GAUDIOPOLIS. Foglalkozási terv éves tanulók számára Időtartam: 2 x 45 perc

Átírás

1 GAUDIOPOLIS Foglalkozási terv éves tanulók számára Időtartam: 2 x 45 perc A FOGLALKOZÁS CÉLJAI A szövegekkel való munka részeként elgondolkodtatni a tanulókat arról, hogy milyen értékeket hordoznak az idős emberek, és ők maguk mi mindent tehetnek saját nagyszüleikért, illetve általában az idősekért. Különböző részinformációkból összeépítve a képet, behozni a látóterükbe egy igaz ember, Sztehló Gábor személyét, és felvillantani a háború alatti/utáni gyermekmentő tevékenységét. Képek segítségével megidézni egy kicsit az egykori gyerekköztársaság, világát. A tanulói képességfejlesztés részterületei: a szövegértési képesség fejlesztése egy hétköznapi nyelven írt prospektus, valamint egy zsoltár-részlet feldolgozására építve, az asszociációs képesség fejlesztése, a részletekből az egészre való következtetés gyakorlása szövegelemek, valamint képek felhasználásával, a szókincs fejlesztése a témához kapcsolódó fogalmi körben (szeretetház, szentelés, apartman, zsoltár, nővérhívó, füstjelző, teológia, püspök), az együttműködési képesség fejlesztése csoportmunkák keretében, a térbeli és az időbeli tájékozódás képességének erősítése a témához kapcsolódó helyszín térképen való megkeresésével, egy esemény időbeli behatárolásával, illetve életrajzi adatok időbeni sorba rendezésével, a családhoz való kötődés, és ez által az identitás erősítése a saját nagyszülőkhöz kapcsolódó önálló feladat megoldása révén, az öntevékenységre, a pozitív cselekvésre való belső késztetés erősítése az idős embereknek nyújtható örömről való beszélgetés során, az önálló információgyűjtés vagy a fantázia és önkifejezés fejlesztése a foglalkozás záró feladatának megoldása során. KAPCSOLÓDÁS A NAT kulcskompetenciáihoz: o Anyanyelvi kommunikáció o Hatékony, önálló tanulás o Szociális és állampolgári kompetencia A Nem szakrendszerű oktatás kerettantervéhez: o Mindennapi életünk tudás és képességterület o Szülőföldünk tudás és képességterület 1

2 ELŐKÉSZÍTÉS A szükséges segédletek megfelelő formában és megfelelő mennyiségben való sokszorosítása. Egy nagyméretű Budapest-falitérkép kikölcsönzése az iskolai térképtárból. A technikai eszközök beállítása és kipróbálása. SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Számítógép, projektor. A/4-es méretű üres papírlapok, és annyi stift ragasztó, ahány csoport dolgozik majd párhuzamosan. Az osztályterem falán hosszan végigfutó léc annak érdekében, hogy fel lehessen rá tűzni a gyerekek által készített lapokat. SEGÉDLETEK 1. Egy meghívó másolata írásvetítő fóliára nyomtatva. A fóliát a dokumentum felhasználásával helyben kell elkészíteni. 2. Kivetíthető képsorozat a modulban szereplő Szeretetházról 3. Idős embereket ábrázoló csoportkártyák. A kártyákat a képek felhasználásával helyben kell elkészíteni. Annyi portrét kell választani, ahány csoport dolgozik majd, és összesen annyi képre van szükség, amennyi az osztály létszáma. (A megadottak helyett azonban bármilyen más, idős embereket ábrázoló képek is felhasználhatók.) 4. A Szeretetházról készül prospektus egy-egy lapja. A hatféle lapocskát annyi példányban kell sokszorosítani, ahány csoport alakult az osztályban. 5. A prospektushoz kapcsolódó, lyukas szöveget tartalmazó feladatlap. A lapot a csoportok számának megfelelő mennyiségben kell kinyomtatni. 6. A meghívón szereplő idézet a Zsoltárok könyvéből. A dokumentumot helyben kell írásvetítő fóliára nyomtatni. De projektorral is kivetíthető. 7. Az én nagyszüleim Portfolio feladatlap minden tanuló számára külön. 8. Fogalomkártyák csoportalkotáshoz. A cédulákból egyenlő eloszlásban összesen annyit darabot kell előkészíteni, amekkora az osztály létszáma. 9. A meghívón szereplő idézet, amely alatt Sztehlo Gábor neve szerepel. A dokumentumot helyben kell írásvetítő fóliára nyomtatni. De projektorral is kivetíthető. 10. A gyerekek városában, ban készült, kivetíthető felvételek. 11. Csíkokra vágott lapok a csoportok számának megfelelő mennyiségben Sztehlo Gábor életéhez és a létrejöttéhez kapcsolódó információkkal. 12. Az öröm városa Portfolio feladatlap minden tanuló számára külön. (12) 2

3 I. Ráhangolás A FOGLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE 1. tanóra 1. Meghívót hozott a postás A tanár írásvetítővel kivetíti annak a meghívónak a képét, amellyel a Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség invitálta a címzetteket június 13-án újonnan átadott Szeretetháza felszentelésére. A gyerekek először csak a kép bal oldalán lévő rajzot látják, és megpróbálják kitalálni, hogy milyen eseményre szólhat a meghívó. Utána sorról sorra haladva húzza egyre lejjebb a takaró lapot a tanár. A tanulók mind több információhoz jutnak, és közben folyamatosan tovább találgatnak. Végül közösen összefoglalják, hogy milyen céllal, hová és mikorra szólt a meghívás, s várhatóan mi minden fog ott történni. Egy nagy Budapest térkép segítségével azonosítják azt is, hogy a városon belül körülbelül hol található Békásmegyer, majd egy gyors számítással megbecsülik, hogy mennyi idő telt el a meghívóban szereplő esemény óta. 2. Mit jelentenek a szavak? A gyerekek tanári irányítással megpróbálják értelmezni, mi mindent jelenthet a meghívón szereplő szeretetház, a szentelés és az összegyülekezés kifejezés. II. Új fejlesztő gyakorlatok és feladatok 1. Képek a Szeretetházról A tanár néhány kivetített kép segítségével megmutatja a gyerekeknek, hogy néz ki a lakótelep szomszédságában megépült szeretetház. Elmondja azt is, hogy a ház a nevet kapta, ami (görögül) azt jelenti, hogy az Öröm városa. Közösen latolgatják, vajon miért kapta ezt a nevet az épület. 2. Az otthon lakói (csoportalkotás) Minden tanuló húz egyet egy idős emberek portréit tartalmazó kártyacsomagból, és alaposan megnézi a képet. Megpróbál kialakítani valamilyen benyomást magában az adott személyről, majd megkeresi azokat a társait, akikhez azonos lap jutott. Az egy csoportba kerülő gyerekek megosztják egymással azokat az érzéseiket, amelyek a kép láttán megfogalmazódtak bennük. 3. Mit tudunk az otthonról? Minden csoport megkapja annak a prospektusnak hat lapját, amelyet a Szeretetház bemutatására készítettek el, s a tagok szétosztják azokat egymás között. Ha a csoportok 6 fősnél kisebben, lesz, akinek két lap jut, de ez nem baj, mivel a szövegegységek hossza különböző. Mindenki elolvassa a saját lapján szereplő részt, és aláhúzza benne a legfontosabb információkat. Mielőtt a csoportok elkezdenek dolgozni a prospektushoz kapcsolódó feladatlappal, az osztály a szövegre támaszkodva közösen megpróbálja meghatározni, hogy mit jelentenek a következő kifejezések: apartman, füstjelző, nővérhívó. 3

4 A csoportok ezután megkapják a lyukas szöveget tartalmazó lapot. A feladatuk az, hogy az olvasottakra támaszkodva, írják be a szövegbe a hiányzó szavakat úgy, hogy annak állításai igazak legyenek. III. Lezárás 1. A megoldások ellenőrzése Miután elkészültek, bekezdésenként haladva, csoportonként váltott megszólalással, közösen ellenőrzik, a szöveg kiegészítésének helyességét. 2. Idézet a Zsoltárok könyvéből (a meghívóról) A tanár ezután kivetíti a meghívón szereplő korábban már látott, de nem elemzett idézetet a Zsoltárok könyvéből. Megbeszélik, mit jelent a zárójelben olvasható jelkombináció (Zsolt 71, ). Utána értelmezik a szöveget. Ki fohászkodik, kihez és miért? 3. Az én nagyszüleim (portfolio feladat) A gyerekek azt a házi feladatot kapják, hogy ha módjukban áll, látogassák meg nagyszüleiket, ragasszanak be egy-egy fényképet róluk a lapra, és mindegyik képhez írjanak néhány mondatot arról, hogy mi az, amit a legjobban szeretnek bennük. 4

5 I. Ráhangolás 2. tanóra 1. Az idős emberek értékei Egy-egy rajzszöggel mindenki feltűzi a nagyszüleiről készített képes lapot az osztályterem oldalán végigfutó lécre. (Vagy: ha erre nincs mód, ragasztógyurmával is rögzíthetik a lapokat egy üres falfelületre.) A gyerekek a tanárral együtt egy darabig nézegetik a képeket és a feliratokat. Megállapítják, hogy milyen sokféle értéket képviselnek a körülöttünk élő idős emberek, amivel gazdagítják mindannyiunk életét. Ezután közösen ötleteket gyűjtenek arra vonatkozóan, hogy ők vajon mi mindennel tudnak örömet szerezni a körülöttük élő idős embereknek, hogyan tudják kicsivel szebbé tenni az életüket. 2. Emlékszel, mit jelent? (csoportalkotás) Minden tanuló húz egy kis lapocskát, amelyen az elmúlt órán külön is elemzett fogalmak valamelyike olvasható. Az azonos kártyát húzók csoportot alkotnak, és megpróbálnak olyan definíciót írni a fogalomhoz, amelyben nem szerepel maga a szó. A szóvivők sorban ismertetik a meghatározást, s a többiek feladata, hogy kitalálják, miről van szó. II. Új fejlesztő gyakorlatok és feladatok 1. Mi volt az a? Az osztály közösen felidézi, mit is jelent a Gaudipolis név. A tanár ezután kivetíti azt az idézetet a szeretetház felavatására készült meghívóról, amely alatt Sztehlo Gábor neve szerepel,. Hangosan felolvassa, majd arra kéri a csoportokat, hogy egy lapra írják le, mi minden derül ki számukra ebből a kis szövegből az Öröm városáról: Létezett-e a valóságban vagy sem? Ha létezett, mikor? Kik lehettek a lakói? Mi jellemezhette a város életét? A rendelkezésre álló idő elteltével, váltott megszólalással, minden csoport megoszt a többiekkel egy-egy olyan mozzanatot abból, amit sikerült kikövetkeztetnie a szövegből. A többiek pedig visszajelzik, hogy ők is így gondolják-e vagy sem. Minden állítás mellett megfogalmazzák azt is, hogy szerintük mi utal annak igazságára a szövegen belül. Végül a tanár összefoglalja, és szükség szerint kiegészíti a tanulók megállapításait. 2. lakói A tanár régi fényképeket vetít, amelyek az egykori gyerekvárosban készültek. A tanulók feladata az, hogy jegyzeteket készítsenek arról, mi mindent csinálnak a képeken szereplő gyerekek, és milyennek látják a környezetet, amelyben ezek a gyerekek tevékenykednek. Szóforgóval folytatva, közösen megállapítják, hogy a második világháború végén, romos épületekbe költözhettek be a gyerekek, amelynek helyrehozatalából maguk is kivették a részüket. 3. Sztehlo Gábor és az Öröm városa Utolsóként Sztehlo Gábor kivetített képét nézik meg közösen a tanulók. Megfogalmazzák az arc láttán bennük kialakuló benyomásokat, és megpróbálják kitalálni, mi volt a képen látható személy foglalkozása. Elmondják azt is, miből 5

6 következtetnek erre. Ezután kis papírcsíkokat kapnak a csoportok, amelyeken néhány életrajzi információ szerepel Sztehlo Gáborral kapcsolatban. A feladatuk az, hogy a csíkokat időrendi szempontból helyes sorrendben ragasszák fel egy lapra. Váltott megszólalással közösen ellenőrzik a megoldások helyességét. Röviden értelmezik, mit jelent a teológia és a püspök kifejezés, valamint azt, hogy miért kellett a háború idején menteni a zsidó gyerekeket. III. Lezárás 1. A két kapcsolata Az osztály tanári irányítással elgondolkodik azon, vajon mi minden köti össze a két t, amelyek megszületése között több, mint 50 év telt el. 2. Házi feladat (a portfolioba) A gyerekek kétféle feladat közül választhatnak a téma lezárásaként: a) Önálló kutatómunka keretében megpróbálhatják kideríteni, hogy mennyi ideig létezett a Sztehlo Gábor irányítása alatt megszületett, és mi lett a későbbi sorsa. b) Saját elképzeléseik szerint fogalmazást írhatnak az Öröm városa címmel, amelyben azt mutatják be, hogy szerintük milyen az a világ, illetve közösség, amelyben egy mai gyerek a lehető legjobban érzi magát. Követő tevékenységek A következő óra elején meg kell hallgatni azokat az információkat, amiket a gyerekek össze tudtak gyűjteni történetével kapcsolatban. Néhány önként jelentkező tanuló pedig felolvashatja a fogalmazását. A lefűzés előtt azonban az összes lapot érdemes beszedni, majd néhány soros szöveges formában, személyre szólóan értékelni, s így adni vissza a gyerekeknek. Ha a téma felkeltette a tanulók érdeklődését, és van rá mód, érdemes közösen megnézni a Valahol Európában című filmet, amelyhez kapcsolódóan egy hosszabb beszélgetés keretében, tovább lehet szőni a témához kapcsolódó gondolatokat. 6

7 KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK A TANÁR SZÁMÁRA Szómagyarázatok Szeretetház: több idős ember egy központban való gondozására létrehozott intézmény. Szentelés: valaminek a felavatása / megnyitása egyházi szertartás keretében. Zsoltár: az Ószövetség egyik könyvében található vallásos ének. Istent dicsőítő költemény. Apartman: kibérelhető lakás, amelyben nemcsak szoba, fürdőszoba és wc van, hanem az önellátáshoz szükséges eszközökkel felszerelt konyha is. Füstjelző: elektromos biztonsági szerkezet, amely hirtelen megszólaló hanggal jelzi, ha a környezetében füst (vagy tűz) keletkezett. Nővérhívó: olyan jelző berendezés, amelynek segítségével a helyiség elhagyása nélkül is jelt adhatnak az idős emberek az orvosi szobában ülő ügyeletes nővérnek, ha rosszul érzik magukat. Ezeknek a meghatározásoknak (vagy tetszés szerint átalakított változatuknak) a felhasználásával véglegesíteni lehet azokat a fogalomkártyákat, amelyek a foglalkozáshoz kapcsolódóan kerülnek be az osztály közös fogalomtárába. A prospektushoz kapcsolódó feladatlap megoldásai A szeretetház a fővároshoz közel, Budakalász határában áll. Az épület három szintjén összesen 64 apartman található. Az otthonba 2009 januárjától lehet beköltözni. Az apartmanok többségének alapterülete 24 m 2, de van hét nagyobb is. A lakásokhoz hűtőszekrénnyel felszerelt teakonyha is tartozik. Az otthonban egy- vagy kétágyas elhelyezés igényelhető. A lakók biztonsága érdekében minden apartmanban van füstjelző és nővérhívó. A szobákba be van kötve a telefon és a kábeltévé. A szeretetház békásmegyeri evangélikus központ része. A központban számos programon vehetnek részt az otthon lakói. Orgonakoncertek, filmvetítések és különféle előadások várják az érdeklődőket. De az otthon közösségi helyiségei is fel vannak szerelve televízióval, hifiés DVD-berendezéssel. Étkezésre az otthon közös éttermében van lehetőség. A szeretetházban 24 órás orvosi ügyelet van. Azoknak, akik mozogni szeretnének, speciálisan felszerelt tornaterem áll a rendelkezésükre az épületben. A ház szeretettel vár mindenkit, függetlenül attól, hogy vallásos-e vagy sem. Az apartmanok és az ellátás havi díja ezer forint között van, az elhelyezéstől függően. A jelentkezési lapot a honlapról lehet letölteni, és postán kell beküldeni a 1038 Budapest, Mező u. 12. címre. 7

8 A (Zsolt 71, ) jelkombináció feloldása Biblia, Ószövetség, Zsoltárok könyve, 71. vers, 1., 3. és 9. sor. Háttérinformációk a foglalkozás témájához Sztehlo Gábor ( ) evangélikus lelkész volt. Teológiai tanulmányait Sopronban, majd ösztöndíjasként Finnországban és Németországban végezte. Gyülekezetet szervezett Hatvanban, majd Nagytarcsán, ahol bentlakásos népfőiskolát is alapított tól Budapesten ifjúsági, missziós, majd korházi lelkész volt. (Forrás: Magyar nagylexikon) Amikor 1944 tavaszán megindult a magyarországi gettósítás, Sztehlo Gábort azzal bízta meg egyháza, hogy a Református egyházzal közösen létrehozott Jó Pásztor Egyesületen keresztül szervezzen mentőakciókat, elsősorban gyermekek számára. Sztehlo Gábor néhány hét alatt 32 gyermekotthont hozott létre lakásokban, kisebb-nagyobb családi házakban, villákban a Nemzetközi- és a Svájci Vöröskereszt anyagi támogatásával. Mindezt illegálisan, vagyis titokban, rejtőzködve kellett megcsinálnia, hogy a hatóságok rá ne jöjjenek. Ezekben az Intézetekben mintegy 1500 gyermek, s az őket ellátó kb. 500 felnőtt lelt menedéket. A háború közeledtével a helyzet egyre veszélyesebbé vált, s mégis valamennyien, akik hozzá menekültek, túlélték az üldöztetés és a háború poklát. Sok gyermekért nem volt, aki érte jöjjön a háború után. Sztehlo Gábor ezeket az árvákat és ágrólszakadtakat nem engedte szélnek, hanem továbbra is otthont adott a számukra - most már nem 32 kicsi, hanem egy nagyobb gyermekotthonban. Áradó szeretetével megpróbálta pótolni a pótolhatatlant: a szülői otthon melegét. Ezt a tevékenységét 1951-ig folytathatta, ekkor intézetét államosították 1972-ben a magyarok közül elsők között kapta meg Izrael államának azt a kitüntetését - a Jad Vasem érem, vagy magyarul az Igaz Ember emlékérem - amelyet azon nem zsidó emberek elismerésére alapítottak, akik a Holocaust idején zsidókat mentettek meg (Forrás: 8