36 KERTGZDSÁG 25. 37. (3) GYÜMÖLSTERMESZTÉS KJSZI FJTHSZNÁLT MGYRORSZÁGON SZLY L. 1, MÁDY R. 2, NGY Á. 2 1. udapesti orvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermõ Növények Tanszék, udapest 2. Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet, udapest Magyarország gyümölcstermesztésében a kajszi jelentõs helyet foglal el. termesztés fejlesztésének egyik kulcskérdése a fajtahasználat korszerûsítése. több évszázados termesztés során a Kárpát-medencében sok kiváló fajta alakult ki, ezek egy részének továbbra is meghatározó szerepe lesz a termesztésben. Szükség van azonban a változó piaci igényeket kielégítõ új fajtákra. jelenlegi fajtajegyzék kiegészítésre szorul. hazai nemesítõmûhelyekbõl az utóbbi években értékes fajták kerültek a termesztésbe, és újabbak is várhatók, a viszonylag szûk genetikai változatosságuk miatt azonban nem oldják meg a termesztés minden problémáját. Nem sikerült például a speciális felhasználási céloknak megfelelõ és a szüreti szezon meghosszabbítását lehetõvé tevõ, késõn érõ kajszifajtákat nemesíteni. Ezek a hiányok külföldön nemesített fajták termesztésbe vonásával is megoldhatók. kajszi szûk ökológiai alkalmazkodóképessége miatt azonban a termesztésbe vonást több éves, részletes vizsgálatsorozatnak kell megelõznie. EVEZETÉS Magyarországon több évszázados hagyománya van a kajszi termesztésének. magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, és hungarikumként tartják számon. Piaci lehetõségeinket azonban csak úgy tudjuk kihasználni bel- és külföldön egyaránt, ha kiváló minõségû gyümölcsöt termesztünk. Ehhez megvannak a megfelelõ termõhelyeink, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezõ hagyományos fajtáink, és a szakmai tudás. változó fogyasztói szokásokkal és piaci igényekkel azonban csak úgy tudunk lépést tartani, ha a termesztést folyamatosan fejlesztjük. z innovációs tevékenységnek minden részletre ki kell terjednie a termõhelyi alkalmasság meghatározásától a technológia kidolgozásán keresztül az értékesítésig. Ezen belül meghatározó jelentõsége van a fajtahasználatnak. ikkünkben a hazai fajtahasználat múltját és jelenét elemezzük, és megpróbáljuk megfogalmazni az ezen a területen elvégzendõ legfontosabb feladatokat. KJSZI TÖRTÉNETE MGYRORSZÁGON Nagy valószínûséggel már a Római irodalom idõszakában voltak kajszifák a mai Magyarország területén, bár erre nincsenek közvetlen írásos bizonyítékaink. z elsõ írásos emlék, amely a barasc (barack) szót hazánk területén említi, az 13-as évek legvégérõl való, de nem tisztázott, hogy ez kajszit vagy õszibarackot jelentett-e (esztercei Szószedet, 1395). török hódoltságtól kezdve egyre sûrûbben fordul elõ a tudományos munkákban, följegyzésekben, levelekben a kajszi, a szó maga is török eredetû. Hazánk területére több irányból többféle kajszi genotípus került be, és ezek keresztezõdésével sajátos kárpát-medencei kajszi fajtakörök alakultak ki az évszázadok során. vegetatív és generatív szaporítási mód kezdettõl fogva egymás mellett létezett, és mindkettõ hozzájárult a változatosság bõvítéséhez. Sok írásos emlék szól arról, hogy a fõúri és egyházi méltóságok a világ különbözõ térségeibõl hozattak oltóvesszõket gyümölcsöskertjük választékának bõvítésére, majd ezek a kerttulajdonosok egymás között is folyamatosan csereberélték a fajtákat. Kárpát-medencében született fajták is így kerültek el egyre nagyobb területre (NYUJTÓ és TOMSÁNYI, 1959). paraszti gazdaságokban és a szõlõskertekben hosszú idõn keresztül fõként magról szaporították a fákat, de ott is elõfordult, hogy a rossz gyümölcsöt termõ fákat átoltották vagy átszemezték jobb genotípusokra. kötöttebb, nyirkosabb talajú termõhelyeken szilva sarjakra, mirobalán magoncokra oltották a kajszit, mert azokon jobban megélt, mint saját gyökéren. Lippay János a kajszit és az õszibarackot egy csoportban említi. z általa említett Tengeribarack a kajszibarack magoncállományok összefoglaló neve volt és maradt a mai napig. Különbözõ más nevekkel a vegetatív úton szaporított, nemesebb fajtákat illették (LIPPY, 1667). botanikai munkákban, faiskolai árjegyzékekben egyre több termesztésre érdemes fajtát írtak le, ezeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. z adatokból kitûnik, hogy a fajtaválaszték folyamatosan átalakult, változott, hiszen az évszázadok során kiszelektálódtak a Kárpát-medence klímájához leginkább alkalmazkodott és jobb áruértékû genotípusok, a nem ide valók és a gyenge gyümölcsminõségûek pedig eltûntek.
GYÜMÖLSTERMESZTÉS KERTGZDSÁG 25. 37. (3) 37 RÉGI POMOLÓGII MUNKÁKN LEÍRT, TERMESZTÉSRE JVSOLT KJSZIFJTÁK (1857 1959) 1. táblázat ÉVSZÁM 1 LEÍRÓ 2 LEÍRT FJTÁK 3 LEÍRT FJTÁK SZÁM 4 HIVTKOZÁS 5 1857 Entz Ferenc Magyar kajszin, Kis korai kajszin baraczk, Nancy, ugoumois, nanasz, mbrozia 6 I. 1896 Földmûvelésügyi Minisztérium Magyar legjobb, Nagyszombati kajszi, Nancy, mbrosia, Korai magyar 5* II. 1928 Országos Pomológiai izottság mbrosia, nanász, lanchet, orsi rózsakajszi, rédai, Hankovszky-féle késõi rózsabarack, Hollandi muskotály, Kancellár, Kecskeméti korai, Késõi rózsakajszi, Korai nagy barack, Korai pirosbarack, Liabaud, Magyar kajszi, Montgamet, Mund kajszi, Nagy cukorbarack, Nagyszombati, Nancy, Onossay-féle kajszi, Óriási kései kajszi, Pirospofás, Rakovszky kajszi 23 III. 1941 Szõts Sándor 1959 Tomcsányi Pál Magyar legjobb, orsi féle kései rózsa, Kései rózsabarack, Hankovszky féle kései rózsakajszi, Korai piros, Erõs féle kései, Nancy, Rakovszky kajszi, Holub cukor kajszi, mbrosia, nanász, rédai, Nagyszombati Magyar kajszi (fajtakör), Korai rózsabarack (fajtakör), Kései rózsabarack (fajtakör), Rakovszky kajszi, nanász kajszi, mbrosia, Nancy, Holub cukorkajszi, Nagyszombati kajszi 13 IV. 9 V. MEGJEGYZÉS: * SK FELSOROLÁS, NEM RÉSZLETES FJTLEÍRÁS HIVTKOZÁSOK: I. ENTZ (1858), II. TÖRVÉNYHOZÁSI JELENTÉS (1896), III. NYUJTÓ ÉS TOMSÁNYI (1959), IV. SZÕTS (1941), V. TOMSÁNYI IN NYUJTÓ ÉS TOMSÁNYI (1959) KÁRPÁT-MEDENÉEN KILKULT LEGFONTOS KJSZI FJTKÖRÖK JELLEMZÕI 2. táblázat FJTKÖRÖK 1 JÓ TULJDONSÁGOK 2 ROSSZ TULJDONSÁGOK 3 MEGJEGYZÉS 4 Magyar kajszi fajtakör kiváló ízû, tetszetõs alakú és színû, sokoldalúan felhasználható gyümölcs, öntermékenység, jó termõképesség elhúzódó érés, gyorsan puhuló húsállomány, rövid téli mélynyugalom, éretten hullik legrégebbi, legelterjedtebb fajtakör, külföldön is termesztik Óriás kajszi fajtakör nagy gyümölcsméret, korai érés fagyérzékenység, korai virágzás, puha gyümölcshús, önmeddõség, monília, gnomónia és citospóra érzékenység fiatal, valószínûleg déli eredetû fajtakör, nagy gyümölcse miatt nagyon keresett Késõi rózsakajszi fajtakör kiváló télállóság, hosszú mélynyugalom, jó termõképesség, szilárd húsállomány, öntermékenység nagyfokú érzékenység plum pox vírusra, apró, nem elég lédús gyümölcs, éretten hullik régi, hazánk klímájához jól alkalmazkodott fajtakör, rossz tulajdonságai miatt kiszorult a termesztésbõl, fagyállósága miatt megõrzendõ Korai piros fajtakör korai érés, jó termõképesség korai virágzás, apró, puha gyümölcs, elhúzódó érés, hullásra való hajlam, önmeddõség régi fajtakör, kiszorult a termesztésbõl FORRÁS: NYUJTÓ ÉS TOMSÁNYI, 1959; NYUJTÓ ÉS SURÁNYI, 1981; MÁDY ÉS SZLY, 23
38 KERTGZDSÁG 25. 37. (3) GYÜMÖLSTERMESZTÉS Kárpát-medence területén kialakult, és jelenleg is megtalálható genotípusokat morfológiai és fenológiai bélyegeik alapján fajtacsoportokba sorolhatjuk (2. táblázat). 2. század elsõ felében ezekbõl a fajtakörökbõl emelték ki a legjobb fajtákat, és ezek alapozták meg a késõbbi keresztezéses nemesítést is. tájszelekció és a nemesítés 195-tõl kapott új lendületet, amikor a faiskolák által szaporított fajták választéka nagyon lecsökkent. Több kutatómûhelyben is folyt a munka. eglédi Kutató Állomáson Nyujtó Ferenc és munkatársai végezték a tájszelekciós és a nemesítõ munkát. Ennek legújabb eredménye az elmúlt években állami minõsítést kapott 3 új fajta, a eglédi arany, a eglédi Piroska és a eglédi kedves. udapesti orvinus Egyetem jogelõdjében, a Kertészeti Egyetemen Tamásy István és Pejovics ogdán állították elõ a udapest fajtát, amely 1973-ban kapott állami elismerést. z Érdi Kutató Állomáson Maliga Pál nemesítette a Pannónia fajtát, amely 1992-ben került a fõ árufajták közé (SURÁNYI és ERDÕS, 2). udapesti orvinus Egyetemen Pedryc ndrzej folytatja a Tamásy István által elkezdett munkát. Ennek eredményeként 22-ben kaptak állami elismerést a Harmat és a Korai zamatos nevû új fajtái. nemesítés mellett nem szabad megfeledkeznünk a külföldrõl származó fajták behozataláról sem, de ez sokkal nehezebb, mint más gyümölcsfajoknál, mert a kajszi nehezen alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. KÜLÖNÖZÕ FELHSZNÁLÁSI ÉLOK VILÁGN kajszit régebben elsõsorban feldolgozva fogyasztották. Ázsia egyes hegyvidéki térségeiben, ahol a kajszi vadon is elõfordul, gyümölcsét nagyon sokféleképpen hasznosítják, és fontos szerepet kap a táplálkozásban. Máshol elsõsorban desszertként kerül az asztalra aszalvány, befõtt vagy dzsem formájában. Emellett jelentõs a felhasználása a szesziparban is. hagyományos kajszitermesztõ országokban kialakultak a különbözõ felhasználási célokra leginkább megfelelõ fajták, és ezeket termesztik nagy mennyiségben. Törökországban például az aszalványkészítésre, Görögországban a befõttkészítésre alkalmas fajták adják a termés döntõ hányadát. hagyományos magyar fajtáinkból kiváló lekvár, dzsem, ivólé és pálinka készíthetõ. z utóbbi évtizedekben amellett, hogy a feldolgozás jelentõsége megmaradt, egyre nagyobb mennyiségben frissen fogyasztjuk a kajszit. termesztõk igyekeznek minél szélesebb fogyasztói réteget megnyerni az asztali kajszinak, hiszen a friss piacon jóval magasabb árat lehet kapni gyümölcsért, mint ha a konzerviparnak adnák el. z asztali gyümölccsel szemben természetesen mások a követelmények, mint a feldolgozásra szánt áruval szemben. Nagyon fontos a gyümölcs mérete, külsõ megjelenése és tárolhatósága. Egyre inkább szétválni látszik tehát a kajszinál is a fajtahasználat, és más-más fajtákat követel a piac friss fogyasztásra és a különbözõ feldolgozási célokra. Ezeket a tendenciákat nem szabad figyelmen kívül hagynunk, ha meg kívánjuk õrizni a versenyképességünket a piacon. HZI NEMESÍTÉSI IRÁNYZTOK, FJTHONOSÍTÁS fajtaválaszték legfõbb hiányosságait és a nemesítés legfontosabb feladatait elsõként Magyar Gyula fogalmazta meg Magyarországon 1934-ben (NYUJTÓ és TOMSÁNYI, 1959). Fontosnak tartotta a fajták fagyérzékenységének és moníliás betegségre való fogékonyságának csökkentését, valamint a gyümölcsminõség javítását. Ezek a célkitûzések a mai napig aktuálisak, kiegészítve a speciális felhasználási célokra, termesztési módokra, és termõhelyekre való alkalmassággal, valamint a szüreti szezon megnyújtásával. Magyarország a kajszi gazdaságos termeszthetõségének északi határa közelében van, ezért a fagyállóság fontos fajtatulajdonság. Maliga Pál és Tamásy István a fagytûrés javítására genetikai forrásként felhasználta a Prunus sibirica-t és közép-ázsiai fajtákat, Nyujtó Ferenc és munkatársai pedig a magyarországi tájszelekcióból származó Rózsabarack-változatokat (NYUJTÓ és TOMSÁNYI, 1959; NYUJTÓ és SURÁNYI, 1981; PEDRY, 23). Ezekkel javult ugyan a fajták fagyállósága, de átütõ eredményt nem sikerült elérni ezen a területen. z utóbbi évtizedben elõrelépést jelentett a termesztett fajták és a lehetséges genetikai források fagytûrésének mélyebb tanulmányozása, amelyek segítséget nyújtanak a szülõpartnerek kiválasztásában és a szelekciós munkában (PEDRY és SZÓ, 1995; SZLY, 21; SZLY et al., 1997, 1998, 1999, 22). fagyállóság javítása a jövõben leginkább a P. armeniaca közép-ázsiai és kínai fajtáival, pl. a Zard fajtával, vadon élõ kajszifajokkal, illetve egyes szilvafajokkal történõ keresztezésekbõl várható, hiszen ezek mélynyugalma hosszú, ami a téli fagytûrés alapja (SZLY, 21). fagytûrés szempontjából igen fontos fajtatulajdonság a virágzási idõ is. késõbbi virágzás nagymértékben javítja a termésbiztonságot. virágzási idõ azonban sokkal inkább függ a termõhelytõl és az
GYÜMÖLSTERMESZTÉS KERTGZDSÁG 25. 37. (3) 39 évjárattól, mint a fajtától. fajták virágzási ideje közötti különbség a magyarországi termõhelyeken nem több néhány napnál (PEDRY, 1993; SZLY és SZÓ, 1999). moníliás betegség a kórokozó gradációja révén az utóbbi években újból súlyos problémát jelent Magyarországon. Termesztett fajtáink egy része igen fogékony erre a betegségre. Külföldrõl származó, az itteniektõl ellenállóbb fajták felhasználásával (pl. Perfection, Lebela ) javítható az újonnan nemesített fajták ellenállósága (PEDRY, 23). gyümölcsminõség piaci szempontból meghatározó. tradicionális magyar fajták sok kiváló tulajdonsággal rendelkeznek, de vannak hibáik is. Pozitív tulajdonságaik közül elsõsorban a kiváló beltartalmi értékeiket kell kiemelni. Harmonikus cukor-sav arány, kiváló íz és illat jellemzi õket. Ennél fogva feldolgozásra is kiválóan alkalmasak. gyümölcsök színe is kedvezõ. legtöbb fajtánk narancssárga alapon szép, vonzó külsõt adó fedõszínt kap a napsütötte oldalon. gyümölcsök mérete, jó technológiával termesztve megfelelõ, az óriás típusú fajtáké kiváló. Hibájuk, hogy éréskor gyorsan puhulnak, hullásra hajlamosak, sérülékenyek, nehezen szállíthatók és nem tárolhatók hosszú ideig. termesztés fejlesztése és gazdaságosabbá tétele érdekében a jövõben célszerû lenne szétválasztani a feldolgozásra és a friss fogyasztásra való kajszi termesztését. Ehhez speciális célfajtákra van szükség. Friss fogyasztásra fényes felületû, kiterjedt piros fedõszínû, kemény húsú, jól szállítható, nagygyümölcsû fajtákra, ipari feldolgozásra pedig magas beltartalmi értékû, géppel betakarítható, kevés növényvédelmet igénylõ fajtákra. Sok olyan fajta is van természetesen, amelyek többféle célra is jól felhasználhatók. z asztali kajszik választékát olyan vonzó külsejû fajtákkal érdemes bõvíteni, mint például az Orange Red, a Tomcot, vagy a Harogem, amennyiben beválnak a magyarországi termõhelyeken. korszerû mûvelésmódokhoz a kisméretû fát nevelõ fajták a jók. Ilyen például az újabb fajták közül a Pannónia. Magyarországon egyre több ültetvényben alkalmazzák a magas szilva törzsû Papp-féle ernyõkoronát, amelyhez kiválóan alkalmas a lehajló ágrendszerû eglédi Piroska és a Pannónia fajta. Fajtaválasztékunk egyik nagy hibája, hogy a fõ fajták közel egy idõben érnek, és csak nagyon rövid szüreti idõszakot tesznek lehetõvé. Fontos cél a minél több jó minõségû korai és késõi érésû fajta létrehozása. koraiság irányában történt elmozdulás ( Harmat, Korai zamatos, eglédi Piroska ), de a késõi szezon számára nincsenek jó hazai fajtáink. z augusztusban érõ kajszikra pedig nagy kereslet mutatkozik a piacon, és ezt jelenleg nem tudjuk kielégíteni. külföldrõl származó fajtáknak itt is lehet szerepük a jövõben, hiszen Romániában, Szlovákiában és sehországban kiváló késõi fajtákat állítottak elõ, és ezek közül néhányról kedvezõ tapasztalatok vannak hazánkban. élszerû õket vagy közvetlenül a termesztésben, vagy a nemesítésben genetikai alapanyagként felhasználni. román fajták közül ki kell emelni az Olimp, a omandor és a Sirena fajtákat, a szlovákok közül a Vegama, a Veharda és a Velbora, a sehországban nemesítettek közül pedig a Leskora, a Lejuna és a Lefrosta fajtákat (MÁDY és SZLY, 23). Termesztéstechnológiai szempontból nagy elõny, ha egy fajta öntermékenyülõ. Sajnos sok termesztett fajtánk részben, vagy teljesen önmeddõ. teljesen önmeddõk közé tartoznak a legnagyobb gyümölcsméretû, a piacon nagyon keresett óriás típusú fajták, az újonnan nemesítettek közül pedig a eglédi Piroska (SZÓ, 22; SZÓ és NYÉKI, 1991). nemesítõk célként megfogalmazzák ugyan az öntermékenyülés fokozását, de világszerte sok az önmeddõ az új fajták között, így a jelenséggel hosszú távon számolnunk kell. Jelenleg két helyen folyik kajszinemesítés Magyarországon. udapesten Pedryc ndrzej, egléden pedig Kerek Mária Magdolna irányításával. egléden nemcsak nemes fajták, hanem alanyok elõállításával is foglalkoznak (SURÁNYI és ERDÕS, 2). udapesten korszerû biotechnológiai módszereket is alkalmaznak a nemesítésben. génforrások tulajdonságainak elemzésében és molekuláris markerekkel történõ megkülönböztetésében jelentõs eredményeket értek el, amelyek hozzájárulhatnak a nemesítõ munka sikeréhez (PEDRY, 23; PEDRY és ZN, 1995; PEDRY et al., 1996). nemesítés mellett, mint láttuk, Magyarországon is már régóta próbálják külföldi fajták behozatalával bõvíteni a fajtaválasztékot. Ezt egyrészt megnehezíti a kajszi genotípusok rossz ökológiai alkalmazkodóképessége, másrészt nem könnyû a hagyományos magyar fajtáknál jobb, és egyben jól is termeszthetõ fajtákat találni. közelmúltban behozott és kipróbált külföldi fajták közül jelenleg csak kettõ szerepel a szaporításra engedélyezett árufajták listáján, a francia eredetû ergeron és a Kanadából származó Harcot. Emellett számos új fajta áll kipróbálás alatt a kísérleti ültetvényekben, amelyek közül valószínûleg több is be fog kerülni az árufajták közé a közeljövõben. környezeti adottságainknak leginkább megfelelõk az Észak-merikában, Franciaországban, sehországban, Szlovákiában és Romániában nemesített fajták közül kerülnek ki.
4 KERTGZDSÁG 25. 37. (3) GYÜMÖLSTERMESZTÉS JELENLEGI FJTVÁLSZTÉK közelmúltban megjelent szakkönyvekben, amelyek a korábbiaknál jóval több fajtát írnak le, a hazai termesztésre javasolt kajszifajták többsége a Magyarországon nemesített, vagy tájszelekcióval itt kiemelt fajták közé tartozik. fõ árufajták között csak egy-két külföldi szerepel (3. táblázat). fajtaválasztékunk gerincét tehát továbbra is a magyar fajták alkotják. Emellett sok új külföldi fajta is kipróbálás alatt áll az ültetvényekben, amelyek közül a közeljövõben várhatóan több is be fog kerülni az árufajták közé. Magyarországon az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet adja ki a Nemzeti Fajtajegyzéket, amely az államilag minõsített fajtákat tartalmazza. Jelenleg ezen a listán 19 fajta szerepel (4. táblázat). Szaporításra egyedi- ÚJ POMOLÓGII MÛVEKEN, SZKKÖNYVEKEN SZEREPLÕ KJSZIFJTÁK (1979 23) 3. táblázat ÉVSZÁM 1 LEÍRÓI 2 ÁRUFJTÁK SZÁM 3 LEÍRT FJTÁK SZÁM 6 HIVTKOZÁS 8 MGYR 4 KÜLFÖLDI 5 MGYR 4 KÜLFÖLDI 5 ÖSSZESEN 7 1981 Harsányi József 13 2 16 36 I. 1997 Szabó Zoltán 13 1 15 6 21 II. 1998 Kerek Mária Magdolna és Nyujtó Ferenc 4 1 33 14 47 III. 2 Kállay Tamásné, Kerek Mária Magdolna, rózik Sándor, Erdõs Zoltán 16 1 2 5 25 IV. és Pedryc ndrzej 21 Szabó Zoltán és Szalay László 13 1 15 9 24 V. 23 Mády Rezsõ és Szalay László 12 2 19 23 42 VI. HIVTKOZÁSOK: I. HRSÁNYI IN NYUJTÓ ÉS SURÁNYI (1981), II. SZÓ IN G. TÓTH (1997), III. KEREK ÉS NYUJTÓ IN SOLTÉSZ (1998), IV. KÁLLYNÉ IN RÓZIK ÉS KÁLLYNÉ (2), V. SZÓ ÉS SZLY IN G. TÓTH (21), VI. MÁDY ÉS SZLY IN PÉNZES ÉS SZLY (23) ÁLLMILG MINÕSÍTETT KJSZIFJTÁK MGYRORSZÁGON, MINÕSÍTÉS ÉVE SZERINTI SORRENDEN 4. táblázat SORSZÁM 1 FJT 2 ÁLLMI ELISMERÉS ÉVE 3 ESOROLÁS* 4 FJTELÕÁLLÍTÁS MÓDSZERE 5 1 orsi-féle kései rózsa 1956 V tájszelekció 2 Korai piros 1956 V tájszelekció 3 Rakovszky 1956 V véletlen magonc 4 Gönci magyar kajszi 196 Á tájszelekció 5 eglédi bíborkajszi 1967 V tájszelekció 6 eglédi óriás 1971 Á tájszelekció 7 Ligeti óriás 1971 V tájszelekció 8 udapest 1973 V keresztezés 9 Magyar kajszi. 235 1976 V tájszelekció 1 Rózsakajszi. 146 1979 V tájszelekció 11 Mandulakajszi 1982 Á tájszelekció 12 ergeron 1987 Á tájszelekció, honosítás 13 Pannónia 1992 Á keresztezés 14 eglédi arany 1994 Á keresztezés 15 eglédi kedves 1994 Á keresztezés 16 eglédi Piroska 1995 Á keresztezés 17 Harmat 22 Á keresztezés 18 Korai zamatos 22 Á keresztezés 19 Harcot 24 Á keresztezés, honosítás MGYRÁZT: * Á = ÁRUFJT; V = VÁLSZTÉKÕVÍTÕ FJT FORRÁS: HRSÁNYI ÉS MÁDYNÉ, 25
GYÜMÖLSTERMESZTÉS KERTGZDSÁG 25. 37. (3) 41 PRÓTERMESZTÉSRE ENGEDÉLYEZETT KJSZIFJTÁK MGYRORSZÁGON 5. táblázat SORSZÁM 1 FJT 2 SZÁRMZÁS 3 1 ayoto (Flavorcot) US 2 H I. 5/5 Magyarország 3 eglédi napsugár (H II. 19/39) Magyarország 4 Nyujtó Ferenc emléke (H II. 25/65) Magyarország 5 Priboto (Zebra) Franciaország 6 Roxana fganisztán 7 Szamarkandszkij rannij Üzbegisztán 8 Toyaco (Tomcot) US 9 Toyesi (Goldstrike) US 1 Toyuda (Sweetcot) US FORRÁS: HRSÁNYI ÉS MÁDYNÉ, 25 leg engedélyezett fajták jegyzékét szintén ez az intézet adja ki, és ez olyan fajtákat tartalmaz, amelyeket állami minõsítésre bejelentettek, és jelenleg vizsgálat alatt állnak. Jelenleg 1 ilyen fajta van (5. táblázat). Mindezeket a fajtákat a faiskolák korlátozás nélkül forgalmazhatják. Korábban az ezekben a jegyzékekben nem szereplõ fajták külön engedéllyel telepíthetõk voltak kipróbálás céljára legföljebb 1 ha-os területen. z Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a Szállítói Fajtajegyzék áll rendelkezésre. forgalmazók által adott rövid fajtaleírásokat az OMMI a jegyzékben közzéteszi. fajtahasználat átalakulását két adatsor alapján tudjuk elemezni. z egyik azt mutatja, hogy milyen arányban szerepelnek a fajták a szaporításban, a másik pedig, ami néhány év eltolódással hasonló képet mutat, hogy milyen az arányuk az ültetvényekben (1. és 2. ábra). z adatsorokból kitûnik, hogy a fajtaszerkezet jelentõsen átalakult az utóbbi évtizedekben. Magyar kajszi fajtakörhöz tartozó fajták, fõként a Gönci magyar kajszi és a Magyar kajszi. 235. hosszú idõ óta vezetõ szerepet töltenek be a termesztésben. Telepítésük csökkenõ tendenciája ellenére, % 6 5 5,9 4 3 42,9 29,7 35,3 24,9 33,5 2 1 2,1 21 14,7 4,7,1 7,9 6,5 6,8 2,4 1,6 1,3 1,4 2,2 7,3 4 11,4 6,4 8,5 1 5 3 14,5 7,6 14,4 1975 1985 1995 22 Magyar kajszi klónok Óriás kajszi klónok Kései rózsbarack klónok eglédi bíborkajszi Mandulakajszi ergeron Pannónia egyéb 1. ÁR. Kajszifajták aránya a szaporításban (Forrás: OMMI)
42 KERTGZDSÁG 25. 37. (3) GYÜMÖLSTERMESZTÉS % 7 64,5 6 5 45,4 45,6 46,5 4 4 3 2 1 6,5 19,9 1,6 14,4 2,9 6,4 9,8 18 7 8 17 5 1 1,5 2 2 1 1959 1971 1981 21 Magyar kajszi klónok Óriás kajszi klónok Kései rózsbarack klónok eglédi bíborkajszi Mandulakajszi ergeron Pannónia egyéb 2 2 3 2. ÁR. Kajszifajták aránya az ültetvényekben (Forrás: KSH) % 45 4 39 35 3 25 21,5 2 15 14,6 14 1 5 3,8 4 1,1 1,2,8 Korai Középkorai Középérésû Középkései Kései hazai honosított 3. ÁR. Hazai nemesítésû és honosított kajszifajták megoszlása a szaporításban éréscsoportok szerint (1997 23 évek átlagai) (Forrás: OMMI)
GYÜMÖLSTERMESZTÉS KERTGZDSÁG 25. 37. (3) 43 ÉRÉSI IDÕ FJT JÁNLTI KTEGÓRI JÚNIUS JÚLIUS UGUSZTUS DEKÁD 1 2 3 1 2 3 1 2 3 urora Szamarkandszkij rannij Harmat Toyaco (Tomcot) Toyuda (Sweetcot) hart (Orange Red) Korai zamatos Toyesi (Goldstrike) Goldrich eglédi Piroska eglédi óriás eglédi napsugár * Harcot eglédi bíborkajszi Gönci magyar kajszi Magyar kajszi.235 Pannónia Hargrand Harogem ayoto (Flavorcot) eglédi arany Mandulakajszi eglédi kedves ergeron Nyujtó Ferenc emléke ** allatis omandor Olimp Sirena MEGJEGYZÉS: FÕ ÁRUFJT, KIEGÉSZÍTÕ FJT, KIPRÓÁLÁSR JÁNLOTT FJT, * NEMESÍTÕI KÓDJ: H II 19/39, ** NEMESÍTÕI KÓDJ: H II 25/65 4. ÁR. Telepítésre javasolt kajszifajták átlagos érési ideje Magyarországon
44 KERTGZDSÁG 25. 37. (3) GYÜMÖLSTERMESZTÉS ÚJ ÁRUÜLTETVÉNYEKE TELEPÍTÉSRE JVSOLT KJSZIFJTÁK GYÜMÖLSTULJDONSÁGI 6. táblázat FJT 1 JÁNLTI KTEGÓRI 2 GYÜMÖLS MÉRETE 3 LKJ 4 ÍZE 5 FELHSZNÁLÁS 6 urora kicsi megnyúlt jó friss Szamarkandszkij rannij kicsi megnyúlt közepes friss Harmat kicsi tojásdad közepes friss Toyaco (Tomcot) közepes megnyúlt jó friss Toyuda (Sweetcot) közepes megnyúlt jó friss hart (Orange Red) nagy megnyúlt jó friss Korai zamatos közepes szögletes közepes friss Toyesi (Goldstrike) közepes megnyúlt jó friss Goldrich nagy megnyúlt közepes friss eglédi Piroska közepes gömb jó friss eglédi óriás igen nagy megnyúlt jó friss eglédi napsugár nagy megnyúlt jó friss Harcot közepes tojásdad jó friss eglédi bíborkajszi közepes megnyúlt kiváló minden célra Gönci magyar kajszi közepes gömb kiváló minden célra Magyar kajszi.235 közepes gömb kiváló minden célra Pannónia közepes gömb jó minden célra Hargrand nagy gömb jó minden célra Harogem kicsi megnyúlt jó friss ayoto (Flavorcot) közepes megnyúlt jó friss eglédi arany nagy gömb kiváló minden célra Mandulakajszi nagy igen megnyúlt jó friss, dzsem eglédi kedves közepes megnyúlt jó minden célra ergeron közepes megnyúlt jó minden célra Nyujtó Ferenc emléke közepes megnyúlt kiváló friss, befõtt allatis közepes megnyúlt jó minden célra omandor közepes megnyúlt jó minden célra Olimp nagy megnyúlt jó friss Sirena közepes megnyúlt jó minden célra MEGJEGYZÉS: FÕ ÁRUFJT, KIEGÉSZÍTÕ FJT, KIPRÓÁLÁSR JÁNLOTT FJT
GYÜMÖLSTERMESZTÉS KERTGZDSÁG 25. 37. (3) 45 kiváló tulajdonságaik miatt, a jelenlegi 4% körüli arányuk valószínûleg továbbra is megmarad. Napjainkban az ültetvényekben és a szaporításban is a második helyen szerepelnek az Óriás kajszik, elsõsorban a eglédi óriás. Ez a friss fogyasztásban az óriás gyümölcsû kajszik iránti tartós keresletet mutatja. korábban bevezetett magyar fajták közül a Mandulakajszi, és a eglédi bíborkajszi játszik még említésre méltó szerepet a termesztésben. Meg kell jegyezni, hogy a eglédi óriás -t és a eglédi bíborkajszi -t fagyérzékenységük miatt csak a legkevésbé fagyveszélyes termõhelyekre szabad telepíteni. hazánkban nemesített újabb fajták közül jelenleg a Pannónia a legkeresettebb, de a egléden és udapesten nemesített új fajtákat is egyre nagyobb mennyiségben szaporítják és telepítik. Szaporítási arányuk egyenként még nem éri el a 3%-ot, az 1. ábrán az egyéb fajták között szerepelnek. külföldi fajták közül a legsikeresebb a ergeron. Sikerét elsõsorban jó fagytûrõ képességének köszönheti, emellett tetszetõs, jól szállítható, és késõi érése miatt alkalmas a szüreti szezon meghosszabbítására. Földrajzi helyzetünk miatt versenyképességünket a nemzetközi piacon elsõsorban a késõi érésû fajtákkal növelhetjük. késõi Rózsakajszik vírusérzékenységük miatt szinte teljesen kiszorultak a termesztésbõl, és így nagy hiány keletkezett a szüreti szezon végén, augusztusban érõ, jó minõségû fajtákból. Ezt a hiányt a magyar nemesítõk idáig nem tudták pótolni. külföldön nemesített fajták közül a ergeron -on kívül egyes román kajszik is alkalmasak a szüreti ÚJ ÁRUÜLTETVÉNYEKE TELEPÍTÉSRE JVSOLT KJSZIFJTÁK TERMÉSKÉPZÉSI ÉS NÖVEKEDÉSI JELLEMZÕI 7. táblázat ÖNTERMÉ- FJT 1 VIRÁGZÁSI IDÕ 2 KENYÜLÉS 3 TERMÕKÉPESSÉG 4 FMÉRET 5 FLK 6 urora korai ÖM jó közepes szétnyíló Szamarkandszkij rannij közepes ÖM jó közepes szétnyíló Harmat korai ÖM jó nagy feltörõ Toyaco (Tomcot) korai RÖT jó közepes szétnyíló Toyuda (Sweetcot) közepes ÖT jó közepes szétnyíló hart (Orange Red) korai ÖM jó nagy szétnyíló Korai zamatos korai ÖM jó nagy feltörõ Toyesi (Goldstrike) korai ÖM jó nagy feltörõ Goldrich korai ÖM közepes nagy szétnyíló eglédi Piroska közepes ÖM jó kicsi lehajló eglédi óriás korai ÖM közepes közepes szétnyíló eglédi napsugár korai ÖM közepes közepes feltörõ Harcot korai ÖM jó közepes szétnyíló eglédi bíborkajszi közepes ÖT közepes nagy szétnyíló Gönci magyar kajszi közepes ÖT kiváló közepes szétnyíló Magyar kajszi.235 közepes ÖT jó közepes szétnyíló Pannónia közepes ÖT jó kicsi lehajló Hargrand közepes ÖM jó közepes szétnyíló Harogem közepes ÖM jó közepes szétnyíló ayoto (Flavorcot) közepes ÖT kiváló közepes szétnyíló eglédi arany késõi ÖT kiváló nagy feltörõ Mandulakajszi késõi RÖT jó közepes feltörõ eglédi kedves közepes ÖT kiváló közepes lehajló ergeron késõi ÖT kiváló közepes feltörõ Nyujtó Ferenc emléke késõi ÖT jó közepes szétnyíló allatis késõi ÖT jó közepes szétnyíló omandor késõi RÖT jó közepes szétnyíló Olimp késõi RÖT jó nagy szétnyíló Sirena késõi RÖT közepes közepes szétnyíló MGYRÁZT:ÖM = ÖNMEDDÕ, RÖT = RÉSZEN ÖNTERMÉKENYÜLÕ, ÖT = ÖNTERMÉKENYÜLÕ
46 KERTGZDSÁG 25. 37. (3) GYÜMÖLSTERMESZTÉS ÚJ ÁRUÜLTETVÉNYEKE TELEPÍTÉSRE JVSOLT KJSZIFJTÁK ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE* 8. táblázat FJT 1 FGY 2 VÍRUSOS ÁGELHLÁS, GOMÁS ETEGSÉGE ETEGSÉG 3 GUTÜTÉS 4 K 5 MEGJEGYZÉS 6 urora kevés hazai tapasztalat Szamarkandszkij rannij 3 4 4 3 Harmat 2 4 3 3 Toyaco (Tomcot) 3 Toyuda (Sweetcot) hart (Orange Red) 2 4 3 3 Korai zamatos 3 3 3 3 Toyesi (Goldstrike) 2 Goldrich 3 eglédi Piroska 3 3 3 3 moníliára érzékeny eglédi óriás 2 3 2 2 csak kiváló termõhelyre eglédi napsugár 3 3 Harcot 4 5 3 3 eglédi bíborkajszi 1 4 1 3 csak kiváló termõhelyre Gönci magyar kajszi 4 3 3 4 Magyar kajszi.235 3 3 3 4 Pannónia 4 2 3 3 Hargrand 3 4 3 Harogem 4 4 3 3 gnomóniára érzékeny ayoto (Flavorcot) 4 eglédi arany 4 4 4 3 Mandulakajszi 3 2 2 2 eglédi kedves 3 3 3 4 ergeron 5 2 3 3 Nyujtó Ferenc emléke 3 2 3 3 allatis 4 4 3 3 omandor 4 4 3 3 Olimp 3 3 3 3 Sirena 4 3 3 3 MEGJEGYZÉS: 1 LEGKEVÉSÉ ELLENÁLLÓ, 5 LEGINKÁ ELLENÁLLÓ, KEVÉS MGYRORSZÁGI DT idõszak meghosszabbítására. z utóbbi évek faiskolai szaporítási adatait a fajták érési ideje szerint csoportosítva mutatja a 3. ábra. Legnagyobb arányban a fõszezonban érõ fajtákat szaporítják. kései fajták aránya közelít a 2%-hoz, és ebbõl 14% a honosított fajták aránya. fajtajegyzékeket az igényekkel összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy sok új, keresett fajta van, amelyek nem szerepelnek egyik jegyzékben sem. fajtalisták bõvítése megkezdõdött. Elõrelépést jelent az új magyar nemesítésû fajták bekerülése, valamint a külföldiek közül a ergeron és a Harcot felvétele a fõ árufajták közé, de szükséges a további kiegészítés. szakirodalmi adatok és saját vizsgálati eredményeink alapján a 4. ábrán, illetve a 6.-8. táblázatokban szereplõ fajtákat ajánljuk telepítésre az újonnan létesülõ ültetvényekbe. 3. ábrán a fajták egymáshoz viszonyított átlagos érési ideje is látható. z ajánlott fajtákat 3 csoportra osztottuk. Fõ árufajtaként (4. ábra, 6. táblázat) 6 magyar és 2 külföldi kajszit ajánlunk ( jelûek). választékbõvítõként, illetve pollenadóként telepítésre javasolt fajták között 5 magyar és 4 külföldi szerepel ( jelûek). Kipróbálásra ajánlunk ezen kívül 1 külföldi és 2 magyar fajtát ( jelûek). Fajtalistánk az ország kajszitermesztésre alkalmas termõhelyeire együttesen szól, a megjegyzésben utalva az
GYÜMÖLSTERMESZTÉS KERTGZDSÁG 25. 37. (3) 47 egyes fajták speciális igényeire. termõhelyi adaptációt meghatározó egyik legfontosabb tényezõ a fagyállóság. Ennek vizsgálatában jelentõs elõrelépés történt az elmúlt évtizedben, amely alapján tudunk fajtaajánlásokat készíteni a fagyveszélyesebb és kevésbé fagyveszélyes helyekre. termõhelyi alkalmasságot azonban számos egyéb tényezõ is befolyásolja, ami csak a helyszínen derül ki. termõhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodásban nagy szerepe van az alanynak is, amit az eddigieknél sokkal részletesebben meg kell vizsgálni. Egy-egy fajta nagyobb arányú telepítése elõtt tehát feltétlenül több éves vizsgálatokkal kell meggyõzõdni az adott termõhelyen való alkalmasságáról. PRIOT VRIETIES IN HUNGRY SZLY, L. 1, MÁDY, R. 2, NGY, Á. 2 1 orvinus University of udapest, Faculty of Horticultural Sciences, Department of Fruit Science, udapest 2 National Institute for gricultural Quality ontrol, udapest SUMMRY pricot has significant importance in Hungarian fruit production. Modernization of the sortiment of available varieties is one of the key points of innovation. Many excellent apricot varieties has been developed in the arpatian asin for centuries. Some of them are still present in the Hungarian production. There is, however an increasing demand for new and modern commercial varieties. The official list of varieties needs revision and supplement. Nowadays already exist some new varieties bred by Hungarian institutes, but these varieties do not solve every problematic aspects of production. For example there are no special varieties for different processing, and late ripening commercial varieties accepted by the producers end/or consumers are also demanded. Foreign cultivars could solve these problems, if they were suitable for Hungarian production areas. Therefore it is important to observe the characteristic features of foreign cultivars as accurately as possible before planting. TLES ND FIGURES TLE 1. pricot varieties recommended for commercial orchards in early pomological publications 1: Date, 2: uthor, 3: Varieties, 4: No. of subscribed varieties, 5: References TLE 2. haracteristic features of the main apricot variety groups in the arpathian asin (1857 1959) 1: Variety groups, 2: Positive traits, 3: Negative traits, 4: Note TLE 3. pricot varieties for commercial orchards in new pomological publications (1979 23) 1: Date, 2: uthors, 3: No. of commercial varieties, 4: Hungarian, 5: Foreign, 6: No. of described varieties, 7: Summarised, 8: References TLE 4. pricot varieties registered in Hungary, in order of the year of certification 1: No, 2: Variety, 3: Year of registration, 4: lassification Á = commercial variety V = supplementary variety, 5: reeding method TLE 5. pricot varieties with temporary certification in Hungary 1: No, 2: Variety, 3: Origin TLE 6. Fruit quality of apricot varieties recommended to new orchards 1: Variety 2: hategory of recommendation, 3: Fruit size, 4: Fruit shape, 5: Fruit taste, 6: End-use, = main commercial variety, = supplementary variety, = variety for try TLE 7. Vegetative and generative features of apricot varieties recommended to new orchards 1: Variety, 2: looming, 3: Self fertility, 4: Yield, 5: Tree size, 6: Tree shape ÖM = self sterile, RÖT = partly self fertile, ÖT = self fertile TLE 8. Resistance of apricot varieties recommended to new orchards 1: Variety, 2: Frost, 3: Viruses, 4: poplexy, 5: Fungi, 6: Note 1 = non resistant, 5 = resistant, = no enough data FIG 1. Ratio of varieties in propagation FIG 2. Ratio of varieties in production
48 KERTGZDSÁG 25. 37. (3) GYÜMÖLSTERMESZTÉS FIG 3. Distribution of the Hungarian and foreign varieties in propagation based on the ripening groups (verages of 1997 23) FIG 4. Ripening time of recommended apricot varieties = main commercial variety, = supplementary variety, = variety for try IRODLOM 1. esztercei Szószedet 1395 2. RÓZIK S., KÁLLY T.-NÉ. (2): sonthéjas gyümölcsfajták. Mezõgazda Kiadó,. udapest. 3. ENTZ F. (1858):. Kertészeti füzetek. XII. füzet. Herz János Kiadója és Nyomdája, Pest 4. G. TÓTH M. (1997): Gyümölcsészet. Primom Kiadó, Nyíregyháza 5. G. TÓTH M. (21): Gyümölcsészet. (második, bõvített kiadás) Primom Kiadó, Nyíregyháza 6. HRSÁNYI J. (1981): Fontosabb kajszifajtáink. In: NYUJTÓ F., SURÁNYI D. Kajszi. Mezõgazdasági Kiadó, udapest 83 19. 7. HRSÁNYI J., MÁDY R.-NÉ. (25): Szõlõ és Gyümölcsfajták. Nemzeti fajtajegyzék. Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet, udapest 8. KÁLLY T.-NÉ. (2): Kajszi. In: RÓZIK S., KÁLLY T.-NÉ (szerk.): sonthéjas gyümölcsfajták. Mezõgazda Kiadó, udapest. 127 158. 9. KEREK M.M., NYUJTÓ F. (1998): Kajszibarack. In: SOLTÉSZ M. (szerk.): Gyümölcsfajta ismeret- és használat. Mezõgazda Kiadó, udapest. 234 257. 1. LIPPY J. (1667): Posoni kert. osmerovius Máthé, écs 11. MÁDY R., SZLY L. (23): Kajszifajták. In: PÉNZES., SZLY L.: Kajszi. Mezõgazda Kiadó, udapest. 85 126. 12. NYUJTÓ F., SURÁNYI D. (1981): Kajszibarack. Mezõgazdasági Kiadó, udapest 13. NYUJTÓ F., TOMSÁNYI P. (1959): kajszibarack és termesztése. Mezõgazdasági Kiadó, udapest 14. PEDRY. (1993): Kajszibarack nemesítési alapanyagainak variabilitása a virágzási idõ tekintetében. Kertgazdaság, 25(1):47 59. 15. PEDRY. (23): kajszi nemesítése. In: PÉNZES., SZLY L.: Kajszi. Mezõgazda Kiadó, udapest. 53 84. 16. PEDRY., KEREK M.M. (1999): New apricot varieties in Hungary. Obstbau und Früchteverwertung. 49:23 233. 17. PEDRY., MJOR., JHNKE G. (1996): omparison of the starch- and polyacrylamide-gel electrophoresis in the evaluation of isoenzyme polymorphism in apricot. cta Hort. 484:373 376. 18. PEDRY., SZÓ Z. (1995): Extension of ripening season of apricot due to breeding and foreign cultivar introduction in Hungary. cta Hort. 384:141 146. 19. PEDRY., ZN J. (1995): haracterising apricot fruit colour from breeding aspects. Horticultural Science. 27(3-4):55 63. 2. PÉNZES., SZLY L. (23): Kajszi. Mezõgazda Kiadó, udapest 21. RMERO,., MUNOZ, G., PEDRY,., DENES, M. (23) Genetic diversity of different apricot geographical groups determined by SSR markers. Genome. 46(2):244 252. 22. SOLTÉSZ M. (1998): Gyümölcsfajta ismeret és használat. Mezõgazda Kiadó, udapest 23. SURÁNYI D., ERDÕS Z.(2): La coltivazione dell albicocco in Ungheria. Rivista di Frutticoltura e di Ortofloricoltura. 62(4):59 63. 24. SZÓ Z. (1997a): Kajszi. In: G. TÓTH M. (szerk.): Gyümölcsészet. Primom Kiadó, Nyíregyháza. 195 21. 25. SZÓ Z. (1997b): Kajszi. In: SOLTÉSZ M. (szerk.): Integrált gyümölcstermesztés. Mezõgazda Kiadó,. udapest. 587 599. 26. SZÓ Z. (22): sonthéjas gyümölcsûek termésbiztonságának egyes tényezõi. MT Doktori értekezés. (kézirat) 27. SZÓ Z., NYÉKI J. (1988): Kajszi-, cseresznye- és meggyfajták fagykárosodása. Gyümölcs-Inform 1(1):15 19. 28. SZÓ Z., NYÉKI J. (1991a) sonthéjas gyümölcsfajok fagykárosodása. Kergazdaság 23(2):9 19. 29. SZÓ Z., NYÉKI J. (1991b): lossoming, fertilization and associated placing of apricot varieties. cta Hort. 293:295 32. 3. SZÓ Z., SOLTÉSZ M., UÁN T., NYÉKI J. (1995): Low winter temperature injury to apricot flower buds in Hungary. cta Hort. 384:273 276. 31. SZÓ Z., SZLY L. (21): Kajszi. In: G. TÓTH M. (szerk.): Gyümölcsészet. 2. kiadás. Primom Kiadó, Nyíregyháza 198 212. 32. SZLY L. (21): Kajszi- és õszibarackfajták fagy- és téltûrése. Doktori értekezés. Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, udapest. 33. SZLY L., PPP J., PEDRY. (2): kajszibarack (Prunus armeniaca L.) mikrosporogenézise. otanikai Közlemények. 86 87(1 2):151 156. 34. SZLY L., PPP J., SZÓ Z. (2): Variability in the blooming time of apricot varieties in Hungary. cta Hort. 583:139 141. 35. SZLY L., PPP J., SZÓ Z., NYÉKI J. (2): Floral bud development, blooming time and fertility relations of some Rumanian apricot varieties in Hungary. International Journal of Horticultural Science. 6(3):41 43. 36. SZLY L., PEDRY., PPP J. (22): Kajszifajták virágrügyeinek fagyállósága a téli nyugalmi idõszakban. Kertgazdaság. 34(4):1 17. 37. SZLY L., PEDRY., SZÓ Z. (1997): Magyar nemesítésû kajszibarack fajták virágrügyeinek nyugalmi állapota és fagytûrése. Új Kertgazdaság 3(3):32 39. 38. SZLY L., PEDRY., SZÓ Z. (1998): Kajszifajták fagytûrése. Kertészet és Szõlészet. 47(7):18 19. 39. SZLY L., PEDRY., SZÓ Z. (1999): Dormancy and cold hardiness of flower buds of some Hungarian apricot varieties. cta Hort. 488:315 319. 4. SZLY L., SZÓ Z. (1999): looming time of some apricot varieties of different origin in Hungary. International Journal of Horticultural Science. 5(1 2):16 2. 41. SZÕTS S. (1941): Kajszibarack termesztés. Magyar Gyümölcs kiadása 42. TOMSÁNYI P. (1959): Termesztett kajszibarackfajtáink In: NYUJTÓ F., TOMSÁNYI P. kajszibarack és termesztése. Mezõgazdasági Kiadó, udapest. 66 81. 43. Törvényhozási jelentés. 1896. Földmûvelési Magyar Királyi Miniszternek 1894 és 1895 évi mûködésérõl a törvényhozás elé terjesztett jelentése. Nagybani termesztésre ajánlott gyümölcsfajták megyénként. udapest.