AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA

1 AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA 1. Az iskola hivatalos elnevezése: Széchenyi István Általános Iskola 2. Az iskola alapító okiratának száma, kelte: 16/2004. (III. 25.) 3. Az iskola székhelye: Nagycenk 4. Az iskola postacíme: 9485 Nagycenk, Iskola u. 4. 5. Az iskola telefonszáma: 99/532-033 fax:99/532-034 e-mail: cenksuli@axelero.hu 6. Az iskola vezetője, a pedagógiai program benyújtója: Dr. Horváth Andrásné 7. Az iskola fenntartója: Nagycenk Községi Önkormányzat és Fertőboz Községi Önkormányzat 8. Az iskola tényleges beiskolázási körzete: Nagycenk és Fertőboz községek 9. Az iskola tanulócsoportjainak száma: 8 osztály és 1 napközis csoport 10. Felvehető tanulólétszáma: 224 tanuló 11. OM azonosító: 030677 Az iskola rövid jellemzése: Iskolánk 8 önálló évfolyammal és önálló osztályokkal működő 2+2+2+2-es (bevezető, kezdő, alapozó, fejlesztő) szakaszolású általános iskola. Egész cél- és feladatrendszerét áthatja a Széchenyi-emlékek ápolása, a Széchenyi család tisztelete, és ezen keresztül a magyarságtudatunk erősítése. Legnagyobb hangsúlyt fektetünk az alapozó tantárgyakra (magyar nyelv és matematika) és kiemelten kezeljük a német nyelv és a számítástechnika oktatását. Biztosítjuk tanulóinknak az egészséges életmód kialakításához a mindennapos testedzés lehetőségét. Iskolánkat jellemzi: nyitottság, családias légkör, gyermekközpontúság, humánum.

2 Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. ( Szent-Györgyi Albert ) Bevezetés A pedagógiai program az iskola sokfunkciós dokumentuma. Tisztázza az intézmény helyét és szerepét társadalmi környezetében., 8 évre meghatározza az intézményben folyó nevelő-oktató munka céljait és feladatait, az alkalmazott módszerek jellegét. Értékrendet teremt az ismeretek, készségek és magatartásformák rendszerében, megfogalmazza a tanítandó műveltségtartalmakat, a teljesítendő követelményeket, garantálja a Közoktatási Törvényben foglaltak végrehajtását. Biztosítja az iskola nyitottságát, valamint a szülői, tanulói és intézményfenntartói érdekek érvényesítését. Megszabja a tanulók tanórai és tanórán kívüli tevékenységének tartalmát és szervezeti kereteit. Programunk elkészítésekor funkcióinak maradéktalan érvényesülése érdekében figyelembe vettük: A Közoktatási törvény és a NAT előírásait, A gyermekek, a szülők és a nevelők iskoláról alkotott véleményét és az iskolával szemben támasztott igényeit, A helyi önkormányzat - mint iskolafenntartó - elvárásait, A Győr-Moson-Sopron megye közoktatási feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervét, A helyi önkormányzat Intézkedési tervét, A község integrációs mobilitásának vizsgálati eredményeit, A tanulók, pedagógusok, szülők körében végzett felmérések, interjúk eredményeit, Az iskolai dokumentumok - jegyzőkönyvek, munkatervek, tantárgyi mérések, elemzések tapasztalatait, Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát,

3 Közoktatási törvényt (Az 1993. évi LXXIX törvénynek az 1999. évi LXVIII. Törvénnyel egységes szerkezetbe foglalt változata), A Kormány 63/2000. (V.5.) sz. rendelete a NAT módosításáról, alaprendeletét:130/1995. (X.26.), Kerettantervi rendeletet, 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletét a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a Kormány 277/1997. (XII.22.) sz. rendelete a továbbképzések módosításáról, alaprendeletét: 185/1999. (XII.13.) Az intézmény alapító okiratát, Az Önkormányzat Minőségirányítási Programját (ÖMIP), A 2003. évi LXI. törvényt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. Az 1999. évi törvénymódosítás a KT 48. -ában foglaltak az iskolai pedagógiai programot két nagy részre bontja: A./ NEVELÉSI PROGRAM B./ HELYI TANTERV 1-4. osztály helyi tanterve 5-8. osztály helyi tanterve

4 AZ ISKOLA HELYZETE ÉS SAJÁTOSSÁGAI 1. Társadalmi környezet, háttér és kapcsolatrendszer Nagycenk Soprontól 13 km-re fekvő település a 84-es és a 85-ös főútvonalak mentén. Nagy forgalmú település, sok a külföldi átutazó. Idegenforgalmi központ, Széchenyi faluja. A Széchenyi emlékek, a méntelep, a rendszeres lóversenyek, a kisvasút, a Kastély-szálló, Sopron és Fertőd közelsége több százezer látogatót vonz évente. A lakosság munkavállalás szempontjából ehhez alkalmazkodott. A rendszerváltás előtt a keresőképes lakosság mintegy 70 %-a Sopron üzemeibe, gyáraiba járt dolgozni, kb. a 20 %-a helyben talált munkát. A rendszerváltást követően - Sopron gyárai, üzemei jórészt megszűntek - a lakosság egy része magánvállalkozó, vagy önálló iparos lett, illetve vendéglátással, szobakiadással foglalkozik, az építőiparban dolgozók pedig a szomszédos Ausztriába mentek munkát vállalni. A munkanélküliség aránya közel 6-8%-os. Tanulóink szüleinek többsége fizikai dolgozó. Fenntartó önkormányzat Helyi és Soproni Egyházközség könyvtár Középiskolák Iskola Községi sportkör Emlékmúzeum Deutschkreutzi iskola Szülői Munkaközösség Pedagógiai Intézet Nagycenkért alapítvány Helyi vállalkozók Óvoda Árnika Erdei Iskola Az iskola kapcsolatrendszerét ábrázoló séma jelzi, hogy iskolánk kiemelt feladatának tekinti a nevelés társadalmasítását, ami elsősorban a kapcsolatrendszeren keresztül valósul meg. A nevelés társadalmasítása nem azt jelenti, hogy a társadalom átveszi az iskola funkcióit, hanem olyan feltételek megteremtését, amelyben az iskola erőfeszítései a lehető legoptimálisabb körülmények között gyümölcsöztethetők.

5 Kapcsolatrendszerünk alappillére a szülő iskola - önkormányzat. E hármas kapcsolat nagymértékben meghatározza többi kapcsolataink minőségét is. A szülői munkaközösség szívesen vesz részt valamennyi iskolai rendezvény szervező munkájában, anyagi és erkölcsi támogatásában. Segítő munkájukat az iskola és a gyermekek iránti felelősségérzet motiválja. A szülők részvételi aránya a szülői értekezleteken, nyílt napokon, fogadóórákon közel 80 %. A fenntartó önkormányzattal a kapcsolatunk egészséges, hivatalos munkakapcsolat. Segítő szándékukat folyamatosan tapasztaljuk, de az őket is súlytó gazdasági nehézségek alapvetően behatárolják az iskolát finanszírozó döntéseiket. Bevételeikhez viszonyítva nagy gond az intézményeik fenntartása. A középiskolákkal a kapcsolatunk lényege egymás informálása az eredményes beiskolázás érdekében (nyílt napok, eredmények visszajelzése, követelmények megismerése). A községi és a soproni Városi Könyvtár főleg a nevelők továbbképzésének, önképzésének, valamint a tanulók szaktárgyi versenyekre való felkészülésének segítője. A Széchenyi Emlékmúzeum a történelem és a helytörténeti ismeretek oktatásához, a Széchenyi-emlékek sokoldalú megismeréséhez és az iskolai ünnepélyek megrendezéséhez nyújt segítséget. Az egyházközséggel való kapcsolatunkban érvényesül a kölcsönös tisztelet. A községi sportkörrel közös sportrendezvényeket szervezünk. A deutschkreutzi iskolával a kapcsolatunk szakmai és baráti jellegű. (Egymás munkáinak megismerése, kölcsönös iskolalátogatások, közös rendezvények és kiállítások szervezése.) A Pedagógiai Intézet szakmai szolgáltatással segíti munkánkat. A gazdasági szervek és a helyi vállalkozók anyagi támogatása az elmúlt 5 évben objektív okok miatt csökkent. Mivel iskolánk sokoldalú kapcsolatrendszere gazdag múltra tekint vissza, mind a pedagógusok, mind a szülők elismerik e kapcsolatok "pedagógiai hozadékát", ezért e kapcsolatok jövőbeni erősítését támogatják és igénylik. Kiegészítve néhány jogos igénnyel: a./ A valaha tartalmas kapcsolatunkat fel kell újítani a ménteleppel, hiszen a kerettantervre épülő helyi tanterv lehetőséget ad a lovaglás megismertetésére. b./ A soproni középiskolákkal, szakiskolákkal és szakmunkásképző iskolákkal kialakított kapcsolataink során konkrétabban - tantárgyanként és a személyiség egészére

6 vonatkozóan - meg kell ismerkednünk iskolánk nevelő munkájával szemben támasztott igényeikkel. c./ A társadalmi változásokat követve a lehetőségekhez mérten szélesíteni és mélyíteni kell az iskola és a magánvállalkozók kapcsolatát. 2. Az iskolai hagyományok Az iskolai hagyományok ápolása - új hagyományok kialakítása - mind az egyén, mind a közösségek formálásának, a személyiségfejlesztésnek, az iskolához való kötődésnek meghatározó eszköze. A hagyományok jelentőségének, szerepének megítélésében teljes a harmónia a nevelők, szülők és tanulók között. Legfontosabb hagyományaink: - Ünnepélyes tanévnyitó, tanévzáró - Iskolanap Széchenyi István születésnapján - Széchenyi Iskolák találkozója - Nemzeti ünnepeink megünneplése - Mikulás, karácsony, gyermeknap, anyák napja, farsang - Madarak és fák napja - Záróhangverseny (iskolánkban zenét tanuló gyerekek előadásaiból) - Osztálykirándulások - Erdei iskola program - "Szemétszüret" - Papírgyűjtő verseny - SZM-bál - Kölcsönös tapasztalatcsere a deutschkreutzi iskolával - Ballagás -Nyílt tanítási napok - Sport és kulturális szaktárgyi versenyek - Költészet napja - Tanulói munkák kiállítása - Új hagyomány - immár két éve - a szüreti napokon való részvétel, ahol az iskola néptánc csoportja szerepel. Minden iskolai rendezvény jelentős pedagógiai feladatot teljesít, de sokrétűségénél fogva kiemelkedik az iskolanap, melyet iskolánk névadója, Széchenyi István születése napján,

7 szeptember 21-én egész napos programmal ünnepelünk. A programban szerepel Széchenyi István sírjának megkoszorúzása, a Széchenyi-emlékhelyek felkeresése, helytörténeti vetélkedők, kézilabda-torna, irodalmi műsor. Nemzeti ünnepeinket az önkormányzattal közösen rendezzük meg, ahol a műsort az iskola adja. Nagyon bensőséges a karácsony, a farsang, a gyermeknap és az anyák napja, s emiatt nagyon népszerűek a gyermekek és a szülők körében. 3. Az iskola szervezeti felépítése, tanulólétszám és továbbtanulás Iskolánk 8 évfolyammal működő általános iskola. Az elmúlt években a tanulólétszám a következőképpen alakult: 155 150 145 140 135 130 125 95/96 96/97 97/98 98/99 99/00 00/01 01/02 02/03 03/04 fő Az elmúlt 9 év alatt a tanuló-létszám növekvő tendenciát mutat, javult az intézmény kihasználtsága. Minimálisra csökkent a városi iskolákba történő átiratkozók száma. A szülőkben is tudatosult, hogy a 8. évfolyam elvégzése után azt a tanulót, aki kitartóan tanult, semmi hátrány nem éri a középiskolában. A szülők nagyfokú elfoglaltsága miatt az utóbbi években megemelkedett a napközi iránti igény. (a napközisek száma átlag 26 fő.)

8 Iskolánkban két munkaközösség van: az alsó és a felső tagozatos pedagógiai munkaközösség. A munkaközösségek éves program alapján dolgoznak. A munkaközösségekben jó a munkakapcsolat. A nevelőtestületben a munkahelyi légkör kiegyensúlyozott. Az iskolavezetés összetétele: igazgató, igazgatóhelyettes, közalkalmazotti tanács, munkaközösség-vezetők és a DÖK vezető.. Tanórán kívüli foglalkozások: Jelenleg 3 szakkör működik: irodalmi, helytörténeti, természetbúvár. Az iskolai könyvtár - mint az olvasásra nevelés egyik legfőbb eszköze - valamennyi tanulónak minden nap rendelkezésére áll. A könyvtárban szervezett sokoldalú programok jól szolgálják a tanulók könyvtárhasználatának fejlesztését, biztosítják információszerzésüket. A hittanóráknak az iskola továbbra is helyet ad. A felsősök részére csatlakozó órában, az alsósoknak a délelőtti órákban, beépítve az órarendbe. Iskolánkban önköltséges formában furulya-, zongora-, és néptánc-oktatás is folyik. - A régi hagyományokat folytatva évente megszervezzük az úszótanfolyamot. Arra törekszünk, hogy valamennyi tanulónk megtanuljon úszni.. Énekkart heti 1 órában, tömegsportot heti 6 órában tartunk. Az iskolai oktatás eredményességének egyik lényeges fokmérője az általános iskolát befejező tanulók továbbtanulásának alakulása. Ezt mutatja be az alábbi táblázat: Tanulóink beiskolázása az elmúlt 10 évben Tanév Létszám Gimnázium Szakközép Szakmunkás Nem tan. 1994/95. 27 7 % 44 % 49 % 0 % 1995/96. 15 20 % 13 % 67 % 0 % 1996/97. 18 12 % 44 % 44 % 0 % 1997/98. 14 0 % 57 % 43 % 0 % 1998/99. 13 15 % 46 % 39 % 0 % 1999/00. 11 18 % 46 % 36 % 0 % 2000/01. 10 0 % 70 % 30 % 0 % 2001/02. 18 5 % 67 % 27 % 0 %

9 2002/03. 11 18 % 73 % 9 % 0 % 2003/04 23 13 % 44 % 43 % 0 % Tanulóink 70 %-a érettségit adó középiskolában tanul tovább. A tapasztalatok azt igazolják, hogy mind a szülői, mind a tanulói körben dominál a szakközépiskolák felé irányultság. Az, hogy éveken keresztül 100 % a beiskolázási arány, a tankötelezettség 16 éves korig való kiterjesztésének köszönhető. Az iskolaválasztást a következő tevékenységekkel segítjük: - az osztályfőnöki órákon folyó pályaismertető munka, a különböző szakmák műveléséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek megismertetése, - önismereti tréning gyakorlása, - jó kapcsolat a szülőkkel a fogadóórákon, családlátogatásokon, az iskola által szervezett pályaválasztási fórumokon, - az iskolalátogatások, a "nyitott kapuk" programjainak látogatása, - differenciált szaktárgyi felkészítés, középiskolára előkészítés. * Várható tanulólétszám 2004-2009 között 2004/2005 tanévben 146 fő 2005/2006 tanévben 153 fő 2006/2007 tanévben 160 fő 2007/2008 tanévben 159 fő 2008/2009 tanévben 156 fő A tanulói létszám alig haladja meg osztályonként a 20 főt. Ez lényegesen nem érinti az iskola belső szervezeti kereteit. A fenti létszámban természetesen szerepelnek a fenntartói társulás alapján Fertőboz községből átjáró 1-8. osztályos tanulók is.

10 4. Személyi és tárgyi feltételek Iskolánk szakos ellátottsága az elmúlt öt évben 80-95 % között volt. Ma minden nevelő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az 5 tanító közül alapdiplomája mellett 1 fő ének-könyvtár szakkollégiumot, 2 fő rajz-könyvtár szakkollégiumot, 1 fő ének szakkollégiumot és történelem tanári szakot végzett, 1 fő testnevelés műveltségterületen szakképzettséget szerzett. A 7 tanár szakképesítés szerint: 1 fő magyar-történelem 1 fő magyar-könyvtár 1 fő magyar-művelődésszervező, drámapedagógia 1 fő matematika-ének 1 fő matematika-testnevelés -technika 1 fő biológia-testnevelés 1 fő biológia-földrajz 1 fő biológia-német, kémia szakos. A tantestületből három fő közoktatásvezető-szakon szakvizsgát tett. A rajz és ének szakot nyugdíjas óraadók látják el. 4 fő rendelkezik számítógépes ismeretekkel. A 100 %-os szakos ellátottság érdekében hosszú távon szükség van felsős pedagógusainknak egy harmadik szak elvégzésére. Egyéb iskolai alkalmazottak: 1 fő iskolatitkár, 1 fő fűtő-karbantartó, 2 fő takarító, 1 fő konyhai alkalmazott. Községünkben közel 400 éves az oktatás. Iskolánk tehát nagymultú intézmény. Épületének helye gyakran változott. A mai iskolaépület patakhoz közelebbi földszintes részét 1808-ban építették, majd 1857-ben kapta mai emeletes formáját. A valaha a környék egyik legnagyobb és legszebb iskolaépülete - a folyamatos felújítások ellenére - mára elavult. Az évenkénti legszükségesebb karbantartás is nagy összegeket emészt fel anélkül, hogy látványos eredménye lenne. Az önkormányzat költségvetéséből csak az állagmegóvásra telik, teljes iskola felújításra csak minimális a lehetőség. A földszinti termek a szigetelés hiánya miatt vizesek, évről-évre lepereg a vakolat.

11 A tantermek a jelenlegi létszámhoz viszonyítva tágasak, a folyosók szűkek, kicsik. A 8 osztálytermen kívül van még 1 napközis termünk, ebédlőnk melegítő tálalóval, 1 számítógépes termünk, 1 tornaszobánk, 1 műhelyünk, 1 könyvtárunk. A mezőgazdasági ismeretek oktatására egy 0,2 ha területű gyakorlókert áll a tanulók rendelkezésére. Az önkormányzat kezelésében lévő tizenegy éve épült sportcsarnok és labdarúgópálya az iskolai sportfoglalkozások színtere. Legjelentősebb oktatástechnikai eszközeink: 15 db számítógép, 3 db nyomtató, 2 db színes Tv, 2 db videó, 1 db fénymásoló, 4 db magnó, 2 db CD lemezjátszó, 1 db episzkóp, 6 db írásvetítő, 2 db diavetítő, 2 db zongora. 2001-ben sikerült a számítógépek hálózatának kialakítását és az Internet hozzáférést biztosítani. A szertárak felszereltségét folyamatosan igyekszünk fejleszteni, a legszükségesebb eszközök biztosítva vannak az oktatás számára. A szükséges eszközök beszerzését a kötelező eszközjegyzéknek megfelelően öt éves ütemezési terv szerint végezzük. Igyekeztünk - és a jövőben is ezt tesszük - valamennyi pályázati lehetőséget kihasználni. Így pályázni szeretnénk egy aula és az épületen belüli mosdó kialakítására. 5. Iskolánk tanulóközössége és a tanulmányi munka sajátosságai Tanulóink többsége (80 %) fizikai dolgozók gyermeke, olyan családból jön, ahol a felkészüléshez - elsősorban a felsőbb osztályoknál - a szülők nem, vagy csak részben tudnak segíteni gyermekeiknek. Így az alapozó munka, a gyakoroltatás a megértésen túl is elsősorban ránk, pedagógusokra vár. A tanulmányi eredményt tekintve az iskolaátlag az elmúlt 5 évben 3,6-3,9 között mozog, de a készségtárgyakat (testnevelés, ének, technika, rajz) nem számolva csak 3,3-3,5. Leggyengébb a két alapozó tárgy a magyar nyelvtan és a matematika (3,0), ezt követi a történelem, a fizika, és az idegen nyelv. A tanulólétszám csökkenésével párhuzamosan a kiváló képességűek száma is kevesebb. A korábban divatos átiratkozás a 8 illetve 6 osztályos gimnáziumokba mára már jelentősen csökkent ( évente 1-2 tanuló).bízunk benne, hogy ez így is marad, s a felső

12 tagozatban a jobb képességűek itt maradnak, és mintát mutatnak a többi tanulónak. Reméljük, hogy a tudás, a jobb eredményért való küzdelem tekintélye felértékelődik. A fentiek ismeretében nevelőtestületünk mindent megtesz annak érdekében, hogy tanulóinknak olyan biztos ismereteket adjon, amelyek továbbépíthetők. - Tantestületünk kiemelkedő értéke a folyamatos megújulásra való törekvés, az önképzés és a továbbképzés. - Nevelőink tanítási óráikon gyakran használják a csoportmunkát és a differenciált foglalkoztatást mind az ismeretközlés, mind a gyakorlás és az ellenőrzés folyamatában. - Rendszeres a tanulók tudásszintjének mérése és elemzése. Mind központi tesztek, mind a szaktanárok által elkészített mérési feladatok - hasonló módon osztályzatok is - igazolják, hogy a tanulóink többségének tudásszintje összhangban van adottságaikkal és képségeikkel. - Évek óta rendszeresen mérjük 1-8 osztályig a hangos olvasást, és az értő olvasást, 4., 6., és 8., osztályban a matematikát és magyar nyelvet, melynek tapasztalatait a következő évek munkájában hasznosítjuk.

13 NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei (Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása) A tudás tudományos felvetése, értelme, és filozófiai tartalma gyakran rejtve marad a közvélemény előtt. A tudás nem egyszerűen ismeretek halmaza. Lényegesen több annál. Az ismeretek megszerzésének praxisa is, az ismeretekkel való logikai műveletek képessége is egy önmagával és környezetével harmóniában élő és kommunikáló személyiség egy adott állapota. Ezért mondhatjuk, hogy a tudás végső soron "koncentrált személyiség". A tanítástanulás és nevelődés a minél gazdagabb személyiség megteremtése és önmegvalósítása. Mivel a személyiségfejlődés társadalmi igény, amely - adott esetekben személyes igényként is megjelenik - életkortól független, a tudás átadása és átvétele soha nem lehet lezárt folyamat. Ebből következik, hogy az általános iskolának olyan szilárd, sokoldalú és nyitott tudást kell megalapoznia, amely birtokában az ember felnőtt korában is képessé válik tanulni, a változó társadalmi, gazdasági környezetéhez alkalmazkodni. A kerettanterv ismeretanyaga, követelményei ehhez jó alapot nyújtanak. Ahhoz azonban, hogy az ismeretből tudás legyen, az iskolára vár a feladat. Alapelveink: - minden ép, egészséges gyermek fejleszthető, - minden gyermeknek joga van arra, hogy az emberi kultúra egyetemes értékeivel megismerkedjen, - iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, - nagy figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra, - más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, tiszteletére tanítjuk tanítványainkat, - az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre, önművelésre diákjait, ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása, - minden tanulónak esélyt kell adni a szociokultúrális hátrányok leküzdésére,

14 - kiemelt képességűeknek esélyt kell adni a tehetség kibontakozására, - nem osztályokat, hanem egyes gyermekeket kell tanítanunk az egyéni fejlesztési elvnek megfelelően.

15 2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai és feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola legáltalánosabb és egyben legalapvetőbb célja, hogy tanulói az iskolában tartózkodás 8 éve alatt minél közelebb jussanak az "emberkép" kiteljesedéséhez. Másképpen fogalmazva olyan személyiség kialakítása a cél: - aki tudatosan él; - aki kérdez, és válaszokat fogalmaz meg; - aki képes saját maga és az őt körülvevő emberi, társadalmi, és természeti környezete megismerésére; - akinek célja és jövője van; - aki akarattal rendelkezik; - akinek életét érzelmek jellemzik; - akit a fizikai lét, a szellemi lét, az élet értelme, problémái, és feladatai foglalkoztatnak. A közoktatás gyakorlata számára az emberkép kiteljesedésének célja jobban megragadható, ha konkrétabban fogalmazzuk meg a cél elemeit, s kiemelt helyen szerepelnek azok, amelyek a tanulásban-nevelésben kiteljesedő emberre vonatkoznak. A cél, hogy az ember olyan személyiséggé váljon: - aki életigenlő, bizakodó, örülni tud, konfliktusokat feloldani képes; - aki a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és világképpel rendelkezik; - alkotó és kritikus gondolkodásban személyes döntésen nyugvó világnézet kialakítására képes; - akinek számára fontosak az európai kultúra erkölcsi értékei; - akiben a szellemi értékek a jellemerősséget szolgáló testi edzettséggel párosulnak; - aki saját és társai munkáját és eredményeit megbecsüli; - aki a másik ember személyiségét elfogadni képes; - aki szolidáris a hátrányos helyzetűekkel; - aki együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre kész; - aki szereti családját és hazáját, érte cselekvésre és áldozatra is kész; - aki a más népeket megbecsüli, és békében kíván azokkal élni; - aki ismeri szűkebb közösségét és az ország múltját, gazdasági, politikai és kultúrális

16 helyzetét, gazdasági és szellemi fejlődését előmozdítani képes; - aki a pillanatnyi érdekek és a jövőt biztosító értékek között különbséget tud tenni; - aki tevékeny, alkotó emberként kívánja élni életét. A fenti célok elérése érdekében oktató-nevelő munkánk feladata, hogy képessé tegye a tanulókat a valóság sokoldalú és tárgyilagos megismerésére, a kor színvonalán álló ismeretek elsajátítására és alkalmazására, az új felfedezések, technikai eredmények birtokba vételére; a kutatómunka alapvető eljárásainak (adatgyűjtés, rendszerezés, feldolgozás, közlés) használatára; kiművelje a szóbeli és írásbeli kifejezés, a megértés - általában a kommunikáció - képességeit; a testi ügyességeket. Fejlessze testi-lelki állóképességüket, fizikai és szellemi munkabírásukat, kudarctűrő képességüket; a szervezett munkához szükséges együttműködési képességeiket, amilyenek a vezetés és az alkalmazkodás, a tárgyalás, a megegyezés, a munkamegosztás és a tevékenységek összehangolásának képessége. A céloknak és feladatoknak ez a sokfélesége tükrözi a neveléssel - valamint a nevelőkkel - szemben támasztott sokrétű igényt. E célok és feladatok összerendezett megvalósítása természetesen az egymásra épülő iskolarendszerek folyamatos feladata. A nevelőmunka eszközei, eljárásai többértelmű pedagógiai fogalmak, teljes rendszerük kidolgozásával még ma is adós a neveléselmélet. Az azonban megállapítható, hogy szoros kapcsolatban vannak a nevelés módszereivel. A módszer pedig nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük és kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti, egymagában nem létezik Tehát: a nevelés eszközei, eljárásai, és módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező nagyon fontos tényezői, és elválaszthatatlanok a nevelés céljától.

17 A nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszerek a következők: - követelés (felszólítás), - meggyőzés (tudatosítás, felvilágosítás), - gyakorlás (munkáltatás), - ellenőrzés (számonkérés), - értékelés (osztályozás), - jutalmazás (elismerés, dicséret), - büntetés (intés, megrovás) stb. A nevelés módszereinek igazodniuk kell: a tanulók - életkori sajátosságaihoz, - értelmi fejlettségeihez, - képességeihez. a nevelők - személyiségéhez, - pedagógiai kultúráltságához, - felkészültségéhez, - vezetői stílusához, a mindenkori szituációkhoz és azok tartalmához. A 8 éves általános iskola csak arra vállalkozhat, hogy olyan szilárd alapozó munkát végezzen, amely alkalmassá teszi tanulóit a további ismeretek és nevelő hatások befogadására. Ennek érdekében a tervezés során éppen úgy, mint a megvalósítás gyakorlatában körültekintő munkamegosztásra van szükség a Közoktatási Törvény és a kerettantervek nyújtotta lehetőségek, a tanórai lehetőségek, a tanórán kívüli lehetőségek, és az iskolán kívüli - család, közművelődési intézmények, médium stb. - nevelő tényezők között. A célok és feladatok közül előtérbe kell helyezni azokat, amelyeket az élet, a család, a tágabb és szűkebb társadalom, a gyermekek sürgetően igényelnek, s azokat, amelyeknek eredményességét helyi lehetőségeink, feltételeink biztosítják.

18 Ilyen meggondolásból koncentrálunk pedagógiai programunkban a 8 éves időtartam során az alábbi kiemelt iskolai célokra: - A tanulók értelmi képességeinek fejlesztésére; - Az egészséges és kultúrált életmódra nevelésre, és a környezetvédelemre; - A szülők, tanulók és a fenntartó önkormányzat igényeire; - A Széchenyi-emlékek ápolására. Fő célkitűzéseink markánsan tükrözik mind a szülők, mind a nevelők igényeit, elvárásait, de hasonló igényeket fogalmaznak meg a tanulói vélemények is az iskola szerepéről, feladatáról. A megkérdezett szülőknek több, mint 50 %-a az iskola legfontosabb feladatának a tanulók személyiségének és képességeinek fejlesztését látja. Némileg árnyaltabban, de a képességfejlesztés primátusát vallják a nevelők is azzal, hogy fontossági sorrendben eképpen látják az iskola legfontosabb feladatait: - Alakítsa ki és fejlessze a tanulók képességeit, készségeit (1. helyen), - Nyújtson a tanulóknak szilárd, biztos ismereteket, tanítsa meg a társadalmilag szükséges, a továbbtanulást biztosító ismereteket a tanulóknak (2. helyen), - Fejlessze tovább a tehetséges tanulókat, zárkóztassa fel a gyengébb képességű tanulókat, - Közvetítse a tanulóknak a nemzeti kultúrát (3. helyen), - Alakítsa ki a tanulókban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit, - A tanuló sajátítsa el az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereit (4. helyen). A tanulók értelmi képességeinek fejlesztése A személyiségfejlesztés kiindulópontja, - egyben legfőbb mozzanata - a fejlődés belső energiaforrása a tanulási motívumrendszer kialakítása és fejlesztése. Csak ezen keresztül vezet az út a tanulási képességrendszer fejlődéséhez, és a tanulói kommunikáció folyamatos tökéletesítéséhez. Ezért a tanulói motívumok fejlesztését az oktatás minden színterén erősíteni kell. A szilárd és pozitív motívumok képezik a belső erőforrást a személyiség fejlődéséhez. Különösen fontos e motívumok közül: a megismerési vágy, a kíváncsiság, az érdeklődés, a felfedezési vágy, a játékszeretet, az alkotásvágy, a tanulási teljesítmény-vágy, a tanulási kötelességtudat, a tanulási életprogram.

19 Minden motívumfejlesztő nevelői munka nagy körültekintést, elmélyült tervező munkát igényel. Ennek illusztrálására álljon itt a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése: A játékszeretet fejlesztése kettős feladat: az öröklött motívumok - s az óvodából hozott motívumok - rendszeres gyakorlásának a lehetővé tétele, valamint újabb és újabb fejlesztő hatású játékok megismertetése, elsajátítása, megszerettetése. A játékszeretet fejlesztésének tanórán kívüli feladata azt feltételezni, hogy az iskola gazdag játékprogramot dolgozzon ki és működtessen, az életkortól függően fokozódó komplexitású játékok megtanítását, megszerettetését tűzze ki célul. A tanítás-tanulás gyakorlatában a játék, a játékosság, a szimuláció egyre gazdagabb eszköztára, módszertana áll rendelkezésre. Célszerű ezeket az ismereteket elsajátítani, s minden tanítandó tananyagban feltárni azokat a témákat, amelyek játékos módszerekkel, szimulációkkal dolgozhatók fel. Az alkotási vágy fejlesztése feltételezi, hogy az iskolának legyenek megfelelő programjai, szakkörei, diákkörei. A tanulás gyakorlata pedig úgy alakuljon fokozatosan, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegűvé alakított feladatok. A tanulási képességek fejlesztése egyik legkevésbé művelt területe nevelő munkánknak. Ezért előtérbe helyezése kiemelt feladat iskolánkban. A tanulási képességrendszer az információk feldolgozását szolgálja az információk vételével, közlésével, szekciójával, értékelésével, kódolásával, tárolásával és felhasználásával. Tanulás nem lehet megismerés, kommunikáció és gondolkodás nélkül. Minden tanítási órát, minden házi feladatot és tanítási órán kívüli tevékenységet úgy kell előkészíteni, hogy az lehetőséget nyújtson: a./ a megismerési képesség fejlesztésére (az információ feldolgozására), b./ a kommunikációs képesség fejlesztésére (a közlés és a közlés vételének kifejlesztésére), c./ a gondolkodási képesség fejlesztésére (a meglévő információkból újak létrehozására), d./ a tanulási képesség fejlesztésére (az információk tárolására). A tanulási képességek fejlesztése során a gyermekek által az iskolába lépéskor magukkal hozott tanulási műveletekre - felismerés és kivitelezés, gondolatképzés és igazságértékelés, összevonás és összehasonlítás, azonosítás és besorolás, sorrendfelismerés és sorképzés, belátás, elemi kombinálás, tapasztalati következtetés - építve az iskolai oktatásnevelés során az alábbi tanulási műveleteket kell kiemelt módon fejleszteni: a./ Megfigyelés:

20 Kisiskolás korban a leképező megfigyelést, majd fokozatosan az ellenőrző és kísérleti megfigyeléseket és az összefüggések jegyzőkönyvezését. b./ Átkódolás: Az írásbeli, rajzos, szóbeli instrukciókat átalakítani cselekvéssé és fordítva. c./ Értékelés: Ki kell fejleszteni a méréssel működő értékelési képességet, automatizálni kell a mértékegységek átváltását, és a 8. osztály végéig meg kell tanítani az alapvető skálák gyakorlati használatát, a felmérések eredményeinek megértéséhez szükséges elemi statisztikai fogalmakat és készségeket. d./ Értelmezés: Egyszerű természeti, biológiai rendszerek viselkedésének, működésének a felfedeztető (értelmezhető) tanításával, a feltárt szabályszerűség közös megfogalmazásával és alkalmazási gyakorlatokkal végezhető. Nagyon sok lehetőséget kínálnak a természettudományos műveltségi tartalmak. e./ Bizonyítás: Az iskolának feladata, hogy megtervezze és megvalósítsa a bizonyítási képesség folyamatos fejlesztését, rendszeres gyakorlását. A matematika tanításában elterjedt módszer az ellenőrző számítások, az indoklások használata. A tanulási kommunikáció képességének fejlesztése lényeges tartalmi feladat iskolánk nevelői előtt. A kommunikációs képesség szintje túl a tanulmányi eredményen, lényegesen befolyásolja a tanuló jövőjét, beilleszkedését a szűkebb és tágabb környezetébe, közvetlenül érinti életmódját. A tanulási kommunikáció két területét kiemelten kell kezelnünk. a./ Az olvasás fejlesztése érdekében mind az anyanyelvi oktatásban, mind más tanítási órákon egy időben kell biztosítani az olvasási készség, a szöveg-feldolgozási képességek fejlesztését. Ennek kell alárendelni az iskolakönyvtár alapfunkcióját is. b./ A szóbeli kifejezőkészség, a beszédképesség és beszédértési képesség folyamatos és célra tartó fejlesztése minden nevelő alapvető és kiemelt feladata. Lényegesen csökkenteni kell az írásbeliséget a szóbeliség javára. A tanulóknál tapasztalt alacsony színvonalú szóbeliség, a gyenge beszédkészség nemcsak a gyenge tanulmányi eredmények forrása, de elmélyíti a gyermek általános passzivitását is. A kifogástalan artikulációs készség, a jól fejlett szóbeli közlési-befogadói képesség feltételeit minden tanórán meg kell szervezni, és teljesítését értékelni.