A KONTINENS ELSŐ FÖLDALATTI VASÚTJA Foglalkozási terv 11-12 éves tanulók számára Időtartam: 2 x 45 perc A FOGLALKOZÁS CÉLJAI Különféle érzékszervek használatára és tevékenységi formákra épülő élmények és ismeretek nyújtása a budapesti kis földalatti témaköréhez kapcsolódóan. A tanulói képességek fejlesztése az alábbi részterületeken: a szövegértési képesség fejlesztése régies publicisztikai, illetve múzeumi információközlő szövegek olvasása révén, az információkezelés képességének fejlesztése különféle típusú szövegekből való információkeresés és lejegyzés gyakorlása által, az elemző és gondolkodási képesség fejlesztése régi és mai képek, régi és mai írásmódok összehasonlítása, valamint különféle nevek kategóriákba sorolása révén, a szókincs fejlesztése néhány, a témához kapcsolódó fogalom kiemelésével és jelentésének alaposabb megvizsgálásával, a térbeli tájékozódó képességének fejlesztése térkép használatára épülő gyakorlat segítségével, az önálló ismeretszerzésé képességének fejlesztése lexikon használatára épülő, illetve egyéni helyszíni tájékozódást igénylő feladatok segítségével. KAPCSOLÓDÁS A NAT kulcskompetenciáihoz: o Anyanyelvi kommunikáció o Hatékony, önálló tanulás A Nem szakrendszerű oktatás kerettantervéhez: o Szülőföldünk tudás és képességterület ELŐKÉSZÍTÉS A kivetíthető kép és a hangfájl bemutatásához szükséges technikai eszközök kipróbálása és beállítása. A foglalkozás megvalósításához szükséges segédletek megjelelő mennyiségben való kinyomtatása. A csoportalkotáshoz szükséges képek kartonra ragasztása, és szükség szerinti feldarabolása. Megfelelő mennyiségű kis kartonlap előkészítése a foglalkozás keretében elkészülő fogalomkártyákhoz. SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Számítógép, projektor, hangszóró. 1
SEGÉDLETEK 1. A kis földalatti zajait rögzítő hangfelvétel. 2. A földalatti vasút régi szerelvényeiről készített, 3 db kinyomtatható, kartonra ragasztható és szétvágható kép. 3. Egy mai földalatti kocsi kivetíthető képe. 4. A földalatti megnyitásáról tudósító korabeli cikkrészletek. 4 db, a csoportok számának megfelelő mennyiségben sokszorosítva. 5. A cikkrészletekhez kapcsolódó feladatlap a csoporttok számának megfelelő mennyiségben sokszorosítva. 6. Egyéni feladatlap a kiállításon való információgyűjtéshez, a tanulók létszámának megfelelő mennyiségben sokszorosítva. 7. Térképvázlat Budapestnek arról a részéről, amely magában foglalja a földalatti vasút teljes vonalát helyben kell elkészíteni annyi példányban, ahány csoport van. Ilyen részlet kimásolható valamilyen nagyobb térképről, de az órán akár idegenforgalmi irodákban beszerezhető térképvázlat is használható. 8. Feladatlap a földalatti régi és mai állomásneveinek azonosításához annyi példányban, ahány csoport van. 9. Segédlet a fogalomkártyák készítéséhez kivágható szavak, definíciók és képecskék egy lapon (peron, kupé, omnibusz, kocsiszín) a csoportok számának megfelelő mennyiségben kinyomtatva, és felvágva. 10. Igaz-hamis feladatlap, a csoportok számnak megfelelő mennyiségben. 11. A saját mappába lefűzhető, önállóan kitöltendő feladatlap, az osztály létszámának megfelelő mennyiségben sokszorosítva. 2
I. Ráhangolás A FOGLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE 1. tanóra 1. Mit hallotok? A tanár egy olyan zajfelvételt játszik le a tanulóknak, amely a budapesti kis földalattin készült. A gyerekeknek ki kell találniuk, hogy mit hallanak. Ezután még egyszer meghallgatják a felvételt, és megpróbálják minél több apró elemét azonosítani a hallottaknak. Közös beszélgetéssel összegzik, hogy mi mindent figyeltek meg a felvételen. 2. Mióta jár a kis földalatti Budapesten? A tanulók megpróbálják kitalálni, hogy mikor indult el az első földalatti vasút Budapesten. Ha senki nem tudja, a tanár elmondja, hogy az ország ezer éves fennállása alkalmából készült el, és arra a nagy kiállításra lehetett eljutni vele, amit ez alkalomból a Városliget területén rendeztek meg. II. Új fejlesztő gyakorlatok és feladatok 1. Ilyenek voltak a régi szerelvények (csoportalkotás) Minden tanuló húz egyet a régi földalatti szerelvényeket ábrázoló, 4 (vagy szükség esetén 3, illetve 5) részre vágott képek darabjaiból, és megkeresi azokat a társait, akikkel közösen ki tudja rakni egy vasúti kocsi teljes képét. Az óra hátralévő részében az így kialakuló csoportok dolgoznak együtt. Megjegyzés: A képeken összesen háromféle régi kocsi látható. Amelyiket a tanulói létszám függvényében többször kell felhasználni, ott vigyázni kell arra, hogy a négy részre vágás módja minden esetben különböző legyen. Ha az osztály létszáma nem osztható néggyel, akkor lehet egy-egy 3 vagy 5 fős csoportot is alkotni. Ez esetben azonban a szövegekkel való munka esetén erre külön figyelni kell. 2. Miben különböznek a régi kocsik a maiaktól? A tanár kivetíti egy mai szerelvény képét. A csoportoknak pedig az a feladata, hogy megfogalmazzanak 3 olyan különbséget, amiben a mai szerelvény eltér attól, amilyet az ő képük ábrázol. A szóvivők minden körben egy-egy gondolatot hozzátéve elmondják, hogy milyen eltéréseket talált a csoportjuk. 3. A földalatti vasút megnyitása 1896-ban A tanár minden csoportnak ad 4-4 darab, korabeli újságokból kiemelt cikkrészletet. Mindenki másfajta szöveget olvas el, majd kapnak egy olyan feladatlapot, amelynek kérdéseire csak közösen tudnak válaszolni, hiszen azok mind a négy szöveggel kapcsolatban állnak. 3
III. Lezárás 1. A megoldások ellenőrzése Miután elkészültek, kérdésenként haladva, csoportonként váltott megszólalással, közösen ellenőrzik, a válaszok helyességét. 2. Néhány érdekesség A tanár megkéri a gyerekeket, hogy egyéni jelentkezés alapján osszák meg a többiekkel, ha valami érdekes információt olvastak a saját szövegükben. Amennyiben szükség van rá, segítő kérdésekkel hívja elő a megfelelő információkat. Mindenképp érdemes azonban beszélni például a következő kérdésekről: Miben különbözött a londoni és a budapesti földalatti? (mélység) Miben tért el a föld alá való lejutás módja a mairól? (lépcső és mozgólépcső) Vajon miért nevezte az újságíró ördöngősnek a földalatti vasutat? Mi volt a korabeli kalauz feladata? Ma ki látja el ezt? (az állomások nevének bemondása) Mi lehet a Kugler-féle cukrászbolt mai neve? (Gerbead) Hogy hívják ma az egykori Gizella teret? (Vörösmarty tér) Milyen tóról beszélhet a szöveg, amely mellett nyílt pályán ment a vasút? Mi lehet az artézi fürdő mai neve? (Széchenyi fürdő) Milyen lehetett a Zsolnay-féle majolikaházacska? Régen állomásépületek voltak, ma viszont már csak lejárók. Vajon miért? 3. Házi feladat A következő órára, a saját szövegéből minden tanuló kikeresi és aláhúzza, azokat a szavakat, amelyekről úgy véli, hogy azok eltérnek a mai helyesírás szabályaitól, és a füzetébe leírja e szavakat előbb a régi, majd a jelenleg érvényes helyesírással. A két tanóra között: Múzeumlátogatás A gyerekek közösen, kisebb csoportokban vagy egyedül elmennek a Deák téri metró aluljárójában található Földalatti Vasúti Múzeumba, és megnézik annak állandó kiállítását. A látogatáshoz kapnak egy feladatlapot, amelynek segítségével információkat gyűjtenek a kiállításon látható feliratokból. 4
I. Ráhangolás 2. tanóra 1. Régies írású szavak (a házi feladat ellenőrzése) Azok a tanulók alkotnak csoportokat, akik az elmúlt órán azonos szövegekkel dolgoztak. Összehasonlítják egymással, hogy ki milyen, a maitól eltérő írásmódú szavakat talált a szövegben, és hogyan írná le ezeket a mai helyesírásnak megfelelően. Ezt követően a szóvivők összegzik a csoport tapasztalatait és megoldásait. II. Új fejlesztő gyakorlatok és feladatok 1. Új, kisebb csoportok alakítása Az óra elején kialakult csoportok tetszés szerint kettéválnak, s így összesen nyolc kis csoport jön létre. 2. Információk a múzeumból Mindenki előveszi a múzeumban kitöltött feladatlapját. Kérdésről kérdésre haladva, a csoportok tagjai összehasonlítják egymással a kérdésekre adott válaszaikat. Ezután egy új szóvivő beszámol róla, hogy mennyire voltak egységesek a megoldások, illetve kialakult-e valamilyen vita azokkal kapcsolatban a csoporton belül. Ha valamelyik válaszban nem tudtak volna megegyezni, az osztály közösen dönti el a dilemmát. 3. Állomások és nyomvonal Minden csoport kap egy térképvázlatot Budapestről, valamint egy lapot a kis földalatti régi állomásneveinek listájával. Az első feladat az, hogy az eddig megszerzett információk és a térképvázlat segítségével írják le a lap üresen álló hasábjába az állomások mai neveit. Miután az osztály szóforgóval ellenőrizte a megoldások helyességét, minden csoportban megpróbálják berajzolni a térképre a földalatti vasút nyomvonalát. Az elkészült lapokat felerősítik egymás mellé a falra, és megnézik, hogy minden csoport jól oldotta-e meg a feladatot. Az esetleges tévedéseket közösen javítják. 4. Néhány fogalom pontosítása A tanár irányításával a tanulók közösen felidéznek néhány olyan fogalmat, amellyel a foglakozás keretében ismerkedtek meg. Ezek a következők: peron, kupé, omnibusz, kocsiszín. Minden csoport kap 4 db azonos méretűre vágott kartonlapot, egy-egy kis cédulán nagyobb betűkkel leírva a fenti négy fogalmat, egy-egy kisebb betűkkel írt definíciót, valamint mindegyik fogalomhoz, egy-egy kis képet. A feladat az, hogy keressék meg az egymáshoz illő elemeket, és készítsenek belőlük fogalomkártyákat a karton egyik oldalára a meghatározást, a másikra pedig a szót és a képet felragasztva. A véglegesítés előtt a tanár egy gyors körkérdéssel ellenőrzi a megoldások helyességét. A kész kártyák bekerülnek egy közös fogalom-gyűjteménybe, amelynek darabjai később különféle gyakorlatokba illesztve bármikor elővehetők. Megjegyzés: a jól sikerült kártyákat később érdemes öntapadós átlátszó fóliával is beborítani. Így sokáig használhatók maradnak. 5
III. Lezárás 1. Igaz vagy hamis? Mindegyik kis csoport kap egy olyan feladatlapot, amely a kis földalattival kapcsolatos állításokat tartalmaz. Ezekről el kell dönteniük, hogy igazak-e vagy sem. A kitöltött feladatlapot a csoportok átadják a mellettük lévőknek, majd az osztály mondatról mondatra haladva megbeszéli, hogy mi volt a helyes megoldás. A csoportok egy-egy képviselője ellenőrzi és javítja a náluk lévő feladatlapot. Végül összesíti az elért pontszámot, és visszaadja azt annak a csoportnak, amelyiktől kapta. A tanár egy gyors körkérdéssel visszajelzést kér az eredményről, majd beszedi a lapokat. 2. Portfolió feladat A tanulók egyéni feladatlapot kapnak. Az első feladat a földalatti vasút állomásneveinek csoportosítása megadott kategóriák szerint. A második az, hogy a személynevek esetében derítsék ki az illetők keresztnevét, és lexikon segítségével tudjanak meg róla valami lényeges információt. S végül mindenkinek ki kell választania egyet a megállók közül, ahová elutazik, és ott körülnéz a felszínen. Jegyzeteket készít arról, amit ott lát, majd hazatérve, rövid fogalmazásban mutatja be az adott állomás környékét. A fogalmazást rajzzal vagy fényképpel is lehet illusztrálni. Az elkészült lapot a tanári értékelés után a gyerekek lefűzik saját mappájukba. Követő tevékenységek A tanulói portfolióba kerülő feladatlap kitöltésére, illetve az önálló fogalmazás megírására, az illusztrációk elkészítésére érdemes valamivel hosszabb időt hagyni. Ez esetben azonban meg kell beszélni a gyerekkel, hogy mi a munka elkészítésének a határideje. A lapon szereplő 1. és 2. feladat megoldásai közösen ellenőrizhetők. A fogalmazás miatt azonban érdemes a lapokat a lefűzés előtt beszedni, és néhány soros szöveges formában, személyre szólóan értékelni. 6
KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK A TANÁR SZÁMÁRA a) Válaszok a szöveges forrásokhoz kapcsolódó feladatlap kérdéseire: 1. A székesfőváros tanácsának tagjai és a sajtó képviselői, összesen 150 férfi 2. 3,7 kilométer 3. 20 másodpercig 4. 2 percenként 5. 20 fillér colt, és egy automatából lehetett megvásárolni 6. 25 km/óra sebességgel. 7. Az Oktogon téri, az Andrássy út közepén 8. 28 ülőhely volt bennük kialakítva b) Válaszok a múzeumi feladatlap kérdéseire: 1. Vojtek Ödön építésvezető, aki építési naplót vezetett. 2. 21 hónapig 3. 1896. május 2-án. 4. Csak a zsúfolt omnibusszal. 5. Ferenc Józsefét, aki akkor Magyarország királya volt, és május 8-án a különleges, 20- as számú kocsiban utazott végig a vonalon. 6. A Kertész utcai áramfejlesztő telep. 7. Az Aréna úton (ez mai Dózsa György út), ahová a felszínen át, az Állatkerti körúton vezetett az összeköttetés. 8. Aranyérmet. 9. 1900-tól. 10. Három fontos változás volt Vonalát meghosszabbították a Mexikói útig. A vasút teljes hosszában a föld alá került. Ekkor tértek át a baloldali közlekedésről a jobb oldalira. A földalatti vasút azóta halad a fölötte közlekedő autókkal azonos irányba. Megjegyzés: 1973 előtt a föld alatti forgalom a felszínivel ellentétes irányba haladt. Ugyanúgy, mint a háború előtt a teljes közlekedés esetében. Ezt a régi formát még ma is őrzik például Nagy-Britanniában. c) A maitól eltérő módon írt szavak a szövegekben czukrászbolt, útczán, Deák-Ferencz-téren, Váczi-körúton, hoszszában, nyilt, útczák, pinczefalaival, sülyedését, fölszine, perron, világitva, útazás, másodperczig, a ki, a mely, percz, legdiszesebb, 7
d) A kis földalatti régi és mai megállói Régi Mai Gizella tér Vörösmarty tér Deák Ferenc tér Deák Ferenc tér Váczi körút Bajcsy-Zsilinszky út Opera Opera Oktogon Oktogon Vörösmarty utcza Vörösmarty utca Körönd Körönd Bajza utcza Bajza utca Aréna út Dózsa György út Állatkert Állatkert Artézi fürdő Széchenyi fürdő --- Mexikói út e) Az igaz hamis tesztlap megoldási IGAZ HAMIS 1. Budapesten épült meg a világ első földalatti vasútja. X 2. A vasút előzetes bemutatásán csak férfiak vettek részt. X 3. A mai Vörösmarty teret régen Gizella térnek hívták. X 4. 1896 előtt csak gyalog lehetett eljutni a belvárosból a Városligetbe. X 5. Megindulásakor a földalattin nem voltak kalauzok. X 6. Hazánk 4 évvel az ezredforduló előtt ünnepelte ezer éves fennállását. X 7. A jegykiadó automata nagy újdonságnak számított 1896-ban. X 8. A vasúti alagút teljes hosszában ki volt világítva. X 9. A régi állomásépületek helyén ma már csak lejárók találhatók. X 10. Az földalatti vasútvonal hossza sosem volt rövidebb a mainál. X 8