A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) AZ ÉKÖVÍZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN GYÓGYVÍZZÉ VAGY ÁSVÁNYVÍZZÉ MINŐSÍTETT HÉVIZEK HIDROGEOLÓGIAI VÉDELMÉNEK PROBLÉMÁI Koleszár Judit Felszín alatti vízgyűjtő-gazdálkodási csoportvezető Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - 3501 Miskolc Pf.: 3 E-mail: koleszar.judit@ekovizig.hu Összefoglaló: A hévízkészlet megfelelő szintű hasznosítása nemzeti érdek. Ugyanakkor a hazai hévízkészletek nem tekinthetők kimeríthetetlennek, ezért elengedhetetlen a mennyiségi és minőségi védelmük, a hévíztároló rendszerek komplex vizsgálata, a hidrogeológiai védőidomok lehatárolása, a hévízkivételek ellenőrzése, az új hévízkivételek engedélyezésének mérlegelése. A dolgozat e feladatokkal foglalkozik néhány példa ismertetésével. Summary: Utilization of thermal water is a national interest. On the other hand, the Hungarian water supply is not unexhaustible, so their quantitative and qualitative protection is essential, along with a complex examination of thermal water reservoirs, the determination of protective areas, controlling of diversions and consideration of giving water licences for new thermal water intake. This composition deals with these tasks by demonstrating a number of examples. 1. BEVEZETÉS Az elmúlt 5-10 évben az ÉKÖ VÍZIG működési területén megfigyelhető a hévízkutak létesítésének megnövekedett igénye, illetve a már meglévő hévízkutakból való vízkivétel növelésének szándéka. Ebből következően a hévízkészlet védelme napjainkban egyre inkább fontos és a hévízbázisok tekintetében át kell gondolni a jelenlegi szabályozást, adatigényt, védőidom lehatárolási módszert is. 2. AZ ÉKÖVÍZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN LÉVŐ HÉVÍZ KUTAK SZÁMA, JELLEMZŐI Az ÉKÖVÍZIG működési területe mintegy 10.290 km 2, amely kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén megye egészére, Heves megye nagy részére (egészen Hatvanig), valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 4 településre. 95
Koleszár Judit Az Igazgatóság nyilvántartásában jelenleg 64 db hévizet feltáró felszín alatti vízkivételi objektum szerepel, amelyek közül 11 db minősített gyógyvizet, valamint 6 db minősített ásványvizet ad. A hévízkivétel kb. 6,5 millió m 3 /év. Az Európai Unió 2000/60/EK. számú Víz Keretirányelvének előírását teljesítve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával Magyarországon is lehatárolásra kerültek a felszín alatti víztestek, amelyek közül a dolgozat témája szempontjából a termál karszt és a porózus termál víztestek fontosak. A víztestek esetében a hideg és a termál víztestek elkülönítésénél a 30 C-os izoterma felületet vették figyelembe. A hegységek tektonikai szerkezetéből adódóan a hideg és a termál karszt víztestek egymás mellett helyezkednek el, valamint a termál karszt víztestek a medencebeli porózus víztestek alá nyúlhatnak. A termál víztestek horizontális kiterjedésének lehatárolása a főbb hidrodinamikai egységek szerint történt. (KvVM 2005.) A hévízkivételi objektumok elhelyezkedését e víztesteken az 1. és 2. ábra mutatja be. 1. ábra: Hévízkivételi objektumok a termál karszt víztesteken A víztest határok azonban még nem tekinthetők véglegesnek, pontosításuk folyamatban van a földtani és vízföldtani szelvényezés és a víztest jellemzés alap- 96
Az ÉKÖVIZIG működési területén gyógyvízzé vagy ásványvízzé minősített hévizek... ján. Ennek szükségességét az alábbi két ábra is igazolja, hiszen az ÉKÖVIZIG működési területén több olyan hévízkút is van, amely jelenleg nem tartozik egyetlen termál víztesthez sem. A víztest határok kiigazítása a közeljövő feladata. nxiaoo Txax MOM» mox fwooo aooow tomm «oooo tuxm «woo J i i l l i i i i i 2. ábra: Hévízkivételi objektumok a porózus termál víztesteken A hévízkutak legnagyobb arányban 1961-1970. között létesültek (3. ábra). A mai hévízkutak eredeti célja sokszor nem a hévíz feltárása, hanem szénhidrogénkutatás volt. A szénhidrogén-kutatás szempontjából meddőnek bizonyult, de hévizet feltáró furatokat több esetben víztermelő kúttá képezték ki. Például ebből az időszakból származik az egerszalóki De-42 jelű hévízkút, amely a demjéni olajmező egyik szerkezetkutató fúrásaként mélyült 1961-ben. Ebben az időszakban létesült kutak vízjogi engedélyezettsége általában évekig rendezetlen volt és a komplex hévíz-hasznosítás kifogásolni valót hagyott és hagy maga után még akár a mai napig is. 97
Koleszár Judit 13% 12% 25% 0 30% 20% ;P'"*" : -<.j^- :^"- (3-1960 IS 1961-1970 m 1971-1980 H 1981-1990 1991-3. ábra: A hévízkutak létesítésének időbeli alakulása Az Igazgatóság területén lévő legtöbb hévízkút a 400-500 m mélység alatt elhelyezkedő hévízadó réteget csapolja meg. A hévízkutaknak több mint a fele (53 %) 30-40 C közötti vizet ad (4. ábra). Ezen vízilétesítmények esetében a hévízbázis védelme, a víztermelés nagyságának körültekintő és megfelelő vizsgálatokon alapuló meghatározása azért is nagyon fontos, mert a túltermelés hatására az áramlási viszonyokban bekövetkező kedvezőtlen változás a vízhőmérséklet csökkenését vonhatja maga után. A 30 C közeli hőmérsékletű vizet adó kutak esetében pedig néhány fokos tartós lehűlés is azzal a következménnyel járhat, hogy a víz már nem fog hévíznek minősülni. 17 /«B 30-40 C 28% 53% B 41-50 C 51-60 "C S61 C< 4. ábra: A hévízkutak arányának alakulása a hőmérséklet függvényében Ezzel a veszéllyel kell számolni például a Miskolci Egyetem hévízkútjánál, vagy a Miskolc-Tapolcái Barlangfürdő Termál-forrásánál. Miközben a hévízigény Mi- 98
Az EKOVIZIG működési területén gyógyvízzé vagy ásványvízzé minősített hévizek... skolcon egyre nő és a MIVÍZ Kft. hévíztermelése növekvő tendenciájú, a vízhőmérséklet csökken. Például 2005. évben a Termálfürdő rekonstrukciója miatt végzett víztelenítés és a nyári fokozott vízkivétel következtében kialakult legalacsonyabb (29,45 C) és a természetes vízmozgás hatására kialakult legmagasabb (30,77 C) vízhőmérsékletek közötti különbség mintegy 1,3 C volt, ami a fürdő üzemeltetésénél már nem hagyható figyelmen kívül (Miskolci Egyetem, 2006.) Ennek oka, hogy Miskolc térségében az un. meleg és hideg karszt egymással szoros kapcsolatban van. A termálvizes rendszerben kialakuló depresszió hatására a keveredési folyamatban még tovább nő a hidegvizes áramlási rendszer szerepe. Egy új hévízkút üzemeltetése vagy a már meglévő kutakból történő hévízkivétel növelése esetén több fokos vízhőmérséklet-lehűlés következhet be. Ahogy az előzőekben már szó volt róla, az EKOVIZIG működési területén 64 db hévizet feltáró felszín alatti vízkivételi objektum létesült, amelyek közül 11 db minősített gyógyvizet (1. táblázat), valamint 6 db minősített ásványvizet ad (2. táblázat). Település Kút neve Minősítés Védőidomot kijelölő határozat száma Andornaktálya AT-8 224/Gyf/1969. - Andornaktálya AT-10 224/Gyf/1969. - Bogács I. kút 461/Gyf/2002. H-6978-6/2003. Bogács II. sz. kút 215/Gyf/2001. H-6978-6/2003. Bükkszék Salvus-27 697/GYf/1976. H-2471-36/1998. Bükkszék Salvus-27/b. 95/Gyf/1997. H-2471-36/1998. Eger (Török fürdő) Tükör forrás 48/Gyf/1969. - Egerszalók De 42/A 45/Gyf/1992. H-559-96/2004. Mezőkövesd I. sz. kút 411/Gyf/1968 20912/1974. Mezőkövesd l/a. sz. kút 317/Gy f/2000. 20912/1974. Mezőkövesd II. sz. kút 537/Gyf/2001. 20912/1974. 1. táblázat: Gyógyvízzé minősített hévizek 99
Koleszár Judit Település Kút neve Minősítés Védőidomot kijelölő határozat száma Bogács II. kút 89/Gy f/2001. H-6978-6/2003. Miskolc Termál-forrás 117-3/Gyf/2004. - Sárospatak Végardó III. kút 278/Gyf/1975. H-675-41/1999. Tiszaújváros T-I jelű termálkút 25/Gyf/1998. H-5780-16/2004. Tiszaújváros T-2 jelű termálkút 242/Gyf/2001. H-5780-16/2004. Tiszaújváros T-4 jelű termálkút 447/Gyf/2001. H-5780-16/2004. 2. táblázat: Ásványvízzé minősített hévizek A hévízkészlet túltermelésének - a vízhőmérséklet, nyomásviszonyok stb. megváltozása mellett - egyik káros következménye lehet a vízminőség kedvezőtlen megváltozása, az oldott anion-kation tartalom csökkenése is, ezért a minősített hévizek védelmére hangsúlyt kell helyezni. Az OGYFI minősítő határozatainak fele a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet hatályba lépését követő időszakból származik. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 1.. (1) bekezdése értelmében rendelet hatálya az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízbázisokra is kiterjed. Erre hivatkozva - a vízbázisok védelmét szem előtt tartva - az OGYFI a Kormányrendelet hatályba lépését követően kiadott határozataiban az ásványvíz- és gyógyvízkutakra előírta a hidrogeológiai védőidom meghatározását. 3. A GYÓGY- ÉS ÁSVÁNYVÍZZÉ MINŐSÍTETT HÉVÍZ BÁZISOK VÉDELME A hévízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében fontos feladat a hévíztároló rendszerek vizsgálata, az utánpótlódási folyamatok és hidraulikus kapcsolatok megismerése, a hévízbázisok hidrogeológiai védőidomának lehatárolása és határozatban való kijelölése, előírások, ill. korlátozások érvényesítése. A következőkben a dolgozat néhány konkrét példát ismertet a hévízbázisok hidrogeológiai védőidomának lehatárolására és az előírásokra vonatkozóan. Bogács K-6 és B-1 jelű hévízkutak hidrogeológiai védőidoma Az Igazgatóság működési területét tekintve a hévízkutak 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet szerinti hidrogeológiai védőidom lehatárolásában és kijelölésében elsőként a Bogács K-6 és B-1 jelű karsztos hévízkutak nyitották a sort, 100
Az ÉKÖVIZIG működési területén gyógyvízzé vagy ásványvízzé minősített hévizek... ugyanis az OGYFI a gyógyvízzé minősítő határozataiban 2002. december 31-i határidővel előírta a hidrogeológiai védőidom meghatározását. Akkor még az Igazgatóság első fokú vízügyi hatóság volt. A hévízkutak hidrogeológiai védőidomával kapcsolatban felmerült legfontosabb kérdések az alábbiak voltak: Az első és legfontosabb kérdésnek az bizonyult, hogy a minőségi védelemre orientáló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a nagymélységü hévízkutak esetében - ahol már a modellezés kezdetén előre jelezhető, hogy az áramvonalak nem érnek ki a felszínre - a gyakorlatban hogyan alkalmazható? Elegendő-e a rendeletben előírt elérési időkhöz tartozó utánpótlódási térrészt lehatárolni, hiszen ez esetben az 5 és 50 éves elérési időnek igazán nincs jelentősége? Ugyancsak vitát váltott ki, hogy mi minősül káros egymásrahatásnak? Az előírások szempontjából is fontos kérdés volt, hogy a lehatárolt utánpótlódási térrészen belül új hévízkút létesíthető-e és ha igen, milyen feltételekkel? A Bogácsi Thermálfurdő Kft. megbízásából a Bogács K-6 és B-1 jelű hévízkutak 50 éves elérési időre lehatárolt utánpótlódási térrész felszíni vetületét a GEOSER- VICE Kft. határolta le. (GEOSERVICE Kft. 2002.) A tervezői javaslatot elfogadva az egykori ÉVÍZIG többek között az alábbiakat írta elő: a védett mélységközben szürőzött új hévízkutak üzemeltetésének feltétele, hogy a tartós próbaüzem ideje alatt (min. 1 év), ill. a későbbiekben a Bogács B-1 és K-6 jelű hévízkutak együttes hozama 10 %-nál nagyobb mértékben ne csökkenjen; az áramlási viszonyok ellenőrzése érdekében a meglévő hévízkutak utánpótlódási területén belül egyidejűleg max. 1 db új kutatófúrás mélyülhet vagy 1 db új kút kialakítása és próbaüzeme végezhető; új kút létesítésekor, ill. próbaüzemekor a meglévő hévízkutakat külön terv szerint figyelni kell és az erre vonatkozó tervdokumentációt a vízjogi létesítési engedélyezési tervhez mellékelni kell. Tiszaújvárosi Termálfürdő Kft, hévízkút]ainak hidrogeológiai védőidoma Előírások tekintetében a bogácsi hévízkutakhoz hasonló, mégis más a Tiszaújvárosi Termálfürdő Kft. hévízkútjainak esete. A termálvízadó itt felső pannon homok. Mivel a kutak 8 réteget csapolnak meg, ezért az 50 éves elérési idejű utánpótlódási térrész rétegenként és mélységközönként más-más. 101
Koleszár Judit A kutak hidrogeológiai védőidomának lehatárolását a Tiszaújvárosi Termálfürdő Kft. megbízásából a GEOSERVICE Kft. végezte el. A modellezés eredménye az 5. ábrán látható. (GEOSERVICE Kft. 2003.) 5. ábra: A Tiszaújvárosi Termálfürdő Kft. hévízkút]ainak hg-i védőidoma (Készítette: Geoservice Kft., 2003.) Egerszalók De-42 és De-42/a hévízkutak hidrogeológiai védőidoma Az Egerszalók De-42 és De-42/a jelű hévízkutak hidrogeológiai védőidomának lehatárolását a kutakat üzemeltető Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető és Szolgáltató Kft. megbízásából a SMARAGD-GSH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. készítette el 2003. évben. A védőidom azóta felülvizsgálatra került, mivel azonban az EKOVIZIG már nem első fokú vízügyi hatóság, így a felülvizsgálat eredménye az Igazgatóság előtt már nem ismert. A modellhatárral körbezárt teljes terület nagysága: 1 166,4 km 2, mely joggal tekinthető regionális modellnek, hiszen jóformán a Ny-DNy-i Bükk teljes területe lehatárolásra került. 102
Az EKO VÍZIG működési területén gyógyvízzé vagy ásványvízzé minősített hévizek... Az Egerszalók De-42 és De-42/a jelű hévízkutak hidrogeológiai védőidomának lehatárolásánál már hőtranszport vizsgálat is volt. A bükk nyugati, délnyugati előterében mélyült számos fúrásban melegvíz készletet tártak fel, valamint a CH-kutató fúrásokban sok esetben történt talphőmérséklet-mérés, így felmerült a csatolt hőáram-szimuláció lehetősége. A SMARAGD-GSH Kft. számára további érv az volt hőtranszport alkalmazás mellett, hogy az áramlási képet nagyban befolyásolja a fennálló hőmérséklet - (sűrűség) - különbség. A végeredményként kapott hőmérséklet-eloszlás térképet a 6. ábra mutatja be. (SMARAGD-GSH Kft., 2003.) r*«j*j ***.*** _ ';'>';**_'.^yi-h. 6. ábra: A karsztvíztartó felszínének számított hőmérséklet-eloszlás térképe (Készítette: Smaragd-GSH Kft, 2003.) A 2003. évben készített dokumentáció alapján az egerszalóki hévízkutak védőidoma H-559-96/2004. sz. határozattal lett kijelölve, amelynek fontos előírása volt, hogy az 50 éves elérési idejű védőidomon belül új hévízkút nem létesíthető. Ez az előírás azóta vitákat és nézeteltéréseket váltott ki (pl.: új hévízkút létesítési engedély kérelme lett elutasítva erre hivatkozva), de a fellebbezések és engedély módosítások dacára ez a korlátozás 2009. december 31-ig jelenleg érvényben van. 103
Ko leszár Judit Sajnos a rendelkezésre álló példák száma véges. Bár az új hévízkutak létesítésének növekvő tendenciája töretlen, úgy tűnik a védőidom lehatárolások és aktualizálások - egy-két kivételtől eltekintve (pl.: Mezőkövesd) - megtorpantak. Amíg az üzemeltetők nem tapasztalják a hévízkészletük védelmének fontosságát (pl.: új üzemeltető új hévízkivételi szándékkal jelentkezik), addig nem fordítanak gondot a védőidomra. 4. A HÉVÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁS PROBLÉMÁI, FE LADATAI A felsorolt példák alátámasztják azt, hogy a hévízbázisok védelme mind mennyiségi, mind minőségi szempontból nagyon fontos. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a minőségi védelem mellett kiterjed a mennyiségi védelemre is. Ugyanakkor a nagymélységű gyógy- és ásványvízzé minősített hévízkutak jelentős hányada a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálya alá is tartozik, de ez a rendelet fenntartások nélkül alkalmazható rájuk. Ebből kiindulva célszerű lenne a hévízbázisok hidrogeológiai védőidom lehatárolására vonatkozó előírásokat és módszereket átgondolni, pontosítani. A vízhőmérséklet lehetséges változásainak vizsgálata, illetve az oldott anionokkationok alakulása a hévízkutak esetében nagyon fontos, sőt elengedhetetlen. A hőtranszport szimuláció a területek különböző megkutatottsága miatt sokszor nehézségekbe ütközik. Számos tervezői ellenérvek hangzottak már el e vizsgálat kapcsán, hiszen kellő mennyiségű és minőségű alapadat hiányában a modellezés eredménye félrevezető, ill. értékelhetetlen lehet. Ugyanakkor a hévízkészletek növekvő igénybevétele miatt keresni kell a megoldásokat az esetleges hőmérsékletváltozások előrejelzésére, adott esetben a szakmai tapasztalatok és a tényleges mérési eredmények alapján a modellezés eredményét felülbírálva, pontosítva. Az üzemelő hévízbázisok környezetében új hévízkutak létesítése vagy az engedélyezett hévízkivétel növelése csak körültekintő és alapos vizsgálatok eredményétől függően engedhető meg. Az új kutak kivitelezésénél a már meglévő hévízkutakat folyamatosan - előre elkészített terv és megállapodás szerint - ellenőrizni kell. A mérések értékelhetősége érdekében egyszerre csak egy új kút létesíthető vagy egy új kút próbaüzeme végezhető. A káros egymásrahatás mértékét mindig az adott hévízbázis sajátosságaira alapozva kell meghatározni. Új hévízkutakra csak akkor lenne adható hosszabb időszakra érvényes vízjogi üzemeltetési engedély, ha a tartós próbaüzem (min. 1 év) eredményei egyértelműen igazolják, hogy nincs káros egymásrahatás, ill. a 104
Az EKO VÍZIG működési területén gyógyvízzé vagy ásványvízzé minősített hévizek... hévízkészlet szempontjából kedvezőtlen változások nem tapasztalhatók (pl.: túltermelés). Bizonyos hévízrendszerek - a földtani felépítésből adódóan - egymással kapcsolatban vannak, így sokszor nem elegendő, ha az üzemeltetők külön-külön hajtják végre a vizsgálatokat. A hévízkészlet alakulásának nyomon követése, valamint a vízkészlettel való körültekintő gazdálkodás miatt fontos lenne, hogy az üzemeltetők egymással összehangoltan végezzék el a védőidom lehatárolásokat, méréseket, ellenőrzéseket. A hévízkészlet-gazdálkodás tekintetében a vízügyi ágazatban történt átszervezés több problémát, nyitott kérdést hozott. Jelenleg a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságoknak nincs beleszólása az új hévízkutak létesítésének engedélyezésébe és feltételeibe, az engedélyezett vízkivétel módosításába, a hidrogeológiai védőidomok kijelölésébe. A védőidom tervdokumentációk, műszeres felülvizsgálati jegyzőkönyvek stb. már nem állnak az Igazgatóságok rendelkezésre, ebből következően a Vízföldtani Adattár egyre jobban aktualitását veszti. Remélhetőleg a jövőben ki fog alakulni az egységes adatbázis és adathozzáférés, amely ezeket a nehézségeket részben kiküszöböli. Felhasznált irodalom: [1.] Jelentés a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest 2005 [2.] Vízkészletgazdálkodási Atlasz, OVF, Budapest 2004. [3.] A Bükkben keletkezett kitermelhető (meleg)karsztvíz-készlet folyamatos meghatározásának módszere (III.) XV/b., Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék, Miskolc 2006. [4.] A Bogácsi Thermálfürdő Kft. hévízkútjai védőidomának meghatározása, GEOSERVICE Kft., Miskolc 2002. [5.] Tiszaújvárosi Termálfürdő Kft. hévízkútjai hidrogeológiai védőidomának meghatározása, GEOSERVICE Kft., Miskolc 2003. [6.] Egerszalók De-42 és De-42/a hévízkutak védőidomának meghatározása, SMARAGD-GSH Kft., Budapest 2003. 105