VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! OLAJDIKTATÚRA Soha nem átott magasságokba ugrott a benzin ára Magyarországon. Azon kívü, hogy ez gátoja a közekedést, a szabad mozgást, komoy árnövekedést okozhat a gazdaság többi szektorában. Sõt, újabb infációt indíthat e. Az áruszáítások egjeentõsebb része a közutakon történik, benzin és gázoaj üzemanyagga. A szénhidrogének dráguása éppúgy érinti a mindennapi kenyerünket, mint minden terméket, amey körbevesz bennünket. Ezért ke most már komoyan odafigyenünk az oajtársaságok üzemeire. Igen, ezt a szót hasznátam, hogy üzemeire, mert kizártnak tartom, hogy ez a szörnyen magas oajés benzinár reáis egyen. Magyarán: tú sokat keresnek az oaj- és benzintársaságok, ahhoz a tevékenységhez képest, amit eátnak. És mi, a nép, pedig már tú sokat fizetünk a benzinért, a gázért, az oajért. Mert nemcsak a pénzünket adjuk cserébe, hanem az egészségünket is! Teheteten parament, teheteten kormány A Magyar Országgyûés szeptember 19-én az üzemanyag áfa-kucsát 25 százaékró 20-ra csökkentette. Így a benzin ára 10 12 forintta csökkenhet iterenként eddig a hír, amitõ nekünk hasra kéne esnünk. Hûha! Ez a endüetes magyar kormány eintézte nekünk, hogy ne 300 forintot, hanem csak 290-et kejen fizetnünk a benzinért. Vagy eseteg még többet, hiszen az oaj ára megint nõ a viágpiacon, az újabb hurrikán, (és más természeti katasztrófák) miatt. Azoknak, akik nem ismernék az egyesüt áamokbéi viszonyokat, emondanám, hogy egészen a egutóbbi idõkig, ott, magyar pénzben 100 (!) forint körü mozgott a benzin ára iterenként. Míg náunk háromszor ennyi vot. Az átag amerikai viszont tízszer annyit keres, mint az átag magyar, ezért nyivánvaó az éetminõség iy hatamas küönbsége a két viág között. Mégis az átag amerikai háborodott fe most egutóbb, hogy szerintük az egekbe szökött a benzin ára, a hurrikán pusztítása után. Pedig még így is körübeü a fee a magyarországi áraknak. Úgy 150 forint iterenként. Persze az oaj, s a benzin ára ezze egyidejûeg nemcsak Amerikában, hanem mindenütt, így náunk is nõtt. De meg merem kockáztatni a fetevést, hogy náunk jobban is, mint másho. Ám kérdem én: mi közünk nekünk a Mexikói-öböben kibányászott oajhoz? Mikor egjobb tudomásom szerint közeebb vannak az oroszországi oajmezõk, de még a köze-keetiek is! Ott pedig nem pusztított hurrikán! Mindezek eenére taán a Mexikói öbö- Ahová a szibériai kõoaj érkezik Százhaombatta MUNKÁSPÁRTI HETILAP bõ kapjuk az oajat? Nem hiszem. Inkább keetrõ, ahogy eddig mindig. Miért fizetünk hát többet? Csak nem igazak azok a vádak, ameyek az utóbbi idõben egyre gyakrabban érik az oajkarteeket, hogy indokoatanu növeik az áraikat, a hurrikánokra hivatkozva? Hatamas mennyiségû, tisztességteen hasznot söpörve be így. Hát nem ehet ennek gátat vetni? Csak ennyire képes a Magyar Parament? Mínusz 10 12 forintra? Na és a kormány? Nem tud, vagy nem akar komoyabban beavatkozni a benzinárakba? Vagy nem mer? Vagy csak egyszerûen nem érdeki ez a kõgazdagokat, akik vagyonuk bástyái mögü kikandikáva, közömbösen szeméik a nép szenvedését és nyomorát? De beszéni a endüetrõ, azt tudnak. Mint a fûszeres papagája. Az oajdiktatúra csapdája Létezik ennek a probémakörnek vaami megodása? Az emberek sosem adják fe, mindig próbákoznak. Ez az irracionáisan hatamas benzinár a kreatív eméket egyre inkább készteti arra, hogy újabb, aternatív energiaforrások után nézzenek. De vajon hányan haottak azokró az aternatív gépekrõ, ameyek vízze, akohoa, vagy huadékka mûködnek? Vagy oyan karburátorokró, ameyek aig fogyasztanak benzint? Vagy eektromágneses gépekrõ, ameyek szinte eképzehetettenü hosszú ideig képesek mûködni? Nos, nagyon kevesen hahattak ezekrõ az újszerû szerkezetekrõ, de nem azért, mert nincsenek. Hanem, mert aig hogy hasznáatba kerünének, az oajtársaságok azonna öszszefognak és megakadáyozzák ezen gépek piacra jutását, és széeskörû eterjedését. Az oajdiktatúra csapdája tehát mûködik, arra kényszerítve bennünket, hogy kettõs árat fizessünk minden egyes iter benzinért. Mert az egy doog, hogy az oajcégek megkopasztanak minket, egyre méyebbre, és méyebbre nyúva a zsebünkbe. ( oytatás a 3. odaon) MI VAGYUNK A KOMMUNISTÁK Egy képviseõjeöt vaomása önmagáró (4. oda) HÁZUNK TÁJÁRÓL Hej munkások, munkások!... Így is ehet, csak akarni ke Látogatás Kubában XVII. ÉV OLYAM 39. SZÁM 2005. szeptember 30. Ára: 115, forint Hogyan ettem kommunista? Az ember éetében vannak oyan napok, meyekre haááig emékszik. Így vésõdik ekembe 2005. augusztus 27. Déeõtt vettem át tagsági könyvemet Veszprém megye kibõvített enökségi üésén, és az a megtisztetetés ért, hogy a Munkáspárt képviseõjeötjeként induhatok a 2006-os országgyûési váasztásokon, amennyiben képesnek érzem magam e szép ám nem könnyû feadatra. (4. oda) (8. oda) Varga Lászó Levente TÁRSADALOM KULTÚRA u A hookauszt Magyarországon A PICK ÚJRAINDÍTJA A SERTÉSVÁGÁST u Az energia a hataom eszköze u Anziksz nem csak turistáknak (7. oda) Négyszáz ember heyzete továbbra is aggasztó A Pick Szeged Szaámigyár és Húsüzem Rt-né tavay augusztusban eáított sertésvágást januártó újraindítják. A téiszaámijáró ismert magyar húsipar éenjárója korábban évente 450 ezer, jövõre várhatóan 650 ezer sertést vág. Az Rt. vezetése úgy döntött, hogy a vágóvonara s az ehhez kapcsoódó terüetekre 70-80 új dogozót vesz fe. A kedvezõ hírrõ Gohovics Gáborra, a szakszervezeti bizottság enökéve beszégettünk. Mi a háttere annak, hogy a Pick Szeged Rt. újraindítja a sertésvágást? Kovács Lászó, a Déhús Rt. és a Pick Rt. közös enökvezérigazgatója májusban azt ígérte, hogy megszünteti a veszteséges gazdákodást. oyamatosan feszámoták azokat a tevékenységeket, ameyek a cégnek hátrányt okoztak, s a kedvezõten esõ féév után a júiusi, augusztusi eredmények feendüést mutattak. Ez a pozitívum egyebek között azza a sajnáatos ténnye is járt, hogy nemrég hetvenhét dogozót ebocsátottak a cégtõ. A szakszervezetnek s a húsüzem akkori heyzetének köszönhetõ, hogy nem 160 embertõ keett megváni. A nyári kedvezõ tapasztaatok aapján ehetõség nyíik arra, hogy januárban újraindujon a Pickné a sertésvágás. Ehhez az evi engedéyek a vezetés rendekezésére ának, jeeneg végzik az áat-egészségügy áta eõírt mûszaki beruházásokat, hogy minden megfeejen a higiéniai, környezetvédemi és egyéb követeményeknek. A vágórészt és a zsírovasztó üzemet is feújították, mûszakiag rendbe teszik. A tervek szerint októberben indu a próbaüzem, decemberben kisebb kapacitássa kezdõdik a termeés és januártó nagy téteben vágnak. A vona újraindítása aapvetõen szükséges, mert a szaámigyártás technoógiája megkövetei, hogy heyben vágják e a sertést. A cég hamarosan újra szerzõdést köt a heyi termeõkke. És nem utosósorban emítem, hogy az év végén gyarapodik a Pick dogozóinak étszáma, mert a vágóban, a béüzemben az és ehhez kapcsoódó terüeten új embereket is fogakoztatnak. ( oytatás a 3. odaon) VÉLEMÉNYEK Nyít evé az ÁPV Rt-hez Oktatgatunk Egy hajéktaan monoógja (6. oda) NAGYOBB MEGBECSÜLÉST SZERETNÉNEK AZ ÁPOLÓK (Interjú a nõvérszáókró 3. oda) www.baodaifront.hu info@baodaifront.hu te.: 06-30-440-7786 IATALOK OLDALA u Marxizmus: a fiozófia meghaadása u Vessenek véget Paesztina, Irak és Afganisztán megszáásának! u Egyesek demokráciája (5. oda)
2 2005. szeptember 30. KÜLÜGY BELÜGY EZ TÖRTÉNT a nagyviágban Orosz és kínai nyomásra eát attó Szeptember 21. a tervétõ az EU-trojka (Németország, ranciaország és Nagy-Britannia), hogy Iránt az ENSZ BT eé citáják, s atomprogramja miatt szankciókat kezdeményezzenek eene. Másodszori nekifutásra megszavazta Jurij Jehanurov új kormányfõ Szeptember 22. kinevezését az ukrán parament. Az 57 éves, Oroszországban szüetett poitikus a jövõ héten az ukrán ipar feegvárában, Dnyepropetrovszkban mutatja be új kormányát. Szeptember 23. Megepõen gyors eredményt hozott a CDU/CSU és a SPD esõ puhatoózós akudozása Németországban. Kitûnt: a konzervatívok és a szociádemokraták is nyitottak a nagykoaíció feé, ám a jövendõbei kanceár szeméyérõ tovább foynak a spekuációk. Egy új NATO-csúcsot szorgamazott Brüsszeben a katonai szövet- Szeptember 24. séghez akreditát új USA-nagykövet. A poitikus a katonai kiadások növeésére sürgette a szervezet többi tagáamát. Szeptember 25. Nagy föénnye gyõztek a jobbközép pártok a engye paramenti váasztáson. Az eddig kormányzó Demokratikus Baoda Szövetsége fõként a sorozatos korrupciós botrányai miatt megbukott: mindössze 11 százaékot kapott, míg négy éve 41 százaékka végzett az éen. A paramenti patkóban gyönyörködnek a gyõztesek Varsóban Szeptember 26. Több százezres tömeg tüntetett Washingtonban az iraki háború, ietve a gobaizáció szegény országokra káros következményei een. A békepárti demonstráció hangja a vietnami háború eeni titakozásokban egendássá vát Joan Baez énekes vot. Szeptember 27. 2011 végéig fokozatosan megnyitják a svájci munkaerõpiacot a keeteurópaik eõtt. Ezt a akosság 56 százaéka támogatta a megtartott népszavazáson. Új utakon az Orosz repüõgépgyártás Augusztus 16. és 21. között rendezték meg az orosz fõvárosban a kétévenként ismétõdõ, MAKS enevezésû repüési és ûrhajózási szaont, ameyen a pogári és katonai céú újdonságokat mutatták be. A rendszervátást követõ visszaesés után Oroszország és a ÁK-áamok repüõgépgyártása a assú fejõdés útjára épett. A hetvenes években mintegy négyszáz, küönbözõ típusú repüõgépet gyártottak évente a Szovjetunióban, ami a kiencvenes évek végére néhány darabra csökkent. Az egyre szigorodó európai környezetvédemi és biztonsági eõírások vaamint a növekvõ piaci igények miatt szükségessé vát a már eavut, gazdaságtaan technika cseréje. Az Aerofot osztódása vaamint a privatizáció következtében mintegy négyszáz kis és nagy égitársaság aakut Oroszországban, ameyeknek a száma a csõdheyzet, a repüési engedéyek visszavonása, vaamint egyes váaatok összeovadása miatt foyamatosan csökken. A finanszírozás jeenti most az egyik egnagyobb gondot a térség égitársaságai számára. A pénzügyi nehézségek enyhítésére több, a repüésse kapcsoatos beruházásokat támogató váaat aakut a régióban, ameyek közü az egyik egjeentõsebb az Ijusin inance Corporation (I C). Az I C-nek jeeneg mintegy 80-85 új repüõgépre van szerzõdése. A égi száítás évente átagosan hat százaékka növekszik Oroszországban, és az évtized végéig mintegy 1300-1400 utasszáító cseréje váik szükségessé. A géppark több mint egyharmadát hasznáó regionáis piac meghatározó jeentõségû Oroszországban és a posztszovjet áamokban, ezért nagy érdekõdés kísérte az AN 140-es és az AN 148-as típusok megjeenését a MAKS 2005 kiáításon. Az AN 140-es turbóégcsavaros, két hajtómûves gép gyártása Ukrajnában, Oroszországban és az iráni Iszfahánban párhuzamosan foyik. Az AN 24/26-os utasszáítók ecseréésére akamas típus 52 férõheyes és 2002 óta van kereskedemi forgaomban. A 70 100 utas száítására akamas An 148-as sugárhajtású repüõgép három aapvátozatban készü, a hatótávoság pedig 2000 5000 kiométer között vátozik. A típus berepüési tesztjei jeeneg is foynak, és a hatósági engedéyek kiadása a jövõ év esõ negyedében várható. A gép részegységeinek hetven százaékát orosz váaatok fogják gyártani, ami mintegy 40 000 új munkaheyet jeent. Az AN 148-as ára 20 24 miió doár, ami 25-30 százaékka aacsonyabb, mint a hasonó nyugati típusoké. Tizenkét orosz és ukrán égitársaságtó a gyártóknak mintegy száz An 148-asra van már szerzõdése, ietve opciója. A termeés fefutása után évi 25-30 gép kibocsátását tervezik. Az I C szakértõinek a becsése szerint a TU 134-est és a YAK 42-est fevátó gépbõ mintegy kétszáz eadására van ehetõség Oroszországban és a ÁK országaiban. A piaci ehetõségek aapján azonban az értékesítés eérheti az ötszáz darabot. A Szuhoj iroda fogakozik a hasonó céú, két sugárhajtómûves RRJ regionáis repüõgép fejesztéséve, ameynek csak a makettje vot átható a kiáításon. Az esõ pédányok forgaomba áítása 2008 2009-ben várható. A Szuhoj pogári repüõgép gyártási ágazatában 25 százaékos részesedést szerzett az oasz Aenia váaat, amey esõsorban az RRJ sorozat nyugati eadásaiva fog fogakozni. A MAKS 2005-ön bemutatták a már ismert Tu 204-es gépet is, ameybõ mintegy ötven darab van forgaomban. A Boeing 757- es hasonó, két hajtómûves típus esõ pédányát 1996-ban a Vnukovo Airines heyezte üzembe. A Tu 204-es küönbözõ vátozatokban készü, beeértve a Ros-Royce hajtómûve eátott kivitet is. A voronyezsi Vasóban gyártott gép tehervátozatábó egy kínai társaság öt gépet rendet, további tízre pedig opciót jeentett be. A Cubana három TU 204-es vásárását tervezi. A közép- és hosszú távú járatokra készüt TU 204/214-es befogadóképessége 120 200 utas, ára pedig 35-40 miió doár. Napirendre kerüt a régóta vajúdó 100 120 szeméyes, két hajtómûves, sugárhajtású TU 334- es típus gyártásának a beindítása is, ami a kazani KAPO mûvekben és a kijevi Aviant gyárban történne. A sorozatgyártás meginduása 2007 eejére várható. A kiáítás egyik sztárja a Cubana esõ I 96-300-as utasszáítója vot, ameyik a másik megrendet géppe együtt a égitársaság korszerûtenné vát I 62M-es gépeit fogja fevátani. A kubai megrendeésre készüt, 10 000 km hatósugarú, 262 férõheyes gép utastere könnyen átaakítható VIP kivitere is. A nagy üzeti ehetõségekben bízva a MAKS-on a Boeing, az Airbus és több más nyugati cég is részt vett. Mintegy 150-160 küönbözõ típusú Boeing gép üzeme jeeneg a posztszovjet térségben. A jó együttmûködést és az orosz szakemberek fekészütségét bizonyítja, hogy az amerikai váaat tervezõirodát étesített Oroszországban, amey az új típusok részegységeinek a fejesztéséve fogakozik. A hagyományos francia kapcsoatokat viszont az mutatja, hogy az Aerofot 18 darab Airbus 319-es, 320-as és 321-es gépet vásárot ietve ízinge, ameyekke esõsorban a nyugat-európai útvonaakat repüi. A pogári céú repüõgépeken kívü sor kerüt a haditechnika födön ietve evegõben történõ bemutatására is a Zsukovszkij égi bázison. Megjeentek a MIG 29K, a MIG 29OBT jezésû vadászgépek, a MI 38-as, harminc szeméyt ietve öt tonna terhet száító heikopter, a KA 27-29-32-es csaád egyes gépei és mások. A megbízható heikopter-típusbó számos pédány üzeme Kanadában, Dé- Koreában és más országokban. A Tupojev intézet küönbözõ gépei, a TU 22M3-as, a TU 95-ös és a TU 160-as is erepütek a kiáítási terüet föött. A TU 160- as köteék egyik gépének a baodai üésében Putyin enök üt, a ritka show-t az orosz teevízió is közvetítette. A köteék egy másik gépe végezte e a H 55 típusú cirkáórakéta esõ ées tesztjét. A MIG, a Szuhoj és más gyárak termékei számos ország égierejében megtaáhatók. A hagyományos kínai és indiai piac meett az utóbbi idõben Maajzia vaamint Indonézia is orosz gyártmányú gépekke fejesztette égierejét. A MAKS 2005 kereskedemi szempontbó is fontos esemény vot, aho több üzetkötés történt. Hazánknak a rendszervátássa megvátozott poitikai és katonai kötödései miatt magyar feségjeû, új orosz repüõgépeket azonban aigha fogunk átni. Tudósítónktó Az uniós csatakozás miatt megszüntetett húsüzem Beszégetés a kft. ügyvezetõ igazgatójáva Az uniós csatakozásunknak vannak oyan kedvezõten kihatásai, ameyek hátrányosan érintenek cégeket, mive a szigorú követeményeknek nem tudnak eeget tenni, ezért a dogozók kényteenek abbahagyni a tevékenységüket. Iyen sorsra jutott az egyik szegedi húsüzem is, ameyet bezártak. A Tisza Maros Hús Kft. eõdjének étrejöttérõ, az üzem mûködésérõ, a tuajdonosi vátozásokró és a cég jeenegi heyzetérõ Kiss István ügyvezetõ igazgatóva beszégettünk. Mikor és ki hozta étre a húsüzemet? Az 1930-as években Táas Károy szegedi hentesmester Asóvároson aakított ki egy húsüzemet, aho sertéseket vágott, fedogozta, s a tõkehúst vaamint a késztermékeket több üzetében értékesítette. Botjait áamosították, ezért bezárta az üzemét. Az 1960-as évek eején, amikor a téesz-meéküzemágak étrejöttek, Táas mester fevette a kapcsoatot a fegyõi Róna Mezõgazdasági Termeõszövetkezette s a régi üzemében közösen indítottak fedogozó részeget, aho a téesz sertéseit vágta és a termékeket a Mars téri pecsenyesütõ húsbotban értékesítette. Késõbb Táas a Tisza Marosszög Mezõgazdasági Termeõszövetkezette kötött szerzõdést, s veük foytatta a meéküzemág mûködtetését, aztán a 70-es évek végén a téesz megvásárota tõe a húsüzemet, s 1992-ig a szövetkezet tuajdonában vot. Ekkor a tagok üzetrészeiért a szövetkezet átadta a húsüzemet az átaunk aapított kft-nek, s Tisza Maros Hús Kft. néven huszonnégyen kezdtünk. Hogyan indutak? 1994-ben nagy összegû hitet vettünk fe az üzem feújítására. A Tisza Marosszög Téesztõ vásárotuk a sertéseket, s 1999-ig negyvenöten évente négy-ötezer disznót vágtunk, fedogoztuk és értékesítettük. Aztán 1998-ban kezdõdtek a gondok. A vágást ugyanis meg keett szüntetni a higiéniai, környezetvédemi és egyéb eõírások miatt. Levágott sertéseket hoztunk az üzembe, aho fedogoztuk, aztán a termékeket eadtuk. Miután megtitották nekünk a vágást, csökkentettük a étszámot. Nem mindenki ája a versenyt Hányan maradtak, s miket tettek a túéésük érdekében? Igyekeztünk mindent megtenni, hogy a gárdánk nagy része együtt maradjon, de 2002- ben a kft-né már csak tizennyocan dogoztunk. Öt évve ezeõtt feújítottuk a fedogozó üzemünket, de tavay a Csongrád Megyei Áategészségügyi és Éemiszer Eenõrzõ Áomás náunk is ekezdte az unió áta eõírt szigorú követemények betartásának eenõrzését. Ahhoz, hogy az uniós szabáyoknak megfeejünk, ismét át keett vona aakítani az üzemünket úgy, hogy küön kijárata egyen a készterméknek, másik bejárat szükséges a nyersanyagnak, s küön foyosón közekedjenek a dogozók. Aztán fetéteként szerepet egyebek között az is, hogy a feszereések, ajtók, hûtõk rozsdamentesek egyenek. Gyakoratiag arra kényszerítettek bennünket, hogy a berendezésünk nyocvan százaékát cseréjük ki, ami az akkori árakon szá-
Négyszáz ember heyzete továbbra is aggasztó ( oytatás az 1. odaró) Hány dogozót vesznek fe, s esõsorban kikre számítanak? Az eképzeések szerint 70-80 új embert akamaznak, de ha az üzem mûködéséhez enné több munkaerõre esz igény, akkor a szükséget szerint növeik a étszámot. Esõsorban a tavay augusztusban eküdött kétszáz dogozó jeentkezésére számítunk, a cég vezetése közüük szeretne váasztani a hozzáértésük, tapasztaatuk, gyakoratuk miatt is. A Pick központja eõtti megáóheyen többen viamosra vártunk, s a meettem áó ötven év körüi férfive beszégetni kezdtünk. Manapság jó érzés kedvezõ hírt haani mondtam. Mi az, mert erre kíváncsi vagyok váaszota. A Pick hamarosan újraindítja a sertésvágást, s dogozókat vesz fe. Mese. Húsz évig a vágásná dogoztam, tavay abbahagyták, s eküdtek bennünket. Itt a Szabadkai úton egymás után jöttek a teherautók, befordutak a céghez, mi vágtunk, a többiek fedogozták. Jó éetünk vot, kaptunk eég fizetést, aztán eköszöntek tõünk. Most az a hír járja, hogy újra kezdik a vágást s vesznek fe dogozókat, de véeményem szerint ebbõ nem esz semmi. Miért? A tartók erre fekészüetenek, nincs sertésük, mert ráfizetésse hizanának, így a Pick nem tud veük szerzõdést kötni. A még megevõ szövetkezetek, társaságok máshová száítanak. A cég nem esz képes beszerezni disznókat, s a vágás újraindítása csak eképzeés marad. Én meg üök továbbra is otthon, s a té beátáva ha hívnak, emegyek a környezõ favakba vágni, aztán este hazaviszem csaádomnak a kóstoót. Kitart egy-két napig, majd egy másik ismerõsömné újra vágok, s fedogozom a disznót. Nem értem az aggodamát, mert ha a termeõk Pécsre, Kiskunféegyházára és máshova is mova 70-80 miió forintba kerüt vona. Ekkora összeget rövid idõn beü nem tudunk kitermeni. Ezért az üzemünket az áomás megszüntette, vagyis a mûködési engedéyünket visszavonta. Idén a kft-né mindösssze öten maradtunk. Mit csinának? Küönbözõ eõáítóktó húst és készítményeket vásárounk, s a Mars téri botunkban száítanak sertéseket, akkor miért hagynák ki Szegedet? Bár ne így enne, sokunkat kedvezõen érintene, ha a Pick jövõre vaóban vágna sertéseket, s akamaznának bennünket! *** Örvendetes, hogy a Pick hamarosan fevesz hetven-nyocvan vagy történetesen száz dogozót. De érdemes nyomon követni a nagyhírû cég megehetõsen zavaros közei mútját, ameynek következményeként több száz embert az utcára tettek. Nézzük sorjában. Tavay nyáron szomorú szenzációnak számított, hogy tönkrement a Pick Szeged Rt. Több banktó tízvaahány miiárdos hitet vett fe, ameyet nem tudott visszafizetni. Értesüt errõ egy dán és egy amerikai húsipari óriás, kerügették a magyar húsipari váakozást, aztán nem átták cészerûnek a bekebeezését. A Bábona Agrárhoding Befektetési Rt. is környékezte a Picket, de mive nem kapta meg az áamiag garantát hitet, a vétetõ eát. A magára maradt Pick a kiábaás ehetõségét atogatta. A hiteezõi rászorították, hogy dogozzon ki hatékonyságnöveési programot. A közgyûés megbízta az igazgatóságot, hogy A nyugdíjasok a kis üzeteket kedveik adja e a eányváaatait. A cég túadott a Soproni Marhavágó Kft-n, a Ringa Rt-n, a Herz Rtn, a Szegedi Paprika Rt-n. A Pick összezsugorodott, s mive a sertésvágás is veszteséges vot, tavay nyáron abbahagyta, s kétszáz dogozót ebocsátott. Idén márciusban a Pick megszüntette a cegédi teepheyét, s a gyáregység kétszáz dogozóját eküdték. Most augusztus esején hetvenhét dogozónak mondtak fe, így a kétezer ember heyett jeeneg 1500-an dogoznak a Pickné. Vagyis egy év aatt ötszáz embert tettek az utcára. A tervek szerint hamarosan fevesznek hetvennyocvan szak- ietve segédmunkást, de négyszázan vátozatanu az utcán vannak. Ha ezeknek az embereknek egy része eérte a nyugdíjkorhatárt, havonta kap vaamennyi pénzt, amibõ a rezsijét ki tudja fizetni. Vagy a 20-30 ezer forintos munkanéküi-segéybõ próbáják fenntartani a csaádjukat, ami eképzeheteten. Hiába akarnak eheyezkedni, senkinek sem keenek. Vagyis heyes a Pick törekvése, hogy hamarosan új dogozókat fogakoztat, de ez nem jeent megodást, mert négyszáz ember heyzete továbbra is aggasztó. Tarnai Lászó értékesítjük. Az árrés minimáis töredéke a haszon. De ennek az üzetünknek a mûködése is bizonytaan, mert a Mars teret átépítik. Lebontatják veünk a húsbotunkat, ami a kft. megszûnését jeentheti. Autóparkoót terveznek, s a botunk heyén két kocsi fér majd e. Merre próbának nyitni? Sajnos semerre. Egyrészt az uniós csatakozás okozta, hogy a húsüzemünket bezárták, másrészt a mutik megjeenéséve a forgamunk jeentõsen visszaesett, nem bírtuk fevenni veük a versenyt. Vagyis bármerre szeretnénk épni, az áruházáncok miatt nem tudnánk éetben maradni. *** A Szabad sajtó utcában mûködött húsüzem meetti üzet ajtaját is bezárták. A környékben fõként nyugdíjasok aknak, akik gyakran benyitottak a botba, mert kevés pénzükbõ ocsóbban vásárohattak tarját, karajt, odaast, combot vagy jóízû kobászt, disznósajtot, fevágottat, tepertõt, szaonnát. A szomszédos kft. dogozói készítették nekik is a reggeire, ebédre, vacsorára vaó finomságokat. Most az idõs asszonyok, férfiak arra kényszerünek, hogy másho drágán vegyenek maguknak ennivaót. T. L. BELÜGY A Szegedi Tudományegyetem Átaános Orvostudományi Kara három nõvérszáót mûködtet, aho több mint százan aknak. Az intézmények étrejöttérõ, fenntartásáró, a bekötözési ehetõségrõ, ennek havi összegérõ, az ott éõ ápoónõk mindennapjairó Kazi Jánosné gondnokka beszégettünk, aki 1978 óta dogozik az egyetemen. Korábban a könyvkötészetet és a sokszorosítót vezette, közben eveezõ tagozaton evégezte a szegedi Juhász Gyua Tanárképzõ õiskoa födrajz-testneveés szakát, s 1987 óta két nõvérszáás gondnoka. ( oytatás az 1. odaró) De még az egészségünket is eveszik a hatamas környezetszennyezésse, s ezze együtt szétromboják a ödet. Hiszen esõsorban az oajüzet a feeõs azért, hogy romik a vizünk, amit iszunk, a evegõ, amit beéegzünk, és az éte, amit megeszünk. Ki hitte vona úgy húsz évve ezeõtt, hogy nem ihatunk a vízcsapbó, és paackozott vizet ke vennünk. Vajon minek köszönhetõ, ez az egyre erõsödõ üvegházhatás? A femeegedés, az özönvízszerû esõk, és õrüten erõs hurrikánok? Legutóbb a Rita 345 (!) kiométeres sebességge pörgött a Mexikóiöbö föött. Vajon minek köszönhetõ a föd egyre nyivánvaóbb környezeti katasztrófája? A mohóságnak és a fékezhetetenü erõs pénzcsináási vágynak. A környezetvédemi bírságok, pedig nem odanak meg semmit. Hisz, hiába fizetnek pédáu a karteek napi 25 ezer doárt büntetés gyanánt, mikor azon a napon keresnek vagy 10 miiót! Közben szétszórják a mérgezõ huadékokat az egész födön, és a Kék boygó fekete, oajos szemétbányává vátozik. Az embereket képviseni, nem az üzetet! Újra fe ke tenni tehát a kérdést: vajon étezik-e ennek a probémakörnek vaami megodása? Eõbb vagy utóbb 400 forintot ke majd fizetnünk egy iter benzinért? Azért az üzemanyagért, mey inkább eõbb, mint utóbb megö bennünket? Vajon mit is tehetnénk? Az már biztos, hogy egyeõre itthon tejesen magunkra vagyunk hagyatva, mert, mint ahogy most is bebizonyosodott, sem a kormány, sem pedig a parament nem képes tenni az ádatan áapotok megszüntetése érdekében. No, de hány paramenten kívüi párt és szervezet mûködik ma Magyarországon? A jeentõsebbek összefoghatnának, és étrehozhatnának feeõs társadami testüeteket, ameyek az embereket képviseik, és nem az üzetet! Ameyek fekarohatnák az oyan projekteket, meyek az energia-takarékosságot tartják szem eõtt. És feemeik az asztaokró a már 2005. szeptember 30. OLAJDIKTATÚRA TÖBB ÁGY ÜRES A NÕVÉR- SZÁLLÓKON 3 oy sokszor esöpört fejesztéseket: az aternatív gépekét. Meyek akohoa, étoajja, vízze, vagy akár huadékka mûködnek Ha vaaki most tamáskodva azt kérdezné: vajon ehet-e vaamit tenni a paramenten kívü? Annak csak azt feeném: Egy: nincs más megodás. Kettõ: vajon a taxisok annak idején kérték-e a parament, a rendõrség, vagy bárki engedéyét a bokádjukhoz? Nem. És vajon manapság, keene-e bárkinek is az engedéye ahhoz, hogy egy oyan átaános akciót hirdetne meg egy társadami szervezet: hogy egy bizonyos napon ne tankojon senki! Nem ke bokád, nem ke útezárás, nem ke erõszak. Csak aznap ne tankojon senki! Mekkora figyemeztetés enne ez a benzintársaságoknak! No, és mindezek meett nem ártana feüvizsgáni a MOL privatizációját sem! Hiszen úgy néz ki, rossz kezekben van, ez az igazán fontos stratégiai ágazat. Mey ökést adhatna országunk gazdaságának. Igazi endüetet. Ha akarná ort András Nagyobb megbecsüést szeretnének az ápoók Mikor nyitották ki kapuikat a száók, s ki a gazdája a étesítményeknek? Több mint negyven évve ezeõtt, tehát az 1960-as évek eején a vasút meetti Áomás utcában evõ nõvérszáóba kötözhetett be a kinikákon, intézetekben dogozó ápoók egy része. Az épüetet az akkori orvosegyetem beruházásáva hozták étre. Ezenkívü abban az idõben a két bekinika 27 27, a szemkinika 50 heyet, ietve ágyat adott a nõvéreknek a egfesõ szinten, aho több mint százan akhattak. De a kinikák megnövekedett szükségetei miatt ezeket a heyeket az akkori orvosegyetem feszabadította, és gyógyító részegeket, orvosi szobákat aakított ki. A nõvéreknek viszont keett a száás, ezért az 1980-as évek végén az egyetem a Szegedi Kendergyár Leányszáás közben evõ munkásszáóját vette meg, majd néhány évve késõbb az Indóház téren mûködött Sárkány nevû száót és éttermet szintén megvásárota a vendégátóipari váaattó. Így az Átaános Orvostudományi Kar saját tuajdonában a 60-as évek eeje, ietve 1989 és 1993 óta három nõvérszáót mûködtet. Hány hey van a száókon? Az Áomás utcai nõvérszáó kétágyas szobáiban 65 hey van, s jeeneg 29-en akják. A nem hozzám tartozó Leányszáás közben vaamive jobb az arány, mert ott a 76 hey közü 65 ágyat fogatak e az ápoónõk, ietve ebbõ 14-et a férfiak, akiknek többsége beteghordó, tehát ez a száó koedukát. Az Indóház téren evõ nõvérszáón 30 hey van, de csak 14-en aknak ott. Mi az oka annak, hogy sok az üres ágy? Magas a szakmai követemény, de a köztudatban nincs akkora presztízse a nõvéreknek, ezért a keeténé kevesebben jeentkeznek az áásokra. Tehát a kórházak, kinikák evárása az, hogy magasan kvaifikát ápoók kerüjenek a betegágyakhoz, de ezze nincs arányban az erköcsi és az anyagi megbecsüésük. Így ehetõség van arra, hogy a nõvérszáókon egy szobát egy ember hasznájon. A szabad heyek viszont kihasznátak, mert nagy a vendégforgaom. Az egyetem beruházásain dogozó vidéki szakmunkásoknak, a szakvizsga eõtt áó orvosoknak a fekészüési idõ aatt heyet tudunk adni, azokat a eveezõs hagatókat is eheyezzük, akik a jogi, vagy a böcsészkarra, TTK-ra, fõiskoára jönnek vizsgázni. Hogyan ehet bekerüni a nõvérszáókra, s mennyit ke érte havonta fizetni? Egyrészt vidéki egyen, másrészt egyetemi jogviszonnya, vagyis munkaviszonnya rendekezzen, tehát vaameyik kinika, intézet nõvérként akamazza az ietõt. Ha ez megvan, akkor a nõvér a három száó vaameyikébe bejeentkezhet és kötözhet is. Havonta 8100, ietve 11 400 forint közötti öszszeget ke fizetni, ami attó függ, hogy meyik száó hány ágyas szobájában kap eheyezést. A közös heyiségeket, vagyis a foyosót, épcsõházat, fürdõt, konyhát, mosót, vasaót, társagót a szeméyzet tartja rendben, az ágynemût és cseréjét az orvoskar biztosítja. A szobákat az ott akók takarítják. ( oytatás a 7. odaon)
4 2005. szeptember 30. AKTUÁLIS Az ember éetében vannak oyan napok, meyekre haááig emékszik. Így vésõdik ekembe 2005. augusztus 27. Déeõtt vettem át tagsági könyvemet Veszprém megye kibõvített enökségi üésén, és az a megtisztetetés ért, hogy a Munkáspárt képviseõjeötjeként induhatok a 2006-os országgyûési váasztásokon, amennyiben képesnek érzem magam e szép ám nem könnyû feadatra. izony, ez is megtörtént. Hét hónap- az országgyûési váasztások Bpa eõtt, tizenöt évve a rendszervátás után munkáspoitikát hirdetett az esõ munkásfesztiváon Gyurcsány erenc miniszterenök úr, a budapesti Vasas (!) páyán tartott kampányrendezvényen. Meg is dicsérgette hagatóságát, õ aztán érti, hogy a munkások feemekedését a szorgaom és a tudás aapozza meg, mi több átérzi, hogy mi a gondja a munkásnépnek, az pedig végképp csúnya doog, hogy mára a kisebb járandóságú nyugdíjasoknak a téi idõszak egyfajta túéési gyakorat ett. Kérdezhetnék persze, hogy vot-e ez már másképpen is? Vot, de ez a vot azeõtt vagy régebben vot, a szociaizmusnak nevezett korszak évtizedeiben. Ezért a fetéteezések heyett nézzük inkább a tényeket. Magyarországon évtizedekig nem Ha azt a páyát váasztottuk, ameyben a eginkább munkákodhatunk az emberiségért, a terhek nem törhetnek meg bennünket (Kar Marx) HOGYAN LETTEM KOMMUNISTA? EGY KÉPVISELÕJELÖLT VALLOMÁSA ÖNMAGÁRÓL Örömöm sajnos csak déutánig tartott, ugyanis az a ány, akive köze három éve szeretjük egymást, szakított veem viágnézeti küönbségünk miatt. Békességben vátunk e, bár azóta is nagyon fáj a szívem. Gyûrûsujjamon, mint az örök hûség nyoma, fut körbe egy assan majd haványuó fehéres sáv *** Varga Lászó Leventének hívnak, és 1967. augusztus 22-én áttam meg a napviágot Budapesten. Átaános iskoai tanumányaimat jeenegi akóheyemen, Baatonamádiban végeztem. Dísznövénykertész szakmunkásvizsgát Baatonfüreden tettem 1984-ben, majd ugyanitt, a Dogozók Középiskoájában eveezõ tagozaton vátam éretté (egaábbis papíron). A átszattó a ényegig hatoó, tudatosan vizsgáódó ember útjára csak 1996 tájékában éptem. A tapasztaatok ekkorra hamozódtak fe bennem és a fejem ágya is assacskán benõtt. Egyik kedvenc idõtötésem a fimnézés. etûnt nekem, hogy a szociaizmusban készüt fimek jeentõs többségében finoman árnyat, társadami összefüggéseiben bemutatott emberábrázoás foyt, jeemieg gazdag figurákka, hiteesen tárva eénk a fejõdni képes közösségek étezését: a társadamiag cseekvõ embert. Csodáatosan jeeníti meg ezeket Kósa erenc gyönyörû fimbaadája: a Tízezer nap. E mû a magyar parasztság sorsának három évtizedét festi e a harmincas évektõ kezdõdõen. Egy fimkocka a Tízezer napbó A manapság szüetett akotások nagyobb részében viszont hemzsegnek az irreáis éetheyzetbe kényszerített, vaóságtó evont, jeemieg kidogozatan aakok. A nézõ pianatok aatt azonosuhat vaameyik szerepõve és ettõ fogva, részérõ küönösebb agymunka nem szükségetetik. A tévé-fimek terüetén még kirívóbb a küönbség. Vajon mi ehet e jeenség hátterében? Taán a megvátozott gazdasági szerkezetben gyökereznek az okok? Sejtettem, hogy így van, de nem tudtam biztosan vot munkanéküiség, ényegében tejes vot a fogakoztatottság. Akotmányosan garantát vot a munkához vaó jog! Ma, a rendszervátó pártok jóvotábó, a munkanéküiség, a kiszogátatottság, a szorongás áapota strukturáis és áandó tényezõ a magyar társadaomban. A tõkés rendszervátás eõtt a jog eszközei százszor jobban védték a munkást, az értemiségit, mint a mai jogi keretek. Azeõtt vagyis a szociaizmusban a munkaügyi bíróságok ítékezési gyakorata több mint nyocvan százaékában a dogozók nyertek a váaatta kapcsoatos peres ügyeikben. A fizikai és szeemi dogozót védte, eismerte, kitüntette a Koektív Szerzõdés és a Törzsgárda Körübeü nyoc éve egy szép verõfényes õszi napon a padáson kutakodtam és egy papírdobozbó a következõ könyv nézett farkasszemet veem: Bevezetõ Marx, Enges és Lenin tanumányozásához. Gondotam itt az akaom, hogy beekóstojak a titott gyümöcsbe. Kíváncsian nyitottam ki. Ovasás közben fokozatosan tárutak fe eõttem azok a gazdasági törvényszerûségek, amik segítettek a fentihez hasonó probémák kibogozásában. Megtanutam, mi az áru értéke, mi a munkabér, hogyan keetkezik az értéktöbbet, miért van munkanéküiség a kapitaizmusban. Röviden: képet kaptam a termeõeszközök magántuajdonára épüõ társadaom aapvetõ mûködésérõ és hogy miyen tünetek járnak együtt vee. Innentõ kezdve rendszeresen gyûjtöttem és ovastam a marxista irodamat, vaamint tavay márciusban rátaátam A Szabadság nevû újságra, amit eõ is fizettem. Idén júius 13-án vettem részt eõször a veszprémi aapszervezet taggyûésén, aho szeretette fogadtak be. *** Szeptember nyocadikán a tagság támogatásáva eváatam a képviseõjeötséget és idõve, taán a szívemben keetkezett seb is begyógyu. Írásomat egy idézette zárom azt hiszem Tamási Árontó származik: Azért vagyunk a viágon, hogy vaaho otthon együnk benne. Haza érkeztem. Varga Lászó Levente Így is ehet, csak akarni ke! A Munkáspárt Központi Bizottsága úgy határozott, hogy minden párttag a 2006. évi váasztások sikeres ebonyoítása érdekében 2005-ben és 2006-ban 2-2000 forint támogatást nyújtson. Ennek aapján a Tatabánya újvárosi aapszervezetünk taggyûésen úgy határozott, hogy a 16 fõre jutó 64 000 forint heyett 80 000 forint támogatási jegy eadására váakozik. A jegyeket ennek megfeeõen rendben átvettük. Idõközben két evtársunk sajnáatos módon meghat, egy fõ kiépett, egy fõ pedig fizetésképteen. Heyettük is váatuk, hogy befizetjük a támogatási összeget. Egy késõbbi taggyûésen pedig ehatároztuk, hogy ez év végéig tejesítjük a kétévi befizetést. A tagság szorgama, fegyemezettsége, nem utosósorban átérezve a támogatás fontosságát, 2005. szeptember 15-éig tejesítette a befizetéseket. A befizetések tekintetében kiemekedtek: Szûcs István 15 000 forintot, Szaay Gyua 25 000 forintot, ebbõ 10 000 forintot a kubtagságra, Haide Afrédné 6000 forintot, Kuruc Sándorné 5200 forintot fizetett be, de sorohatnám a többi evtársat is. Aapszervezetünk vezetõsége azza a fehívássa fordu vaamennyi aapszervezethez, küönösen, akik emaradásban vannak, gondoják át saját feeõsségüket, értékejék eddigi ebbéi munkájukat, hogy megtettek-e mindent a sikeres végrehajtás érdekében. Igazán kommunista csak az ehet, aki a feadatokat maradéktaanu tejesíti a ehetõségeihez képest. Azon aapszervezetekné, aho hasonóan, mint náunk, vaakinek az anyagi ehetõségei nem teszik ehetõvé a befizetést, ott váaja át az aapszervezet tagsága az adott evtárs részét. Tatabányai aapszervezet rissen festett faak között a nagykõrösi párttagok Nagykõrösön a Munkáspárt étezésének egszebb napjához érkezett az emút szombaton. Tizenhat éve, hogy a rendszervátók megfosztották mindenétõ, fõként pedig aapszervezeti heyiségétõ, korátok közé szorítva ezze is. A hátrányos heyzetnek egy évve a paramenti váasztás eõtt Székey Gyua vetett véget, amikor a nyár eején feajánotta: mûködjön az aapszervezet az õ házában, a Koszorú utca 6-ban. Kommunista enné nagyobb segítséget (ajándékot) nem adhatott vona. Egykor a Haza Szogáatáért kitüntetett munkásõr századparancsnok-heyettes, a csepei kongresszus körösi küdötteinek egyike ezután maga is hozzáátott, hogy az utcára nézõ nagyszobája enyerje mai arcuatát. A menynyezet- és a facsiszoás, a vakoat kijavítása, az ajtók és az abakok festése csepei küdöttársa, Baogh Zotán titkár, Koncz Viktor bizami és a segítõ csaádtagok önzeten munkájának eredménye. Nem haboztak a pénztárcájukba nyúni, amikor arra szükség vot. rissen festett faak között taákozhattak tehát újra az aapszervezet tagjai és vendégei, köztük Nagy Sándor, Pest megyei enökheyettes, Szabó Sándor Köröstetétenrõ és Kerekes Anta Kecskemétrõ. Az utóbbi abbó a 24 fõs aapszervezetbõ jött, amey küönvát a párttütõktõ és a Magyar Kommunista Munkáspárt részeként kíván tevékenykedni. A rendhagyónak is nevezhetõ taggyûésen a résztvevõknek bemutatkozott orró Csabáné, akit a párt a megye 16. számú váasztókerüetében indít országgyûési képviseõjeötként. Harminchárom éves, három gyermekes munkásszüõ, aki akóheyén és fogakozásáná fogva is sok ember gondját, Szabáyzat. Emékezzünk, bizony vot iyen! Ma nem a munkások, az akamazottak, hanem az eredeti tõkefehamozás jórészt gáncsnéküi ovagjai vának egyre inkább követendõ hõsökké. Az ingyenes, a tanumányi szabadságga megtámogatott fenõttoktatás, a váaati, szövetkezeti üdüés százezreknek biztosította a szeméyiség fejõdéséhez és a pihenéshez vaó jogot. A rendszervátó pártok, a idesztõ az MSZP-ig, egyaránt adósak annak tényszerû bizonyításáva, hogy mitõ, miért enne jobb az éetminõsége a kapitaizmusban a munkásembernek. Bizonyító számsorok heyett az ovasóra bízom annak a kérdésnek edöntését, hogy mi az Székey Gyua baját ismeri. Tagja a pártnak. Határozott meggyõzõdése, hogy a hataombó kiszorított munkások és átaában a kisemberek érdekeit a paramentben egyedü a Munkáspárt tudná hiteesen képviseni. A fiataasszony biztatást is kapott a kommunisták idõsebb nemzedékétõ. Szabó Sándor HEJ MUNKÁSOK, MUNKÁSOK! ezt mondta: Vértezze fe magát, mert nem esz könnyû az eõttünk áó háromnegyed év! Torma Lászóné: Ötvenhárom éve éptem be a kommunista pártba, azóta is itt vagyok. Becsüöm Ágikát a bátorságáért. Nagy doog, hogy ki mer áni munkástársai meett. Abban a korban van, amikor még sok mindent eérhet. Csak sikerüjön! Locskai Lajostó, Ács Józseftõ és másoktó további hasznos hozzászóás hangzott e. Baogh Zotán és Koncz Viktor a jeöt meetti kiáást és messzemenõ támogatást nevezte a egfontosabbnak. Ehhez megvan az aap az emút Az enöki asztaná orró Csabáné képviseõjeöt, Baogh Zotán, titkár társaságában oka annak, hogy a mai Magyarországon 700 ezerre több a hajadon ány és a nõten férfi, mint a rendszervátás évében, továbbá, hogy százezres nagyságrendekben még a szociaizmus hatvanas-nyocvanas éveiben bevezetett GYES és GYED után járó juttatások képezik sok csaád megéhetési aapjait. Ma a munkanéküiség frontján, a munkás, mive a tõkét csak önmaga, vagyis a váakozás érteme, a profit érdeki, eginkább arra gondo, hogy honap õ is sorra kerühet pogári pártok váasztási igéret- és üveggyöngy-osztogatá- Ahamaza sa mögött ott vannak azok a százezrek, akik a fesztiváozás és a sorozatos petárdázás eenére soha nem fognak hetekben hozott heyes döntésse. A Pest megyei enökség képviseetében Nagy Sándor örömme vette át azt a 24 szavazóapot, ameyeken Nagykõrös és Kõröstetéten tagsága egyetért a Magyar Kommunista Munkáspárt név fevéteéve. Koh Anta munkát taáni, egyszerûen azért, mert nincs, s nem is esz eegendõ munkahey. Az újkapitaizmus szerkezete ugyanis a tejes fogakoztatottság meett tejesen mûködésképteen enne. A rendszervátó pártok utóbbi-éves nagy fefedezése a munka, az akamazotti és a kisnyugdíjas tömegek feé forduás. A poitika és pénz mozgatta szavazatszerzõ beetetések új terepei a szórakoztatást nyújtó tömegrendezvények, a virágot osztogató, a jó szagú vacsorás nyugdíjas-taákozók szerte az országban. A szinte korátan anyagi ehetõségekke kampányoó pogári pártok burjánzó ábaodai frázisai eenére is ejön az az idõ, mikor is a dogozó emberek feismerik vaós érdekeiket és azt, hogy esõsorban rajtuk múik, hogy jobb egyen a viág és a napi éetük. Nagyvári Lászó
IATALOK OLDALA 2005. szeptember 30. 5 Marxizmus: a fiozófia meghaadása A marxizmus (mint fiozófia, vagy tágabban viágnézet) a marxizmust bíráók, de inkább tagadókka vaó viszonyában több szakaszon esett át. Eõször égbõ kapott ostobaságként kezeték, ami cáfoatra sem métó, majd próbáták cáfoni, eredményteenü, mive a marxizmus nem egy viágot megvátó, végérvényes fiozófia, hanem a vaóságot, annak saját törvényszerûségeiben vizsgáó, vaódi pozitív tudomány. Így a marxizmus kritikája (nem tagadása) maga is marxizmus esz, amire a eninizmus a egjobb péda. Újabban a marxizmust tagadók áttértek a mintha nem is étezne fiozófiára, mert amirõ nem beszéünk, az nincs, ami nincs, arró meg minek beszéni. A marxizmus nem fiozófia a hagyományos érteemben, de örököse az emberiség fiozófiai fejõdésének. A fiozófia meghaadásának programja tehát a marxizmus gyökere. Minden fiozófia nagy aapkérdése a gondokodás és a ét, vagy másképpen a szeem és a természet viszonya. Az öntudatra ébredõ ember arra a következtetésre jutott, hogy ez a tudatosut én a testtõ küön vaami, hiszen a haá után nincs küönbség a haott test és a természet más éetteen tárgyai között. De az ember csak a fizikai vaóságot érzékei, abban tevékenykedik, abban é, ezért miheyt küönváasztotta ezt a vaamit, ha kézze nincs is foghatónak, de vaóságos kézze fogható étezésében fefoghatóvá vátoztatta a maga számára. Mint a vaóságban étezõt, néven is nevezhette már ezt a vaamit (éek, szeem) és a heyet, aho van (túviág). Az aapkérdés, tehát, hogy a szeem az eredendõ a természette szemben vagy fordítva, a fiozófusokat két táborra osztotta. Akik a szeembõ eredeztetik a természetet, ideaisták, akik a természetbõ eredeztetik a szeemet, materiaisták. A másik fontos aapkérdés, hogy van-e kapcsoat gondokodásunk és a vaóságos viág között, azaz a gondoataink a vaóságot tükrözik-e. Erre a kérdésre, ha a tudományt vesszük pédának, ietve bizonyítéknak, egyértemû igen a váasz. A egtöbb fiozófia aapcékitûzése az abszoút igazság fefedezése, így a fiozófia dogmatikus téteek gyûjteménye vot, ameyet, ha egyszer fefedezték õket, már csak kívürõ be ke magoni. Hege akive ezáru a fiozófia egyátaá- fiozófiájában ez az abszoút eszme ban ( ami annyiban abszoút, hogy abszoúte semmit sem tud róa mondani ) a természetben anyagiasu, majd a történeem és a gondokodás fejõdése foyamán a szeemben visszatér önmagához. Tehát Hege tisztán ideaista, de módszere a diaektika már a materiaizmus feé kacsint. Ha azt mondjuk, eértük a cét, egyen az, az abszoút eszme vagy más fiozófus áta fetaát vagy inkább kitaát akármi, akkor a történeemnek vége, de mégis foytatódnia ke, hiszen az idõ nem á meg. Ez eentmondás. Ha viszont eteszünk a tökéetes viágró vaó fantáziáásró, az abszoút igazságot futni hagyjuk, és inkább az eérhetõ reatív igazságokat vesszük ûzõbe, akkor véget ér a fiozófia, és megnyíik az út a viág vaóságos pozitív megismerése fee. Tehát Marx nem dobta fére Heget, hanem módszerét, a diaektikát kiszakította az ideaizmus békyójábó. A fejetetejére áított hegei diaektikát a tapára áította. Az a nagy aapgondoat, hogy a viágot nem, mint kész dogok összességét ke fefogni, hanem mint foyamatok összességét, ameyben a átszóag stabi dogok akárcsak fejünkben gondoati képmásaik, a fogamak a étrejövés és emúás szakadatan vátozásán mennek át, ameyben minden átszóagos véetenség eenére és minden pianatnyi visszaesés dacára végü is haadó fejõdés tör utat magának. Ha ebbõ induunk ki, féredobhatjuk végre a metafizika megfoghatatan eentéteit: igaz-hamis, jó-rossz, szükségszerû-véeten, stb. Minden éremnek két odaa van, tartja a mondás is. Ami igaz, késõbb, megvátozott heyzetben hamis ehet, a véetenek mögött a szükségszerûség rejtõzhet, és így tovább. Ezt bizonyítja a tudomány új ága is, amey az önszervezõ vagy nemineáris rendszerekke fogakozik. Az éõ természet a egjobb péda a véetenek és a szükségszerûség összefonódására, a ragadozó és préda viszonya a jó és rossz viszonyagosságára, és az éõ természet a bizonyíték egyátaában a diaektika, mint a vaóságot annak foyamataiban, köcsönhatásaiban vizsgáó módszer heyességére. Az emberi társadaom azonban egy ényeges doogban küönbözik a természettõ. Míg a természetben tudatta nem rendekezõ áatok, növények és az éetteen természet viszonyaibó épü fe a fejõdés, ami átszóagos véetenek áta mozgatott besõ törvények szerint mozog, addig a társadaomban emberek cseekszenek, csupa tudatta rendekezõ, megfontoássa vagy szenvedéye cseekvõ, meghatározott céokra törõ ember; semmi sem történik tudatos szándék, akart cé nékü. Kijeenthetjük tehát: az emberek csináják a történemet, de sosem az egyes ember akarata, céja érvényesü egészében, hanem az összes egyéni céok eredõjeként vaósu meg egy közös cé a történeemben, így a társadaom fejõdésének foyamata tejesen anaóg a természet foyamatáva. Tehát azon fordu meg a doog, hogy fekutassuk a hajtóerõket, ameyek a történemi- eg cseekvõ emberek indítékai mögött ának. Ha az egymásnak feszüõ céokat vesszük, fefedezhetjük, hogy egy adott társadaom érdekeikben küönbözõ csoportokra, osztáyokra bomik. Ezen osztáyok céja eszûkítve a többi osztáy föötti hataom megszerzése, némey esetben a másik osztáy megsemmisítése (itt nem a másik osztáy tagjainak fizikai megsemmisítésére ke gondoni). Így a történeem nagy forduópontjai a küönbözõ társadami osztáyok hataomrajutásaiként jeennek meg. Ezek a hataomvátások, ietve az ezze járó társadami korszakok vátakozásai abban szogáják a fejõdést, hogy küönfée termeési módok vátják egymást, eavuttá téve a régit, és az új termeési mód érvényre jutásában az õ aapzatán étrejövõ osztáyt juttatja hataomra. Ahogy a kiaakuó manufaktúra összeütközésbe kerüt a feudáis rendde, úgy ezen új termeési renden kiaakuó pogári osztáy összetûzésbe kerüt az arisztokráciáva. A most kiaakut nagyipar, mint termeési mód is gúzsba kötve étezik a tõkés rendben, az aapzatán kiaakut munkásosztáy, pedig kizsákmányova nyög a tõkésosztáy aatt. Látható tehát, hogy az osztáyok harca, ha poitikai harc formájában jeenik is meg a vaóságban, végsõ soron a gazdasági emancipáció körü forog. Ebbõ következik, hogy az áam, miheyt étrejön, önáósítja magát, és az egész társadamon üõ, attó függeten hataomként jeenik meg, vaójában aárendet, míg a gazdasági vonatkozások birodama a döntõ eem. Tehát az áam nem egyéb, mint a hatamon évõ osztáy hataomgyakorásának egyik, de taán egfontosabb eszköze. A munkásosztáy tehát az az osztáy, amey heyzeténé fogva ekerühetetenü az új társadami rend hatamon évõ osztáya esz. Ezt a társadamat, aho az új termeési rend kitejesedik Marx kommunizmusnak nevezi. A kommunizmus szemünkben nem áapot, ameyet étre ke hozni, nem eszmény, ameyhez a vaóságnak hozzá ke igazodnia. Mi kommunizmusnak a vaóságos mozgamat nevezzük, amey a mai áapotot megszünteti. Így a fiozófia meghaadásáva a marxizmus eszközévé, fegyverévé váik egy oyan társadaomaakító programnak, mey a vaóságot annak vaós viszonyaiban vizsgája, és az aapján cseekszik. A fiozófusok a viágot csak küönbözõképpen értemezték; a feadat az, hogy megvátoztassuk. Szodrai Ernõ OLVASSA, TERJESSZE, TÁMOGASSA! A Szabadság Aapítvány számaszáma: OTP 11705008-20441997 VESSENEK VÉGET PALESZTINA, IRAK ÉS A GANISZTÁN MEGSZÁLLÁSÁNAK! PETÍCIÓ a paesztin intifáda 5. évforduója akamábó, a 2005. szeptember 24-ei, a háború és megszáás eeni akciónapon, az Amerikai Egyesüt Áamok és Magyarország kormányához! Mi, a magyarországi poitikai, civi és kuturáis szervezetek tagjai, vaamint békeszeretõ, antiimperiaista, humánus magánszeméyek, akik résztvevõi votunk a 2005. szeptember 24-ei demonstrációnak, a második paesztin intifáda kitörésének évforduóján kijeentjük, hogy eítéjük az Egyesüt Áamok és szövetségeseinek háborúját és megszáását Irak een, titakozunk a paesztin terüeteken ekövetett emberteen gyikosságok és enyomás een. Ezt a gobáis imperiaista háborút küöneges küdetésük zászaja aatt kezdték meg, meynek céja, hogy saját eképzeéseik szerint formáják át a viágot, és mindenkit arra kényszerítsenek, hogy új vaásként efogadja az amerikanizmust és annak modernista fefogását. Titakozunk Afganisztán majd négy éves megszáása een! Titakozunk, hogy a magyar kormány támogatja az USA háborúját. Eenezzük, hogy az amerikai csapatok és száítmányok ma is bármikor áthaadhatnak Magyarországon. Több mint kétszáz magyar katona áomásozik Afganisztánban, aho semmiyen nemzetközi kontro nem eenõrzi a koaíciós csapatokat. Azonna vonják ki a csapatainkat Afganisztánbó! A jövõben ne küdjenek magyar csapatokat semmiyen céra Irakba! iata vagy? Kommunista? Van saját véeményed? Várunk! Jeentkezz! www.baodaifront.hu Nyomatékosítani akarjuk az iraki eenáás és a paesztin eenáás közti kapcsoatot, egy oyan kapcsoatot, amey szimboikusan már a dátum kiváasztásában is megjeenik, hiszen szeptember 25-én kezdõdött az intifáda Paesztina cionista megszáása een. A kiaakut heyzet megvátoztatása érdekében követejük: Azonna vonják ki az amerikai és szövetséges csapatokat Irakbó! te.: 06-30-440-7786 info@baodaifront.hu Szabadságot Iraknak! Szabadságot Paesztinának! Szabadságot Afganisztánnak! Vessenek véget az iraki, a paesztinai és az afganisztáni megszáásnak! Ki az imperiaista seregekke és bázisokka! Le a megeõzõ háborúva és az amerikai birodaomma! Éjen soká az iraki eenáás! EGYESEK DEMOKRÁCIÁJA 650 miiót irányoz eõ a kormány egy 56-os emékmû feáításához, amey 2006 darab, küönbözõ méretû oszopbó ána. A mûakotás makettje készen van, de az 56-os szervezeteknek nem tetszik és a pénzt is sokaják. Hozzáteszem jogosan! Meocco Mikós 10 miióbó ekészítené. Gyurcsánynak és köreinek gigantomániája nem ismer határokat. Miközben emberek százezrei egyik napró a másikra ének kemény munkábó, eseteg munka nékü, a kormány saját maga muattatására százmiiókat köt homi oszoperdõre, ráadásu a mi adónkbó. Gondoom nem saját pénzébõ építi minden magyarok fõmuftija a tejesen feeseges és ízésteen mûakotást, ennyi pénzbõ taán jobb enne akásokat teremteni vagy kórházakat feújítani. Akkor is jobb enne, ha a mûakotás sokak tetszését enyerné, mert éhes gyomorra, kikapcsot viannya ki az, akit ázba hoz egy betondzsunge? Persze, a más pénzét könnyû eszórni, a hüye proit ide-oda ehet dobáni. Van eég beõünk! A Nyugat-Európába emigrát, szabadságharcosoknak nevezett egykori magyar áampogárok ötete vetekszik kormányuk õrütségéve. Azt taáták ki, hogy a Szabadság téri szovjet emékmû heyére áítsanak 56-os emékmûvet. Nyugaton nem iik emékmûveket döntögetni, úgy átszik ezek az emberek seho a viágon nem tudják evetkezni barbár szokásaikat és a Magyarországon éõ emberek sorsa sem érdeki õket, csak saját öntömjénezésük. De jó enne tiszta vizet önteni a zavaros, zagyvaékos történemi pohárba, mert addig nem esz sem igazság, sem magyar újjászüetés. A kormánynak azt üzenem: ne kötse feeõtenü az átaunk megtermet javakat, a nyugati kaandormagyaroknak pedig azt: E a kezekke a szovjet emékmûtõ! Nem nehéz más megodást taáni annak, aki nem eszköznek, hanem embernek tekinti a magyar nép tagjait. Az én pénzembõ ne építsenek történemi cirkuszt! ogarasi Zsuzsanna
6 2005. szeptember 30. VÉLEMÉNYEK NYÍLT LEVÉL az Áami Privatizációs és Vagyonkezeõ Rt. vezérigazgatójának Oktatgatunk Tisztet Vezérigazgató Úr! A Budapest Airport Rt. színes nyomású szóróapon arró tájékoztatta megértésüket és türemüket kérve a XVII. kerüeti akosokat, hogy új gyors eguruó utat épít erihegyen. Mint kerüeti akosnak ezze kapcsoatosan véeményem a következõ: A drága szóróap tájékoztatása és indokoása nem nyugtat meg, eenkezõeg feháborít. eháborít sokakka együtt egyrészt az, hogy a jó jövedemezõ Budapest Airportot privatizáják, küfödi tõkések kezeésébe, mûködésébe adják. Ezze tovább csonkítják az országot, a nemzeti (áami) tuajdont. Megfosztják a társadamat attó a jövedeemtõ, ameyet a cég jeeneg és a jövõben terme. Másrészt, küönösen feháborít, hogy közpénzen a repüõteret modernizáják is, hogy a eendõ küfödi tõkés a jeeneginé több profitot zsebehessen be. Mi, kerüeti akosok pedig az iyen üzetek miatt, cserébe ingatan-értékvesztést a növekvõ égi forgaom következtében, nagyobb zaj- és ényszennyezést, veszéyeztetést ke, hogy eszenvedjünk, eentéteezés nékü. Azt áítják, hogy az airport fejesztésére nincs pénz? De új eguruó út építésére van? Van pénz, sok pénz autópáyák építésére is. Csak az egyeten és hasznot hajtó Budapest Airport fejesztésére nincs? Ne nézzék naivnak népünket. Pénz mindig van arra, ameyet egy ország vezetése fontosnak tart. Önök és a kormány a tõkés gobaizációt fontosabbnak tartja, mint a nemzeti vagyon szóban forgó darabjának a megõrzését, de nincs bátorságuk ezt kimondani, ezért hát a szokásos pénzhiányra hivatkoznak. Nem vígaszta bennünket, hogy a cég eadása és fejesztése foytán majd nagyobb esz a turistaforgaom, meg hogy nem Prágában, Pozsonyban vagy Zágrábban, hanem Budapesten esz Közép-Európa egnagyobb égikikötõje. 15 éves szomorú tapasztaatom, hogy minden privatizáássa népünk szegényebb, kiszogátatottabb, a mutinacionáis tõke pedig gazdagabb ett. Tudom, hogy Önök és feetteseik az iyen véeményeket újabban popuizmusnak minõsítve igyekeznek esöpörni. Én pedig baodai hazafiként nemzeteenesnek tartom azt, ami 15 év óta a nemzeti vagyon totáis kiárusítása, eherdáása terén történt, ietve ma is foyik. Ha ke építsenek új gyors eguruó utat, de akkor ne privatizáják a Budapest Airportot. N. N. XVII. kerüeti akos A roma többségû iskoákban átaában idõs, 50-60 éves pedagógusok tanítanak, akik az új kihívásokat már nehezen tudják követni. A két hétte ezeõtti apszám egyik cikkébõ idéztem, ameyik a romák oktatásáva fogakozott. eháborított ez a megáapítás, mert a doog nem iyen egyszerû. Azért nem, mert a fiataok nem is váanak iyen heyeken munkát, még a dipomás romák sem, amit a cikk is megáapít. Tovább megyek. Gyakran a gazdag vagy dipomás romák jobban ezárkóznak a szegény romáktó, mint a nem romák. Ezt másho más is megáapította, de saját tapasztaatom is. A nyugdíjas korhoz közei pedagógusok java része a poroszos neveési eveket tartja céravezetõnek, meybe még beefér idõnként egy makarenkói nyakeves is. Ebbõ vannak aztán a viágraszóó médiatémák. Vaószínû, hogy nem fújnák úgy fe a dogot, ha tudnák és átéreznék, hogy mennyire gerjeszti ez a feszütséget társadamunkban a cigányeenesség irányába. Kérem, gondokozzanak e azon, hogy miyen nehéz ehet a gyerekeket motivációk, követeménytámasztás és fegyemezõ eszközök nékü tanítani. Új kihívásokat emít az idézet. Szerintem új kihívások nincsenek, csak hava szüetett aternatív pedagógiai módszerek. Sok egyéb szemét meett ezt is átvettük Amerikátó. Az eredmény assan kirajzoódik. Egy anafabéta is képes eredményesen vizsgázni, ha jó heyre teszi a keresztet. Nevetséges doognak tartom a játszva tanuást meg átkereszteni az iskoát tanodának stb. A tudás várának bevétee nehéz, sokszor kínkeserves munka, és megfeeõ szorgaom vagy idõnként kényszer nékü nem megy. A pénz nem minden, csak ezen ovagoni nagy hiba. Rengeteg pénzt beeötek már a fezárkóztatásba, és szinte eenkezõ irányba hatott a doog. A hiba a követeményrendszerben keresendõ, és ez nem egyedü a romákat érintõ kérdés. Az aprófavak nem cigány akossága csökken, öregszik. Amikor még tanítottam, a szemem eõtt játszódott e, hogy hogyan ett körzeti iskoánkbó cigányiskoa. A csökkenõ számú nem cigány gyerekeket a jeentõs többetkiadás eenére átíratják más iskoába. A szabad iskoaváasztás korátozásáva ez een nem ehet tenni. A társadamat nem ehet evátani. Szádváry Gyua Hirdessen A Szabadság hetiapban! Többszöri megjeentetésné kedvezményt adunk. Várjuk megrendeéseiket! Részetes információ: Huszár Zsófia Teefon: 313-5420 MEGRENDELÕ Kérem küdjenek az aábbi címre 1 pédány A Szabadság bemutatószámot!* Megrendeem A Szabadság... pédányát** havi eõfizetésse (460 t/hó) negyedévi eõfizetésse (1380 t/negyedév) fééves eõfizetésse (2760 t/féév) éves eõfizetésse (5520 t/év) Név:................................................................ Cím:................................................................ * A bemutatószám megküdését a Progressio Kiadótó kérje (1082 Budapest, Baross u. 61.)! ** Az eõfizetéses megrendeést a hírapkézbesítõné, a Magyar Posta hírap-ügyfészogáati irodáin, vidéken a postahivataokban ehet eadni. Kettõ vagy több pédány azonos címre történõ postázását a Progressio Kiadó is váaja. Egy hajéktaan monoógja A nagy mútra visszatekintõ és országhatárokat sem ismerõ természetgyógyászatban mindinkább népszerûvé váik a csipkebogyó, a bodza, a gaagonya és újabban a josta vagy magyar nevén a ribiszkeköszméte rendszeres, ietõeg idõszakos akamazása egészségünk megóvása és immunrendszerünk karbantartása érdekében. Termesztésük szakmai fekészüést nem igényõ, minimáis termõheyi igény biztosítása révén is biztonságosnak mondható, ezért minden házikertbe javasohatók. Teepítésük õssze aktuáis, a házikert oyan szögetébe, aho a növényvédõszerek sem érhetik e, vagyis a rendszeres növényvédemet igényõ növényzettõ egaább 10-12 méteres távoságra. Vegyszeres növényvédemet ugyanis nem igényenek. A csipkebogyófajták váasztéka eéggé bõséges. A Kertgazdaság címû foyóirat 2005 júiusi számában a Budapesti Corvinus Egyetem ietékes tanszékei áta efoytatott vizsgáatok megáapításai szerint házikerti termesztésre javasoható a Szovákiábó származó, nagy C-vitamin tartamú, kedvezõ bokorformájú R. x vetvickae kást nevû fajta, ameynek behozataát, ietve beszerzését ma már nem nehéz megszervezni. orgamazott hazai fajtáró nincs információm. Jobb híján a nagyobb bogyójú, kevés magvú és sokat termõ vadrózsák sarjait cészerû a házikertben eütetni õssze, mert korán fakadnak. A csipkebogyó farmakoógiai hatása ismert: fontos C-vitamin-forrás és favonoidokban is gazdag. A bogyó húsrészében a C-vitamin-tartaom 0,5 1,2 százaék közötti, a begyûjtés idõpontjátó és a fedogozás módjátó függõen, szemben a fekete ribizi C-vitamin-tartamáva, amey 0,13 0,25 százaék között vátakozik. A csipkebogyó tartamaz még egyéb, vízben odódó vitaminokat is, mint pédáu a B-vitaminok és a P-vitamin, továbbá szénhidrátokat, ióoajat, pektint és szerves savakat is. A másik ajánott növény a bodzafa, a fekete bodza (Sambucus nigra), ameynek virágját, vaamint eveeit és termését is gyûjtik. armakoógiai hatásuk: a virág izzasztó, vizeethajtó, a termése gyenge hashajtó. A virágbó készüt bodzatea hidegen is jó, szörpöt is készítenek beõe, ameyet üdítõként fogyasztanak. A friss termésbõ készített ekvár meghûéskor erõsítésként és izzasztóként is jó bevát. Enyhe hashajtó hatását egyénenként cészerû megáapítani, Az utóbbi másfé évtizedben új társadami jogáás intézményesüésének vagyunk tanúi. Neve: hajéktaanság. A hajéktaanok 1990-ben még csak húsz-huszonötezren votak. A számuk KSH-adatok szerint ma meghaadja a százezret. Ha a szám heytáó, a tíz százaéknyi dúsgazdag országában minden századik magyar áampogár hajéktaan. Az embert ehangoja a átványuk. Hiszen döntõ többségük önhibáján kívü kerüt iyen szánamas heyzetbe. Lakásom abakábó reggeenként kitekintvén átom, miként vaatják oykor egymást követõ huámban a szemeteskonténereket jobb sorsra érdemesüt emberek, ágrószakadtan, szánandóan, egykedvûen. Némi hezitáás után egyiküket megszóítom: emondaná-e, mive hívta ki maga een a sorsot, hogy guberáásra kényszerüt? Egy százasért emondom magának váaszota egykedvûen. Itt a pénz és mondja átam rá az akura. Ez a jóétben dúskáók áta hangzatosan dicsõített rendszer tehet róa. Megszûnt a munkaheyem, doogtaanu pedig föösegessé vátam a csaádban, tétenkedve rákaptam az itara, s ide jutottam. Önként váatam a sorsomat, nem akartam a csaádom terhére enni. A szociaista rendszerben, ha tetszett, ha nem, dogoznom keett, s persze vot is munkaehetõség. Most pedig, ha akarnék sem kapnék munkát. Vaamibõ azonban énem ke, hát kényszerûségbõ ezt az efogatságot váasztottam magamnak. Nehogy azt gondoja, hogy csak a magamféék kukáznak. Mások közü is ráfanyaodnak erre. De eszembe sem jut panaszkodni. Hiszen áthatja, oyan szabadon éek, akár az isten madarai. Ott hajtom áomra a fejem, aho rám esteedik, csiagos sátorban aszom, köztéri padokon, eseteg a igeti bokrok aján húzom meg magam. Csak teente nehezü meg számomra némiképp az éet. Iyenkor besorook a evesre várakozók sorába vaameyik ingyenkonyha eõtt. Ha pedig kitessékenek a várótermekbõ és a épcsõházakbó, hajéktaanszáásra meneküök a hideg eõ. Tudja, nekem már csak a becsüetem számít. Az önérzet, a szemérmesség és a szégyen nem étezik számomra. Igényem csak napi néhány darabka kenyér megszerzéséig terjed. Nem vágyom többre. Jó érzem magamat a bõrömben, gondtaanu tenek a napjaim. Látom az arcán, hogy furcsának taája a mondókámat. Hoott a doog egyszerû. Nincsenek köteezettségeim. Nem ke adóbevaást készítenem. Nincs vagyonom, üzeti váakozásom, adózandó nyereségem. Nem gyötör a fûtési díj hiánya; a benzin árának szünteen emekedése sem érdeke. Nem esem szorongva a pénzes postást, hozza-e vagy sem a havi járandóságomat. A vianyés gázszáma érkezésétõ sem ke tartanom, a közös kötség fizetése sem okoz számomra gondot. A szavazásná sem szoktak számoni a magamféékke. Ami nem baj, hiszen a szavazásra invitáó értesítést cím híján úgysem tudták vona számunkra kikézbesíteni. Eenben ehet sokat beszéni, szónokoni róunk, cseekedni, még inkább ácseekedni az érdekünkben. Reméem, az emondottakbó sikerüt megismerni a sorsomat. Igen, sikerüt; s egyben még inkább rádöbbennem, hogy a hajéktaanok sorstragédiáján intézményesen szükségetetne mieõbb enyhíteni, ami a kapitaista társadami rendszerben sajnos többnyire vágyáom marad. Dr. Südi Bertaan Gyógynövények a házikertben ugyanúgy, mint a fogyasztandó mennyiséget és a fogyasztás idõpontját is. Õssze ke eütetni a gaagonyacserjét is, a természetes ombhuás után. A népi gyógyászatban az egybibés és a cseregaagonya virágzás kezdetén gyûjtött virágos, evees hajtásvégeit, vaamint a tejes érés eõtt gyûjtött terméseit akamazzák. Az erdõszéeken taáható gaagonyafák zömében a két csoporthoz tartoznak. A fekete gaagonya és az ötbibés gaagonya nem akamasak. A farmakoógiai hatás tekintetében kitüntetett heyet foga e a virágos hajtásvég, amey mintegy hatszor hatásosabb, mint a termés gyógyhatása. Szíveégteenség, koronária és szívizomeégteenség enyhébb formáiban, továbbá idõskori még szívgikozidokka nem kezet szívgyengeség, organikus ok néküi szívritmuszavar megszüntetése (pontos diagnózis szükséges). Eenjavaatok, meékhatások, köcsönhatások nincsenek. A népi gyógyászatban magas vérnyomás kezeésére is akamazzák teáját. Küönösen idõs emberekné javítja a szívizom munkabírását, a szívkoszorúerek átjárhatóságát, mérséketen csökkenti a vérnyomást, enyhe szívnyugtató hatássa bír. (Számos fitogyógyszer aapanyaga.) A termésébõ kiváó szörp és ekvár is készíthetõ, pédáu amáva, körtéve stb. vegyesen. Ezek rendszeres fogyasztása révén a szív- és az érrendszer karbantartása is biztosítható. A szervezet optimáis mûködéséhez szükséges vitaminokat pedig a ma még kevesek áta ismert josta, vagy magyaru a ribiszkeköszméte termésének fogyasztása révén biztosíthatjuk. Házikerti termesztésre a Josta néven forgamazott fajtát javasom, amey a fekete ribiszke szüõhöz á közeebb. Betegségei nincsenek, rovarkártevõk közü is csupán csak a evétetvek keresik meg a fiata hajtásvégeket, s ezeket akár kézze is összenyomhatjuk, avagy sagga everethetjük. Igazi bionövény. Bõ termésekre képes, ezért 3-4 bokor, avagy fácska az egész évi vitaminforrást biztosíthatja szörpként és a visszamaradó gyümöcshús vegyes ízként más gyümöcsökke keverve, vegyesen. A josta örököte a fekete ribiszke és a köszméte jó tuajdonságait is, azaz magas vitamintartama, tüskementes ágai és eenáó képessége a betegségekke és a kártevõkke szemben ádásosnak tekinthetõ minden kiskerttuajdonos számára. Tavaszsza korán fakad, ezért csakis az õszi teepítése javasoható. ( oytatjuk) Cs. Nagy Lászó
A hookauszt Magyarországon E nemrég (2005-ben) megjeent, 740 odaas könyv A hookauszt Magyarországon 60 év után európai perspektívában címme, a Magyar Tudományos Akadémia épüetében, 2004. ápriis 16 18-án megrendezett nemzetközi tudományos konferencián ehangzott eõadások aapján készüt, miután a magyar hookauszt 60. évforduója akamábó 2004. ápriis 15-én megnyít a Hookauszt Dokumentáció Központ és Emékgyûjtemény. E kötet kettõs jeentõségû: egyfeõ a magyarországi Soah, a magyar tragédia sajátossága aapján vonja meg az egész Európára (akár az egész viágra) vonatkozó következtetéseket; másfeõ e vaskos kötet a Magyar Posta Rt. jóvotábó minden magyar iskoába ejutott, s így ehetõvé vát, hogy minden hazai aap-, közép- és fesõfokú szinten tanuó fiata tanárai és saját szándéka szerint aaposan megismerje e nemzeti tragédia eméeti gyökereit, az 1920-as, kirekesztõ numerus causustó a késõbbi jog- és vagyonfosztó, majd az éettõ is megfosztó törvényekig, az iszonyú végeges megodásig, az Endösungig. A konferencia fõ céja az vot, hogy a hazai és a nemzetközi szakma tapasztat kutatói, ietve fiata szakemberei együtt gondokodjanak a magyar hookausztró és nemzetközi kontextusairó, összefüggéseirõ írja bevezetõjében e kötet fõszerkesztõje, Monár Judit professzor asszony. E magvas könyv gazdag és sokrétû, íme, egaább néhány az eõadások címe közü: Az antijudaizmustó az antiszemitizmusig ; az Etérõ és közös sors -ig; a Jászi Oszkár és a zsidókérdés ; A keresztény pártok és a zsidókérdés 1938 1944. ; A gyikosság retorikája: náci kommunikáció és zsidó recepciója a hookauszt eõtt és aatt ; Az antiszemitizmus funkciója Prohászka Ottokár és Bangha Béa társadaomés egyházképében ; A zsidó eenáás Lengyeország keeti terüetein 1939 1941 között ; A magyar zsidók mentése Magyarországon és Ausztriában ; A nem dipomatikus dipomaták Budapest, 1944 ; A hookauszt Romániában és Észak- Erdéyben ; Cigányok és zsidók: náci népirtások összehasonítása ; A homoszexuáisok náci üdözése a megszát országokban ; Csaádregények és anti-csaádregények a magyar hookauszt-irodaomban ; Az identitás kérdése Kertész Imre regényeiben és vaomásaiban. A hagatás és a várakozás ; Hookauszt-oktatás és emékezés. A nemzetek rendszerint hõseikre, diadaaikra, küzdemeikre és mártírjaikra emékeznek szívesen, de nagy bûntetteikre bizonyosan nem idézik sokszor James Young megáapítását. Ám a hetvenes évek óta a nyugati viágban egyre-másra nyínak a hookauszt múzeumok és emékheyek, fimek és irodami akotások százai fogakoznak a témáva, oktatási programok tucatjait dogozták ki, és a hookausztta kapcsoatos tudatosság szintje jóva nagyobb, mint közvetenü a háború után vot. A hookauszt a nyugati koektív emékezet részévé vát, ádozatok, ekövetõk és be nem avatkozók eszármazottai egyaránt õrzik emékét. Ideje, hogy végre hazánkban is bekerüjön a hookauszt a hivataos megemékezések és az oktatás révén a koektív emékezetbe. Reméjük, hogy e rendkívü tanuságos könyv iskoai fedogozása fekészüt, jóinduatú tanárok vezetéséve termékeny taajra hu vaamennyi magyar fiata ekében. (Baassi Kiadó, Budapest 2005. 740 oda) rideczky rigyes Nagyobb megbecsüést szeretnének az ápoók ( oytatás a 3. odaró) Békési Erika Gyuán az egészségügyi szakiskoán végzett, utána 1992-ben Szegedre kötözött, s azóta az Áomás utcai nõvérszáóban akik. Miért Szegedet váasztotta, s ho heyezkedett e? Esõsorban a továbbtanuási ehetõségek miatt döntöttem Szegedre vaó kötözésem meett, aho a bõrkinikán átaános ápoóként és asszisztensként dogoztam, majd 1994-ben a begyógyászati intenzív osztáyra kerütem, s ott hét évig végeztem a feadataimat. Közben eérettségiztem, aztán fenõtt szakápoói képesítést kaptam, vagyis a fenõtt betegek szakirányú ápoására speciaizáódtam. Az Egészségügyi õiskoai Kar dipomás ápoói szakán 2001-ben végeztem. Mint dipomás ápoónak miyen munkaheyet ajánottak fe? A sebészeti kinika átaános sebészeti intenzív osztáyán regge 7-tõ este 7-ig dogozom, majd kapok egy szabadnapot, s utána fordu, este 7-tõ, regge 7-ig. A nõvéreket erköcsieg, anyagiag nem becsüik meg keõképpen. A dipomámma tízezerre keresek többet, mint egy átaános ápoó. Havonta nettó 110 ezer forintot fizetnek, s ebben benne van a hétvégi, ünnepnapi munka is. A rendszeres tizenkétórázások utáni szabadnap nem eég a regeneráódáshoz, hogy kipihenjem magamat. Mit szeretne eérni? A nõvérszáón jó heyem van, szeretek itt enni. Nem megyek abéretbe, mert így jobban tudok spóroni akásra. Ebbõ kiderü a céom, hogy Szegeden teepedjek e végeg. Pécsy Éva a Bács-Kiskun megyei Dusnok községben szüetett, s 1996-ban Baján kapott érettségi bizonyítványt. Mikor s hogyan kerüt Szegedre? A fauban sokszor fekeresett bennünket egy ismerõs orvosnõ, aki megemítette, hogy a gimnázium után segít szegedi eheyezkedésemben. Tizenegy évve ezeõtt így kerütem a sebészeti kinika intenzív osztáyára segédnõvérnek. Tehát érettségive, de aikusként kezdtem e dogozni. Munka meett evégeztem az átaános ápoói szakot, s asszisztensi képesítést kaptam. Ezután fenõtt szakápoói szakra jártam, s befejezve 2004-ben intenzíves szakápoó ettem. Az egészségügyi fõiskoát is szeretném evégezni. Ho dogozik és miyen a száása? Most is az átaános sebészeti intenzív osztáyon dogozom. Szeretek a betegekke fogakozni, ha kapok tõük egy kedves szót, az nagyon sokat jeent. Örömme végzem a munkámat. Miután Szegedre kerütem, öt évig a Leányszáás közben aktam, aztán átmentem az Áomás utcába, mert az ottani száó közeebb van a kinikához. Kétágyas szobában akom, jó kijövünk a társamma. Minden ehetõség megvan, mosni, vasani, fõzni is ehet. A kinikán sajnos nincs étkezési ehetõségünk, vinni ke az ebédet, vagy ha kevés beteg van, akkor átszaadhatunk az étebárba. A kinikán adhatnának ebédet, ki is fizetnénk, de ez nincs megszervezve. A száón maradok, amíg meg nem taáom a páromat, akive csaádot aapítanánk. De a magánéetre szinte semmi idõ sincs, a tizenkét órás munka után pihenünk, s nincs kedvünk, se energiánk emenni szórakozóheyekre. Tarnai TÁRSADALOM KULTÚRA Amive az embereket gúzsba ehet kötni, a kizsákmányoás aapja az energia mondja Saca János, egy fetaáó a környezeti védeemért, a könynyebb, jobb éetért. S ennyiben az energia poitikai kérdés. Hiszen megjeenik a kenyérben, a cukorban, a tejben, a napi fogyasztási cikkekben, a száításban, mondhatni: árképzõ szerepe van. Az árakon keresztü kézben tarthatók a tömegek, nem véeten, hogy viágcégek birtokoják az energiát! Pedig idõrõ idõre ismétõdnek az eõrejezések: kimerü a öd hagyományos tartaéka, efogy az oaj, amiként efogyott (vagy fogyóban) a szén, efogy a gáz! S mi esz heyette? hangzik a kétségbeesett kérdés. A váasz: az úgynevezett fossziis (széndioxid-kibocsátású) heyébe ép(ne) a megújuó energia! A szé, a víz, a geoógikus erõforrás, ietõeg áttéteesen az eektromosság. Nem véetenü írta Lenin annak idején, hogy: a kommunizmus = szovjethataom + eektrifikáció! Vagyis: az energia (a vezetékesen központiag irányítható), a mindenfée hataom eszköze, de mondhatnánk: akié az energia, azé a hataom! Mi hozza Saca Jánost a Munkáspárthoz? Nos, éppen az eõbbiek. Taámányaim, s közüük az egyik egjeentõsebb, oyan eszközökbõ ának, ameyek erõforrás gyanánt szogának, s egyben környezetkíméõek. Mindig szerettem a rendet, a tisztaságot. Szüeim is tisztaságra nevetek, vigyázok a környezetemre. Ekeserít, hogy piszkos a fõváros. Mondják, tõünk magyaroktó. És átok küfödit, edobja az utcán az üres cigarettadobozt. Pedig vaaho itt kezdõdik a környezet fétése. Az ártaom keresztü haad a határokon! Riasztó hírek: tíz-tizenöt évve kevesebbet é a városakó. A mûanyag, a fóia, a fakon évszázadokig sem bomik e! Az üvegházhatás, a természeti katasztrófák napjainkra megértek. Aztán a kyotói egyezményt még sem írja aá a egnagyobb ipari hataom! Légszennyezés, taaj- és vízszennyezés, érdek és eenérdek, a környezet pusztítása. Az oxigénzónák irtása, agák a tengerben, esõerdõk mennek veszendõbe, fogy az oxigén! Nem ehet büntetenü megbontani a természet rendjét. Egyik taámányom a foyóvíz hasznosítását szogája. Károsítás nékü nyújt energiát! Szivattyú emei ki a vizet, és generátor adja az áramot. Ha van egy tanya, 5 kiowattnyi energiáva már biztosíthatja a függetenségét! Ez fedezheti a szükségetét! A taámány pedig eektroízis útján bontja a vizet, a H 2 O-t, feszabadu vaamennyi oxigén, a hidrogén pedig újabb energiaforrás. Ma még ipariag 1 iter benzinnek megfeeõ mennyiség 1500 forintért áítható eõ Igaz, a benzinár már ehhez közeít! De iparágak, viágméretû cégek, gyárteepek, tõzsde, s minden, mi mozog, a szénhidrogénre teepüt Nem beszéve az 2005. szeptember 30. Az energia a hataom eszköze Saca János fetaáó a közemútban vette fe a kapcsoatot a Munkáspárt Kerezsi Lászó enökségi tag áta vezetett környezetvédemi munkacsoportta. Interjúnkban az indíttatásáró faggattuk. Kishont erenc, a viághírû hu- mondta egy vee készített morista interjúban nem sokka a haáa eõtt, hogy Izraet csak messzirõ szabad nézni, mert akkor a róa akotott kép tökéetes és hibátan esz. Benyomásunk és véeményünk persze aapvetõen megvátozik, ha mindezt közerõ tesszük. Miután a többnyire gyaog közekedõk táborához tartozom, napi dogaim intézése miatt tetemes idõt tötök e a budapesti utcákon. Ennek okán szintén naponta tapasztaom, hogy a kishonti gondoatok a mi kis közép-európai (tej és méz heyett inkább), akohoa foyó Kánaánunkra is vonatkoztathatók. Ezt az utóbbi áításomat, egyebek meett a kis utcasarki csemegebotok környékén a járdán üdögéõ, és békésen piágató csövesek éppúgy bizonyítják, mint az utánuk otthagyott üres sörösüvegek és dobozok. S hogy a kép még tejesebb egyen, bioógiaiag megvátozott tartamuk nyoma is ott díszeeg a járdán, megfeeõ kontrasztot adva a turisztikai céa készített képesapokon pompázó szemkápráztató budapesti nevezetességeknek. Mert képesap is van bõven. És váaszték is. A Budai vár, Parament, Lánchíd esti kiviágításban és fõeg messzirõ. Mert így a egvonzóbbak, ráadásu nem ehet átni azt, amit nappa áthatunk, fõeg ha még közeebb is megyünk. Pédáu a Paramentné rendszeresen protestáó baumagos tüntetõket és tábáikat, vagy a Budai vár épüetegyüttesét, ameynek egy részét ugyan most is csicsázzák, de az egész aatt meghúzódó barangrendszer restauráásamegerõsítése már nem nagyon fontos ennek az egyébként baodai kormányzatnak, még akkor sem, ha netán a tejes várnegyed beomana. És itt van a Lánchíd! Igazán turistacsaogató, impozáns átvány! No persze, a ANZIKSZ nem csak turistáknak rajta díszegõ grafittimocsoék kevésbé, de nem demonstrája eéggé az utókor tiszteetét a Széchenyi-kártya, és Széchenyi-terv? És egyébként is, mi ez a kis irka-firka ahhoz képest, amit a Margit hídon, az aujárójában és magán a Margitszigeten ehet átni? Semmi! Menjünk végig a városon, és megdöbbenve átjuk a házfaakat, kapukat, kirakatokat, viamosmegáókat, és magukat a közekedési eszközöket eborító firkámányhamazt, ami áthatóan senkit sem zavar. Sõt, a MÁV egyenesen fekínáta egyik-másik kocsiját az éjszakai népmûvészeknek : Lám mire megyünk mi ketten! fecímme. Az eredményben aztán naponta gyönyörködhet a kedves utas akár akarja, akár nem. S ha e freskók kényszerû évezetében már eéggé kifáradtunk, frissítõen hat majd ránk az egykor árukka és vásárókka tei botok kirakatait és redõnyeit eepõ pakátok vegyes minõségû hamaza, amey most a beü évõ ürességet van hivatva epezni. Mive pedig manapság nem 7 oyan mutinacionáis birodamakró, ameyek az oajeõheyeket tartják kézben! Akié az energia, azét a hataom az iraki péda is bizonyító erejû! Saca János és társai pedig vívják szémaom harcukat, az emberiség pedig kivár, kiszogátatott idegen érdekeknek. Szakszerû idegen hatamaknak. Miyenek ma az újító munka társadami fetéteei? Szégyen, hogy a Magyar Tudományos Akadémia úgy kaapoja össze a pénzt a megfeeõ mûködéshez. A fetaáók egyesüetében Vedres János enök szponzorok után futkos. Vaamikor vot náunk újító-fetaáó mozgaom, a vaóságos gazdasági-mûszaki céokra, a gyakorati éet megodásait jeentette. Mára eküönü minden érdek, csak éppen az emberekét nem tekinti senki. A környezet, a öd jövõje amit unokáinktó kaptunk köcsön, megehetõsen bizonytaan. Még a zödek mozgama sem eredményez igazi megodást, szavukat, akaratukat még kormányzáson beü sem képesek érvényesíteni! Oybá tûnik: a környezetvédemi taámányok sem taának megrendeõre, mert a pénz érdeke más! Nem képes társadamakat szogáni, a profit termeése eõbbrevaó. S hogy az emberiségge mi esz? Az aigha érdeke vaakit. Legfejebb egy újabb nemzetközi tanácskozást tartanak jó fizetett poitikusok, s aztán tovább fogy az oxigén, gyûik a mûanyag a szeméttároókban és emekedik a rákos betegek száma. De a profit hamozódik! Mártonfy számít ritka eseménynek az üzetbezárás, az iyen heyiségek száma egyre gyarapodik. A fesorotak tudatában (ami csak a jéghegy csúcsának a hegye), eseteg vaóban hasznosabb messzirõ fotóztatni magunkat. Ám eképzehetõ, hogy már ez sem segít. Ez a fránya küföd tényeg tudhat vaamit, amit jeek szerint saját (egykori, jeenegi) kormányzatunk és honatyáink (anyáink) nem Legaábbis ezt tanúsítja egy idegen nyevû prospektus, amey egyebek meett fehívja a figyemet arra az apró tényre, hogy a Margit híd megehetõsen roskadozóban van. És tényeg! Közeebbrõ szeméve a híd fémszerkezetét, szemünk eé táru a korrózió évek óta tartó munkájának következménye, ného már egészen riasztó módon Pedig nem is oyan rég, ezt a hidat feújították. Azt, hogy hogyan és vaójában miyen mértékben, nem is érdemes firtatni, mert a tény magáért beszé. S ezen még a Híradóban bemutatott hídmosási akció sem vátoztat sokat. Persze, ha közben netán mégis bekövetkezne az, amire a turisztikai prospektus figyemezteti a mi kis Kánaánunkba érkezõt, ne essünk kétségbe! Marakodó pártjaink vaameyike még kiöti, hogy e heyett a rossz régi heyett majd építenek egy új másikat. Természetesen majd egy küfödi befektetõ révén, amey majd saját fetéteei és ízése szerint építi meg a nevezetes új mûtárgyat, ameyrõ majd emondják, mennyire nagyszerû, és európai meg magyar! Persze, hogy mennyire iik majd bee a város képébe, nem tudhatjuk. Egyébként is, az itt fevázot kép csak a (nem minden aap nékü megakotott) fantázia terméke, mint ahogy a rendszervátást követõen feépített nagyszerû meg európai épüetmonstrumok nagy része is az. Persze, kiegészítve a már korábban idézett kishonti mottóva, miszerint csak nagyon-nagyon messzirõ szabad nézni azokat. Mert ha egyébként közerõ tekintünk rájuk, De ez már egész más (képes) apra, akarom mondani, anzikszra tartozik... R. G.
8 2005. szeptember 30. HÍREK IN ORMÁCIÓK A Központi Bizottság üése A Munkáspárt Központi Bizottsága a soros üését 2005. október 1-jén, szombaton 10.00 órai kezdette tartja A párt heyzete, a pártszavazás esõdeges poitikai tapasztaatai. Eõadó: Thürmer Gyua JAVASOLT NAPIREND: A váasztási munka heyzete és feadatai. Eõadó: Vajda János A tanácskozás heyszíne: a Munkáspárt országos központja (1082 Budapest, Baross u. 61.), III. emeeti 302. kistanácsterem. Munkás! Dogozó! Csak az a miénk, amit kiharcounk magunknak! Munkát mindenkinek! Új munkatörvénykönyvet! Nagy adót a gazdagoknak, kis adót a szegényeknek! A fiataoknak esõ munkaheyet, esõ akást! Védjük meg a 45 évné idõsebb dogozókat az ebocsátástó! Csökkentsék a nyugdíjkorhatárt 55 évre a nõkné, 60 évre a férfiakná! Védemet a parasztnak, a magyar kistermeõknek! Kevesebb paramenti képviseõt, kevesebb fizetésse! Harcojunk közösen céjainkért! A Munkáspárt a Te pártod! A Progressio Kiadóná még jeentõs pédányszámban ának rendekezésre azok a röpapok, ameyekbõ már eddig is sok pártszervezet készített iyen jeegû (vaóságos méretében 15 x 35 cm-es) kispakátot. A mostani, õszi hetekben ez küönösen hasznos eszköz ehet arra, hogy nyivánosan terjesszük a Munkáspárt egfontosabb követeéseit, hogy cseekedtessük a munkára kész tagjainkat. A kispakátok készítéséve kapcsoatban keressék Szigeti Endréné, Marikát, ietve odor Pá evtársat (teefon: 334-1509/23-as meék). A rendszervátás hajnaán Aho az ember a fõ érték LÁTOGATÁS KUBÁBAN Thürmer Gyua, a Munkáspárt enöke szeptember végén a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására rövid átogatást tett Kubában. Megbeszéést foytatott ernando Remirez de Estenoz Barceáva, a Kubai KP Központi Bizottságának tagjáva, a párt küügyi vezetõjéve, Eumeio Cabaero Rodriguez küügyminiszter-heyettesse, továbbá a Kubai KP, a Kubai KISZ, a kubai kormány több magas rangú képviseõjéve. Thürmer Gyua tájékoztatást adott a Munkáspárt heyzetérõ, a váasztási fekészüésrõ, a névvátoztatássa kapcsoatos pártszavazásró. A kubai fé képviseõi hangsúyozták, hogy a Kubai KP vezetése támogatja a Munkáspárt küzdemét a párt kommunista jeegének megõrzésére, egyetért a Munkáspárt marxista-eninista jeegének erõsítésére tett épésekke. A Kubai KP internacionaista szövetségesének és barátjának tekinti a Munkáspártot, érdeket sikerében. ernando Remirez de Estenoz Barcea a kubai vezetés nevében küön köszönetet mondott azért az internacionaista támogatásért, ameyet a Munkáspárt és Baodai ront- Kommunista Ifjúsági Szövetség nyújt a kubai nép harcához. Kubát vátozatanu sújtja az amerikai embargó mondták e Havannában. Ennek következtében az éet minden terüetén vannak gondok, de egyidejûeg jeentõs erõfeszítések is történnek. Az energiaeátásban komoyak a probémák, gyakori az áramkimaradás, de óriási pénzeket fektetnek a hazai kõoajtermeésbe. A keet-európai szociaista rendszerek szétesése után beszûkütek a kükereskedemi ehetõségek, de az emút idõszakban nagyon gyors fejõdésnek indutak a kubai-kínai kapcsoatok. A szociaista Kína érezhetõen jeen van a szociaista Kubában. Másfé évtized tet e immár a rendszervátás megtörténte óta. Van összehasonítási aapunk az emberközpontú Kádár-rendszer és a honi akosság számottevõ hányadának jövõjét bizonytaanná tevõ, százezreket tétenségre kárhoztató mai rabótõkés áami berendezkedés között. Tizenhat esztendõ múott e azóta, hogy a hazai szociaizmust keresztre feszítették. Máig sem tudok napirendre térni bizonyos áamiag eismert, ajnározott, pártfogot poitikai potentátok egykori aknamunkája föött. Akik tanújeét adták, hogy nem csak a szociaista rendszert, de vee együtt kenyéradó gazdájukat, a marxista ideoógia függvényében irányító poitikai szervezetet, az MSZMP-t is gyûöték. Eenségeive együtt bántották, mocskoták, dehonesztáták. Számájára írták az eõzõ évtizedekben ekövetett hibákat, a korábbi hatami eitet terheõ küönfée vétkeket. Eszmeieg túhaadottnak, a szociaizmus iuzórikus programjai, törekvései megátakodott mankózójának kiátották ki. A jövõ formáását cézó további teendõk kidogozására, meghatározására ietékteennek és akamatannak minõsítették. Minden cétévesztést, megvaósuatan ideát, intézkedést, meynek következményeként társadami gondok adódtak, neki rótták fe. A rendszert eginkább gyûöõkön kívü tehát saját tisztségviseõi közü is sokan bántották a pártot. Az eõbbiek, az úgynevezett autentikus gyûöõk nem okoztak megepetést. A küönfée vét vagy jogos séremekért, meyek egyes vezetõk túkapásai következtében közvetenü vagy közvetett módon érte õket, éetre szóó gyûöetüknek hangot adtak. Saját nacsanyikjaik böérkedésén viszont megütköztem. Értheteten vot számomra az eszement késfenésük. Oyképp hatott rám, mint amikor az eb a saját gazdáját marja meg. Eképesztõ esetek tanúi ehettek mindazok, akiknek emékezete megõrizte ezeknek az embereknek a korábbi arcait és tetteit. A szociaista rendszer egykori eszánt propagandistái és buzgó igehirdetõi, tisztségviseõi közü számosat ismerünk ma is, akik gyomorforgatóan tetszeegnek új szerepkörükben. Akik most is a korábban tapasztat hévve, akarnokságga és hangerõve harsogják egújabb szóamaikat. Utóbb kitudódott, hogy kizáróag további feszínen maradásuk reményében cseekedtek renegát módra. Ezért vátak neofitákká, szembeforduva saját korábbi meggyõzõdésükke, tagadtak meg, dobtak e szennyes gúnya gyanánt mindent, mey mútjukra emékeztette õket. (Ki ne ismerné közüük a metamorfózis hahatatan bajnokait, a zarándokatokró ehíresüt damaszkuszi sztrádásokat: Pozsgayt, Szûröst, Csintaant?) Akik azza sem törõdtek, hogy az emberek többsége megveti a pártpaástban tetszegett karrieristákat, poitikai pecsenyesütögetõket, eszmei kötétáncosokat. Küönösen az oyanokat, akik kisajátították anno a pártot, eõjogokat vindikátak maguknak, kizáróag önös céjaik eérésére hasznáták fe, akik a küönfée párttestüetek Kubai orvoscsoport pajzsáva fevértezve meg nem engedett módon cseekedtek, s akik evteen mecénási száak fonogatása közben fügét mutattak az evhûségnek, a szavak és a tettek egységének. A rendszervátás hajnaán rengeteget bántották az MSZMP-t. Azt a pártot, meynek magam is tagja votam. Közöttük oyanok visekedtek becsteenü, akik évtizedekig a pártbó étek, a pártnak köszönhették kivétees heyzetüket, egzisztenciájukat és ismertségüket. Ármánykodásuk máig szóó üzenetei között az MSZMP-poitika jóváteheteten bakövéseként az intézményesített önpusztító hüõmeengetést tekinthetjük feróhatónak. Dr. Südi Bertaan Náunk a egfõbb érték az ember! hangsúyozták a párt központjában. A GDP eosztásában esõbbséget évez az egészségügy és az oktatás. Az egészségügyi eátás tejesen áami, semmifée magánberuházást nem engednek, és ényegében minden ingyenes. A gyógyszertárakban árusított gyógyszereként vaami keveset fizetni ke, de inkább csak azért, mondotta a havannai kinika igazgatója, hogy az emberek jobban megbecsüjék. Az egyik havannai iskoában a gyakoratban is ehetett átni az ingyenes oktatás vívmányait: tankönyv, füzet, to minden tanuónak, emeett saját számítógépes park, saját konyhai eátás, és mindezért nem ke fizetniük a tanuóknak. Van-e gond Kubában? Természetesen, van. Szociáis munkások hadát képezték ki az emút három évben azért, hogy fetárják a szegényebb csaádok oyan gondjait, ameyet a hagyományos áami szociáis intézmények nem érzékenek. Sikerre! Sok ember eddig rejtett probémáit sikerü így orvosoni. eadat van bõven! A tömegközekedést metróva akarták megodani, nem vot rá pénz. Az egykori Ikaruszok már etûntek, dé-amerikai buszok vették át heyüket, Mercedes motorra. Évi százezer új akást is terveznek feépíteni, és bizony rá is szoru az egyre terjeszkedõ kubai fõváros. Haza vagy haá! E forradami jeszó ott átható szinte minden második házon, jeezendõ, hogy a kubai nép számára az önfeádozás, a szociaizmus ügyéért váat emondás nem csak történemi emék, hanem a mai mindennapok része is. Az USA ezárja Kubát a viágtó. Nem kereskedhet az USA-va oyan cég, amey kiköt Havannában. Kuba orvosok ezreit ajánotta fe a katasztrófa sújtotta New Oreansnak. Az USA tá- maszpontta tartja sakkban a kubai forradamat, a kubai forradaom orvosokka, tanárokka, mezõgazdasági szakemberekke segíti a dé-amerikai és afrikai országokat. Munkatársunktó VESZTESÉGEINK Horváth István, aki 1952 óta vot a párt tagja, 71 éves korában ehunyt. Budapest, XIV/3. aapszervezet Váradi György, aki 1946 óta vot a párt tagja, 76 éves korában ehunyt. Szonoki aapszervezet Miskei Lászó, aki 1944 óta vot a párt tagja, 85 éves korában ehunyt. Mizserfai aapszervezet EMLÉKÜKET KEGYELETTEL MEGÕRIZZÜK Kitüntetések, papír- és fémpénzek, képesapok, porceánok adásvétee. VERES ÉREMBOLT, VII. ker. Izabea utca 37. Te.: 322-4799, H P: 9 17 óráig. A Munkáspárt központi poitikai hetiapja eeõs szerkesztõ: Szabados Judit Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61. Teefon: 313-5420 (közveten); 334-1509/22 m. Teefax: 313-5423 Lapterjesztés: Szigeti Endréné, te.: 334-1509/23 m. A Szabadság e-mai címe: mp400@axeero.hu; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért feeõs: Vajda János igazgató ISSN 0865-5146 Hírapárusítás formájában terjeszti a Lapker Rt. Budapesten és vidéken. Eõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírap Üzetága, 1008 Budapest, VIII. ker., Orczy tér 1. Eõfizethetõ vaamennyi postán, a kézbesítõkné, e-maien: hirapeofizetes@posta.hu, faxon: (06-1) 303-3440. További információ: 06 (80) 444-444. Eõfizetési díj: egy évre 5520 t, fé évre 2760 t, negyedévre 1380 t, egy hónapra 460 t. Szedés, tördeés: Progressio Kft. Nyomtatás: Apoó Kft. 1165 Budapest, Zsemékes út 25. eeõs vezetõ: Mózes erenc ügyvezetõ igazgató. A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu