K&H Euró Fix 6. Származtatott Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓJA

A K&H Euró Fix 6. Származtatott Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap elnevezésű, nyilvános, zártvégű értékpapír befektetési alap ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓJA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély száma: E-III/110. /2005. Alapkezelő: K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. 1051-Budapest Vigadó tér 1. Letétkezelő: K&H Bank Rt. 1051-Budapest Vigadó tér 1. Forgalmazó: K&H Bank Rt. 1051-Budapest Vigadó tér 1. 2005. szeptember

TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1. Kockázati tényezők... 4 1.1. KOCKÁZATCSÖKKENTŐ TÉNYEZŐ: AZ ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA... 4 1.2. A FORINT EURÓHOZ VISZONYÍTOTT JELENTŐS GYENGÜLÉSÉNEK KOCKÁZATA LEJÁRATKOR... 4 1.3. AZ ALAP SAJÁT HOZAMÁT BEFOLYÁSOLÓ KOCKÁZATOK... 5 1.4. A MÁSODPIACI ÉRTÉKESÍTÉST BEFOLYÁSOLÓ KOCKÁZAT... 5 1.5. EGYÉB KOCKÁZATOK... 6 2. Általános rendelkezések... 6 Tájékoztatóban használt fogalmak:... 7 3. Felelős személyek... 9 3.2. Résztvevők... 9 3.2.1. ALAPKEZELŐ... 9 3.2.2. KÖNYVVIZSGÁLÓ... 9 3.2.3. LETÉTKEZELŐ... 9 3.2.4. FORGALMAZÓ... 9 3.2.5. SZABÁLYOZOTT PIACRA BEVEZETÉSÉRT FELELŐS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ... 9 4. Az ajánlott értékpapírokra vonatkozó információk... 10 4.1. A FELAJÁNLOTT ÉRTÉKPAPÍR NEVE, FAJTÁJA, ELŐÁLLÍTÁSI MÓDJA, TÍPUSA... 10 4.2. A LEJÁRATKOR KIFIZETENDŐ HOZAMRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 11 4.3. NYILATKOZAT A KIBOCSÁTÁS ENGEDÉLYEZÉSÉRŐL... 11 4.4. A BEFEKTETÉSI JEGYEK KIBOCSÁTÁSÁNAK IDŐSZAKA, AZ ALAP FUTAMIDEJE... 11 4.5. A BEFEKTETÉSI JEGYEK SZABAD ÁTRUHÁZHATÓSÁGÁRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK, MÁSODLAGOS FORGALMAZÁS... 12 4.6. ADÓZÁS... 12 4.7. NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI... 12 4.8. AZ ALAP BEFEKTETÉSI CÉLKITŰZÉSE ÉS POLITIKÁJA, BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK... 15 4.9. ÉRTÉKELÉS... 15 4.10. A BEFEKTETÉSI JEGY SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSÉRE ÉS KERESKEDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 15 4.11. A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA... 15 5. A forgalomba hozatal szereplőinek bemutatása... 16 5.1. AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁG BEMUTATÁSA... 16 5.2. A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA... 18 5.3. A FORGALMAZÓ BEMUTATÁSA... 21 5.4. AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYÉNEK SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ... 21 5.5. KÖNYVVIZSGÁLÓ... 21 6. A kibocsátásban érintett jogi és természetes személyek érdekeltsége... 21 7. Megtekinthető dokumentumok, a Tájékoztató érvényessége... 22 8. Joghatóság, háttérszabályok... 22 9. Jogviták rendezése... 23 9. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT... 24 1. számú melléklet: K&H Bank Rt. fiókhálózata 2. számú melléklet: A Tájékoztatóban található hivatkozások jegyzéke 3. számú melléklet: A Rendelet egyes előírásainak értelmezése 2

ÖSSZEFOGLALÓ A K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. (székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1.) (a továbbiakban: Alapkezelő) és a K&H Bank Rt. (székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1.) (a továbbiakban: Forgalmazó) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2005.... napján kelt E-III/110. /2005. számú engedélye alapján nyilvános kibocsátás útján kívánja forgalomba hozni a K&H Euró Fix 6. Származtatott Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap (rövidített neve: K&H Euró Fix 6. Származtatott Alap) (a továbbiakban: az Alap) névre szóló, összesen legalább 1.000.000 EUR, azaz egymillió euró értékben 10.000 darab futamidő alatt vissza nem váltható, egyenként 100 EUR, azaz egyszáz euró névértékű és kibocsátási árú, K&H Euró Fix 6. Befektetési Jegy elnevezésű befektetési jegyét (a továbbiakban: befektetési jegy) Befektetési alap teljes neve K&H Euró Fix 6. Származtatott Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap Kibocsátásról szóló Alapkezelői határozat ideje és száma 2005. szeptember 14. 16/2005. (09.14.) Kibocsátást engedélyező Felügyeleti határozat száma és ideje 2005.... E-III/110. /2005. Nyilvántartásba vételről szóló Felügyeleti határozat száma és ideje Nyilvántartásbavételi szám (lajstromszám) Az Alap futamideje: 2005. november 28-2007. november 27. Az Alapkezelő neve: K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1. A Letétkezelő neve: K&H Bank Rt. székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Könyvvizsgáló: Ernst & Young Kft. 1132 Budapest, Váci út 20. (Szám: 001165) Ispánovity Mártonné (eng. szám: 003472) Tájékoztatások, hirdetmények megjelentetése: Az Alapkezelő és a Forgalmazó honlapja, valamint 2006. december 31-ig a Magyar Tőkepiac című lap. A befektetési jegy lényeges jellemzői és kockázatai Értékpapír neve Értékpapír fajtája K&H Euró Fix 6. Befektetési Jegy Értékpapír előállítási módja Értékpapír típusa Kibocsátás pénzneme befektetési jegy dematerializált névre szóló EUR A kibocsátásra kerülő befektetési jegyről további részletes információkat a Tájékoztató 7. pontja tartalmaz. A kibocsátásra kerülő befektetési jegy legfontosabb kockázatai: a forint euróhoz viszonyított jelentős gyengülésének kockázata lejáratkor, és a befektetési jegy futamidő alatt tőzsdén keresztül történő eladása esetén a másodpiaci értékesítést befolyásoló kockázatok. A befektetők a befektetés kockázatairól részletesen a Kockázati tényezők című fejezetből tájékozódhatnak. Jegyzési időszak nyitó és zárónapja: Nyitó nap: 2005. október 10. Záró nap legkésőbb: 2005. november 18. 3

Az Alapkezelő a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 49. (3) bekezdése alapján a kitűzött zárónap előtt is jogosult a jegyzési időszakot lezárni. Az Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalának engedélyezése: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2005....-én kelt E-III/110. /2005. számú határozatával az Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát engedélyezte. A jegyzés sikeres lezárását követően az Alapkezelő haladéktalanul kezdeményezi az Alap nyilvántartásba vételét a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 253. -ának rendelkezései szerint. Az Alap a nyilvántartásba vétellel jön létre, ezt követően nyílik meg az Alapkezelő joga arra, hogy a befektetők által befizetett összeg felett az Alap befektetési politikájának megfelelően rendelkezzen. Az Alapkezelő a 2001. évi CXX. törvény 263. (2) bekezdésének megfelelően az Alap létrehozatalát követő egy hónapon belül kezdeményezi a befektetési jegyek szabályozott piacra történő bevezetését. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy - a leendő befektetők alaposan vizsgálják meg a Tájékoztatóban foglalt adatokat, különös tekintettel a Kockázati tényezők című fejezetben foglaltakra, - befektetési döntésük meghozatala során a befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket, - a leendő befektetők a jelen Tájékoztató tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási, vagy számviteli tanácsként, ellenben javasoljuk, hogy a befektetési jegyekbe történő befektetésről kérjék ki jogi, pénzügyi és üzleti tanácsadóik véleményét, - jelen Összefoglaló a Tájékoztató bevezető része, - befektetési döntést a Tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni - ha Tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a Tájékoztató fordításának költségeit, - az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel. 1. Kockázati tényezők 1.1. Kockázatcsökkentő tényező: az Alap befektetési politikája Az Alapkezelő határozott ígéretet tesz arra (Hozamígéret), hogy az Alap futamidejének lejárta után legalább milyen kifizetést biztosít a befektetési jegy tulajdonosoknak. Az Alapkezelő Hozamígéretét az Alap pénzügyi eszközei és befektetési politikája biztosítják. 1.2. A forint euróhoz viszonyított jelentős gyengülésének kockázata lejáratkor Abban az esetben, ha a forint olyan jelentős mértékben meggyengül az euróhoz képest, hogy az MNB által 2007. november 22-én közzétett hivatalos HUF/EUR árfolyam magasabb, mint a Feltételes Átváltási Árfolyam, az Alap futamidejének utolsó napján nagy valószínűséggel forinteszközzel fog rendelkezni. Ebben az esetben, a befektetőket megillető, euróban kifejezett, előre meghatározott hozammal növelt névérték átszámításra kerül forintra a Feltételes Átváltási Árfolyamon, és az így kalkulált összeg kerül forintban kifizetésre a befektetőknek az Alap megszűnését követően. Forintban történő kifizetés esetén a Feltételes Átváltási Árfolyam nagy valószínűséggel gyengébb, mint az Alap futamidejének lejárata, vagy a befektetőknek járó összeg kifizetése időpontjában érvényes piaci HUF/EUR árfolyam, azaz a forintban megkapott összeg euróra történő azonnali visszaváltása esetén járó euró összeg kevesebb lehet, mint az euróban befizetett tőkeösszeg plusz az előre meghatározott euró hozam, vagy szélsőséges esetben kevesebb lehet, mint a euróban befizetett tőkeösszeg. A Befektetők által kapott forint összeg ebben az esetben is több lesz, mint a befektetett euró összeg induláskori forintértéke. 4

Felhívjuk a Tisztelt Befektetők figyelmét, hogy az Alapkezelő a forintnak az euróhoz viszonyított erősödésére, azaz az euróban történő kifizetésre számít, de ahhoz, hogy az Alap a jelenlegi piaci euró kamatoknál magasabb kamatot tudjon biztosítani, vállalni kell annak a kockázatát, hogy az euró forinttal szembeni erősödése esetén az Alap eszközei az akkor érvényes árfolyamnál alacsonyabb Feltételes Átváltási Árfolyamon átváltva forintban kerülnek kifizetésre. 1.3. Az Alap saját hozamát befolyásoló kockázatok Betéti ügylet kockázata Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájának megvalósítása érdekében az összegyűjtött tőke jelentős részét bankbetétbe fekteti. A betéti konstrukciót biztosító pénzintézet kiválasztása előtt az Alapkezelő körültekintően tájékozódott a kiválasztott bank működési feltételeiről. A betételhelyezés során az Alap a kiválasztott bank működésének kockázatát futja. Annak a kockázatát, hogy a kamatfizetés időpontjában illetve a betét futamideje végén a betéti bank nem képes, vagy csak részlegesen képes kifizetni a kamat, illetve a bankbetét kamattal növelt összegét. Derivatív ügyletek kockázata Az Alap a befektetési politika megvalósítása érdekében tartalmaz származtatott ügyleteket. A származtatott ügyletek során az Alap vállal kötelezettségeket, amelyek fedezetét a futamidő alatt folyamatosan biztosítani szükséges. A derivatív ügyletek megkötésekor az Alapkezelő a partnerek kiválasztásakor körültekintően jár el. Kamatláb változás kockázata Az Alap futamideje alatt az euró, és a forint kamatlábak változhatnak. Az Alap indulásakor még attraktívnak tűnő euróban kifejezett hozamszintek a futamidő alatt az esetleges kamatemelkedések következtében veszíthetnek attraktivitásukból. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamok jegyzésének szünetelése ill. megszűnése Az Alap futamideje alatt, de különösen az Alap futamidejének a végén az Alap eszközeinek feltételes átváltásához használt Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza középárfolyamok jegyzése szünetelhet, illetve szélsőséges esetben véglegesen megszűnhet. Ebben az esetben az Alapkezelő a szerződött partnereivel együttesen arra törekszik, hogy olyan referencia árfolyamot találjanak, ami képzésének módszerében leginkább hasonlít a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyamra. Alvállalkozó igénybevételének kockázata Az Alapkezelő az Alap kezeléséhez alvállalkozót vesz igénybe. Az alvállalkozóként igénybe vett alapkezelő kiválasztása előtt az Alapkezelő körültekintően tájékozódott a kiválasztott társaságról és annak működési feltételeiről. Ennek ellenére az összegyűjtött tőke befektetését befolyásolhatja a kiválasztott alapkezelő működési kockázata. Az Alvállalkozó tevékenységéért az Alapkezelő úgy felel, mintha az alvállalkozó tevékenységét maga végezte volna. Hatósági korlátozások Az Alap futamideje során, vagy még inkább a futamidejének végén nem zárhatók ki olyan hatósági intézkedések, amelyek korlátozhatják az egyes tőkepiaci tranzakciók megvalósulását, ami a befektetőknek részleges vagy akár jelentős veszteségeket okozhat. 1.4. A másodpiaci értékesítést befolyásoló kockázat Értékelésből eredő kockázat Az Alapkezelő a törvényi előírások betartásával úgy határozza meg az eszközértékelés szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az Alapban szereplő befektetések aktuális piaci értékét. Mivel az alap portfoliójában lévő összetett származékos termékek egyediek, likviditásuk alacsony, a másodpiacon rá árat jegyző szereplők köre korlátozott. Ez a másodpiaci árak nominális értékének, valamint a vételi és eladási ár közötti árrés különbségének (spread) az ingadozását megnövelheti. Előfordulhat az is, hogy másodpiaci árjegyzés időszakosan megszűnik. Ilyen helyzetben az értékelés a korábbi árak, vagy amennyiben a piaci információ régi elméleti alapon számított jelenértékek alapján történik. Ezek a tényezők az eszközök átmeneti alul- vagy felülértékeltségét eredményezhetik. 5

Az Alap befektetési jegyei tőzsdei árfolyamának alakulása Az Alap kibocsátását követően az Alapkezelő kezdeményezi az Alap befektetési jegyeinek tőzsdei bevezetését, azzal a céllal, hogy szükség esetén a befektetők az Alap lejáratát megelőzően tőzsdei forgalomban értékesíthessék a befektetési jegyeiket. A tőzsdei árfolyam alakulását a mindenkori kereslet és kínálat határozza meg. Előfordulhat, hogy nagyon csekély vételi érdeklődés esetén a tőzsdei ár az Alap nettó eszközértékéhez képest jelentősen alacsonyabb lehet. Az ilyen típusú kockázat kivédésére az Alapkezelő azt javasolja, hogy csak azok a befektetők fektessenek pénzt az Alapba, akik a vásárlás időpontjában biztosan tudják, hogy képesek lesznek megőrizni befektetésüket az Alap futamidejének végéig. A másodlagos forgalmazás során felmerülő árfolyamkockázatok Felhívjuk a Befektetők figyelmét, hogy mindaddig, amíg a Budapesti Értéktőzsdén a befektetési jegyek másodpiaci kereskedésének euróban történő elszámolásához szükséges technikai feltételek nem állnak rendelkezésre, a másodpiaci forgalmazás forintban fog történni. Forintban történő elszámolás esetén a tőzsdei ügyletek teljesülését garanciarendszer biztosítja, azonban a forintban történő kereskedés miatt a befektetőknek a HUF/EUR árfolyamkockázattal számolniuk kell. Az alap futamideje alatt a tőzsdei szabályok vagy a devizajogszabályok esetleges változása miatt a másodpiaci forgalmazás elszámolásában bekövetkezhetnek változások. 1.5. Egyéb kockázatok Deviza befektetés árfolyamkockázata Euróban történő befektetés esetén - a hozamígéretben szereplő fix kamat mellett is - a befektetőknek árfolyamkockázattal kell számolniuk. Mint minden deviza befektetésnél, a lejáratkor kifizetett (tőke+kamat) devizaösszeg aktuális árfolyamon forintra átszámolt értéke a piaci árfolyamváltozás következtében kevesebb is lehet, mint a befektetett devizaösszegnek az induláskori árfolyamon forintra átszámolt értéke. Működési kockázatok A befektetési eszközök értékeléséhez, elszámolásához, könyveléséhez, nyilvántartási eljárásához, őrzéséhez illetve az elszámolásához szükséges megfelelő rendszerek esetleges hiányosságából eredő veszteségek kockázata fennáll. Adózási kockázat A befektetési alapokra és befektetési jegyekre vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak. Esetleges aluljegyzés kockázata Amennyiben a jegyzési eljárás során a befektetők nem jegyzik le a kibocsátásra meghirdetett értékpapír mennyiségét (2.7.5. pont), a kibocsátás meghiúsul, az Alap nem jön létre. 2. Általános rendelkezések A jelen Tájékoztató a magyar jog, különösen a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján nyújt a K&H Euró Fix 6. Származtatott Alapról a befektetőknek információkat. A jelen dokumentumot a kibocsátó törvényes képviselője, azaz a K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt., a forgalmazó, azaz a K&H Bank Rt. mint befektetési szolgáltatás nyújtására, ezen belül befektetési jegy forgalomba hozatalának szervezésére és ehhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtására is jogosult hitelintézet, valamint a K&H Equities (Hungary) Értékpapírkereskedelmi Rt. (székhelye 1051 Budapest, Vigadó tér 1.) mint a befektetési jegy szabályozott piacra történő bevezetésében közreműködő befektetési szolgáltató közreműködésével készítette. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a kibocsátó a forgalmazó és a befektetési jegy szabályozott piacra történő bevezetéséért felelős személy felelősségéről a következőképpen rendelkezik: A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 6

26. (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. (2) A tájékozatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. (3) A tájékozató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29. (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. 55. (1) A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. A jelen dokumentum a K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. által szolgáltatott információ alapján készült. Ennek alapján a K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. mint a kibocsátó törvényes képviselője, a K&H Bank Rt. mint forgalmazó és a K&H Equities (Hungary) Értékpapírkereskedelmi Rt. mint a befektetési jegy szabályozott piacra történő bevezetésében közreműködő befektetési szolgáltató a jelen Tájékoztatóban foglaltakért egyetemleges felelősséget vállalnak, amit a Tájékoztató végén és külön nyilatkozatban aláírásukkal erősítenek meg. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Tájékoztató jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja, és nem vállal felelősséget az abban foglalt információk valódiságáért. Tájékoztatóban használt fogalmak: Bank: jelen tájékoztató esetében a K&H Bank Rt. Befektetési alap, alap: befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel; jelen tájékoztató esetében a K&H Euró Fix 6. Származtatott Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap (rövidített neve: K&H Euró Fix 6. Származtatott Alap, a továbbiakban Alap); Befektetési alapkezelési tevékenység: a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfoliójában lévő egyes eszközelemeknek a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele; Befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság; jelen tájékoztató esetében a K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt., (a továbbiakban Alapkezelő); Befektetési alap letétkezelési tevékenység: az a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve 7

értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi; Befektetési alap letétkezelő: a befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet; jelen tájékoztató esetében a K&H Bank Rt. (továbbiakban Letétkezelő); Befektetési eszköz: a Törvény 82. -ában felsorolt befektetési eszközök közül mindazok, amelyekbe történő befektetést jelen Tájékoztató lehetővé teszi az Alap számára; Befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) a Törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; jelen tájékoztató esetében a K&H Euró Fix 6. Befektetési Jegy, Befektető: (a továbbiakban befektetési jegy); az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja; jelen tájékoztató esetében az Alapban befektetési jegyet szerző befektető; Dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség; Értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapírtulajdonos javára vezetett nyilvántartás; Felügyelet: Forgalmazó: Hozamígéret: Hpt: Kibocsátó: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; az értékpapír kibocsátásában és forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató, amely az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátóval együtt egyetemlegesen felel. Jelen tájékoztató esetében a K&H Bank Rt.; az Alapkezelő tőkére és hozamra vonatkozó saját ígérete, amely a Kezelési Szabályzatban kerül meghatározásra. A Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény alapján az Alapkezelő Hozamígéretét a hozamot biztosító pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával köteles alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett; a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény; az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja; jelen tájékoztató esetében az Alap; MNB: Magyar Nemzeti Bank; Nettó eszközérték: a befektetési alap portfoliójában szereplő eszközök ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfoliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; Ptk.: Rendelet: Törvény: Ügyfél: Ügyfélszámla: Zártvégű befektetési alap: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény; a Bizottság 809/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatóban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény; az a személy, aki a Törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi; az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál; az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra. 8

3. Felelős személyek Alapkezelő: Forgalmazó: Szabályozott piacra bevezetésért felelős befektetési szolgáltató: K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1. K&H Bank Rt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1. K&H Equities (Hungary) Értékpapírkereskedelmi Rt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1. 3.2. Résztvevők 3.2.1. Alapkezelő Az Alapkezelő igazgatósága Stefan DUCHATEAU elnök a Választmány elnöke KBC Asset Management S.A. 2 avenue du Port, B-1080 Brüsszel Heinz Arnulf Manns ügyvezető igazgató ABN AMRO Asset Management (Deutchland)GmbH, Theodor-Heuss_Allee 80 D-60486 Frankfurt am Main Jan Swinnen ügyvezető igazgató K&H Bank 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Zobor Zsuzsanna vezérigazgató K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága Marc Bautmans elnök Izsák Sándor Kalmár Bence Demeter Ákos ügyvezető igazgató K&H Bank 1051 Budapest, Vigadó tér 1. főosztályvezető K&H Bank 1051 Budapest, Vigadó tér 1. ügyvezető igazgató K&H Bank 1051 Budapest, Vigadó tér 1. megbízott marketing vezető K&H Bank 1051 Budapest, Vigadó tér 1. 3.2.2. Könyvvizsgáló Ernst & Young Kft., könyvvizsgáló engedélyszáma: 001165, székhelye: 1132 Budapest, Váci út 20. Ispánovity Mártonné kijelölt könyvvizsgáló, könyvvizsgáló engedélyszáma: 003472. 3.2.3. Letétkezelő K&H Bank Rt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1. 3.2.4. Forgalmazó K&H Bank Rt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1. 3.2.5. Szabályozott piacra bevezetésért felelős befektetési szolgáltató K&H Equities (Hungary) Értékpapírkereskedelmi Rt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1. 9

4. Az ajánlott értékpapírokra vonatkozó információk 4.1. A felajánlott értékpapír neve, fajtája, előállítási módja, típusa A K&H Euró Fix 6. Származtatott Alap a Törvény alapján névre szóló befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatala útján Magyarországon létrehozandó, határozott futamidejű, zártvégű értékpapír befektetési alap. Értékpapír neve K&H Euró Fix 6. Befektetési Jegy Értékpapír fajtája Értékpapír előállítási módja Értékpapír típusa ISIN azonosítója befektetési jegy dematerializált névre szóló HU0000703723 4.1.1. A befektetési jegyek kibocsátásának pénzneme A befektetési jegyek euróban (EUR-ben) kerülnek kibocsátásra, azaz a jegyek a jegyzés során történő kibocsátáskor euró (EUR) devizanemben vásárolhatók. A kifizetés devizanemére vonatkozó, kizárólag az Alap futamidejének lejártakor alkalmazandó eltérő szabályokat a Kezelési Szabályzat 2.2.2. pontja tartalmazza. 4.1.2. A befektetési jegyek megjelenési formája Az Alap befektetési jegyei dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. Az Alapkezelő a jegyzés tényleges lezárását követő napon értékpapírnak nem minősülő okiratot állít ki a dematerializált értékpapírról, amit a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt-nél (továbbiakban mint KELER) helyez el. A KELER címe: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11. Ezután a befektetési jegyet az Alapkezelő a KELER-nél keletkezteti. A befektetési jegy fizikailag kinyomtatásra nem kerül, így az fizikai formában nem kérhető ki, és annak nyomdai úton történő előállításáról az Alapkezelő később sem rendelkezhet. 4.1.3. A befektetési jegyek nyilvántartása A dematerializált befektetési jegyek nyilvántartása a befektető nevére nyitott értékpapírszámlán történik. A befektetési jegy tulajdonosa részére értékpapírszámlát a forgalmazó vezet. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a KELER vezeti (a továbbiakban együtt: számlavezető). Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték. 4.1.4. A befektetési jegyekhez fűződő jogok A Befektetőket megillető, a befektetési jegyekhez fűződő jogok jelen Tájékoztató 4.7.13. pontjában olvashatóak. 10

4.2. A lejáratkor kifizetendő hozamra vonatkozó rendelkezések 4.2.1. Hozamígéret Az Alapkezelő az Alap nevében a következő pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával alátámasztott Hozamígéretet teszi: a) Ha a HUF/EUR keresztárfolyam 2007. november 22-én alacsonyabb vagy egyenlő, mint a Feltételes Átváltási Árfolyam, úgy a befektetők az Alap futamidejének végén kézhez kapják euróban a befektetési jegyek névértékét, ezen felül lejáratkor a befektetési jegyek névértékére vetített X %- os fix euró hozamot. b) Ha a HUF/EUR keresztárfolyam 2007. november 22-én magasabb, mint a Feltételes Átváltási Árfolyam, úgy a befektetők az Alap futamidejének végén kézhez kapják forintban az a) pont szerinti hozamígéret Feltételes Átváltási Árfolyamon átszámított forint ellenértékét. Feltételes Átváltási Árfolyam: a Magyar Nemzeti Bank 2005. november 28-án hétfőn közzétett hivatalos HUF/EUR deviza középárfolyamának Y %-a. Az X és Y százalékos formában meghatározott értékét az Alapkezelő a jegyzés kezdő időpontját megelőzően, a konkrét hozamígérettel együtt hirdetményben teszi közzé. Az összegszerűen meghatározott Feltételes Átváltási Árfolyamot az Alapkezelő az Alap futamidejének ötödik (5.) napjáig hirdetményben teszi közzé. 4.2.2. A befektetés értékét befolyásoló tényezők lejáratkor A befektetés értékét az alap futamidejének lejártakor a forintnak az euróhoz viszonyított lejáratkori értéke határozza meg. Az erre vonatkozó összefüggést példákkal illusztrálva a Kezelési Szabályzat 2.4.1. Hozamígéret mértéke, valamint a Tájékoztató 1.2. A forint euróhoz viszonyított jelentős gyengülésének kockázata című fejezetek ismertetik. 4.2.3. Hozamfizetés Az Alap tőkenövekménye terhére futamidő közben nem fizet hozamot. A teljes futamidő alatt elért hozamot a befektetési jegy tulajdonosok az Alap lejártát követően a befektetési jegyek visszaváltásával realizálhatják. A Hozamígéret kifizetésének pontos szabályozása a Kezelési Szabályzat 10.1.1. pontjában olvasható! 4.3. Nyilatkozat a kibocsátás engedélyezéséről Jelen Tájékoztató aláírásával az Alapkezelő, mint a befektetési jegyek kibocsátójának törvényes képviselője nyilatkozza, hogy igazgatósága 16/2005. (09. 14.) számú határozatában döntött az értékpapír kibocsátásáról, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2005.... kelt E-III/110. /2005. számú határozatával az Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát engedélyezte. 4.4. A befektetési jegyek kibocsátásának időszaka, az alap futamideje A jegyzési időszak kezdő napja: 2005. október 10. A jegyzési időszak záró napja legkésőbb: 2005. november 18. A jegyzésre vonatkozó részletes információkat a Tájékoztató 4.7. Nyilvános ajánlattétel feltételei című fejezete tartalmazza. Az Alap futamideje 2005. november 28-tól számítva határozott ideig, 2007. november 27-ig tart. 11

4.5. A befektetési jegyek szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások, másodlagos forgalmazás Az Alap zártvégű befektetési alap, így a kibocsátott befektetési jegyek futamidő közben nem válthatók vissza. A befektetési jegyek másodlagos forgalmazásának szabályait a Kezelési Szabályzat 4. pontja tartalmazza. 4.6. Adózás A befektetési jegyek kibocsátásakor hatályos magyarországi jogszabályok szerint a befektetési jegyeken elért hozam-, illetve árfolyamnyereség mentes forrásadó, illetve személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az adózási szabályok változhatnak és a befektetési jegyeken elért árfolyamnyereség a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelem, így előfordulhat, hogy a személyi jövedelemadó törvény változása miatt kifizetéskor a befektetési jegyeken elért hozam-, illetve árfolyamnyereség után a befektető személyi jövedelemadót köteles fizetni. Megfizetésére a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései az irányadók. Abban az esetben, ha az adójogszabályok változása miatt a befektetési jegyeken elért hozam-, illetve árfolyamnyereség után a befektetőknek forrásadót kellene fizetniük, úgy az Alapkezelő és a Forgalmazó tájékoztatja a tisztelt befektetőket, hogy a forrásadó levonásával kapcsolatban felelősséget nem vállal. 4.7. Nyilvános ajánlattétel feltételei 4.7.1 A létrehozandó Alap rövid bemutatása Az Alap elnevezése: K&H Euró Fix 6. Származtatott Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap Az Alap rövid neve: K&H Euró Fix 6. Származtatott Alap Az Alap típusa, fajtája, futamideje, formája: nyilvános, zártvégű, határozott futamidejű, származtatott ügyletekbe fektető alap. A kibocsátott befektetési jegyek devizaneme: EUR, azaz euró Az Alap célja, hogy a befektetők által egyénileg jellemzően elérhető banki betéti kamatszinteknél jövedelmezőbb befektetési alternatívát kínáljon a befektetési jegyek kibocsátásakori alacsony euró kamatkörnyezetben. Mindezt egy olyan egyedülálló konstrukció keretében, mely előre meghatározott a jelenlegi piaci kamatoknál magasabb euró hozam elérését teszi lehetővé az euró forinttal szembeni árfolyamának a Feltételes Átváltási Árfolyamon túli erősödéséből származó árfolyamnyereségről való lemondásért cserébe. Az Alap az euró betéti kamatszintet meghaladó hozamszint érdekében euró alapú bankbetétek mellett derivatív ügyleteket köt. A befektetési politika részletes bemutatása a Kezelési Szabályzat 2. pontjában olvasható. Az Alap befektetési politikája - meghatározott futamidő alatt -, az Alap indulásakor előre kiszámítható eredményt biztosít. A befektetők tájékoztatása érdekében az Alapkezelő a konstrukció által biztosított tőkére és hozamra vonatkozó összefüggést a jegyzés kezdő időpontját megelőzően nyilvánosságra hozza, és annak kifizetésére az Alap nevében ígéretet tesz (továbbiakban Hozamígéret). A Hozamígéret pontos feltételei az Alap Kezelési Szabályzata 2.4.pontjában olvashatóak. Jelen Tájékoztatóban használt forint megjelölés alatt a magyar törvényes fizetőeszközt kell érteni. 4.7.2. Forgalmazási terv és allokáció Az Alap befektetési jegyeit az Alapkezelő Magyarországon hozza forgalomba, a befektetési jegyek a K&H Bank Rt. fiókhálózatában (a befektetési jegyek forgalmazására jogosult fiókok listája jelen Tájékoztató 1. sz. melléklete.) jegyezhetők. Az Alap befektetési jegyeit devizabelföldi és devizakülföldi magán- és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok korlátozás nélkül vásárolhatják. 12

4.7.3. A jegyzés, fizetés módja A befektetési jegyek névértéke: 100 EUR, azaz egyszáz euró. A befektetési jegyek jegyzési ára: 100 EUR, azaz egyszáz euró. Egy befektető által minimálisan jegyezhető összeg: 500 EUR, azaz ötszáz euró névértékű befektetési jegy. Egy befektető által jegyezhető összeg maximálva nincsen. A befektetési jegyek ajánlati árát az Alapkezelő nyilvános ajánlattételi hirdetményben teszi közzé. A befektetési jegyeket jegyezni személyesen, vagy meghatalmazott képviselő útján lehet. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. A meghatalmazást a befektető ügyfélszámlája felett rendelkezésre jogosult(ak) aláírásával ellátva kell megadni, és abban részletesen meg kell határozni a meghatalmazás tartalmát (a meghatalmazott rendelkezési jogosultságának kereteit), időbeli hatályát. A meghatalmazás szükséges eleme a befektető ügyfél-azonosító számlaszáma. A jegyzés a jegyzési ív kitöltésével és aláírásával történik. A nyilatkozat aláírását követően a jegyzési nyilatkozat nem vonható vissza kivéve, ha a jelen Tájékoztató a jegyzési időszak alatt kiegészítésre kerül. Ebben az esetben a befektetőt a visszavonási jogon kívül elállási jog is megilleti, amely jogait a befektető a jegyzési időszakban gyakorolhatja. A jegyzési ív aláírásával a jegyző feltétlen kötelezettséget vállal a lejegyzett befektetési jegyek megvásárlására. Tekintettel arra, hogy a befektetési jegyek dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra, jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki a jegyzést bonyolító Forgalmazóval értékpapír-számlavezetésre szerződést köt és a jegyzési íven értékpapírszámlája számát feltüntette. Az értékpapírszámlát az értékpapír-forgalmazó számlavezetési díj fejében vezeti, melynek mértéke a forgalmazónál a mindenkor hatályos Hirdetményben meghirdetett összeg. A jegyzési ív aláírásával egy időben a jegyzőnek a kibocsátás devizanemében meg kell fizetnie a befektetési jegyek jegyzési árát. A jegyzőt egyéb költség, vagy adó nem terheli. A jegyzési ív aláírásával egy időben a jegyző a jegyzett mennyiségű befektetési jegyek ellenértékét a jegyzési helyen vagy készpénzben fizeti be, vagy átutalja a jegyzési helynél vezetett, az értékpapírszámlához kapcsolódó korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számlájára (ügyfélszámla). A jegyzés akkor minősül érvényesnek, ha a jegyzett befektetési jegyek kibocsátási ára a jegyzés pillanatában a befektető ügyfélszámláján rendelkezésre áll. A jegyző a jegyzési ív aláírásával hozzájárul ügyfélszámlájának a jegyzett befektetési jegyek ellenértékével történő megterheléséhez. A jegyzett befektetési jegyek ellenértékét a jegyzési hely haladéktalanul az Alap Letétkezelőjénél vezetett 10402142-49535254-53511042 számú elkülönített letéti számlájára helyezi. A Letétkezelő a jegyzés folyamán az Alap indulásának napjáig a jegyzésre befolyt összeget az elkülönített letéti számlán tartja, amely számlára az Alap nyilvántartásba vételéig a Letétkezelő az Alapkezelőtől terhelésre szóló megbízást nem fogad el. Az Alap indulásának napján (2005. november 28-án) a befektetők értékpapírszámlájára a jegyzett befektetési jegyek névértéken kerülnek jóváírásra. Sikeres jegyzés esetén a jegyzési hely az Alap indulását követő 5 napon belül postai úton, írásban teljesítési igazolást küld a befektetőknek. A nyilvános ajánlattétel eredményét az Alapkezelő honlapján hozza nyilvánosságra. 4.7.4. A jegyzési időszak A befektetők befektetési jegyeket a jegyzési időszak alatt jegyezhetnek. A jegyzési időszak kezdő napja: 2005. október 10. A jegyzési időszak záró napja legkésőbb: 2005. november 18. Az Alapkezelő a Törvény 48. (4) bekezdése alapján a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja a jegyzési időszakot, ha a kibocsátásra meghirdetett értékpapír mennyiséget (4.7.5. pont) a befektetők lejegyezték. A kitűzött zárónap előtti lezárásról az Alapkezelő egy nappal a lezárás előtt hirdetményt tesz közzé a kötelező hirdetményi helyeken. 13

4.7.5. A kibocsátásra meghirdetett értékpapír mennyisége A kibocsátásra meghirdetett értékpapír mennyisége 1.000.000 EUR, azaz egymillió euró névértékű befektetési jegy, amelynek forintra átszámított ellenértéke a jegyzés zárónapján a Magyar Nemzeti Bank által a jegyzés zárónapján közzétett hivatalos HUF/EUR középárfolyamon számolva nem lehet kevesebb 200.000.000 HUF-nál, azaz kétszáz-millió forintnál. 4.7.6. Túljegyzés A kibocsátásra meghirdetett értékpapír (4.7.5. pont) mennyiségét meghaladó jegyzés, amelyet a kibocsátó a jegyzés lezárásáig korlátozás nélkül elfogad. 4.7.7. Aluljegyzés A kibocsátás meghiúsul, ha a kibocsátásra meghirdetett 1.000.000 euró névértékű befektetési jegy a jegyzés zárónapjáig nem kerül lejegyzésre, vagy a lejegyzett befektetési jegyek forintra átszámított értéke a jegyzés zárónapján a Magyar Nemzeti Bank által a jegyzés zárónapján közzétett hivatalos HUF/EUR középárfolyamon számolva nem éri el a 200 millió forintot. 4.7.8. Érvénytelen jegyzés Érvénytelen a jegyzés, ha: - a jegyzési ív nem felel meg a formai és tartalmi követelményeknek, - a jegyzés ellenértéke a jegyzési időszak végéig a jegyzési íven megjelölt számlaszámon nem kerül jóváírásra, - a jegyző személy nem rendelkezik érvényes jegyzési ívvel, - a jegyzés nem a jegyzési időszak alatt, vagy nem a jegyzési helyen történik, - a jegyzés beleütközik a Tájékoztató vagy egyéb jogszabály rendelkezéseibe. 4.7.9. A befizetett összeg visszafizetésére vonatkozó eljárás el nem fogadott jegyzés esetén Aluljegyzés következtében, vagy érvénytelen jegyzés miatt el nem fogadott jegyzés esetén a jegyzési időszak utolsó napját követő 5 naptári napon belül az Alapkezelő a Letétkezelőn keresztül kötelezően kifizeti a Befektető által befizetett összeget a jegyzés helyén kamat- és levonásmentesen, a jegyzési ív bemutatása ellenében a jegyzőnek, vagy meghatalmazottjának. A befizetett összeget a Letétkezelő a Forgalmazón keresztül a befektető ügyfélszámlájára térítésmentesen visszavezeti. 4.7.10. Jegyzési garancia A kibocsátásra meghirdetett értékpapír mennyiségének (4.7.5. pont) lejegyzésére harmadik személy jegyzési garanciát nem vállal. 4.7.11. Forgalmazó és Letétkezelő neve, székhelye K&H Bank Rt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1.) 4.7.12. Joghatóság, háttérszabályok megnevezése A jelen Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat alapján létrejövő bármely jogviszonyra a Magyar Köztársaság joga az irányadó. Minden, a Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat alapján létrejövő jogviszony, így különösen a befektetési jegyek jegyzését szabályozó jog- és egyéb nyilatkozatokban, szerződésekben nem szabályozott kérdések tekintetében a Kezelési Szabályzat, a Törvény, a Rendelet, a Ptk. és a vonatkozó alacsonyabb szintű jogi normák rendelkezései az irányadóak. A befektetésekre a mindenkor hatályos adózási törvények az irányadóak. Lehetséges, hogy az Alap által megvásárlásra kerülő külföldi befektetési eszközök kibocsátóira vonatkozó adózási szabályok a 14

kibocsátás országában az Alap működése során megváltoznak. Az Alap által vásárolt befektetési eszközök kibocsátóinak adózására a mindenkor hatályos, a kibocsátóra vonatkozó hazai jogszabályok az irányadók. 4.7.13. A befektetési jegyekhez fűződő jogok - Az Alap lejáratakor a Befektető jogosult a tulajdonában lévő befektetési jegyek névértékének, valamint az ígért hozamnak megfelelő részesedésre a Hozamígéretnek megfelelő devizanemben. - Jogosult a befektető arra, hogy a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a tőzsdén keresztül, másodpiaci forgalomban értékesítse a befektetési jegyét az adásvételt lebonyolító befektetési szolgáltató által alkalmazott jutalékkal csökkentett tőzsdei áron. - A befektető részére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a jelen Tájékoztatót, az Alap Kezelési Szabályzatának mindenkor hatályos példányát, az Alap féléves és éves jelentését. A jelentésekhez a befektetési jegy tulajdonosok hozzáférhetnek az Alapkezelő és a Forgalmazó honlapján, a Forgalmazási helyeken, az Alapkezelő, és a Letétkezelő irodáiban. - A Befektető jogosult a Törvény szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatásra. - Befektető jogosult a Törvényben meghatározott egyéb jogok gyakorlására. Fenti jogokon túlmenően, az Alap lejáratának napján befektetési jeggyel rendelkező befektetők a befektetett összegtől függően jogosultak a Hozamígéret összegére a Kezelési Szabályzat 2.4. pontjában leírtaknak megfelelően. 4.8. Az Alap befektetési célkitűzése és politikája, befektetési korlátozások Az Alap befektetési célkitűzéseit, befektetési politikáját és a Törvényben előírt befektetési korlátozásokat a Kezelési Szabályzat 2. pontja tartalmazza. Amennyiben az Alapkezelő a befektetési korlátozásokat megszegi, arról haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket az Alap hirdetményi helyein és a befektetési korlátozás megsértését haladéktalanul megszünteti. Az Alap bruttó befektetési eszközeinek több mint 20 %-át a K&H Bank Rt-nél euró alapú bankbetétben helyezi el. A K&H Bank Rt. részletes bemutatását a Tájékoztató 5.2 pontja tartalmazza. Az Alap az euró betételhelyezés mellett derivatív ügyleteket köt, amelyeknek célja kizárólagosan az euró betéti kamatszintet meghaladó hozamszint elérése és a Hozamígéret teljesítése. 4.9. Értékelés Az Alap nettó eszközértékének és az egy jegyre jutó nettó eszközérték kiszámításának szabályait a Kezelési Szabályzat 8. pontja tartalmazza. 4.10. A befektetési jegy szabályozott piacra történő bevezetésére és kereskedésére vonatkozó szabályok A befektetési jegyek másodlagos forgalmazásáról, szabályozott piacra történő bevezetéséről a Kezelési Szabályzat 4. pontja ad részletes tájékoztatást. 4.11. A Befektetők tájékoztatása Az Alapkezelő minden rendes és rendkívüli eseményről tájékoztatja a Befektetőket a következő dokumentumok segítségével: tájékoztató, kezelési szabályzat, éves jelentés, féléves jelentés, hirdetések, amelyek az Alapkezelő és Forgalmazó honlapján, valamint 2006. december 31-ig a Magyar Tőkepiac című lapban jelennek meg. A Letétkezelő naponta közzéteszi az Alap nettó eszközértékét és egy jegyre jutó nettó eszközértékét az Alapkezelő és Forgalmazó honlapján, valamint 2006. december 31-ig a Magyar Tőkepiac című lapban. 15

5. A forgalomba hozatal szereplőinek bemutatása Az Alapkezelő olyan részvénytársaság, amely befektetési alapkezelői tevékenységet végez. Ennek keretében az általa kialakított portfoliókat, az általa lefektetett befektetési politika alapján kezeli. A Forgalmazó az értékpapír értékesítésében részt vevő befektetési szolgáltató. A Letétkezelő olyan hitelintézet, amely az alapkezelési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő értékpapír- és pénzmozgásokat nyilvántartja, kiszámolja és közzéteszi az alap nettó eszközértékét, valamint sajátos módon ellenőrzi az alapkezelőt. 5.1. Az Alapkezelő társaság bemutatása Alapkezelő: K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. Alapkezelő székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Alapkezelő telefonszáma: 00-36-1-4835020 Alapkezelő alaptőkéje: 850.000.000,-Ft, amely befizetésre is került Működésének időtartama: Az Alapkezelő határozatlan időre alakult. Az alapítás időpontja: 1997. október 10. Felügyeleti engedély száma: III./100.058/2002. Felügyeleti engedély időpontja: 2002. július 18. Bejegyzés helye: Magyarország, Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mint Cégbíróság a Cg. 09-10-0000249 számú cégjegyzékbe részvénytársaságként 1997. november 5-én. Nyilvántartó bíróság: a Fővárosi bíróság mint Cégbíróság a Cg. 01-10-043736 cégjegyzékszámon Alkalmazotti létszám: 17 fő Alapkezelő könyvvizsgálója: Ernst & Young Kft., 1132 Budapest, Váci út 20. Hirdetmények közzétételének helye: Alapkezelő honlapja és 2006. 12. 31-ig a Magyar Tőkepiac c. lap 5.1.1. Az Alapkezelő üzleti tevékenységének múltja és fejlődése A K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. ABN AMRO (Magyarország) Vagyonkezelő Rt. néven 1997. őszén alakult kizárólag értékpapír portfolió-kezelési (asset management) tevékenység végzésére. 2001. július 19-től a társaság K&H Vagyonkezelő Rt. néven működött tovább, mint önkéntes és magán-nyugdíjpénztári vagyonkezelésre, értékpapír portfoliók kezelésére szakosodott befektetési szolgáltató gazdasági társaság. 2002. július 18-tól a K&H Vagyonkezelő Rt. neve és tevékenységi köre megváltozott, és mint K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. működik tovább. Jelenlegi tevékenységi körébe tartozik a befektetési alapkezelés, portfoliókezelés, önkéntes pénztári és magán nyugdíjpénztári vagyonkezelés, valamint befektetési tanácsadás. A nemzetközi befektetések menedzselésében a KBC Asset Management Brüsszel és az ABN AMRO Asset Management Amszterdam nyújt az Alapkezelőnek segítséget elsősorban a termékfejlesztésben, az alapok befektetési politikájának kialakításában, elemzések és piaci információk átadása terén. A Társaság története során az egyik legnagyobb hazai befektetési alapkezelővé nőtte ki magát, eddig tizenkét nyíltvégű alapot és több mint húsz zártvégű garantált szerkezetű alapot hozott létre. A Társaság által befektetési alapokban kezelt vagyon 2005. augusztus 15-én 189,0 milliárd Ft. 5.1.2. Az Alapkezelő üzleti tevékenysége Tevékenységi köre: 67.12. Értékpapír ügynöki tevékenység ezen belül befektetési alapkezelési tevékenység 65.23. Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység 74.14. Üzletviteli tanácsadás 16

Az Alapkezelő jelen Tájékoztató aláírásával nyilatkozik arról, hogy az értékpapír ügynöki tevékenységi körön belül fő tevékenységként kizárólag a Felügyelet engedélyéhez kötött befektetési alapkezelési tevékenységet végez, amelyre engedéllyel rendelkezik. Egyéb tevékenységei közé tartoznak a Törvény 81. (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelés, a Törvény 81. (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott befektetési tanácsadás, a Törvény 229. (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagyonkezelési tevékenység és magán-nyugdíjpénztári vagyonkezelési tevékenység. Az Alapkezelő tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott III./100.058/2002. számú engedély alapján végzi. 5.1.3. Az Alapkezelő tulajdonosának bemutatása Az Alapkezelő 100%-os tulajdonosa a K&H Bank Rt., bemutatását ld. 5.2. pontban. 5.1.4. Az Alapkezelő szervezeti felépítésének ismertetése Az Alapkezelő a K&H Bank Rt-vel összevont alapú felügyelet alá tartozó cégcsoport tagja. A cégcsoport további tagjai: K&H Bank Rt., K&H K&H Pannonlízing Rt., K&H Vagyonkezelési Holding Kft., K&H Csoportszolgáltató Központ Kft., K&H Equities Rt., Fordat Kft., GIRO Bankkártya Rt., Kvantum Követeléskezelő és Befektetési Rt. Az Alapkezelő stratégiai irányítását az Igazgatóság, tevékenységének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó részletes tájékoztatást a 5.1. pont tartalmazza. Az Alapkezelő munkaszervezete termékfejlesztési és értékestéstámogatási, portfoliókezelési, intézményi értékesítési és middle office szervezeti egységekből épül fel. Az Alapkezelő kockázatkezelőt, compilance officer-t, főkönyvelőt és belső ellenőrt is foglalkoztat. A munkaszervezet vezérigazgató közvetlen irányítása alatt áll. Az Alapkezelő 96 %-ban tulajdonosa a Magyarországon bejegyzett K&H Általános Tanácsadó Rt. v.anak (1051 Budapest, Vigadó tér 1.). 5.1.5. Az Alapkezelő irányító és felügyelő szervei, vezető állású munkavállalók Igazgatóság tagjai: Stefan Duchateau: diplomáját pénzügyi tervezés szakterületen, doktori címét pedig Business Economics területen szerezte. Karrierje során vezette a Kredietbank Befektetési üzletágát, majd igazgatóként tevékenykedett több befektetési, vezetési tanácsadási vállalatnál és brókercégnél. 1998- ban nevezték ki a KBC Vagyonkezelési és Befektetési Igazgatóságának élére. Jelenleg a KBC Asset Management Igazgatóságának elnöke, egyetemi tanár és a Belga Alapkezelők Szövetségének elnöke. Heinz Arnulf Manns: a kölni egyetemen szerzett diplomát Business Administration területen. 1969 és 1980 között a Dresdner Bank AG-nél üzletkötő, portfolió menedzser, majd privát banki tanácsadó. 1981 és 1997 között a kölni Bankhaus Sal. Oppenheim jr.& Cie. osztályvezetője intézményi tanácsadás területen, majd ugyanitt a vagyonkezelő vezetője. 1997 óta dolgozik az ABN AMRO Asset Management frankfurti irodájában mind ügyvezető igazgató. Zobor Zsuzsanna: a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1985-ben szerzett közgazdász és szociológus diplomát, 1994-ben ugyanott bankmenedzseri posztgraduális diplomát. Pénzügyi pályafutását 1989-ben kezdte a Pénzügyminisztériumban. 1991-1996 között az Általános Értékforgalmi Bank Befektetési és Értékpapír Osztályán dolgozott. 1997-től az ABN Amro Vagyonkezelő munkatársaként kezdetben befektetési alapok kezelésével foglalkozott, később a szervezet jogutódjánál a K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt-nél a termékfejlesztési és értékesítés-támogatási területet vezeti, majd 2004 őszétől vezérigazgatói tisztséget lát el. Jan Swinnen: a HORAMA egyetemen Belgiumban szerzett diplomát számvitel, bank és biztosítási területen, majd emberi erőforrás menedzsmenttel kapcsolatos tanulmányokat folytatott. 1984-ben a Kredietbanknál fióki ügyintézőként, majd fiókvezetői asszisztensként, később fiókvezetőként dolgozott. 17

1996 tól a KBC munkatársa, fiókvezető, majd régióvezető munkakört látott el. 2003-tól a Kereskedelmi és Hitelbanknál senior ügyvezető igazgató a lakossági üzletág termék, stratégia, értékesítés területén, 2005-től pedig senior ügyvezető igazgató a lakossági területen. Felügyelő Bizottság: Marc Bautmans: 1976-ban jogi diplomát szerzett, majd posztgraduális képzésben vett részt ugyanezen területen. Pályakezdőként a Kredietbank Belgiumnál kezdett dolgozni. Különböző országok nagyvárosaiban (New York, London, Hong Kong, Shanghai) mint üzletkötő, treasury munkatárs, képviselő, divízió-vezető dolgozott. 1998-tól a KBC Banknál Befektetési vezető, majd közép európai területi treasurer. 2002 januárja óta a Kereskedelmi és Hitelbank Treasury vezetője. Izsák Sándor: Első diplomáját 1989-ben szerezte a Matematika és Fizika Tudományegyetemen, majd 2002-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen diplomázott. 1995-től az AHICO Nyugdíjpénztár adminisztrációs vezetője, 1997-től a Citibanknál kontroller, pénzügyi elemző, csoportvezető. 1999-től az ABN AMRO Banknál az Üzleti Teljesítmény Elemzés/Kontrolling osztályán vezető, 2001-től a Kereskedelmi és Hitelbanknál az Üzleti Teljesítmény Elemzés/Kontrolling Igazgatóságon főosztályvezető. Kalmár Bence: 1991-ben végzett a Külkereskedelmi Főiskolán, pályakezdőként a Magyar Nemzeti Bank egy területi igazgatóságának Devizaellenőrzési osztályán dolgozott. 1993-ban a Stockholm-i Egyetemen Master of Banking and Finance diplomát szerzett. Ugyanebben az évben az MNB-ben a Közgazdasági és bankellenőrzési osztály helyettes vezetője lett. 1996-tól az MNB belső ellenőrzésének vezetője. 2001-től a Kereskedelmi és Hitelbankban a Működési kockázatok területért felelős igazgatója, 2003-tól a Kockázatkezelés területéért felelős ügyvezető igazgatója. Demeter Ákos: 2001-ben végzett a Szent István Egyetem gazdasági mérnök szakán, majd 2000 2005 között különböző értékesítési, vezetői tanfolyamok résztvevője volt. 1988-89 között a Magyar Hitelbank Rt okmányos műveletek osztályának munkatársa,, majd 1998-ban tér vissza a pénzügyi szektorba: 2000-ig a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt-nél szerez a lakossági üzletágban tapasztalatokat, 2000-2002-ig fiókvezetőként dolgozott. 2002-től a K&H Bank Rt-nél kezdetben főosztályvezető volt a KKV értékesítés támogatás osztályon, majd a KKV értékesítés főosztályon igazgató. 2005. áprilisától a Marketing igazgatóság megbízott vezetője. Az Alapkezelő a Rendelet I. számú melléklete 14.1. és 14.2 pontja alapján nyilatkozik arról, hogy a társaság vezető tisztségviselőivel kapcsolatban jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenség nem áll fenn, és nincs olyan információ, amelynek feltárását a Rendelet I. számú melléklete 14.1. második fordulat b-d) pontjában előírja. 5.2. A Letétkezelő bemutatása Az Alap Letétkezelője: K&H Bank Rt. A Letétkezelő székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1. A Letétkezelő alaptőkéje: 52.507.204.412,- Ft A működés időtartama: A Letétkezelő határozatlan időre alakult. Az alapítás időpontja: 1987. 02. 20. A bejegyzés helye: A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a Cg. 01-10-041043 számú cégjegyzékbe 1987. 02.20.-án jegyezte be. Amennyiben a Letétkezelő bármely időben képtelenné válik arra, hogy továbbra is ellássa az Alap letétkezelését, az Alapkezelő a Felügyelet jóváhagyásával megbízza a Letétkezelő utódját. 5.2.1. A Letétkezelő rövid története A K&H Bank Rt. működését 1987. január 1-jén, a kétszintű bankrendszer kialakításának keretében kezdte. 18

200l. július 1-jével a Bank egyesült az ABN AMRO Magyar Bank Rt-vel. A Bank tulajdonosai az egyesülést követően 60 %-ban a KBC Bank and Insurrance Group, 40 %-ban az ABN AMRO N.V. 1 000 milliárd Ft, illetve 3 859 millió euró mérlegfőösszegével és 15 százalékos piaci részesedésével az egyesült Kereskedelmi és Hitelbank Magyarország második legnagyobb bankja és pénzügyi szolgáltató csoportja, mintegy 160 fiókjában, közel négyezer dolgozójával univerzális banki szolgáltatásokat kínál a vállalati és lakossági üzletágakban egyaránt, valamint brókeri tevékenységet, életbiztosítási termékeket, befektetési alapkezelést, vagyonkezelést, lízing és nyugdíjpénztári szolgáltatások sorát biztosítja. A Letétkezelő többek között az alábbi társaságokban szerzett tulajdonosi részesedést: K&H Equities (Hungary) Értékpapírkereskedelmi Rt, K&H Életbiztosító Rt., K&H Alkusz Rt., K&H Lízing Rt., K&H Lízingház Rt., K&H Pénztárszolgáltató Kft. 5.2.2. A Letétkezelő vezető tisztségviselői Az Igazgatóság tagjai: Singlovics Béla: felsőfokú tanulmányait 1973-ban fejezte be a Külkereskedelmi Főiskola áruforgalmi szakán. Hazai és nemzetközi bankszakmai tanfolyamok elvégzése mellett 1966-1988-ig a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Nemzetközi Osztályának, majd Devizafőosztályának vezető munkatársa. 1988-1993-ig a Citibank Budapest Rt. hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató helyettese. 1993-1994-ig ismét a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-nél a Belföldi Bankműveletek Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1995-1998-ig a Budapest Bank Rt. vezérigazgatóhelyettese, majd vezérigazgatója. 1998-ban az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felügyeleti biztosa, majd 1999-2002-ig az Eximbank Rt-nél vezérigazgató-helyettes. 2002-2003 között vezérigazgatói tisztséget töltött be a Postabank és Takarékpénztár Rt-nél, majd 2004-től a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-nél vezérigazgatói tanácsadó. John Hollows: a Cambridge Egyetemen szerzett jogi és közgazdasági diplomát. 1978 és 1991 között az angliai Barclays Bank londoni központjában töltött be több vezető pozíciót. 1991-1995 között a Barclays Bank tajvani működéséért volt felelős, ügyvezető igazgatóként. A KBC-hez történt 1996-os belépését követően ügyvezető igazgatóként dolgozott a sanghaji KBC érdekeltségnél. 1999-től a a KBC Banknál az Ázsia, Csendes Óceán térség regionális igazgató volt, ahol hat ország tíz fiókjáért felelt. André Bergen: a Leuveni Katolikus Egyetemen végezte közgazdaságtudományi tanulmányait, 1974- ben szerzett diplomát. 1977 és 1980 között a Kredietbank makrogazdasági elemző és treasury osztályán dolgozott Brüsszelben, majd a Chemical Banknál volt pénzügyi tanácsadó. 1982-től igazgatósági tag a Fortis Banknál, majd 2000 és 2003 között elnök-vezérigazgató helyettes az Agfa- Gevaert N.V.-nél. 2003 májusa óta a KBC Bank elnöke. Marko Voljc: a ljubljanai egyetemen szerzett közgazdasági diplomát. 1976 és 1979 között a Szlovén Nemzeti Bank elemző osztályának volt vezetője. 1979 és 1992 között Washingtonban dolgozott a Világbanknál. 1992 óta a Nova Ljubljanska Banka elnök-vezérigazgatója. Francois Louise (Frans) Florquin: a Leuveni Katolikus Egyetemen végezte közgazdasági tanulmányait. 1972-1992 között a CERA bankban dolgozott vezető ellenőrként, igazgatóként, majd társasági titkárként. 1992. december 1-től az Igazgatóság és az ügyvezetői bizottság tagja. 1998 óta a KBC Bank and Insurance Holding ügyvezető igazgatója. Jan Koopman: 1977-ben szerez jogi diplomát a Groningeni Egyetemen. 1977-től már mint vezetőségi gyakornok az ABN AMRO Bankban dolgozik. 1982-től a Nemzetközi Vállalati Pénzügyek Igazgatóság/Projektfinanszírozás és Kiemelt Ágazatok Főosztályvezetője, 1989-1991 között a Belföldi Igazgatóság főigazgatója. 1991-től a Nemzetközi Divízió EVP-je, majd 1994-től SEVP-je, 2001 januárjától a Privát Ügyfélkezelés vezérigazgatója később szaktanácsadója. Conraad Hendrik Adolph (Dolf) Collee: Tanulmányait 1972-1980-ig Erasmus Egyetemen (Rotterdam) végezte, ahol jogi diplomát szerzett. 1980-tól dolgozik az ABN AMRO Banknál. Ügyfélmanager, később fiókvezető, régióvezető. 1996-tól szenior alelnök a hollandi divízió kereskedelmi részlegén. 2000 óta az ügyvezetőség tagja. Ger Huiberse: 1979 óta dolgozik az ABN AMRO Banknál. Először ügyfélmanager, majd csoportvezető, később a pénzügyi szolgáltatások üzletág managere. 1996-2001 között az ABN 19

AMRO Bank Közép-és Kelet-Európa, Közép-Kelet, valamint Afrika régiókért felelős vezető tisztségviselője. Jelenleg a bank pénzügyi szolgáltatások üzletágának vezérigazgató helyettese. Dr. Sándor Béla: 1980-ban szerzett közgazdasági doktori diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1980-83 között üzletkötő a CIB Bank Nemzetközi Üzleti Főosztályán. 1983 és 1992 között a Magyar Nemzeti Bankban ügyvezető igazgató, majd elnökhelyettes, később a Nemzetközi Főosztály osztályvezető helyettese, illetve osztályvezetője. 1992-98 között vezérigazgató helyettes a Credit Lyonnais Bank Vállalatfinanszírozás és Treasury osztályán. 1998-2004 között a CIB Bank Vállalati Üzletág Igazgatóságát vezető vezérigazgatóhelyettes. 2004 júniusától Vállalati és befektetési üzletág vezető a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-nél. Rita Paula Clementina Docx: Tanulmányait a University of Antwerpen végezte. 1973-ban közgazdasági diplomát szerzett, majd egyetemi tanársegédként dolgozott. 1976-1987 között a Benelux Banknál pénzügyi elemző, majd menedzser asszisztens a Hitelezési osztályon. 1987 és 1994 között az Omniver NV and Omniver Leven NV-nél főigazgató. 1994-2004-ig a KBC-nél lakossági régió vezető, 2005. januárjától a közép-európai régió főigazgatója. Dr. Bába Ágnes: Egyetemi diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (1978-1982) szerezte, majd ugyanitt 1982-1984 között egyetemi doktori tanulmányokat folytatott. 1988-1989-ben számviteli és közgazdaság tudományi tanulmányokat folytatott, 1993-ben okleveles könyvvizsgálói minősítést szerzett a Missouri Egyetemen Kansas city-ben, az USA-ban. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1982- től tanársegéd, majd 1984-1992-ig adjunktus. 1992- től a Credit Lyonnais Bank Magyarország Rt-nél gazdasági igazgató, ügyvezető igazgató-helyettes, a Vezetői Bizottság tagja, majd később az Igazgatóság tagja is. 1998-tól a Rabobank Magyarország Rtnél ügyvezető igazgató, majd vezérigazgató-helyettes, az Igazgatóság tagja. 2001-től a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-nél senior ügyvezető igazgató, a Vezetői Bizottság tagja, majd 2004-től vezérigazgató-helyettes. A Felügyelő Bizottság tagjai: Wouter Vanden Eynde: Tanulmányait a Leuveni Katolikus Egyetemen végezte. 1977-ben filozófia, majd 1980-ban közgazdasági diplomát szerzett. 1980-ban került a Kredietbankhoz gyakornokként, 1984-ben osztályvezető lett a bank Tresury-jében, később hiteltanácsadóként dolgozott, majd csoportvezető és a Hitelezési Bizottság tagja lett. 1998-2000 közt a KBC BEF Tresury-ért felelős vezérigazgatója, 2003-tól a KBC Közép-Európáért felelős belső ellenőrzési vezérigazgatója. Dirk Maggiel Scalongne: 1974-ben szerzett jogi diplomát az utrechti egyetemen (Hollandia), azóta áll az ABN AMRO Bank alkalmazásában. Fiókigazgatóként dolgozott Uruguayban, Marokkóban, Szaúd- Arábiában, Equadorban, Spanyolországban, Hollandiában és Szingapúrban, majd Argentínában volt régióigazgató. A 90-es években vezető tisztségeket töltött be a bank párizsi, brüsszeli és amszterdami leányvállalatainál. Jelenleg a bank párizsi leányvállalatának elnöke, illetve több leányvállalatnál tölt be felügyelő bizottsági és igazgatósági tagi tisztséget. Paul Johannes Scholten: 1971 1977 között a Christelijk gimnáziumban tanult, majd jogi egyetemre járt. 1984 januárjától dolgozik az ABN AMRO Bankban, 1985 júliusától 1988 szeptemberéig Párizsban osztályvezető. 1988 szeptemberétől 1992 szeptemberéig Bahrainban ágazati igazgató, míg 1992 szeptemberétől 1996 júniusáig Tokióban területi igazgató-helyettes. 1996 júniusától 2001 márciusáig Taipeiben területi igazgató, majd 2001 áprilisától lesz Amsterdamban ügyvezető igazgató. Csigó Imre: Tanulmányait a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy Szakán végezte. 1987-ben került a Magyar Hitel Bank, később ABN-AMRO, majd K&H ugyanazon soproni fiókjába. Kezdetben mint vállalati kapcsolattartó, majd fiókigazgató-helyettes. 1993-tól látja el a fiókigazgatói teendőket. 1993-tól több cikluson keresztül egészen 2000-ig az MHB, majd ABN-AMRO Felügyelő Bizottságának dolgozói képviselői tagja volt. Samák Lajos: a Kandó Kálmán Híradástechnikai Technikumban híradás-technikusi oklevelet szerzett. 1960. szeptemberétől a Magyar Televíziónál dolgozott először technikusként, majd a Kivitelezési osztály vezetőjeként. 1988 augusztusában került a Magyar Hitelbank Rt.-hez. Itt műszaki szakértő ill. osztályvezető volt. 1989 októberétől 1992 decemberéig a bank szakszervezeti titkára volt. 1989 óta a Bankok, Biztosítók Dolgozói szakszervezetének elnökségi tagja. 1993-ban a Központi Üzemi Tanács elnökévé választották. 20