5. A vállalkozások makro- és mikrokörnyezete. A porteri öttényezős modell. A vállalatok gazdasági tevékenységének környezeti hatásai: pozitív és negatív externális hatások. A környezet megóvása érdekében leggyakrabban használt gazdasági eszközök. A fenntartható fejlődés. A társadalmi és környezeti felelősségvállalás (CSR). 1. A vállalkozások makro- és mikrokörnyezete. Mikrokörnyezet: közvetlen környezet, amely meghatározza a vállalat piaci jelenlétét. A vállalat tudja befolyásolni. Elemei:- vállalat (belső környezet): vezetés, pénzügyek, K+F, beszerzés, termelés, szállítók - piaci közvetítők: ügynökök, viszonteladók, szállítmányozó - vevők: fogyasztói, ipari, viszonteladói, kormányzati piac és versenytársak - közvélemény: média, kormányzat, helyi szervek, belső munkatársak Makrokörnyezet: szélesebb társadalmi erő, amely a mikrokörnyezet valamennyi tényezőjére hat. Nem tudja a vállalat befolyásolni. A vállalat az elviselő, alkalmazkodó vagy proaktív magatartásformák között választhat: Az elviselő típusú vállalati magatartás tulajdonképpen hagyja magát sodortatni az események, a hatások által. Ez az a vállalattípus, amely folyamatosan panaszkodik a piacra, a kedvezőtlen gazdasági körülményekre, a verseny erősségére, stb., de alapjában véve mindig a vállalat adottságaiból, pillanatnyi helyzetéből indul ki, nem igazán próbál alkalmazkodni a helyzethez. Az alkalmazkodó jellegű vállalati magatartás nyomon követi az eseményeket, figyeli a vállalatot érő hatásokat, és legalább utólag megpróbál alkalmazkodni hozzájuk, levonja a szükséges szervezeti, vezetési stb. konzekvenciákat. Ez a magatartás jellemzi mindenekelőtt a piacon nem vezető pozíciójú, kisebb vagy közepes vállalatokat. A proaktív piaci magatartás az a vállalati alkalmazkodástípus, amely elébe megy az eseményeknek, figyeli a hatások érvényesülését, előre felméri a várható következményeket, és különböző, időben megtett intézkedésekkel igyekszik megelőzni, kivédeni a vállalat számára kedvezőtlen hatásokat, és kihasználni a kedvező tendenciákat. 1
A makrokörnyezet elemei: - gazdasági környezet (gazdasági fejlettség, fizetőképes kereslet nagysága, importexport aránya, állami gazdaságpolitika, eladósodottság foka és trendje, infláció, infrastruktúra fejlettsége) - technológiai környezet - demográfiai környezet - politikai környezet (politikai erőviszonyok, politikai stabilitás, állami beavatkozások, államosítás, kormányváltozások) - jogi környezet (jogi előírások sokasága és bonyolultsági foka, gazdasági jogszabályok jellege és irányultsága, kereskedelmi jog, jogi tiltások) - gazdasági szabályozás (a gazdaság szabadságának támogatása vagy annak bürokratizálása, vállalkozások segítése, vagy centralizált irányítás, tiszta, világos vagy nehezen áttekinthető szabályok, részletes, aprólékos szabályozás, vagy magas fokú gazdasági önállóság) - szociokulturális környezet = társadalmi hatások+kulturális környezet (tárgyi kultúra, nyelv, esztétikai értékek, vallás, szubkultúra, nevelés, társadalmi szerveződés- a férfi és a nő szerepe, család, döntéshozatal, kommunikáció) - környezetvédelem szabályai, elvárásai 2. A porteri öttényezős modell. Michael Porter alakította ki ezt a vállalat pozicionálását lehetővé tevő keretrendszert, amely minél objektívebb helyzetmegítélés alapján a piac szereplőinek versenyerejét becsüli meg. Szerinte az egyes iparágakban versenyző vállalatok sorsa öt befolyásoló erőtől függ, s ezeket világosan rendszerezve megállapíthatjuk azt, hogy miben különbözik a cég a piac többi szereplőjétől, melyek a versenyelőnyei hátrányai az adott időpontban. Amennyiben egy stratégiai döntést kell meghoznia egy versenyhelyzetben lévő vállalat menedzsmentjének, a lentebb felsorolt öt erővel való viszonyát kell elsősorban számba vennie. A stratégia kialakításánál három szinten lehet figyelembe venni az öt erőt: vállalati szinten, üzleti egység szinten, funkcionális, vagy részleg szinten. A vállalat a piaci pozícionálás alapján vonja le a következtetéseket, és határozza meg az alternatív megoldási javaslatokat, ugyanakkor a "verseny"-elem kihangsúlyozása alábecsülheti a kooperatív előnyök szerepét. 2
A kompetitív környezet porteri öttényezős modellje a korábbiakhoz képest kiterjeszti a verseny terét és szereplőit, továbbá a hagyományos versenytárs ismerete már nem elég a sikeres stratégiához, az adott iparág gazdasági struktúrájának többi eleme is fontossá válik. A verseny intenzitását befolyásoló tényezők: Piacnövekedés Fix költségek aránya Többletkapacitások Termékek közötti különbségek Márkapolitika Átállási költségek Koncentráció és egyensúly Versenytársak száma Belépési korlátok A szállítók alkupozícióját befolyásoló tényezők: Inputok differenciáltsága Átállási költségek Helyettesítő inputok Szállítók koncentráltsága Mennyiség Inputok hatása a költségekre Inputok hatása a minőségre Új belépők, belépési korlátok: Tömeg szerűség gazdaságossága Termék differenciáltsága Márkahűség Átállási költségek Tőkeigényesség Értékesítési csatornák Költségelőnyök (tanulási görbe, inputok) Kormányzati politika Várható ellentámadás Vevők alkupozícióját befolyásoló tényezők: Vevők koncentráltsága Mennyiség Átállási költségek Vevők informáltsága Vertikális integráció lehetősége Helyettesítő termékek Termékek differenciáltsága Márkahűség Vevő nyeresége Termék hatása a minőségre Döntéshozók szándékai 3
Vertikális integráció lehetősége Helyettesítő termékek, a helyettesítés veszélyei: Helyettesítő termék ára Átállási költségek Vevő hozzáállása a helyettesítéshez 3. A vállalatok gazdasági tevékenységének környezeti hatásai: pozitív és negatív externális hatások. Externália (külső gazdasági hatás): Erről akkor beszélünk, ha a termelés vagy fogyasztás olyan járulékos hasznokat okoz másoknak, melyet azok nem térítenek meg, vagy olyan költségeket okoz másoknak, melyet azok nem önként vállaltak. Az externáliát előidéző tranzakciót az externália forrásának, míg az externália által érintett tevékenységet az externália tárgyának vagy másodlagos területének is nevezik. Forrása alapján lehet: - termelői externália, ha termelői tevékenységből fakad - fogyasztói, ha fogyasztási tevékenységből fakad. Hatása alapján lehet: - pozitív, ha kedvező - negatív, ha kedvezőtlen. Példa: A negatív externáliák legismertebb példái a termelésükkel a levegőt vagy a vizeket szennyező vállalatok, a cigarettafüst, amit a nemdohányzók közterületeken beszívni kénytelenek, vagy az elegáns környéken a kilátást rontó rozoga viskó. A közgazdászok a pozitív externália példájaként leggyakrabban azt a hatást említik, amit a méhész szomszédsága okoz a gyümölcsös tulajdonosának azáltal, hogy a méhek beporozzák a gyümölcsfák virágait is. Az externáliák jellegzetességei: - harmadik személy(ek) jóléti függvényét módosítja - nincs ellentételezés - az előidézett hatás nem szándékolt Externáliák internalizálása: külső hatások belsővé tétele, azaz hogyan lehet azokat megszüntetni. Eszközei: - szerződéses megállapodás - önkéntes kártalanítás 4
- hatósági beavatkozás - törvényi úton történő kártalanítás. 4. A környezet megóvása érdekében leggyakrabban használt gazdasági eszközök. A szabályozás célja: - az extern költségek beépítése a gazdaságba - anyag-, energiatakarékos és hulladékszegény gazdálkodás ösztönzése a, Közvetlen (törvényi, direkt) szabályozás: Jellemzője: jogi kényszer alkalmazásának túlsúlya Típusai: - tiltás pl.:anyag, technológia, termék - utasítás (ajánlás)- keretszabályozás Előnyei: - kiszámítható reakció - elvileg könnyű ellenőrzés - viszonylag gyors eredmény a határértékek felülvizsgálatával - folyamatosan pontosítható - kiszámítható bevétel Hátrányai: - a vállalatok fajlagos környezetvédelmi költségeit nem tudja figyelembe venni - nem verseny semleges - csak a határértékig ösztönöz csökkenésre Környezeti bírság: a határérték feletti kibocsátást vagy misszió túllépést bünteti. Elvárások: - a bírság összegének és a pótlólagos beruházási igénynek az összevetése - progresszivitás, szankció - az érintett ne tudja továbbhárítani, vagy visszaigényelni támogatásként - lakossági tájékoztatás A határérték nagysága: - nem lehet 0 vagy gazdasági teher - technológiai határértékek alkalmazása Magyarországon a bírság: 5
- 12 Környezetvédelmi Felügyelőség - Önbevallás és mintavétel - Beszedett bírság 70%-a központosítva - 30%-a a szennyezés által érintett önkormányzaté, ha van környezetvédelmi terve - b, Közvetett szabályozás (indirekt, gazdasági szabályozás) Jellemzője: a gazdasági érdekekre épít. Adójellegű szabályozás: - Fiskális adó: forrás megteremtése egy feladathoz - Környezetszabályozó adó: költséggenerálás, fogyasztás terelése Előnyei: - fajlagos költségeket jobban figyelembe veszi - adómegtakarítás 0 szintig ösztönöz - verseny semleges Hátrányai: - a szennyezési gócok, gócok maradnak - fix adó indexálás problémája - adóemelés politikai szempontok Gazdasági eszköz még a környezeti hatásvizsgálati eljárások alkalmazása, környezeti költségek beépítése. 5. A fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést egységben értelmezi. A fenntarthatóság követelménye, hogy legalább a jelenkori helyzetet őrizzük meg. Donella és Denis Meadows szerint fenntartható az a társadalom, amely képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elég rugalmas és bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá saját fizikai vagy társadalmi éltető rendszerét. 6
Daly szerint a fenntartható fejlődésnek a következő feltételei vannak: - a megújuló erőforrások felhasználási üteme ne haladja meg azok regenerálódási ütemét - a nem megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg a megújuló helyettesítők megújulási ütemét - a szennyezőanyag-kibocsátás üteme nem haladhatja meg a környezet asszimilatív kapacitását. Fenntarthatóság hármas felfogása: a természeti tőkét átválthatom-e művi tőkévé? - szigorú vagy erős fenntarthatóság: nem váltható át, csak korlátozott mértékben (hiszen vannak megújuló, és nem megújuló erőforrások). A természeti tőkének konstansnak kell lennie, nem csökkenhet! - puha vagy gyenge fenntarthatóság: mindegy, abban az esetben, ha megőrzöm a tőkét. Tehát elképzelhető egy természet nélküli világ, ahol a természet funkcióit a gazdaság veszi át. Ez gazdasági oldalról szemlélve is tarthatatlan, mert a bioszféra nyújtotta ingyenes szolgáltatás kiesés költségnövekedést fog okozni, aminek a hatására a gazdaság összeomlik. - környezeti fenntarthatóság: a természet mindenekelőtt. Az egyes erőforrásokból befolyó javak/szolgáltatások szintjét kell fenntartani, nemcsak az összesített értéket. 1984-ben alakult meg az ENSZ-közgyűlés döntése nyomán a Környezet és Fejlesztés Világbizottság, ami 1987-ben a Közös Jövőnk címmel kiadott jelentésében rögzíti a fenntartható fejlődés elveit, amik segítségével a Föld megmenthető volna a jövő generációinak számára. 7
A fenntarthatósági átmenet fő lépései- a gazdaság nyitott láncainak zárása: 1. Input mérséklése: a megújuló erőforrások felhasználását kell segíteni és csökkenteni kell az élőmunka (megújuló erőforrás) terheit és érdekeltté tenni felhasználási aránya növelését. Ezzel kettős pozitív hatás érhető el: a környezeti terhelés mérséklése és a munkanélküliség csökkentése. Az erőforrások módosult értékelése pozitív változást eredményezhetne a jövedelemelosztásban és a regionális fejlődésben is. A természetet érintő gazdasági tevékenységek alulértékeltek. 2. Tisztább termelési eljárások: tiszta technológiák, környezetbarát vállalatirányítási rendszerek, vállalatok társadalmi felelősségvállalása. 3. Fogyasztási intenzitás mérséklése: a termelésből kikerült hasznos termékeknek minél további benntartása a használati folyamatban. A fogyasztási javak környezetbarát minősítése, az életciklus-elemzésen alapuló ökocímkézés, az energiahasználást ismertető jelölések. A zöld marketing fontossága, mert a társadalom nem fogja magától megváltoztatni a pazarló és túlzott a fogyasztást preferáló magatartását. 4. Újrahasználat: A fogyasztás egy szakaszából kikerülő termékek egy másik helyen más személyt, közösséget még kielégíthetnek. Megnöveli a termék élettartalmát, miközben a termék az eredeti funkciójában szolgál tovább. 5. Újrahasznosítás: Azt jelenti, hogy a használati értékét vesztett anyag nem a hulladéktelepre kerül, hanem vissza a termelési láncba. Fontos szerepe van így a szelektív hulladékgyűjtésnek, és az újrahasznosító iparnak. Az újrahasznosítás egyenlő mértékben csökkenti mind a termelt hulladékot, mind a felhasznált nyersanyagok mennyiségét. Cél: az anyagot a lehető legtöbb ideig a társadalmi-gazdasági 8
anyagáramban tartani. Nem lehet azonban mindent újrahasznosítani és a környezetpolitika sem fókuszálhat kizárólag erre. 6. Hulladéklerakás, égetés: A bioszféra semlegesítő kapacitása egyre inkább kimerül, így ez a szakasz egyre drágábbá és nehezebben megvalósíthatóvá kezd válni a fenntarthatóság mellett. Az EU a huulladékhierarchia érvényesítésének ösztönzésével a folyamat zárását kívánja elősegíteni. A hulladékhierarchia szintjei: megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, energianyerés, lerakás. A hulladékhierarchia fenntartása önmagában nem lehet cél! Kuznets-görbe: a GDP-ben mért növekedés és a szennyezés közti kapcsolat. A Kuznets-görbe a GDP és a környezetszennyezés összefüggését jelölő grafikus ábrázolás. A gazdasági növekedés segíti a szennyezési problémák (lebegő-por, kéndioxid, vízszennyezés) megoldását rövidtávon. Hosszú távon és a térben jobban megoszló szennyezésekre ez nem áll fenn, sőt ilyenkor a szennyezés együtt növekedhet a jövedelemmel. 6. A társadalmi és környezeti felelősségvállalás (CSR). CSR fogalma: A vállalatok társadalmi felelősségvállalása olyan eljárás, amelynek révén a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat építenek be gazdasági működésükbe és az érdekelt felekkel való kapcsolatrendszerükbe. A CSR és a stakeholderek: Vállalkozók: a CSR önkéntes jellegű, fontos a fenntartható fejlődési stratégiába való integrálás. 9
Befektetők: fontos a vállalati gyakorlat nyitottságának és átláthatóságának továbbfejlesztése, különösen a társadalmilag felelős befektetési alapok, kiemelten a nyugdíjalapok esetében. Szakszervezetek, civil szervezetek: keretszabályozás szükséges, az érintettek bevonásával. Fontos biztosítani, hogy a vállalatokat felelősségre lehessen vonni tevékenységük kedvezőtlen szociális és környezeti hatásai miatt. Fogyasztói szervezetek: fontos a megbízható és teljes körű információ. A CSR területei: Belső tényezők: - Emberi erőforrás menedzsment - Munkahelyi egészség és biztonság - A változásokhoz való alkalmazkodás - Környezeti hatások és természeti erőforrások kezelése Külső tényezők: - A helyi közösséggel való kapcsolat - Üzleti partnerek, beszállítók és vevők - Emberi jogok - Globális környezeti problémák A CSR piramis felépítése: 10
Filantrópikus felelősség Kívánalom a társadalom (egyes csoportjai) részéről Etikai felelősség Etikus viselkedés Elvárás a társadalom részéről Jogi felelősség A jogi előírások betartása Követelmény a társadalom részéről Pénzügyi felelősség Profitabilitás Követelmény a tulajdonosok részéről Az Európa Tanács 2001.december 3-i határozatában hangsúlyozta, hogy a CSR nemcsak az erősebb társadalmi kohézióhoz, a környezetvédelemhez és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásához járul hozzá, hanem a kis- és középvállalkozásoktól a multinacionális cégekig minden fajta üzleti tevékenység versenyképességének javításához a tevékenységek minden ágazatában. Az Európai Parlament a CSR fő irányvonallá tételét javasolja. A fejlett világban kialakult helyzetben kellő környezeti biztonságot csak az új vállalati etikai felfogás jelenthet, amely kikényszerítheti a környezetvédelmi és társadalmi elvárások teljesítését anélkül, hogy azok állami normatívákban megjelennének. 11