Jármszám meghatározása Megbízást kap arra, hogy egy nagyvárosban központi fekvés raktárból üzleteket lásson el áruval a városban és vonzáskörzetében. A boltok az árut 8 és 1 óra között tudják fogadni. Egy bolt átlagos igénye 0,5 tonna, a fajlagos rakodási id( a boltoknál 0,4 óra/tonna (kézi rakodás). Az alkalmazandó járm teherbírása 8 tonna. Az átlagos menetsebesség a területen 0 km/óra. Naponta átlagosan 10 boltot kell áruval ellátni. A feladathoz 10 db járm áll rendelkezésére. A város és vonzáskörzetének területe 1600 km. Elegend-e ennyi járm a feladat teljesítéséhez? Ha megválaszthatja a jármvek teherbírását, mekkora jármvel dolgozna? Ha egy járm 8/0,5 16 helyre tud ellátogatni, a szükséges járatszám 7,5 (8). 10 j 0,75 401 + 8 Ezzel egy járat várható hossza: 71, 1 km. 71,1 0 A járat idszükséglete: + 16 0,5 0,4 6, 755 óra, a raktárban történ felrakás nélkül. Tekintve, hogy 8 és 1 óra között csak 4 óra idablak van, ezért a járatok nem tudnak 16 vevt meglátogatni. Ha az elzekbl indulunk ki, akkor egy vevre átlag 6,755/16 0,4 óra jut, vagyis 4 óra alatt mintegy 4/0,4 9,48 bolt látogatható meg. Ezzel a szükséges jármszám: 10/9,48 1,65 13 gépkocsi. Mivel 9,48 0,5 4,74, ezért célszer lenne 4,5-5 tonna teherbírású jármveket használni. Pontosabb számítással: Egy 6 órás fordulóban van 16+1 átállás és 16 rakodás. Egy átállás átlagos hossza ezért 71,1/17 4,18 km, ennek idszükséglete: 4,18/0 0,1 óra. A 4 óra alatt teljesíthet n vev, azaz 4 0,1 (n-1) + n 0,5 0,4, ahonnan n 10,3. Eszerint 4 óra alatt 10,3 vev látogatható meg. Az eredmény az elzvel gyakorlatilag egyezik. A szükséges jármszám ezzel a számítással: 10/10,3 11,65 1 gépkocsi. A célszer jármteherbírás értéke itt 5-5,5 tonnára adódik. Járatkapcsolás Egy gabonaforgalmazó vállalat három malmot (M1, M, M3) üzemeltet. A malmok különböz minség lisztet állítanak el. Egy napon a cég vevi (V1, V,..,V6) egyszerre csak teljes kocsirakomány lisztet rendelnek. (Ez lehet több kocsirakomány is!) Egy napon a következ táblázatban közölt szállításokat kellett megszervezni: M1-b(l szállítandó M-b(l szállítandó M3-ból szállítandó V1-hez egy kocsi V4-hez egy kocsi V-höz egy kocsi V3-hoz két kocsi V5-höz egy kocsi V3-hoz egy kocsi V6-hoz egy kocsi V4-hez egy kocsi A tervezéshez szükséges (a malmok és az egyes vevk közötti) távolságadatokat a következ táblázat tartalmazza: Malmok M1-bl induló járatok végpontjai M-bl induló járatok végpontjai M3-ból induló járatok végpontjai V1 V3 V3 V4 V5 V6 V V3 V4 M1 70 100 100 30 30 70 110 100 30 M 40 70 70 90 60 70 40 70 90 M3 10 50 50 80 70 30 80 50 80
Minden malomnál vannak jármvek. Ezek teherbírása megegyezik. Egy kocsi naponta két rakott menetet teljesíteni tud. (A foglakoztatás id(beli feltételei ezt lehet(vé teszik.) Kérdés: hogyan oldaná meg a feladatot, ha az üres jármfutásokat minimalizálni kívánja? A feladatot a Jordan-Burns módszerrel oldjuk meg. A megtakarításokat tartalmazó táblázat a következ(: M1-V1 M1-V3 M1-V3 M-V4 M-V5 M-V6 M3-V M3-V3 M3-V4 M1-V1 XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX M1-V3 XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX M1-V3 XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX M-V4 90 90 90 XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX M-V5 60 60 60 XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX M-V6 30 30 30 XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX M3-V -80 0 0 50 30 80 XXXX XXXX XXXX M3-V3-100 0 0-10 -30 0 XXXX XXXX XXXX M3-V4 0 100 100 0-0 30 XXXX XXXX XXXX A táblázat adataival az összekapcsolható járatok: 1. M1-V3 - M3-V4 - M1 Járathossz: 100 + 50 + 80 + 30 40 (sárga). M1- V1 - M-V4 - M1 Járathossz: 70 + 40 + 90 + 30 0 (zöld) 3. M-V6 - M3- V - M Járathossz: 70 + 30 + 80 + 40 0 (kék) 4. M-V5 - M1-V3 - M Járathossz: 60 + 30 + 100 + 70 60 (piros) 5. M3-V3 - M3 Járathossz: 50 + 50 100 Mi lenne a megoldás, ha a napi maximális futáshossz nem haladhatná meg a 50 km-t? Ekkor a 4. járat helyett két nem összekapcsolt járatot kellene indítani. 1 M 5 6 3 M1 4 M3 Biztonsági készlet
Mekkora legyen a biztonsági készlet nagysága az egyes depókban, ha eredetileg egy központi raktár volt, ahol 3000 egység biztonsági készlettel dolgozott a vállalat, s az új koncepció szerint a központi raktár mellett további két regionális raktárt fognak használni? A regionális raktárakból a feltételezések szerint az összes igény felét fogják kiszolgálni. A regionális raktárak forgalma egymással egyez(re vehet( fel. c 3000 1 P1 50 10 10 11 d, d c 3000 d 3 P 5 10 10 1500 Összesen: 3000 + 11 511 Teszt Jelölje meg, hogy az alábbi megállapítások Ön szerint igazak-e vagy hamisak! Igaz Hamis - A szállításirányítási rendszerek topológiai adatbázisa tartalmazza a jármvek mszaki adatait X - A vállalati logisztikában egy raktár vagy üzem telephelyének meghatározása a stratégiai szint döntések közé tartozik X - Magyarországon csak olyan tehergépjármvek vehetnek részt külön engedély nélkül a forgalomban, amelyek 1,5 m-nél kisebb sugarú körben nem tudnak megfordulni X - Az árutonna-kilométer teljesítmény kapacitás jelleg mutatószám X - A közvetlen elosztási rendszerben általában kevesebb árukészletet kell tartani, mint az indirekt disztribúciós hálózatban X - C típusú vonalszakaszon a vasúti kocsikra nagyobb árumennyiséget lehet elhelyezni, mintha a járm A típusú pályán haladna X - A biztonsági készlet meghatározásakor az igények véletlenszer változását szokásosan exponenciális eloszlásúnak tételezzük fel X - A futás-kihasználási tényez( a rakott és az üres futás hányadosa X - A közvetett elosztási csatornában a kapcsolatok száma kisebb, mint a közvetlen struktúrájú rendszerben X - Egy tehervonat esetében az elegytonna-km nagyobb, mint az árutonna-km X Városi áruszállítás Egy nagyvárosban központi fekvés áruházból nagyobb háztartási gépek (ht(szekrény, mosogatógép stb.) házhozszállítását vállalja. A város területe 314 km. Az Ön kisteherbírású tehergépkocsijának költsége 50 Ft/km. Egyetlen (átalány) díjat határoz meg, amely az egész városra érvényes. Nem akar túl magas díjat megállapítani, mert er(s a konkurencia, s emiatt a szállításra magára nem is számít nyereséget. 1. Mekkora lesz a fuvardíj, ha egyszerre csak 1-1 gépet tud a jármvön szállítani?. Úgy kalkulál, hogy egy járaton 5 gép (vev(nként 1-1) továbbítható, vagyis körjáratokat tud indítani. Naponta 10 ilyen körjárattal számol.
1/ Feltételezzük a legegyszerbb esetet, vagyis a várost kör alakúra vesszük fel. A város területének sugara: R 314, innen 314 314 R 10 km. 3,14 Ekkor az átlagos szállítási távolság egy tetsz(leges ponttól a következ( lesz: R 3 10 3 6,6 km. Mivel egyszerre egy gépet tudunk csak szállítani, ezért a szükséges futásigény 6,6 km, azaz 13, km lesz. Eszerint a fuvardíj: 13, 50 660 Ft/háztartási gép. / Ha 5 gépet tudunk a jármvön egy id(ben továbbítani, akkor terít( járatokkal oldható meg a feladat. A város területe megegyezik egy olyan négyzet területével, amelynek oldalhosszúsága: a 314 17,7 km. Ezzel a várható járathossz: N 50 j 0,75 a 1 0,75 17,7 1 + +,66 10 J km, mert összesen 10 járatot indítunk, s egy járat átlagosan 5-5 vevt érint. Egy járaton ezért a következ összegnek kell bejönnie:,7 50 1135 Ft. A kiajánlható fuvardíj tehát, ami az egész város területére vonatkozik: 1135/5 7 Ft/háztartási gép.
VÁROI ÁRUTERÍTÉ Egy nagyvárosban központi fekvés áruházból nagyobb háztartási gépek (ht(szekrény, mosogatógép stb.) házhozszállítását vállalja. A város területe 68 km. Az Ön kisteherbírású tehergépkocsijának költsége 60 Ft/km. Egyetlen (átalány) díjat határoz meg, amely az egész városra érvényes. Nem akar túl magas díjat megállapítani, mert er(s a konkurencia, s emiatt a szállításra magára nem is számít nyereséget. a. Mekkora lesz a fuvardíj, ha egyszerre csak 1-1 gépet tud a jármvön szállítani? b. Úgy kalkulál, hogy egy járaton 4 gép (vev(nként 1-1) továbbítható, vagyis körjáratokat tud indítani. Naponta 3 gép kiszállítására lehet számítani. 1/ A város területének sugara: R 68, innen 68 68 R 14,1 km. 3,14 Ekkor az átlagos szállítási távolság egy tetsz(leges ponttól a következ( lesz: R 14,1 9,3 3 3 km. Mivel egyszerre egy gépet tudunk csak szállítani, ezért a szükséges futásigény 9,4 km, azaz 18,6 km lesz. Eszerint a fuvardíj: 18,8 60 118 Ft/háztartási gép. / Ha 4 gépet tudunk a jármvön egy id(ben továbbítani, akkor terít( járatokkal oldható meg a feladat. A város területe megegyezik egy olyan négyzet területével, amelynek oldalhosszúsága: a 68 5,06 km. Ezzel a várható járathossz: N 3 j 0,75 a 1 0,75 5,1 1 + + 3,1 8 J km, mert összesen 8 járatot indítunk, s egy járat átlagosan 4-4 vevt érint. Egy járaton ezért a következ összegnek kell bejönnie: 3,1 60 198 Ft. A kiajánlható fuvardíj tehát, ami az egész város területére vonatkozik: 198/4 48 Ft/háztartási gép.
TEZT Jelölje meg, hogy az alábbi megállapítások Ön szerint igazak-e vagy hamisak! Igaz Hamis - A Ro-La egy kombinált konténerszállítási rendszer X - A COMBI módszer nem szállítási, hanem értékelemzési eljárás X - Magyarországon csak olyan tehergépjármvek vehetnek részt külön engedély nélkül a forgalomban, amelyek 5 m-nél kisebb átmér(j körben meg tudnak megfordulni X - A raksúlytonna-kilométer teljesítmény kapacitás jelleg mutatószám X - A közvetlen elosztási rendszerben általában kevesebb árukészletet kell tartani, mint a közvetett disztribúciós hálózatban X - C típusú vonalszakaszon a vasúti kocsikra nagyobb árumennyiséget lehet elhelyezni, mintha a járm A típusú pályán haladna X - A biztonsági készlet meghatározásakor az igények véletlenszer változását szokásosan normális eloszlásúnak tételezzük fel X - A teherbírás-kihasználási tényez( a raksúlytonnakilométer kihasználási tényez( és a futáskihasználási tényez( hányadosa X - A közvetett elosztás feltétlen drágább, mint a közvetlen szállítás, hiszen az elosztás költségeit a raktárköltségek megemelik X - Egy tehervonat esetében az elegytonna-km megegyezik az árutonna-kilométer teljesítménnyel X
Járatkapcsolás Egy gabonaforgalmazó vállalat három malmot (M1, M, M3) üzemeltet. A malmok különböz minség lisztet állítanak el. Egy napon a cég vevi (V1, V,..,V6) egyszerre csak teljes kocsirakomány lisztet rendelnek. (Ez lehet több kocsirakomány is!) Egy napon a következ táblázatban közölt szállításokat kellett megszervezni: M1-b(l szállítandó M-b(l szállítandó M3-ból szállítandó V1-hez egy kocsi V4-hez egy kocsi V-höz egy kocsi V3-hoz két kocsi V5-höz egy kocsi V3-hoz egy kocsi V6-hoz egy kocsi V4-hez egy kocsi A tervezéshez szükséges (a malmok és az egyes vevk közötti) távolságadatokat a következ táblázat tartalmazza: Malmok M1-bl induló járatok végpontjai M-bl induló járatok végpontjai M3-ból induló járatok végpontjai V1 V3 V3 V4 V5 V6 V V3 V4 M1 70 100 100 30 30 70 110 100 30 M 40 70 70 90 60 70 40 70 90 M3 10 50 50 80 70 30 80 50 80 Minden malomnál vannak jármvek. Ezek teherbírása megegyezik. Egy kocsi naponta két rakott menetet teljesíteni tud. (A foglakoztatás id(beli feltételei ezt lehet(vé teszik.) Kérdés: hogyan oldaná meg a feladatot, ha az üres jármfutásokat minimalizálni kívánja? A feladatot a Jordan-Burns módszerrel oldjuk meg. A megtakarításokat tartalmazó táblázat a következ(: M1-V1 M1-V3 M1-V3 M-V4 M-V5 M-V6 M3-V M3-V3 M3-V4 M1-V1 XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX M1-V3 XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX M1-V3 XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX M-V4 90 90 90 XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX M-V5 60 60 60 XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX M-V6 30 30 30 XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX XXXX M3-V -80 0 0 50 30 80 XXXX XXXX XXXX M3-V3-100 0 0-10 -30 0 XXXX XXXX XXXX M3-V4 0 100 100 0-0 30 XXXX XXXX XXXX A táblázat adataival az összekapcsolható járatok: 6. M1-V3 - M3-V4 - M1 Járathossz: 100 + 50 + 80 + 30 40 (sárga) 7. M1- V1 - M-V4 - M1 Járathossz: 70 + 40 + 90 + 30 0 (zöld) 8. M-V6 - M3- V - M Járathossz: 70 + 30 + 80 + 40 0 (kék) 9. M-V5 - M1-V3 - M Járathossz: 60 + 30 + 100 + 70 60 (piros) 10. M3-V3 - M3 Járathossz: 50 + 50 100 Mi lenne a megoldás, ha a napi maximális futáshossz nem haladhatná meg a 50 km-t? Ekkor a 4. járat helyett két nem összekapcsolt járatot kellene indítani.
1 M 5 6 3 M1 4 M3
Biztonsági készlet Mekkora legyen a biztonsági készlet nagysága az egyes depókban, ha eredetileg egy központi raktár volt, ahol 3000 egység biztonsági készlettel dolgozott a vállalat, s az új koncepció szerint a központi raktár mellett további két regionális raktárt fognak használni? A regionális raktárakból a feltételezések szerint az összes igény felét fogják kiszolgálni. A regionális raktárak forgalma egymással egyez(re vehet( fel. c 3000 1 P1 50 10 10 11 d, d c 3000 d 3 P 5 10 10 1500 Összesen: 3000 + 11 511 BIZTONÁGI KÉZLET Mekkora legyen a biztonsági készlet nagysága az egyes depókban, ha eredetileg egy központi raktár volt, ahol 000 egység biztonsági készlettel dolgozott a vállalat, s az új koncepció szerint a központi raktár mellett további 3 regionális raktárt fognak használni? A regionális raktárakból a feltételezések szerint az összes igény 60%-át fogják kiszolgálni. A regionális raktárak forgalma egymással egyez(re vehet( fel. Központi depó: c 000 d 1 P1 10 10 40 165 Regionális depók: c 000 d d 3 d 4 P 10 10 0 894 Összesen: 165 + 3 894 3947.
BIZTONÁGI KÉZLET ZÁMÍTÁA Mekkora legyen a biztonsági készlet nagysága az egyes depókban, ha eredetileg egy központi raktár volt, ahol 3000 egység biztonsági készlettel dolgozott a vállalat, s az új koncepció szerint a központi raktár mellett további 3 regionális raktárt fognak használni? A regionális raktárakból a feltételezések szerint az összes igény 60%-át fogják kiszolgálni. A regionális raktárak forgalma egymással egyez(re vehet( fel. Az egyes raktárakban a biztonsági készlet a következ lesz: - Központi raktár: 3000 B k 10 40 1897, 4 - Egy regionális raktár: 3000 B i 10 0 1341, 6 - Összesen: Búj Bk + Bi 1897,4 + 3 1341,6 59, i BIZTONÁGI KÉZLET ZÁMÍTÁA Mekkora legyen a biztonsági készlet nagysága az egyes depókban, ha eredetileg egy központi raktár volt, ahol 4000 egység biztonsági készlettel dolgozott a vállalat, s az új koncepció szerint a központi raktár mellett további 4 regionális raktárt fognak használni? A regionális raktárakból a feltételezések szerint az összes igény 60%-át fogják kiszolgálni. A regionális raktárak forgalma egymással egyez(re vehet( fel. Az egyes raktárakban a biztonsági készlet a következ lesz: - Központi raktár: 4000 B k 10 40 530 - Egy regionális raktár: 4000 B i 10 15 1549 - Összesen: Búj Bk + Bi 530 + 4 1549 876 i
Városi áruszállítás Egy nagyvárosban központi fekvés áruházból nagyobb háztartási gépek (ht(szekrény, mosogatógép stb.) házhozszállítását vállalja. A város területe 314 km. Az Ön kisteherbírású tehergépkocsijának költsége 50 Ft/km. Egyetlen (átalány) díjat határoz meg, amely az egész városra érvényes. Nem akar túl magas díjat megállapítani, mert er(s a konkurencia, s emiatt a szállításra magára nem is számít nyereséget. 3. Mekkora lesz a fuvardíj, ha egyszerre csak 1-1 gépet tud a jármvön szállítani? 4. Úgy kalkulál, hogy egy járaton 5 gép (vev(nként 1-1) továbbítható, vagyis körjáratokat tud indítani. Naponta 10 ilyen körjárattal számol. 1/ Feltételezzük a legegyszerbb esetet, vagyis a várost kör alakúra vesszük fel. A város területének sugara: R 314, innen 314 314 R 10 km. 3,14 Ekkor az átlagos szállítási távolság egy tetsz(leges ponttól a következ( lesz: R 3 10 3 6,6 km. Mivel egyszerre egy gépet tudunk csak szállítani, ezért a szükséges futásigény 6,6 km, azaz 13, km lesz. Eszerint a fuvardíj: 13, 50 660 Ft/háztartási gép. / Ha 5 gépet tudunk a jármvön egy id(ben továbbítani, akkor terít( járatokkal oldható meg a feladat. A város területe megegyezik egy olyan négyzet területével, amelynek oldalhosszúsága: a 314 17,7 km. Ezzel a várható járathossz: N 50 j 0,75 a 1 0,75 17,7 1 + +,66 10 J km, mert összesen 10 járatot indítunk, s egy járat átlagosan 5-5 vevt érint. Egy járaton ezért a következ összegnek kell bejönnie:,7 50 1135 Ft. A kiajánlható fuvardíj tehát, ami az egész város területére vonatkozik: 1135/5 7 Ft/háztartási gép.
JÁRM6-TELJEÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁA A-ból B-be szállítunk árut, 00 tonnát. B-b(l A-ba nincs olyan áru, amit továbbítani lehetne. Van azonban áruszállítási igény C-b(l D-be, mégpedig 10 tonna. A szállítást 0 tonna teherbírású jármvek végzik. Az A-B viszonylatban szállítandó áru esetében a jármvek teherbírása 100%-ig kihasználható, a C-D viszonylatban ugyanakkor mivel az itt továbbítandó áru terjedelmes -, csak 50%-ban használható ki. Az egyes pontok távolságait az alábbi táblázat tartalmazza. A gépkocsik telephelye A -ban van. Kérdés: - érdemes-e kapcsolt járatokat szervezni? - mennyi lesz a futás- és a teherbírás-kihasználási tényez(, ha a feladatokat járatkapcsolással oldja meg? - Minimálisan hány járatfordulóra lesz szüksége? A B C D A 100 110 50 B 100 90 80 C 110 90 70 D 50 80 70 A/ Ha van útmegtakarítás, akkor a kapcsolást célszer végrehajtani. AB, CD d BA + d AC d BC 100 + 110 90 10, vagyis jelents útmegtakarítás lesz. B/ Járatkapcsolásra 10 alkalommal kerül sor.. Az összes futás egy járatban: F d AB + d BC + d CD + d DA 100 + 90 + 70 50 + 310 km A rakott futás egy járatban: Fr d AB + d CD 100 70 + 170 km Az árutonnakm munka egy járatban: A q AB d AB + qcd d CD 0 100 + 10 70 700 tkm A raksúlytonnakm kapcitás R G F 0 310 600 tkm Két járat esetében csak C-D viszonylatban szállítunk árut, a jármvön 5-5 tonna van. Az összes futás egy járatban: F d Ac + d CD + d DA 110 + 70 50 + 30 km A rakott futás egy járatban: F r d CD 70 km Az árutonnakm munka egy járatban: A q d CD CD 10 70 700 tkm A raksúlytonnakm kapcitás R G F 0 30 4600 tkm Összesen: - F (futás) 10 310 + 30 3560 km - F r (rakott futás) 10 170 + 70 1840 km - Á (árutonnakm) 10 700 + 700 8400 tkm - R (raksúlytonnakm) 10 600 + 4600 7100 tkm. Ezekkel: - a futáskihasználási tényez: F 1840 r f 0, 5 F 3560 - a teherbíráskihasználás: k A 1 8400 1 r 0, 77 f R f 7100 0,5
KONTÉNER OPTIMÁLI KIHAZNÁLÁA Két árufélét kell elszállítania nagyobb távolságra. Az áruk összerakhatók. A továbbításhoz IO szabvány szerinti 0 láb hosszú zárt konténert használ. Az áruk igen kicsi dobozokban vannak csomagolva, vagyis azokból gyakorlatilag kis szinte tetsz(legesen kis egységek is képezhet(k. A áru: fajtérfogata 1 m 3 /tonna, ebb(l elszállítandó 100 tonna, B áru: fajtérfogata 3 m 3 /tonna, továbbítandó 5 tonna. Hány konténerre lesz szüksége, ha az árukat összerakja és hányra, ha nem? Mit tartalmaznak az egyes konténerek? (A konténer belmérete legyen 6 m és raktömege 18 tonna.) A konténer elméleti fajtérfogata : 4/18 1,33 m 3 /tonna Eszerint az A áru raksúlyos, vagyis abból egy konténerben elhelyezhet 18 tonna. zükséges konténerszám: 100/18 5,55 teljes és egy félig rakott. B áru terjedelmes, egy konténerben elhelyezhet 4/3 8 tonna. Összesen kell tehát 5/8 3,1, vagyis 4 konténer. Összesen tehát kell 6 +4 10 konténer. Áruvegyítés esetén: 18 q1 + q 4 1 q1 + 3 q, innen q1 15 és q 3 Az A áruhoz kell: 100/15 6 konténer, kimarad 10 tonna, ennek térfogatszükséglete 10 m 3. Ennyi konténerrel elviszünk 6 3 18 tonnát, kimarad 7 tonna, vagyis 1 m 3. A fennmaradó 3 m 3 nem elég a 10 tonna A áruhoz, ezért még egy konténerre szükség lesz. Összesen kell tehát: 6 + 8 konténer.
Áruterít járat költségének becslése Megbízást kap arra, hogy egy nagyvárosban központi fekvés raktárból üzleteket, vállalatokat lásson el áruval a városban és vonzáskörzetében. El(zetes felmérések szerint naponta átlagosan 144 megrendel(t kell kiszolgálni. A város és vonzáskörzetének területe 1600 km. Egy-egy megrendelés átlagos tömege 1-1 tonna. A terítést 1 tonna teherbírású jármvekkel látja majd el. A felvehet menetsebesség 0 km/óra, a fajlagos állásid pedig 0,1 óra/tonna. A járm futásarányos költségmutatója 100 Ft/km, idvel arányos költségmutatója pedig 600 Ft/óra. zámítsa ki, hogy mennyibe fog kerülni egy nap szállítási feladatainak ellátása! Egy járat várható hossza: 1 144 j 0,75 40 1 + 60 1 144 km, mert a város területének oldalhossza 40 km. Mivel összesen 1 járatot kell indítani, ezért a napi km teljesítmény: 1 60 70 km. Egy járat munkaideje: menetid + rakodási id 60/0 + 1 0,1 4,44 óra, összesen 53,8 óra. A szállítás napi költsége tehát: futásköltség + idvel arányos költség 70 100 + 53,8 600 7000 + 31968 103968 Ft.
Járattervezés 1. Ismert a következ( távolságmátrix és szállítási igény. Minden rendelkezésre álló gépkocsik teherbírása 4,5 tonna. Hogyan alakítja ki a járatokat: a/ az útmegtakarítási eljárással b/ a pásztázó módszerrel? A távolságmátrix és az igények Raktár Vev( 1 Vev( Vev( 3 Vev( 4 Vev( 5 Vev( 6 Igény (t) Raktár *** 3 6 8 9 7 *** Vev( 1 4 *** 3 6 8 5 4 1,7 Vev( 5 3 *** 5 3 3 0,8 Vev( 3 8 5 3 *** 3 5 7 3,6 Vev( 4 10 8 6 3 *** 5 8 1,1 Vev( 5 7 6 8 5 4 *** 6 0,3 Vev( 6 1 1 4 6 8 7 ***,0 A/ Pásztázó módszerrel.járat 1.Járat * (3, 3,6) * (4, 1,1) *(1, 1,7) *(6,,0) *(Raktár) *(, 0,8) *(5, 0,3) 3.Járat A pontok mellett feltüntetjük a rendelési tömegeket. Meghúzzuk a járatokat elválasztó egyeneseket a raktárból kiindulva, az óramutató járásával megegyez irányban. 1. Járat: R 6 1 R Összesen: 4,5 tonna, 11 km. Járat: R 3 R Összesen 3,6 tonna, 16 km 3. Járat: R 5 4 R Összesen 1,4 tonna, 1 km Az összes jármfutás: 48 km
Ha a programozást az ellenkez irányban kezdjük, más eredményt kapunk..járat 3.Járat * (3, 3,6) * (4, 1,1) *(1, 1,7) *(6,,0) *(Raktár) *(, 0,8) *(5, 0,3) 1.Járat 1. Járat: R 5 4 R Összesen: 1,4 tonna, 1 km. Járat: R - 3 R Összesen 4,4 tonna, 16 km 3. Járat: R 6 1 R Összesen 3,7 tonna, 7 km Az összes jármfutás: 44 km B/ Megoldás a avings módszerrel V1 7 6 5 6 1,7 5 V 11 9 9 4 0,8 6 11 V3 14 10 3 3,6 5 10 15 V4 1 4 1,1 4 5 10 1 V5 3 0,3 3 3 3 1 V6,0 A legnagyobb megtakarítás a V4-V3 viszonylatban van. Ez a kapcsolat azonban nem lehetséges, ezért a 15-öt és a 14-et töröljük. 1. Járat: R -- V1 -- V -- V4 -- V5 R, összesen 3,9 tonna, 3 km. Járat: R V3 R összesen 3,6 tonna, 16 km 3. Járat: R V6 R összesen,0 tonna, 3 km Összes jármfutás: 4 km.járat * (3, 3,6) * (4, 1,1) 3.Járat *(1, 1,7) *(6,,0) *(Raktár) *(, 0,8) 1.Járat *(5, 0,3)
JÁRATZERKEZTÉ Ismert a következ( távolságmátrix és szállítási igény. Minden rendelkezésre álló gépkocsik teherbírása 5 tonna. Hogyan alakítja ki a járatokat az útmegtakarítási eljárással? A távolságmátrix és az igények Raktár Vev( 1 Vev( Vev( 3 Vev( 4 Vev( 5 Vev( 6 Vev( 7 Igény (t) Raktár *** 3 6 8 9 7 11 *** Vev( 1 4 *** 3 6 8 5 4 11 1,1 Vev( 5 3 *** 5 3 3 8 0,8 Vev( 3 8 5 3 *** 3 5 7 6 3, Vev( 4 10 8 6 3 *** 5 8 4 1,5 Vev( 5 7 6 8 5 4 *** 6 5 0,6 Vev( 6 1 1 4 6 8 7 *** 1,0 Vev( 7 11 11 8 6 4 5 1 ***, Megoldás 1 3 4 5 6 7 Igény 1 7 6 5 6 4 1,1 5 11 9 9 4 8 0,8 3 6 11 14 10 3 13 3, 4 5 10 15 1 4 17 1,5 5 4 5 10 1 3 13 0,6 6 3 3 3 1 0,0 7 3 9 13 16 13 1, 1. Járat: R - V4-V7-V5 R,+1,5+0,6 4,3 9+5+5+7 6 km. Járat: R - V-V3 - R 0,8+3, 4,0 6++8 16 km 3. Járat: R V6-V1 R,0+1,1 3,3 +1+4 7 km A vev>k elhelyezkedése a területen: * (3) * (4) *(1) *(6) *() * (7) *(5) *(Raktár)
Fuvardíj-kalkuláció városi áruterítésre 1. Egy nagyvárosban 0 lábas konténerek vasútállomásra való fel- és elfuvarozására vállalkozik. A/ Mekkora fuvardíjat ajánlana ki, ha a szállítást végz( járm km költsége 150 Ft, erre 0% nyereséget számít. (Az egész város területére egyetlen díjjal egységdíjjal dolgozik.) A város területe 314 km. B/ Mekkorák lennének az övezeti díjak, ha két övezetet alakítana ki, az els a 0-5 km-es bels területre, a második pedig a külterületekre vonatkozna? C/ Mekkora lenne a díj, ha kereskedelmi kiskonténerekrl lenne szó, amelyekbl 10 darab férne el a járm rakfelületén és egy-egy vev átlagosan - konténert rendelne és naponta átlagosan 00 konténert kellene kiszállítani? (Ezt csak egy övezetre kell elkészíteni!) A/ Feltételezzük a legegyszerbb esetet, vagyis, amikor a vasútállomás a város területének közepe táján helyezkedik el. A várost kör alakúra vesszük fel. A város területének sugara: R 314, innen 314 314 R 10 km. 3,14 Ekkor az átlagos szállítási távolság egy tetsz(leges ponttól a következ( lesz: R 3 10 3 6,6 km. Mivel nagy valószínséggel egyszerre csak egy 0 lábas konténert lehet szállítani, ezért a szükséges futásigény 6,6 km, azaz 13, km lesz. Eszerint a fuvardíj: 13, 150.1, 376 Ft/konténer.
B/ Ha két övezetet alkalmazunk, akkor ez a következ(képpen alakul: R r Az els övezetben: 1 5 3,3 3 km, vagyis a fuvardíj: 3,3 150 1, 1188 Ft/konténer A második övezetben: r R 5 10 R + r 10 + 5 7,778 7,8 3 r + R 3 5 + 10 km, ezzel a fuvardíj: 7,8 150 1, 808 Ft/konténer. C/ Ha kereskedelmi (kis-) konténert szállítunk, akkor terít járatokkal oldható meg a feladat. A város területe megegyezik egy olyan négyzet területével, amelynek oldalhosszúsága: a 314 17,7 km. Ezzel a várható járathossz: G N 10 100 j 0,75 a 1 0,75 17,7 1 + + 19,9 100 km, mert g N összesen 00 konténert kell kivinni, de átlagosan kettt egy ügyfélhez, vagyis a naponta meglátogatandó pontok száma 00/, azaz 100 lesz. Egy járaton ezért a következ összegnek kell bejönnie: 19,9 150 1, 358 Ft. A kiajánlható fuvardíj tehát, ami az egész város területére vonatkozik: 358/10 358, Ft/konténer lehet.
VÁROI ÁRUTERÍTÉ Egy nagyvárosban központi fekvés áruházból nagyobb háztartási gépek (ht(szekrény, mosogatógép stb.) házhozszállítását vállalja. A város területe 68 km. Az Ön kisteherbírású tehergépkocsijának költsége 60 Ft/km. Két (átalány) díjat határoz meg, az els( a bels( 8 km átmér(j (belvárosi) területre, a második a külterületekre vonatkozna. Nem akar túl magas díjat megállapítani, mert er(s a konkurencia, s emiatt a szállításra magára nem is számít nyereséget. 5. Mekkora lesz a fuvardíj, ha egyszerre csak 1-1 gépet tud a jármvön szállítani? 6. Úgy kalkulál, hogy egy járaton 4 gép (vev(nként 1-1) továbbítható, vagyis körjáratokat tud indítani. Naponta el(reláthatólag 36 gépet kell kivinnie. A várost kör alakúra vesszük fel. A város területének sugara: R R 68, innen 68 68 3,14 14,1 km. A/ Az tlagos szállítási táv az els( övezetben: R 4,7 km. 3 3 Mivel egyszerre csak egy gép szállítható, ezért a szükséges futásigény,7 km, azaz 5,4 km lesz. Eszerint a fuvardíj: 5,4 60 30 Ft/gép. B/ A második övezetben: r R 4 14,1 R + r 14,1 + 4 3 r + R 3 4 + 14,1 10 km, ezzel a fuvardíj: 10 60 100 Ft/gép. C/ Terít járatokkal: A város területe megegyezik egy olyan négyzet területével, amelynek oldalhosszúsága: a 68 5,06 km. Ezzel a várható járathossz: G N 4 36 j 0,75 a 1 0,75 5,1 1 + + 31,4 1 36 km. g N Egy járaton ezért a következ összegnek kell bejönnie: 31,4 60 188,5 Ft. A kiajánlható fuvardíj tehát, ami az egész város területére vonatkozik: 188,5/4 470,6 Ft/gép.
Teszt Jelölje be az igaz állításokat! A PARAGON járattervez( rendszer (Fastnet opció nélkül) - egyike az Európában leginkább használt járatterez( szoftvereknek X - lehet(vé teszi több országra kiterjed( szállítások megtervezését is X - csak terít( járatok szervezésére alkalmas - segítségével a disztribúciós csatornahálózat optimalizálható - vagy csak a járm raksúlyát, vagy csak a térfogatát tudja figyelni - térképe 8 útkategóriát különböztet meg - a vev(k árufogadási id(ablakait akár naponta négy részre is bonthatja - körülbelül ugyanazon feladatok megoldására alkalmazható, mint pl. az AUTOROUTE program - lehet(vé teszi, hogy a jármveken együtt nem szállítható árukat megkülönböztessük X - segítségével különböz( alakú és méret árufajták esetén összeállítható a jármvek optimális jármtérfogat-kihasználást biztosító berakodási tervváltozata FATNET-TEZT A Fastnet program - segítségével járatokat lehet tervezni - segítségével a stratégiai disztribúciós tervvariánsok készíthet(k X - vagy csak a szállított tömeget, vagy csak a térfogatot tudja kezelni X - a vev(k árufogadási id(ablakait akár naponta négy részre is bontja - lehet(séget ad arra, hogy az egyes raktárakban különböz( áruféléket tároljunk - térképe 6 útkategóriát különböztet meg - a csatornahálózat optimalizálásakor csak azokon a helyeken kísérli meg raktárak telepítését, amelyeket el(z(leg az adatok között megadtunk X - lehet(vé teszi több országra kiterjed( elosztási háló tervezését is X - segítségével megállapíthatjuk, hogy milyen teherbírású jármvekkel célszer dolgozni - figyelembe veszi a raktárakban lév( áruk értékével és a tárolási id(vel arányos készletköltségeket TEZT Jelölje be az igaz állításokat! A PARAGON járattervez( rendszer - úttérképe tartalmazza a közlekedési el(írásokat is (pl. egyirányú haladás) - úttérképe Magyarországra kb. 100 m-es pontosságú X - többdepós tervezési modulja a depók közötti szállításokat is automatikusan megoldja - lehet(vé teszi, hogy az ügyfeleket a térképen bárhol elhelyezzük X - 0 jármcsoportot különböztet meg - periódusos tervezése akkor javasolható, ha az igényeket több napra el(re ismerjük és ezek az adott id(szakban bármikor kielégíthet(k X - a vev(k árufogadási id(ablakait akár naponta három részre is bonthatja X - többperiódusú tervez( moduljával az elosztási logisztika egyes taktikai jelleg kérdéseire kereshetünk választ (pl. szállítások gyakoriságának hatása a költségekre) X - lehet(vé teszi többdepós üzemmódban, hogy a depókban minden egyes
árufélére külön kapacitáskorlátot adjunk meg - segítségével különböz( alakú és méret árufajták esetén összeállítható a jármvek optimális jármtérfogat-kihasználását biztosító berakodási tervváltozat TEZT Jelölje be a hamis állításokat! - A Fastnet program segítségével járatokat lehet tervezni X - A Fastnet programmal vagy csak tömeget, vagy csak térfogatot lehet kezelni - A Fastnet tervez( program figyelemmel kíséri a készletek értékkel arányos költségeit is X - A Fastnet a csatornahálózat optimalizálásakor csak azokon a helyeken kísérli meg raktárak telepítését, amelyeket el(z(leg az adatok között megadtunk - A Paragon járattervez( helységnévtára kb. 1000 magyar helységet tartalmaz X - A Paragon többdepós tervezési modulját akkor javasolt használni, ha az egyes depók által ellátandó területek határai flexibilisek - A Paragon rendszer lehet(vé teszi, hogy az ügyfeleket a térképen bárhol elhelyezzük - A Paragon rendszer a törzsadatok között 10 jármcsoportot különböztet meg X - A Paragon interaktív programjában felülírhatja az ügyfelek id(ablakát - A Paragon lehet(vé teszi többdepós üzemmódban, hogy a depókban minden egyes árufélére külön kapacitáskorlátot adjunk meg X Néhány tipikus elméleti kérdés Az alábbiakban a szállítási problémát kell a matematika szimbólumaival definiálnia. Egészítse ki az egyenleteket! 1. Az egyes feladóhelyekr(l csak annyit lehet elszállítani, amennyi ott rendelkezésre áll:. Az egyes rendeltetési helyekre csak annyit lehet elszállítani, amennyi ott igényelnek: m x ij i1 b j 3. A programozott mennyiségek nem lehetnek negatív számok: i 1,,..., m; j 1,,..., n 4. A célfüggvény: Q m n i 1 j 1 c ij x ij min
A képletekben a szimbólumok jelentése: a b x c i j ij ij m n A szállítás-szervezésben számos matematikai, operációkutatási módszert alkalmazhatunk. oroljon fel ezek közül legalább négyet! nemlineáris programozás.... A szállítási probléma többféleképpen is megoldható. Néhány ismertebb megoldási módszer: Progresszív eljárás (Írja a megoldás mellé, hogy Ön szerint melyek a közelít( módszerek, s melyek adnak optimális eredményt!) A körutazási probléma többféleképpen is megoldható. Néhány ismertebb megoldási módszer: Dacey eljárás (Írja a megoldás mellé, hogy Ön szerint melyek a közelít( módszerek, s melyek adnak optimális eredményt!) Az integrált járatszerkesztési rendszereket a vállalatok több célra alkalmazzák. oroljon fel a fontosabb alkalmazási lehet(ségek közül legalább további négyet! Egységrakományos áruelosztási rendszerek támogatása Az integrált járatszerkesztési rendszerekkel a következ( stratégiai problémák oldhatók meg: A jármirányítási munka hatékonyságának vizsgálata
Az integrált járatszerkesztési rendszerekkel a következ( operatív, illetve taktikai feladatok oldhatók meg: Állandó (fix) járatok kialakítása Az integrált járatszerkesztési rendszerek számos el(nye van. oroljon fel legalább további hármat! Csökken a jármvek szükséges futásteljesítménye Egészítse ki a következ( ábrákat! Egyszer járat Egyszer járat Egyszer ingajárat Gyjt(-járat T T T F L F T Telephely, F Felrakóhely, L Lerakóhely Kérem, egészítse ki az alábbi ábrát, hogy az egy lehetséges járattervez( rendszer egyszersített logikai vázlatát mutassa!
Vev(- törzs adatok Vev(- igények KÉZLET Becsülje meg, hogy ha eredetileg az átlagos készáru készlet 1000 rakodólap volt. Ebben az a 00 rakodólapnyi áru, mint biztonsági készlet is benne van, amelyet két szórás () értékre vettek fel. A pótlás a rendelést követ>. napon érkezik. A/ Mekkora lesz Ön szerint a cég átlagos árukészlete, ha az eredeti egy depó helyett 4 depót hoz létre? B/ Mekkora a készletek napi átlagos fogyása? C/ Mekkora az igények szórása? MEGOLDÁ L 1 Q 800 Q B 00 A/ Q új 800 00 4 + 100 B/ 800/400 C/ Q B k
00 INNEN 71