Győr, Kossuth Lajos u. 28. Műemlék lakóépület homlokzati falszerkezetének nedvesség- és só-állapotvizsgálata, a falak felszívódó nedvesség elleni védelme, AKTUALIZÁLT Kft. 9023 Győr, Ifjúság körút 41. Zádor Oszkár 30-9577313 okl. építészmérnök, vezető építész tervező É-1-08-0124 okl. épületszigetelő szakmérnök, ÉMSZ tag ÉSzSz 08-0001 Épületszerkezeti Szakértő Szigetelések A dokumentáció 14 számozott oldalt, 11 fényképfelvételt, és befűzött tervmellékletet (alaprajz, labor-eredmények) tartalmaz. A szakértői vélemény műszaki érvényességnek vége: 2014. október 30. Győr, 2013. október 30.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Történelmi előzmények, rövid ismertetés 2. Szerkezetvizsgálat 2.1. A rendelkezésre bocsátott adatok 2.2. A helyszíni szemle tapasztalatai, furatos mintavétel 2.3. A vizsgálatok eredménye, a falszerkezet állapota fotókon 2.4. Nedvesség elleni komplex védekezési javaslatok 2.5. A javasolt megoldások közelítő költségbecslése 3. Melléklet 3.1. A nedvesedés elleni védelem lehetőségei (elemzés) 3.2. A mintavételi helyek jelölése alaprajzon és a helyszíni nedvességmérés adatlapja 3.4. A sótartalom elemzés adatlapja 1. TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK, RÖVID ISMERTETÉS A Győr, Kossuth Lajos u. 28. szám alatt álló műemlék épület állapota végzetesen leromlott, homlokzata felújításra szorul. Az épület legalább 45-50 éve nem volt felújítva. Az épület elképesztő állapotban van! Minden tekintetben megérett egy alapos és teljes rekonstrukcióra. Szigetelését, szerkezeti problémáit kell megoldani. Szakértői véleményünkben megvizsgáltuk a falak állapotát és javaslatot adunk a felszívódó nedvesség elleni komplex védelemre. A szakértői vélemény megalapozására 2010. március 2.-án a helyszínen részletes faldiagnosztikai vizsgálatot végeztünk, az épület és a falak állapotát színes fotókon rögzítettük. Az épületre vonatkozóan alaprajzot kaptunk, amelyet mellékelünk. 2. SZERKEZETVIZSGÁLAT 2.1. A rendelkezésre bocsátott adatok Az épület felmérési alaprajzát megkaptuk. A tervek és a helyszíni vizsgálatok, a faldiagnosztika, egy felújítási javaslathoz kellő megalapozottságot biztosítanak. 2
Az épületen a vakolat - nedvesség és kikristályosodott sók okozta - károsodása több helyen is jól látható. Az egykori hagyományos vakolat és a tardosi vörös mészkő lábazat, bár helyenként még tart, sajnos nem segítette a nedvesség elpárolgását, csak fokozta a nedvességhatást, lezárva a párolgási zónát, a falakban a nedvességet mind feljebb és a belső oldal felé szorította. 2.2. A helyszíni szemle tapasztalatai, furatos mintavétel A helyszíni szemlére, a falak vizsgálatára 2010. március 2.-án került sor, napsütéses időben, 14-15 C és 46% páratartalomnál. A szemrevételezéssel végzett vizsgálat mellett, egy alaposabb, a nedvesség és a sótartalmat egzakt módon meghatározó, furatos mintavétellel összekötött szakértői felmérés is készült. A szakvélemény végén táblázatosan közöljük az eredményeket is. A közelebbről készült fotón a vörös mészkő lábazatburkolat feletti károsodás látható. A párolgási zónát a hagyományos vakolat és a lábazat lezárta, amely közel negyven éve készült. A falak nagymérvű (itt főként a clorid és szulfát) sók okozta károsodása a képen is jól látható. A lábazat tömör, ennek következtében a felszívódott nedvesség nem tudott eltávozni. Sajnálatos módon a pincetérből az lábazat mögött kijutó pára is hozzájárult a vakolat nedvesség okozta károsodásához. A homlokzatokon végzett mintavétel, majd a laboratóriumi vizsgálat szerint a falak lábazati nedvességtartalma kissé eltérő. A téglafalak nedvességtartalma az alsó 90 cm-es zónában helyenként nagy, feljebb fokozatosan csökkenő. Az épület határoló falaiban a sótartalom (főképpen a nitrát tartalom) szinte katasztrofális mértékű, különösen a lábazaton, de hatása magasan a falakon is látható. Mindenképpen szükség lesz az előzetes elektrolitikus sótalanításra! 2.3. A vizsgálatok eredménye, a falszerkezet állapota fotókon Szomorú tapasztalatunk, hogy történelmi épületeink többnyire nedvesek, szigetelésük nincs megoldva. Több lehetőség is nyílik ezek rendbe-hozatalára. A továbbiakban részletesen ismertetésre kerülnek azok a módszerek, eszközök, amelyek lehetőséget nyújtanak a falak rekonstrukciója során a nedvesség és só elleni védelemre. Az eredményt csak az egyes módszerek hatékony kombinálása, ésszerű alkalmazása hozza meg. 3
Az épület udvari homlokzatának képe a roncsolódott vakolattal. A vakolat anyaga nem tudta tolerálni a talajból felszívott nedvességgel érkező nagy mennyiségű sókat. Megkezdődött a téglák károsodása is. Itt nagy magasságig nedves a fal! Az udvari részen az alulról történő nedvesség-felszívás nyomai, de főképpen a kikristályosodott (nitrát)sók miatti jelentős tégla károk láthatóak. Az udvari épületrész homlokzata, a nedvesség és a sók által tönkretett vakolattal. A falszerkezetbe akadálytalanul felszívódó nedvesség miatt penészednek a falak. Ez a belsőben készített fotón is jól látható. 4
Az épület szomszédos telek felöli homlokzati szakaszán 1,8-2,5 méter magasra felszívódott nedvesség okoz nagy károkat. Ennek fő oka az alatta lévő szigeteletlen boltozatos pincéből felfelé húzódó nedvesség és a rendezetlen terepviszonyok! A sók okozta vakolati károk mellett a csatorna hibája miatt fentről érkező vizek is jelentős károkat okoztak. A Kossuth Lajos utcai homlokzaton is felfedezhetünk hasonló problémákat. A falak vizesek, száradási idejük párolgásos úton hosszú, megoldást a teljes vakolati struktúra cseréje előtt a nedvesség aktív eltávolítása jelent. Az udvari lábazat vakolt. A vakolt lábazat nedvességtorló hatású volt a szigeteletlen falszerkezet magas sótartalma miatt a téglák telítődtek nedvességgel és sóval. Itt aktív sótalanításra is szükség lesz. 5
2.4 A NEDVESSÉG ELLENI KOMPLEX VÉDEKEZÉSI JAVASLATOK A javaslatainkban figyelembe vesszük mindazokat a védekezési módokat, amelyek kombinációja az épület falszerkezetének kiszáradását, használható állapotba hozását, lehetővé teszi. A felszívódó nedvesség ellen védekezés a Kossuth utcai épületen Egy műemlék felújításánál a leginkább problematikus tényező (a költségek mellett) az idő. A rekonstrukciók során olyan kevés idő marad a technológiákra, hogy a falak száradása még meg sem indulhat, máris vakolják és hamarosan üzemeltetik az épületet. A természetes száradási folyamat, ha csupán a párolgásra számíthatunk, legalább egy év! Ezalatt a falból távozó nedvesség a felszín közelébe hordja ki a sókat, amelyek a mégoly tökéletes légpórusos vakolatokat is képesek telíteni. Ebből következően ennél a két épületrésznél semmiképpen nem javasolható a falátvágásos módszerek egyike sem, sőt megítélésem szerint az injektált szigetelés sem lenne most és itt a legalkalmasabb. Van jó, praktikus megoldás, az aktív falszárítás! Ennek egyik legfontosabb eleme a kapilláris felszívódást megakadályozó, a nedvesség utánpótlást megszüntetni alkalmas tovább-fejlesztett REVERSION PLUSZ eljárás, amely a falak változó sótartalmi problémáját is képes megfelelően kezelni. A szabadalmaztatott vezérlő készülék (és speciális elektróda hálózata) képes a falakba felszívódott nedvesedési folyamat megfordításával (elektroozmózis) reális időn belül (ez néhány hónap) gyors száradást előidézni, emellett az első fázisban alkalmazható hálóelektródás elektrolízis csökkenti a falazat oldott sótartalmát is. Szabadalmaztatott tovább-fejlesztett kialakítása karbantartást nem igényel. A kiugróan magas sótartalmú falszakaszokon, elsőként mindenképpen, aktív sótalanítást kell végezni. Ennek elmulasztása esetén a most látható állapot belátható időn belül megismétlődhet!! A REVERSION rendszert a körítő határoló falak mentén meg kell valósítani. Nagy előnye, hogy magassági értelemben 70-80 cm-es sávban történik a száradás. Tehát a nedves zóna a telepítés síkjától függően, lábazaton akár a talajsík alatt marad. Ez a szigetelt zóna alatti kifagyások lehetőségét csökkenti. Így a falátvágásos módszerekkel szemben nincs szerkezeti károsodás a védett sáv alatt sem, felette fokozatosan kiszárad a fal, hamarabb, mint párolgás útján. A REVERSION rendszert, első fázisban a hálóelektródás sótalanítással, célszerű kiviteli szinten megtervezni! A tervezésnél együtt kell gondolkodni az építésztervezővel, az építészeti megoldások kialakításában, hogy a vakolat-rehabilitáció, a lábazat választott megoldásai összhangban legyenek az alkalmazott megoldással. Viszont a vizes pince okoz számomra némi problémát. Kézenfekvőnek tűnik leszigetelése, de ennek konkrét megoldása függ a hasznosítástól, annak színvonalától is. Természetesen a pince teljes értékű szigetelése igen jelentős költségekkel járhat. A megoldás műszakilag korrekt lehet, de csak akkor javasolható, ha az arányban áll a várható funkcióval is. Lehetséges (de nem egyenértékű) megoldások: - teljes értékű belső oldali szigetelés, ezen légpórusos vakolat - speciális nem hidrofób (szárító)vakolat (Excellent) Ha magasak az igények és hatékony belső oldali szigetelés készül, akkor a padozat is szigetelendő, természetesen a pincetér fűtését és szellőzését is meg kell oldani. Ha nem készül szigetelés, csak egy igen sokat tudó, de páraáteresztő vakolat, akkor a belső légtérbe jutó jelentékeny nedvesség miatt magas lesz a páratartalom, ezért feltétlenül átgondolt (szabályozott gépi) szellőzés javasolható. 6
A szigeteletlen pince, bár megjelenése esztétikus lesz, nem alkalmas teljes szárazsági követelményeket igénylő igényes funkcióra! A szakvéleményben ennél további részletezést adni nem lehetséges, hiszen részletes rekonstrukciós terv készítése előtt mindenképpen dönteni kell a javasolt megoldások között. A döntés egyben financiális döntés is, hiszen két megoldás között jelentős költségkülönbség is lehet. A védekezés elveihez tartozik még két fontos kiegészítő beavatkozás Az udvari részen és a Bercsényi liget felöli homlokzat előtt a megfelelő lejtésű és vízelvezetésű új térburkolás elkészítése, például homokba ágyazott kiskockakő elemekkel, illetve a most nedves és sóterhelt falakon a szakszerű vakolat-rehabilitáció, a károsodott helyeken speciális légpórusos szellőzővakolat alkalmazása, a lábazaton (esetleg átszellőztetett) kő lábazatképzés. Légpórusos vakolatok: Tapasztalatok szerint egy egyszerű légpórusos vakolat (további felszívódó nedvesség elleni védelem nélkül különösen) csak néhány évig biztosít megfelelő minőségű felületet, utána a felületen vizesedési nyomok, sókivirágzás jelennek meg, mert a falban maradt higroszkópos sók jelen esetben a clorid- és szulfát-ionok elkezdik elnedvesíteni a vakolatot. Ez sok esetben akkor is bekövetkezik, ha a talaj felől a fal nem kap már nedvesség-utánpótlást, mert a nagyobb mennyiségű só a levegőből is képes kivonni a nedvességet ezért nevezik higroszkóposnak, magyarul nedvszívónak. Ugyanakkor tapasztalatuk azt, hogy az általában száraznak tűnő falfelületek időszakosan (főleg őszi-tavaszi időszakban) újra nedvessé válhatnak. Az ismételt száradás ciklikusan kikristályosodással jár és ez végzetesen roncsolni képes a mégoly kiváló vakolatokat is. Itt kell megjegyezni, hogy a német WTA intézet által közreadott 2-2-91 előírás 3. fejezetében:.a falazat nedvességmentesítése egyedül a WTA javító vakolatokkal nem lehetséges.. Ajánlásuk szerint a szigetelésről minden esetben gondoskodni szükséges. Vakolatrehabilitáció A homlokzati vakolatot kizárólag a műemlékvédelmi elveknek megfelelően, az erre kialakított speciális (a német WTA intézet javaslata szerinti struktúrájú) vakolati rendszerrel szabad kivitelezni, mégpedig az alábbiakban megjelölt vakolat-rendszerek valamelyikével, kiemelt só-tároló képességű vakolatot kell felhordani. Az alkalmazható rendszerek a következők: megemlítve néhányat, de más, ezzel egyenértékű rendszer, pl. Terranova, Lasselberger, CAPAROL, STO, stb. gyártmányok is alkalmazhatóak, azok alkalmazástechnikai útmutatója szerint) BAUMIT Sanova sólekötő-gúzoló BAUMIT Sanova Puffer alapvakolat 1,5-2 cm BAUMIT Sanova Vakolat W simító-fedővakolat 2 cm. BAUMIT Szilikát alapozó BAUMIT Szilikát Vakolat simító-fedővakolat 1 cm. BAUMIT Szilikát alapozó és fedő festék 7
vagy: OXAL VSM tapadóhíd 50-70% felülettel OXAL PGP sótároló alapvakolat 1-2 cm OXAL WP javítóvakolat 2 cm Disamo Feinputz Weiss simító-fedővakolat 3 mm. E vakolatrendszerek előnye, hogy az alapvakolat rendkívül nagy porozitása révén (30-40% pórustartalom) több sót képes tárolni, mint más, nem WTA szerinti vakolatok. További jellemzőjük, hogy az előfröcskölés után olyan nagy vízszívó képességű 2-3 cm vastag alapvakolat kerül felhordásra, ami az aktív sótalanítás után a falban maradt kis mennyiségű sót képes pufferként tárolni. A fedővakolat viszont a hidrofóbizált anyag következtében nem engedi magába a vizet, csak párolgással képes a nedvesség elhagyni e rétegen át a falat. Így e vakolatok élettartama hosszabb a hagyományos adalékszeres, vagy más légpórusos vakolatokhoz képest. A felületi festés rekonstrukciója csak új, minden szempontból tökéletesen tapadó vakolaton lehet eredményes. A homlokzati festékek anyagát össze kell hangolni a légpórusos vakolattal. Műanyag bázisú (vizes diszperziós) festés, gipszes glettanyagok alkalmazása tilos, mert a kipárolgási felületet lezárják, a száradási folyamatot megakadályozzák. A vakolatok szilikát, illetve egyes szilikon tartalmú festékekkel festhetőek. Az egyes előregyártott homlokzati díszítő tagozatok ebből a szempontból külön kategóriát jelentenek, mert a vakolattól eltérő anyaguk miatt csak szilikon-festékkel javasolt lefesteni. Amennyiben a fentiekben javasolt védekezési módok komplexen megvalósulnak, csak akkor lehet garantálni a falak teljes kiszáradását és azok tartósan száraz állapotát. 2.5. Közelítő költségbecslés A legfontosabb a REVERSION rendszer mielőbbi telepítése, hogy a falak száradása megindulhasson. A sóval jelentősen terhelt falak esetében az előzetes sótalanítás is szükséges lesz, ennek időigénye kb. 3-4 hónap. REVERSION PLUSZ falszárító és sótalanító elektrokinetikus rendszer (időszakos ellenőrzéssel a sótartalom és száradás folyamatának figyelemmel-kísérésével, a szigetelési technológiára a telepített készülékek működésének időtartama alatt 10 év garanciával ) 1. REVERSION rendszer határoló falak mentén kb. 47.900 Ft/m 2 + ÁFA 2. REVERSION sótalanítás határoló falakon kb. 16.900 Ft/fm + ÁFA 2. Homlokzati vakolási munkák (vakolatleverés és állvány nélkül) Kb.10-12.000 Ft/m 2 + ÁFA 3. Siloxán vízlepergető felületkezelés 1.700-1.800 Ft/m 2 + ÁFA 4. Pinceszinti szigetelés és vakolás (vakolatleverés és állvány nélkül) Kb.14-15.000 Ft/m 2 + ÁFA 5. Pinceszinti EXCELLENT vakolás (vakolatleverés és állvány nélkül) Kb.12-13.000 Ft/m 2 + ÁFA 8
ELŐÍRÁSOK Nedvességtartalom: Az MI-04-320 Irányelv szerint: száraz a minta, ha telítettsége : < 20 % nedves : 20-40% erősen nedves : 40-80% vizes : > 80% Sótartalom: Az MI-04-320 Irányelv szerint: sómentes kissé sószennyezett sószennyezett erősen sószennyezett : < 0,1 tömeg% : 0,1-0,5 tömeg% : 0,5-1,5 tömeg% : > 1,5 tömeg% HELYSZÍNEN MÉRT ÉRTÉKEK, LABOREREDMÉNYEK Mintavételi helyek (a mellékelt alaprajzon jelölve) Sóelemzés Mérés helye Magasság Sótartalom Falazat anyaga Mv1 Só-minta a Alaprajzon Tégla labor belső udvari homlokzaton jelölve 90 cm 0,42% vizsgálat Mv2 Só-minta a belső udvari homlokzaton Alaprajzon jelölve 90 cm 6,25% Tégla minta labor vizsgálat Mv3 Só-minta Alaprajzon Tégla minta Kossuth utcai homlokzaton jelölve 90 cm 3,13% labor vizsgálat Nedvességmérés Mérés helye Magasság Nedvesség Falazat anyaga M-1 a belső udvari homlokzaton Alaprajzon jelölve 30 cm 90 cm 11,0 m% 7,0 m% Tégla M-2 a belső udvari homlokzaton Alaprajzon jelölve 30 cm 90 cm 10,5 m% 6,0 m% Tégla M-3 Kossuth utcai homlokzaton Alaprajzon jelölve 60 cm 120 cm 9,8 m% 5,5 m% Tégla M-4 Kossuth utcai homlokzaton Alaprajzon jelölve 60 cm 120 cm 8,4 m% 5,0 m% Tégla Az Mv-4 minta alapján a telítettségi nedvességtartalom 16,9%. M-1 11,0/16,9 = 65 térfogat% erősen nedves! M-2 10,5/16,9 = 62 térfogat% erősen nedves! M-3 9,8/16,9 = 58 térfogat% erősen nedves! M-4 8,4/16,9 = 49 térfogat % erősen nedves! A mintavétel sótartalma (külön mellékelt lapon dokumentálva) A sótartalom értékelése: M1 0,42 tömegszázalék M2 6,25 tömegszázalék M3 3,13 tömegszázalék sószennyezett kiugróan magas!!! kiugróan magas!!! 9
Az Mv2 és Mv3 mintában kimutatott magas nitrát tartalom szennyvizes eredetre, szennyvízvezeték korábbi hibájára, utal, az épület előtt húzódó csatorna hibáját valószínűsíti. Ugyanakkor a magas klorid és szulfát tartalom megerősíti ezt, hiszen a szennyvízben előfordul mindhárom sófajta. A magas nedvességtartalom, a helyenként igen magas sótartalom, az eddig jelentősen akadályozott párolgás, valamint a sótartalom kirakódása a homlokzati vakolatban és kőlábazat mögötti téglákban egyaránt a (lábazat) a vakolat és tégla idő előtti tönkremeneteléhez vezetett. ÖSSZEFOGLALÁS A Győr, Kossuth u. 28. szám alatti műemlék lakóépület falai nedvesek és sóval is jelentősen szennyezettek. Az épület homlokzati rekonstrukciója során mindenképpen meg kell oldani a falak nedvesség és só elleni védelmét. A falak nedvesség elleni védelmére és kiszárítására javaslatunk szerint a REVERSION rendszer lehet a jó megoldás. A szigetelési munkák megkezdése előtt a sótalanítást mindenképpen el kell végezni. A homlokzati vakolási munkák csak a falak sótalanítása és megfelelő mértékű száradása után kivitelezhetőek!! Légpórusos vakolat Tégla lábazati falazat ±0,00 Új átszellőztetett kő lábazatburkolat új kiselemes burkolat -0,10 2-3 % Kiviteli szinten javasoljuk megtervezni a REVERSION rendszert, a sótartalmat csökkentő előzetes sótalanítással is számolva. Javasoljuk a tetőről lejutó csapadékvizet (a mostani megoldásnál jobb) zárt rendszerben elvezetni az alapfalaktól távol. száradás A javasolt megoldás vázlata száradás Győr, 2013. október 30. Zádor Oszkár okl. épületszigetelő szakmérnök www.isomedia.hu KÜLÖN FÜGGELÉKBEN CSATOLVA A TOVÁBBIAK TALÁLHATÓAK: A nedvesedés elleni védelem lehetőségei (részletes elemzés) Alaprajz a mintavételi helyek bejelölésével, a nedvességmérés adatlapjával A sóelemzés adatlapja (KEMOKORR Kft. 2010. március 9.) 10
A nedvesedés elleni védelem lehetőségei, részletes elemzés Ismertetésünk nem a konkrét megoldásról szól, csupán röviden összefoglaljuk azokat a módszereket, amelyeket a szakma a falazatok védelmére alkalmaz. Ennek a résznek csupán a tájékoztatás szerepét szánjuk, hogy összevethetőek legyenek az eltérő módszerek, előnyeiket és hátrányaikat egyaránt megemlítve. A nedvesedés elleni utólagos védelem olyan eljárások és eszközök összességét jelenti, amely képes az épületszerkezetekbe felszívódott nedvesség (és só) eltávolítására illetve csökkentésére. Ennek hatására a használat számára szükséges légállapot- és szárazsági követelmények teljesülnek. A védelem több, egymás hatását kiegészítő eszköz, vagy módszer alkalmazásával biztosítható megbízhatóan. Mechanikai eljárások A mechanikai eljárások során a falba vízszintes szigetelő réteget juttatnak be, amely megszakítja azokat a kapillárisokat, amelyek a vízfelszívódásban szerepet játszanak. Sok esetben megoldják a nedvesség-felszívódás okozta gondokat, de a falban lévő és visszamaradó sókkal nem, tudnak mit kezdeni. Kiszáradó faltest Lemezbesajtolás Nedvesség feldúsulás Só okozta károsító hatás NEDVESSÉG FELDÚSULÁS Ilyenek lehetnek: - a szakaszos falátvágás - a fal átfűrészeléses védelme - a fémlemez besajtolás - a furatsoros falátvágás A falátvágás készülhet láncfűrésszel, sodronyra erősített gyémántszemcsés gyűrűs megoldással. A vágás szakaszos kb. 2-3 méter hosszan történik. Ezután szigetelő lemezt fűznek a falba, kiékelik és cementhabarcs injektálással zárják le. A hullámosított koracél lemezeket préslevegős berendezéssel sajtolják a fugákba. Jó megoldás, de csak ott alkalmazható ahol teljesen átmenő fugákkal, szabályos falazat készült 11
Fúrt és injektált vegyi fal-szigetelések A vegyi falszigetelési eljárással, előzetes furatsor készítésével, olyan anyagot juttatnak be a falba, amely ott szétterjedve - a fal anyagával reakcióba lépve - vízzáró réteget képez és ez megszakítja azokat a kapillárisokat, amelyek a vízfelszívódásban szerepet játszanak. Problémái megegyeznek az előzővel. A furatok készülhetnek egy oldalról, két oldalról, lehetnek egysorosak, vagy kétsorosak. A furatátmérő egyszerű gravitációs injektálás esetén 20-30 mm, de nyomásos injektálás esetén 12-16 mm. Kiszáradó faltest Vegyi injektálás Nedvességfeldúsulás Só okozta károsító hatás Téglába mélyített furatsor lejtős, egy-máshoz képest pontosan párhuzamos kell, hogy legyen. A pontatlanság a szigetelő sáv megszakadásához vezethet. A habarcshézagban készített furatsorok vízszintesek. Az alkalmazott vegyi anyagok a kapilláris nedvesség-mozgás megakadályozására irányulnak, a pórusokat szűkítik, eltömik, hidrofobizálják. Elektromos eljárások Az elektromos eljárások aktív, vagy passzív módon a nedves falak elektrofizikai viszonyait befolyásolják, tekintettel arra, hogy a falban lévő felszívódott nedvesség mindig sóoldatnak tekinthető. Az elektrofizikai eleven működő berendezések az elektromos mezőt mesterségesen hozzák létre, olyan hatást keltve, hogy a vízmozgás a felszívódás irányával ellentétesen jöjjön létre, szárítva a falazatot. Az aktív módszerek jól tervezhetőek, az eredmény tartós és a falszerkezet általában hamar kiszárad. A száraznedves átmeneti zóna nem egy vékony Elektromos szonda vonal mentén alakul, hanem kb. 60-80 cm Kiszáradó faltest magas sáv. E módszer szerint működő készüléket több kivitelező is jelentős garanciával telepíti (Pl. REVERSION ). Az aktív elektrofizikai módszereket ma már az elektrokémiai sótalanítási eljárásokkal kötik össze. A sótalanítás ideje legalább 4-6 hónap, viszont közben a fal fokozatosan kiszárad. 12 Nedvesség eltávozása
Egyes eljárások (pl. a továbbfejlesztett REVERSION ) alkalmasak a kombinált védekezésre, jó hatékonyságú sóeltávolítást és szárítást is végeznek, de az elektródák korrózióját megakadályozni csak újabb eljárások (pl. a Wet-Save, REVERSION PLUSZ ) képesek. Szellőző épületszerkezetekkel történő védekezés A korábbi évtizedekben több, egymástól eltérő, módszert is alkalmaztak, amelynek alapelve a falazatba került nedvesség szellőztetéssel történő eltávolítása volt. Ezek többnyire sikertelennek bizonyultak, de akad olyan is amelynek alapelveit mai korszerűbb szerkezettel sikerrel lehet alkalmazni. A szárító-szivárgó aknák, a külső pincefali részen, sokszor előnyösnek látszottak, de több esetben karbantartási gondok miatt nem működtek megfelelően. Ma már van lehetőség az elv alkalmazására. A korszerű formasajtolt drénlemezek alkalmasak a nedvesség távoltartására, egyben a szerkezetek szellőztetésére is. A külső alkalmazású felületi védelmet nyújtó drén-lemezek jelentős mértékben csökkenthetik a lábazati falba felszívódó nedvességet. 13 A műkőből, terméskőlapból álló szellőző lábazatok olykor sikeresen oldották meg egyrészt a lábazati szellőztetést, másrészt a csapóeső elleni védelmet, sőt esztétikusan kialakítható lábazatok készültek így. Az átszellőztetett lábazatok egyetlen, de igen nagy hátránya, hogy meglehetősen költségesek. Működőképességük feltétele a tökéletes hátszellőzés biztosítása. Sok esetben a lábazat elkészül, sajnos szellőzés nélkül és így éppen lényegét veszíti, nem tudja a száradást biztosítani. Jó szellőző lábazat kialakítása rendkívül nehéz és helyigényes. Falfelületre nem helyezhető, mert nagy az előreállása, kizárólag visszavésett lábazattal oldható meg. A hátoldali szellőző rés, alsó beszellőző és felső esőtől védett kiszellőző nyílás kialakítása alapfeltétel, ezek nélkül nem működik! Esetünkben a lábazat mentén meggondolandó a felszívódó nedvesség csökkentése talajsík alatti drén-lemezes védelemmel, a hátul szellőztetett kő lábazat alkalmazása nem javasolható!
A szellőző, vagy légpórusos vakolatok, azon az elven alapulnak, hogy a falazatban lévő nedvesség által szállított sótartalom ne a felületen, hanem a vakolat és fal találkozásánál, illetve a vakolatban rakódjék le. Ennek az a jelentősége, hogy a só, a vakolat tárolási képességétől függően, nem jelenik meg a felületen, de a nedvesség akadálytalanul eltávozhat. Önmagában alkalmazni ezeket nem ajánlott, célszerű más szigetelési eljárásokkal kombinálni. Egyes esetekben a szellőző (szárító) vakolat önmagában képes a fal nedvességtartalmát jelentősen csökkenteni, száradást előidézni. Hatására a felület nem lesz foltos és sokáig megtartja esztétikus jellegét. Természetesen a felszívódott nedvességtől, a sótartalomtól függően a vakolat előbb-utóbb telítődik. Ez többnyire 3-5 év, kis nedvesség- és sótartalom esetén esetleg 8-15 év alatt következik be. Ezeket a vakolatokat azonban csak meszelni vagy olyan szilikátfestékekkel festeni lehet, amelyek nem zárják le a szellőzést biztosító pórusokat!! Az épületen, a károsodott falfelületeken, a teljes vakolatleverés és a fugák kitisztítása után, előnyösen alkalmazhatóak, segítik a nedvesség eltávozását, emellett alkalmasak a tartósan esztétikus felületképzésre. A padló-szellőztetéses védelem elvei A legtöbb történelmi (műemlék, vagy műemlék jellegű) épület nem rendelkezik talapára talajnedvesség ellen védő szigetelt padlóval. Az ilyen épületekben megépült, többnyire kő anyagú, belső padlószerkezet közismerten páratorló hatású, amely a falak felé tereli a talajból felszálló jelentékeny nedvességet (a talajpárát). A falakba felszívódott (talaj)víz különböző oldott sókat is szállít, ezek a falak felszínére párolgással jutva, ott kikristályosodnak, amely térfogat-növekedése révén a nedvesség (és fagy) által amúgy is jelentős roncsoló hatást csak fokozza. Mindenképpen meg kell ezt a folyamatot akadályozni, de a történelmi épületeknél a padlót sajnos nem minden esetben szabad leszigetelni, mert ez csak növeli a falak nedvesség-terhelését. Megoldást csak az aktív szellőzetett megoldást jelent. Ennek lényege, hogy a padló alatti kavicsrétegben egy szellőztető dréncső-hálózatot alakítanak ki. Ez még nem lenne akkora újdonság. Viszont más hasonló rendszerekkel ellentétben ez a rendszer már aktív, vagyis a párát a padló alatti kavicsrétegből ventillátorral mozgatott levegő viszi el. A pára-érzékelővel vezérelt (megfelelő helyekre) beépített kisteljesítményű ventillátorok a csőrendszerben lévő levegőt csekély sebességgel mozgatják és a homlokzatra kivezetett csövekbe jutó (talaj)nedvességet elszállítják. Ezáltal a talajt, a padló alatti kavicsréteget szárítják, így a falak felé nem jut jelentékeny nedvesség, megakadályozva a falak nedvesedésének növekedését. Párateresztő homlokzati bevonat WTA vakolati rendszer Szellőzetettt kő lábazat Kiszáradó faltest 2-3 % Padló kő lapokból Nedvesség (pára)eltávozása a szellőztetés által a csöveken Padlót szellőztető aktív rendszer 14