Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27.
A biomassza és a földhő energetikai felhasználásának környezeti hatásai A munkacsoport tagjai: Kerényi Attila, Szabó György, Szabó Szilárd, Fazekas István, Buday Tamás, Szabó Gergely, Paládi Mónika
Bevezetés A hazai megújuló energiák közül a biomassza és a földhő technikai potenciálja a legnagyobb: biomassza 200 PJ/év felett, földhő 50 PJ/év, vízenergia, szélenergia, napenergia ezeknél kisebb Ezért a kutatásaink elsősorban a biomassza és a földhő vizsgálatára terjedtek ki.
Kutatási témák A szilárd biomassza égetésével kapcsolatos környezeti hatások vizsgálata Biogáz-kiserőművek életciklus-elemzése szénlábnyomszámítással Épületgeometriai adatok kinyerése és tetők anyagi minőségének meghatározása LIDAR pontfelhőből A geotermikus energiahasznosítás környezeti hatásai
A szilárd biomassza égetésével kapcsolatos környezeti hatások vizsgálata A lakossági megújulóenergia-felhasználás megoszlása Magyarországon 2007-ben (Forrás: Energia Klub, 2008).
A szilárd biomassza égetésével kapcsolatos környezeti hatások vizsgálata A vizsgálatba bevont települések elhelyezkedése
CO2-emisszió (t) A szilárd biomassza égetésével kapcsolatos környezeti hatások vizsgálata Fafűtésű háztartások CO 2 -kibocsátása az erdők nyelő funkciójának figyelembevételével 25,00 15,00 5,00-5,00 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22-15,00-25,00-35,00 CO2-emisszió (t) CO2-egyenleg (t) az erdőkkel rendelkező háztartásokban
A szilárd biomassza égetésével kapcsolatos környezeti hatások vizsgálata Kiválasztott gázfűtéses háztartások CO 2 -emissziója a 2011/2012-es fűtési idényben Ház Fűtött terület (m 2 ) Fűtött térfogat (m 3 ) CO 2 -emisszió (kg) 1 főre jutó CO 2 (kg/fő) 1 m 3 fűtött térfogatra jutó CO 2 (kg/m 3 ) Átlag 95,75 258,5 2970,5 907,5 10,4 A fafűtéses háztartások CO 2 egyenlegének változása az erdőterületek függvényében Ház Fűtött terület (m 2 ) Fűtött térfogat (m 3 ) CO 2 -emisszió (kg) Erdőterület (ha) Elnyelt CO 2 (kg) CO 2 egyenleg (kg) Átlag 99 266 13270 1,55 11363,3 1906,6
CO2-emisszió (t) A szilárd biomassza égetésével kapcsolatos környezeti hatások vizsgálata Gázfűtéses lakások CO 2 kibocsátása a 2012/2013-as és a 2013/2014-es fűtési idényben 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 2012/2013 1 CO2-emisszió 2 (t) 2013/2014 3 CO2-emisszió (t) 4
Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással A biogáz erőművek száma Európa országaiban
Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással Mezőgazdasági biogáz erőművek Magyarországon 2014-ben
Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással A tiszaszentimrei biogáz-erőmű szénlábnyoma 2013-ban 1. Az alapanyagok előállításához kapcsolódó karbon lábnyom: 404 hektáron termesztett növények (cukorcirok, bükköny, lucerna, réti széna, energiafű) szántóföldi műveléséhez használt gépek CO 2 kibocsátása, a műtrágyázott területeken jelentkező többlet N 2 O kibocsátás. 2. Az alapanyagok beszállításához kapcsolódó karbon lábnyom 3. Az erőmű működéséhez kapcsolódó karbon lábnyom
Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással Az alapanyagok előállításához kapcsolódó karbon lábnyom Termesztett növény Művelt terület (ha) Megtermelt mennyiség (kg) A gépek által felhasznált üzemanyag (l dízel olaj) Üzemanyagok ÜHG kibocsátása (kg CO 2 e) Műtrágyázás N 2 O kibocsátása (kg N 2 O-N) Műtrágyázás ÜHG kibocsátása (kg CO 2 e) Cirok 125 2517450 10082 26221 74,6 22238 Bükköny 133 1105350 6126 15931 79,4 23661 Lucerna 91 1025230 5466 14217 - - Réti széna 45 71960 184 480 - - Energia fű 10 68110 756 1966 - - Összesen 404 4788100 22614 58814 154 45898
Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással Az alapanyagok beszállításához kapcsolódó karbon lábnyom 2013-ban Alapanyag típusa Átlagos szállítási távolság (km) Beszállított mennyiség (t) Összes megtett km Összes fuvar üzemanyag fogyasztása (l) kg CO 2 e Cukor cirok 5,5 2517 2585 689 1793 Bükköny 7,5 1105 2115 574 1492 Lucerna 12,0 1025 3096 798 2075 Réti széna 3,0 72 114 28 73 Energiafű 8,0 68 176 46 120 Szerves trágya 6,5 2202 3328 802 2086 Kukoricasiló 76,0 2212 12894 3868 10060 Nyák 114,6 2381 24532 9813 25521 Összesen: 11584 48840 16618 43221
Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással A biogáz-termelés teljes életciklusában fellépő ÜHG kibocsátás 2013- ban, kg CO 2 egyenértékben
MWh Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással A biogáz-üzem 2013-as energiamérlege a biogáztermelés teljes életciklusára vonatkoztatva (MWh-ban) 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 megtermelt energia energiafogyasztás Üzemanyagok Hőenergia Villamos energia
Épületgeometriai adatok kinyerése és tetők anyagi minőségének meghatározása LIDAR pontfelhőből A LIDAR felmérés módszere
Épületgeometriai adatok kinyerése és tetők anyagi minőségének meghatározása LIDAR pontfelhőből A mintaterület elhelyezkedése
Épületgeometriai adatok kinyerése és tetők anyagi minőségének meghatározása LIDAR pontfelhőből Jellegzetes épülettípusok a mintaterületen, LIDAR pontfelhőből azonosítva (a, családi ház; b, társas ház; c, panelház)
Épületgeometriai adatok kinyerése és tetők anyagi minőségének meghatározása LIDAR pontfelhőből A kiindulási adatbázisok a mintaterület egy részletén. a: tető által lefedett terület; b: összetett tetőszerkezet-generálás; c: 1 m-es raszteres felületből származtatott épületek; d: geodéziai méréssel kapott alaprajzok
Épületgeometriai adatok kinyerése és tetők anyagi minőségének meghatározása LIDAR pontfelhőből A referencia adatokat terepbejárás során, illetve a nagyfelbontású ortofotó alapján vettük fel és eszerint a tetőfedő anyagokat 10 osztályba soroltuk: vörös cserép, vörös cserép árnyékban, barna cserép, zöld cserép, szürke kátrány, barna kátrány, kék fém, azbesztcement, panelház szigeteléssel, panelház szigetelés nélkül A fő célunk az azbesztcement tetők azonosítása 85% feletti pontossággal valósult meg. Hasonlóan pontos volt a panelházak tetőinek azonosítása.
COP kg/kwh A sekély geotermikus rendszerek környezeti hatásának csökkentése A hőszivattyú külső energiaforrásának megtermeléséhez kapcsolódó környezeti hatások: hő kitermelésének hatásai, az áramtermelés során kikerülő CO 2 és egyéb szennyezők, 8 0,20 7 6 0,15 5 4 0,10 3 2 0,05-5 0 5 10 15 20 a hőforrás hőmérséklete ( C)
A sekély geotermikus rendszerek környezeti hatásának csökkentése A hőszivattyú külső energiaforrásának megtermeléséhez kapcsolódó környezeti hatások - hő kitermelésének hatásai - az áramtermelés során kikerülő CO 2 és egyéb szennyezők Jellegzetes alföldi rétegoszlopok vizsgálata a környezeti hatások csökkentése szempontjából A kiépítés és üzemeltetés paramétereinek hatása a környezeti hatásokra Bivalens rendszerek vizsgálata
Északkelet-Nyírség (1) Földtani felépítés hatása Hajdúhát (2) Szatmári-sík (2) A földtani felépítés meghatározhatja az energetikailag és környezeti szempontból kedvező szondakiosztást.
A sekély geotermikus rendszerek környezeti hatásának csökkentése A kiépítés és üzemeltetés paramétereinek hatása a környezetre
A sekély geotermikus rendszerek környezeti hatásának csökkentése A kiépítés és üzemeltetés paramétereinek hatása a környezetre
Bivalens rendszerek Gázmotoros rendszerek A bivalens rendszerekkel a hőszivattyúból származó energia igényét csökkenthetjük, ezáltal a primer oldali környezeti hatások csökkennek. A biomasszával kombinált bivalens rendszerek különösen kedvezőek lehetnek a ÜHG kibocsájtás csökkenése miatt. Biomassza tüzeléső hőszivattyúk ÜHG kibocsájtása nullának tekinthető.
KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!