazoknak, akik a közigazgatásban dolgoznak, az egészségügyi ellátásban vagy a gyógyászati segédeszköz gyártásban illetve forgalmazásban tevékenykednek. Az Orvostechnikai Szövetség elnökének és alelnökeinek megbízásából ezúttal is tisztelettel köszönti Önöket 2007. július 27. Dr. Tóth Zoltán főtitkár Horváth Ágnes miniszter válaszlevele 2007. július 1-i keltezéssel az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetségének elnökét, Hornyák Lászlót, a következő levélben tájékoztatta dr. Horváth Ágnes miniszter asszony: Tisztelt Elnök Úr! Örömmel tájékoztatom, hogy a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásról, támogatással történő rendelésről, forgalmazásról, javításról és kölcsönzésről szóló 14/2007. (III.14.) EüM rendelet módosításának megjelenése folyamatban van, így a mindannyiunk által fontosnak tartott betegterhek csökkentésére irányuló intézkedések augusztus elsejétől valóban enyhítenek a megszorító rendelkezések következtében kialakult feszültségeken. A 2007. július 2-án 14 órai kezdettel a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére a Pénzügyminisztérium, az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyógyászati Segédeszközök és Gyógyfürdő Főosztály, az Egészségügyi Minisztérium Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály, valamint a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály munkatársai között Dr. Pusztai Erzsébet bevonásával megtartott megbeszélésen melyet az Egészségügyi Minisztérium képviseletében Dr. Matejka Zsuzsanna kabinetfőnök aszszony vezetett konszenzus alakult ki arról, hogy a Szövetség eltérő álláspontját írásban megküldi a Minisztérium részére. Az alábbiakban tájékoztatom, hogy a vitás illetve a fennmaradó két nyitott kérdésben melyeket 2007. július 24-én a Szövetség Dr. Szepezdi Zsuzsanna főosztályvezető asszony részére e-mail útján eljuttatott a Minisztérium álláspontja a következő. 1. Aktív kerekes székek A személyes mozgás segédeszközeinek csoportjába tartozó aktív kerekes székek körében az aktivitási szinteknek megfelelően kialakított csoportszétválasztásra a Tárca nyitott. Ennek megvalósításához a jogszabály által meghatározott, a kellő körültekintést biztosító lépések megtétele szükséges, amely magában foglalja a költséghatékonysági vizsgálatokat és a szakmai kollégiumok véleményének kikérését és feldolgozását. Az eszközök támogatására a csoportbontás megvalósításáig továbbra is fennáll az egyedi méltányossággal való támogatás lehetősége. 2. Ortézisek-protézisek Az ortézisek esetében a jelenlegi rendeletmódosításban a betegterhek csökkentése érdekében az adaptálható ortézisek támogatását 50%-os támogatású eszközök esetében megemeltük 70%-ra. Egyedi méretvételű ortézisek esetén pedig a támogatás a jelenlegi 70%-ról 85%-ra nő. Az aktív protézis rendszerek tekintetében a megbeszélésen ismertetett intelligens protézisek -kel kapcsolatban a résztvevők egyetértettek abban, hogy normatív támogatásban jelenleg ilyen termékkategória nincs. A korszerű intelligens protézisek befogadásának és támogatásának lehetőségét a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásról, támogatással történő rendelésről, forgalmazásról, javításról és kölcsönzésről szóló 14/2007. (III.14.) EüM rendelet szabályozza. A speciális egyedi kialakításból adódóan ezeknek az eszközöknek a támogatása egyedi méltányossági keretből történik és történhet a jövőben is. A megjelenő rendeletmódosítás a betegterhek csökkentését célozza. A Szövetség által felsorolt, a személyes mozgás eszközeinek aktivitási szint szerinti csoport-kialakítási javaslat a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök listájának korszerűsítését vetíti elő, mely a szakmai hozzáértést nem nélkülözheti, körültekintő és gondos kialakítása időigényes, így a további rendeletmódosítások során tervezi a Tárca megvalósítani. A felülvizsgálat szándékaink szerint ez év október 1-ig megtörténik. Szakmai közreműködését köszönöm. Budapest, 2007. július 1. Üdvözlettel: Dr. Horváth Ágnes
Mit mutatnak a tények! ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZÖK GYÁRTÓINAK ÉS FORGALMAZÓINAK SZÖVETSÉGE Termékcsoport Mit mutatnak a tények! 2006. év fizetett térítési díj fizetett térítési díj 2007. év I. félév az Államkincstár és az OEP adatai alapján fizetett térítési díj fizetett térítési díj TB támogatás TB támogatás millió forint millió forint az ár %-ában millió forint millió forint az ár %-ában ÖSSZES GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ 48 20* 10 260 18% 19 100 7 220 27% KÖTSZEREK 6 50 790 11% 1 575 670 0% INKONTINENCIA TERMÉKEK 9 410 1 210 11% 000 1 70 1% Termékcsoport 2007. év havi átlag 2007. augusztusdecember hónapra támogatás korrekció nélkül fizetett térítési díj fizetett térítési díj 2007. év havi átlag 2007. augusztusdecember hónapra a támogatás korrekció után fizetett térítési díj fizetett térítési díj TB támogatás TB támogatás millió forint millió forint az ár %-ában millió forint millió forint az ár %-ában ÖSSZES GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ 2 900,0 1 050,0 27% 22,0 998,0 24% KÖTSZEREK 255,0 110,0 0% 6,0 76,0 18% INKONTINENCIA TERMÉKEK 460,0 210,0 1% 554,0 142,0 20% * A 2006. szeptember 1-jét l bekövetkezett, 15%-ról 20%-ra történt áfa emelés miatt a 2006. évi bázisszám 50 000 millió Ft. Az idei els félévben az el z év azonos id szakához képest (az áfa növeléssel korrigáltan számolva) kb. 6,5 milliárd forinttal KEVESEBB a társadalombiztosítási támogatási kiadás. A betegek viszont 2 milliárd forinttal többet fizettek 25%-kal KEVESEBB darabszámú termékért! Összeállította: Rásky László Hírek Az előző hírlevél megjelenése 2007.0.15. óta Szövetségünk fontosabb eseményei: 2007. május 16-tól az Elnökség dr. Tóth Zoltánt bízta meg az Orvostechnikai Szövetség főtitkári feladataival. Pilinyi Rita sokéves áldozatos és eredményes munkáját itt is köszönjük. Az Elnökség határozott és markáns érdekképviseletet és hatékony kommunikációt vár az új főtitkártól. 2007. május 16-án a Parlament Egészségügyi Bizottsága előtt, ahol az Egészségbiztosítási Alap 2007. évi első négy hónapjának bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről volt szó, dr. Tóth Zoltán rövid felszólalásában a következő két témára hívta fel a képviselők figyelmét. Nagy mértékben megnőtt a kórházak kintlévősége, a lejárt szállítói állomány. Ezek a tavalyi átlaghoz képest több mint a duplájára nőttek, meghaladják a 6 Mrd Ft-ot. Év végéig vagy fi zetnek, vagy csődbe mennek a kórházak, és számos beszállító vállalkozás. Kérte a probléma külön minisztériumi és OEP vizsgálatát. Másodikként a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatban elmondta, hogy az indokolatlanul nagy mértékű támogatási csökkenés miatt, különösen a kötszer és az inkontinencia területen drámai a helyzet. Több mint 250 000 akut beteg terhei a két-háromszorosára, havi 4-6 ezer forintról 12-18 ezer forintra nőttek. Érdemi felülvizsgálatot és gyors korrekciót kért, és az ehhez szükséges források, azaz 42 Mrd Ft biztosítását és az ennek megfelelő tervezést 2008-ra. Sajnos csak május 26-án változott meg az a december 1. óta fennálló helyzet, hogy sok termékcsoportban egy terméket lehet csak közgyógy jogosultságra kiszolgálni. A rendelet csak április 1-jén lépett ugyanis életbe (január 1-jén kellett volna) és csak ezután kerülhetett sor olyan árcsökkentő ajánlatokra, amely alapján több termék szolgálható ki a rászorulóknak. Ezalatt a hat hónap alatt a kötszer és inkontinencia területen súlyos ellátatlanság volt az egész országban. Május elején az OSZ Elnöksége új elnökségi munkamegosztást alakított ki, és meghatározta a következő két hónapra szóló cselekvési programot. A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Szakmai Szövetsége és az Orvostechnikai Szövetség megállapodott, hogy ezentúl összehangolják érdekképviseleti munkájukat. Mindkét szervezet tagjai az orvostech- nika területén tevékenykedő gyártó, forgalmazó és szolgáltató cégek, ezért a közös fellépés, az egymás rendezvényeiről és tevékenységéről történő kölcsönös tájékoztatás mindkét szövetség munkáját eredményesebbé teszi. Június 7-én az OSZ kérésének a hatására a Miniszter Asszony módosította a licitálás szabályát és lehetővé tette, hogy több termék is kiszolgálható legyen ugyanazon az alacsony áron. Június 12-én az OSZ huszonkét szakértője és vezetője a betegszervezetekkel egyeztetett javaslatot dolgozott ki és juttatott el a minisztérium részére a gyógyászati segédeszközök támogatásának módosítására és emelésére. Július 24-én az Egészségügyi Miniszter aláírta a rendeletet, amelyben az OSZ által kért változtatásoknak mintegy felét fogadta el. A Szövetség az utolsó negyedévben folytatja a tárgyalásokat a szaktárcával az elmaradt korrekciók érdekében. A rendeletben szereplő részleges változtatások csak augusztustól léptek hatályba, így a rászorulók problémái csak nyolc hónap után enyhültek. 4
Az Európai Orvostechnikai Szövetség (a EUCOMED) főbb feladatai a 2007. évben Az innováció érdekében Egyik fő feladata, hogy az európai orvostechnikai innováció előmozdításához elkötelezett támogatókat találjon. Ennek keretében vissza nem térítendő forrásokért pályázik, tárgyalásokat folytat. Legutóbb Günther Verheugen úrral, aki az EU ipari, és vállalkozásokért felelős biztosa. Ő közreműködést ígért a EUCOMED által elindított Nemzeti Innovációs Központok pénzügyi támogatásáért, valamint javasolta egy közös tárgyalócsoport létrehozását a projekt követése érdekében. A tervek szerint a Nemzeti Innovációs Központok projekt keretében az EU tagállamai 25 eurocentet kapnának lakosonként, az odaítélést követő öt éven keresztül. Az Orvostechnikai Szövetség természetesen résztvevője a pályázatnak. Nemzeti Orvostechnikai Innovációs Központok Tájékoztatás az európai orvostechnikai ágazat fejlesztéséről Az Orvostechnikai Szövetség az Európai Orvostechnikai Szövetséggel (EUCOMED) közösen tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamok kormányait a Nemzeti Orvostechnikai Innovációs Központok létrehozásának tervéről Európában. Az európai orvostechnikai ipar szervezete - fontosnak tartva az Európai Bizottság és az EU tagállamok azon kezdeményezését, hogy 2010-re Európa váljék a leginnovatívabb régióvá - magas szintű tárgyalásokon javasolja Orvostechnikai Innovációs Központok létrehozását. Az orvostechnikai ipar szerint az innováció a kulcsa annak, hogy az európai társadalom és ipar képes legyen megfelelni az elöregedő társadalom kihívásainak, miközben szembesül az Európán kívüli, A gazdasági élet fejlődéséért A EUCOMED Igazgatótanácsának két tagja vett részt azon a tanácskozáson, ami Invesztíció az orvostechnikába címmel került megrendezésre a londoni Imperial College-ban. Kihangsúlyozásra került Európa Amerikával szembeni hátránya az innovációban illetve az innovatív termékek piacra kerülésében. A résztvevők sürgették az egyes EU tagállamok kormányait annak felismerésében, hogy a megfelelően kedvező adók bevezetésével, az ún. siló finanszírozás eltörlésével, illetve átjárhatóvá tételével, és a Egészség = Gazdagság egyenlőség felismerésével hatékonyan javíthatnának az országok általános egészségügyi paraméterein, egyben új munkahelyeket teremtve. Megállapították, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap majd a betegek távolból történő ellenőrzése, monitorizálása, amely jelentős kiadásmegtakarításhoz vezethet hosszútávon. Magyarországon ilyen témával foglalkozik egy új kezdeményezés, az evita. alacsony költségszintű termelők által kiváltott termelési, piaci változásokkal. A kezdeményezés fő célja, hogy bemutassa az Innovációs Központok hálózatának megalakítására vonatkozó javaslatot, s annak stratégiai szemléletét az említett kihívások és termelési változások tükrében. A EUCOMED szeretné elnyerni az EU támogatását, beleértve a hálózat megalapításának és működtetésének finanszírozását és vállalja a hálózat koordinálását Európa-szerte. A EUCOMED és tagszervezetei készek párbeszédet kezdeni az európai intézményekkel annak érdekében, hogy lefektessék a magánszektor és a közszféra közötti szoros együttműködés alapjait az Orvostechnikai Innovációs Központok létrehozása érdekében. A siker feltétele az Innovációs Központok hálózatának létrehozása, amellyel jelentősen növelhető az európai orvostechnikai ágazat innovációja. Ez nem csak az ágazat és a benne dolgozó több mint 400 ezer foglalkoztatott számára fontos, hanem segíti az európai orvostechnikai ipar versenyképességének szükséges javítását. Ráadásul hozzájárul annak a Folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a EUCOMED az új technológiák befogadására, a központosított közbeszerzés veszélyeire történő figyelem felhívásra, az egyszer használatos eszközök újrahasználatának hivatalos korlátozására, a járóbeteg ellátás és evvel együtt az otthonápolás (Homecare) növekvő szerepére. A EUCOMED és a Nemzeti Szövetségek együttműködése A EUCOMED projektjei között kiemelkedő helyen van a nemzeti szövetségekkel történő együttműködés javítása, hatékonyságának növelése. Kiemelkedő jelentőségű lenne az EU tagállamait felölelő olyan orvostechnikai adatbázis létrehozása, amelyhez a szövetségek tagjai közvetlen hozzáférést kapnának. A mindkét irányban történő információáramlás hatékonyabbá tétele, gyorsítása elősegítheti a nemzeti szövetségek jobb felkészülését az egészségügyi döntéshozókkal történő tárgyalásaikra. Ezek érdekében már minden fő témakörben kinevezésre kerültek mindkét oldali kapcsolattartók. A közelgő EUCOMED közgyűlés alkalmával pedig két és fél órás workshop-ot rendez a EUCOMED vezetősége új lehetőségek feltárására. A workshop moderátora az Orvostechnikai Szövetség alelnöke, Jóbai Zsolt. Jóbai Zsolt hátránynak a csökkentéséhez, amely különösen az Amerikai Egyesült Államokkal szemben mutatkozik a kutatás-fejlesztés területén és a betegek új orvosi technológiákhoz történő hozzáférésében. Az Innovációs Központok az innováció centrumai lehetnek, speciális szolgáltatásokat nyújtva a helyi vállalkozásoknak, beleértve az induló vállalkozásokat és a kis-, és középvállalkozásokat, ugyanakkor szorosan integrálódnak egy szélesebb kutatási, innovációs és üzleti közösségbe, ezáltal biztosítva a hozzáférést egy nemzetközi érdekszövetség erőforrásaihoz. A javasolt központok egy olyan üzleti modellen alapulnak, melynek kulcselemei: a piaci igények és a technológiai fejlesztés egyensúlyának megteremtése és az ún. Nyílt Innováció, azaz a tudás és a kutatási eredmények kölcsönös felhasználásán alapuló gyakorlat elterjesztése. Ez a megközelítés összhangban van az EU-nak a lehető legmagasabb szintű egészségügyi ellátás biztosítására vonatkozó prioritásaival, valamint egyezik a Lisszaboni stratégia irányelvével, amely célul tűzte ki, hogy az EU a világ legerősebb és legdinamikusabb tudásbázisú gazdasága legyen 2010-re. 5
10 éves az Orvostechnikai Szövetség Az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége alakulásának 10 éves évfordulóját jubileumi szakmai tanácskozással ünnepli, amelynek tervezett programja a következő: Orvostechnikai Eszközök szerepe a Magyar Egészségügyben 10 éves az Orvostechnikai Szövetség Jubileumi konferencia Időpont: november 14. Helyszín: SINOSZ székház (1068 Bp., Benczúr u.21.) Tervezett program: Elnököl: Jóbai Zsolt, Soproni Tamás Program: Köszöntő 9.0 9.40 Dr. Kósa Ádám SINOSZ 9.40 10.00 Hornyák László OSZ elnök 10.00 10.0 Maurice Wagner EUCOMED ügyvezető igazgató 10.0 11.00 Egészségügyi Minisztérium Szünet: A szünet idején: 11.10 11.0 SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 11.0 11.45 Dr. Polák László OSZ alelnök 11.45 12.00 Dr. Hegedüs Lajos - Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa 12.00 12.15 Országos intézet vezető - orvos 12.15 12.0 Kórházi vezető szakember A kórházak tartozásai Az utóbbi hónapokban a kórházi ellátásban érdekelt cégek, a beszállítói profi ltól függetlenül, egységesen találkoztak vevőik fi zetési fegyelmének drasztikus megváltozásával. Ez a folyamat nem 2007-ben indult, de napjainkra elérte a kritikus szintet. A korábbi években elkezdődött a fi zetési határidő fokozatos kitolása, melynek révén ma már elterjedt a 60 napos, de nem ritka a 90 napos, vagy az ezt meghaladó fi zetési határidő sem. Az utóbbi hónapokban azonban a megnövelt fizetési határidő ellenére sem fizet az egészségügyi intézmények jelentős része. A kórházak vezetői érthető és nyilvánvaló prioritásként a gyógyítás biztosítását szem előtt tartva, az ezt legkevésbé veszélyeztető körre hárítják át a pénzügyi terheket. Az orvoslásban közreműködő humán erőforrás megtartása, valamint az épületek, gépek és berendezések működőképességének fenntartása megelőzi a gyógyításhoz használt alapanyagok beszerzését. Szeptember elején azonban határozott fellépéssel fi gyelmeztette partnereit az ország legnagyobb forgalmú gyógyszer nagykereskedelmi cége. A gyógyszerek és vegyszerek a kórházi beszerzés értékének mintegy negyedét teszik ki. A sor következő szereplői az orvostechnikai eszközgyártó és forgalmazó vállalkozások, akik az egészségügyi ágazat vevői kosarát 10%-kal reprezentáló szakmai anyagok, eszközök révén évi sok 10 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak. Becslések alapján csak ennek a körnek jelenleg több, mint 10 milliárd forintos lejárt követelésállománnyal kell szembenéznie. Ez a nagyságrend már veszélyezteti a hazai kis- és középvállalkozások létét, de komoly finanszírozási kihívást jelent a nemzetközi nagyvállalatok számára is, hiszen a ki nem fizetett áru jelentős kamatráfordítást generál a beszállítóknál. A vállalkozások egy része már annak is örül, ha az eredeti számla összegét kifi zeti a partner, és kénytelen lemondani az egyébként jogosan járó késedelmi kamatról. A járó-, és fekvőbeteg-ellátó intézmények beszerzéseik jelentős részét tenderek útján bonyolítják. A közbeszerzési törvény rendkívül komoly szankciókat helyez kilátásba az ajánlattevővel szemben, ha az a megkötött szerződések teljesítése esetén bármilyen okból is eltér a tender kihirdetésekor vállalt kötelezettségeitől. Azonban ha a tenderkiíró tér el a tender kihirdetésekor általa vállalt szerződéses feltételektől, pl. a szerződésben vállalt árumennyiség lehívása, fizetési határidő, az rá nézve semmilyen negatív következménnyel sem jár. Ez az aszimmetrikus szabályozás nem mondható piackonformnak. A szakminisztérium által bejelentett 25 milliárd forintos extra fi nanszírozási csomag bíztató üzenet az egészségügyi ágazat valamennyi résztvevőjének, és remélhetően hozzájárul a felhalmozódott adósság rendezéséhez. Az egészségügyi intézmények azon törekvése, hogy a nem beruházási célú beszerzéseik esetén a szállítókkal szembeni fi zetési határidőt több hónapra kitolják, szintén aszimmetrikus helyzetet teremt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a tételesen fi nanszírozott orvostechnikai eszközök és implantátumok valamint a nagy értékű eljárások tekintetében 0 napon belül kifi zeti a szolgáltatónak a felhasznált eszközök és elvégzett eljárások ellenértékét illetve 60 napon belül a HBCS teljesítmények ellenértékét. A gazdasági vállalkozások, köztük a kórházi beszállítók is, a tárgyhónapot követő 12. naptári napig átutalják az egészségbiztosítási kötelezettségeiket. Nem indokolja semmi, hogy a közfinanszírozott intézmények aránytalanul hosszú fizetési határidőben állapodjanak meg partnereikkel. A leírt anomáliák megszüntetésére, vala-mint a beszállítók védelmére mielőbbi jogszabályalkotás vált szükségessé. Amennyiben nem történik változás, felmerülhet a kérdés, hogy a teljesítést követő 0-60 napon túli ki nem fi zetett számlák ellenértékének kompenzálását kérheti-e a költségvetéstől az a kórházi beszállító, aki igazolja, hogy egészségbiztosítási kötelezettségeit az előírt határidőn belül teljesítette, vagy pedig a közfi nanszírozott egészségügyi szolgáltató ki nem fi zetett számlájának erejéig elhalaszthatja-e az esedékes költségvetési befi zetéseit. Csató András 6
A HBCS kódkarbantartás kudarcai és sikerei Az Orvostechnikai Szövetség Kórházelektronikai szekciója olyan orvostechnikai eszközgyártó és forgalmazó cégeket tömörít, amelyek elsősorban a kórházi fekvőbeteg illetve járóbeteg ellátáshoz biztosítanak egyszer használatos orvosi műszereket, implantátumokat valamint nagy értékű egészségügyi berendezéseket. Az eszközök és implantátumok költsége valamint a nagy értékű berendezések működtetésének fedezete egyrészt a HBCS finanszírozás költségösszetevőiben másrészt a tételesen finanszírozott orvostechnikai eszközök költségvetéséből biztosított. A gyártók is érdekeltek abban, hogy a HBCS költségösszetevők megállapítása aktuális adatok, árak alapján történjen. Közel másfél éve, 2006. március óta az Orvostechnikai Szövetség lehetőséget kapott, hogy megfigyelőként részt vehessen a Kódkarbantartó Munkabizottság értekezletein. Itt jelenlevő képviselője tapasztalatot szerezhet a HBCS karbantartásra vonatkozó döntés előkészítési folyamatokról és szükség esetén orvostechnikai eszközök és implantátumok aktuális áraira vonatkozó információkkal segítheti a Munkabizottság munkáját. A Munkabizottság idén január 2-án tárgyalta a szemlencse, a beültethető csípő-, és térdprotézis valamint a hasfali sérvháló beavatkozások súlyszám módosításának tervezetét. Az Orvostechnikai Szövetség jelen levő képviselője jelezte, hogy a tervezetben az implantátumok költségfedezetének kalkulációjánál felhasznált árak alacsonyabbak, mint a nyilvánosan, tendereljárásokból rendelkezésre álló piaci árak. A Munkabizottság felkérésére a soron következő értekezletre, február 20-ára az Orvostechnikai Szövetség elnöksége összegyűjtötte tagjaitól az érvényben levő, aktuális árakat. Ezek alapján: - a szemlencsék esetében egyértelmű megállapítás született a Munkabizottságban, hogy a súlyszám értékeket nem lehet tovább csökkenteni; - a csípő-, és térdprotézisek esetében az OEP FIFO, az Orvostechnikai Szövetségtől kapott tenderárak alapján, súlyozott számítással megállapította, hogy nem lehet minden tervezett esetben tovább csökkenteni a súlyszámokat. A hasfali sérvhálók esetében az árak nagy szórást mutattak attól függően, hogy milyen a sérvháló felépítése, anyagösszetétele illetve a mérete. Ezért az Orvostechnikai Szövetség kezdeményezte, hogy a Munkabizottság tagjai személyesen konzultáljanak a Sebészeti Szakmai Kollégium képviselőivel, akik kifejthetik véleményüket azzal kapcsolatban, hogy egyes sebészeti beavatkozások során milyen összetételű illetve méretű sérvhálóra van szükség. A Munkabizottság tagjai így első kézből szerezhettek tudomást arról, hogy a szakma milyen arányban használja a nagyobb méretű, illetve a speciális felépítésű sérvhálókat, amelyek ára lényegesen magasabb, mint a korábbi munkaanyagban szereplő árak. A Munkabizottság egyúttal felkérte a Sebészeti Szakmai Kollégium képviselőit, hogy nyújtsák be írásban javaslataikat. Mindezek ellenére március 7-én, a 1/2007-es EüM rendeletben kihirdetésre kerültek a szemlencse, a csípő és térdprotézis valamint hasfali sérvháló beültetések új, csökkentett HBCS súlyszámai. Az eljárást méltánytalannak tartottuk amiatt, mert az Orvostechnikai Szövetség segítő szándéka, az adatszolgáltatás ellenére valamint a szakmai egyeztetés lefolytatása előtt kihirdetésre kerültek a csökkentett súlyszámok, ezért levélben fordultunk dr. Horváth Ágnes Miniszter asszonyhoz jelezve a kedvezőtlenül alakult finanszírozási változásokat. Ugyanakkor azt is jeleztük, hogy a Kódkarbantartó Munkabizottság számára már több éve nem adatott lehetőség a szükségessé vált átfogó, költségváltozásokat (energia, bér, felhasznált eszköz, szakmai anyag) figyelembe vevő HBCS kódkarbantartásra. Nem tudjuk megítélni, hogy levelünknek milyen mértékben volt szerepe a soron következő döntésekben, de tény, hogy a Munkabizottság és a Sebész Szakmai Kollégium képviselői között lezajlott konzultációt követő időszakban két olyan beavatkozás HBCS kialakítására is sor került melyet a sebészeti szakmai grémium már hosszú ideje szorgalmazott. Noha a hasfali sérvek sérvhálóval való ellátásának HBCS súlyszáma változatlanul megmaradt a márciusban megállapított szinten, a Munkabizottság javaslatára kialakításra került egy új HBCS a lágyéksérvek sérvhálóval való ellátásának finanszírozására. Ennek az új HBCS-nek a kialakításánál 7 a Munkabizottság figyelembe vette az Orvostechnikai Szövetség által rendelkezésre bocsátott aktuális árakra vonatkozó adatokat is. Az új HBCS a /2007 (VI.28.) EüM rendeletben került közzétételre. Emellett a Munkabizottság augusztusi értekezletén megtárgyalta és támogatta a hasfali sérvek laparoszkóposan beültetett sérvhálóval való ellátásának új HBCS-jét is. A két előbb említett döntés lehetővé teszi a sérvek korszerű ellátásának széles körű elterjedését. A lágyéksérv sebészeti ellátására 2006-ban mintegy 10 26 esetben míg hasfali sérv ellátására mintegy 2 977 esetben került sor. Reményünket fejezzük ki, hogy a továbbiakban is folytatódik az ellátások HBCS súlyszámainak felülvizsgálata és lehetőség nyílik a költségösszetevők változásainak az árcsökkenésnek (áreróziónak) és a fejlett, hatékony technológiák magasabb kezdeti költségeinek - a figyelembe vételére az egészségügyi ellátások finanszírozási döntéseiben. Dr. Polák László A segédeszközellátás reformja vagy TŰZOLTÁS? A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenlő rangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni. (1998. évi XXVI. tv.) A törvény azt is rögzíti, hogy a fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. A fenti gondolatok mottóként kell szerepeljenek a döntéshozók előtt, főként az egészségügyi reformban legsúlyosabban érintettek körét fi gyelembe véve. A Kormányzat az egészségügyet érintően a Konvergencia Program keretében meghirdetett fűnyíró elvű reformjai 2006. év decemberére divatos szóval begyűrűztek a gyógyászati segédeszközzel történő ellátás rendszerébe. Az érdekvédelmi szervezetek, az ellátatlanná váló érintett emberek, az orvosok csendesen tilta-
koztak, a Kormányzat pedig mereven ragaszkodva elképzeléseihez végrehajtotta döntéseit. A segédeszközzel történő ellátás kedvezőtlen változásai sújtják az akut megbetegedésben szenvedőket, de hatványozottan érintik a tartós fogyatékossággal élő embereket is. Mindenki által ismert az a kormányzati kommunikációs dömping, melynek keretében dr. Horváth Ágnes akkor még államtitkárként igyekezett megmagyarázni, hogy a változtatásokat a segédeszköz ellátás területén tapasztalható pazarlások, visszaélések indokolják, melyet vissza kívánnak szorítani. Az érintettek tiltakozásainak és többszöri fi gyelemfelhívó média megnyilvánulásainak hatására a szakminisztérium kénytelen volt elismerni, hogy a segédeszközökre fordítható támogatás összege szakmailag nem indokolható módon, jelentősen véleményük szerint 8,5 milliárd forint összeggel csökkent, ezért elfogadták, hogy tárgyalásra kerüljön sor a gyógyászati segédeszközök gyártóival és forgalmazóival, az OEP által történő fi nanszírozási rendszer újraértékeléséről. Baraczka Mariann, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkárának koordinálásával a gyártókkal, forgalmazókkal és az érintett embereket képviselő szervezetekkel az Orvostechnikai Szövetségnek a betegek szervezeteivel egyeztetett részletes szakmai javaslatairól folytatott többfordulós tárgyalás eredményeként a megnyirbált támogatásokhoz képest több területen jelentős korrekció történt, amely azonban alapvetően csak a reformokat megelőző állapot részbeni helyreállítását jelenti. Ennek megfelelően a nehéz ortopéd cipők visszakerültek a 95%-os támogatási kategóriába, egyes ortézisek, higiénés eszközök, sztómaterápiás eszközök esetében a korábbi állapothoz hasonló, vagy egyes esetekben javuló ellátási helyzet alakult ki. Változatlanul indokolatlannak tartjuk azonban a Kormányzat elutasító álláspontját a megannyi betegség megelőzésére és kezelésére alkalmas egyedi méretvétel alapján készülő gyógyászati lúdtalpbetétek, az adaptálható térdortézisek, valamint a korszerű hallókészülékek támogatása tekintetében. Nem fogadható el a kormány elutasító, halogató álláspontja a súlyosan mozgássérült emberek életminőségét jelentősen javító, az aktivitásuk növelését célzó korszerű alsóvégtag protézisek és az aktív kerekes székek támogatását illetően sem. Az érintett érdekérvényesítő szervezetek, valamint a gyártók forgalmazók együttes javaslata arra irányul, hogy önálló kategóriaként, megfelelő indikáció esetén alanyi jogon váljon támogathatóvá az aktív életmódra képes súlyosan mozgássérült személyek számára az önálló életvitelt segítő aktív kerekes szék és a halmozottan sérült gyermekek ellátását és mozgatását jelentősen megkönnyítő, speciálisan kialakítható gyermekkocsi. A fogyatékos emberek rehabilitációja érdekében ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy a megfelelő eszközzel sikeresen rehabilitálható emberek részére lehetővé válhasson a magas aktivitási szintet eredményező korszerű alsóvégtag protézissel történő ellátás, nem egyedi elbírálás alapján, hanem megfelelő indikációk esetén alanyi jogon. Azt reméljük, hogy az Egészségügyi Minisztérium az elmúlt időszakban megkezdett tárgyalássorozat szellemiségét folytatva - elmozdul a korábbi, fejlődést elutasító és visszalépést eredményező, a rehabilitációt akadályozó álláspontjáról, és figyelembe veszi a korszerű rehabilitációs elveket, amelyek a társadalom érdekeinek is megfelelően a fogyatékos embereket abba a helyzetbe hozzák, hogy ne eltartottjai, hanem értéktermelői, közteherviselői lehessenek a társadalomnak. Ennek egyik igen fontos feltétele a kor technikai színvonalának megfelelő, korszerű segédeszköz ellátás. Dr. Hegedüs Lajos a Fogyatékos Emberek Szövetségei Tanácsa elnöke A SEBINKO Szövetség véleménye a kötszer és más gyógyászati segédeszköz ellátás helyzetéről és javaslatai a változtatásokra A jelenlegi helyzetről Az egészségügyi struktúra átalakítása során az aktív kórházi ágyak csökkenését nem előzte meg a járóbeteg ellátás korszerűsítése (önálló szakellátási egységek szakorvos alkalmazásával, kórháztól függetlenül, privatizáltan). Az otthoni szakápolásban viszont a vizitszámok emelkedését vártuk a betegutak megjelölésével. Mindkét fontos lépés elmaradt, várat magára és ezen időszak alatt komoly lakossági feszültségek gyülemlettek fel. Egyben bizonytalanság, feszültség és alulinformáltság van az egészségügyi személyzet tekintetében is. Az orvos létszámok csökkenésével a szakdolgozói kompetencia növelése nagyon időszerű. Licenszvizsga után az eddig is önállóan végzett otthonápolási tevékenységből kiemelkedő tevékenységek esetében például: sebkezelő, sztómaterápiás, inkontinenciás nővérekké képezhetnénk őket. Az Ápolásbiztosítás indítása előtt nagyon fontos lenne az alkalmazandó gyógyászati segédeszközök tapasztalatainak egyeztetése. A megkezdett és az OEP által viszszavont gyógyászati segédeszköz bérlési pályázat tanulságainak levonása és mielőbbi újraindítása elkerülhetetlen. Hibának tekintjük, hogy egy-egy téma előkészítése, tárgyalása után megtorpan a folyamat, majd újabb személyekkel újrakezdődik. Számunkra evidens, sőt rendeletben szabályozott anyagokat az új felelős nem ismeri, alulinformált, így hektikusság jellemzi a folyamatokat. A SEBINKO Szövetség elvei a gyógyászati segédeszközök tekintetében: 1. A gyógyászati segédeszköz a betegek állapotának megőrzésében, az állapot stabilizálásában és javításában kell, hogy hasznos segítség legyen. 2. Megkülönböztetünk prevenciós és terápiás eszközöket.. Kongresszusi anyagaink bizonyítják, hogy nem elégséges, ha a kialakult, sokszor irreverzibilis állapotoknál kerül a gyógyászati segédeszköz alkalmazásra. 4. Szakmai konszenzus anyagaink (kiadásra került CD formában) a kötszerek és más segédeszközök együttes (preventív és terápiás) használatát rögzítik. 5. A magyarországi lakosság egészségi állapota folyamatos felmérést és eszközalkalmazást indokol. 8
6. Az 1999-től bővülő, de 200. (április 29.) óta minimális változással élő társadalombiztosítási támogatás nagyban segít, azonban korrekcióra szorulna az innováció miatt. 7. Az Európai Unió tagállamaként a gyógyászati segédeszköz befogadásnál javasoljuk, hogy néhány fő csoportban - kötszer, inkontinencia, decubitus prevenciós eszközök (matracok, párnák), valamint a táplálék-kiegészítők tekintetében - vegyék figyelembe a multidiszciplinalitás elveit. 8. A befogadási eljárás előtt egységes, jól definiálható csoportokat kell kialakítani. A funkciójukban egymásnak megfelelő termékek kerüljenek azonos csoportba. Minden lehetséges szakmai helyre eljuttattuk a Generikus csoportbeosztást, pl. a kötszerek tekintetében. Ennek hiánya a legégetőbb gond. Alapfeltételnek tekintjük minden más változtatás előtt a szakmai csoportosítás rendeletben való rögzítését. 9. Fő termékcsoportonként nem ajánljuk a támogatást különböző mértékben meghatározni, különösen azért, mert érthetetlen módon szakmai szempontokat mellőzve kerültek hasonló funkciót betöltő termékek eltérő volumen és támogatási százalék kategóriákba. Korábban szerettük volna, ha például a krónikus, nehezen gyógyuló sebek esetében a nedves sebkezelés termékei magasabb %-os támogatottságot kaptak volna, ami csak részben valósult meg. A korrekció után is (július 0-i lista) megmaradt egyes helyeken a fiskális szemléletű döntés (eltérő támogatási %-ok, fixesítés előző csoporthoz). 10. A legfontosabb elv, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár előre adja meg a befogadás konkrét szempontjait, ami minimum egy évig változatlan formában marad, így ezek ismeretében dönthetnek a gyártók, hogy elfogadják azt, és optimális áron pályáznak. 11. Érvényben van az Egészségügyi Minisztérium 2006. március 24-i, decubitusra vonatkozó szakmai protokollja, de a jelenlegi 41/2006. (XI.1.) EüM rendelet ellentmond ezeknek a 2008. december 1-ig kötelezően betartandó elveknek. Felhasználói csoportokat zsugorítva, mennyiségi korlátokat tartalmaz és egységesít, miközben hivatkozik tényleges sebfelmérésre, és az egyénre szabott ellátás szükségességére, stb. A helyzet 2007. szeptember elején A várva várt transzparens befogadási rend előtt nem valósultak meg az említett szakmai elvek, pedig minden lehetséges fórumon írásban, szóban példákkal bizonygattuk, hogy a reform a helyes elvek és lépések korrekt tervezése nélkül hibákat fog eredményezni. Az innováció nem valósult meg, a szakmai elvek sérültek. A július végi változások enyhítettek e bajokon, de nem oldották meg azokat. Nem nyitottak meg új funkcionális csoportokat, és az Európai Unió-beli tapasztalatokat sem veszik figyelembe. Az új funkcionális csoportok megnyitása, pl. kötszerek esetében, új költséghatékony technológiák bekerülését tennék lehetővé, amely hosszútávon mindenképpen jelentős megtakarítást jelentene az állami költségvetésnek. A július végi változtatások után is maradtak gondok: 1. A mennyiségi korlát és a kötszerek csoportbeosztása nem veszi figyelembe a hatályos egészségügyi minisztériumi szakmai protokoll elvárásait, több ponton ellentétes vele. Bizonyos súlyos állapotok: váladékozó körkörös lábszárfekély, égett felszínes, diabéteszes láb, felfekvési sebek, stb. - ellátásánál a család kénytelen többlet kötszert vásárolni, mert az orvos nem írhatja fel a szükséges számú kötszert! 2. A családorvos felírási jogosultsága csorbult, pedig képesek a krónikus sebek ellátására, és szükség esetén jól megoldották azokat az otthoni szakápolási szolgálatokkal. A SEBINKO Szövetség munkája révén az alapellátásban számos rendezvény, kredit pontos, akkreditált képzés folyt éppen a családorvosoknak, házi szakápolóknak és otthoni szakápolási szolgálatoknak. A fekvőbeteg intézményekből kiszoruló betegek náluk korrektebb ellátásban részesültek, mint most a zsúfolt rendelőkben hónapos előjegyzéssel, szakorvosi véleményre várva.. A mozgásában korlátozott, béna betegek szakorvoshoz szállítása a volumen korláttal bíró járóbeteg szakellátás felé nehézkes és költséges (mentő, betegszállító vagy család). A 10 éve alakult SEBINKO Szövetség alakulásánál irigykedve néztük mások komplett ellátását. 10 év szisztematikus felmérésével, konszenzus konferenciák 9 szervezésével, adatfelméréssel és protokollok, standardok és folyamat leírások után sokat fejlődött a magyar ellátás, így előkelő helyet foglaltunk el Európában. Most csúfos visszafejlődés látszik: elfogadhatatlan a járulékfi zető betegeknek, méltatlan az egészségügyi személyzetnek, hogy az innovatív szereknek esélyük nincs listára kerülni. A OEP lényegében saját hatáskörben dönthet új csoportok alakításáról. A döntésük pedig: változatlan csoportbesorolás. Az átfogó egészségügyi reform ezt a trendet nem tarthatja tovább. Tipikus esete az egészségügynek: a beteg és hozzátartozója az ilyen jellegű problémák ellátása alapján ítéli meg az ágazat munkáját: Bűzös, váladékozó sebe nedves sebkezelő anyagok alkalmazásával munkaképessé tette, most táppénzre szorul, átmenetileg vagy részlegesen ellátatlan, ezért elégedetlen. Jelenleg a táppénz kasszában nincs túllépés, ezért nem vizsgálják a táppénz okát, csak az orvosokat bizonytalanítják el, sőt büntetéssel és szerződésbontással fenyegetik, hogy a szűkített gyógyászati segédeszköz kasszánál ne legyen túllépés. Javaslatunk a leírt elveink megtartása érdekében: - A mennyiségnél térjünk vissza a szükséges mennyiséghez és az I-II-III. kötszer csoport törléséhez, vagy legalább a jelenlegi merev elveket oldjuk fel. - A prevenció fontossága miatt újra lehessen gyógyászati segédeszközt írni az I. stádiumú decubitus esetén is. - Legyen különbség az intézeti és járóbeteg-ellátás Sebfelmérő lapja között. Legyen tisztázott, hogyan kell kitölteni a sebfelmérő lapot. - A reform az otthoni szakápolást preferálja szövegben, de ezek a folyamatok gátolják a kevésbé költséges intézményen kívüli ellátást. Írhasson a családorvos gyógyászati segédeszközt, mert ő ismeri a legjobban a betegét, környezetét. A 200. évi változatlan társadalombiztosítási gyógyászati segédeszköz lista miatt az innovatív eszközök bekerülhetősége miatt várakozás volt az új befogadási rend és szabályozás iránt, de a transzparencia rendelet és annak technikai lebonyolítása nem szolgálja a biztonságos ellátást, pedig éppen ez volt a cél. Balatoni Ernőné A SEBINKO Szövetség elnöke
Negatív evolúció a hallókészülékellátásban A nyár kellős közepén az ember azt hihette volna, hogy uborkaszezon lesz. A kormány tagjai és a parlamenti képviselők pihennek, minden szép és jó. Sajnos nem így van, az alábbi sorokkal meg kellett kongatni a vészharangokat csak az a kérdés, hogy meghallják-e? Tavaly év végén a SINOSZ erőteljes kampányt folytatott a hallókészülékforgalmazás területén bekövetkezett megszorítások miatt. Olyan megoldási javaslatokat terjesztettünk az Egészségügyi Minisztérium illetékesei elé, amelyek ugyanazt a megtakarítást eredményezték volna de a nagyothallók teherviselésének csökkenésével. Sajnos bekövetkezett az, amire számítottunk! A megcélzott megtakarítást a hallókészülék-piacon nemhogy elérték, hanem jóval túl is teljesítették. A piac beszűkült, a hallókészülékek eladása drasztikusan visszaesett. A társadalombiztosításban dolgozók elégedetten dőlhettek hátra: a cél megvalósult, sőt: túlteljesítették! Az ember azt várná, ilyenkor felelős gondoskodó módjára korrigálják a célszámokat, és engednek a szorításból, csökkentik az elvonást, hogy azok a nagyothalló emberek, akik eddig nem tudtak készüléket venni, mégis megtehessék. Mégis halljanak Nem ez történt. Az Egészségügyi Minisztérium által életbe léptetett változások 00-500 %-os térítési díj drágulást okoztak, és ha nem lépünk erőteljesebben, a hallókészülékpiac úgy, ahogy van, összeomlik. A siketek és nagyothallók közösségéből siketek közössége lesz. Ezt nevezem én negatív evolúciónak: az államnak már nem célja a rehabilitáció, hanem a nagyothallók kiszorítása a gyógyászati segédeszköz-piacról. Kérdezem: ezért fi zette mindenki a sok-sok adót és tb-hozzájárulást? Kérdéseinkre mindig ugyanaz volt az illetékesek válasza: a nagyothallók nem panaszkodnak. Hiába jeleztük, a nagyothallók közösségét nem lehet egy kalap alá venni a többiekével. A nagyothallók többsége szégyelli, hogy rosszul hall. A nagyothallók többsége ki van rekesztve. A nagyothallók többségét nem értik meg, kiabálnak hozzájuk, ahelyett, hogy rendes, artikulált beszéddel szólnának, türelmetlenek hozzájuk és sorolhatnám tovább. A SINOSZ országos elnöksége nevében megkértem minden nagyothalló sorstársamat: Hallassa a hangját! Kértem minden nagyothalló embert, akit hátrányosan érintett a 2006. decemberi változás, vegye a fáradságot, panaszlevélben forduljon az illetékes hatóságokhoz. A panaszlevelek begyűjtését a SINOSZ magára vállalta. A SINOSZ mindössze 2 hét alatt 4000 panaszlevelet (!!!) gyűjtött össze, melyet még az ősz elején eljuttat az illetékesekhez. Szövetségünk bízik abban, hogy a panaszlevelek láttán az illetékesek is belátják a megszorítások káros hatásait, és ismét komolyabban fogják venni a nagyothallók rehabilitációját. Dr. Kósa Ádám SINOSZ, országos elnök Milyen változások szükségesek a mozgássérültek ellátásában Az ortézis és protézis rendszerek, valamint a személyes mozgás segédeszközeinek alkalmazása a gyógyászati ellátásban az EU irányelvek fi - gyelembe vételével címen 2006-ban rendezett szakmai Konszenzus Konferenciát az Orvostechnikai Szövetség. A Konferenciát megelőzően az ellátásban érdekelt gyártók, forgalmazók fi gyelembe véve a szakmai protokollokat, valamint az ellátásban résztvevő szakorvosok, gyógytornászok elvárásait megállapodtak, hogy az ellátás folyamán az abban résztvevő minden szereplőnek szükséges figyelembe venni az ellátott aktivitási lehetőségeit, szükségleteit, igényeit, s ez alapján kell tervezni, gyártani, kiszolgálni a számára szükséges segédeszközt. A meglévő rendszerhez képest több területen megújuló rendszer irányelvét a Nemzetközi Ipartestület által kidolgozott és a magyar szakemberek által is elfogadott ún. Nomenklatúra Rendszer biztosítja. E rendszer keretében öt aktivitási szintet különböztetnek meg (0. szinttől - 4. szintig), melyhez különböző képességek, mobilitásjegyek és elvárások tartoznak. A rehabilitációs szakorvos, gyógytornász és ortopéd műszerész együttműködésével kialakított ellátó csoport felméri és kiértékeli a rászoruló ember állapotát, aktuális és elvárható aktivitási szintjét, s ennek fi gyelembe vételével határozza meg a szükséges terápiát és gyógyászati segédeszközt. A Konvergencia Program jegyében meghirdetett egészségügyi reform elsöpörte a szakma által elfogadott fejlődési-fejlesztési irányelveket, koncepciókat, s az 1990-es évek szintjére állította vissza az ellátást. A betegek, betegszervezetek elégedetlensége, a szakma változást sürgető kommunikációja, az Egészségügyi Kormányzat intézkedéseinek folyamatos kritikája, részleges visszarendeződést eredményezett. Egyes végtag ortézisek és a nehéz ortopéd cipők területén visszaállításra kerültek a megszorító reform előtti társadalombiztosítási támogatottsági mértékek. Az alsóvégtag protézisek esetében az Orvostechnikai Szövetség által beadott társadalombiztosítási támogatás módosító javaslat tekintetében azonban, amely tükrözi az idézett Konferencián elfogadott irányelveket, fejlesztési-fejlődési irányokat, az egészségügyi kormányzat egyelőre hezitál a kívánt változtatások bevezetésében. A változtatások olyan alkatrészek (térd-, bokaízületek, láb) és tartozékok (pl. csonktokok) társadalombiztosítás által támogatott alkalmazását, kiszolgálását tennék lehetővé, melyek a magasabb aktivitási szinten élő fogyatékosok részére az adott aktivitási szinten elérhető életminőség szempontjából elengedhetetlenek. A személyes mozgás segédeszközei esetében egyrészt az enyhén vagy közepesen, illetve a súlyosan fogyatékosok részére kiszolgálható, kísérő személy által irányított különböző kézi kerekes székek társadalombiztosítási támogatása, másrészt az aktív életet élők (munkába, 10
oktatási intézménybe járók, sportolók stb.) részére életminőség javulást jelentő aktív kerekes szék és tartozékainak magasabb szintű társadalombiztosítási támogatása szükséges. Az augusztusi kormányzati holtszezont követően reméljük, hogy az egészségügyi kormányzat engedélyezi a megannyi betegség megelőzésére, kezelésére alkalmas egyedi méretvétel alapján készülő gyógyászati lúdtalpbetétek 18 éven felüliek részére történő támogatását, valamint az adaptálható térdortézisek magasabb szintű 85%-os mértékű támogatását, s elhatározza a számukra is egyértelműen jövőbe mutató, de a jelenkori igényeket is kifejező aktivitási szintet figyelembe vevő végtag protézisek és a személyes mozgás segédeszközeinek magasabb szintű támogatását. Barcsay András A hallássérültek gyógyászati segédeszköz ellátásának és finanszírozásának helyzetéről Az Országgyűlés tavaly a 48 milliárd forintos gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási kiadást 5 milliárdra tervezte csökkenteni az idei évben. Ezen belül a hallókészülékre jutó támogatások 7 milliárdos keretének 5,5 milliárdra való mintegy 20%-os csökkentését tervezték a döntéshozók. Megszüntették a készülékek energiaforrásainak (elemek) támogatását és az alacsonyabb árfekvésű analóg készülékek támogatását 85%-ról 50%-ra csökkentették. A támogatott készülékek 2006-os, mintegy 550-es darabszámú listájáról 2007 áprilistól-júliusig 08 db típust delistáztak. A listán maradt készülékek új, lényegesen kisebb számú csoportba kerültek. A kevesebb csoport kevesebb közgyógyellátásra rendelhető és magasabb társadalombiztosítási általános térítési díjú készüléket jelent. (A közgyógyellátásra felírható készülékek mindig az adott csoport referencia termékei, ami mindig a legolcsóbb termék.) A nyugdíjasoknak adott alanyi közgyógy fogalmát a kormány megszüntette, jelenleg egy 60 ezer Ft-ból élő idős korú nagyothalló nem jogosult ingyenesen semmilyen hallókészülékre, azaz ha súlyos fokú nagyothalló gyakorlatilag siketen éli le a hátralévő életét, amennyiben nincs minimum 22.800 Ft-ja a rehabilitációra! Hallásmaradványra közgyógyellátás jogcímén mindösszesen 1 db (!) készülék írható fel. Az új (a technikai fejlődést követő és garantáló) termékek listára kerülését gyakorlatilag ellehetetlenítették. A 2007-ben újraszabályozott rendszer horribilis illetéki költségei miatt 2007 szeptemberig egyetlenegy új típus sem került fel! A listára való felkerülést műszaki bevizsgálás előzi meg, melynek eljárási költsége készülékenként 1 millió forint. A gyártók a listára való felvétel kezdeményezésekor nem darabszámban gondolkodnak, hanem készülékcsaládban. Egy családon belül, a hallásállapot, méret illetve műszaki tudás alapján akár 15-20 készülék is lehet. Ebben az esetben az eljárási illeték 15-20 millió forint! Az OEP-nek szakértői döntését 12 hónapon belül kell meghoznia, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy adott készülékcsalád nem kerülhet fel a támogatási listára, a befi zetett eljárási illetéket nem fi zeti vissza. Ilyen körülmények között a gyártókat semmi nem motiválja, hogy az új fejlesztésű készülékeiket megpróbálják listára vetetni. A betegtérítési díj 15%-ról 50%- ra emelkedett, így az érintett hallókészülékek ára mintegy 2%-kal növekedett. Ennek tudható be, hogy az elmúlt év szeptemberi időszakához viszonyítva 2007 áprilisára az ellátási darabszám 60%-kal csökkent. Ennek, valamint a lecsökkentett fi nanszírozási százalékoknak köszönhetően a hallásjavító eszközök támogatási kiadása nem a tervezett 20%-al hanem több mint 6%-kal csökkent! Ilyen példátlan és indokolatlan mértékű elvonást tudomásunk szerint egyetlen társadalmi csoport sem szenvedett el az egészségügyi reform kapcsán. A digitális hallókészülékek kihordási idejének hét évről öt évre való csökkentése többszöri szóbeli ígéret ellenére sem történt meg. A gyártókat az OEP szabályozása belehajszolta egy árcsökkentő versenybe, ami oda vezetett, hogy a listán fennmaradó készülékek nem feltétlenül műszaki tudásuk 11 és teljesítményük szerint nyerték meg a versenyt. Az igazi vesztesek megint csak a legkiszolgáltatottabbak, a közgyógyjogosultak lettek, hiszen a beszűkült listáról alig, vagy egyáltalán nem lehet a minőségi ellátást biztosítani. Egy termék-csoporton belül az internetes licit eredményeképpen az éppen legalacsonyabb áron befogadott közgyógyos típusok gyakorlatilag hónapról hónapra változnak. Azonban mivel nincs fix lista, egyes tőkeerős gyártók a többi piaci szereplő rovására több, már nem korszerű, a gyártásból régen kivont (a listán 15-20 éves típusok is vannak!) még raktáron lévő kifutó termékeik dömpingárra való licitálásával mivel a következő hónaptól az a referencia termék és annak 50%-a a támogatási összeg tovább növelik más korszerűbb termékek betegtérítési díját. Az OEP felé többször jeleztük ezt a fajta piacromboló és a betegek érdekeit sértő esztelen stratégia káros jelenlétét, de a finanszírozási keret bármi áron való rövid távú csökkentése előnyt élvez a hallássérültek hosszú távú rehabilitációjával szemben. Ez év július elsején megjelent és hatályba lépett az új, összevont társadalombiztosítási lista, melynek az OEP szerinti szándéka a könnyebb kezelhetőség. A hallásveszteség foka, a méretek és a műszaki tartalom tekintetében kerültek összevonásra a készülékek, mintegy 60%-kal kisebb darabszámban. A megnövekedett, három-ötszörös betegtérítési díj növekedés, a beszűkült közgyógyellátási lista, az elavult készülékek listán maradása, az új termékek listára nem kerülése növeli az ellátatlan nagyothallók számát. A támogatási szint csökkenése a szakmai protokoll betartását lehetetlenné tette, ami az ellátás színvonalának romlását eredményezi. A fokozatosan
megszűnő országos ellátási lefedettség hiánya miatt a kistérségek veszélybe kerülnek. Az új, társadalombiztosítási támogatás veszélybe sodorja a hallássérültek gyógyászati segédeszköz ellátását, ennek következményeként a rehabilitációját. Csökkent a támogatás, romlik az ellátás színvonala. Sok hallókészülék gyártó és forgalmazó a piaci versenyt már nem képes tartani, a piac összeomlás előtt áll. Ennek következtében várható az ellátó helyek drasztikus csökkenése. A hatalmas betegtérítési díj növekedés a nagyothallókat lehetetlen helyzetbe hozza. Amennyiben a listáról kerülnek ellátásra, igénybe véve az 50%-os támogatást, nem garantálható, hogy valóban a szükséges készülékhez jutnak hozzá, esetleg csak a még éppen megfi zethetőhöz. Az új termékekhez azonban csak teljes áron juthatnak hozzá. Úgy tűnik, hogy a döntéshozók nem értékelik megfelelően a nagyothallók rehabilitációjának fontosságát. Mi más lehet az oka, hogy a hallásjavító és halláspótló segédeszközök nem kívánatos mostohagyermekei a gyógyászati segédeszközöknek, úgy elismertségüket, mint támogatásukat illetően. Terméket vagy beteget támogassunk? Gyakran felvetődő kérdés, mert probléma az utóbbi hónapokban, hogy vajon mi lesz a vége a gyógyászati segédeszköz-támogatás átalakításának, továbbá túléljük-e azt az időszakot, amire egy érthető, gazdaságos és a beteg szempontjait is fi gyelembe vevő rendszer összeáll. Úgy tűnik, ideig-óráig rendeződni látszanak bizonyos dolgok. Augusztus elején végre elérkezett a pillanat, ami, ha átmenetileg is, de több termékcsoportban rendezi a támogatási szinteket, valamint úgy a szakembereknek, mint a betegeknek lehetőséget ad a pácienseknek megfelelő eszköz kiválasztására, megvásárlására. De valóban vége a régóta húzódott mizériának, megnyugodhatunk? Sajnos még ma is nem a válasz Mi is a probléma? A transzparens befogadási rendszer megteremtésével (14/2007. EüM rendelet) lehetővé vált a támogatási rendszerben szereplő gyógyászati segédeszközök árának, támogatási mértékének és a termékek listájának negyedévenkénti változása. Ez önmagában jó hír lehetne, ám az ördög, mint mindig, ezúttal is a részletekben rejlik Gondoljunk csak bele az olyan betegek helyzetébe, akik sorozatgyártású, naponta, vagy naponta többször cserélendő gyógyászati segédeszközök inkontinencia termékek, kötszerek, sztómaterápiás eszközök stb.! használatára kényszerülnek. Egyszerűbb esetben a kezelőorvossal együtt választják a megfelelő eszközt, ami a beteg ellátásának és pénztárcájának a legmegfelelőbb, a kezelőorvos azt a szükségletek szerint folyamatosan felírja, amiért az érintett pedig annak kiváltásakor legfeljebb negyedévente más-más összeget fizet a patikában. Sajnos a közgyógyigazolványnyal rendelkezőknél a helyzet az előzőeknél sokkal bonyolultabb, ugyanis a jelenlegi jogszabályi háttér nekik csak az úgynevezett referencia terméket minimum az 1 százaléknyi piaci részesedéssel rendelkező legolcsóbb termékről van szó, illetve az ennél olcsóbbakat engedélyezi kiváltani, ami noha költségvetési szempontból teljesen indokolt lehet, azonban a betegjogok és az ellátás oldaláról legalább három rendkívüli problémát vet fel. A közgyógyigazolvánnyal rendelkezők még hátrányosabb helyzetbe kerülnek, hiszen választási lehetőségük eltűnik a fizetős betegekhez képest! Amíg a fi zetős választhat, hogy a saját ellátására adott gyártmányért 1-2 forinttal többet ad ki, vagy sem, addig a közgyógyos vagy azt használja, amit a jogszabály engedélyez számára, vagy több ezerért azt, amit szeretne. (Természetesen anyagi helyzete miatt ez utóbbi inkább elméletileg lehetséges, mint a valóságban!) Érthetetlen, hogy egy kormányzat adott intézkedéssel miért teszi még nehezebbé azok sorsát, akiknek anyagi és egészségi állapota amúgy is nagy terhet ró a mindennapjaikra? A gyógyszerforgalmazásról szóló törvény (2006. évi XCVIII. tv) kimondja, hogy tilos minden támogatással rendelhető eszköz ösztönzésére irányuló bármilyen tevékenység. Vajon miért nem számít ösztönzésnek, ha bizonyos termékeket jogszabály segítségével helyeznek előtérbe? Az egészségügyi reform deklarált célja egyebek között, hogy a forgalmazók minél alacsonyabb áron, minőségi termékkel országos ellátást biztosítsanak ez feltétele is a támogatási listára kerülésnek, illetve a listán maradásnak, kérdés tehát, hogyan várható el a forgalmazótól az országos ellátás biztosítása, a gyártás és a költségoptimalizálás mellett az alacsony ár, ha azt sem tudja, hogy holnap a közgyógyellátottak piacot jelentenek-e termékei számára vagy sem? Mi lehet a megoldás? Mindenekelőtt, hogy ne a terméket, hanem a beteget támogassa az egészségbiztosítás! A koncepció alapvetően a jelenlegi rendszertől két szempontból különbözik. Egyrészt abban, hogy nem az adott gyógyászati segédeszköz, hanem a páciens a betegségének megfelelő mértékben kap társadalombiztosítási támogatást. Fontos kiemelni, hogy a beteg sem virtuálisan, sem pedig kézzel foghatóan pénzt nem kap, továbbá a kiszolgálás a jövőben is az orvos által kiállított vény alapján történik. A másik fő különbség, hogy a támogatás nem db/ár, hanem napi költség szemléletű, hiszen sem a beteg, sem a finanszírozó szempontjából nem az a lényeg, hány eszköz érhető el a betegnek, hanem, hogy ez mennyibe kerül, és a beteg megfelelő ellátást kap-e? Egy betegség, állapot alapú fix összegű támogatás esetén a rászoruló állapotának és a változásának megfelelően, rugalmasan állíthatja össze az orvos a szükséges eszközöket! Tisztelt forgalmazók és döntéshozók! Vajon nem az a feladat, hogy a lehetőségeken belül a betegek, a költségvetés és a tisztességes piaci verseny számára minél hamarabb a legjobb megoldást kínáljuk? Miért nem elemezzük végig az elkészült, kidolgozott koncepciókat, a döntéseket miért mindig csak halogatjuk? K.E. 12