1 A Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó Vízbeereesztő műtárgyának kiviteli tervezése szerző: Bunyevácz Viktor, KONSTRUKTŐR Mérnökiroda Kft. 1. ELŐZMÉNYEK, A TERV TÁRGYA A Szamos-Kraszna-közi tározó című vízjogi létesítési engedélyezési terv és a kivitelezési ajánlati terv 2007-ben került kiadásra. A tározó létesítésre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt 2007. szeptember 20-án adták ki. Az időközben érvényességét vesztett vízjogi létesítési engedélyt 2008. december 19-én megújították. A 2012-ben lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján a tározó kivitelezését a KE-VÍZ 21 Zrt. - KÖTVÉP'B Kft. - KÖZGÉP Zrt. cégek, mint közös kivitelezői fővállalkozók végezték. A teljes beruházás kiviteli terveinek generáltervezője a REVVO Kft. volt. A jelen beszámoló tárgyát képező Vízbeeresztő műtárgy kiviteli terveit a KONSTRUKTŐR Mérnökiroda Kft., mint altervező készítette. A kiviteli tervezés alapját az érvényes Vízjogi engedély és a kivitelezési Ajánlati terv képezte. A vízbeeresztő műtárgy kiviteli terveit 2012-ben készítettük el. A műtárgy műszaki átadására várhatóan 2014. első félévében kerül sor. 2. TERVEZÉS ELŐMUNKÁLATOK 2.1 Geodéziai felmérés A tervezett műtárgy és környezetének geodézia felmérése még korábban, az Engedélyezési terv illetve az Ajánlati terv készítéséhez elkészült, ezt a felmérési anyagot használtuk fel a kiviteli tervezéshez is. Pótfelmérésre nem volt szükség. A felmérések digitális állománya helyszínrajzilag EOV rendszerben, magassági értelemben Balti alapszinten került rögzítésre. 2.2. Talajmechanikai feltárás A tervezett műtárgy és a csatlakozó töltések helyén talajmechanikai feltárás készült még korábban, 2007-ben, az Engedélyezési terv illetve az Ajánlati terv készítéséhez. Ezt a korábbi talajmechanikai szakvéleményt felhasználtuk a kiviteli tervezés során, de ezen felül újabb feltárást és szakvéleményt készíttettünk a kiviteli tervezés keretében. A főműtárgy helyén 6 db 20 m mély nagyátmérőjű talajfeltáró fúrás készült, ahol lehetett zavartalan magmintavétellel és speciális laborvizsgálatokkal. Minden fúrás mellett CPTu statikus myomásszondázások is készültek. A mélyalapozás megtervezésénel főképpen ez utóbbi talajmechanikai szakvéleményre támaszkodtunk. A Vízbeeresztő műtárgy helyén feltárt rétegeloszlás az alábbiak szerint jellemezhető: 1. Kis-közepes plaszticitású talajok (iszap, sovány és közepes agyag) a felszínen 1,5-3,3m vastagságban. 2. Nagy plaszticitású talajok (kövér agyag) a felszíni réteg alatt 2,5-8,0 m vastagságban, kisközepes szervesanyagtartalommal. Hajlamos a térfogatvááltozásra is. Alapozásra nem javasolt. 3. Kis-közepes plaszticitású talajok (iszap, sovány és közepes agyag) az előző kövér agyag réteg alatt 2,5-6,5 m vastagságban, kis-közepes szervesanyagtartalommal. Helyenként vékonyabb iszapos homok vízvezető rétegek is előfordulnak ebben a rétegben.
2 4. Vízvezető rétegsor (iszapos homok vagy finom homok), a terepszint alatt változó, 7,0-16,0 m mélységtől kezdődően. A felső 3 plasztikus réteg a nagy összenyomódásuk és így a várható nagy süllyedések miatt nem volt alkalmas alapozásra, ezért a műtárgy az alsó homokos rétegre került alapozásra, amely megfelelően teherviselőnek bizonyult. A műtárgy ennek megfelelően mélyalapozással, vasbeton résfalas alapozással készült. A résfal feltámaszkodó talpszintjét a teherviselő réteg előfordulási mélységéhez igazodva a terepszint alatt 11,0-13,0 m mélyen vettük fel.. A talajvíz nem agresszív, a jellemző talajvízszint a terep alatt 3,0 m körüli mélységben van. 2.3. A műtárgy hidraulikai főméreteinek megállapítása A műtárgy főméreteinek megállapítására még korábban, az engedélyezési terv készítésének fázisában került sor. A Szamos és a Tisza folyókra vonatkozó 1D hidraulikai modellszámítással határozták meg a műtárgy helyét, küszöbszintjét, nyílásszélességét és vízátbocsájtó kapacitását. A számítás szerint a műtárgy szelvényben a Szamos tetőző árvízszintje 60-80 cm-rel csökkenthető az árvízi vízbeeresztés segítségével. Ezt a munkát a tározó főtervezője, a VZTERV Consult kft. készítette, ezért erről itt részletesen nem kívánunk szólni. A műtárgy kiviteli tervezéséhez ezen adatokat alapadatként használtuk fel. 2.4. Hidraulikai kismintavizsgálat A Vízbeeresztő műtárgyra vonatkozóan korábban, még az Engedélyezési terv illetve az Ajánlati terv készítéséhez hidraulika kismintavizsgálat is készült. A munkát a VTUK Kht. készítette. A fizikai kismintakísérletben a Vízbeeresztő műtárgy és környezetének 0 kicsinyítésben megépített torzítatlan modelljét használták. A kismintavizsgálat keretében került kidolgozásra többek között az energiatörő bordás (kaszkád rendszerű) utófenék kialakítása és a vízterelő szárnyfalak elrendezése is. Kimérésre kerültek a műtárgy Q-h görbéi, azaz a vízbeeresztési üzem alatt a vízátvezetés vízhozam-felvízszint összefüggései. A teljes nyitás melletti vízátvezetés Q-h görbéjét az alábbaiakban adjuk meg:
3
4 3. A TERVEZETT VÍZBEERESZTŐ MŰTÁRGY ÖSSZEFOGLALÓ SMERTETÉSE 3.1. A műtárgy helye A tervezett Vízbeeresztő műtárgy szelvénye: Szamos folyó bal oldali árvédelmi töltés 16+350 tkm szelvénye Árvízvédelmi szakasz: 07.14. sz. Csenger-Olcsvai árvízvédelmi szakasz Mentesített öblözet: 2.58. sz. Szamos-Kraszna közi öblözet Közigazgatási terület: Tunyogmatolcs község külterülete A kivitelezéssel érintett töltésszakasz: Szamos bal oldali töltés 15+900 16+600 tkm 3.2. A tervezett Szamos-Kraszna-közi árvízszint csökkentő tározó ismeretetése A Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó megépítésével lehetségessé válik, hogy a Szamoson levonuló szélsőségesen nagy árvíz esetén, a Vízbeeresztő műtárgyon keresztül a folyó vízhozamának egy jelentős része kiereszthető legyen a tározóba és ezzel a folyó tetőző árvízszintje csökkenthető legyen. A tározó a Szamos és a Kraszna folyók között elterülő, töltésekkel lehatárolt síkvidéki terület. A tározót határoló földgátak az alábbiak: - Meglévő Szamos bal oldali árvédelmi töltés egy bizonyos szakasza - Meglévő Kraszna jobb oldali árvédelmi töltés egy bizonyos szakasza - Tervezett Északi tározótöltés - Tervezett Déli tározótöltés A tározó területe: 51,1 km 2 A tározó térfogata: 126 millió m 3 A tározó maximális tározási vízszintje: 112,65 mbf A tározótöltés burkolatlan koronaszintje: 113,65 mbf A tározónyitás árvízszintcsökkentő hatása a Szamoson a Vízbeeresztő műtárgy szelvényében: 60-80 cm 3.3. A Vízbeeresztő műtárgy feladata - A Szamoson levonuló árvíz esetén, amennyiben nem szükséges a tározó feltöltése, az árvíz kizárása a tározóból az elzáróberendezések zárt állapota mellett. - Veszélyes magasságú Szamos árvíz esetén, az árvízcsúcs csökkentése érdekében árapasztási célú, szabályozott vízbevezetés biztosítása a Szamosból a Tározóba az elzáróberendezések nyitásával. - A feltöltött tározó vízvisszatartása a Szamos vízszint küszöbszint alá apadása esetén. - Tájgazdálkodási célú szabályozott vízbevezetés biztosítása mbf szintnél magasabb Szamos vízszint esetén a Szamosból a Tározóba. - (A Vízbeeresztő műtárgyon keresztül tározóürítés nem történik, e célra külön műtárgy épül a tározó alsó pontján.) 3.4. A Vízbeeresztő műtárgy főbb adatai -Mértékadó árvízszint a műtárgyszelvényben: -Előírt gátkoronaszint a műtárgyszelvényben: -Mentett oldali terepszint: -Tározó max. tározási szint: MÁSZ = 115,59 mbf MÁSZ + 1,0 m =116,60 mbf mbf 112,65 mbf
5 -A műtárgy nyílásainak száma: nyílásainak egyenkénti szélessége: teljes nyílásszélesége: küszöbszintje: főelzárások száma (nyílásonként 2 db): szegmenstáblás főelzárás tetőszintje: szegmenstáblás főelzárás táblamagassága: felvízi ideiglenes elzárás tetőszintje: felvízi ideiglenes elzárás magassága: 12 db 8,0 m 12 x 8,0 m = 96,0 m mbf 12 x 2 = 24 db 116,60 mbf 4,60 m 117,10 mbf 5,1 m tájgazdálkodási vízbevezető nyílás száma: 1 db tájgazdálkodási vízbevezető nyílás szelvénye: 2,0 x 2,4 m tájgazdálkodási vízbevezető nyílás küszöbszintje: mbf -A műtárgy vízszállítóképessége árvízi vízbeeresztés alatt: felvízszint: vízhozam: MÁSZ+1m = 116,60 mbf 1550 m 3 /s MÁSZ = 115,60 mbf 1010 m 3 /s MÁSZ-1m = 114,60 mbf 520 m 3 /s -A tájgazdálkodási nyílás vízszállítóképessége: 5 m 3 /s 3.5. A Vízbeeresztő műtárgy telepítése A tervezett Vízbeeresztő műtárgy a Szamos bal partján, a bal oldali töltésbe kerül elhelyezésre. A tervezett műtárgy tengelye merőleges a bal oldali árvédelmi töltés tengelyére. A telepítés módját nagyban meghatározza a kivitelezés módja. A Vízbeeeresztő műtárgy a mentett oldalon, a meglévő árvízvédelmi töltés védelmében épül meg. A műtárgy elkészülte után az árvízvédelmi töltést helyszínrajzilag íves, új töltéssszakaszokkal a műtárgyhoz kell csatlakoztatni. Az új töltésszakasz elkészülte után az elkészült Vízbeeresztő műtárgy előtti meglévő töltésszakasz elbontásra kerül. ly módon a Vízbeeresztő műtárgy az eredeti töltéstengelyhez képest a mentett oldal felé eltolva, az új íves töltésszakaszok által képzett öbölben helyezkedik el. A tervezett műtárgy helyén jelenleg semmilyen építmény nincs, a létesítés környezetében a Szamos bal oldali töltésének földműve, illetve a természetes terep található, amin szántóföldi művelés folyik. A létesítmény megközelítése: A Tunyogmatolcs és Szamoskér községeket összekötő burkolt közútról a Szamos töltés irányába leágazó mezőgazdasági földúton (kb. 4 00 m) lehet a kivitelezés ideje alatt a műtárgy létesítési helyét megközelíteni. A tározó teljes kiépítése után ugyanerről a közútról, az utat keresztező Déli (vagy Északi) tározótöltésen vezetett burkolt vízügyi üzemi úton történik a bejárás a Vízbeeresztő műtárgyhoz.
6 3.6. A Vízbeeresztő műtárgy általános ismertetése A Vízbeeresztő műtárgy a tározóba történő árvízi vízbeeresztést szabad vízfelszínű vízmozgással végzi. A vasbeton szerkezetű Vízbeeresztő műtárgy 12 db, 8 m széles, mbf küszöbszintű átfolyó nyílással rendelkezik. A műtárgy elválasztó pilléreinek szélessége: 2,80 m. A műtárgy névleges vízátbocsájtó képessége MÁSZ= 115,60 mbf Szamos vízszintnél 1010 m 3 /s. A műtárgy 7. sz. középső pillérében mélyvezetésű, mbf fenékszintű, tájgazdálodási célú vízbevezető nyílás van kiképezve, melynek szelvénymérete 2,0 x 2,4 m. A tájgazdálkodási nyílás vízszállító kapacitása 5 m 3 /s. Ez a nyílás az utófenék alatt ugyanilyen szelvényű, síkalapozású vasbeton Csőtagban folytatódik. A tájgazdálkodási nyílás víz és mentett oldali végéhez a Tájgazdálkodási csatorna részűs medre csatlakozik, amely az elő és utófenék végéig azokkal azonos burkolattal van ellátva. A Tájgazdálkodási csatorna víz oldali betonburkolatos részűs medre a változó rézsűjű Szűkítőműtárgy segítségével csatlakozik a pillérben lévő zártszelvényű nyíláshoz. A Vízbeeresztő műtárgy vasbeton résfalas mélyalapozással készül. A műtárgyhoz a mentett és a vízoldalon is, helyszínrajzilag tölcséres elrendezésű vasbeton szárnyfalak csatlakoznak, amelyek szintén vasbeton résfalas mélyalapozással épülnek. A műtárgyhoz a mentett és a vízoldalon is vasbeton burkolatú elő- és utófenekek csatlakoznak, amelyek kőszórásos fenékburkolatokban folytatódnak. A műtárgy átfolyó nyílásainak szabályozható elzárását az árvízvédelmi követelményeknek megfelelően nyílásonként 2 db, acélszerkezetű szegmenstábla biztosítja. A szegmenstáblák mozgatását nyílásonként kétoldali, elektromechanikus, Gall-láncos mozgatóberendezés végzi. Az átfolyó nyílásoknak csak a felvíz felőli oldalán, a betétgerendás ideiglenes elzárás elhelyezéséhez hornyok vannak beépítve a pillérek oldalfalába. Az ideiglenes elzárás betétgerendakészlete 5 db gerendából és 1 db kiemelőkeretből áll. Ezzel a készlettel egyszerre 1 db nyílás lezárását lehet biztosítani a MÁSZ + 1,50 m szintig. A tájgazdálkodási nyílás szabályozható elzárását az árvízvédelmi követelményeknek megfelelően 2 db (1 db vízoldali és 1 db menettt oldali), acélszerkezetű síktáblás elzárás biztosítja, amelyek a 7. sz. középső pillér e célra kialakított függőleges aknáiban kerültek elhelyezésre. A síktáblák mozgatását elektromechanikus mozgatóberendezés végzi. A tájgazdálkodási nyílásnak mindkét oldalán betétgerendás ideiglenes elzárás is elhelyezhető az aknába. Üzemi célú vízmérceállomás létesül a víz és a mentett oldalon, a középső pillér, azaz a Tájgazdálkodási csatorna átvezetés vonalában. Mindkét állomás regisztráló vízmércéből és lapvízmércéből áll. A Vízbeeresztő műtárgy két oldalához új árvízvédelmi töltéssszakaszok csatlakoznak, amelyek a műtárgy mellett platószerűem kiszélesednek és megfelelő műveleti területet is biztosítanak az üzemvitel számára. A műtárgyon az üzemi közlekedés biztosítására 6,50 m pályaszélességű, két forgalmi sávval kialakított üzemi híd vezet át. A hídra a töltéskoronán vezetett burkolt egynyomú üzemi út vezet rá. A műtárgy DK-i oldalánál a villamos kapcsolószekrények számára és a mérő-jelző berendezések elhelyezésére 1 db zárt konténer kerül telepítésre.
7 4. A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY RÉSZLETES SMERTETÉSE 4.1. Vasbeton főműtárgy és alapozása A főműtárgy egy monolit vasbeton szerkezetű létesítmény, amely sík alaplemezből, két szélső pillérből, kétszer öt közbenső pillérből és egy középső pillérből áll. A főműtárgy alaprajzilag a műtárgytengelyre tükörszimmetrikus elrendezésű. A szélső pillérekhez szivárgásgátló bekötő szárnyfalak csatlakoznak. Az egész műtárgy vasbeton résalapozásra támaszkodik. Az alaplemez egy 0,80 m vastag, téglalap alaprajzú sík vasbeton lemez, amely a középső pillér alatt egy mélyvezetésű, téglalap szelvényű vízátvezető csőrésszel egészül ki. Az alaplemez víz- és mentett oldali széle mentén, a szélső pillérek tengelyében és a középső pillér két széle mentén folyamatos, vízzáró és egyben teherviselő vasbeton résfalak épülnek. Ezek a folyamatos résfalak egyrészt szivárgásgátló szerepet töltenek be, másrészt mélyalapozásként a várható süllyedések csökkentését biztosítják. A középső pillér alatti két folyamatos résfal pedig a mélyvezetésű csőrész munkagödrét is képezi. A közbenső pillérek alatt szakaszos vasbeton résfalalapok készülnek, melyek iránya merőleges a pillértengelyre. Az összes résfal támaszkodó mélyalapként működik. A résfalak aljának szintje a talajmechanikai adottságokhoz igazodóan 99,00 mbf és 10 mbf között változó, és az átlagos terepszint alatt 13-11 m mélyen előforduó összenyomódásra nem hajlamos, megfelelően teherviselő szemcsés talajrétegre ( finom homokra), támaszkodik fel. Az oldalszivárgás csökkentése érdekében a műtárgy szélső pilléreihez bekötő szárnyfalak csatlakoznak, amelyek a műtárgy melletti földtestbe (altalaj és töltés) kötnek be. Ezek a falak a terepszint alatt vasbeton résfalként, a fölött monolit vasbeton falként épülnek meg. A résalapjuk alapozási mélysége megegyezik az alaplemez csatlakozó részének alapozási mélységével és azzal szerves egységet képez. A főműtárgy felmenő vasbetonszerkezete 12 db, 8,0 m széles átfolyó nyílással készül. A nyílásokat elválasztó közbenső pillérek szélessége 2,80 m, a szélső pilléreké 2,0 m, a középső pilléré 4,6 m. A közbenső pillérek víz- és mentett oldali vége alaprajzilag csúcsíves lekerekítést kap, így biztosítható a pillér áramvonalas kialakítása. A főműtárgy teljes hossza a két parti pillér külső szélei között 132,60 m. A műtárgy keresztirányú mérete az átfolyás irányában 29,00 m. Az alaplemezre támaszkodó pillérek felső kezelőszintje minden pillérnél azonos, de egy pilléren belül változó: A víz oldali pillérvégen 117,20 mbf, középen 118,80 mbf, a mentett oldali pillérvégen pedig 117,50 mbf. Az alacsonyabb kezelőszint is a MÁSZ felett 1,60 m magasan van. A szegmenstáblák mozgatóberendezéseinek kezelőszintje a 118,80 mbf tetőszint. A pillértetőkben kábelfűző aknák kerülnek kialakításra, amelyek részben a hídszerkezet szegélyébe harapnak bele. A híd együttdolgozó pályalemeze a hídpillér tetőfelületével szervesen összeépül, amit betonacéltüskézés is biztosít. 4.2 Üzemi híd A műtárgyon 2 forgalmi sávos üzemi híd vezet keresztül. A két forgalmi sávnak megfelelő hídpályaszélességet nem a forgalmi igények, hanem az autódaru letalpalási helyigénye indokolja. A közforgalom számára kerékpárútként használható az üzemi híd. A híd A jelű közúti járműterhelésre van méretezve. A híd alépítményét a vízbeeresztő műtárgy monolit vasbeton pillérei képezik. A híd tizenkét nyílású, 12 x 8,00 m nyílásközzel. A híd felszerkezete FP gyártmányjelű előregyártott vasbeton hídgerendákból és az ezeket együttdolgoztató monolit vasbeton pályalemezből áll, kétoldali monolit vasbeton kiemelt szegéllyel. A szegélyekbe kábelvédőcsövek vannak beépítve. A
8 kábelvédőcsöveket minden pillérben befűzőaknák szakítják meg. A kocsipálya mellett a kiemelt szegélyekre közúti vezetőkorlát kerül felszerelésre, amely a kerékpáros forgalomra tekintettel felmagasított, 2 soros felső csőtagos kiegészítéssel készül. 4.3. Szárnyfalak és alapozásuk A műtárgy szélső pilléreihez a mentett és a víz oldalon is, a műtárgytengelyre szimmetrikus elrendezésű vasbeton szárnyfalpárok csatlakoznak. A szárnyfalak helyszínrajzilag tölcséresen szűkülnek a főműtárgy vízátvezető nyílásai felé. A szárnyfalak a terepszint alatt szakaszos vasbeton résfalként, afölött monolit vasbeton falként kerülnek kialakításra. Erőtanilag kihogonyzás nélküli befogott szádfalként müködő szerkezetek, amelyek az alapozás szempontjából feltámaszkodó résfalas mélyalapozású építmények. A résfalak talpszintje a talajmechanikai adottságok és a támfalterhek szerint szakaszosan változik. A szárnyfalak tetőszintje a felső kezelőszinttől kezdődően folyamatosan csökken: kifuttatásuk a víz oldalon az árvízvédelmi töltés hajlású rézsűjéhez igazodik, míg a mentett oldalon a szárnyfalháttöltés felszínesésével egyezően 7% a támfaltető lejtése. A mentett oldali szárnyfalak mentett oldali végén egy rövid, 90 -ban beforduló szárnyfalszakasz is van, amely a csatlakozó földrészűhöz történő illeszkedést biztosítja. A szárnyfalak alatti szakaszos résfalak tetején folyamatos monolit vasbeton fejgerenda készül. A fejgerendákra épülnek rá a szárnyfalak monolit vasbeton falszerkezetei. A falak általában cm vastagok, de a főműtárgyhoz való csatlakozásnál, az íves szakaszon, -100 cm közötti változó vastagsággal készülnek. A főműtárgyhoz való csatlakozásnál támasztó fog akadályozza meg a szárnyfalnak a kihajlását. A főműtárgyhoz való csatlakozásoknál, valamint a mentett oldali szárnyfalak egy-egy belső osztóhelyén tömített dilatációs hézag kerül kiképzésre. 4.4. Víz oldali előfenék A Vízbeeresztő műtárgyhoz a víz oldalon sík előfenék csatlakozik. Az előfenék egy ágyazatra fektetett 0,50 m vastag monolit vasbeton fenéklemez, amely a műtárgytól kiindulva 0,-os lejtésben fekszik a hullámtéri terepen. A vasbeton lemez szerelőbetonra, dilatációs hézagokkal elválasztott táblákba öntve készül. A táblák egymás közötti dilatációs hézagai hornyoseresztékes kialakításúak, amelyek szögelfordulást és vízszintes irányú hőtágulást biztosítanak, de megakadályozzák a táblák eltérő nagyságú süllyedését. Az előfenéktáblák a főműtárgy alaplemezéhez és a szárnyfalakhoz tompa illesztéssel, dilatációs hézaggal kapcsolódnak, míg a határoló acélszádfalakhoz a vasbeton előfenék hozzábetonozásra kerül. A dilatációs hézagok 5 cm mélységben bitumennel vannak kiöntve. Az előfenék szabad szélén az előfenék lezárását 5,0 m mélységig lemenő vert acélszádfal biztosítja. Az előfenék helyszínrajzilag a tölcséresen szétnyíló víz oldali szárnyfalak közé van beépítve, folyásirányú hossza: 20,00 m. Ezután további 10,0 m hosszban kőszórás van beépítve geotextilterítésre. A kőszórás jobb és bal oldali végeinél a kőszórásra 20 cm vastag humuszterítés kerül egy kb. 3 m széles sávban. Ez a sáv biztosítja a járművel való bejutást a kőszóráson keresztül a vasbeton sík utófenékre. A vasbeton előfenék teljes felülete alatt homokos kavics ágyazati réteg készül geotextil terítésre. Az ágyazat szivárgóként is működik. Az ágyazatból a vízkivezetést a beépített műanyag dréncsövek biztosítják, amelyek a szivárgó általános fenékszintje alá lemélyülő homokos kavics szivárgótestbe vannak beágyazva. A dréncsövek az előfenék esését követve 0,-al esnek a a műtárgytól a folyó felé. A dréncsövek keresztezik a burkolatlezáró acélszádfalat, így végül a
9 kőszórás hézagaiba vezetik ki a vizet. Az acélszádfalkeresztezésnél a szádfalba vágott nyílásba behegesztett acél védőcsövön van átvezetve a dréncső. A műtárgytengely vonalában halad át a Tájgazdálkodási csatorna rézsűs medre az előfenéken. Ezen a szakaszon ez a meder az előfenékkel azonos, azzal egybeépített burkolatot kap: vasbeton burkolatot illetve kőszórást, szádfalas lezárással. Ez a burkolt meder a középső pillér előtt a Szűkítőműtárgyhoz csatlakozik. 4.5. Szűkítőműtárgy A Szűkítőműtárgy egy monolit vasbeton szerkezetű síkalapozású építmény, amely a Tájgazdálkodási csatorna 1:1-es részűs medrét torzfelületű rézsűátmenetekkel 1: 0,43 meredekségűre vezeti át. Ezáltal biztosítható egy hidraulikailg kedvezőbb vízbevezetés a zártszelvényű csőbe, másrészt ezzel érhető el, hogy a csatlakozó 6. és 7. vízátvezető nyílás mbf küszöbszintje alá ne metszen be atájgazdálkodási csatorna rézsűs medre. A szűkítőműtárgy egy szerelőbetonra terített alaplemezből és az alaplemezre ráépülő két darab, szimmetrikus elrendezésű támfalrészből áll. A műtárgy tetőszintje egybeesik az enyhe lejtésű előfenék szintjével. A műtárgy dilatációs hézaggal elválasztva kapcsolódik a főműtárgyhoz és az előfenéktáblákhoz. 4.6. Menett oldali utófenék A Vízbeeresztő műtárgyhoz a mentett oldalon energiatörő bordás sík utófenék csatlakozik. Az utófenék egy ágyazatra fektetett 0,50 m vastag vasbeton fenéklemez, amely a műtárgytól kiindulva egy m hosszú 2% esésű és egy 36,80 m hosszú 0,27% esésű szakaszból áll. Ez utóbbi szakaszon 3 db vasbeton energiatörő borda van ráépítve a fenéklemezre. A bordák nincsenek a határoló szárnyfalakhoz ütköztetve az utófenék két oldalsó szélén, hanem 3,0 m széles szabad sáv van hagyva, hogy bejárati lehetőséget biztosítanak karbantartás és tisztítás számára a bordákkal határolt utófenékmedencékbe. A vasbeton lemez szerelőbetonra, dilatációs hézagokkal elválasztott táblákba öntve készül. A táblák egymás közötti dilatációs hézagai hornyos-eresztékes kialakításúak, amelyek szögelfordulást és vízszintes irányú hőtágulást biztosítanak, de megakadályozzák a táblák eltérő nagyságú süllyedését. Az utófenéktáblák a főműtárgy alaplemezéhez és a szárnyfalakhoz tompa illesztéssel, dilatációs hézaggal kapcsolódnak, míg a határoló acélszádfalakhoz a vasbeton utófenék hozzábetonozásra kerül. A dilatációs házagok 5 cm mélységben bitumennel vannak kiöntve. Az utófenék alvízi szélén az utófenék lezárását 5,0 m mélységig lemenő vert acélszádfal biztosítja. Az energiatörő utófenék helyszínrajzilag a tölcséresen szétnyíló mentett oldali szárnyfalak közé van beépítve, folyásirányú hossza 46,80 m. Ezután további 13,20 m hosszban kőszórás van beépítve geotextil terítésre. A vasbeton utófenék teljes felülete alatt homokos kavics ágyazati réteg készül geotextil terítésre. Az esetleg a fenéklemezre ható felúszási víznyomás csökkentése miatt az ágyazat szivárgóként is működik. Az ágyazatból a vízkivezetést a beépített műanyag dréncsövek biztosítják, amelyek a szivárgó általános fenékszintje alá lemélyülő homokos kavics szivárgótestbe vannak beágyazva. A dréncsövek az utófenék esését követve esnek a műtárgytól a menett oldal felé. A dréncsövek keresztezik a burkolatlezáró acélszádfalat, így végül a kőszórás hézagaiba vezetik ki a vizet. Az acélszádfalkeresztezésnél a szádfalba vágott nyílásba behegesztett acél védőcsövön van átvezetve a dréncső.
10 A műtárgytengely vonalában halad át a Tájgazdálkodási csatorna az utófenéken. A csatorna az utófenék alatt nagyrészt a zártszelvényű Csőtag műtárgyban kerül átvezetésre, de egy rövidebb nyíltmedres részűs szakasz is van. Ez utóbbi részűs mederszakasz az előfenékkel azonos, azzal egybeépített burkolatot kap: vasbeton burkolatot illetve kőszórást, szádfalas lezárással. 4.7. Csőtag A műtárgytengely, azaz a 7. sz középső pillér tengelyvonalában elhelyezkedő Csőtag műtárgy a 7. pillérben lévő tájgazdálkodási vízátvezető nyílás utófenék alatti meghosszabbításaként épül ki. Ezen a szakaszon ugyanis nyíltfelszínű részűs mederben nem haladhat át a Tájgazdálkodási csatorna, mivel ez az energiatörő bordás utófenék hatékony működést megakadályozná. Ezért kerül kialakításra itt egy az utófenék alá elhelyezett négyszögszelvényű csőtag. A monolit vasbeton szerkezetű műtárgy szerelőbetonra épül. Vízvezető szelvénye és küszöbszintje a 7. pillér szelvényével azonosan 2,0 m x 2,4 m, illetve mbf. Lejtése nincs. A csőtag födémjének tetőszintje változó, a csatlakozó utófenéklemez szintjével azonos. A műtárgy dilatációs hézaggal elválasztva kapcsolódik a főműtárgyhoz és az előfenéktáblákhoz. A 7. sz pillérhez történő csatlakozásnál vízzáró hézagképzés készül Sika M-25 típusú bebetonozott fúgaszalag alkalmazásával. A csőtag a mentett oldalon sípfejes végződésű, ahova fa betétpallós betétgerendás elzárás is elhelyezhető szükség esetén a bebetonozott acélhoronyba. A csőtagba beépítésre kerül a mentett oldali regisztráló vízmérce acél közlőcsöve és egy vasbeton tisztítóaknája is. 4.8. Rézsűburkolatok A víz oldali szárnyfalak melletti -as töltésrézsűk betonba rakott kővel vannak burkolva a töltéskoronaszintig. A cm vastag kőburkolat 20 cm vastag homokos kavics ágyazatra kerül, alatta geotextil terítés. A kőburkolatot monolit beton szegélygerendák keretezik. A burkolt rézsűben monolit vasbeton rézsűlépcső is készül. A mentett oldali szárnyfalak háttöltésének 7%-os lejtésű rézsűfelülete burkolatlan. A mentett oldali szárnyfalvégek környezetében lévő -es kúpos rézsűk és vizszintes előtereik betonba rakott kővel vannak burkolva. 4.9. Acélszerkezetű elzárások az árvízi vízbeeresztő nyílásokban 4.9.1. Szegmens főelzárás és mozgatóberendezése Az árvízi vízbeeresztő nyílásokban a vízátvezetés szabad vízfelszínű vízmozgással történik. A 12 db 8,00 m széles vízbevezető nyílás főelzáróberendezései, az árvízvédelmi követelményeknek megfelelő kettős elzárást biztosító, elektromechanikus mozgatóberendezéssel mozgatott, acélszerkezetű húzott-nyomott szegmenstáblák. Minden nyílásba két azonos értékű szegmens főelzárás kerül beépítésre. A két szegmenstábla geometriai és szerkezeti kialakítása azonos. Üzemeltetési szempontból a két elzárás egyenértékű. Az elzárótáblák nyitása és lezárása bármilyen vízszintek mellett végrehajtható. A szegmenstáblák mindkét irányú víznyomás felvételére és mindkét irányú víznyomás melletti mozgatásra alkalmasak. Főbb méretek és szintadatok: - Nyílások száma: 12 db - Szegmenstáblás elzáróberendezések száma: 2 x 12 = 24 db
11 - Szabad nyílás a szegmenstábla vízzáró lemezénél: 8,00 m - A küszöbszint: mbf. - A zárt tábla felső éle (=előírt töltéskoronaszint): MÁSZ + 1,0 m = 116,60 mbf. - A kiemelt tábla alsó éle: MÁSZ + 2,0 m = 117,60 mbf - A tábla magassága: 4,60 m - A tábla íves vízzáró lemezének sugara: 6,00 m - A csaptámasz szintje: 116,00 mbf. A szegmenstáblás elzárás centrikus kialakítású, bordákkal merevített vízzáró lemezzel és nagy merevséget biztosító szekrényes főtartóval készül. A kétoldali emelőberendezés emelőlánca a szekrénytartóba van bekötve. Az emelőlánc uszadék és jég elleni védelmét, mind a két oldalon, a pillérfalakban kialakított 35 cm mély fülke biztosítja. Az elzáróberendezés szerkezeti acélból készül, hegesztett kivitelben, korrózióvédelemi bevonattal ellátva. A záróélek mentén a vízzárást profilgumi tömítés biztosítja. A tömítést leszorító elemek és kötőelemek, a cserélhetőség érdekében rozsdamentes acélból készülnek. A tömítőelemek vonalában, tehát a bebetonozott küszöbvasalásnál és a bebetonozott pajzslemezeken jégmentesítő fűtés kerül beépítésre. A betonba kerülő csatlakozó elemek, valamint a csaptámaszok az elsődleges betonba készült kihagyásokba, másodlagos betonozással vannak beépítve. Anyaguk szerkezeti acél. Az oldalfalba beépített szegmens tömítés záróeleme a gumitömítés védelme érdekében rozsdamentes acélból készül. A pillérekbe beépített kétoldali szegmens csaptámaszok és a szegmenskarok kapcsolatát, valamint a teherátadást nagyméretű, tömített, önbeálló csúszócsapágyak, ún. gömbcsuklók biztosítják. A szegmenstáblák mozgatását kétoldali, emelőláncos elektromechanikus mozgatóberendezés végzi, amelyek a pillértetőkre vannak telepítve. A berendezés kialakítása olyan, hogy kézi működtetés is lehetséges, amelyre általában a karbantartási munkák során lehet szükség. Esetleges hálózati áramkimaradás esetén a műtárgy tartozékaként készenlétben tartott aggregátor biztosítja a villamos energiaellátást a gépi mozgatáshoz. A teljes nyitási idő kb. 30 perc. 4.9.2. Betétgerendás ideiglenes elzárás Az árvízi vízbevezető nyílások időszakos karbantartási, javítási célú ideiglenes elzárása csak a Szamos felőli oldalon szükséges, hogy a munkák ideje alatt esetleg levonuló árhullám alatt a vízmentes munkatér biztosítható legyen. A tározó felőli oldal ugyanis mindig szárazon megközelíthető, kivéve a tározó elárasztásának ritka esetét, de ilyenkor karbantartási munka nem végezhető. deiglenes elzárás mind a 12 nyílás Szamos felőli végébe beépíthető. Az ideiglenes elzárás betétgerendáinak elhelyezhetőségét a műtárgyba bebetonozott tokszerkezetek biztosítják. Egy nyílás teljes lezárásához 5 db 1,02 m magas betétgerenda szükséges, amely az 5,10 m-es összmagasságával biztosítja a MÁSZ + 1,5 m-es vízszint kizárhatóságát. A 12 nyíláshoz egy készlet betétgerendás elzárás készül. (5 db betétgerenda + 1 db kiemelő gerenda a víz alatti megfogáshoz.) Egyszerre tehát 1 nyílás zárható el teljes magasságig. A betétgerendák hegesztett lemezes szerkezetűek. Egymáshoz és a tokszerkezethez történő vízzárást profilgumi tömítés biztosítja. A betétgerendák csak kiegyenlített vízben vagy szárazon helyezhetők el a nyílásban. Az elhelyezést a hídra letalpaló autódaru végzi a kiemelő gerenda közvetítésével. A betétgerendakészlet a tározó raktártelepén belül kialakított nyitott tárolóhelyen kerül tárolásra.
12 4.10. Acélszerkezetű elzárások a tájgazdálkodási vízbeeresztő nyílásban 4.10.1.Síktáblás főelzárás és mozgatóberendezése A műtárgy középső pillérében 1 db mélyvezetésű, mbf fenékszintű, tájgazdálodási célú vízbevezető nyílás van kiképezve, melynek szelvénymérete 2,0 x 2,4 m. Ennek a vízszintes csőrésznek a Szamos felőli és a tározó felőli oldalán is, egy-egy függőleges akna van kiképezve a pillérben. Ezekbe az aknákba vannak beépítve a tárjgazdálkodási nyílások fő és ideiglenes elzárásai. A tájgazdálkodási vízbeeresztő nyílás mindkét végén egy-egy azonos szerkezeti kialakítású, de ellentétes állású acélszerkezetű síktáblás elzárás van beépítve. Ezek feladata egyrészt az árvízi zárás biztosítása, másrészt a tájgazdálkodási célú szabályozott vízbevezetés megvalósítása. Az elzárt nyílás mérete 2,0 x 2,4 m. A főelzárás egy a betonműtárgyba beépített tokszerkezetben sínen gördülő, fogasléc közvetítésével mozgatott hegesztett kivitelű síktáblás elzárás. A tábla vízzárását ékes elemre beépített profilgumi biztosítja, amely csak akkor tömít, mikor a tábla a küszöbre zár. Amikor a tábla a nyílásban mozog, a tömítés súrlódásmentes. Az elzárások anyaga szerkezeti acél, korrózióvédelmi bevonattal ellátva. A tokszerkezetek a műtárgyba másodlagosan bebetonozott szerkezetként kerülnek elhelyezésre. A görgős síktáblákat fogaslétra közvetítésével elektro-mechanikus berendezés mozgatja, amely a pillértetőre van telepítve. Mód van kézi mozgatásra is. Hálózati áramkimaradás estén aggregátor áll rendelkezésre. 4.10.2. Betéttáblás ideiglenes elzárás A tájgazdálkodási nyílás mindkét aknájába betéttáblás ideiglenes elzárása építhető be. A betéttáblák a függőleges aknákba bebetonozott acélszerkezetű hornyokba rakhatóak le. Az acélszerkezetű betéttáblakészlet 6 db kb. 1,3 m magas táblából és 1 db kiemelőgerendából áll. A készlet alkalmas egy akna teljes magasságú árvízi pótelzárásásra, vagy a csőrész kétoldali karbantartási célú alacsonyabb szintű elzárására is. A betéttáblák hegesztett lemezes szerkezetűek. Egymáshoz és a tokszerkezethez való vízzárást profilgumi tömítés biztosítja. Az elzárás anyaga szerkezeti acél, korrózióvédelmi bevonattal ellátva. A betéttáblák csak szárazon vagy kiegyenlített vízben helyezhetők el a nyílásba, autódaru segítségével, kiemelőkeret közvetítésével. 4.11. Villamos berendezések A létesítményhez hálózati villamosenergia-ellátás épül ki. A tervezett 0,4 kv-os kapcsolóberendezés a műtárgy déli oldalán, a műtárgy melletti töltésplatóra telepített kezelőkonténerben kerül elhelyezésre. Az elzárások gépi mozgatásának vezérlése kézi nyomógombos rendszerű. A vezérlés két módon, a kapcsolóberendezésről vagy egy helyi hordozható kezelőtábláról lehetséges. Egy-egy szegmenstáblát 2 db együtt üzemelő hajtómű mozgat, vezérlésük közös nyomógombokkal történik. A szegmenstáblák helyzetméréséhez a villamos hajtású forgatóműbe gyárilag beépített távadó szolgáltat analóg kimenőjelet. A helyi számjegyes kijelzés a kapcsolóberendezés homloklapján történik. A kiépülő távmérőrendszer segítségével a táblaállások, a vízszintmérés adatai valamint a vagyonvédelmi jelek bejelzésre kerülnek. A műtárgynál képződő jelek feldolgozását, megjelenítését és továbbítását a helyi folyamatirányító egység illetve az adatátviteli egység biztosítja.
13 4.12. Új árvízvédelmi töltésszakasz A vízbeeresztő műtárgyhoz új árvédelmi töltésszakaszok csatlakoznak. Az új töltésszakaszok koronáján betonburkolatú egynyomú vízügyi üzemi út vezet. Az új töltés az előírt koronaszinttel, 5 m koronaszélességgel, kétoldali rézsűvel, kétoldali 10 m széles fenntartósávval épül ki. A homogén gáttest kötött talajból készül. A műtárgyhoz kétoldalról ívesen csatlakozó töltésszakaszok a műtárgy mellett platószerűen kiszélesednek. Ez a terület szolgál az üzemelési, karbantartási és esetleges javítási tevékenység alatt a gépkocsik, autódaruk beállására, a betétgerendák lepakolására. A terület térburkolattal lesz ellátva. 5. ÜZEMELTETÉS A tervezett Vízbeeresztő műtárgy üzemeltetése a különböző vízátvezetési vagy vízvisszatartási üzemmódok végrehajtásával valósul meg. A különböző üzemmódok végrehajtása az elzáróberendezések mozgatásával, zárásával-nyitásával történik. A műtárgyon keresztül csak egyfajta áramlási irányú vízátvezetés történik: a Szamos felől a Tározóba. Ellentétes irányú vízátvezetésre, vagyis a feltöltődött Tározó Szamos felé történő leürítésére nem kerül sor. 5.1. Árvízmentes üzem Ez tekinthető a műtárgy üzemelési alapállapotának. Árvízmentes időszakban a 12 db vízátvezető nyílásban mind a víz oldali, mind a mentett oldali szegmenstábla küszöbrezárt állapotban van és az árvédelmi vonal részeként zárt állapotot tart fenn. Szükség szerint a mentett oldali táblák időszakosan kismértékben megemelésre kerülnek, hogy a két tábla közti térben esetleg felgyűlt csapadékvízet ki lehessen az alvíz felé ereszteni. A csapadékvíz úgy is kivezethető, hogy csak a víz oldali szegmenstábla van állandóan küszöbre zárva, míg a mentett oldali tábla a küszöbre szakaszosan elhelyezett fagerendákra van felültetve, és így a kismértékben nyitott mentett oldali tábla alatt a csapadékvíz folyamatosan kifolyhat az alvíz felé. A tájgazdálkodási nyílás síktáblás főelzárásai zárva vannak. 5.2. Árvízi üzem árapasztási szükségtározás nélkül Olyan Szamos árvíz esetén, melyben nem válik szükségessé a szükségtározóba történő vízkivezetés, az összes nyílás összes elzáróberendezése zárt állapotban van és a víz oldali elzárások tartják a mindenkori árvízszintet. Vízbevezetés a tározóba nem történik. Az. fokú árvízvédelmi készültség elrendelésekor az esetleg nyitott mentett oldali szegmenstáblákat vagy a tájgazdálkodási nyílás síktábláit is zárni kell. 5.3. Árvízi üzem árapsztási szükségtározással A tározó feltöltése Szélsőségesen magas árvízszint esetén szükségessé válik az árvízszint csökkentése a szükségtározás végrehajtásával. Ekkor a tározóba történő vízbeeresztés a 12 db vízátvezető nyíláson keresztül történik a szegmenstáblák felemelésével. A Tájgazdálkodási nyílás zárva marad, azon árvízi vízbevezetés nem történik. Az árvízi nyitás várható elrendelése esetén először a mentett oldali szegmenstáblákat kell teljesen felnyitni, amelyek szárazon kerülnek mozgatásra, hiszen az árvízszintet a víz oldali szegmenstáblák tartják. A tömítőgumik surlódásának és kopásának csökkentése érdekében a száraz táblaemelés alatt lajtkocsiból vízzel kell locsolni a tömítőfelületet. A tényleges nyitás elrendelésekor a vízbevezetés a víz oldali szegmenstáblák megemelésével kezdődik meg. Minden szegmenstáblát a teljes magasságig fel kell húzni. A táblák emelését egyszerre indítani a nagy villamos áramlökés miatt nem le-
14 het, ezt villamos védelmi reteszelés is gátolja. A táblák tehát egymás után sorban, pl. félperces késleltetéssel emelhetők fel. Egy tábla emelési ideje max. 30 perc. A 12 nyílás tehát max. perc alatt felnyítható. A nyílások egymás utáni nyítása középről indulva a szélek felé, a jobb és a bal oldalt váltogatva történjen. A vízbeeresztés a műtárgy szegmenstábláinak a lezárásával szűnik meg. Ha a továbbiakban már nem szükséges az árapasztási célú vízbeeresztés (mert az apadó folyó ezt már nem igényli), vagy a tározó teljes teljes feltöltődése miatt több víz a tározóba már nem ereszthető be, akkor a vízbeeresztést a szegmenstáblák lezárásával meg kell szüntetni. A táblák süllyesztése ekkor is pár perces késleltetéssel egymás után kezdhető meg. Először a víz oldali oldali összes tábla kerül lezárásra, majd a mentett oldali szegmenstáblák következnek. A táblákat teljesen küszöbre kell zárni. Abban a nem várt esetben, ha az elsődleges zárást biztosító bármely víz oldali tábla nem lenne lezárható (pl. nagy méretű uszadék beszorulása, az elzárótábla vagy a mozgatóberendezésének üzemképtelensége), akkor a mentett oldali tábla mint biztonsági tartalék biztosítani tudja a zárást. A tározófeltöltés befejezése után előfordulhat, hogy az apadó Szamos vízszintje a Tározó vízszintje alá csökken. Ha a tározó vízszintje ekkor még magasabb a Vízbeeresztő műtárgy küszöbszintjénél, akkor a zárt szegmenstáblák tartják vissza a vizet a tározóban a Szamos felé történő leürüléssel szemben. Ez a helyzet csak egy szűk vízszinttartományban, a mbf küszöbszint és a 112,65 mbf max. tározási vízszint közti tározóvízszint esetén állhat elő. A vízátvezető nyílásokban a szegmenstáblák bármely fel- és alvízszint mellett mozgathatóak. Íly módon, ha szükséges, mód van részlegesen nyitott táblaállás mellett szabályozott mennyiségű víz átvezetésre is. 5.4. Árvízi üzem árapsztási szükségtározással A tározó leürítése Tározóleürítési funkcióra a Vízbeeresztő műtárgynál nincs szükség, ilyen üzem nem valósul meg, mert a tározó leürítése a tározó mélypontján létesülő Vízleeresztő műtárgyon keresztültörténik a Kraszna felé. 5.5. Tájgazdálkodási vízbevezetési üzem dőszakosan sor kerülhet tájgazdálkodási célú vízbevezetésre a Szamosból a tározó belvízcsatornahálózatába. Ez az üzemmód a 7. sz. középső pillérben lévő mélyvezetésű vízbevezető nyíláson keresztül valósítható meg az itt lévő síktáblás elzárások segítségével. Erre az üzemmódra akkor van lehetőség, ha a Szamos vízszintje magasabb a nyílás mbf küszöbszintjénél. Az üzemmód alkalmazásának felső vízszinthatárát a védelmi szakaszon az. fokú készültség elrendelésekor a Vízbeeresztő műtárgy szelvényében előálló kb. 112,10 mbf Szamos vízszint jelenti. Tájgazdálkodási célú vízbevezetésre tehát a kisebb árhullámok idején, valamint a nagyobb árhullámok áradó ágának elején illetve apadó ágának végén van lehetőség. A tájgazdálkodási vízbevezetés megkezdésekor először a mentett oldali síktáblát kell teljesen felnyitni, majd a víz oldali tábla szükséges mértékű nyitásával megindítható a vízbevezetés a csatornába. A vízhozam szabályozása a víz oldali síktábla szükséges mértékű részleges nyitásával-zárásával történik. Ténylegesen a szabályzás alvízszintszabályzásként hajtható végre, tehát az adott vízszintek mellett a táblát úgy állítjuk be, hogy a műtárgy mentett oldalán a Tájgazdálkodási csatornában egy szükséges indítóvízszint alakuljon ki. Ezen a helyen a csa-
15 tornavízszint konkrétan mérhető is a vízmércével. A szabályozásnál ügyelni kell arra, hogy a csatorna vízszintje ne lépjen ki mederből. A vízbevezetés megszüntetésére akkor kerül sor, ha már nincs szükség további vízpótlásra, vagy a Szamos védvonalon elrendelték az. fokú árvízvédelmi készültséget. Ha az előrejelzések alapján a. fokot meg nem haladó árhullám várható csak, akkor a védelemvezető engedélyével a vízbevezetési üzem továbbra is fenntartható. Ekkor a magasabb és gyorsan változó Szamos vízszint miatt fokozottabb felügyeletre van szükség a víhozamszabályozásnál, ügyelni kell arra, hogy a víz ne lépjen ki a csatornamederből. A vízbevezetés megszüntetése a víz oldali tábla zárásával történjen, majd ezután a mentett oldali tábla is lezárandó. 5.6. Téli jeges üzem Az elzáróberendezések a ritka üzem miatt nincsenek ellátva jégtelenítő fűtéssel. Fagypont alatti léghőmérséklet esetén a szegmenstáblák lefagyhatnak, vagyis a mozgatható táblák a tömítési vonal mentén a bebetonozott tokszerkezethez ( a küszöbhöz és a pajzslemezekhez) fagyhatnak. A lefagyáshoz szükséges víz származhat csapadékból (ónoseső, hó), vagy árvízi helyzetben az árvízszintet tartó tábla elégtelen tömítettsége miatti átszivárgásból. Lefagyott táblát mozgatni nem szabad. Bár az emelőberendezés teherbírása kb. kétszerese a normál üzemi terhelésnek, a lefagyott táblát felszakítani nem szabad, mert a kétoldali mozgatás együttfutásának villamos szabályozása egy túlzottan aszimmetrikus terhelést nem tud követni és a tábla elferdülhet és beszorulhat. A lefagyott táblát árvízmentes időszakban nem kell és nem szabad mozgatni. Előfordulhat, hogy lefagyott táblaállapot mellett árvízi vízbevezetést kell végrehajtani. Ekkor a táblák víz oldali felén nincs jég, mert a vízborítás miatt az leolvad. A tábla mentett oldalán előfordulhat jegesedés. A táblának ez a fele a mentett oldal felől megközelíthető. A táblanyitás megkísérlése előtt kézi eszközökkel a táblát a lehetőség szerint jégtelenítei kell. Ezt az összes táblán el kell végezni, mert akár egy tábla megnyitása után a többihez a kialakuló vízborítás miatt már nem lehet hozzáférni. Kismértékű jegesedésből meg lehet kisérelni a tábla felszakítását. A tájgazdálkodási nyílás szegmenstábláit télen zárva kell tartani, ilyenkor vízpótlási igény nincs. Az esetleg lefagyott síktáblákat nem kell és nem szabad mozgatni. 5.7. Karbantartási üzem A karbantartási vagy felújítási munkák elvégzéséhez minden nyílás vízteleníthető. Árvízmentes időszakban a 12 vízátvezető nyílás mindig szárazon van. A karbantartási üzem alatt azonban előfordulhat árhullám levonulása a Szamoson. Ekkor biztosítani kell egyrészt a munkaterület szárazontartását a folyó felől, másrészt az esetleg a karbantartási munkák miatt éppen nem záróképes egyik szegmenstábla helyett az árvízi zárást is biztosítani kell az ideiglenes elzárással. A víz kizárását a folyó felől az ideiglenes elzárások biztosítják. A 12 db vízbeeresztő nyílásban, csak a Szamos felőli oldalra, a műtárgyba bebetonozott hornyokba betétgerendás ideiglenes elzárás építhető be. A tározó felől ilyenre nincs szükség, mert az alvízi oldal a ritka tározási üzemmódtól eltekintve mindig szárazon van. Abban a nagyon ritka esetben, ha az egyik nyílás karbantartási munka miatt a felvízi ideiglenes elzárással lezárásra került és a munkák alatt szükségtározást igénylő árvíz érkezik, akkor a nyílásban fel kell függeszteni a munkát, az eszközöket menekíteni kell, a vízbeeresztést a többi 11 nyíláson
16 kell végrehajtani. Ekkor a tározómegnyitás árvízcsökkentő hatása valamivel kisebb lesz, mintha az összes nyílás üzemelne. Ekkor a munkába vett nyílás az alvíz felől elárasztásra kerül. A tározó esetleges feltöltésekor a nyílásban munkát végezni nem szabad. A betétgerendakészlet a Tunyogmatolcsi gátőrtelep külön e célra épített raktártelepén kerül tárolásra, szabadtéri tárolóhelyen. A telepről gépjárművel kerül kiszállításra a műtárgyhoz, ahol az üzemi hídra letalpaló autodaruval kerül beemelésre a nyílásba. A gerendák csak szárazon vagy kiegyenlített vízben mozgathatóak. A gerendák elhelyezése és kiemelése kiemelő keret segítségével történik, így a műveletek során a nyílásba lemenni nem szükséges, azok a pillértetőről végrehajthatók. A gerendakészlet egyszerre 1 nyílás elzárására alkalmas. Szükséghelyzetben (például ha valamelyik nyílásban mindkét szegmenstábla záróképtelen lenne) ez a készlet alkalmas 1 nyílás árvízi pótelzárására is, de ekkor a zárást még az ávíz megérkezése előtt be kell építeni. A tájgazdálkodási nyílás síktáblás főelzárásainak karbantartásához a víz és mentett oldali aknába acél betéttáblás ideiglenes elzárás építhető be. A táblakészlet a két aknába megosztva beépítve alkalmas a mélyvezetésű csatornában előforduló vizek kizárására árvízmentes időszakban. A betéttáblakészlet a Tunyogmatolcsi gátőrtelep raktártelepén kerül tárolásra, szabadtéri tárolóhelyen. A telepről gépjárművel kerül kiszállításra a műtárgyhoz, ahol az üzemi hídra letalpaló autodaruval kerül beemelésre az aknába. A táblák csak szárazon vagy kiegyenlített vízben mozgathatóak. A táblák elhelyezése és kiemelése itt is kiemelő keret segítségével történik. Szükséghelyzetben (például ha mindkét síktábla záróképtelen lenne) ez a táblakészlet alkalmas a tájgazdálkodási nyílás árvízi pótelzárására is, de ekkor a zárást még az ávíz megérkezése előtt be kell építeni. 6. KVTELEZÉS A tervezett Vízbeeresztő műtárgy a Szamos bal parti árvízvédelmi töltésbe épül be. A kivitelezés ideje alatt a védvonal védképességét folyamatosan fenn kell tartani. E feltétel teljesítése érdekében a kivitelezés az alábbi ütemezéssel épül: 1. építési ütem A mentett oldalon megépül a vasbeton vízbeeresztő műtárgy a csatlakozó mentett és víz oldali szárnyfalakkal együtt. Közben megkezdhető a vasbeton elő- és utófenék építése is. A vasbeton pillérek elkészülte után folyamatosan kezdhető az acélszerkezetű elzárások beszerelése. 2. építési ütem A vasbeton műtárgy elkészülte után megépülnek a meglévő Szamos bal parti árvízvédelmi töltésből kiinduló és a műtárgyhoz kétoldalról csatlakozó, helyszínrajzilag tölcséres nyomvonalú új árvízvédelmi töltésszakaszok, bekötve a meglévő árvédelmi töltésbe. Befejezésre kerülnek az elzáróberendezések szerelési munkái. Ekkor az elzáróberendezésekkel az árvízvédelmi követelményeknek megfelelő, záróképes állapotot kell biztosítani. Ekkor még nem kell feltétlenül működőképes, üzemeltetésre alkalmas állapotot is előállítani, ez a későbbiek során folyamatosan építhető ki úgy, hogy a záróképességet valamennyi nyílásban folyamatosan, valamelyik szegmenstáblával vagy az ideiglenes elzárással biztosítani lehet. 3. építési ütem A záróképes műtárgyállapotok elérése után az új műtárgy és a csatlakozó új árvízvédelmi töltésszakaszok átveszik az árvízi fővédvonal feladatát. Ekkor elbontásra kerül a műtárgy előterében a meglévő árvédelmi töltésszakasz.
17 4. építési ütem A régi töltés elbontása után befejezhetőek azok a vízoldali munkák (pl. a Tájgazdálkodási csatorna építése), amelyek az elbontott töltés helyére estek. Rajzi mellékletek: 1. Áttekintő helyszínrajz 2. Telepítési helyszínrajz 3. Felülnézet 4. Vízbeeresztő nyílás főmetszet 5. Tájgazdálkodási vízbeeresztő nyílás főmetszet 6. Szélső pillér melletti metszet 7. Keresztmetszet és víz oldali nézet 8. Árvédelmi töltés mintakeresztszelvénye 9. Szegmens főelzárás 10. Betétgerendás ideiglenes elzárás 13. Kivitelezés organizációs vázlata 14. Kismintakísérlet 15. Kismintakísérlet
18
Sp10 R47 114,00 Sp9 Tervezett Északi tározótöltés Tervezett üzemi út a meglévő töltésen fenntartási sáv Szamoskér fenntartási sáv fenntartási sáv R47 R85 116,96 116,88 fenntartási sáv 4,00 É 116,95 Sp8 16+100 16+100 16+121,53 16+147,71 R85 Sp7 0+700 J 16+254,31 117,09 117,08 fenntartási sáv 13,50 13,74 Tervezett árvédelmi töltés fenntartási sáv 113,00 2 16+150 16+200 Szamos folyó 0+650 16+250 0+600 Sp6 Tervezett Tájgazdálkodási tápcsatorna 16+280,49 Sp5 16+300 1+114,37 CSATORNA TERVEZÉS HATÁR 111,80 16+350 Meglévő mezőgazdasági földút Tervezett VÍZBEERESZTŐ MŰTÁRGY 16+366,63 60,00 13,20 46,80 29,00 20,00 16+452,77 Sp4 16+478,95 Sp3 128,60 1+233,37 CSATORNA TERVEZÉS HATÁR 13,50 117,08 13,74 117,09 Tervezett árvédelmi töltés MEGLÉVŐ ÁRVÍZVÉDELM TÖLTÉS (ELBONTANDÓ) fenntartási sáv 16+0 16+450 16+500 Szamos folyó 112,26 rámpa 2 16+550 113,00 Sp2 fenntartási sáv 16+585,55 16+611,73 13,50 12,24 16+633,26 16+600 HBASZELVÉNY HBASZELVÉNY 117,05 117,08 117,09 113,00 16+624,47 Dátum Mód. jelölés Mód. értesítő sz. Módosítás oka Tervező Ellenőr Építtető: Közös kivitelezési fővállalkozók: Országos Vízügyi Főigazgatóság, 1012 Budapest, Márvány u. 1/D "KE-VÍZ 21" Zrt. - KÖTVÉP'B Kft. - KÖZGÉP Zrt. Meglévő közút Sp1 Generáltervező: REVVO KÖRNYEZETVÉDELM ÉS MÉLYÉPÍTÉSTERVEZŐ KFT. 1102 Budapest, Szent László tér 20. Tel: 431-7360 Tel/fax: 261-2438 email: revivo@revivokft.hu Ügyvezető igazgató: Kovács ldikó Generáltervező: dr. Kristóf János Ellenőr: Sándor Géza Generáltervező munkaszáma: 0017/2012 fenntartási sáv Tervezett Déli tározótöltés fenntartási sáv Terv címe: SZAMOS-KRASZNA-KÖZ ÁRVÍZSZNT CSÖKKENTŐ TÁROZÓ KVTEL TERV Munkarész felelős tervezője: Munkarész: Rajz címe: KONSTRUKTŐR KONSTRUKTŐR Mérnökiroda Kft. 1033 Budapest., Kaszásdűlő u. 2. Tel./Fax.: 387-15-48, 454-12-42 email: konstruk.terv@t-online.hu Tevező munkaszáma: 779/12 Munkarész-szám: VÍZBEERESZTŐ MŰTÁRGY ÉPÍTÉS TERV 2.1. Rajzszám: Telepítési helyszínrajz 4. Tunyogmatolcs Ügyvezető igazgató: Felelős tervező: Tervező: Szerkesztő: Ellenőr: Méretarány: Huszár László Bunyevácz Viktor Bunyevácz Viktor Bunyevácz Viktor Huszár László Ez a terv szerzői jogvédelem alatt áll. Alapszint: Kelt: 1:1000 Balti 2012. 09. 30.
T 138,88 A B 26,18 112,70 112,70 26,18 TÁROZÓ 5, 2,00 5, TÁROZÓ 277,76 138,88 15,17 42,93 116,76 13,50 5,23 13,50 4,77 15,90 Fenntartási sáv TÁROZÓ 112,26 rámpa 10% 4 aszfaltút beton szegélygerenda 0,4 x 1,0 m szelvénnyel 2,6% Fenntartási sáv 13,20 11,55 2, 3,00 3,82 13,74 R1 R 117,09 Fenntartási sáv 117,08 Betonba rakott kő R 5,23 4,77 114,42 114,63 4,00 8,39 114,05 13,50 114,80 R 5,72 1,80 90,00 113,85 R1 beton szegélygerenda 0,4 x 1,0 m szelvénnyel 5,46 aszfaltút E R48,50 gépjármű bejárósáv R51,50 30,00 11, 3,00 14,00 kőszórás 5,0% 11, járda előregyártott betonlapokból 117,05 150,00 13,83 beton térkőburkolat 13,50 beton szegélygerenda 0,4 x 1,0 m szelvénnyel 112,21 111,95 111,95 11, 0, R48,50 3,00 humusszal fedett kőszórás= gépjármű bejárósáv 11, 8,50 111,92 x 38 = 15,23 4,77 1,20 11, 2 2,50 2,86 117, 11, 3,22 5 R14,00 Villamos kapcsolószekrény konténerben 15,30 6,10 11, 6,00 6,00 5 117,05 R8,00 2,26 1:1,5 1:1,5 7% 2,7% 3,2% 8,20 U 4,70 118,80 118,80 117,50 2, 2, 117,20 1. pillér 11, 1. nyílás 11, 2, 2, 2. pillér 11, 0, 2. nyílás 11, 2, 2, 117,20 118,80 118,80 117,50 3. pillér dréncső dilatációs hézag 60 11, 11, 3. nyílás 80 3,25 3,25 80 60 60 20,00 46,80 13,20 11, 11, 11, 2, 2, 4. pillér 3,80 6,00 8,10 7,10 4,00 29,00 4. nyílás 2, 2, 117,20 118,80 118,80 117,50 5. pillér 112,43 112,66 112,84 111,80 kőszórás 11, 5. nyílás 2, 2, 6. pillér 4,55 5,45 11,41 2,60 6. nyílás 5,42 2,64 5,42 2, 2, 91,30 91,30 kőszórás kőszórás kőszórás kőszórás 3,83 3,83 1% beton térkőburkolat 29,00 1,20 1,50 117,05 vasbeton utóenék 0,27% 0,27% 0,27% 0,27% 2,0% 1:1 7. pillér 5,80 2,00 5,80 7. nyílás 2, 2, 1:0,43 4,60 1:0,43 6,34 3,66 118,80 117,50 118,80 111,80 2,00 8,00 2,80 8,00 2,80 8,00 2,80 8,00 2,80 8,00 2,80 8,00 4,60 66,30 vasbeton utóenék 0, 117,20 1:1 2,98 2,00 2,98 3,80 6,00 8,10 7,10 4,00 5,90 2,00 5,90 Cs2M acélszáfdfal 5,80 2,00 5,80 Cs2M acélszáfdfal h = m h = m 11,20 15,80 128,60 15,80 11,20 vasbeton szárnyfal vb. előfenék Betonba rakott kő rézsűburkolat vasbeton szárnyfal SZAMOS HULLÁMTÉR 85 45 1 1,66 6,64 1,66 8,17 R51,50 6,87 33,24 aszfaltút 18,70 150,00 2, 2, 10% 13,00 11, 14,00 Cs2M acélszáfdfal h = m 54F fúrás vasbeton előfenék 55F fúrás dilatációs hézag dréncső 11, 11, 11, 11, 11, 11, 11, 11, 11, 11, A dilatációs hézag dilatációs hézag 60,00 vasbeton előfenék 0,27% 53F fúrás 5, 2,64 5, 7,01 111,73 9,90 9,90 9,00 1, hídtengely 111,98 111,71 111,95 8. pillér 11, 0,27% 8. nyílás kőszórás 11,41 11, 8,00 15,60 15,60 2,80 0, vasbeton utóenék 11, 8,00 52F fúrás 2, 2, 117,20 118,80 118,80 117,50 9. pillér 11, 2,80 11, vasbeton előfenék 112,43 112,66 112,84 111,80 9 nyílás 11, 8,00 11, dréncső 2, 2, 117,20 118,80 118,80 117,50 10. pillér 10. nyílás 11, 2, 2, 11. pillér 111,80 11. nyílás 2, 2, 117,20 118,80 118,80 117,50 12. pillér 11, 11, 11, 11, dilatációs hézag dilatációs hézag 0,27% 0,27% 0,27% 11, 11, 11, 11, 0,27% 12. nyílás vasbeton utóenék 117,20 118,80 118,80 117,50 13. pillér 7% 1:1,5 1:1,5 6,00 R8,00 117,05 6,00 5 3,22 R14,00 5 15,30 vasbeton szárnyfal 2 Betonba rakott kő rézsűburkolat 11, vasbeton szárnyfal 66,30 33,24 2,80 11, dilatációs hézag 8,00 11, dilatációs hézag Cs2M acélszáfdfal h = m 2,80 11, dréncső 8,00 50F fúrás 11, 0, 2,80 2,0% 11, vasbeton előfenék 8,00 51F fúrás 11, 2,00 2,7% 3,2% 11, C 14,00 beton térkőburkolat 10% 13,00 11, SZAMOS HULLÁMTÉR 117,05 2, 2, 150,00 aszfaltút 117, R51,50 1,20 6,87 1,66 6,64 1,66 8,17 15,23 1,50 1,20 18,70 4,77 29,00 45 C 85 8,50 3,00 beton térkőburkolat 111,92 R48,50 0, 111,95 11, 150,00 13,50 111,95 5,0% kőszórás R51,50 11, 11, járda előregyártott betonlapokból 13,83 beton térkőburkolat F 117,05 beton szegélygerenda 0,4 x 1,0 m szelvénnyel humusszal fedett kőszórás=gépjármű bejárósáv 1% 3,00 14,00 gépjármű bejárósáv R51,50 30,00 R48,50 R1 1,80 113,85 90,00 R beton szegélygerenda 0,4 x 1,0 m szelvénnyel 5,46 aszfaltút 5,72 114,80 114,05 8,39 Betonba rakott kő 4,00 114,63 R 114,42 R R1 117,08 Fenntartási sáv 13,74 3,82 Fenntartási sáv 117,09 2, 3,00 13,20 11,55 Fenntartási sáv beton szegélygerenda 0,4 x 1,0 m szelvénnyel 2,6% 13,50 TÁROZÓ aszfaltút G D D Dátum Mód. jelölés Mód. értesítő sz. Módosítás oka Tervező Ellenőr 16+350 btkm műtárgytengely Építtető: Közös kivitelezési fővállalkozók: Generáltervező: Ügyvezető igazgató: Kovács ldikó Terv címe: Országos Vízügyi Főigazgatóság, 1012 Budapest, Márvány u. 1/D "KE-VÍZ 21" Zrt. - KÖTVÉP'B Kft. - KÖZGÉP Zrt. REVVO KÖRNYEZETVÉDELM ÉS MÉLYÉPÍTÉSTERVEZŐ KFT. 1102 Budapest, Szent László tér 20. Tel: 431-7360 Tel/fax: 261-2438 email: revivo@revivokft.hu Generáltervező: dr. Kristóf János Ellenőr: Sándor Géza Generáltervező munkaszáma: 0017/2012 SZAMOS-KRASZNA-KÖZ ÁRVÍZSZNT CSÖKKENTŐ TÁROZÓ KVTEL TERV B Munkarész felelős tervezője: KONSTRUKTŐR KONSTRUKTŐR Mérnökiroda Kft. 1033 Budapest., Kaszásdűlő u. 2. Tel./Fax.: 387-15-48, 454-12-42 email: konstruk.terv@t-online.hu Tevező munkaszáma: 779/12 Munkarész: Munkarész-szám: VÍZBEERESZTŐ MŰTÁRGY ÉPÍTÉS TERV 2.1. Rajz címe: Rajzszám: Általános terv Felülnézet 6.1. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező: Tervező: Szerkesztő: Ellenőr: Méretarány: Huszár László Bunyevácz Viktor Bunyevácz Viktor Bunyevácz Viktor Huszár László Ez a terv szerzői jogvédelem alatt áll. Alapszint: Kelt: 00 Balti 2012. 09. 30.