Régi gyümölcsfajták szerepe a biodiverzitás fenntartásában

Átírás

1 Régi gyümölcsfajták szerepe a biodiverzitás fenntartásában Összeállította: Dr. Szabó Tibor Tájfajták kialakulása Kultúrnövényeink nem Európai eredetűek A legtöbb fajtőshonosnak kell mondanunk Mert kultúrflóránk részévé váltak Ezek a növények oly mértékben beilleszkedtek a környezetbe, hogy azzal szerves egységet alkottak. Egy-egy táj, tájegység saját fajtát nevelt belőlük Tápiószele, Tájfajta Egy adott térségben természetes szelekcióval kialakult, illetve az adott térségben régóta termesztett fajta, amely a jellemző természeti adottságokhoz nagymértékben alkalmazkodott, és az adott térségben gazdaságosan termeszthető. Tájfajták A ma termesztésben lévő fajtákkal szemben ősibb típust jelentenek, tőlük fenológiailag is eltérők, fajtakeverékként értelmezhetők A termesztésbe tömegszelekció útján kerültek és az adott helyen egyensúlyi populációt alkottak Genetikailag ellenállók, az extenzív körülményeket jól bírják A termesztett fajtáktól hozam tekintetében elmaradnak, de minőségben sokszor felülmúlják azokat Őshonos fajta Tájtermesztés (tájgazdálkodás) Bizonyíthatóan azon a területen (Kárpátmedence) alakult ki és maradt fenn, vagy nagyon régen került oda, folyamatosan hozzátartozott a terület termésszerkezetéhez. A helyi adottságokhoz alkalmazkodó emberi tevékenység, együttműködés az adott környezettel, természeti adottságokkal. 1

2 Tájtermesztés Alapvető szempont a fenntarthatóság, mely egyrészt a biodiverzitás valamennyi formájának megmaradását, a helyben lakók megélhetését, az egészséges életlehetőségek megteremtését jelenti. A friss fogyasztású, egészségesebb termék előállítása mellett lehetőséget ad a feldolgozott formában történő értékesítésére is. (lekvár, aszalvány, pálinka, sajt, gyümölcslé stb.). Együttműködési megállapodás Segít megőrizni a jövő számára a régóta termesztett gyümölcsfajtákat Segít megismertetni a fajtákat a közvetlen környezetükben Segít megszerettetni a gyümölcsfák gondozását, visszahozni a már-már elfeledett ízeket, a gyümölcsből készült feldolgozott termékeket, azok elkészítési módját Legharmonikusabb íz és zamat Napfénytartam (óra) május - október Akkor tud kialakulni, ha a fajták a termesztési helyükön megtalálják optimális életfeltételeiket: - fény - hőmérséklet - csapadék Napi hőmérsékleti maximumok átlaga ( o C) május - október Csapadék (mm) május - október 2

3 A gyümölcs színeződése A napfénytartam növekedése egy határig kedvezően befolyásolja a színeződést. Ezen a ponton túl a hőmérséklet növekedése a csapadék csökkenése miatt a színeződést már nem befolyásolja. Gyümölcs beltartalmi értékét meghatározza Az érés ideje alatti hőmérséklet (alacsonyabb hőmérsékleten az érésmenet vontatott ízben szegény lesz a gyümölcs), az érés ideje alatti hőmérséklet nem csak az évszakokkal változik, hanem földrajzi helytől függően is, a magas hőmérséklet kedvez a cukrok beépülésének és a savak lebomlásának. az ideális cukor/sav arány és a legharmonikusabb íz nem minden földrajzi helyen tud kialakulni. A cukor/sav arány Magyarországon belüli éghajlati eltérések Kis ország, mégis jelentős a különbség a természeti adottságokban, az egyes mikro-körzetekhez különböző gyümölcs-fajok kötődtek (pl.: Szabolcsi alma; Kecskeméti barack; Penyigei szilva; Halasi körte) főleg azért, mert itt találták meg a termesztésükhöz szükséges optimumot, tehát itt alakulhatott ki a legjobb cukor/sav arányuk és ízük, következésképpen a belőlük készült feldolgozott termék is a legjobb minőségű. Néhány őshonos almafajta felhasználhatósága A begyűjtött változatok közül kiemelt államilag elismert fajták Sikulai alma Pónyik alma Szabadkai szercsika Tordai piros kálvil Tűzelhalás Ellenállóság Varasodás Nemesítési génforrás Ökológiai gazdálkodás Alma Birs Cseresznye Meggy Mizsei Bereczki bőtermő Germersdorfi 3 Cigánymeggy 7, 59, 404 Jonathan Csány1 Mezőtúri Germersdorfi 45 Debreceni bőtermő Jonathan M. 41 Jonathan M. 40 Szatmárcsekei Jonathan Solymári gömbölyű Szomolyai fekete Kántorjánosi 3 Újfehértói fürtös Petri Éva Forrás: Tóth Magdolna 3

4 Néhány őshonos szilvafajta főbb adatai Génbanki tételek felhasználásával létrejött fajták Alma Cseresznye Meggy Kajszi Jonager Katalin Érdi bőtermő Ceglédi arany Kovelit Kavics Érdi jubileum Ceglédi piroska Kovsztár Linda Maliga emléke Pannónia Germersdorfi Budakalászi helyi fekete Pándy Nagy Angol Magyar kajszi Rózsabarack Refrakció Invert cukor Sav Sharka érzékenység C Ismeretlen ,70,8 kevésbé C. 940 Rózsaszilva Cegléd ,81,0 közepes Révfülöpi Balaton Felvidék ,21,4 kevésbé Beregi datolya Felső Tiszavidék ,81,0 gyümölcs tünetmentes Meteor korai Egri piros Jonathan Származás Forrás: Ceglédi Kutató, Tóth, Smári, Erdős Néhány almafajta cukor- és savtartalma Brix () Fekete tányéralma Savtartalom () Asztraháni piros 15,0 1,34 Fekete tányéralma 15,7 0,76 Pónyik alma 14,7 0,54 Sikulai alma 16,4 1,40 Tordai piros 15,1 0,45 Török Bálint 16,5 0,76 Jonathan M.41 15,1 0,40 Sikulai alma Asztraháni piros Török Bálint Pónyik alma Néhány körtefajta cukor- és savtartalma Alma körte Bakó János árpával érő körtéje Bíbor körte Csokros muskotály Juhászné körtéje Szőke körte Vilmos 15,6 Savtartalom () 1,07 18,4 1,88 15,4 15,7 18,5 16,3 16,4 0,83 1,39 1,75 1,77 1,49 Brix () 4

5 Almakörte Bakó János árpával érő körtéje Juhászné körtéje Szőke körte Csokros muskotály Bíborkörte Althann ringló Domoszlói nagy sárga Néhány szilvafajta cukor- és savtartalma Brix () Althann ringló Domoszlói nagy sárga Debreceni muskotály Penyigei P1 Nemtudom P3 Zöld ringló Besztercei Bt.2 13,3 14,7 16,5 15,1 19,6 16,3 18,5 Penyigei P1 Savtartalom () 1,82 1,74 1,72 1,86 2,54 2,21 2,38 Debreceni muskotály Zöld ringló Néhány meggyfajta főbb beltartalmi adata (Újfehértó) Fajták Nemtudom P3 Szárazanyag Cukor Összsav Cukor/Sav arány Újfehértói fürtös 17,92 16,15 0,99 16,3 Debreceni bőtermő 16,58 15,01 0,89 16,8 Kántorjánosi 3 17,51 15,56 1,02 15,2 R (Petri) 16,41 14,91 1,04 14,3 T (Éva) 16,89 15,39 1,01 15,2 Cigánymeggy 16,89 15,70 1,31 12,0 Oblacsinszka 16,58 15,70 1,26 12,5 Sárándi 17,41 16,70 1,05 15,9 5

6 Újfehértói fürtös Debreceni bőtermő T (Éva) Oblacsinszka Kántorjánosi R (Petri) Hungarikum Néhány hungarikum Olyan faj, fajta, amely szorosan kapcsolódik a magyar termelési kultúrához, tudáshoz, az itt élő lakosság generációk során kialakult hagyományaihoz, amelyet a magyar lakosság, illetve egy kisebb tájegység lakossága magyarnak, a magyarságra jellemzőnek, közismertnek fogad el és a külföld is magyar sajátosságként ismer el. / Andrásfalvy et al./ Magyar óriás nyúl Arany sárfehér szőlő Magyar kajszi Makói vöröshagyma Kalocsai fűszerpaprika Tokaji aszú Szatmári szilvapálinka Szabolcsi almapálinka Kecskeméti barackpálinka Magyar származású fajták aránya /Nemzeti jegyzék 2013./ Faj Faj Alma 32 Körte 14 Birs 50 Naspolya 33 Cseresznye Meggy Szilva 41 Kajszi Őszibarack 19 Mandula Gesztenye Dió Köszönöm a figyelmet! 6