A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben.



Hasonló dokumentumok
A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.

Integrált apróvadgazdálkodás

Szakmai publikációk jegyzéke Heltai Miklós

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2007-ben.

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

Publikciós jegyzék. TDK dolgozat, Gödöllôi Agrártudományi Egyetem, Állattani Tanszék

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 1991 és 1999 között.

Dr. Tóth László. Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK. Dr. Tóth László (CSc)

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2014-ben

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2009-ben.

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai A róka (Vulpes vulpes)

Vadvilág Megőrzési Intézet összesített publikációs jegyzék ( )

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni

A róka (Vulpes vulpes) tudományos alapjai. A ragadozó gazdálkodás. elméleti alapjai. Monitorozási lehetőségek

Róka, a hasznos dúvad

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2012-ben

Az aranysakál (Canis aureus Linnaeus, 1758) új előfordulásai Magyarországon

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő,

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2013-ban

A csapdázás. lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában

törvény három szintre tagolódó vadgazdálkodási tervezési rendszert vezetett be [2; ll].

Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak június 12. Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze.

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

2019 PhD. fokozat, SoE Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola

Bleier Norbert SZIE - Vadvilág Megőrzési Intézet

A vadegészségügy és vadgazdálkodás oktatása az állatorvos képzésben. Sótonyi Péter

Publikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)

Az ökológia alapjai NICHE

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

MIT ESZIK A SAKÁL? Misztikus ködben

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u

A MEZEINYÚL TÁPLÁLKOZÁSI JELLEGZETESSÉGEI KÜLÖNBÖZÔ MAGYARORSZÁGI ÉLÔHELYEKEN. Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László

A MEZÔGAZDASÁGI VADKÁR ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA. Bleier Norbert és Szemethy László

Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén

Curriculum Vitae. 1 Personal Information:

Dr. Sándor Gyula. Dr. Sándor Gyula PhD. egyetemi docens. Születési hely, idő: Sopron, Családi állapot: nős, 2 gyermek.

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Országos Vadgazdálkodási VADALLOMANYBECSLES. Országos és megyei összesítések

Heltai Miklós, Márton Mihály, Szemethy László és Csányi Sándor. Bevezetés

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás június 9 Fotó: Internet

Válasz Dr. Rédei Károly professzor úr, egyetemi tanár, az MTA doktora, opponensi bírálatára

A TISZA, MINT ZÖLD FOLYOSÓ SZEREPE AZ ARANYSAKÁL MAGYARORSZÁGI TERJEDÉSÉBEN. Szabó László¹, Heltai Miklós¹ és Lanszki József²

Urbanizálódó ragadozó emlősök lakossági megfigyelése és megítélése két Somogy megyei faluban

A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS

A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése

ADATOK A LŐTT ŐZEK TESTTÖMEGÉNEK IVAR ÉS KOR SZERINTI JELLEMZŐIRŐL A

1. A termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosítása

A hazai vadgazdálkodás ökonómiai értékelése

Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken

4#)#&1< - #< -1. )+#+5<'4'2œ5

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára

DÁM BORJAK RÓKA KOTORÉKNÁL NINCS KÉSZ

Vadkár-megelőzés és -becslés XI. előadás

Az ökológia alapjai. Populáció-dinamika

Magyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 2. oldal 4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájeg

EMLŐS RAGADOZÓK MAGYARORSZÁGON

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu

A Romániai védett ragadozók radikalizálódó szemléletek és érdekek kereszttüzében

Városi vadgazdálkodás

A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -

Az aranysakál (Canis aureus Linnaeus, 1758) új elıfordulásai Magyarországon

Ragadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére

lkodási A hazai vadgazdálkod Az Okokról néhány szót Bleier Norbert -SZIE MKK VMI- Miért szükséges a gazdálkodás értékelése

A B. Sc. szintű vadgazda mérnök szak levelező tagozatának mintatanterve szeptemberétől beiratkozottak részére

Publikációs jegyzék Szakfolyóiratokban megjelent publikációk: Tanulmánykötetben megjelent írások:

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola

Prof. Dr. Náhlik András

Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1

SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI

Somogy megye emlõs faunája (Mammalia)

OKJ Vadgazdálkodási technikus szakképesítés

Az agrárminiszter 11/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Duna Tisza közi Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről

Az európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban

A VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE

Vadgazdálkodási képzés a SZIE Állatorvos-tudományi Karán

ADATOK A GÍMSZARVAS MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETHASZNÁLATÁNAK JELLEMZÉSÉHEZ. Bleier Norbert, Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László

Bird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)

1. SÁNDOR GY. (2006): A vadász felszerelése. In: FARAGÓ S. (szerk): Magyar Vadász Enciklopédia, Totem Plusz Könyvkiadó, Budapest p

A TALAJ LEHETSÉGES SZEREPE A KÖZÖNSÉGES, KÖZEPESTESTŰ RAGADOZÓK ÉLŐHELYFELOSZTÁSÁBAN

A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei)

LANSZKI110.qxd :49 Page 373

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program Alapvető változások. Nagyragadozók védelme

Az agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

Átírás:

SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben. 1. Ákoshegyi, I., Víziszárnyasok és fácánok sörét eredetű ólommérgezése. Aquila, 2000. 105-106: p. 47-58. 2. Ambrózy, Á., et al., eds. Magyar Solymász. Évköny - 1999. Vol. 4. 2000, Magyar Solymász Egyesület: Budapest. 90. 3. Baltay, Z., et al. Short report on the conservation status and government?s projects on the Hungarian population of Wolf (Canis lupus) and Lynx (Lynx lynx) as large carnivores. in The Bern Convention Group of Experts on Conservation of Large Carnivores. 2000. Oslo, Norway: Council of Europe Publishing, Strasbourg. 4. Begala, A., et al. A veszettség elleni immunizálás hatása a magyarországi rókaállományra. in V. Magyar Ökológus Kongresszus. 2000. Debrecen. 5. Begala, A., et al., Adatok néhány fontosabb hazai ragadozó táplálkozásáról. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 2000. 1: p. 28-37. 6. Bíró, Z. and S. Csányi, A ragadozók jogi megítélése a XXI. század küszöbén. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 2000. 1: p. 38-50. 7. Bíró, Z., L. Szemethy, and M. Heltai, Léteznek-e tiszta vadmacska élőhelyek? V. Magyar Ökológus Kongresszus. Előadások és poszterek kivonatai. Acta Biologica Debrecina Oecol. Hungarica, 2000. 11(1): p. 44. 8. Bíró, Z., L. Szemethy, and M. Heltai. Are there domestic cat-free biotops? in 2. International Symposium on Wildcats. 2000. Nienover, Germany. 9. Csányi, S. A vadbiológiai kutatások prioritásai az ezredfordulón: milyen irányt válasszunk? in V. Magyar Ökológus Kongresszus. 2000. Debrecen. 10. Csányi, S., A ragadozók és az ember viszonyának változásai. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 2000. 1: p. 7-15. 11. Csányi, S., A sorozatszerkesztő előszava. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 2000. 1: p. 1-2. 12. Csányi, S., ed. Az 1999/2000. vadászati év vadgazdálkodási eredményei és a 2000. tavaszi vadállomány becslési adatok. Országos és megyei összesítések. 2000, Országos Vadgazdálkodási Adattár, Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék: Gödöllő. 102. 1

13. Csányi, S., ed. Vadbiológia 2000. Vol. 7. 2000, Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék: Gödöllő. 96. 14. Csányi, S., A minimális vadászterület, in Nimród. 2000. p. 10-11. 15. Csányi, S., Populációdinamika és állományhasznosítás, in Vadászati enciklopédia, T. Kőhalmy, Editor. 2000, Mezőgazda Kiadó: Budapest. p. 255-318. 16. Csányi, S. A megőrzés és a fenntarthatóság eszméje a magyar vadgazdálkodásban. in A magyar vadászat ezer éve - Millenniumi emlékülés. 2000. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest: Millenniumi Vadászati Bizottság, Budapest. 17. Csányi, S., The effect of hand-reared pheasants on the wild population in Hungary: a modelling approach. Magyar Apróvad Közlemények, 2000. 5: p. 71-82. 18. Csányi, S., Ökológiai alapfogalmak vadbiológiai példákkal, in Vadászati enciklopédia, T. Kőhalmy, Editor. 2000, Mezőgazda Kiadó: Budapest. p. 211-244, 253-254. 19. Csányi, S., Az ökológia alapjai vadászoknak, in Vadásziskola, I. Heltay, Editor. 2000, Hubertus Kft.: Budapest. p. 17-49. 20. Csányi, S. On the use of population reconstruction in mouflon. in CIC - Mouflon Symposium. 2000. Sopron: Nyugat-Magyarországi Egyetem. 21. Csányi, S., Gondolatok a szarvasgazdálkodásról néhány szám kapcsán, in Nimród Vadászújság. 2000. p. 7-8. 22. Csányi, S., ed. Vadgazdálkodási Adattár 1999/2000. vadászati év. 2000, Országos Vadgazdálkodási Adattár: Gödöllő. 44. 23. Csányi, S., et al., A gímszarvas szezonális élőhely-váltásának okai és vadgazdálkodási hatásai. 2000, Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék: Gödöllő. 24. Csányi, S. and G. Bognár. Data on the distribution of mouflon in Hungary. in CIC - Mouflon Symposium. 2000. Sopron: Nyugat-Magyarországi Egyetem. 25. Csányi, S. and M. Heltai, A vadgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei az EU-csatlakozás során., in A megkérdőjelezett sikerágazat, S. Kerekes and K. Kiss, Editors. 2000, BKÁE Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék: Budapest. p. 165-173. 26. Csányi, S. and M. Heltai, 18. A vadgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei az EUcsatlakozás során, in A megkérdőjelezett sikerágazat. Az EU környezetvédelmi követelményeinek teljesítése, S. Kerekes and K. Kiss, Editors. 2000, BKÁE Környezetgazdaságtani és technológiai tanszék: Gödöllő - Budapest. p. xx-xx. 27. Csányi, S. and M. Heltai, Hol a helyünk Európában (A vadgazdálkodás és vadászat jogi környezete az Európai Unióban), in Vadászévköny 2000, J. Pechtol, Editor. 2000, Országos Magyar Vadászkamara: Budapest. p. 57-78. 2

28. Csányi, S., et al., Vadászati jog és igazgatás (VB 409 B). V3.1 ed. Tantárgyi forgatókönyv, ed. S. Csányi. 2000, Gödöllő: Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. 104. 29. Csányi, S. and L. Szemethy, eds. Ragadozók: Az ökológiai szerep és a vadgazdálkodási hatás ellentmondásai. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, ed. S. Csányi. Vol. 1. 2000, Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék: Gödöllő. 99. 30. Csányi, S. and P. Tóth, Populáció-rekonstrukció alkalmazása a hazai gímszarvas állomány létszámának meghatározására. Vadbiológia, 2000. 7: p. 27-37. 31. Csányi, S. and P. Tóth. A populáció-rekonstrukció alkalmazási lehetőségei vadgazdálkodási adatok alapján. in V. Magyar Ökológus Kongresszus. 2000. Debrecen. 32. Faragó, S., et al., Az apróvad-gazdálkodás stratégiai terve Magyarországon, in Vadászévköny 2000, J. Pechtol, Editor. 2000, Országos Magyar Vadászkamara: Budapest. p. 112-148. 33. Fülemen, Z. and S. Csányi, Programcsomag a vadállománybecslési és a vadgazdálkodási jelentések feldolgozásához (JAGE 1-4). 2000, Országos Vadgazdálkodási Adattár: Gödöllő. p. 26. 34. Hegyi, G., J. Török, and L. Tóth, Egy másodlagos nemi bélyeg stabilitása hím örvös légykapóknál. Acta Biologica Debrecina, 2000. 11/1: p. 231. 35. Heltai, M., Új fajok a hazai faunában. A nyestkutya, a mosómedve és az aranysakál megtelepedése, a természetvédelmi és vadgazdálkodási kezelések problémái, B. Magyar, Társaság, Környezet-, és Természetvédelmi, Szakosztálya,, Editor. 2000: Budapest. 36. Heltai, M., et al. A róka (Vulpes vulpes) táplálékválasztása a táplálék kínálat függvényében. in V. Magyar Ökológus Kongresszus, Acta Biologica Debrecina Oecol. Hung. 2000. Debrecen. 37. Heltai, M., J. Lanszky, and L. Szemethy, Adalékok a vörösróka táplálkozásához. Vadbiológia, 2000. 7: p. 72-82. 38. Heltai, M. and L. Szemethy, A vadgazdálkodás törvényes lehetőségei a ragadozókkal való együttélésben. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 2000. 1: p. 89-98. 39. Heltai, M., L. Szemethy, and Z. Bíró, Új fajok a hazai faunában: az aranysakál, a nyestkutya és a mosómedve Magyarországon. Vadbiológia, 2000. 7: p. 63-71. 40. Heltai, M., et al., A veszettség elleni per-orális immunizáció hatása a rókaállomány dinamikájára. Magyar Állatorvosok Lapja, 2000. 122: p. 612-617. 41. Heltai, M., et al., Returning and new mammal predators in Hungary: the status and distribution of golden jackal (Canis aureus), raccoon dog (Nyctereutes procyonoides) and raccoon (Procyon lotor) in 1997-2000. Beiträge zur Jagd- und Wildforschung, 2000. 26: p. 95-102. 3

42. Katona, K. Az üregi és a mezeinyúl táplálékkompetíciója a Bugaci Ősborókásban. in V. Magyar Ökológus Kongresszus. 2000. Debrecen. 43. Katona, K. Az üreginyúl kipusztulásának és a növényzet regenerációjának hatása a mezeinyúl sűrűségre. in Fiatal Magyar Tudományos Kutatók és Doktoranduszok Negyedik Világtalálkozója. 2000. Gödöllő. 44. Katona, K. Növényevő emlősök táplálkozási interakcióinak vizsgálata. in II. Viselkedésökológia Kurzus. 2000. Debrecen. 45. Katona, K. Az üreginyúl kipusztulásának és a növényzet regenerációjának hatása a mezeinyúl sűrűségre. in VIII. Magyar Etológiai Kongresszus. 2000. Visegrád. 46. Lanszki, J. and M. Heltai, Az aranysakál előfordulása és téli-tavaszi táplálék összetétele Délnyugat-Magyarországon. Acta Biologica Debrecina Oecol. Hungarica, 2000. 11(1): p. 95. 47. Mátrai, K., Az őz téli tápláléka: élőhelytől függő azonosságok és különbségek. Vadbiológia, 2000. 7: p. 47-53. 48. Mátrai, K. and L. Szemethy, A gímszarvas szezonális táplálékának jellegzetességei Magyarország különböző élőhelyein. Vadbiológia, 2000. 7: p. 1-10. 49. Mátrai, K. and A. Urr. Effect of vegetation on mouflon habitat selection - a preliminary study. in Proceedings of the third international symposium on mouflon. 2000. Sopron, Hungary. 50. Michl, G., et al., Sex-dependent risk-taking in the collared flycatcher Ficedula albicollis when exposed to a predator in the nestling period. Animal Behaviour, 2000. 59: p. 623-628. 51. Ötvös, E., R. Lehoczki, and Z. Tuba, Atmospheric heavy metal deposition along four major Hungarian river valleys, in Ecology of River Valleys, L. Gallé and L. Körmöczi, Editors. 2000: Szeged. p. 161-167. 52. Szabó, Á., et al., Visszatelepülő nagyragadozók természetvédelmi és vadgazdálkodási problémái. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 2000. 1: p. 62-72. 53. Szabó, Á., et al. A farkas (Canis lupus) és a hiúz (Lynx lynx) előfordulása Magyarországon. in V. Magyar Ökológus Kongresszus, Acta Biologica Debrecina Oecol. Hung. 2000. 54. Szemethy, L., et al., A veszettség elleni immunizálás hatása a rókaállományra. 2000, Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék: Gödöllő. 55. Szemethy, L. and M. Heltai, Ragadozó-gazdálkodás: az elmélet összekapcsolása a gyakorlattal. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 2000. 1: p. 81-88. 4

56. Szemethy, L., M. Heltai, and Z. Bíró, The situation of predator control in Hungary and the possibilities of predator management. Magyar Apróvad Közlemények- Hungarian Small Game Bulletin, 2000. 5: p. 291-300. 57. Szemethy, L., M. Heltai, and Z. Bíró, A vadmacska (Felis silvestris) természetvédelmi problémái Magyarországon, in Gerinces állatfajok védelme, F. Sándor, Editor. 2000, Nyugat-Magyarországi Egyetem: Sopron. p. 271-278. 58. Szemethy, L., M. Heltai, and S. Csányi, A hazai szőrmés és szárnyas ragadozók helyzete az elmúlt évtizedekben a vadászati statisztikák és monitoring programok alapján. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 2000. 1: p. 51-61. 59. Szemethy, L., et al., A gímszarvas táplálékválasztása erdei és mezőgazdasági élőhelyen tavasszal. Vadbiológia, 2000. 7: p. 10-18. 60. Tóth, L., A ragadozók szerepe és ökológiai helye. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 2000. 1: p. 17-27. 61. Tóth, P. and L. Szemethy, A gímszarvas elterjedési területének változása Magyarországon. Vadbiológia, 2000. 7: p. 19-26. 62. Urr, A. and K. Mátrai, A muflon élőhelyhasználata egy dombvidéki élőhelyen, Magyarországon. Vadbiológia, 2000. 7: p. 54-62. 5