1. A kutatás általános célkitűzései

1

2

3

Tartalomjegyzék 1. A kutatás általános célkitűzései..5 1.1. A 6. kutatási altéma: A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása önkormányzati szinten 5 2. A kutatási helyszínválasztás kritériumai...5 3. A kutatás módszerei. 6 3.1. Strukturált önkormányzati tevékenységmegfigyelés 6 3.2 Dokumentumelemzés 6 4. Az elemzett esélyegyenlőségi dokumentumok bemutatása 7 4.1. Helyi esélyegyenlőségi program. 7 4.2 Esélyegyenlőségi terv 8 4.3. Integrált város- és településfejlesztési stratégia. 8 4.4. Antiszegregációs tervek. 9 4.5. Akadálymentesítési kötelezettség.9 4.6. Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzések és intézkedési tervek 9 5. A hat település demográfiai és gazdasági helyzete a téma szempontjából 10 6. Nyilvánosságpolitika, ügyintézés, informálás 11 6.1. Dokumentumok megléte és minősége 11 6.2. Akadálymentesítés..12 6.3. Személyes ügyintézés..13 7. A védett csoportok esélyegyenlőségét elősegítő intézkedések és azok eredményei 17 8. A védett csoportok reprezentáltsága az önkormányzati képviseletekben 18 9. Helyi érdekegyeztető fórumok működése 18 10. Pályázók tapasztalatainak a feltérképezése. 19 11. Kirekesztő mechanizmusok feltérképezése.. 20 11. 1. Települési szegregáció. 20 11.2. Oktatási szegregáció 21 11.3. Ügyintézési eljárások, kommunikáció, információ visszatartás. 24 12. A különböző védett tulajdonságokkal rendelkező lakossági csoportok eltérő megközelítése 25 13. Összegzés és javaslatok..26 13.1. A dokumentumelemzés legfontosabb megállapításai..26 13.2. Az oktatási esélyegyenlőségi helyzetképek és intézkedési tervek. 28 13.3. A megfigyelés tapasztalatai.. 29 14. Javaslatok. 30 15. Mellékletek...31 4

1. A kutatás általános célkitűzései A kutatás fő célkitűzése a települési önkormányzatok kapcsolatrendszerének, szolgáltatásnyújtásának, illetve működési mechanizmusainak a vizsgálata volt annak érdekében, hogy feltárja a működés/működtetés lehetséges kirekesztő mechanizmusait. Feltérképezze ezen mechanizmusok gyakorlatát, különös tekintettel a védett tulajdonságú csoportokat érintő döntésekre, illetve a kutatási eredmények által rámutasson a helyi együttműködési és döntéshozatali rendszer csomópontjaira, a közigazgatási gyakorlat diszkriminációt eredményező spontán és tudatos folyamataira. Ezen általános célkitűzés operacionalizálása két kutatási altéma, az úgynevezett védett tulajdonságokkal rendelkező lakossági csoportok hozzáférése és részvétele a közigazgatási döntéshozatalban, illetve a közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak önkormányzati szintű feltárásán keresztül történt. A két kutatási altéma egymást kiegészítő tartalommal bírt: míg az első a felhasználói oldal tapasztalatainak, attitűdjeinek és az egyes helyi intézkedéseknek az egyéni életre kifejtett hatását volt hivatott összegyűjteni és elemezni, addig a második téma a helyi önkormányzatok működési és döntési mechanizmusait, s azok helyi és tágabb értelemben vett társadalmi hatását vette górcső alá. Ennek a két altémának a vizsgálata sorrendiséget nem feltételezett, a két kutatási szakasz párhuzamosan zajlott. A kirekesztő mechanizmusok szövevényes rendszerének sikeres detektálása és mélyreható elemzése érdekében a kutatási témának egy egységes kutatási keretbe foglalása elengedhetetlenül szükséges volt. Így egy olyan kutatási dizájnt vázoltunk, amely kvantitatív és kvalitatív módszerek együttes használatára épített, az önkormányzati helyzetkép felvázolását egy célirányosan megadott kritériumok mentén kiválasztott hat település mélységi vizsgálatán keresztül végezte el. 1.1. A 6. kutatási altéma: A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása önkormányzati szinten A kutatás célja annak felmérése volt, hogy az önkormányzat által hozott döntések, intézkedések mennyiben akadályozzák, segítik elő a védett lakossági csoportok társadalmi integrációját, hogy az önkormányzatok milyen kapcsolatot építettek ki ezekkel a lakossági csoportokkal, és hogy a döntéshozók milyen módon csatornázzák be tapasztalataikat a munkába. A kutatás során arra kerestük a választ, hogy: Az esélyegyenlőségnek milyen elemei és milyen mértékben jelennek meg az önkormányzatok és a települések világában? Milyen az önkormányzatok nyilvánosságpolitikája? Az önkormányzatok esélyegyenlőségi terveiben és a helyi rendeletalkotásban és egyéb döntésekben milyen területekre vonatkoznak a védett csoportok esélyegyenlőségét elősegítő pozitív intézkedések, annak eredményei visszajelzésre kerülnek-e? Milyen arányú a védett csoportok reprezentáltsága az önkormányzati képviseletekben illetve a helyi önkormányzatok társadalmi partnerkapcsolataiban? Milyen helyi érdekegyeztető fórumok működnek? A települési önkormányzatok pályáznak-e különböző esélyegyenlőségi programokon a foglalkoztatás, a lakhatás, az oktatási és egészségügyi/szociális ellátás fejlesztésére? Milyen kirekesztő mechanizmusok érhetők tetten az önkormányzatok jogalkotási/döntési mechanizmusában? Kimutatható-e különbség a különböző védett tulajdonságokkal rendelkező lakossági csoportok aránya alapján az önkormányzatok között a rendeletalkotás kirekesztő mechanizmusai tekintetében? 2. A kutatási helyszínválasztás kritériumai A vizsgálat helyszínét adó hat település kiválasztása a következő módon történt: 1. lépés: Magyarország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közül véletlenszerűen kiválasztásra került egy észak-magyarországi és egy dél-dunántúli, 2. lépés: az országos munkanélküliségi, iskolázottsági és egészségügyi mutatók (koraszülések száma és a csecsemőhalandóság aránya) alapján e két kistérségben kiválasztásra került egy 10 000 lélekszám feletti és egy 10 000 lakos alatti olyan település, amelynek mutatói nemcsak az országos átlag alattiak, de a kistérségi átlag alatti értéket mutatnak, vagyis mindkét kiválasztott kistérségben lehetőség nyílt két eltérő nagyságú település vizsgálatára, 3. lépés: kiválasztásra került két a korábbi kutatási eredmények alapján etnikailag heterogénnek jelzett olyan nyugat-magyarországi település (egy 10 000 fő alatti és egy 10 000 fő feletti), amely az országos munkanélküliségi, iskolázottsági és egészségügyi mutatók (koraszülések száma és a csecsemőhalandóság aránya) vonatkozásában országos átlaggal rendelkezik. 5

A kvalitatív kutatás helyszíneinek a fenti lépések alapján történő kiválasztása lehetőséget biztosított egy országos helyzetfeltárásra, valamint a két átlagos mutatókkal rendelkező, nem hátrányos helyzetű régióból származó település kontrollként is működött. 3. A kutatás módszerei Az önkormányzatok működésének feltárása a hat kiválasztott település esélyegyenlőségi dokumentumainak elemzésével, helyi önkormányzati strukturált megfigyelésekkel, strukturált ügyintézői interjúkkal, illetve ügyfelekkel készült gyorsinterjúk segítségével történt. A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása a trianguláció elvére épül. A dokumentumelemzést, jogi elemzést, strukturált megfigyelést és strukturált interjús technikát is alkalmazó empirikus kutatás lehetőséget teremt a korábban vázolt kutatási témák és kérdések beható körüljárására. A vizsgálat fő komponensét a kiválasztott hat helyszín esetében végzett teljes napos önkormányzati megfigyelés alkotta. 3.1. Strukturált önkormányzati tevékenységmegfigyelés A hat település önkormányzatával előre egyeztetett időpontokban végeztük a megfigyeléseket, egy nap teljes ügyfélfogadási idején keresztül, lehetőleg úgy, hogy a kiválasztott napon legyen a hét napjai közül a leghosszabb a szociális ügyekkel kapcsolatos ügyfélfogadás. A megfigyelés időtartama alatt egyik kollégánk a szociális ügyintézővel egy helységben, lehetőleg az ügyintézést jelenlétével a legkevésbé zavarva foglalt helyet. Egy strukturált megfigyelési naplóban rögzítésre kerültek az ügyféllel kapcsolatos fontosabb adatok különös tekintettel valamely védett tulajdonság szemre meghatározható jelenlétére, az ügyintézés párbeszédének főbb pontjai, illetve maga az intézni kívánt ügy kategóriája, valamint az ügyintézés sikeressége. Mindezeket az adatrögzítő csak az ügyintéző és az ügyfél közötti párbeszédből jegyezte le, a párbeszédet saját kérdéseivel nem zavarta meg. Természetesen ezen megfigyelés során keletkeztek az ügyintéző-ügyfél beszélgetések hangnemére és az általános légkörre vonatkozó megjegyzések is. A megfigyelést az ügyfélfogadási idő lejárta után egy az ügyintézővel folytatott strukturált interjú zárta. Ezzel egy időben az iroda előtti váróteremben, vagy az ahhoz tartozó folyosón egy másik adatrögzítő próbálta meg a távozóban lévő ügyfelek elégedettségét felmérni. Elsősorban az ügyintézés során szerzett szubjektív benyomások, illetve esetleges diszkriminációs tapasztalat felmérését célozva. A kérdéssor szintén tartalmazott nemre, korra, esetleges védett tulajdonságokra vonatkozó kérdéseket, ám ezek alapján a két megfigyelő által felvett adatok ügyfél szerinti párba rendezése csak az esetek kisebb részében sikerült. Ennek oka legfőképp a három nagyobb településen az volt, hogy az ügyfélfogadást párhuzamosan több ügyintéző bonyolította, és míg az irodában helyet foglaló kolléga csak egy ügyintéző beszélgetéseit jegyzetelte, a folyosón lévő munkatárs véletlenszerűen volt kénytelen a távozó ügyfeleknek kérdéseket föltenni. Ezen túl természetesen gyakran előfordult, hogy egy ügyfél azelőtt lépett ki az irodából és távozott, hogy a személyes kérdéseket feltevő kolléga végzett volna az előző ügyfél meghallgatásával, vagy hogy az ügyfelek egyszerűen nem kívántak a felmérésben részt venni és a kérdésekre választ adni. A kvalitatív kutatás másik komponensét az elmúlt három év releváns dokumentumainak jogi elemzése, valamint a települési esélyegyenlőségi tervek elemzése alkotta. 3.2 Dokumentumelemzés Az esélyegyenlőségi dokumentumok alatt az elemzés szempontjából a közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet, a települési/kistérségi esélyegyenlőségi programot, az intézmények esélyegyenlőségi tervét, a település integrált városfejlesztési stratégiáját és az ahhoz kapcsolódó antiszegregációs tervet értjük. Az elemzés a hat kiválasztott település dokumentumait és az azokhoz kapcsolódó döntések, intézkedések értékelését végezte el. A dokumentumelemzéshez szükséges adatok beszerzése az önkormányzatok közvetlen megkeresésével, valamint a nyilvános és a település honlapján, illetve az interneten elérhető adatok felkutatásával történt. Az önkormányzatok közvetlen megkeresésekor az alábbi közérdekű adatok megismerése iránt nyújtottunk be kérelmet: 1. Az esélyegyenlőség helyi érvényesülésével kapcsolatban milyen önkormányzati dokumentumok elfogadására került sor 2008. január 1-jét követően? 2. Rendelkezik az önkormányzat esélyegyenlőségi tervvel, esélyegyenlőségi programmal, integrált településfejlesztési stratégiával, közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel? 3. Kértük a fenti dokumentumokhoz kapcsolódó, az azokban előírt intézkedések végrehajtását szolgáló valamennyi önkormányzati rendelet és határozat megküldését. 4. Tájékoztatást kértünk arról, hogy a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) 1. sz. mellékletében szereplő közszolgáltatásokhoz 6

biztosított-e a településen az egyenlő esélyű hozzáférés. Ennek keretében tájékoztatást kértünk arról is, hogy mely intézmények felelnek meg a komplex akadálymentesítés követelményének, illetve melyek azok, amelyekben még nem került sor akadálymentesítésre. Tájékoztatást kértünk továbbá a megelőző 3 évben benyújtott minden olyan pályázatról, amely valamely közintézmény akadálymentesítését szolgálta. 5. A település közoktatási helyzetéhez kapcsolódóan adatokat kértünk arról, hogy milyen intézkedések, programok szolgálták az elmúlt 3 év során a település közoktatási intézkedési tervének megvalósulását. 6. A fentieken túl kértük az önkormányzatokat, hogy nyújtsanak tájékoztatást minden további, az elmúlt 3 éves időszakban az esélyegyenlőség biztosítására irányuló, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmát érvényesítő intézkedésükről, illetve terveikről. Az adatkérésben kifejezetten utaltunk az adatok közérdekű jellegére, egyúttal felhívtuk az önkormányzatokat, hogy a közérdekű adatok megismerése iránti kérelmek megválaszolására az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti 15 napos határidőn belül tegyenek eleget. RA község kivételével megkeresésünket megválaszolták az önkormányzatok. RA többszöri megkeresése sem vezetett eredményre. A kistérségi szintű dokumentumok, illetve azok végrehajtását szolgáló intézkedések felkutatására internetes desk research 1 alapján kerülhetett sor. A tanulmány elkészítése során a legnagyobb nehézséget annak megállapítása jelentette, hogy az esélyegyenlőségi dokumentumokban meghatározott fejlesztési célok végrehajtására sor került-e, és ha nem, annak mi volt az oka. Bár az adatkérésünkben egyértelműen kértük az önkormányzatok tájékoztatását a programok végrehajtásáról is, néhány kivételtől eltekintve erre nem, vagy csak részben kaptunk választ. Az esélyegyenlőségi dokumentumok elemzése alapján felvázoltuk valamennyi település általános demográfiai helyzetképét, a legfontosabb demográfiai mutatókkal, valamint külön elemeztük az esélyegyenlőségi dokumentumokban a romák és fogyatékossággal élő személyek arányára és településen belüli helyzetére vonatkozó adatokat. Amennyiben az egyes dokumentumokban ellentmondásos információkat találtunk, azt a tanulmányban feltüntettük. Az általános demográfiai helyzetkép bemutatását követően ismertettük az egyes dokumentumokban szereplő, esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló célkitűzéseket, az azokhoz rendelt forrásokat (amennyiben szerepelt a dokumentumban), és végezetül kísérletet tettünk a felvázolt célkitűzések teljesítésével kapcsolatos megállapítások megtételére. Mint arra a fentiekben már utaltunk, az elemzés legnagyobb kihívása az esélyegyenlőséget szolgáló, ténylegesen végrehajtott intézkedések felkutatása volt. Az önkormányzatok hiányos adatközlése révén célzott pályázatokra kereséssel, az önkormányzatok honlapján elérhető határozatok, képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek tartalmi elemzésével kíséreltük meg összegyűjteni a releváns információkat. 4. Az elemzett esélyegyenlőségi dokumentumok bemutatása 4.1. Helyi esélyegyenlőségi program Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) eredeti, egészen 2006. december 30-ig hatályos 35. -a értelmében az Országgyűlés által elfogadott úgynevezett Köztársasági Esélyegyenlőségi Programmal összhangban a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programot fogadhattak el, amelyben elemezték a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározhatták az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. 2010. május 1-jével tette kötelezővé az Ebktv. 63/A szakasza valamennyi helyi önkormányzat, valamint többcélú kistérségi társulás számára öt évre szóló esélyegyenlőségi program elfogadását. Az új szabályozás szerint a helyi esélyegyenlőségi programban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről szóló helyzetelemzést és az abban feltárt problémák komplex kezelésére intézkedéseket kell tervezni. A program időarányos 1 A desk research (másodelemzés, dokumentumelemzés) az adott kutatás témájához kapcsolódó, korábbi időpontban, más célból gyűjtött adatoknak az aktuális kutatási céloknak megfelelő rendszerezését, újraelemzését jelenti. A kutatások desk researchcsel kezdődnek, mely a legfőbb kiindulási alapja lehet a vizsgálatoknak. Előnyei között említhetjük, hogy a már meglévő információk többnyire olcsón, gyorsan megszerezhetőek és általában könnyen hozzáférhetőek. Hátránya, hogy sok esetben nem ellenőrizhető a meglevő adatok megbízhatósága és pontossága, melyre azonban minden esetben törekedni kell. A desk research során felhasználható szekunder információforrások között szerepelhetnek például vállalati belső információk (levelezések, beszámolók, feljegyzések, szállítók adatai, vevőadatok, pénzügyi adatok, panaszkezelési adatok stb.), külső hazai források (könyvtárak, hatósági jelentések, országos intézmények adatai, országos adattárak, piac- és közvéleménykutató/tájékoztató ügynökségek, online információs rendszerek stb.), valamint nemzetközi információk (országtanulmányok, külföldi hatóságok, intézmények adatai, EU-adattárak stb.). 7

megvalósulását valamint a feltárt helyzetkép esetleges megváltozását kétévente át kellett tekinteni és szükség szerint felülvizsgálni. Az Ebktv. 63/ (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha rendelkezik esélyegyenlőségi programmal. Figyelemmel arra, hogy az esélyegyenlőségi program pályázati feltétel, az Ebktv. az EBH hatáskörébe utalta hatósági bizonyítvány kiállítását arról, hogy az adott önkormányzat vagy társulás rendelkezik-e esélyegyenlőségi programmal. Az EBH ezen határköre 2012. március 1-jével megszűnt. A 2011. évi CLXXIV. tv. 2011. december 22-i hatállyal hatályon kívül helyezte az Ebktv. 63/A, a helyi esélyegyenlőségi programokat szabályozó korábbi passzusát. A módosítás nyomán az Ebktv. 31. -a szól arról, hogy a község, a város és a főváros kerületeinek önkormányzata ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot köteles elfogadni. A helyi esélyegyenlőségi programok továbbra is a pályázati támogatások előfeltételei. A többcélú kistérségi társulások az új szabályozás szerint tehát nem kötelesek esélyegyenlőségi programot készíteni. A korábbi előírásokhoz képest új elem, hogy a szakmailag is megfelelő esélyegyenlőségi program elkészítéséhez ingyenes segítséget nyújt egy esélyegyenlőségi mentorhálózat felállításával a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI), az Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi (EMMI) Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának háttérintézménye. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályait a 2/2012. (VI.1.) EMMI-rendelet tartalmazza, a hatályos szabályozás szerint a program intézkedési tervében a helyzetelemzés következtetései alapján feltárt problémákhoz kapcsolódóan kell meghatározni a helyi esélyegyenlőségi program céljait, valamint az azok elérését szolgáló intézkedéseket. Az intézkedési tervben gondoskodni kell a települési önkormányzatra vonatkozó további fejlesztési tervek, koncepciók, programok és a helyi esélyegyenlőségi program célkitűzéseinek összhangjáról, különös tekintettel a közoktatási esélyegyenlőségi tervre és az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs célkitűzéseire. 4.2 Esélyegyenlőségi terv A hatályos szabályozás szerint tehát az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek továbbra is kötelesek esélyegyenlőségi tervet (ET) elfogadni, azonban a tervek részletes szabályait nem rendezi jogszabály. Az esélyegyenlőségi tervek elfogadását az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) kérelem alapján jogosult ellenőrizni a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 169/B. (2) bek. b) pontja alapján. Amennyiben az EBH megállapítja, hogy az arra kötelezett munkáltató elmulasztotta az esélyegyenlőségi terv elfogadását, felszólítja a munkáltatót a mulasztás pótlására, továbbá elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét, illetve bírságot szabhat ki, valamint egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazhat, amennyiben külön jogszabály lehetővé teszi. 4.3. Integrált város- és településfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy olyan fejlesztési szemléletű, középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, amely célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. 2 Az IVS célja, hogy középtávon a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává váljon azzal, hogy kijelöli az egyes városrészekben a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az IVS két alapvető eleme a helyzetelemzés és a fejlesztési célokat tartalmazó stratégia. 2010. augusztus 14-én lépett hatályba az Éptv. módosítása, amely értelmében a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén IVS-t kell készíteni (7. [5] bek.). 2013. január 1-jétől a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet szabályozza a településfejlesztési koncepció és az IVS részletes szabályait. A rendelet 3. -a szerint a koncepciót, az IVS-t és településrendezési eszközöket akkor kell készíteni, ha azt jogszabály előírja, vagy az önkormányzat a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja. A jogszabály átmeneti rendelkezései értelmében a már elfogadott stratégiák jogszabálynak megfelelő összhangjáról 2013. december 31-ig szükséges gondoskodnia az önkormányzatoknak. 2 2007-es Városfejlesztési kézikönyv, 24. o. 8

4.4. Antiszegregációs tervek Az antiszegregációs terv eredetileg nem volt kötelező melléklete az IVS-nek, de a gyakorlatban annak hiánya akkora versenyhátrányt okozott a Regionális Operatív Program (ROP) fejlesztési pénzekért benyújtott pályázatok elbírálása során, hogy a sikeres pályázatok elengedhetetlen részét képezte. 3 A hatályos szabályozás értelmében az antiszegregációs terv kötelező eleme az IVS-nek, amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület. A 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 2. sz. melléklete szerint az antiszegregációs tervnek tartalmaznia kell a szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedéseket, ide értve a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztési programok meghatározását, az egyes fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedéseket és a szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására teendő intézkedéseket. 4.5. Akadálymentesítési kötelezettség A Fot. 2. (3) bekezdése alapján A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. A Fot. az általános előnyben részesítési kötelezettségen túl rendelkezik arról, hogy biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A Fot. alapján nem csupán az épített környezet, de a közszolgáltatások igénybevétele során is biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférést. A közszolgáltatásokat biztosító települési és területi önkormányzatok számára a Fot. meghatározza azokat a határidőket, amelyeken belül az adott közszolgáltatás egyenlő esélyű hozzáférését biztosítani kell (lásd melléklet). 4.6. Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzések és intézkedési tervek A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzések és intézkedési tervek főbb elemzési szempontjai a védett tulajdonságokkal rendelkező csoportokat érintő oktatási intézkedések vizsgálata, hogy az önkormányzati döntések, programok mennyire támogatják vagy éppen gátolják az oktatási esélyegyenlőséget. A dokumentumok nagy segítséget nyújtanak a települések oktatási helyzetének megismerésében, de egyben limitálnak is, mert nem tudnak naprakész és teljes körűen felmért adatokkal szolgálni. A dokumentumok nagy hányada 2010-ben készült el. Általánosságban véve kevés adat található a fogyatékossággal élő személyek kapcsán, és megbízhatatlan adatok vannak a romákkal kapcsolatban, a dokumentumok elsősorban a hátrányos helyzetű (hh) és halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) diákok oktatási helyzetét elemzik. Mivel a romák esetében pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre és több szociológiai tanulmány szerint is a halmozottan hátrányos helyzetű diákok nagy százalékban roma diákok, ezért az elemzés során a halmozottan hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos adatokat és információkat használjuk mi is a romákkal kapcsolatban. Az elemzés során a legfrissebb vagy elérhető települési és/vagy kistérségi közoktatási helyzetelméseket és intézkedési terveket használtuk. Az oktatásügyi önkormányzati döntéseket a megfogalmazott esélyegyenlőségi intézkedések tükrében vizsgáltuk, ebben segítségre voltak az esélyegyenlőségi helyzetelemzések és intézkedési tervek felülvizsgált dokumentumai, továbbá az önkormányzatok által megküldött beszámolók 4, esélyegyenlőséget előmozdító önkormányzati programok és pályázatok (önkormányzati programok, EU-s pályázatok). Azonban a dokumentumok és adatok nem mindenhol voltak teljes körűen elérhetőek, így a döntések vizsgálata a fellelhető forrásokban foglaltakra korlátozódott. 5. A hat település demográfiai és gazdasági helyzete a téma szempontjából A kvalitatív települési mintában egyaránt van hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű, párszáz fős kisközség, nagyközség, 10 000 fős város és 60 000 lakosú város. Minél kisebb és hátrányosabb helyzetű a település, annál inkább igaz, hogy a hátrányos helyzetű lakosok és tanulók aránya magasabb, a romák aránya is, valamint a munkanélküliség magasabb. Ugyanilyen települési lejtőt fedezhetünk fel az esélyegyenlőségi dokumentumok meglétét és színvonalát tekintve is. ZG rendelkezik mindegyik vonatkozó dokumentummal (bár esélyegyenlőségi terve az önkormányzatnak nincs), ENY programjai a fokozottabb ellenőrzés miatt jóval kidolgozottabbak, ZR és SZR esetén a programok meglehetősen elnagyoltak, kevés konkrétumot és számonkérhető indikátort tartalmaz, RAn pedig nem elérhetők ezek a dokumentumok. A szegregátumok és oktatási szegregáció vagy annak 3 Kovács Márton, Scharnitzky Máté: Az ASZT (Antiszegregációs terv) ismertetése. In: Anti-szegregáció. Ajánlásgyűjtemény a magyarországi tapasztalatok alapján. DARTKE, Szeged, 2010. 4 ZG esetében küldött az önkormányzat egy beszámolót, amelyet egy EU-s pályázat kapcsán készített el. 9

veszélye elsősorban a nagyobb településeken fedezhető fel. A kisebb települések lakossága egyre homogénebb, így a klasszikus diszkriminációs mechanizmusok kevésbé érhetők tetten. Ugyanakkor a napi megfigyelés azt mutatta, hogy minél kisebb a település, annál kevésbé jogszerű és átlátható az önkormányzati működés és az ügyintézés. Az elemzést nem kevésbé megnehezítette, hogy a védett tulajdonságú csoportokat illetően az adatok vagy hiányosak, vagy nem pontosak. A hiány elsősorban a fogyatékossággal élők csoportjára jellemző, a pontatlan pedig a romák számára, arányára. Ugyanakkor gyakran az ennél egyértelműbb adatok terén is igen régi forrásokra támaszkodnak (2001-es cenzus). ENY hátrányos helyzetű régióban található, a munkanélküliség 13 százalék, az IVS a munkalehetőségek terén értékeli legkedvezőtlenebbül a helyzetet, a lakosság alacsony iskolai végzettsége is okozza, hogy szinte teljesen hiányzik az ipar. Az IVS számszerű adatokat közöl a hátrányos helyzetűekről, 2005-ben a lakosság 7 százaléka részesült szociális támogatásban, a hátrányos helyzetű gyerekek aránya 30 százalék. A lakásállomány egyötödét eléri a félkomfortos vagy komfort nélküli lakások aránya. A település oktatási helyzetét erősen jellemzi szegregáció, a két korábban önkormányzati fenntartású intézmény közül az egyikben aránytalanul magas a hhh-gyermekek (s köztük feltehetőleg a roma tanulók) aránya, míg a településen működő, alapítványi fenntartású általános iskolában 100 százalék a hhh-gyermekek aránya. A kistérségben a romák aránya több mint 20 százalék, a településen viszont csak 8 százalék a 2001-es cenzus alapján. A fogyatékosokra nézve nincsenek adatok. KU lakosságszáma 750 fő, a mikrotérség központja. A településen 8 osztályos napközi otthonos iskola és óvoda működik, amely 2007. július 1-jétől a SZR DZS Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működött. A településen található a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat mikrotérségi központja. A kistérségi közoktatási stratégia szerint a lakosság 8,7 százaléka munkanélküli, ebből 2,4 százaléka a lakosságnak tartósan az. 3,4 százalék kap szociális segélyt. A gyermekek 41,4 százaléka kap rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, 25,9 százalékuknak szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről. RA község 868 főt számláló település, körjegyzőségi székhely. A településen óvoda és alapfokú iskola is található. A település 425 lakóépületében 385 család él. A lakosság közel 40 százaléka iskolaköteles, vagy annál fiatalabb. A lakosság közel 78,9 százaléka legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik és az aktív korúak 85,7 százaléka nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, a községben kiemelkedően magas a munkanélküliség. Az alacsony státuszú lakosok aránya 74 százalék. A RA-i gyerekek több mint 90 százaléka után gyermekvédelmi támogatást igényelnek, és 88 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. A településen nincs szegregált lakóhelyi környezet, a település egésze túlnyomórészt halmozottan hátrányos helyzetű családok által lakott. SZR a hátrányos helyzetű települések közé tartozik. A település lakosságszáma a HEP alapján, 2012- ben 11026 fő volt (10614 fő a 2011-es népszámlálási adatok szerint), amely alapján SZR egy megyei városi ranggal rendelkező települései között a népesebb városok közé tartozik. A lakosságszám SZRen is folyamatosan ha csak kis mértékben is csökken. A település vándorlási egyenlege kiegyensúlyozott, jellemző a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosok elvándorlása, míg az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők betelepülése. A településre is jellemző az elöregedés, az élve születések csökkenése mellett folyamatosan nő a 60 év felettiek aránya. ZG népesség nyilvántartásából származó adatok szerint a település lakosságszáma 2007-ben 60 088 fő volt. A dokumentum 10 évre visszamenőleg tartalmaz adatokat a népességszám változására vonatkozóan, amiből megállapítható, hogy a lakosság természetes fogyása jellemző a településre. A lakosság képzettség szerinti megoszlása kapcsán elmondható, hogy a településen az 1997 és 2007 közötti, tízéves időszakban folyamatosan emelkedett az érettségizettek aránya, a diplomások aránya pedig 10 éves időszak alatt duplájára nőtt. A becslések alapján 3500-4000 főre tehető a roma lakosok száma, akik ZG lakosságának kb. 6 százalékát teszik ki. A becsült adatokhoz képest lényegesen alacsonyabb számot mutatnak a népszámlálási adatok, a 2001. évi népszámlálás során mindössze 627 fő, vagyis a becsült roma lakosság 18 százaléka vallotta magát cigány nemzetiségűnek. A HEP szerint néhány kivételtől eltekintve ZG-n nem jellemző a romák telepszerű elkülönülése. A felnőtt cigány népesség 20-25 százalékának van állása, kevesen tanulnak, 70 százalék az inaktívak aránya. Kevés az öregségi nyugdíjas, az inaktívak három legnagyobb csoportját a munkanélküliek, a gyesen és gyeden lévők, valamint a rokkantnyugdíjasok alkotják. A ZG-i dokumentumokban volt egyedül tényszerű adat a fogyatékos lakosokat tekintve. Az IVS a 2001. évi népszámlálási adatokra alapítja a város területén lakó veleszületett vagy szerzett fogyatékossággal élő személyek számát, ami 2462 főt (ebből 1274 férfi és 1188 nő), vagyis a város lakónépességének (61 654 fő) 3,9 százalékát jelenti. ZR 3161 lélekszámú település. A település lakosságszáma alapvetően stagnál, öregedési indexe kistérségi viszonylatban a legkedvezőbb. A település lakosságának foglalkoztatási helyzetére jellemző a magas munkanélküliség, amely folyamatosan emelkedik, az elmúlt években 20 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma. Az esélyegyenlőségi terv (ET) kb. 20 százalékos relatív munkanélküliségi rátával számol, akik többsége szakképzetlen, s mintegy fele nem végezte el az általános iskola 8 osztályát sem, s közöttünk vannak írástudatlan személyek is. 10

Az ET szerint ZR lakosságának 40 százaléka roma. Az ET rögzíti, hogy bár a roma lakosság szociális helyzetére nincsenek pontos adataik, az azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Az ET érdekes módon azt is rögzíti, hogy azt a személyt tekinti romának, aki annak vallja magát. Ennek némiképp ellentmond a roma lakosság becsült aránya, hiszen a 40 százalékos arány nem a népszámlálási adatokból következik. 6. Nyilvánosságpolitika, ügyintézés, informálás Az önkormányzatok nyilvánosságpolitikájáról tanúskodik az is, hogy vajon a megfelelő dokumentumait mennyire tárja a nyilvánosság elé, hogy mennyire teszi akadálymentessé a közlekedést és a kommunikációt, valamint, hogy az ügyfeleket hogyan segíti, informálja. 6.1. Dokumentumok megléte és minősége ZG-nek minden dokumentuma megvan és elérhető volt. ENY esélyegyenlőségi programja a többi elemzett programhoz viszonyítva több konkrét, ellenőrizhető intézkedést is tartalmaz. Mindezek ellenére, az intézkedések többsége nem került végrehajtásra, az önkormányzat adatszolgáltatása szerint többnyire pályázati források hiánya okán. A kisebb települések esetében viszont voltak hiányosságok. KU község önkormányzatának nincsenek saját esélyegyenlőségi dokumentumai. A helyzetelemzéshez ezért SZR DZS Többcélú Kistréségi társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Stratégiáját, Közoktatási Fejlesztési tervét és Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését használtuk fel, amelyek hatálya alá KU is tartozik. RA önkormányzatának megkeresése nem zárult eredménnyel, többszöri adatkérésünkre sem kaptunk választ. Tekintettel arra, hogy a település honlapján nem érhetőek el a körjegyzőségi szabályozó dokumentumok (határozatok, rendeletek, stb.) a települési adatszolgáltatás hiánya meghiúsította a településre hatályos esélyegyenlőségi dokumentumok elemzését, illetve a település/körjegyzőség RA-t érintő esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedések érvényesülésének vizsgálatát. Ez egyben jól illusztrálja, hogy az önkormányzat nem használja ki az esélyegyenlőségi dokumentumok által nyújtott előnyöket és az informálás terén sem használja ki lehetőségeit. Ezt egyébként az ENY-i Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiájának és Operatív Programjának (2005) helyzetelemzésébe foglalt SWOT elemzés alapján is állíthatjuk, amely szerint RA gyengeségei a következők: forráshiány, információ hiánya, lassúsága, alacsony szolgáltatási színvonal, munkalehetőség hiánya, a lakosság alacsony iskolai végzettsége, a lakosság rossz anyagi helyzete. ZR képviselőtestülete 2011. november 13-án hagyta jóvá 120/2011. (IX.13.) sz. határozatával a település esélyegyenlőségi tartalmában a település esélyegyenlőségi programja, amire egyébként a dokumentum 8. oldalán is található utalás. A minden csoportos érintő intézkedések az alábbiak: 1. A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása a családok napi megélhetési gondjainak enyhítése, (rendszeres szociális támogatás, alkalmi segély), illetve átmeneti kereseti lehetőségek biztosítása (közmunkaprogramok, közhasznú és közcélú munka) révén 2. A közszolgáltatást nyújtó intézmények teljes akadálymentesítése 2013-ig 3. A helyi szemléletet megváltoztató programok támogatása, segítése: a program célcsoportjainak társadalmi integrációját előmozdító lakossági tájékoztató fórumok, programok, rendezvények támogatása, valamint a jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségeire vonatkozó tájékoztatás a helyi média, az önkormányzat hirdetőtábláján, stb. 4. A hátrányos helyzetű csoportoknak az információs társadalommal összefüggő egyes szolgáltatásaihoz való hozzáférés elősegítése: információs pontok kialakításának támogatása az internethez és az információs társadalom nyújtotta egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében. Ugyanakkor ezen célkitűzések egyelőre még távol állnak a valóságtól. 6.2. Akadálymentesítés Az ENY-i HEP valamennyi közintézmény akadálymentesítését célul tűzi ki 2012. december 31-ig. Az akadálymentesítés forrását a program nem hatásozza meg, csupán utal arra, hogy az főként pályázati forrásokból valósulhat meg. ENY adatszolgáltatása szerint a település oktatási intézményei közül jelenleg az N. óvoda és az IM Gimnázium és Szakközépiskola akadálymentesítésére került sor 11

pályázati források bevonásával. Nyertes, de még meg nem valósított pályázatnak köszönhetően a M. óvoda fejlesztésére is sor kerül, amelynek keretében az óvoda részleges akadálymentesítését is elvégzik. ENY-en nincs akadálymentes általános iskola. Az egészségügyi intézmények akadálymentesítésére sem került sor, a szociális intézmények közül a Szociális Szolgáltató Központ részben kizárólag a mozgáskorlátozottak számára már akadálymentesített. A polgármesteri hivatal és a könyvtár komplex akadálymentesítésére is sikerrel pályázott az önkormányzat, a megvalósításra azonban még nem került sor. A fentieken túl a pályázati forrásból újították fel a V. házat, amely egy része így megfelel a komplex akadálymentesítés követelményeinek. A település művelődési háza lépcsőjáróval részben akadálymentesített. A következő, szélesebb kört érintő célkitűzés az információs társadalom szolgáltatásaihoz való hozzáférés elősegítése, ami elsősorban internet-hozzáférést és az elektronikus ügyintézés lehetőségét jelenti a HEP szerint. E célhoz kapcsolódóan az önkormányzat három intézkedést határozott meg, valamennyi esetében a 2012. december 31-i határidőt tűzve ki: új @pont kialakítására a településen, valamint a már meglévő @pontokon 2 db új számítógép beszerzése és az e-ügyintézés lehetővé tétele a településen. Az önkormányzat honlapján szereplő információk szerint az elektronikus ügyintézés a településen elérhető. Az önkormányzat adatközlése alapján KU közintézményei közül egyedül a körjegyzőségi hivatal felel meg a komplex akadálymentesítés követelményének. Az akadálymentesítéshez szükséges forrást, összesen közel 15 millió forintot a körjegyzőség a DDOP 3.11. program Körjegyzőségi hivatali épület komplex akadálymentesítése pályázatával nyerte el. Megvalósult a SZR-i kistérség integrált oktatási központjának fejlesztése című projekt, amelynek keretében elvégezték a SZR-i Kistérség közoktatási intézményeinek akadálymentesítését, infrastrukturális és szakmai fejlesztését. A SZR DZS Többcélú Kistérségi Társulás összesen 922 245 339 Ft támogatásban részesült. SZR közoktatási intézményeinek alábbi fejlesztését végezték el: Felújításra került a Z. M. Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola, a T. S. Általános Iskola, az I. M. Általános Iskola, a Z. Óvoda; Bölcsőde és az M. Óvoda. Ugyancsak sor került a polgármesteri hivatal akadálymentesítésére a DDOP 2007-3.1.1 Közszolgálati intézmények akadálymentesítése (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) című projekt keretében. A felújítás során az alábbiak valósultak meg: akadálymentes parkoló; szabályos kialakítású rámpa kiépítésével és ajtók cseréjével az önálló bejutás megteremtése; lift beépítése a szintek közötti akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében; a földszinten akadálymentes WC kialakítása; infokommunikációs elemek beépítése, úgymint figyelmeztető burkolati jelzések, vezető sávok, tájékoztató és irányító táblák elhelyezése, indukciós hurok beépítése. Az akadálymentesítéshez az önkormányzat 20 millió forintos támogatásban részesült. A SZR-i HEP dokumentum egyben a kommunikációs akadálymentesítést is előirányozza, de ezen a téren még nem történt előrelépés, részben a dokumentum általános fogalmazása és a visszacsatolás hiánya miatt. A települési HEP szerint a SZR-i körzeti orvosi rendelők akadálymentesek. Ennek némiképp ellentmond, hogy fejlesztési célok között szerepel a kommunikációs akadálymentesítés, valamint az épületen belüli közlekedés feltételeinek megteremtése. ZG az, ahol a legkomplexebben közelítik meg az akadálymentesítést. A fizikai akadálymentesítés érdekében a HEP célul tűzi ki az önkormányzati tulajdonban lévő épületek akadálymentessé tételét, az új építésű utakat és egyéb közlekedési létesítmények építésénél az akadálymentesítés követelményének szem előtt tartását, valamint az akadálymentesen megközelíthető tömegközlekedési megállók és állomások és tömegközlekedési eszközök biztosítását. A kommunikációs akadálymentesítés érdekében a HEP célként határozza meg a városi honlap akadálymentesítését: az információk hozzáférését Braille-formátumban vagy elektronikusan, szintetizált beszéddel, jelnyelven vagy feliratozással, könnyen érthető formában vagy piktogramokkal. Az akadálymentesítés megvalósításának forrása a HEP szerint önkormányzati és pályázati forrás. A ZR-i önkormányzat adatközlése szerint még nem került sor az önkormányzat intézményeinek akadálymentesítésére. 2010-ben az önkormányzat pályázatot nyújtott be az 1.sz. orvosi rendelő felújítására (NYDOP 5.2.1.) A pályázat megvalósult, amelynek keretében sor került a rendelő fizikai akadálymentesítésére. A HEP szerint ugyanakkor mind az általános iskola, mind a polgármesteri hivatal akadálymentesítése részben megoldott. 6.3. Személyes ügyintézés Egyaránt megfigyelhető volt, hogy a településeken sok ügyet kell intéznie az ügyintézőknek, ez pedig alapvetően gátolja a mélyebb és problémamegoldásra törekvő kommunikációt. Az ügyintézők a települések zömében barátságosak és készségesek voltak, de a kommunikáció az ügyfelekkel nem mentes a paternalizmustól. Az ügyfélszolgálat környezete is árulkodó, van ahol nincs váró sem, ahol le lehetne ülni, máshol akadálymentesített, felújított környezetben várják a klienseket. A nyugati országrészben inkább jellemző a talán kevésbé közvetlen, de jogszerűbb elbírálás és magatartás. A keleti országrészben vagy érzékelhetően nagy a távolság az ügyfél és az ügyintéző között, vagy igen közvetlen a kommunikáció, de a problémák megoldása gyakran kreatív módon, nem feltétlen szabályosan történik. Szinte mindenhol probléma a kliensek tájékozatlansága, amit egyrészt 12

magyaráznak az iskolázatlanságukkal, de minden bizonnyal az önkormányzat tájékoztatási politikája sem követi a helyi igényeket, az információk az ügyfelekre szabott módon és formában kevéssé érik el őket. ENY-ben az önkormányzat szociális osztálya igen nagy; a feladatokat több munkatárs végzi, stabil munkamegosztásban. Ennek megfelelően az épület is méretes, emeletes, az egyes irodákhoz hosszú folyosókon lehet eljutni, melyek egyben váróként is szolgálnak. Akadálymentesítés nincs, lépcsők és küszöbök nehezítik a közlekedést. Az ügyfélfogadási időben a reggeli eligazítást követően, 9.15-től 15.00-ig tartó időszakában összesen 28 ügyféllel történő ügyintézés került megfigyelésre, három ügyintézőnél. Nem nagy a forgalom, amire a munkatárs magyarázattal is szolgál; az ügyfelek többsége roma, fél tíz előtt ritkán jönnek, ők olyankor kelnek. Az itt töltött 3 óra alatt 22 ügyfél fordul meg az irodában, közülük 17 az aktív korúak szociális ellátásának felülvizsgálatára jött. Védett tulajdonságaikat tekintve a 22 ügyfélből 12 roma és 9 nő. Több korosztályból, vegyesen vannak, átlagos becsült életkoruk 43 év. Az átlagos ügyintézési idő 4-5 perc. A többi önkormányzatnál tapasztaltaktól eltérően a felülvizsgálatra érkezettek közül a jogosultságot elvesztőknek viszonylag magas az aránya. (Idén januártól a jogosultság feltételei közé került, hogy az előző naptári évből az ügyfél igazolni tudjon legalább 30 nap munkaviszonyt. Ebbe beszámít mindennemű bejelentett munka, a közmunka, vagy fizetés nélküli igazolt önkéntes munka is.) Az ENY-i önkormányzat is eleget tett ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének, ám a beérkező ügyfeleken látszik, hogy sokan nem olvasták, vagy nem értették meg az erről szóló hivatalos értesítést. Ez nem egyedi probléma, az összes önkormányzatban találkoztunk azzal a véleménnyel, hogy a törvényben előírt tájékoztatás nem elégséges, amivel összhangban a másik öt vizsgált önkormányzat külön figyelemfelkeltő kampányokat szervezett, illetve valamilyen nonprofit szervezeteten keresztül igyekezett önkéntes munkalehetőséget biztosítani azok számára, akik nem találtak piaci alapon munkát, és a közmunka programokba se tudtak bekerülni. Ugyanilyen ENY-ben is van a Bódvamelléki Roma Nők Egyesülete itt a segélyre való jogosultságot megfelelő munkaviszony hiányában elvesztők körülbelül a megfigyeléskor felülvizsgáltak 50 százalékát tették ki, szemben a más településeken tapasztalt, 10 százalékot nem meghaladó aránnyal. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre az ügyintézők egyike meglehetős közönnyel reagált. Elmondta, hogy minden ügyfél tájékoztatva lett a változásról, és sajnálatát fejezte ki azok felé, akik elvesztik a jogosultságukat, ám nem gondolta úgy, hogy az önkormányzat bármi többet tehetne az érdekükben az egyszeri írásos tájékoztatásnál. Ezen az sem változtatott, amikor beszámoltunk neki a más településeken tapasztalt gyakorlatról. A nehéz helyzetek kezelésének, és általában a munkája sikeres elvégzésének kulcsa az ügyintéző szerint egyértelműen a helyes kommunikációban rejlik, melyről alkotott véleménye szerint azonban egy tekintélyelvű és egyben leereszkedő stílus a legcélravezetőbb. Az osztályvezető úr [segít a legtöbbet a problémás esetek megoldásában], van tekintélye és tartanak is tőle, nagyon régen, a 90-es évek óta dolgozik itt, innen emelték ki, helyi ember, mindenkit ismer. Nagyon meg kell tanulni velük az ő nyelvükön beszélni, meg kell tanulni lesüllyedni hozzá, és ha ő érzi, hogy egyenrangúként kezelem, akkor ő se olyan, meg kell próbálni velük megtalálni a hangot, és a legtöbbször sikerül is. RA-n március 1-jétől indul újra az év végén leállt közmunka-program, ahova 104 embert vettek fel 6 illetve 8 órában, 5 hónapnyi munkára. Két évvel ezelőtt voltak ellenőrizni a közmunka-programot, akkor 10 millió forintot kellett visszafizetnie az önkormányzatnak, mert az ellenőrzés során nem találtak közmunkát végző embereket. Nagy udvar, földszintes épület. Félig akadálymentesített, rámpa van, de küszöb is. Keskeny folyosó, jobb kéz felől az első ajtó a szociális ügyeké, bár az ajtóra anyakönyvveztetés, iktatás van írva, mégis minden itt zajlik. Beljebb kiszélesedik a folyosó, használható előtér lesz belőle, két műbőr fotellal. Itt van a közjegyző szobája, a polgármester irodája, a pénztár, a gazdálkodás, a konyha és a mosdók. Az előtér fűtött, kellemes. Ügyfélfogadás hétfőn-szerdán-pénteken lenne, de senki nem tartja be. Amikor az ügyintéző bent van, folyamatosan az ügyfelek rendelkezésére áll, akik ennek megfelelően valóban reggeltől estig jönnek. Az ügyintézésre szolgáló iroda egy hozzávetőleg 10 négyzetméteres szoba, amely közvetlenül a váróból nyílik. A hivatalos ügyfélfogadás 7 órája alatt 26 ügyfél fordul meg az irodában, körülük három nem roma. A 26-ból 3 ügyfél nem roma. A leggyakoribb intézni kívánt ügy RA-n is az aktív korúak szociális ellátásának felülvizsgálata; a 26 ügyfélből 16 ezért keresi fel az irodát. A segítőkészség azonban nem csak a 30 igazolt munkanapra vonatkozó követelményről való jó tájékoztatásban és az önkéntes munkalehetőség biztosításában merült ki, sőt bizonyos esetekben túl is ment a jogszabályilag megengedett szinten: Az önkormányzatok talán ZR kivételével mindegyikében csekély lelkesedést találtunk a környezettanulmányok készítése iránt. Ám míg a legtöbb helyen csak valamilyen szinten szemet hunynak a csak papíron létező válások fölött, RA-n a gyakorlat ennél messzebb megy, mint ahogy azt az eset is bizonyítja. Egyértelmű volt ugyanis, hogy a külön bejelentett lakcím az ügyfél és annak élettársa között csak azt a célt szolgálja, hogy a család így nem egyszer 22 800 forintból, hanem annak duplájából gazdálkodhasson havi szinten. Egyfelől egyértelműen látszik, hogy a lakosság egy jelentős része nem boldogul a felé írásban kiküldött, hivatalos nyelvezetben megfogalmazott 13

információkkal. Ez feltételezhetően nem csak RA-ra jellemző, ám ilyet, hogy az önkormányzat munkatársai ebben a kérdésben is segítőkészek az ügyfelekkel, csak itt tapasztaltunk. Ez az ügyfelekkel folytatott beszélgetések során is megerősítést nyert; mindenki nagyon elégedett volt az ügyintéző asszonnyal, és sokat dicsérték. Különbözik ettől a polgármester megítélése, akit sok más településhez hasonlóan itt is legfőképp a saját családjával és baráti körével való kivételezéssel vádoltak: Mindig csak a polgármester rokonai dolgoznak, van olyan, aki folyamatosan dolgozik, évről évre, nem mindig csak az a kis család van, még 17 évesen is dolgoznak. SZR-en a járási és a települési ügyfélszolgálatok átszervezésével a szociális ügyintézést január 1-jével kiköltöztették az önkormányzat nagy épületéből, mivel az ottani irodát a járási ügyfélszolgálat vette át. Ennek oka az, hogy bizonyos kompetenciák a településektől a járáshoz kerültek át, amivel együtt járt bizonyos munkatársak áthelyezése is, és így a járási ügyfélszolgálat már nem fért el a régi irodájában. Ennek az átszervezésnek a részleteiről a települési önkormányzatban maradt munkatársak elég keserűen nyilatkoznak; az osztályvezető elmondása szerint a náluk addig dolgozó hat szociális ügyintézőből csak egy maradt, míg az ügyeknek csak körülbelül egyharmada került áthelyezésre. Ennek eredményeképpen rendkívül túlterhelt az osztály, a megmaradt egy szociális ügyintézőnek a mellé felvett ügyféltájékoztató munkatárson kívül az osztályvezetőnek is gyakran be kell, hogy segítsen. 2013 első másfél hónapja alatt több mint 2000 ügyiratot fogadtak be. Az épület ügyfélfogadásra alkalmatlan, mivel belépés után egyből egy lépcső következik, melyek tetején szűk folyosóról nyílnak az irodák; várakozásra alkalmas tér tehát nincs. Maga az ügyintéző is közfoglalkoztatott, és a napi munkarendje eltér a többi munkatárstól, többet dolgozik és kevesebb az ebédideje, miközben jóval kevesebbet keres. A megfigyelés napján a szociális irodában megfordult 43 ügyfélből 27 nő, 9 roma. A leggyakoribb a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos ügyintézés; 13 eset, majd az aktív korúak szociális ellátása; 6 eset, valamint a szociális tűzifa igénylés; 5 eset. Ez utóbbira nagy a túlkereslet; a szállítmányok érkezésekor listán állítják össze, hogy abból kik fognak kapni, és ez a lista általában hamar betelik. Ami az ügyfélkört illeti, érdekes, hogy mind a két megkérdezett munkatárs túlnyomórészt (~80 százalék) romákként írta le az ügyfeleket, amit azonban a felmérést végző munkatársunk egyáltalán nem érzékelt. Gyakoribb volt viszont a többi településen tapasztaltaknál az olyan ügyfelek érkezése akik szemlátomást újak a szociális ellátórendszerben; vagy egyszerűen nem ismerték a létező támogatástípusokat és a ügyintézőt kérdezték hogy vajon mi járhat nekik, vagy szóban is fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy még soha nem jártak a szociális osztályon. A folyosón megkérdezett ügyfelek közül több kifejezetten dicsérően nyilatkozott az ott dolgozókról: Le a kalappal a hölgy előtt. Teljesen korrekt az ügyintéző, csak a kinti állapotok ijesztőek, sokkal rendezettebb volt az előző hely. A konfliktusok kialakulásában az ügyféltájékoztató hölgy szerint egyedül azon múlik, hogy ki érti meg a helyzetet és ki nem, és nem a származáson. Ha valaki nem érti, hogy például miért kapott a másik, hiszen többet keres, vagy miért a másik aki később igényelte a fát, onnantól viszont lehet a származásnak szerepe; a romák talán kicsit vehemensebben tiltakoznak ha elutasítás éri őket. A leggyakoribb nehézség, amivel mindkét munkatárs egybehangzóan állítja, hogy szembesül, az az ügyfelek egy részének értetlensége. Van akit úgy kell ötször hazaküldeni, hogy hozza el az előző kéthavi villanyszámláját, mert amit hoz, az vagy nem kéthavi, vagy nem villanyszámla. Nehéz, ha az ügyfél nem érti [ ], ami az alacsony iskolázottságból is adódik. KU-n felújított önkormányzati épület, január 1. előtt a jegyzőség lakott benne. Most a szociális osztály költözött ide. Akadálymentesített, még mellékhelyiség is van külön a mozgáskorlátozottak számára. Kényelmes, nagy előtér, fotelokkal, asztallal, nyomtatványok kikészítve iratrendezőkbe. A váróhoz hasonlóan az ügyintéző irodája is szép tágas, a nagy asztal két oldalán tud helyet foglalni az ügyintéző és az ügyfél. Miután az ügyfél kitöltötte a megfelelő papírokat, azt befogadás előtt az ügyintéző átnézi, és az eseteges hibákat az ügyféllel javíttatja. Ő maga azt mondja, hogy csak nagyon ritkán ír bele a kérelmekbe, ugyanis később szintén ő maga lesz az, aki ezeket elbírálja, így félreértésekre adhat alapot, ha az ő kézírása is szerepelne a kérelmeken. Az elbírálásokat amúgy a munkaideje heti 14 órás ügyfélfogadási idején túli részében csinálja. A gyakorlatban azonban még számos más teendőt is ráruházott az önkormányzat (például a rendszergazda teendőit is ő látja el, holott ez a munkakörének nem része és fizetést sem kap érte), így gyakran kényszerül túlórázásra. Az elbírálatlan ügyiratok azonban így is halmokban állnak a polcokon - megfigyelés február 13-i napján már ezer fölött volt csak a 2013-as ügyiratok száma. 14

A legfőbb nehézségként, amivel munkája során szembesül is ezt emeli ki; az igénylések elbírálásra rendelkezésre álló 30 napos határidő folyamatos nyomás alatt tartja: Kevés a 30 nap az ügyintézésre. Nagyon sok az anyag, [...] én egyedül végzem az egész folyamatot, éjfélkor még benn vagyok a hivatalban, sokszor hétvégén is. A megfigyelés napján reggel 8 órakor már 6-7 ember várakozik az ajtó előtt. A délig tartó ügyintézés során összesen 35 ügyfél fordul meg az irodában, közülük 20 roma, de csak 5 nő. Átlagosan 40 év alattiak. A leggyakoribb intézni kívánt ügy az aktív korúak szociális ellátása; összesen 14 ilyen kérelem van. A jelen gyakorlat szerint a közmunkásokat pályázati rendszer keretein belül foglalkoztatják, melyeket minden naptári év elején írnak ki, és melyek aztán legkésőbb december 31-én le is zárulnak. Ennek következtében igen sok ügyfél január elejétől kerül újra munkanélküli regiszterbe, ahol az addigi munkatörténetük függvényében jellemzően 40-45 napig kapnak álláskeresési támogatást. Ez az a támogatás, melynek lejártával újra az aktív korúak ellátását igénylik az ügyfelek, így február elején mindig nagyon sok ilyen igénylés van. A megítélt támogatások nagy részét ezt követően várhatóan március elején kell megszüntetni, ilyenkorra fut át ugyanis a folyó év közmunkaprogramjának pályázati szakasza, és ettől a dátumtól tud újra az önkormányzat közfoglalkoztatottakat alkalmazni. Bár a kutatáshoz szorosan nem kapcsolódik, mégis itt kell megjegyezni ennek a gyakorlatnak az érintettekre rendkívül kedvezőtlen következményeit. Egyfelől a közfoglalkoztatás ilyen ütemezése miatt pont az év leghidegebb hónapjaiban csökken le sok család jövedelme, amikor a fűtési költségek a legsúlyosabb terhet jelentik. Az érem másik oldala pedig az, hogy a közmunkások pont azokban a nyári hónapokban kényszerülnek árkot tisztítani és utcát sepergetni, amikor legtöbbjüknek lehetősége lenne valamilyen mezőgazdasági idénymunka keretében a nyílt munkapiacon jövedelemhez jutni. ZG-n az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztályának jelenlegi épülete egy átalakított, akadálymentesített óvoda. Az ügyfeleket kényelmes váró, kulturált mosdó, és sorszámokat osztó biztonsági őr fogadja. A váróban jó a hangulat, beszélgetnek, fesztelenek. Sokan ismerik egymást, megbeszélik, ki miért jött. Bent egy hatszor tíz méteres terem, az ügyintézők sorban ülnek egy hosszú asztal mellett. Hat számítógép van rajta, velük szemben hat szék az ügyfeleknek, közöttük kis elválasztó lapok. A biztonsági őr enged be mindig egy embert mikor valaki kimegy, szép nyomtatott sorszám alapján, és mutatja neki melyik asztalhoz üljön. A felmérés napján a hat asztalnál négy szociális ügyintéző van, egy üres, legmesszebb pedig egy szociális bérlakás-ügyintéző ül. Az ügyintézők segítik egymást, kérdeznek, megbeszélik a dolgokat, folyton cirkuláltatják a fél tucat bélyegzőt. Ha olyan ügyfél tér vissza, aki már előzőleg járt valamelyik másik ügyintézőnél, ez utóbbi jellemzően röviden összefoglalja az ügyet az azt átvevő kollégájának. Az osztályvezető úgy mondta, hogy rajta kívül még kilenc ügyintéző van, tehát valószínűleg van még egy kisebb iroda is valahol. A reggel kilenctől délig tartó ügyfélfogadási időben összesen 19 ügyfél jár a négy szociális ügyintéző egyikénél, aki a felméréshez lett kiválasztva. A népesség itt valamivel idősebbnek tűnik mint a többi településen; az átlagos becsült életkor az ötvenhez közelít. A 19 ügyfél közül 11 nő és 5 roma, egy ügyfélre átlagosan 5 perc jut. A kérelmek típusa rendkívül megoszló; nagyjából ugyanolyan arányban fordultak elő a lakhatási segélyre, az aktív korúak járadékára, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra és az egyszeri szociális segélyre vonatkozó kérelmek. A környezettanulmányok készítésével kapcsolatban alkotott fő benyomás az, hogy az ügyintézők a törvényi kereteken belül igyekeznek kiszűrni, hogy egy háztartásban többen is kapják az aktív korúak ellátását. Az egyik megfigyelt esetben a hivatalosan elvált, de továbbra is egy bejelentett címmel rendelkező pár esetében az önkormányzat munkatársai környezettanulmányozás során állapították meg, élettársi viszony fennállását. Az ügyfél számára, aki hevesen vitatta ezt a döntést, és tagadta az élettársi kapcsolatot az ügyintéző egyetlen javaslata az volt, hogy jelentkezzen át másik lakcímre, csak úgy válhat jogosulttá a támogatásra. Ezzel kapcsolatban az ügyintéző később maga is megjegyezte, hogy Emberileg rossz érzés, megértem, hogy rossz helyzetben van, de a jogszabály nem engedi, hogy segítsek. Ugyanilyen, emberileg nehezen feldolgozható esetként említette jövedelemküszöb felett lévő nyugdíjasok kérelmeinek elutasítását: Nehezen élik meg az ügyfelek, amikor az egy élet munkájával félretett vagyon, vagy az azzal megkeresett nyugdíj miatt találják magukat a környezetükben lévő más családoknál kedvezőtlenebb helyzetben. Az elutasításból fakadó csalódottság elmondása szerint azonban csak ritkán csap át agresszív viselkedésbe: Ez a kevesebb. A fellebbezésről elmondja, hogy: Alapvetően elfogadják a döntéseket, a zöme, de persze van, aki fellebbez, [aki] nem érti meg, [hogy] mi várható egy ügyben, ragaszkodik a saját elképzeléséhez, és végigviszi az ügyet. Az ügyintézés során felmerülő leggyakoribb probléma az, hogy a járás és település között a kompetenciák még mindig nem tisztázottak. A közgyógyellátás elbírálása van, hogy két hónap amíg elkészül a járáson, mialatt a település és a járás többször küldi oda-vissza az igénylést. Legelőször a 15

települési önkormányzatnál kell megérdeklődni, hogy van-e eljárás folyamatban a járáson, ami átlagosan egy hetet vesz igénybe, mivel meg kell várni a járás erre vonatkozó válaszát. Enélkül pedig nem lehet új igénylést beadni. ZR-n hatvanas évek házgyári épülete az önkormányzat, előtte erdélyi testvértelepüléstől ajándékba kapott székelykapu. Recepción fiatal ember igazít útba, nincs nagy nyüzsgés. Az ügyintéző irodája a folyosó végén, szintén elég tágas. Bent egyedül fogadja az ügyfeleket, szép asztal mögött, az ügyfeleknek nincs hova leülni. A mosdóban az alábbi kifüggesztett üzenet: Mivel egyesek nem tanulták meg otthon az angol wc használatát (vagy esetleg nem láttak még ilyet), szívesen pótoljuk a hiányosságot. Ügyfélfogadás ZR-ben heti 10 órában van, ebből egy délután egytől négy óráig terjedő időszakot ölelt fel a megfigyelés. Ezalatt 22 ügyfél érkezik, közülük 15 roma és 6 nő. Az átlagos ügyintézési idő 4 perc. Az aktív korúak szociális ellátása a többi településhez hasonlóan itt is gyakori; a 22-ből hat ügyfél fordul az önkormányzathoz ilyen ügyben. A 30 igazoltan ledolgozott munkanap megléte nem okoz problémát; a hat ügyfél mindegyikének megvan. A nap végén, az interjú során az ügyintéző elmondja, hogy az ügyfelek a határozatokat általában nem olvassák végig, csak addig, hogy megítélték a támogatást, és azt már nem, hogy a következő évben mik az elvárások. De pont ezért ő és a polgármester felesége - aki a helyi mentorhálózatot vezeti - össze szokták írni, hogy kik lehetnek azok az érintettek, akiknek közmunkához sem sikerült jutni, és őket külön is megkeresik, önkéntes munkalehetőségeket ajánlva. Az egyik ilyen szervezet, ahol a 30 napot le lehet dolgozni, maga a mentorhálózat, de más helyeken, például a plébános úrnál is van erre lehetőség. Mindezen túl azonban egy helyi rendelet értelmében a segélyek kifizetésének más feltételei is vannak. Ezek főleg a közvetlen lakókörnyezet tisztaságára vonatkoznak, különös tekintettel arra, hogy minden kiskert művelésben kell hogy legyen. Bizonyos tevékenységeket az önkormányzat határidőhöz köt, és aki addig azoknak nem tud megfelelni, az elbukhatja a segélyre való jogosultságát. A feltétel nem csak az aktív korúak ellátásának folyósítására vonatkozik, szintén ehhez kötött a lakásfenntartási támogatás és a rendszeres szociális segély. Ez utóbbit olyanok kaphatják, akiknek maximum 5 év van hátra a nyugdíjig vagy egészségkárosodottak. A felmérés készítésekor az aktuális ilyen tevékenység a kiskert szántása volt, tehát ha valaki egészségkárosodottsága miatt kapja a rendszeres szociális segélyt, az is köteles felszántani a kertjét. Az erre vonatkozó kérdésre az ügyintéző kicsit kényszeredett mosollyal azt válaszolja, hogy Hát ez a rendelet. A szántást és a kertek tisztaságát az önkormányzat munkatársai rendszeres környezettanulmányozás keretében ellenőrzik. Ez a megfigyelésben résztvevő ügyintéző munkarendjének formálisan is a részét képezi; minden héten a csütörtök délelőtt ezzel telik. Elmondja, hogy ilyenkor mindig két férfi kollégája kíséri a faluban, utalva arra hogy tart az ügyfelek esetleges agresszív viselkedésétől. Arról hogy az ügyfelek nem minden esetben értik részletekbe menően az ügyintézés folyamatát, az ügyintéző is panaszkodik. Leggyakoribb nehézségként, amivel a munkája során szembesül, azt említi, hogy az ügyfelek sokszor nehezen értik meg az elutasító határozatot. Ilyenkor ő szokta szóban elmagyarázni, ami a határozatban le van írva, de ennél többet nem tud tenni, mivel méltányossági alapon nem lehet semmit csinálni egyik támogatási forma esetében sem. 7. A védett csoportok esélyegyenlőségét elősegítő intézkedések és azok eredményei A tanulmány elkészítése során a legnagyobb nehézséget annak megállapítása jelentette, hogy az esélyegyenlőségi dokumentumokban meghatározott fejlesztési célok elérésére, végrehajtására sor került-e, és ha nem, annak mi volt az oka. Bár az adatkérésünkben egyértelműen kértük az önkormányzatok tájékoztatását a programok végrehajtásáról is, néhány kivételtől eltekintve erre nem, vagy csak részben kaptunk választ. Tapasztaltuk, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek naprakész kimutatással, illetve nem tartják nyilván, hogy az egyes esélyegyenlőségi dokumentumokban előirányzott intézkedések végrehajtására ténylegesen sor került-e. A fenti kijelentés ugyanakkor nem vonatkozik az akadálymentesítési kötelezettség teljesítésére. RA kivételével valamennyi önkormányzattól tételes kimutatás érkezett a településen elérhető közszolgáltatások hozzáférhetőségére vonatkozóan. ZG dokumentumaiban volt található pontos számadat a fogyatékosokkal kapcsolatban és konkrét intézkedés is, mint a fogyatékossággal Élők Integrált Intézményének létrehozása. A HEP a település 20 férőhelyes fogyatékossággal élők nappali ellátására építve átmeneti elhelyezést és tartós bentlakást nyújtó intézmény létrehozását tűzte ki célul. A HEP az intézmény létrehozásának határidejeként a 2009. évet jelölte ki, forrásul pedig központi normatívát, önkormányzati költségvetést és pályázati forrást. Demens személyek nappali intézményi ellátásának megoldását a 16

HEP 2009-re tűzte ki célul, forrásul központi normatívát, önkormányzati költségvetést és pályázati forrást jelölve meg. (lásd még nőknek e-learning elől) Ezen 2005 júliusától az önkormányzat egy nemzetközi projektben vett részt, amelynek eredményeként helyi esélyegyenlőségi ügynökségek alakultak. A Helyi Esélyegyenlőségi Ügynökség keretében az önkormányzat e-learning kurzust szervezett gyesen, gyeden lévő édesanyák részére. A HEP egyik célkitűzése az ügynökség fenntarthatóságának pályázati úton való biztosítása. ENY-ben a közművek teljes kiépítése hosszú távú cél. A dokumentum célkitűzése továbbá a területen élő, többnyire hh-gyerekek oktatási helyzetének javítása, tanoda program bevezetése és mentori rendszer kialakítása. Az akcióterületet érintő projekttervek elsősorban az életminőséget javító és a térség közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését szolgáló intézkedések. Az IVS által ez egyes akcióterületekre előirányzott, esélyegyenlőséget előmozdító intézkedések az alábbiak: 1. polgármesteri hivatal épületének felújítása (belvárosi akcióterület) 2. BD-i Általános Iskola felújítása 3. szociális városrehabilitáció (közút, járdák kialakítása, vezetékes gáz-hálózat és szennyvízvezeték hálózat kiépítése, lakóépületek felújításához támogatásnyújtás) 4. foglalkoztatási és információs pont kialakítása a szociális felzárkózás érdekében 5. felzárkóztató klub kialakítása 6. illegális szemétlerakó megszüntetése. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a BD-i városrészt érintő fejlesztések többsége nem valósult meg, ennek elsődleges oka a pályázati források hiánya. A BD-i szegregátumhoz közeli illegális szemétlerakó kitisztítása ellenére a szemét újratermelődött, ezért a terület rehabilitációja nem sikerült. ENY képviselő-testülete 15/2010. (II.15.) számú határozatával hagyta jóvá a település esélyegyenlőségi programját. A HEP 2012-ig irányozza elő a célok megvalósítását azzal, hogy a program végrehajtása az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függ. A HEP három szinten határoz meg célokat. Az általános célok, konkrétumokat nélkülöző célkitűzések: 1. A hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. 2. A minimális gazdasági forrásokhoz való jog biztosítása. 3. A település közszolgáltatásaihoz való hozzáférés biztosítása. 4. A foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális igazgatási, területfejlesztési célok összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Míg az általános célkitűzések a konkrét intézkedéseket nélkülözik és a puszta deklaráción túl a HEP nem határozza meg a célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket, a következő szintet alkotó, minden célcsoportot szolgáló intézkedések végrehajtására a program konkrét felelősöket, határidőket és feladatokat rendel. A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében három célt határoz meg: célul tűzi ki a közhasznú és közcélú foglalkoztatási lehetőségek kihasználását, továbbá az elhelyezkedést segítő szakmákban való képzések szervezését. KU-n óvoda és általános iskola működik, amelyben a hátrányos helyzetűek integrált nevelése mellett (IPR bázis) országos modellként is használható helyi tanterv alapján fejlesztik a sajátos nevelési igényű tanulókat, köztük az enyhe értelmi fogyatékossággal élőket. A KU-i Általános Iskola a központja az integrációs felkészítésnek, szakértői támogatást nyújt a társulás minden intézményének. Mint bázisintézmény, szakmai szolgáltatás keretében kistérségi pedagógus továbbképzést szervez. Az egyes akcióterületeken az alábbi esélyegyenlőségi szempontból releváns fejlesztéseket irányozza elő az IVS SZR-en: 1. A polgármesteri hivatal utólagos komplex akadálymentesítése (2008. I-IV. negyedév) 2. A SZR-i kistérség integrált oktatási központjának fejlesztése (2009. I. n.é. 2010. IV. n.é.) 3. Komplex munkaerő-piaci integrációs program kidolgozása és megvalósítása 2013-ig 4. Panelrekonstrukció (északnyugati városrész) A stratégia megvalósulásának monitoringjáért a település közgyűlése felelős, amely kétévente, a városüzemeltetési iroda beszámolója alapján értékeli a stratégia megvalósulását. 8. A védett csoportok reprezentáltsága az önkormányzati képviseletekben Erről egyrészt az esélyegyenlőségi tervek tanúskodnak, amivel az önkormányzati hivatalnak 50 foglalkoztatott felett kell rendelkeznie. Ilyen terve csak az SZR-i önkormányzatnak volt. Ezen felül a helyi megfigyelések alapján lehet valamilyen képet alkotni erről, amelyek alapján elmondható, hogy az önkormányzatok vezetői általában nem roma, nem fogyatékos férfiak, az önkormányzati ügyintézők alapvetően nem roma, nem fogyatékos nők. Az önkormányzatok képviseletében és vezetőségében is fájdalmasan hiányoznak a védett tulajdonsággal rendelkező személyek. SZR Város Önkormányzati Hivatalának 2012. április 1-jétől 2014. március 31-ig szóló esélyegyenlőségi tervét a képviselő-testület 2012. március 22-én, 57/2012. (III. 22.) sz. határozatával fogadta el. Az ET helyzetelemzése szerint a hivatal 60 dolgozója közül 44 nő. A hivatali dolgozók több mint fele (33 fő) negyven év feletti és mindössze 5 fő nevel két vagy több tíz éven aluli 17

gyermeket. A középvezetők többsége (83 százalék) nő, a felső vezetésben azonban már nem ez a helyzet, a felsővezetők 75 százaléka (3 fő) férfi. A hivatalnak nincs roma, fogyatékos sem 10 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalója. A hivatal esélyegyenlőségi referenst alkalmaz az egyenlő bánásmód követelménye érvényesülésének nyomon követésére, az ET megvalósulásának szervezése és figyelemmel kísérésére, valamint az egyenlő bánásmód sérelmével összefüggő eljárások lefolytatására. A SZR-i polgármesteri hivatal esélyegyenlőségi terve változatos képet mutat. Míg a helyzetelemzés meglehetősen tömören és csak nemi, etnikai, fogyatékossági és életkori alapon kategorizálta a hivatali dolgozókat, a tervben szereplő konkrét intézkedések amennyiben azok a gyakorlatban is érvényesülnek- példaértékűnek tekinthetők. Ide tartozik például a roma diplomás fiatalok előnyben részesítése a munkaviszony létesítése során, vagy a 14 éven aluli gyermeket nevelő szülők szabadság-kiadáshoz kapcsolódó kedvezménye. Az ET ugyanakkor nem ajánl fel programot a nők felső vezetésben betöltött hátrányának kompenzálására, vagy a fogyatékos személyek alkalmazásának előmozdítására. 9. Helyi érdekegyeztető fórumok működése Az ENY-i HEP harmadik, tágabb kört érintő esélyegyenlőséget előmozdító célkitűzés a társadalmi szemléletformálás: esélyegyenlőségről szóló tájékoztató anyagok készítését és az esélyegyenlőségről szóló fórumok összehívását is célul tűzi ki a dokumentum, konkrét határidő és felelős megjelölése nélkül. ENY önkormányzata ezen felül az adatszolgáltatás keretében mellékelte a 2010 2012 között összehívott, összesen három közoktatási esélyegyenlőségi fórum jegyzőkönyveit, amelyen jelen voltak az önkormányzat, az intézmények, a szülők és a cigány nemzetiségi önkormányzat képviselői s amelyeken az ENYi közoktatással összefüggő kérdések megvitatására került sor. Ennek működtetésére nem annyira saját jószántuk, mint a településen megvalósuló szegregációs gyakorlatot elemző közoktatási helyzetelemzés és intézkedési terv vitte rá őket. A közoktatási intézkedési tervben foglaltak alapján az ENY-i önkormányzat megalakította az önkormányzati Esélyegyenlőségi Fórumot, amelynek célja a KET megvalósításának nyomon követése, annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, új beavatkozások meghatározása és a KET évenkénti felülvizsgálata. A fórum minimum évente egyszer találkozik a jegyző vezetésével és az intézményi fenntartók képviselőin, önkormányzati képviselőkön túl civil szervezetek és szülői képviselet is részt vesznek az üléseken. Igazában csak ZG esetében tapasztalható komolyabb szándék a civil társadalom bevonására. Az önkormányzat célul tűzte ki a civil szektor megerősödését annak érdekében, hogy a civil szervezetek a társadalmi szolidaritás, a diszkrimináció elleni küzdelem, és az esélyegyenlőség színtereivé váljanak. A helyi ügynökség felállítása, valamint a tájékoztatásnak a többi településhez viszonyítva professzionálisabb módja is arra utal, hogy ZG-en megvan a szándék és potencia a civilek bevonására. 10. Pályázók tapasztalatainak a feltérképezése Úgy tűnik, minél nagyobb a település és minél konkrétabbak az elképzelések, annál sikeresebbek. A kisfalvak kisebb eséllyel pályáznak, RA egy pályázaton sem nyert például. Más oldalról, a pályázatok közt jellemzően az akadálymentesítés tűnik a legsikeresebb célkitűzésnek. Ugyanakkor a konkrét, de nagyobb lélegzetű elképzelések a nagyobb települések esetében sem tudtak igazán pályázati forráshoz jutni. A belváros rehabilitációjára ENY belvárosának értéknövelő és funkcióerősítő fejlesztése című, ÉMOP 3.1.2/A 09 2f 2011 XXXX projekt keretében került sor, közel 600 milliós pályázati forrásból. A beruházás nyomán 638 méter hosszú út kerül felújításra, akadálymentesítésre, amely így a mozgáskorlátozottak, idős emberek, babakocsival közlekedő anyukák esélyegyenlőségét biztosítja, valamint megújult a városi könyvtár és polgármesteri hivatal épülete, az akadálymentesítésük mellett. A szociális szolgáltató központ eredeti elképzelései szerinti klubépület megnyitására viszont nem kerülhetett sor a BD-i városrészen belül, az önkormányzat tájékoztatása szerint azért, mert nem volt a területen a klub számára alkalmas hasznosítható épület, bővítésre, építésre pedig nem volt olyan pályázati kiírása, amelyen a klub kialakítása érdekében pályázatot nyújthatott volna be a város. ENY Polgármesteri hivatalának 2011 2012 közötti munkájáról szóló beszámoló szerint a közfoglalkoztatás támogatására az ENY-i Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be, amelynek eredményeként 19 fő foglalkoztatására nyertek támogatást kistérségi szinten. További támogatást nyert az önkormányzat a munkaügyi központtól 195 fő rövid távú és 15 fő hosszútávú közfoglalkoztatásához. Az oktatás terén az ENY-i Kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP 1.1.5/C: program szorosan kapcsolódik az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége számára 18

indított komplex felzárkóztatási programhoz (ÁROP 1.1.5/B), amely keretében az ENY-i kistérség 3,973 milliárd forint értékű elkülönített támogatási keretösszegre pályázhat az ÚMFT három operatív programjában. A programon belül fontos szempont a marginalizált települések, a hátrányos helyzetű csoportok a romák, nők, fogyatékossággal élők helyzetének javítása, a fejlesztési folyamatokba való bekapcsolása mind a tervezés, mind a megvalósítás során. RA egy pályázatot nyújtott be a kistérséghez, de sajnos formai hiányosság miatt az is elutasításra a került. A pedagógiai innováció az ENY-i Kistérségben TÁMOP 3.3.7 09/1 2010 XXXX, amely keretében 97 060 000 Ft nyert a Többcélú Kistérségi Társulás az lhh-projektből a 2011. november 1. 2014. április 30. időszakra. A projekt céljai az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának javítása és együttműködő, horizontális tanulás támogatása képzéseken keresztül és az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók eredményességét tekintve, segítve az érettségit adó középiskola felé történő elmozdulást. A projekt fő célcsoportja az oktatási intézmények és a pedagógusok. A SZR DZS Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási esélyegyenlőségi stratégiája a KU-i KI Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda vonatkozásában az iskolaépület korszerűsítését, eszközbeszerzést jelöl meg, de ez pályázati forrás függvénye, ezért a Stratégia külön határidőt nem határoz meg. A pályázat benyújtásának felelőse a társulás elnöke. Cél még a kompetenciamérések eredményének javulása. Az intézmény eredményei elmaradnak az országos átlagtól, ezért a stratégia 2010. augusztus 31-i határidővel célul tűzi ki az eredmények javítását fejlesztések, korrepetálások megvalósításával. A feladat elvégzésének forrásul a TÁMOP 3.1.4 programot jelöli meg a dokumentum. Az óvoda 2009-ben sikeresen pályázott mozgásfejlesztő eszközök beszerzéséhez szükséges forrásokra. A stratégia egzakt feladatokat jelöl ki, amelyek forrása, felelőse és határideje is meghatározott. A körjegyzőség honlapján található adatok szerint a település folyamatosan pályázik, azonban pályázatai többnyire elutasításra kerülnek, forráshiány okán pedig nem kerülhet sor az előirányzott intézkedések végrehajtására. Megvalósult a SZR-i kistérség integrált oktatási központjának fejlesztése című projekt, amelynek keretében elvégezték a SZR-i kistérség közoktatási intézményeinek akadálymentesítését, infrastrukturális és szakmai fejlesztését. A SZR DZS Többcélú Kistérségi Társulás összesen 922 245 339 Ft támogatásban részesült. SZR közoktatási intézményeinek alábbi fejlesztését végezték el: Felújításra került a ZM Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola, a TLS Általános Iskola, az IM Általános Iskola, a Z Óvoda és Bölcsőde és az M Óvoda. A panelrekonstrukciós célkitűzés szintén megvalósult. Bár az IVS nem határozta meg a fejlesztés költségének nagyságrendjét vagy a felújítással érintett lakóépületek, lakások számát, arra az IVS is utalt, hogy a beruházás az állam, az önkormányzat és lakosság együttes forrás-hozzájárulása mellett valósulhat meg. SZR 2009-ben nyújtott be pályázatot az Új Széchényi Terv Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogramra a SZI-lakótelep 32-33 felújításához. A pályázat elbírálása a 2012-es évig húzódott, majd a beruházás közel 19 millió forintos támogatásban részesült, amelyet kiegészített az önkormányzat által biztosított kb. 7 millió forintos vissza nem térítendő támogatás. A ZG-i önkormányzat adatközlése szerint a szociális városrehabilitáció nem valósult meg, a ROP programban a település nem tudott részt venni, ugyanis nem volt olyan szegregátum azonosítható, amely a pályázati kiírás feltétele volt. Tekintettel arra, hogy a program nem nyert támogatást, annak komponensei sem valósulhattak meg néhány kivételtől eltekintve. Nem készült el az Integrációs Intézkedési Terv és Megvalósíthatósági Tanulmány, és nem jött létre a Roma Kreatív Központ sem. A programtól függetlenül azonban sor került szociális bérlakások felújítására, az önkormányzat adatközlése szerint évente 20-25 lakás felújítására kerül sor az önkormányzat saját költségvetése terhére. Az új szociális városrehabilitációs pályázat 2013. január 4-én került kiírásra, már új módszertan és kritériumok alapján. A település Közgyűlése 2013. március 7-én vitatta meg az új, Szociális célú városrehabilitáció (NYDOP 3.1.1/B2-12) kiírásra történő pályázat lehetőségeit. Az új pályázat a KL utca CS tér H utca K út P utca által határolt akcióterületre fókuszálna, amely a remények szerint megfelel a pályázati kiírás kritériumainak, hiszen a területen magas az egyszobás lakások, az önkormányzati lakásoknak minősülő lakóingatlanok aránya, és két szociális intézmény is a területen található. A szociális városrehabilitációs program, amely az IVS legfontosabb antiszegregációs intézkedése lett volna a pályázati források hiánya okán nem valósult meg. Az eredeti elképzelése szerint a szociális városrehabilitáció fontos eleme lett volna a település roma lakosságának, és a nemzetiségi önkormányzatnak a bevonása. A szociális városrehabilitáció új tervei már nem biztosítanak a korábbiakhoz hasonló szerepet a cigány lakosságnak, ami mindenképpen visszalépés a korábbi tervekhez képest. Az előirányzott célok közül ZG-n megvalósult a Fogyatékossággal élők integrált intézményének létrehozása, amely 2011. október 1-jén kezdte meg működését. Az önkormányzat 2009-re nyújtott be 19

pályázatot a Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) keretében. A pályázat elfogadásra került és több mint 48 millió forintos támogatásban részesült a város a nappali ellátás fejlesztése érdekében. Megvalósult több önkormányzati tulajdonú épület akadálymentesítése, valamint orvosi rendelő komplexum építésére is eredménnyel pályázott a település. Nem valósult ugyanakkor meg a városi honlap akadálymentesítésére vonatkozó célkitűzés. A jogszabályi kötelezettségeket ZG önkormányzata jelentősen túlteljesítve biztosítja egy gimnázium, két kollégium, a szociális szakellátás, és számos közművelődési intézmény akadálymentes hozzáférését is. ZR jegyzőjének adatszolgáltatása szerint az elmúlt 3 év során nem hajtottak végre olyan intézkedéseket vagy programokat, amelyek a település közoktatási intézkedési tervében foglalt intézkedések végrehajtását, vagy az esélyegyenlőséget, illetve a diszkrimináció tilalmát érvényesítették volna. 11. Kirekesztő mechanizmusok feltérképezése 11. 1. Települési szegregáció A nagyobb településeken mindenhol található szegregált, vagy szegregálódó területet. A kisebb településeken pedig a white flight miatt alakulnak ki hátrányos helyzetű homogén falvak. A települési szegregáció felszámolása vagy csökkentése ugyan része az antiszegregációs terveknek, ahol ilyen dokumentum van, viszont a feladat nagysága és a források hiánya rendre meghiúsítja e területek deszegregálását. A SWOT-analízis szerint ENY-t fenyegető veszélyek közé tartozik a roma népesség társadalmi integrációjának sikertelensége, a tartós munkanélküliség stabilizálódása, a gyermekszegénység és a szegénység újratermelődése, a hátrányos megkülönböztetés elleni hatékony akciósorozat elmaradása és a romák helyzetének alapvető és nem felszíni javítása iránti nagy forrásigényű program hiánya. Az első belvárosi akcióterületet érintő tervezett fejlesztések közül az esélyegyenlőséget előmozdító intézkedések közé sorolható a polgármesteri hivatal épületének felújítása és akadálymentesítése. Szegregációval fenyegető terület a másik két akcióterületen található (BD, FE). A 2. számú akcióterület, a BD-i városrészen belül helyezkedik el, annak északi részét foglalja magába. Az akcióterületen belül található a BD földvár és a BD Általános Iskola is. A területen szegregációval veszélyeztetett terület található. Az akcióterületre irányuló fejlesztési elképzelések között szerepel a BD-i iskola felújítása és bővítése. A 3. számú akcióterület ENY városrészben található és ez a leginkább szegregációval veszélyeztetett terület, amely 668 főt érint. Az akcióterületen élők többsége munkanélküli, vagy alkalmi munkákból él, rossz anyagi körülmények között, szociális segélyre utalva. A jövedelemhiány az IVS szerint számos problémát okoz a területen, önpusztító magatartás és a bűnözés forrása. Az akcióterületen belül él ENY cigányságának többsége, ezért nem megoldható az itt élők más területekre való elköltöztetése, cél ezért a lakókörnyezet komfortjának növelése. A területet érintő problémák között említi a dokumentum az illegális szeméttelepet, amelynek felszámolása közegészségügyi szempontból is indokolt. SZR Antiszegregációs tervét 2008. április 30-án hagyta jóvá a település képviselő-testületének 75/2008. (IV. 30.) határozata. Ez többek között tartalmazza a téglagyár területén lévő lakások felszámolását 10 éven belül. A CS téglagyár mellett épült szolgálati lakások jelenleg önkormányzati bérlakásokként funkcionálnak. Az összesen 13 lakásban 34 fő lakik, többségük roma származású, alacsony státuszú személy. A bérlakások közelében szeméttelep található, ami komoly egészségkárosító kockázatot jelent különösen azért, mert a lakásokba nincs víz bevezetve, az ivóvízhez fúrt kúton keresztül jutnak a telep lakói. A lakások 76 százalékában hhh-gyermek él. Az önkormányzat hosszú távon a telep teljes felszámolását tűzte ki célul, a bérlakások lakóit egy előzetes felmérést követően önkormányzati bérlakásokban segítené elhelyezni. 1. A CS téglagyár melletti szeméttelep felszámolása ugyancsak az ASZT részét képezi. 2. A V utca 9. és az SZ u. 62. alatti (szegregált szigetek) bérlakásait az ASZT szerint az önkormányzat üresedés esetén nem utalja ki újra. A szegregátumokkal tehát az önkormányzat célja nem a teljes felszámolás, hanem a lakónépesség fokozatos csökkentése. SZR Önkormányzata 2009-ben 73 millió forintos támogatásban részesült a szociális és munkaügyi miniszter, valamint az önkormányzati miniszter 13/2009. (V.29.) SZMM ÖM együttes rendelete által meghirdetett, Szegregált lakókörnyezet felszámolása című programban a téglagyári telep felszámolására és önkormányzati bérlakások építésére. A Mecsek Dráva Hulladékgazdálkodási Program rekultivációs projekt keretében sor került a CS téglagyár mellett lévő szeméttelep rendezésére, a környezeti állapotot rekultivációval állították helyre. 20