A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása



Hasonló dokumentumok
Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

A magyarországi termőhely-osztályozásról

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés júniusi 28-i ülésére

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

1 KTT EF Erdősítés elegyfafajai: 3 GY GY vált. mód: Erdősítés célállománya:

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

Az erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Fontos társulástani fogalmak

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

ERDÉSZET Erdőtelepítés

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatal

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

5f!J. számú előterjesztés

Lakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

ELEGYES FAÁLLOMÁNYOK SZERKEZETI TÉNYEZŐINEK HATÁSA A FATERMÉSRE

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

5 év elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

Orosháza jelentősebb zöldterületei

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP )

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

Csépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter

4. Tematikus csoport: Termőhely változásának hatása a fatermésre

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

15/1991. (XII. 24.) KTM rendelet a Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület létesítéséről

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

A természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el.

LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt.

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata

TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, január 18.

NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők

Természetvédelem erdőterületeken

Átírás:

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu

Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány Természetes folyamatok Távlati tervek, lehetőségek

Helyszíni és domborzati adottságok Pilis hegység déli lába (talajképző kőzet) Kenyérmezői patakvölgy Bányászat Változatos domborzati formák 051/32 hrsz terület jellemzői

Termőhelyi állapot Kocsánytalan tölgyes, ill. cseres klíma Változó kitettség Változó mikroklíma Vízviszonyok korlátozottak Váztalajok, fekete rendzina, barna rendzina Termőréteg sekély A termőhely befolyásolja az erdőállományt

Az erdőállomány A terület erdőállományai nem szerepelnek elkülönülten az országos erdőállomány adattárban. A bányászat megszűnése óta nincs a területen számottevő emberi zavarás. Az erdőterületen természetes állapotokat figyelhetünk meg, jelenleg nincs emberi beavatkozás

Az erdőállomány Termőhelyől függően változatos erdőkép Sziklagyepek Felnyíló erdők (sziklaerdők) Cseres kocsánytalantölgyesek Cseres molyhos tölgyesek Szukcessziós terület

Az erdőállomány Sziklagyepek (igen gyenge termőhely) A védett élőhely Termelési cél: talajvédelem egyéb hasznosítást kerülni kell Társulások: mészkő-dolomit sziklagyep, Sok védett növény és állatfaj

Az erdőállomány Felnyíló erdők (sziklaerdők) Termelési cél: talajvédelem. Fafajok: virágos kőris, cser, molyhos tölgy. Korosztályviszonyok: 75 éves. Vágásérettségi viszonyok: a véghasználati kor 80-90 év. Záródásviszonyok: 50 % átlagban. Állomány minőség: A gyenge termőhelyi viszonyok miatt alakultak ki a karsztbokorerdők a fák minősége gyenge.

Az erdőállomány Cseres kocsánytalantölgyesek: Termelési cél: talajvédelem, fatermesztés Fafajok: cser, kocsánytalan tölgy, virágos kőris Korosztályviszonyok: 50-70 éves Vágásérettség: véghasználati kor 80-90 év. Záródásviszonyok: 80 % átlagban. Állomány minőség: a kőrisek általában mag eredetűek, a cserek és tölgyek vegyes korúak, vannak mag és sarj eredetűek. A kocsánytalan tölgyek jó növekedésűek. A termőhelyi viszonyok miatt közepes minőséget találunk.

Az erdőállomány Cseres molyhos tölgyesek Termelési cél: talajvédelem, fatermesztés Fafajok: cser, virágos kőris, molyhos tölgy Korosztályviszonyok: 50-70 éves Vágásérettség: a véghasználati kor 80-90 év. Záródásviszonyok: 75 % átlagban. Állomány minőség: a kőrisek általában mag eredetűek, a cserek vegyes korúak, vannak mag és sarj eredetűek. A termőhelyi viszonyok miatt már közepes minőséget is találunk.

Az erdőállomány Szukcessziós terület (meddők, aprózódott anyag miatt gyors erdősülés várható) Termelési cél: talajvédelem Fafajok: virágos kőris, rezgő nyár, szürke nyár Korosztályviszonyok: 20 éves Vágásérettség: a véghasználati kor 80 év. Záródásviszonyok: 80 % átlagban. Állomány minőség: a fiatalos sűrű növekedésű, így a törzsminőség is megfelelő az erőteljes lejtő miatt görbe sarjakat is találunk

Természeti folyamatok Az elkülöníthető területeken más folyamatok játszódnak le Folyamatos dinamikus változás A távlati terveket a hosszú távú célok határozzák meg

Természeti folyamatok Sziklagyepek: Jelen állapotában különösebb veszélyforrás nincs Védelemre érdemes fajgazdag társulás Az élőhely megőrzésre kell törekedni Várható a szegélyek felől meginduló cserjék szukcessziója, a távlati terveket befolyásolja Az élőhely megőrzése miatt időnként be kell avatkozni

Természeti folyamatok Felnyíló erdők (sziklaerdők) Dinamikus állománykép változás Mozaikos szerkezet miatt a záródáshiányos részek aránya átmenetileg csökkenhet A kor következtében bizonyos részeken az állományalkotó fák elszáradhatnak

Természeti folyamatok Cseres kocsánytalantölgyesek Jó termőhelyű terület A faállomány újulati szintjében minden állományalkotó fafajt megtalálunk Folyamatos a száradás és a felújulás Készletgondozó használat célszerű

Természeti folyamatok Cseres molyhos tölgyesek A virágos kőris, cser folyamatosan újul A fényviszonyok elsődlegesek Az állomány dinamikája miatt folyamatos a száradás és a felújulás. Készletgondozó használat célszerű

Természeti folyamatok Szukcessziós terület Az aprózódott kőzet miatt várható a folyamatos erdősülés A rezgő nyár, virágos kőris mindenhol újul, cser újulat helyenként Sok védett lágyszárú megjelent

Távlati tervek, lehetőségek Erdőgazdálkodás (parkerdő) Természeti érték megőrzés Természeti bemutatóhely Ember és természet kapcsolatának vizsgálata Bányaterület és csatlakozó létesítmények kérdése

Távlati tervek, lehetőségek Erdőgazdálkodás (parkerdő) A jó termőhelyű területeken Csak a növedéknek megfelelő famennyiség vehető ki Az újulatot figyelembe kell venni Lékek nyitásával és újulattól függő bővítésével lehet kezelni az erdőkép folyamatos fenntartását Közjóléti fejlesztések

Távlati tervek, lehetőségek Természeti érték megőrzés A sziklagyepek és a karsztbokorerdők területén A sziklagyepek beerdősülésének megakadályozása lényeges kérdés A kiszáradó fák egy része eltávolítható. A kiszáradó cserjéket csak az egyéb munkákkal összefüggésben kell eltávolítani Közjóléti fejlesztések

Távlati tervek, lehetőségek Természeti bemutatóhely Az elkülöníthető területek bemutatása erdei iskola keretében A különböző területekről információs táblákat ki kell helyezni (támogatás) A bányaterületen kőzetek bemutatása Bányászati emlékek

Távlati tervek, lehetőségek Ember és természet kapcsolatának vizsgálata Kutatási programok indítása a természetes erdőkezeléssel összhangban Egyes területeken kutatási céllal csak a természeti folyamatokat működtetni, emberi beavatkozás mellőzésével A szukcesszió vizsgálata a meddőkön, gyepeken, bokorerdőkben

Távlati tervek, lehetőségek További célok, lehetőségek feltárása a bányával kapcsolatban Vissza kell adni a természetnek, vagy nem? A meddőhányók sorsa Rekultivációs kérdések Lerombolt betonlétesítmények további tennivalót kívánnak Bányászati bemutatóhely Ásványtani bemutatóhely

Köszönöm a figyelmet A természet titkainak megfigyelése a mi dolgunk, de a természet működése a természet dolga, nekünk elég csak rácsodálkozni a titokra.