➊ ➋ ➌ ➍ ➎ ➏ A jövõ vajon a gyermekeinké? Bizonyítsuk be, hogy igen! Már ma lássunk hozzá annak megváltoztatásához, hogy városunk miként halad elõre a jövõ generációival Vizsgáljuk meg a gyermekek számára kialakított tömegközlekedési viteldíjakat. Valóban kedvezményesek? Hány éves korukig utazhatnak a gyerekek ingyenesen? Nézzük meg azoknak a baleseteknek a statisztikáit, amelyeknek gyerekek is részesei voltak saját városunkban az elmúlt tíz év folyamán ill. elsõ gyermekünk megszületése óta, ha elmúlt már tíz éves. Gondoljuk végig, hogy hány olyan utca van és összesen milyen hosszúságban, ahol a megengedett maximális sebességet hozzáigazították a gyerekek jelenlétéhez (vagyis 30 km/h). Gyûjtsünk össze általános dokumentumokat a gyerekek közlekedésérõl. Kérjünk meg valakit arra, hogy vezessen végig minket a megfelelõ internetes oldalakon. Levélben keressük meg városunk valamennyi iskoláját és küldjünk számukra egy példányt ebbõl a brosúrából. Javasoljunk találkozót azokkal az iskolákkal, amelyek csatlakozni kívánnak hozzánk olyan megfelelõ feltételek ➐ ➑ ➒ ➓ megteremtésének aktív támogatása céljából, amelyek révén a gyermekek önállóan közlekedhetnek (e füzet megrendeléséhez lásd a 34. oldalt). Válasszuk ki azokat a meglévõ kampányokat, amelyek megfelelõen alkalmazhatók városunk esetében is (ld. 51. o.). Jelöljük ki munkacsoportunk egy tagját, aki az iskolába járás útjai -ért felel és bízzuk meg elõször is azzal, hogy végezzen felmérést a diákok körében (ld. 21. és 58. o.). Jelöljük ki munkacsoportunk egy tagját, aki a gyerekek és közlekedés felelõse és bízzuk meg egy olyan munkacsoport elsõ találkozójának megszervezésével, amelynek tagjai közt szerepelnek városunk tervezési szervezeteinek, egy közúti biztonsági intézetnek, az oktatási szektornak, szülõi egyesületeknek, és a fiataloknak a képviselõi (ifjúsági mozgalmak, ifjúsági központok, stb.), az egészségügyi szektor és az önkéntesek képviselõi (ld. 21. o.) Határozzuk el gyermekparlament és ifjúsági parlament létrehozását. 14 7 KH-32-00-031-EN-C közlekedõ gyerekek közlekedõ gyerekek AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS KIADVÁNYAINAK HIVATALA L-2985 Luxembourg ISBN 92-894-1887-7 EURÓPAI BIZOTTSÁG
Közlekedõ gyermekek
Terjesztés: Európai Bizottság, Környezetvédelmi Fõigazgatóság, Fax: (32) 22 96 95 54 E-mail: env-pubs@cec.eu.int Koordinálás: C. Bochu (Környezetvédelmi Fõigazgatóság) e-mail: claude.bochu@cec.eu.int Szöveg, szerkesztés: U. Schollaert Átdolgozás: M. C. Coppieters (ECF), J. Dekoster (Ligue des familles), A.Tsouros and F. Racioppi (OMS) Koncepció és formaterv: C. Hilgers, N. Munarriz (EUR-OP) A fotókat készítette: a tervezõ és a szerzõ; köszönetnyilvánítás a következõk részére Transport 2000 (8. o.), Pro Vélo (12. o.), Martin Leuzinger/VCS (Burgdorf, CH; 25., 28., 29. o.), Evoßus Austria (p. 27), Verkehrs-Club der Schweiz VCS [Svájci Közlekedési Klub] (28. o.), Verkehrs-Club-Österreich [Osztrák Közlekedési Klub] (30. o.), Sustrans (30. o.), Ecole Van Belle (Anderlecht) (36. o.), Luc Degraer/GRACQ (35. o.), Sustrans (35. o.), Jacques Varlet/Energie-Cités (37. o.), Municipalité de Larissa (42. o.), Vélo Québec (43. o.) A következõ gyerekek rajzai a Green Week 2001 [2001. évi Zöld Hét] versenyrõl: Denise Aßmann, Jessica Franke, Tanja Galdipuor, Kevin Löffer, Eleni Pantzartzi, Raffaele Scarlatti, There Schulz, Sofia Sironi. A 32. oldalon látható rajz: Erik Liebermann Köszönjük Alessandro Yano-nak az együttmûködést Nagyon sok további információ található az Európai Unióról az Interneten. Ez a cím az Európa szerveren keresztül érhetõ el (http://europa.eu.int). A lajstromba vett adatok a jelen kiadvány végén találhatók meg. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2002 ISBN 963 86641 0 X Európai Közösségek, 2002 A sokszorosítás csak a forrás tudomásul vétele esetén engedélyezett. Elõször angolul kiadva Kids on the move címmel az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Irodájának gondozásában Magyar kiadás Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2004
Közlekedõ gyermekek EURÓPAI BIZOTTSÁG Környezetvédelmi Fõigazgatóság
4 Margot WALLSTRÖM az Európai Bizottság környezetvédelemért felelõs tagja
5 Elõszó HHa Ön helyi politikus, tanár, iskolaigazgató, szülõ vagy egyszerûen csak felelõsséget érez a saját környezetében zajló változások iránt, vagy aggódik az Európában élõ 90 millió gyermek közlekedése és egészsége miatt, akkor ez az új kiadvány Önnek szól. Ugyanazt az eget látjuk, ugyanazt a szelet érezzük és ugyanazt a vizet élvezzük, mint saját gyermekeink. A felnõttekhez hasonlóan a gyermekek is szenvedõ alanyai annak a hatásnak, amelyet a környezetszennyezés gyakorol a levegõre, amelyet belélegzünk és a vízre, amit megiszunk. A gyermekek azonban nem kis felnõttek. Nem egy esetben nagyobb mértékben ki vannak téve a környezeti állapotok romlása hatásainak, különösen a nagyvárosok szegény lakta övezeteiben és ezért magasabb árat fizetnek a tarthatatlan fejlõdés miatt. A gyermekek azonban nem pusztán csak napjaink állapotainak ártatlan áldozatai. Jórészt kiaknázatlan lehetõséget képviselnek ahhoz, hogy érdemes legyen jobb és egészségesebb környezetet teremteni. Személyes tapasztalataim alapján megerõsíthetem azt, hogy a gyermekek menynyire elhivatott szerepet tölthetnek be a környezet védelmében. Annak ellenére, hogy számos nemzetközi nyilatkozat hangzott el és egyezmények kerültek aláírásra, a gyerekek és a fiatalok rendszerint nem vesznek részt aktívan a tervezési és döntéshozatali folyamatban. Csekély lehetõségük van arra, hogy befolyásolják a jelent vagy alakítsák a jövõt. Más szóval, nekünk felnõtteknek óriási a felelõsségünk olyan felelõsségrõl van szó, amelyet az eddigieknél jóval komolyabban kell vennünk. annak érdekében, hogy még jobban megismerjék a gyermekek közlekedéssel és környezettel kapcsolatos szükségleteit. Néhányan közülük megkíséreltek megfordítani egy nem régóta tapasztalható különösen szerencsétlen tendenciát, nevezetesen azt, hogy az elmúlt 10 év folyamán az iskolába kerékpáron vagy gyalog járó gyermekek száma drasztikusan lecsökkent. Remélem, hogy ezek a példák hasznosnak bizonyulnak Önök számára. A jelen kézikönyv rávilágít egy olyan kezdeményezésre, amelyet jómagam indítottam el pár évvel ezelõtt számos érdekelttel együttmûködve: az évenkénti Európai Autómentes Napról van szó, amelyet szerte Európában több száz városban és nagyvárosban rendeznek meg szeptember 22-én. Ez lehetõséget ad a gyermekek számára ahhoz, hogy egyrészt megismerjék azt a vitát, másrészt részeseivé váljanak annak a vitának, amely arról folyik, hogy miként lehet szembehelyezkedni a mindennapi életüket érintõ egyik legnagyobb kockázat a forgalom kihatásaival. Ezt a napot a gyermekek is szeretik, mivel még ha csak egyetlen napig is, élvezhetik a nagyvárosban való mozgás szabadságát anélkül, hogy állandóan figyelmeztetnék õket a motorizált forgalom veszélyeire. Úgy gondolom, hogy gyermekbarát környezetet kell megteremtenünk. A gyermekek a környezet jövõbeni gyámjai. Õk a holnap döntéshozói. Ami jó a mi gyermekeinknek, az jó a társadalomnak és a bolygónak is. A jelen kézikönyv néhány a gyakorlatban is használható példát tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatok és iskolák mit tettek
7 TARTALOM NÉHÁNY PÉLDA GYERMEKEK ÉS FIATALOK A VÁROSI KÖRNYEZETBEN Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a gyermekek és fiatalok nagy többsége városban él. Itt könnyen elérhetõ módon használhatják ki a városaink és nagyvárosaink kínálta gazdag és változatos lehetõségeket, akkor, amikor személyes igényeiket óhajtják kielégíteni. Az összes utazások 15-20 %-át a fiatalabb generáció a teszi meg! Mégis túlságosan gyakran fordul elõ az, hogy városainkat és nagyvárosainkat mintha úgy tervezték volna meg, hogy figyelmen kívül hagyták a gyerekeket és fiatalokat. Az egészséges felnõttek által legjobb esetben más egészséges felnõttek számára megtervezett közterek és közlekedési módok nem veszik tekintetbe a gyermekek szükségleteit, csakúgy, mint az egyéb kisebbségek szükségleteit sem. Ez veszélyt jelent a gyerekek önállóságára nézve és súlyosan érinti fejlõdésüket és jólétüket. A környezet állapotának romlása különösen égetõ problémának tekinthetõ a városokban és a nagyvárosokban, ahol a légköri és zajártalmak súlyos gondokat jelentenek az európaiak számára. Ma már tudatában vagyunk annak, hogy a gyermekek nem egyszerûen csak kis felnõttek: õk jóval érzékenyebbek a környezetszennyezés hatásaira, mint a felnõttek. Minden eddiginél sürgetõbb annak szükségessége, hogy a helyi hatóságok intézkedéseket tegyenek a környezet minõségének helyreállítására. 10. oldal: MIT LEHET TENNI? ogyan vehetjük megfelelõen Hszámításba a gyerekeket? Vajon megoldhatatlan helyzet elõtt állunk? Elképzelhetõ-e egy olyan környezet, amely a gyermekeket szívesen látunk elvén alapszik? A döntéshozóknak és a helyileg megválasztott képviselõknek valójában számos választási lehetõségük van, valamint temérdek eszköz áll rendelkezésükre. Természetesen mindenekelõtt az iskolába járás jut az eszünkbe. Ezt a szemléletmódot indokolja az a tény, hogy itt olyan nap mint nap megtett utazásokkal foglalkozunk, amelyek nagy számú gyerek együttes közlekedésére ill. világosan meghatározott célállomásokra összpontosítanak. Egy fogalmi leírás segít Önöknek abban, hogy világosabb képet kapjanak errõl az igen eredményes szemléletmódról, amelyre bõségesen találhatók példák. Nem szabad azonban tovasiklanunk azon tény fölött, hogy a gyerekek és fiatalok által megtett utak nagy része nem az iskolához kötõdik (iskola utáni tevékenységek, sport, a szabadidõ eltöltése, látogatások, játékok, stb.) z e fejezetben bemutatott esetek Ajól példázzák azt, hogy a helyhatóságok milyen mértékig tudják alkalmazni a gyermekeket szívesen látunk elvet azáltal, hogy a figyelmet kifejezetten a gyerekek és fiatalok szükségleteire irányítják. Ez terjedhet a gyerekeknek a városi tervezésbe és eszközök formatervezésébe való bevonásától kezdve egészen a gyerekek javát szolgáló pozitív diszkriminációs intézkedésekig! A tömegközlekedési vállalatok az Internet segítségével próbálhatják meg rávenni a gyerekeket arra, hogy õket vegyék igénybe, vagy tanfolyamokat szervezhetnek azzal a céllal, hogy megtanítsák a gyerekeket, hogyan kell a legelõnyösebben igénybe venni a hálózatukat! A helyi rendõrség életnagyságú tankörökké alakíthatja át a közvetlen környezetet, amikor is a gépjármûvezetõk a kísérleti nyulak szerepét töltik be! Végtére is, ha leleményességre van szükség, mindössze annyit kell tennünk, hogy megkérdezzük magukat a gyerekeket... FORRÁSOK Számtalan olyan (városi és nagyvárosi, polgári stb.) egyesület létezik a gyermek jogainak védelmének céljával, amely támogatással szolgálhat. Ez a fejezet említést tesz rengeteg olyan kiadványról, CD-ROM-ról és internetes web-helyrõl, ahol megtalálhatók azok az érvelések és ötletek, amelyek biztosítani hivatottak az eredményes és gyors elõrehaladást akkor, amikor fenntartható fejlõdést kívánunk megvalósítani saját településünkön. 20. oldal 38. oldal 50. oldal
8 Milyen jogok illetik meg gyermekeinket?
9 BEVEZETÕ MILYEN JOGOK ILLETIK MEG GYERMEKEINKET? Az Önök véleménye szerint a városokban és nagyvárosokban a gyermekeknek szánt játéklehetõségek biztosítása hogyan viszonyul ahhoz, hogy a helyhatóságok milyen jelentõséget tulajdonítanak a parkolási és forgalmi lehetõségeknek? Mi a véleményük a gyerekek mozgásszabadságra és olyan helyek elérhetõségére vonatkozó jogairól, ahol alakíthatják társadalmi és kulturális életüket, ismereteiket és fizikai jólétüket? Létezik-e olyasmi, ami a gyermekek önálló közlekedéshez fûzõdõ jogaként fogalmazható meg? És ez a jog milyen súllyal esik latba akkor, ha figyelembe vesszük a felnõttek által választott lehetõségeket, akik mindenhová, olykor bármilyen áron, autóval kívánnak eljutni? Bizonyos dolgokhoz nem kell kommentárt fûzni: mindannyian tisztában vagyunk azokkal a kötelezettségeinkkel, amelyek arra irányulnak, hogy megóvjuk gyermekeinket az embertelen bánásmódtól, a szexuális zaklatástól és a gazdasági kizsákmányolástól. Természetesen alapvetõ dolognak tekinthetõ az, hogy meg kellene védenünk egy gyermek erkölcsi, szellemi és fizikai sértetlenségét azokkal a személyekkel szemben, akik hatalmuknál fogva ártani akarnak ennek a gyermeknek. Indokolt lenne például az oktatáshoz fûzõdõ garantált jog biztosítása is. Az ENSZ 1989-ben elfogadott, a Gyermek Jogairól szóló Egyezménye kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy számos alapvetõ jogot illetõen közmegegyezés jött létre. Sajnos a mozgás joga még nem tartozik ezek közé. Ha azonban figyelmen kívül hagyjuk ezeket az alapvetõ jogokat, akkor mi a célunk azzal, hogy a felnõtt világ által gyakorolt hatalmat arra használjuk fel, hogy saját prioritásainkat és követelményeinket juttassuk érvényre saját gyermekeink elvárásainak, sõt egészségének és jólétének terhére? Az Egyesült Királyságban 1997-ben egy szombati napon a nyolc esztendõs Darren közúti közlekedési baleset áldozata lett, amikor kerékpárral barátjához indult. Országos szintû kampány indult olyan aktivisták szervezésében, akik segíteni kívántak az említett katasztrófa miatt feldúlt szülõknek azt követõen, hogy a kérdéses autóvezetõ biztosítótársasága azzal próbálkozott, hogy bíróság elõtt juttassa érvényre az autóvezetõ jogait, ám végül sikerült jobb belátásra bírni a biztosítótársaságot. Milyen jogokról van szó? Jog annak feltételezésére, hogy fennáll a szülõk részérõl tanúsított gondatlanság vélelmezése annak alapján, hogy meggondolatlanul jártak el akkor, amikor egy ilyen fiatal gyermeket egyedül elengedtek, kerékpáron és sisak nélkül. Ha tehát nem vagyunk elõvigyázatosak, akkor a szülõk lesznek azok, akiket el kell ítélni hibáztató és erkölcsileg magyarázó módon azért, hogy nem gondoskodtak kísérõrõl, olyan közlekedési eszköz használatát engedélyezték, amely nem megfelelõnek tekintendõ és azért, hogy elmulasztottak védõfelszerelést biztosítani. Ezzel szemben csendben keresztül siklanak az autóvezetõ vigyázatlanságán ill. figyelmetlenségén, a megfelelõ kerékpárbarát felszerelések hiányán vagy a sebességkorlátozó intézkedéseken: a környezet úgy ahogy van, balszerencse a gyerekekre nézve. Az effajta logika szerint minden gyalogosnak hamarosan sisakot kellene viselnie és az összes kerékpárost védõ karosszériába kellene bezárni. Mi a helyzet az Önök városában ill. nagyvárosában? Hány gyermek esik áldozatul közúti közlekedési baleseteknek évente? Hány gyermeket tiltanak el attól a lehetõségtõl, hogy szabadon járjon-keljen vagy játszhasson?
10 Gyermekek és fiatalok a városi környezetben Újra kell gondolnunk a várost a gyerekek szemével, egy méter tíz centi magasságból nézve Walter Veltroni, Róma polgármestere
11 I. FEJEZET GYERMEKEK ÉS FIATALOK A VÁROSI KÖRNYEZETBEN Az Európai Unió országaiban a lakosság 70-80 %-a városi területeken él. A gyerekek és fiatalok nagyjából 70-80 %-a vagy megtalálja, vagy nem találja meg a személyes kiteljesedéséhez szükséges megfelelõ feltételeket, attól függõen, hogy a városi környezetet ezeknek a gyerekeknek és fiataloknak a szem elõtt tartásával tervezték-e meg. A városok és nagyvárosok természetesen olyan ideális helyek, ahol a gyermekek továbbfejlõdhetnek, mivel itt található a szolgáltatások többsége és az õ igényeiket kielégítõ intézmények nagy része. Másrészrõl azonban a városok és nagyvárosok ellenségesnek tûnhetnek azoknak a gyerekeknek és fiataloknak a szemében, akik gyakran úgy érzik, hogy ki vannak rekesztve azokról a nyilvános helyekrõl és közlekedési eszközökrõl, amelyeket nagyrészt a felnõttek igényeinek és a gépjármûveknek megfelelõen terveztek meg és ezekhez igazítottak hozzá.. Fiatalok: a lakosság egy ötöde, akiknek a közlekedést illetõen gyaloglásra, kerékpározásra, tömegközlekedésre kell hagyatkozniuk... vagy szülõi taxis szolgáltatásra. SÜRGETÕ KÉRDÉSEK A gyermekek és a legfeljebb 18 éves fiatalok az Európai Unióban a lakosságnak csak valamivel több mint 21 %-át képviselik, amely számadat országonként 15-24 % közötti eltéréseket mutat. Ha ebbe beleszámítjuk a végzõs fiatalok életkorát is, amely többé-kevésbé egybeesik azzal az életkorral, amikor jogosítványt lehet szerezni, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a nem autóval járó felnõtteket nem számítva Európa állampolgárai egyötödének közlekedése teljes mértékben gyaloglásból, kerékpározásból vagy tömegközlekedésbõl... ill. adott esetben a szülõ gépjármûvének igénye vételébõl áll. A gyerekek és fiatalok által kialakított szokások általában felnõttkorban is megmaradnak. Amennyiben úgy oktatják õket, hogy a szülõi autóra hagyatkozó közlekedési feltételeket ill. olyan környezethez kötött közlekedést vegyenek természetesnek, amely a gépjármûvet részesíti elõnyben, akkor a holnap ezen állampolgárai természetes tendenciának fogják tekinteni az autót, mint hivatkozási pontot. Még ha így is áll a helyzet, nem lehet mellõzni azt a tényt, hogy a gyermekek és fiatalok közlekedéshez való joga problémát jelent. Az emberek azért járnak-kelnek városaikban ill. nagyvárosaikban, hogy különbözõ helyekre jussanak el, árukat és szolgáltatásokat vásároljanak, polgári tevékenységekben vegyenek részt, gazdagítsák társadalmi és kulturális életüket, vagy hogy
12 Gyermekek és fiatalok a városi környezetben Az utazás tíz közül négy esetben az iskolához kapcsolódik. Iskolába járás Egy York városa által végzett, 15 500 iskolás gyerek (az iskolások 66 %-a) bevonásával készített felmérés számos érdekes eredményre derített fényt. Az általános iskolások esetében a tanulók 34 %-át autóval viszik az iskolába, ám csupán csak 15 %-uk kedveli ezt a közlekedési módot. Összesen 40 %-uk kerékpárral szeretne iskolába járni, jóllehet, csak 3 %-uk veszi igénybe ténylegesen is ezt az eszközt. A középiskolásoknál a tanulók 15 %-át viszik autóval az iskolába. Ezeknek a fiataloknak a viselkedése azonban már szoros kapcsolatban áll azzal, hogy a felnõttek elõnyben részesítik a könnyû életmódot és kényelmet: csaknem 20 %-uk az autót választaná kedvelt közlekedési eszközként. Másrészt annak ellenére, hogy 8,5 %-uk jár jelenleg biciklivel, ennek a közlekedési eszköznek a használata 15 %-ra is emelkedhet. Arra a kérdésre, hogy az iskolába járásnál mit nem szeretnek a leginkább, az általános iskolások közel 60 %-a mindenekelõtt amiatti aggodalmát fejezte ki, hogy túlságosan nagy a forgalom az utakon, hogy az autók túl gyorsan mennek ill. hogy félnek a balesetektõl. A középiskolásoknál a tanulók 48 %-a mondta el, hogy túl nagy a forgalom, jelezve ezzel, hogy õk a saját autót szintén az iskolába járás legfõbb problémájának tartják. oktatási, szellemi, szakmai ill. mûvészeti képzésben részesüljenek valamint sportot és fizikai tevékenységet stb. folytassanak. A fiatalok esetében a város és nagyváros elérhetõségének joga annál is inkább döntõ fontosságú, mivel éppen ezek a fiatalok azok, akiktõl függ a mi társadalmunk gazdasági és társadalmi jövõje. Annak érdekében, hogy olyan felnõtteket produkáljunk, akik maradéktalanul részt tudnak venni a jövõ építésében, elengedhetetlen az, hogy garantáljuk számukra a saját életük lehetséges építõelemeihez való könnyû hozzáférést. A gyerekek és fiatalok gyakran olyan városi környezettel szembesülnek, amely csak csekély mértékben veszi figyelembe közlekedési szükségleteiket. A városokban és nagyvárosokban, ahol a tevékenységek a legkiterjedtebbek és legváltozatosabbak, ezek önálló elérésének lehetõségeit olyan közlekedési politika korlátozza, amelyet a felnõttek, különösen pedig az autót használó felnõttek szükségletei, szokásai és eszközei diktálják. KÖZLEKEDÕ GYERMEKEK ÉS FIATALOK Az összes megtett utazások 15-20 %-ának gyermekek és fiatalok (5 és 18 év közöttiek) a résztvevõi. Ez a százalékarány hozzávetõlegesen megfelel az általuk képviselt lakosság arányának. Hétköznapokon tíz utazás közül hét az iskolával áll összefüggésben. Ha ehhez hozzászámítjuk a hétvégéket és ünnepnapokat is, akkor kiderül, hogy az iskolába járás többé-kevésbé a kikapcsolódás célzatú utazásokkal (feltételezve azt, hogy három gyerek közül kettõ vesz részt iskola utáni tevékenységekben) vagy magán célú utazásokkal (orvos felkeresése, családi ill. baráti látogatások, stb.) megegyezõ kategóriába sorolható, vagyis ez tíz közül négy utazást jelent. A gyerekek egyre gyakrabban járnak felnõtt kísérõvel vagy felnõtt által vezetett személyautóval. Az Egyesült Királyságban például az 5-10 évesek között kilencbõl csak egy gyerek jár kísérõ nélkül iskolába, a 10 évvel ezelõtti ötbõl egy arányhoz képest. Az Egyesült Királyság Közlekedési, Helyhatósági és Térségi Minisztériumának (DETR) becslései szerint a reggeli csúcsforgalom csaknem 20 %-a annak tudható be, hogy a gyerekeket autóval viszik az iskolába. Egy, a 25 és 49 év közötti francia nõk körében végzett felmérés szerint és annak ellenére, hogy 74 %-uk azt állítja, hogy az iskola legfeljebb 5 km-re van a lakástól, 46 %-uk rendszeresen autóval viszi iskolába a gyerekeket. Ez utóbbiak közül azonban tíz közül körülbelül három jelezte azt, hogy tökéletesen elfogadható alternatív megoldást tudnának találni abban az esetben, ha nem lennének képesek autóval elvinni gyerekeiket az iskolába, vagy valaki mással szállíttatnák oda õket. Luxemburgban arra az eredményre jutottak, hogy a felnõttek (18 évesek és ennél idõsebbek) által megtett összes utazások 9,5 %-a a kíséret kategóriájába tartozik; kétségbevonhatatlan tény, hogy a kísérõvel ellátottak túlnyomó többsége gyerek, mivel a kíséret -nek minõsülõ utazások háromnegyedét 25 és 44 év közötti felnõttek, azaz szülõi korban lévõ személyek teszik meg.
13 KÖRNYEZETÜKÉRT AGGÓDÓ ÁLLAMPOLGÁROK Az európaiak szemében a helyhatóság az a hatósági szint, amelynek a legnagyobb szerepet kellene játszania a környezetvédelem biztosításánál: az európaiak 29 %-a a helyhatósági szintû cselekvésre helyezi a legfõbb hangsúlyt, 22 %-uk az országos szintû cselekvést részesítené elõnyben és 7 ill. 24 %-uk az európai ill. nemzetközi szintû cselekvésnek adna prioritást. 1995. és 1999. között azonban csökkent az európaiak bizalma a közhatóságok iránt, ugyanis kétségbe vonták azt, hogy hatékonyan tudnának fellépni a környezet védelme érdekében. Ezzel egy idõben az Európai Unió állampolgárai, különösen pedig a városokban és nagyvárosokban élõk egyre nagyobb aggodalmuknak adnak hangot környezetük állapota és annak jövõbeni fejlõdése miatt. Az emberi lakóhelyhez társuló környezeti feltételekkel összefüggõ aggodalom 10 indoka közül a két legfontosabb indok erõteljesen a városi környezetet állítja a középpontba: egyrészt a gépjármûforgalom tömegét, másrészt pedig a levegõ minõségét. A zaj az ötödik helyet foglalja el a vidék lakossága által elõidézett hulladékok és károk problémái után. A levegõ minõsége, amely 1995-ben csak az ötödik helyen állt az európaiakat elsõdlegesen foglalkoztató aggodalmak lajstromán, 1999-ben a lista legelejére ugrott. GYERMEKEK VESZÉLYBEN Az európaiak az egészséget második legnagyobb általános gondjukként jelölik meg az erõszaktól való félelmük után (a válaszok 66 ill. 79 %-a). Egy 11-es listából a környezet az ötödik helyen szerepel az elsõdleges gondjaik között (a válaszok 45 %-a). A légszennyezettség általánosságban az egészségre nézve kézzelfogható veszélyként nyert elismerést, ám a zajártalomra is egyre inkább úgy tekintenek, mint amely egészségünket ill. jólétünket illetõen veszélyként leselkedik ránk. Annak ismeretében, hogy a gyermekek a felnõtteknél általában érzékenyebbek a környezetszennyezésre és hogy a tiszta levegõ iránti igényük mindennél jelentõsebb, mivel szervezetük ekkor van a leggyorsabb fejlõdésben, aligha vonható kétségbe, hogy az európaiak által az egészséggel összefüggõ problémák miatt érzett aggodalmak minden bizonnyal hangsúlyosabbak akkor, ha saját gyerekeikrõl van szó. Manapság aligha lehet elvitatni azt, hogy a szennyezett levegõ károsítja az egészséget és hogy az emberek általánosságban véve, még ha egyes körökben vonakodva bár, de kiállnak az általános egészségmegõrzõ intézkedések mellett, még akkor is, ha ezek elkerülhetetlenül bizonyos közlekedési szokások megváltozásával járnak együtt. A józan ész diktálta követelményeken kívül a jelek szerint megcáfolhatatlan gazdasági indokai kell, hogy legyenek annak is, hogy bátran megküzdjenek a nehézségekkel: Svájcban a Környezetvédelmi Minisztérium Közlekedési és Energiaügyi Fõosztálya által végzett tanulmány kiderítette, hogy 1.1 ábra Városi problémák 4 2,5 1 NL DK A L S FIN D UK IRL E B F I P GR NL Hollandia; D Dánia; A Ausztria; L Luxemburg; S Svédország; FIN Finnország; N Németország; UK Egyesült Királyság; IRL Írország; E Spanyolország; B Belgium; F Franciaország; I Olaszország; P Portugália; GR Görögország Forrás: Eurobarometer 1999. (51.1) Aggasztják Önt a városi problémák? Ennél a kérdésnél, amelyre négy lehetséges válasz adható, a semleges pontot a 2,5 jelenti és az aggódik, de csak mérsékelten a megfelelõje. A lakosság valamennyi tagállamban úgy tekinthetõ, mint amely szerényen kifejezve nagyon is tudatában van a problémák meglétének és érdeklõdéssel várja a közhatóságok reagálását. EU15
14 Gyermekek és fiatalok a városi környezetben 4 2,5 1 1.2 ábra 1.3 ábra Légszennyezés EU15 NL DK A L S FIN D UK IRL E B F I P GR NL Hollandia; D Dánia; A Ausztria; L Luxemburg; S Svédország; FIN Finnország; N Németország; UK Egyesült Királyság; IRL Írország; E Spanyolország; B Belgium; F Franciaország; I Olaszország; P Portugália; GR Görögország Forrás: Eurobarometer 1999 (51.1) Többet is tehetnének 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1995 1999 Helyi Regionális Nemzeti EU-szintû Globális Forrás: Eurobarometer 1999 (51.1) egyedül a magánhasználatú gépjármûforgalom okozta környezetszennyezés nyomán mintegy 83 Euro egy fõre esõ egészségügyi kiadás keletkezik évente. Ezeket a számadatokat az Egyesült Államokban és Európában folytatott hosszú távra szóló tanulmányok támasztják alá ( A közlekedés járulékos költségei ) és óvatos álláspontra helyezkednek: nem számítják ide például a rákos megbetegedéseket, annak ellenére, hogy a gépjármû forgalomnak tulajdonítható egyes szennyezõ anyagok nagy mértékben rákkeltõ hatásúak, ahogy azt egy 1989-ben készült amerikai tanulmányban is kimutatták, amely összefüggést fedezett fel a gépjármûforgalom sûrûsége és a gyerekek körében tapasztalt rákos megbetegedések gyakorisága között (a leukémia kockázata háromszor nagyobb akkor, ha a gyermek olyan helyen lakik, ahol több mint 10 000 jármû halad el naponta, egy olyan helyhez viszonyítva, ahol csak 100 a Gesundheitsrisiko Auto-ból [Az autó által okozott egészségügyi kockázat] származó idézet. Gyermekkori betegség Aggódik-e Ön a légszennyezés miatt? Ennél a kérdésnél, amelyre négy lehetséges válasz adható, a semleges pontot a 2,5 jelenti és az aggódik, de csak mérsékelten a megfelelõje. A lakosság valamennyi tagállamban úgy tekinthetõ, mint amely nagyon is tisztában van a helyzettel és kíváncsian várja azt, hogy a közhatóságok konkrét intézkedéssel és megoldásokkal álljanak elõ. A közhatóságok hatékonyan cselekednek-e a környezet védelme érdekében? Egyetlen hatósági szint sem kapott olyan megítélést, hogy hatékonyan cselekszik a környezetvédelem érdekében. Az európaiak részérõl tapasztalható fokozódó aggodalmak jól tükrözõdnek abban, hogy egyre nagyobb mértékû az elégedetlenség a közhatóságok által 1995. és 1999. között hozott intézkedésekkel kapcsolatban. Minél nagyobb elõrehaladást sikerül elérni a tudományos kutatás terén, úgy tûnik, hogy annál nagyobb mértékben fokozódnak az egészséggel összefüggõ aggodalmaink. Különösen a közlekedés területén fedezzük fel egyre inkább azt a számtalan problémát, amelyek veszélyt jelentenek a gyermekek egészségére és jólétére nézve. Az Egyesült Államokban ma az elhízottság a 6 és 17 év közötti gyermekek egynegyedét érinti, amely másfélszer nagyobb arányt jelent az 1960-as évekhez képest. Hasonló
15 A mindennapi testmozgás beiktatása a gyermekek életvitelébe a legjobb módja annak, hogy felnõtt korban is megõrizzék a testmozgás egészséges szokását. tendencia figyelhetõ meg Európában is, ahol minden tíz gyermek közül kettõ túlsúlyosnak mondható. A gyermekek esetében az elhízottság nem annyira az étkezési szokásokkal, inkább a testmozgás hiányával áll összefüggésben. Az érintettek számára ez rövid idõn belül jelentõs pszicho-szociális beilleszkedési problémákat okoz. Hosszú távra szólóan nemcsak a felnõttkori elhízottsághoz vezetõ út kezdetét jelenti, hanem számos kapcsolódó probléma elõidézõje is, amelyek nem egy esetben igen súlyos természetûek (szív- és érrendszeri megbetegedések, hormonális egyensúlyhiány, ízületi bántalmak, stb.). Az elhízottsággal párhuzamosan számos gyerek szenved az elhízottsággal összefüggõ problémák miatt, amelyek a testmozgás hiányának tulajdonítható elmaradott fizikai fejlõdéssel párosulnak. Ez komoly kihatással járhat szervezetükre és saját önbecsülésükre nézve. Míg a fizikai testmozgás természetesen sporttevékenység vagy játékok révén történhet, az ilyen testmozgás nem elhanyagolható része a gyerekkorban kialakult utazási szokásokkal párosulhat. Kétségbevonhatatlan tény, hogy a testmozgás beiktatása gyermekkorban a megszokott mindennapi tevékenységek közé, a legjobb módja annak, hogy a gyerekek felnõtt korban is kellõ mennyiségû testmozgást végezzenek. Más szóval kifejezve, az a jelenlegi tendencia, mely szerint a gyerekeket mindenhová autóval szállítják, pontosan ellentétben áll az egészséges életvitel elõsegítésével. Légzõszervi problémák Azok a gyerekek, akiket rendszeresen autóval szállítanak, az utastérben felgyülemlõ rendkívül nagy mértékû szennyezésnek vannak kitéve, amely meghaladja abban a környezeti levegõben jelen lévõ koncentrációkat, ahol a szennyezõ anyagok olyan mennyiségû levegõben oldódnak fel, amely jóval nagyobb és gyorsabban cserélõdik, mint egy autóban. A felnõttek által elszenvedett szennyezést összehasonlító tanulmányok azt mutatják, hogy a kerékpárosok és gyalogosok, annak ellenére, hogy a szapora ütemben történõ mozgás közben kifejtett fizikai erõfeszítés miatt az általuk belélegzett levegõ tömege nagyobb, összességében kevesebb szennyezõ kipufogógázt lélegeznek be és valójában nincsenek kitéve olyan károsanyag kibocsátásnak, amely közvetlenül a motorházból (nem a kipufogócsõbõl) származik és ennélfogva az utastérben koncentrálódik. Az a tény továbbá, hogy a gyalogosok és kerékpárosok jobb általános egészségi állapotnak örvendenek, képessé teszi õket arra, hogy jobban ellenálljanak a környezetszennyezés hatásainak. Az iskolába gyalogosan vagy kerékpárral járáshoz hasonló napi fizikai testmozgás áldásos hatásai biztosan kedvezõek annak a szerfelett nagy számú gyermeknek a számára, akik a közlekedés által elõidézett légköri szennyezettséghez közvetlenül társuló légzõszervei problémákban szenvednek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a légszennyezés miatt minden évben 25 millió újabb esetben jegyzik fel szerte Európában a gyerekek körében az alsó légzõszervi 1.4 ábra Az egészségkárosodás kockázatai Építõanyagok Zaj Éghajlati változás Hulladék Vízminõség Az élelmiszerek minõsége A levegõ minõsége Vegyipari termékek 1 2 3 Forrás: Eurobarometer 1999 (51.1) Ön szerint a következõ jelenségek milyen mértékig érinthetik hátrányosan az Ön egészségét a jövõben? Ennél a kérdésnél, amelyre három lehetséges válasz adható, a semleges pont 2 és közepesen a megfelelõje. Az európaiak csaknem éppen úgy aggódnak a levegõ minõségének romlása miatt fellépõ kockázatok, mint a vegyipari szennyezéssel kapcsolatos kockázatok és azon válságok miatt, amelyek az elmúlt években többször is sújtották a mezõgazdaságot és az élelmiszerágazatot.
16 Gyermekek és fiatalok a városi környezetben Az Egyesült Királyságban a Nemzeti Asztma Kampány arra serkenti az asztmában szenvedõket, hogy gyakoroljanak nyomást az általuk megválasztott képviselõkre, azért, hogy azok egészségük megvédése érdekében lépjenek fel a levegõ minõsége mellett. 1.1 tábla A kerékpárosok és gépjármûvezetõk által egyetlen óra alatt, ugyanazon úton egy idõben belélegzett szennyezõanyag koncentrációk maximális átlagértéke Kerékpárosok Gépjármûvezetõk (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) Szénmonoxid (CO) 2 670 6 730 Nitrogén dioxid (NO 2 ) 156 277 Benzol 23 138 Toluol 72 373 Xilol 46 193 Forrás: Kerékpárosok, autóvezetõk és gyalogosok kitettsége a közlekedéssel összefüggõ légszennyezõ anyagoknak, Van Wijnen/ Verhoeff/Henk/Van Bruggen, 1995. (Int. Arch. Occup. Environ. Health 67; 187-193) Ebbõl a tanulmányból, több egyéb tanulmányhoz hasonlóan, kiderül, hogy az autóvezetõk magas fokú szennyezettségnek vannak kitéve. Sõt, ha figyelembe vesszük a fizikai erõfeszítést (egy kerékpáros átlagosan két-háromszor több levegõt lélegez be, mint egy autóvezetõ), ebbõl az összehasonlításból a kerékpáros kerül ki gyõztesen, különösen azért is, mert a fizikai testmozgás megerõsíti a környezetszennyezés hatásaival szembeni ellenálló-képességet.. rendszer megbetegedését. A nitrogéndioxid (NO 2 ) fokozza a köhögést és a vértolulást a gyerekeknél, az ózon (O 3 ) pedig csökkenti a tüdõ kapacitását, különösen a fiataloknál és még inkább a gyerekek esetében. A parányi részecskék csökkentik a tüdõ kapacitását és közvetlen összefüggésben állnak a légzõszervi megbetegedések, pl. hörghurut és asztma növekedésével. Ez utóbbi betegség a serdülõk mintegy 20 %-át érinti és egy Egyesült Királyságban készített tanulmány azt jelzi, hogy elõfordulása 1974. és 1986. között gyakorlatilag megkétszerezõdött. 1971. és 1991. között megháromszorozódott azoknak a brit felnõtteknek a száma, akik asztmával kapcsolatos problémákkal keresik fel orvosukat. Szellemi fejlõdés és egyensúly A szellemi egészség mindennél fontosabb. Számos gyerek és fiatal szenved többféle érzelmi és szellemi egészségügyi rendellenességben, amelyek egyértelmûen meghatározhatók és diagnosztizálhatók (szorongás, depresszió, stb.), és amelyek esetleg kábítószerezéshez vezetnek, a fizikai testmozgás egyik legfõbb elõnye pedig az, hogy segítségével megelõzhetõ az ilyen rendellenességek elõfordulása és továbbfejlõdése. Tanulmányok azt mutatják, hogy a fizikai testmozgás olykor olyan hatást fejt ki, amely felér egy pszichoterápiás kezeléssel (Fizikai tevékenység és viselkedéslélektan, James F. Sallis, Neville Owen, Sage Publications, 1999.). Ez azzal a ténnyel magyarázható, hogy a fizikai tevékenységek befolyásolják énképünket, önbecsülésünket és teljesítmény érzetünket mindezek olyan tényezõk, amelyek befolyásolják az iskolai sikereket vagy a nehezen beilleszkedõ magatartás kialakulását. 2 Közlekedõ gyermekek Az a tény, hogy a gyerekeket még tizenéves korukban is magától értetõdõen elkísérik az iskolába vagy egyéb mindennapi célállomásokra, és még inkább az a tény, hogy kocsival viszik õket mindenhová, jelentõs mértékben kihat pszichomotorikus fejlõdésükre: Megmarad a gyerekek függõsége a szülõktõl és ezáltal nehezebbé válik számukra az, hogy megtanulják az önállóságot és ezzel egy idõben csökken az új helyzetekhez való alkalmazkodóképességük. A gyerekek számos lehetõségét elszalasztják a közösségi beilleszkedésnek (rendszeres összejövetel a többi gyerekkel, akikkel barátságot köthetnek, rendszeres találkozás a többi szülõvel és felnõttel iskolába menet, a környezet felfedezése, stb.). Ez hátrányosan befolyásolja pszichoszociális fejlõdésüket. Az autóba bezárva a gyerekek közönyössé válnak és hiányzik belõlük a dinamizmus és fürgeség; ez különösen kihat az iskolai eredményeikre, tekintettel arra, hogy a testmozgás hiánya befolyásolja hangulatukat és koncentrálóképességüket, ahogy azt egy felmérés útján is kimutatták, amely összehasonlította egyrészt az autóval, másrészt a kerékpárral közlekedõ emberek munkahelyi hatékonyságát; az Egyesült Királyságban a Közlekedési, Helyhatósági és Térségi Minisztérium
17 Nem tûrhetjük tovább, hogy a nyári szmog idején gyermekeink kénytelenek otthon maradni, miközben az autók szabadon roboghatnak az utcán Ekin Deligöz, a Bundestag tagja (DTLR) egy olyan kutatást finanszíroz, amely a felfogóképesség és az alkalmazott közlekedési eszközök közötti kapcsolatot vizsgálja (lásd a Források c. fejezetet); az autóban a gyerekek ki vannak téve a vezetõ által átélt stressznek; a kisebb gyerekek ezenkívül olyan ingereknek vannak kitéve, amelyek túlságosan gyorsak számukra; mivel képtelenek ilyen iramban feldolgozni ezeket az ingereket, frusztrálttá és idegessé válhatnak és esetleg elvesztik saját képességeikbe vetett bizalmukat. 2 Kint az utcán játszani Az iskoláskor elérése elõtt, amikor meg kell oldani a mindennapi közlekedés problémáját, a gyerek pszichológiai és pszichoszociális fejlõdését komolyan befolyásolhatja egy olyan környezet, amelyben a magánhasználatú autóé az uralkodó szerep. Egy ötéves gyerekek körében Zürichben végzett igen alapos tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy azok a gyerekek, akiknek megengedik azt, hogy kint játszanak az utcán, hosszabb ideig és sokkal jobban játszanak, mint azok, akiket a szobában vagy csak a kertben tartanak, és akik csak felnõtt kíséretében mehetnek ki. Olyan környezetben, ahol nem az autó játssza a fõszerepet (pl. sebességkorlátozás és/vagy forgalomcsillapítás esetén, vagy olyan járdák esetében, amelyek kellõen szélesek ahhoz, hogy a gyerekek ott játszhassanak), a gyerekek maradéktalanul ki tudják használni a játék nyújtotta fizikai és pszichoszociális mozgás elõnyeit. A játék az kedvenc és nélkülözhetetlen tevékenység, amelynek révén a gyerekek kapcsolatokat létesítenek, barátokat szereznek, megtanulják a konfliktusok megoldásának módjait, stb. Az, hogy gyermekeik kint játszanak az utcán, elõsegíti a szülõk egymás jobb megismerését és a kölcsönös támogatást. A zürichi tanulmány azt mutatja, hogy az utcán játszó gyermekeknek szélesebb baráti körük van és hogy ezenfelül a szüleik is több embert ismerhetnek meg. A tanulmány kiemeli azt, hogy az utcán való játszás puszta ténye a meghatározó tényezõ és hogy ebben a tekintetben nincs összefüggés a szociológiai körülmények és a gyerekek ill. a szülõk jelleme között.. A tanulmány azt mutatja, hogy nem a szülõk jelleme vagy a gyermekhez fûzõdõ kapcsolatuk természete (túlságosan féltõ-e vagy sem) az, amely a meghatározó tényezõ annak eldöntésében, hogy megengedjék-e az utcán való játszást vagy sem. A legfõbb tényezõ sokkal inkább a forgalom által képviselt érzékelhetõ veszély.
18 Gyermekek és fiatalok a városi környezetben A forgalom jelentõsége egy ötéves gyerek életében Egy ötéves gyerekek körében Zürichben (Svájc) végzett mélyreható tanulmány azokat a korlátozásokat állítja a középpontba, amelyeket egy olyan nem megfelelõ utcában lakó gyerekeknek kell elviselniük, ahol a forgalom nyûg és veszélyezteti a játszó gyermekeket (Lásd Nemzeti Kutatási Program, Városok és Közlekedés 70. szám, Lebensräume für Kinder ( Élettér a gyerekek számára ). Az 1.5. ábra azoknak az ötéves gyerekeknek a megoszlását szemlélteti, akik a közvetlen környezetükben rendszeresen egy órán keresztül, egy-két óráig vagy két óránál hosszabb ideig játszanak kint az utcán, akár kísérõvel, akár anélkül. A nem megfelelõ utcában lakó gyerekek 50 %-a soha nem játszik kint az utcán; ezzel szemben, a megfelelõ utcában lakó gyerekek közül több mint 50 % játszik kint két óránál hosszabb ideig rendszeresen. A két csoport közötti eltérés jól tükrözi azt, hogy nem lehet számítani arra, hogy a szülõk elkísérik gyerekeiket (50 % azon esetek közül, amelyekben nem engedik ki a gyereket) és hogy még ha elkíséri is a szülõ a gyerekét, akkor is csak korlátozott idõre (az utcai játékoknak csak 10 %-a tart két óránál hosszabb ideig): a játszóterek számának növelése ezért nem elegendõ ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen a forgalom fölényének hatásait az utcákon. Ezen túlmenõen egyértelmû összefüggés áll fenn egyrészt az utca jellegét illetõen az utcai játszás gyakorisága és idõtartama, másrészt a beilleszkedõ képességet elõsegítõ kölcsönhatások (játék nagy csoportokban, más gyerekek meglátogatása más felnõttek megismerése és beszélgetés velük, a gyerekek különféle tevékenységek elvégzésére más felnõttektõl kapnak megbízást) gyakorisága között; ezzel szemben az erõs társadalmi kölcsönhatások megléte nem függ a megszokott veleszületett tényezõktõl (etnikai hovatartozás, nem, társadalmi-szakmai besorolás, dogozó szülõk). Végül pedig fény derült arra, hogy a legkevesebbet kint játszó gyermekek szüleinek kevesebb a kapcsolata a többi szülõvel és ezért õk többször vannak szorult helyzetben akkor, amikor a gyermeküket valakire rá kellene bízni; ebben a vonatkozásban az összefüggés szintén az utca jellegével áll fenn, nem pedig a hagyományos veleszületett tényezõkkel. Az 1.6. ábra azokat a tevékenység- ill. játékfajtákat szemlélteti, amelyeket jellegzetesen olyan gyerekek folytatnak, akik általában csak a játszótereket látogatják és azoknak a gyerekeknek a tevékenység- ill. játékfajtáit, akik saját utcájukban is szoktak játszani. Ez utóbbiak egyértelmûen változatosabb és gazdagabb élményekkel rendelkeznek. 1.5 ábra A közvetlen környezetükben rendszeresen egy órán keresztül, egy-két óráig ill. két óránál hosszabb ideig (akár kísérõvel, akár anélkül) játszó gyermekek megoszlása megfelelõ utca a játszó gyerekek számára 55% két óránál hosszabb ideig 15% 35% nem megfelelõ utca a játszó gyerekek számára 50% nem játszik kint az utcán 15% egy óránál rövidebb ideig 25% egy-két óráig egy óránál kevesebb ideig egy-két óráig 10% két óránál hosszabb ideig
19 1.6 ábra Az öt évesnél fiatalabb gyerekek játéka Zürichben A csak játszótéren, vagy az utcán is rendszeresen játszó, megkérdezett gyerekek játszási szokásai. futkározás kiabálás, zajongás biciklizés/triciklizés rollerezés homokozás vízzel összefüggõ játékok bunkerépítés otthonról hozott játékok hintázás ill. egyéb Zaj a környezetszennyezés egy formája Becslések szerint az Európai Unióban saját otthonában 80 millió állampolgár van kitéve 65 db(a) értéket meghaladó zajártalomnak, amely elfogadhatatlan hangerõt és potenciális egészséget veszélyeztetõ tényezõt jelent, és hogy 170 millió embernek kell olyan zajt elviselnie, amely egyértelmûen egészségkárosító forrás (Európa Környezetvédelme, a Dobris Felmérés és az Európai Bizottság 1996. évi Zöldkönyve). Ennek a zajnak egy részét a közutak forgalma idézi elõ. Hollandiában például a lakosság 27 %-a szenved a közúti forgalmi zaj által okozott tényleges ártalmaktól, és fennáll a kockázata annak, hogy ez az arány tovább fog emelkedni a forgalom elõrelátható növekedésével, ha a jelenlegi tendenciák napjaink és 2030. között folytatódnak (Inter-Noise 2001., Nijland, RIVM). Egy, a svédországi Hygge-ben készített tanulmány szerint a tanárok és diákok elmondása alapján a zaj a második legjelentõsebb környezeti probléma. mászóka rajzolás krétával virágszedés csoportos játékok labdajátékok TV-nézés ötletjátékok 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 % csak játszótéren játszik az utcán és a közvetlen környéken is játszik A zaj kihatással van a gyerekekre és a fiatalokra. Bizonyított tény, hogy ha a kisgyermekek krónikus zajnak vannak kitéve, akkor lassabban tudják elsajátítani az olvasás képességét (Inter-Noise 2001., Hygge). A zaj alvási zavarokat okozhat és ez minden valószínûséggel az iskolai eredményekre is kihat. Az osztályteremben lévõ zaj hátrányosan befolyásolja a koncentrálás idõtartamát és a szóbeli kommunikációt. Számos tanulmány fényt derít arra, hogy ha a gyerekeknek otthon zajt kell elviselniük, akkor emelkedik a vérnyomásuk, a következményeket azonban még nem vizsgálták meg mélyrehatóan, de azoknál a tizenéveseknél, akik ártó háttérzajnak vannak kitéve, számos esetben viselkedési rendellenességek lépnek fel. A sebesség és a forgalmi áramok csökkentése számottevõ hatást fejt ki a zajt illetõen a környezet minõségére, mivel a tovaterjedõ zaj a legfõbb formája a városokban és nagyvárosokban a jármûvek okozta környezetszennyezésnek.