Kutya értékesítés adózása Készítette: Dr. Dencső Istvánné Fehérné Polyák Beatrix
I. Önálló tevékenység Adózási szabályok: Ki végzi a tevékenységet? - magánszemély: -- adószámos magánszemély, -- egyéni vállalkozó.
Adóalanyiság (1) 1.) Általános forgalmi adó A magánszemély által saját nevében, illetve a saját neve alatt folytatott kutya értékesítés, mint ellenérték elérésére irányuló, vagy azt eredményező tevékenység az annak keretében teljesített ügyletek kapcsán megfizetett ellenérték összegétől függetlenül a magánszemély részére áfa alanyiságot keletkeztet, feltéve, hogy azt a magánszemély üzletszerűen, vagy rendszeresen, tartósan folytatja [Áfa tv. 5. (1) és 6. (1) bekezdés].
Adóalanyiság (2) Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat [Art. 16. (1) bekezdés]. - A T101-es adatbejelentő lapon a 014903 (hobbiállat tenyésztése) ÖVTJ szám alatt kell bejelenteni. - A T101-es adatbejelentő F01 lapján nyilatkozat Áfa tv. szerinti adózási módról, egyebek mellett: -- általános szabályok szerint, -- alanyi mentesség szerint.
Értékesítés (1) A) Magánszemélyként (ha nem válik áfa adóalannyá): adásvételi szerződéssel. B) Adóalanyként: - Általános szabályok szerint, - Alanyi mentesség szerint. (6 millió forint árbevételig alanyi mentesség választható, tárgyi eszközt nem lehet alanyi mentes minőségében értékesíteni.)
Értékesítés (2) Közösségi tagállamba történő értékesítés: A) Magánszemélyként (ha nem válik áfa adóalannyá): adásvételi szerződéssel B) Adóalanyként: Általános szabály szerint adózó: Áfa tv. 89. alapján mentes az adó alól, amennyiben a törvényi feltételek fennállnak. Közösségi adószám kiváltása szükséges. Alanyi mentes adózó: Alanyi mentes minőségében jár el, alanyi mentes értékhatárba beleszámít. Közösségi adószám kiváltása nem szükséges. 3. országba történő értékesítés: A) Magánszemélyként(ha nem válik áfa adóalannyá): adásvételi szerződéssel B) Adóalanyként: Általános szabály szerint adózó: Az Áfa tv. 98. szerint mentes az adó alól, amennyiben a törvényi feltételek fennállnak. Alanyi mentes adózó: Alanyi mentes minőségében jár el, értékhatárba beleszámít.
Az önálló tevékenység jellemzői 2.) A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben: Az értékesítés céljából történő kutyatenyésztési tevékenység az Szja tv. 16. -a szerint önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. A tevékenység az adózó döntése alapján végezhető: - adószámos magánszemélyként, - egyéni vállalkozóként. Nem minősülőstermelői tevékenységnek!!
Adószámos magánszemély Adószámos magánszemélyként való adózás: Bevétel meghatározása az Szja tv. 2. és 4. számú mellékletében meghatározottak szerint. Jövedelem meghatározásának szabályai az Szja tv. 17-23. -ai szerint. Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítható: - tételes költségelszámolással, - a bevételből igazolás (számlák, bizonylatok) nélkül levonható 10 százalék költséghányad alkalmazásával.
Adószámos magánszemély költségelszámolása (1) Tételes költségelszámolás Valamennyi költséget a kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű költségek kivételével számlával, bizonylattal kell igazolni. A bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében igazoltan felmerült (kifizetett), és az igazolás nélkül elszámolható költségek az Szja. tv. 3. számú mellékletében meghatározott módon és mértékben a bevételből a tevékenység bevételének erejéig levonhatók. A bevétel hiányában el nem számolt költségeket a következő évi bevétellel szemben nem lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévi bevételből csak a tárgyévi költségek vonhatók le.
Adószámos magánszemély költségelszámolása (2) Kutyatenyésztéssel kapcsolatosan jellemzően előforduló költségek az Szja tv. 3. számú mellékletének tekintetében : Például: tenyésztési költségek: fedeztetési díj, tartási költségek: etetés, vitaminozás, állatorvosi kutyaápolással kapcsolatos eszközök, felszerelések, kiadások, kiállítási költségek, nevezési díj, MEOE felé teljesített befizetések, gépjármű használati díj: Saját (vagy házastárs) személygépjármű használatára tekintettel, útnyilvántartás alapján a ténylegesen megtett utak figyelembevételével, a norma szerinti üzemanyagköltség és 9 Ft kilométerenként számolható el.
Gépjárművel kapcsolatos költségelszámolás (1) Gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolása: Kizárólag a bevétel megszerzése érdekében felmerült költségeit útnyilvántartás alapján a ténylegesen megtett utak figyelembevételével a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV.I.) Korm. rendeletben meghatározott fogyasztási norma figyelembevételével számolhatja el. (A kutyatenyésztő magánszemély saját maga részére kiküldetési rendelvényt nem adhat.)
Gépjárművel kapcsolatos költségelszámolás (2) Útnyilvántartásnak tartalmaznia kell: - az utazás időpontját, - az utazás célját (honnan-hova történt az utazás), - a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését, - a közforgalmú úton megtett kilométerek számát, - kilométeróra állását az év első és utolsó napján. Útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyagvásárlás időpontját és költségeit is. [Szja tv. 5. számú melléklet II. 7. pontja] Abban az esetben, ha a magánszemély személygépkocsi használatára tekintettel útnyilvántartás alapján költséget számol el, akkor a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezik.
A Gjt. 17/E. -ában foglalt havi cégautóadó tételek Környezetvédelmi osztály-jelzés gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kw) 0-4 osztályjelzések esetén 6-10 osztályjelzések esetén 5 ; 14-15 osztályjelzések esetén 0-50 16 500 Ft 8 800 Ft 7 700 Ft 51-90 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft 91-120 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft 120 felett 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft
Tárgyi eszköz elszámolása A tenyészállat (így a tenyésztésbe állított kutya) tárgyi eszköznek minősül, azonban az adószámos magánszemély esetén értékcsökkenési leírásra és egyösszegű leírásra nincs mód. A tárgyi eszköz fogalmát az Szja tv. 11. számú melléklet II. fejezet 1/a. pontja határozza meg, melynek tekintetében tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl - közvetlenül vagy e törvényben meghatározott módon közvetve - szolgálja a vállalkozás tevékenységét. Az állat [Szja tv. 11. számú melléklet II.1. ad) pont] tenyészállattá akkor válik, ha a tenyésztés során leválasztható szaporulatot termel, vagyis a tenyészállattá válás időpontja az a nap, amikor az állat megellett, megfialt (és a termelő a körülmények mérlegelése alapján úgy dönt, hogy az állatot tenyésztésben tartja).
Költséghányad alkalmazása A bevételből igazolás (számlák, bizonylatok) nélkül levonható 10 százalék költséghányad alkalmazása - a bevétel 90 százaléka a jövedelem, ekkor - a magánszemély az adóévben megszerzett és nem egyéni vállalkozás keretében folytatott önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, továbbá az önálló tevékenységével összefüggésben kapott költségtérítéssel szemben sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. [Szja. tv. 17. (3) bekezdés a) és b) pont].
Adó, adóelőleg Az önálló tevékenységből származó bevételből kiszámítandó jövedelem után a fizetendő adó mértéke 16% [Szja tv. 8. ]. Az önálló tevékenységből származó jövedelem keletkezése esetén a magánszemélynek negyedévet követő hónap 12-ig adóelőleg-fizetési kötelezettsége keletkezik (10 ezer Ft felett kell befizetni), melyet az Szja tv. 46-49. -ai szerint kell megállapítani.
Járulékok 3. ) Az önálló tevékenység jellemző járulék szabályai: Az adószámos magánszemély által végzett önálló tevékenység esetén a magánszemélynek -személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége mellett - 27 %-os egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége is keletkezik [az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. (1) bekezdés a) pontja]. Ebben az esetben szociális hozzájárulási adó, és járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Ha nem megbízási jogviszonyban végzi a magánszemély a tenyésztési tevékenységet; nem válik biztosítottá (amennyiben egyéb jogcímen sem biztosított) és EÜ szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezik a Tbj. 39. (2) bekezdése értelmében (6810 Ft/hó).
Az adószámos magánszemély és az egyéni vállalkozó elszámolása közötti különbség Az adószámos magánszemély és az egyéni vállalkozó között az a legmarkánsabb eltérés, hogy az önálló tevékenységet végző magánszemély nem számolhat el veszteséget, nem amortizálhatja a tárgyi eszközeit, illetve erre a jogállására tekintettel nem válik biztosítottá.
Példa Az önálló tevékenységet végző adószámos magánszemély adókötelezettségének megállapítása. Egy adóéven belül: (Forint) Bevétel (a szaporulat értékesítése): 500.000.- Költségek: 300.000.- ebből: Állatorvosi költség: 30.000.- Takarmány(számla alapján): 120.000.- Közüzemi díjak (arányosítva): 60.000.- Utazási költségek (útnyilvántartás, vagy jegyek alapján) 60.000.- Nevezési díj: 30.000.- Jövedelem (500.000-300.000)= 200.000.- Adó ( 16%): 32.000.- Eho (27%): 54.000.-
II. Ingó értékesítés A kutya, mint ingó dolog: Ha a nem értékesítési célból tartott kutya eladására nem rendszeres, tartós gazdasági tevékenység keretében kerül sor, akkor az e címen szerzett jövedelem megállapítására az Szja tv. 58. -ában foglalt ingó vagyontárgy átruházására irányadó szabályokat lehet alkalmazni.
Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem (1) Jövedelem megszerzésének napja az a nap, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában jövedelem megállapítása általános szabályok szerint [Szja tv 58. (1) bekezdés]. Bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez [Szja tv. 58. (2) bekezdés]. Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapítása: az értékesítésből származó bevételből le kell vonni az értékesítő magánszemélyt terhelő igazolt költségeket (a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az Szja tv. 3. 32. a) pontja szerinti értéknövelő beruházásokat, az átruházással kapcsolatos kiadásokat) [Szja tv. 58. (3) bekezdés]. A jövedelem megállapítása során a költségek csak a bevétel mértékéig számolhatók el.
Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem (2) Megszerzésre fordított összegnek minősül: a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény, stb. szerinti érték; cserébe kapott dolog esetében a csereszerződésben rögzített érték; örökléssel szerzett ingóság esetén a hagyatéki eljárásban megállapított érték; ajándék esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték; illetékkiszabás hiányában, a szerzéskori szokásos piaci érték; a külföldről behozott ingóságok esetében a vám megállapításánál figyelembe vett érték és a megfizetett vám költsége; a vámkezelés alá nem eső ingó dolog esetében a számla szerinti, forintra átszámított érték [Szja tv. 58. (4) bekezdés].
Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem (3) Ha az ingóság megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka tekinthető jövedelemnek [Szja tv. 58. (5) bekezdés]. Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét [Szja tv. 58. (7) bekezdés].
Ingó értékesítés (1) A magánszemélynek nem keletkezik adóköteles jövedelme, ha az ingóértékesítésből származó éves árbevétele nem éri el a 600 ezer forintot [Szja tv. 58. (9) bekezdés]. A fizetendő adó mértéke 16% [Szja tv. 8. ]. A kutya rendszeres, vagy üzletszerű értékesítése minősülhet gazdasági tevékenységnek, ekkor az e tevékenységből származó jövedelmet az ingóértékesítésre vonatkozó szabályok (bevétel-költség) alapján kell megállapítani, de a jövedelem az összevont adóalapba tartozó, önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.
Ingó értékesítés (2) Amennyiben az ingó értékesítésből származó jövedelem után az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell adózni, akkor az Eho tv. 3. (1) bekezdés a) pontja alapján a magánszemélynek a jövedelme után 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet az adóév végén, az éves adóbevallás benyújtásakor kell bevallani, év közben adóelőleg-, és egészségügyi hozzájárulási előleg fizetési kötelezettség nincs.
Példa (1) Adószámmal nem rendelkező magánszemély kutyájának 2 kölyke született, melyből egyet megtart a másikat 800 ezer forintért értékesíti. Bizonylat alapján csak 30 ezer forint állatorvosi költség merült fel. Ingó értékesítés, ha ismert a szerzési érték: (Forint) Bevétel: 800.000.- Költség (szerzéskori érték): 200.000.- Jövedelem: 600.000.- Adó (16%): 96.000.- Mentes: 32.000.- Fizetendő adó: 64.000.- Eho (27%): 162.000.- Együtt: 226.000.-
Példa (3) Ha nem ismert a szerzéskori érték: Ingó értékesítés Ingó értékesítés gazdasági tevékenységként (Forint) Bevétel: 800.000.- 800.000.- Költség (75%): 600.000.- 600.000.- Jövedelem (25%): 200.000.- 200.000.- Adó (16%): 32.000.- 32.000.- Adómentes: 32.000.- - Fizetendő adó: - 32.000.- EHO (27%): - 54.000.- Együtt: - 86.000.-
Egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozóként való adózás: Az egyéni vállalkozó az Szja tv. rendelkezései szerint a jövedelmét a törvényben megjelölt feltételek figyelembevételével kétféle módszer szerint állapíthatja meg. Egyik módszer a költségek tételes elszámolása alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (Szja tv. 49/A. 49/C. ), a másik az átalányadózás (Szja tv. 50-56. ). Választhatja: az EVA-t, vagy a KATÁ-t (ha megfelel a feltételeknek).
Nyilvántartások vezetése A kutya tenyésztői tevékenységgel kapcsolatban a magánszemélynek (bármelyik formában is végzi a tevékenységet) az Szja tv. 5. számú mellékletének megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokat kell vezetnie. - bevételi nyilvántartás, - bevételi és költségnyilvántartás, - pénztárkönyv (az Áfa alanynak).
Bizonylatolás (1) Számla- nyugta szempontjai kiállítói, befogadói oldalon: A kutyát értékesítő egyéni vállalkozónak és az adószámos magánszemélynek az Áfa tv. 159. (1) bekezdése alapján a kutya értékesítéséről főszabály szerint számlát kell kiállítania, a termékre irányadó mértékű általános forgalmi adó tartalommal. Azonban, amennyiben a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője nem adóalany, és az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz/pénz-helyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, akkor az értékesítő adóalany az áfatörvény 165. (1) bekezdés b) pontja alapján mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól. Ilyen esetben az áfatörvény 166. -a szerint figyelemmel a 167. -ra az értékesítőt nyugtaadási kötelezettség terheli.
Bizonylatolás (2) A számla kötelező adattartalmát az Áfa tv. 169. -a, a nyugta adattartalmát az Áfa tv. 173. -a határozza meg. Ha a kutyát vásárló olyan ellenértéket kíván költségként elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az Áfa tv.-ben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az Áfa tv. szerinti bizonylat (számla, ide nem értve a nyugtát) alkalmas. Egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. [Szja tv. 4. (3) bekezdés]
Bizonylatolás (3) Amennyiben a kutya vásárlása külföldről történik, a külföldön kiállított bizonylat akkor minősül szabályszerűnek - és a befogadó által nyilvántartásában figyelembe vehetőnek -, ha az érintett külföldi a rá vonatkozó szabályok szerint járt el a bizonylat kiállítása során, és teljesülnek az Szja tv. 10. (7) bekezdésében megkívánt minimális tartalmi követelmények.
Gazdasági társaságok A társas vállalkozások a számviteli törvény alapján könyvelnek, a társasági adó alanyai, illetve a vonatkozó törvények szerinti feltételek fennállása esetén választhatnak EVA (egyszerűsített vállalkozói adó), KIVA (kisvállalati adó) és KATA (kisadózók tételes adója) adóalanyiságot.
Információs füzetek: A www.nav.gov.hu honlapon a témához kapcsolódó Információs füzetek: 01. Az adóhatósághoz történő bejelentkezés alapvető szabályai, 02. Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem, 03. A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározása és járulékfizetésére vonatkozó alapvető szabályok, 08. A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében, 11. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, 18. A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai, 31. A cégautóadó és az azzal összefüggő egyes személyi jövedelemadó kérdések.
Köszönöm a figyelmet!