2005. április 20. szerda Az Egyesült Államok, Svájc és Szlovákia a legnagyobb nyertesek az Economist Intelligence Unit hatodik éves e-felkészültségi rangsorában Főbb megállapítások Dánia megőrizte vezető helyét 65 ország sorában, leszorítva az ismét feljövőben lévő Egyesült Államokat. Svájc, Szlovákia és az Egyesült Államok érték el a legnagyobb előre jutást a rangsorban 2004. óta. Hong Kong viszi a prímet a Csendes-óceáni térség digitális tigrisei között. A szélessávra fordított kiemelt figyelem révén a 20 első ország sokat nyert a rangsorban. A fejlődő országokat visszatartja az infrastruktúra alulfejlettsége, de sokan még így is jelentősen előre léptek. Talán első ízben azóta, hogy kipukkadt a technológiai buborék, a világgazdaság megint kezdi jól érezni magát digitális bőrében. Az információs és hírközlési technológiákra (ICT) költött pénzek megint növekedni kezdenek, a fejlett piacokon pedig ez a folyamat már némi lendületet is vett. Az emelkedő piacokon az összeköttetések kiépítése az egyének és a szervezetek hozzáférése a hangés adatkommunikációhoz továbbra is gyors ütemben halad. Időközben a szélessávú Internet hozzáférés több országban lassan eléri a kritikus tömeget és a digitális gazdaság egyéb vívmányainak a katalizátorává kezd válni. Az Economist Intelligence Unit és az IBM Institute for Business Value közösen összeállított e-felkészültségi rangsorának 2005-ös kiadása azt mutatja, hogy az egyes országok digitális fejlődésében a szélessáv egyre fontosabb szerepet játszik. Ennek eredményeképpen a világ legfejlettebb szélessávú piacai jelentős mértékben tudtak javítani a pontszámukon a 2004. év során, bár a helyezése csak néhányuknak javult. 2000. óta az Economist Intelligence Unit évente publikálja rangsorát a világ legnagyobb gazdaságainak e-felkészültségéről. Egy ország e-felkészültsége az e-üzleti környezet mércéje, olyan tényezők gyűjteménye amelyek azt jelzik, hogy az adott piac mennyire kedvez az Internet alapú lehetőségeknek. Rangsorolási módszereinket jelentősen megváltoztattuk 2005-ben: számos kritériumot újrasúlyoztunk annak érdekében, hogy meg tudjuk jeleníteni megnövekedett szerepüket az e-felkészültség meghatározásában, így például a szélessávú hozzáférést és a mobil penetrációt. Új mérési szempontokat is bevettünk az értékelésbe, mint például az innovációt és a nyilvánosan hozzáférhető vezeték nélküli hotspotokat. Az Economist Intelligence Unit az e-felkészültség kritériumait az IBM Institute for Business Value-val közösen dolgozta ki. Az e-felkészültség rangsorolása nagyon dinamikus, nyilatkozta George Pohle, az IBM Institute for Business Value globális vezetője. A vezető hely eléréséhez az e-felkészültség folyamatos javítására való törekvés, stratégiai tervezés és célirányos beruházás egyaránt szükséges, de ez még mind csak a kezdet. Az igazán nehéz rész akkor következik, amikor a vezető szerepet arra használják fel, hogy különféle állami és privát kezdeményezések ötvözése révén érdemi javulást érjenek el a magánszemélyek, a vállalkozások és kormányzat életében. Ez az a terület, ahol végső soron megjelenik a beruházás hozadéka. Az ez évi rangsor fontosabb tanulságai a következők: Európa viszi a prímet. A felső tíz helyből nem kevesebb mint hetet nyugat-európai országok szereztek meg, ezek közül is négyet a skandináv országok foglalnak el. A vezető szerep Dániáé (1. hely), Svédországé (3. hely), Finnországé (6. hely) és Norvégiáé (9. hely), olyan kulcsfontosságú területeken mint a mobil penetráció és az Internet használat. Az első kettő ezek közül iránymutató 1
szerepet játszik az e-kormányzat megvalósításában. A szélessáv fejlődése is hozzájárult ahhoz, hogy Svájc felkerült a 4. helyre, Hollandia pedig megőrizte 8. helyét. Amerika ismét felszálló ágban. Az USA a tavalyi visszaesést követően ismét a második helyet szerezte meg. Az USA nem egyszerűen felgyorsította a szélessáv elterjedését, de az ország továbbra is őrzi globális vezető szerepét a biztonságos Internet szerver penetráció és az ICT kiadások területén. Hong Kong-é a vezető szerep a Csendes-óceáni régióban. A 6. helyre feljutott, kétféle rangsorolásban a legjobb ázsiai címet megszerző Hong Kong megelőzte a 11. helyen álló Szingapúrt, köszönhetően az e-üzleti szolgáltatásoknak, a pozitív jogi és politika környezetnek és a mobil szolgáltatások fejlődésének. Dél-Korea (18. hely) továbbra is a világ legfejlettebb szélessáv hozzáférési piaca, de amikor a modellünket finomítottuk, bizonyos gyengeségeket tártunk fel az ország e-felkészültségében a védelem területén, így például az Internet biztonság hiányosnak bizonyult. Az emelkedő piacokon már készen állnak az e-felkészültség bizonyos elemei. A megfelelő e- felkészültség biztosítása érdekében a digitális gazdaság minden alkotórészének infrastruktúra, biztonság, átláthatóság, innováció és képességek meg kell lennie, a megfelelő kapcsolódásokkal együtt. A legtöbb emelkedő piac esetében az alkotóelemek sora még mindig nem teljes, de bizonyos területeken ezen országok némelyike is világszínvonalon vagy ahhoz közel áll, amire a legjobb példa Észtország (26.), Szlovénia (27.) és a Cseh Köztársaság (29.), ahol az e-kormányzati szolgáltatások nagyon fejlettek. India (49.) és Kína (54.) továbbra is az e-felkészültségi létra alsó grádicsain állnak, de egyre nagyobb mértékben hozzájárulnak a globális digitális gazdaság kifejlődéséhez komoly ICT szakembereik (India) illetve virágzó ICT gyáriparuk (Kína) révén. Globális e-felkészültségi felmérés A Közép-Kelet-Európai régió helyzetének áttekintése A Csendes-óceáni régióhoz hasonlóan, Közép-Kelet-Európában is nagy különbségek mutatkoznak az e-felkészültségi szintek között. Ez a régió ad tthont gyorsan fejlődő piacok első vonalának, olyan országokkal mint Szlovénia, a Balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia. A skála másik végén olyan országokat találunk mint Azerbajdzsán és Kazahsztán, amelyek 14 évvel a Szovjetunióból történt kiválásuk után még mindig kevés valódi előrelépést értek el az ICT szektor fejlesztésében. De még az első vonalbeli országok sem tudták felszámolni erős lemaradásukat az nyugat-európai államok e-felkészültségi mutatóihoz képest: ez vonatkozik például a széles- keskenysávú Internet penetrációra éppen úgy mint a személyi számítógépekre és digitális infrastruktúra többi elemére. A számítógépek és a világháló területén szerzett jártasság és a jogi keretrendszer fejlesztése más olyan területek, ahol a régió államainak többsége gyenge osztályzatot érdemel a régebbi EU tagállamokhoz viszonyítva. Ugyanakkor a modern hírközlési szolgáltatások terjedése az Európai Unió nyolc új tagjánál és abban a két országban (Románia és Bulgária) amelyek várhatóan 2007-ben csatlakoznak majd az Unióhoz nagyban köszönhető a távközlés politikának és az EU-val folytatott szabályozói együttműködésnek. Bár a szélessáv elterjesztésében nagy a lemaradás, a mobil előfizetők száma az olyan országokban mint Észtország, Szlovénia és a Cseh Köztársaság nagyon erőteljesen nő, és gyorsan felülmúlta az egyszerű régi telefon szolgáltatás (angol nyelvű rövidítéssel POTS) előfizetőinek számát, így a lakosság első számú beszédcélú kommunikációs eszközévé vált. Ezekben az országokban a mobil penetrációs értékek meghaladják Nyugat-Európa jelentős részének hasonló mutatóit. Trendek és legjobb gyakorlatok E-kormányzás energia A régió új EU tagállamai közül néhányan kifinomult e-kormányzati gyakorlatokat vezettek be. Észtország vezető e-felkészültségi helyezése a régióban (a 26.), nem csak a kommunikáció elterjedtségét t tükrözi, hanem a rendkívül proaktív e-kormányzat fejlesztést is. Az olyan kezdeményezések mint a 2001-ben bevezetett e-kabinet program, amelynek a célja a kormányzati döntéshozás legmagasabb szinten történő ésszerűsítése volt, egy webes alapú dokumentációs rendszer segítségével járult hozzá a fokozott adminisztráció hatékonysághoz. 2
Csehország fejlődése A Cseh Köztársaság (a 29.) az ICT költségvetés és a mobil penetrációterületén már csaknem felzárkózott a nyugat-európai országokhoz. A European Information Technology Observatory adati szerint az ország ICT piacának értéke tavaly elérte a 6,8 milliárdos értéket, ezzel lehagyta Írországot (15.), ahol piac mérete 6.2 milliárd. Ezt a növekedést részben erőteljes kormányzati kezdeményezések gerjesztették, amelyek célja az e-kereskedelem fejlődésének élénkítése volt. Amint azt fentebb megemlítettük, az ország jól szerepelt az e-kormányzat területén; például "E-trziste" programjával sikeresen alkalmazta az elektronikus piactér eszközét az állami beszerzésekben. Az e-kereskedelem lassan növekszik, de az innováció segíthet ezen a problémán. Az EU nemrégiben megjelentetett Kelet-Európai Információs Társadalmainak Mérőszámai című kiadványa közli, hogy ebben a régióban az Internet felhasználók átlagosan 10%-a már vásárolt on-line módon. A hitelkártya csalás vagy az attól való félelem - az egyik gátja az e-kereskedelem terjedésének, a régió több országát pedig a hitelkártya-visszaélések forrásának tekintik az e-kereskedelem szakértői. Ugyanakkor van egy olyan helyi innováció amely orvosolni tudja ezt a problémát, és elősegítheti a régió nagyon alacsony hitelkártya-penetrációjának növelését is. A Magyarországon (30. helyezett) kifejlesztett és elsőként az ország fő hitelkártya-kibocsátójának tekinthet ő OTP Bank által bevezetett csalásellenes szoftver évek óta SMS értesítést küld a fogyasztóknak, valahányszor megterhelik a kártyájukat. Economist Intelligence Unit e-felkészültségi rangsor, 2005 2005-ös e- felkészültségi helyezés (65-ből) 2004-es helyezés Ország 2005-ös e- felkészültségi pontszám (10-ből) 2004-es pontszám 1 1 Dánia 8.74 8.28 2 6 USA 8.73 8.04 3 3 Svédország 8.64 8.25 4 10 Svájc 8.62 7.96 5 2 Egyesült 8.54 8.27 Királyság 6 (holtverseny) 9 Hong Kong 8.32 7.97 6 (holtverseny) 5 Finnország 8.32 8.08 8 8 Hollandia 8.28 8.00 9 4 Norvégia 8.27 8.11 10 12 Ausztrália 8.22 7.88 11 7 Szingapúr 8.18 8.02 12 (holtverseny) 11 Kanada 8.03 7.92 12 (holtverseny) 13 Németország 8.03 7.83 14 12 Ausztria 8.01 7.68 15 16 Írország 7.98 7.45 16 19 Új-Zéland 7.82 7.33 17 17 Belgium 7.71 7.41 18 14 D. Korea 7.66 7.73 19 18 Franciaország 7.61 7.34 20 22 Izrael 7.45 7.06 21 25 Japán 7.42 6.86 22 20 Tajvan 7.13 7.32 23 21 Spanyolország 7.08 7.20 24 23 Olaszország 6.95 7.05 25 24 Portugália 6.90 7.01 26 26 Észtország 6.32 6.54 27 31 Szlovénia 6.22 6.06 28 27 (holtverseny) Görögország 6.19 6.47 3
29 27 (holtverseny) Cseh 6.09 6.47 Köztársaság 30 30 Magyarország 6.07 6.22 31 29 Chile 5.97 6.35 32 (holtverseny) 36 Lengyelország 5.53 5.41 32 (holtverseny) 32 Dél-Afrika 5.53 5.79 34 39 (holtverseny) Szlovákia 5.51 5.33 35 33 Malajzia 5.43 5.61 36 39 (holtverseny) Mexikó 5.21 5.33 37 34 Lettország 5.11 5.60 38 35 Brazília 5.07 5.56 39 37 Argentína 5.05 5.38 40 38 Litvánia 5.04 5.35 41 n/a Jamaica** 4.82 n/a 42 42 Bulgária 4.68 4.71 43 45 Törökország 4.58 4.51 44 43 Thaiföld 4.56 4.69 45 44 Venezuela 4.53 4.53 46 48 Szaúd-Arábia 4.38 4.38 47 50 Románia 4.19 4.23 48 41 Kolumbia 4.18 4.76 49 46 India 4.17 4.45 50 47 Peru 4.07 4.44 51 49 Fülöp-szigetek 4.03 4.35 52 55 Oroszország 3.98 3.74 53 51 Egyiptom 3.90 4.08 54 52 (holtverseny) Kína 3.85 3.96 55 56 Ecuador 3.83 3.70 56 52 (holtverseny) Sri Lanka 3.80 3.96 57 54 Ukrajna 3.51 3.79 58 58 Nigéria 3.46 3.44 59 57 Irán 3.08 3.68 60 59 Indonézia 3.07 3.39 61 60 Vietnam 3.06 3.35 62 63 Kazahsztán 2.97 2.60 63 61 Algéria 2.94 2.63 64 62 Pakisztán 2.93 2.61 65 64 Azerbajdzsán 2.72 2.43 * A 2005-ös és 2004-es pontszámok közötti lényeges különbségek főként a mi metodikánkban alkalmazott változásokat tükrözik. ** Jamaica újonnan került be az éves rangsorban, 2004-ben még nem rangsoroltuk. Forrás: Economist Intelligence Unit, 2005 Megjegyzés a szerkesztőknek Metodika: Így kalkuláltuk a pontszámokat Az e-felkészültségi helyezések csaknem 100 mennyiségi és minőségi kritérium alapján alakulnak ki, amelyeket alapvetően hat kategóriába sorolhatók. A hat kategória (és ezek súlya a modellben) az összeköttetések elterjedtsége (connectivity) (25%); az üzleti környezet (20%), az Economist Intelligence Unit üzleti környezet rangsorolása során alkalmazott 70 kritérium; elfogadottság a fogyasztók és a vállalkozások körében (20%); a társadalmi és kulturális környezet (15%); a jogi és politikai környezet (15%); illetve a támogató e-szolgáltatások (5%). 4
A rangsorolás 2000. évi kezdete óta többször is fejlesztettük és finomítottuk a módszertanunkat. Az idén több kritériumot újra súlyoztunk annak érdekében, hogy megjelenítsük fokozott jelentőségüket az e-felkészültség megítélésében, így például a szélessávú hozzáférést, illetve finomítottuk a meghatározásukat, mint például az Internet biztonság esetében. Új mérési szempontokat is bevettünk az értékelésbe, mint például az innovációt és a nyilvánosan hozzáférhető vezeték nélküli hotspotokat. Az adatok többsége az Economist Intelligence Unittól és a Pyramid Research-től származik. A minőségi kritériumokat az Economist Intelligence Unit kiterjedt, országszakértőkből álló hálózata értékeli ki, az értékelés eredményét pedig a legjobb közgazdászok vizsgálják felül. Ennél az e-felkészültségi rangsorolásnál és a korábbiaknál is az Economist Intelligence Unit együttműködött az IBM Institute for Business Value a besorolási modell kialakításában. A rangsorolásért és ennek a fehér könyvnek a teljes tartalmáért azonban kizárólag az Economist Intelligence Unit a felelős. Az Economist Intelligence Unitról Az Economist Intelligence Unit a The Economist hetilapot kiadó The Economist Group üzleti információs részlege. Több mint 500 elemzőből álló globális hálózatunk révén folyamatosan értékeljük több mint 200 ország politika, gazdasági és üzleti viszonyait, és előrejelzéseket készítünk ezekről. Mint a világ vezető szolgáltatója az ország információk területén, segítjük a gazdasági vezetőket a jobb üzleti döntéseket meghozatalában azzal, hogy időszerű, megbízható és pártatlan elemzéseket készítünk a világon uralkodó piaci trendekről és üzleti stratégiákról. Az IBM Institute for Business Value-ról Az IBM Institute for Business Value tényalapú stratégiai tanulmányokat készít az üzleti élet vezetői számára kritikus iparág-specifikus illetve több iparágat átfogó témákról. Az Business Consulting Services (IBM Üzleti Tanácsadási Szolgáltatások) részét képező Intézet az IBM világszerte tevékenykedő tanácsadóinak segítségével azonosítja a globális érdeklődésre számot tartó kérdéseket és olyan gyakorlati ajánlásokat dolgoz ki, amelyek helyi szinten is jól alkalmazhatók. Több mint 160 országban tevékenykedő tanácsadóival és szakértőivel az IBM Business Consulting Services a világ legnagyobb tanácsadó szolgáltató szervezete. Ez a tanulmány részét képezi az IBM Business Consulting Services azon elkötelezettségének, hogy előre tekintő iparági és üzleti szempontokat dolgozzon ki, és hogy segítsen a vállalatoknak és az iparágaknak jövőjük átformálásában. További információkért kérjük, látogasson el erre a webhelyre: www.ibm.com/bcs. 5