Gazdálkodási ismeretek 1. A vállalkozás fogalma A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja az ennek következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat." (Robert Hisrich) Fogalmazhatunk egyszerűbben is: A vállalkozás közvetlen gazdasági tevékenység végzésére, illetve anyagi haszonszerzés céljára, a vállalkozó által létrehozott szervezet. A vállalkozó az a személy, aki üzleti tevékenységet kezd vagy folytat, különösen olyan tevékenységet, amelynek pénzügyi kockázata van. A vállalkozási formák jellemzői: Az üzleti vállalkozás lényege az önálló tőke- és munkabefektetés, amellyel az adott piaci verseny keretei között a befektető kockázatot is vállal saját gazdasági haszon reményében. A vállalkozásokat két nagy csoportra oszthatjuk: egyéni vállalkozások társas vállalkozások Az egyéni vállalkozás: Egyéni tulajdonú vállalkozás, amely az alapító tulajdonos birtokában van. Magánvállalkozás a belföldi természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége. Az egyéni vállalkozás előnyei: könnyű létesíteni: csak bejelentési kötelezettséggel jár, kis költséggel is lehet alapítani, sokfajta tevékenységet végezhet a vállalkozó (alig van kivétel, például bankot nem alapíthat), gyorsak a döntések, mert a vállalkozó csak magára számíthat, a nyereség egyedül az övé.
Az egyéni vállalkozás hátrányai: korlátlan felelősség: ha az üzlet megbukik, a tulajdonos személyesen felel tartozásaiért, sokirányú szakértelmet igényel, a felelősséget nem lehet megosztani, nincs megfelelő kontroll, a vállalkozó csak magára számíthat, csak személyes munkavégzésen alapul, a veszteséget egyedül kell viselnie a vállalkozónak. Gazdasági társaságok: Betéti társaság (bt.): o a tagok közös gazdasági tevékenységet folytatnak, o legalább egy beltag és egy kültag alapíthatja, o a beltag korlátlanul és egyetemlegesen felel a bt. kötelezettségeiért, személyes munkavégzésre köteles, o kültag csak a vagyoni betétje mértékéig felelős a társaság kötelezettségeiért, a bt. üzletvezetésére nem o jogosult, nem képviselheti a társaságot, o a bt. megszűnik, ha valamennyi beltag kiválik, o ha a kültag válik ki, a beltagok tovább működtethetik a társaságot kkt.-ként. o Ha a törvény másként nem rendelkezik, akkor a kkt. szabályai érvényesek rá. Korlátolt felelősségű társaság (kft.): o kis és nagy taglétszámú egyaránt lehet (1-30 főig célszerű alapítani), o előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, o a törzstőke nem lehet kevesebb, mint 3 millió forint, o a tag felelőssége csak a törzsbetétjére korlátozódik, o a társaság kötelezettségeiért a tag nem felel, o legfőbb szerve a taggyűlés.
1. Vállalkozás indítása: Vállalkozás indítása esetén sok mindent kell mérlegelni, mielőtt belevágunk. Nem elég azt tudni, hogy MIT szeretnénk csinálni, azzal is tisztában kell lennünk, HOGYAN fogjuk megvalósítani. Vállalkozásunk megalapítása előtt tudnunk kell, hogy várható bevételeinket reálisan becsülve, azokból a költségeket levonva megéri-e majd azzal foglalkoznunk, amit tervezünk. Ehhez meg kell találni a vállalkozás megfelelő jogi formáját, és ki kell választani a számunkra vélhetően legkedvezőbb adózási módot. Fel kell mérnünk a várható kockázatokat, azokat is, amelyek tőlünk függetlenül változhatnak számunkra kedvezőtlen irányba. Lássuk, hogyan történik egy vállalkozás indítása, mi mindennel jár, és mit kell előtte átgondolni. Mikor indítsunk vállalkozást? Sokan úgy érzik, akik saját szakmájukban jók, vagy van egy jó ötletük, hogy abból önállóan, saját maguk számára szeretnének pénzt csinálni. Nem másoktól függve, alkalmazottként, hanem vállalkozóként. Ha úgy érezzük, képesek vagyunk az önálló munkára, és megvannak hozzá a szükséges feltételek is, akkor szóba jöhet saját vállalkozás indítása. Mire van szükség vállalkozás indításánál? Ha nem egyéni vállalkozást, hanem céget alapítunk, a társasági szerződés elkészítéséhez, és ellenjegyzéséhez ügyvédre mindenképpen. Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a számunkra ideális vállalkozási formát, és adózást, mindenképp forduljunk adótanácsadóhoz, adózásban jártas személyhez. Egy jó adótanácsadó a megfelelő, célzott kérdéseket feltéve segít majd ezekben a kérdésekben a megfelelő döntést meghozni. Keressünk fel egy könyvelőt is a különböző bejelentkezések, nyomtatványok kitöltéséhez és benyújtásához, a későbbiekben vállalkozásunk könyveléséhez is szükségünk lesz rá. Hasznos, ha felkeresünk egy olyan kisvállalkozói tanácsadó céget is, ahol segítenek nekünk felmérni, hogy az, amit elképzeltünk, a gyakorlatban várhatóan életképes lesz-e. Vannak könyvelők, akik ezzel is foglalkoznak, de nem mindegyik. A könyvelőt, és egy tanácsadót is mindenképpen még a cégalapítás, a tényleges vállalkozási tevékenység megkezdése előtt kell felkeresni! Sokkal nehezebb egy már működő vállalkozás esetén a meglévő hibákat korrigálni, jobb, eredményesebb átgondoltan,
egyből a megfelelő módon vállalkozni. Egyéni vállalkozás: 2014-ben egyéni vállalkozást indítani az interneten, ügyfélkapus elérhetőség létrehozásával lehet. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása, amennyiben nem kérjük ténylegesen kézzel fogható formában, hanem csak a saját magunk által kinyomtatható igazolásként, akkor ingyenes, egyébként 10.000 forint. Be kell jelentkeznünk a NAV-hoz, a területileg illetékes önkormányzathoz a helyi iparűzési adó miatt, és regisztrálnunk kell a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamaránál. A regisztráció díja 5000 Ft. Egyéni vállalkozást akkor érdemes csinálni, ha egyelőre inkább csak munka mellett, másodállásban vállalkozunk, és kezdetben nem számítunk túl nagy bevételre. Az egyéni vállalkozás nagy előnye, hogy ebben a formában tevékenységünk szüneteltethető, ha bármilyen céget alapítunk, erre nincs lehetőségünk. Egyéni vállalkozás indítása esetén meg kell határoznunk azt, hogy milyen tevékenységeket kívánunk végezni. Ezeket az ún. önálló vállalkozási tevékenységek jegyzéke (ÖVTJ) tartalmazza. Cégalapítás: Induló kisvállalkozások általában Bt, vagy Kft formájában alakulnak. Cégalapításhoz ügyvéd által készített alapító okirat, vagy társasági szerződés és aláírás minta (aláírási címpéldány) kell. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a cégünk által végezni kívánt tevékenységek listáját. A társasági szerződést a cégbíróságnál kell benyújtani, itt is be kell jelentkeznünk az adóhatóságnál, kamarai regisztrációs kötelezettségünk van, és jelentkeznünk kell a területileg illetékes önkormányzatnál is. Bármelyik cégforma esetén kell egy vezető tisztségviselő (ügyvezető), aki jogviszonyát többféle módon láthatja el. Valamennyi cégforma esetén igazolni kell a székhely használatának jogosságát. Cégalapítás esetén az alapító okiratban, vagy a társasági szerződésben fel kell tüntetni az induló vállalkozás főtevékenységét, és további tevékenységeit. Ezek a tevékenységek egységes ágazati osztályba sorolásában találhatóak (TEÁOR).
Betéti társaság: Bt esetén minimum két tag kell, egy beltag, és egy kültag. A beltag a társaság működéséért teljes vagyonával, korlátlanul felelős. Ez azt jelenti, ha a vállalkozás tartozást halmoz fel, a beltagnak adott esetben a magánvagyonával kell a tartozás miatt helytállni. Bt alapítása esetén az illeték 25.000 forint, plusz az ügyvédi munkadíj, ami kb. 20.000 forinttól indul. Betéti társaságot minimális, tagonként 1000 forintos törzsbetéttel lehet alapítani. Korlátolt felelősségű társaság: Kft alapítható egy, vagy több taggal. A minimálisan szükséges alaptőke 500.000 forint. (A várhatóan 2014-ben életbe lépő új törvényi szabályozás Kft esetén újra 3.000.000 Ft alaptőkét vár el. Ezért azt tanácsoljuk, aki Kft alapítását tervezi, azt már most a megemelt alaptőkével tegye! Így nem lesz szükséges egy újabb társasági szerződésmódosítás). A Kft nagy előnye a betéti társasággal szemben, hogy a vállalkozás tulajdonosainak anyagi felelőssége csak a cégben lévő tulajdonrészük erejéig terjed, azaz nem teljes körű. Kft alapítás esetén az illeték 50.000 forint és az ügyvédi munkadíj. Egyéni vállalkozás, vagy cégalapítás? Egyéni vállalkozást indítani ingyenes, és lehet szüneteltetni. Azonban ha valaki nem a Kata szerint adózik egyéni vállalkozóként, akkor a jelenlegi adószabályok miatt adóterhelése magasabb, mintha céget hozna létre. Ha valaki céget alapít, a némileg magasabb illeték ellenére is a Kft ajánlott, hiszen a nem korlátlan anyagi felelősség miatt biztonságosabb, mint a Bt. Előfordulhat azonban, hogy árbevételünk, vagy vállalkozásunk jellege miatt érdemes a Katát (kisadózó vállalkozások tételes adója), esetleg az egyszerűsített vállalkozói adót választanunk. Kft esetében a Kata választása nem lehetséges, azt csak betéti társaságok választhatják. Az egyszerűsített vállalkozói adót mind Bt-k, mind Kft-k választhatják. Ha elindítottuk vállalkozásunkat, és a későbbiekben pályázni szeretnénk, jó, ha tudjuk, hogy a pályázatok jelentős részén egyéni vállalkozók nem, csak cégek indulhatnak, ez is egy döntési szempont lehet.
Milyen egyéb teendőink vannak vállalkozás indítása előtt? Mielőtt ténylegesen megkezdjük tevékenységünket, alaposan mérlegelni kell a következőket: 1. Kinek és mit fogunk eladni/szolgáltatni? 2. Hogyan, miként mondjuk el nekik, hogy létezünk, és azt, miért érdemes miket választani? 3. Mennyibe kerül nekünk mindezt elkezdeni, mennyit kell ahhoz eladjunk, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni, van-e rá reális esély, hogy ezt a mennyiséget elérjük? Mindezt hogyan, milyen vállalkozási formában végezzük? 4. Milyen kockázattal jár mindez, mik azok a külső körülmények, amelyek kedvezőtlen változása veszélybe sodorhatja vállalkozásunk működését? Mi az üzleti tervezés lényege egy kezdő vállalkozásnál? Az, hogy saját magunk előtt tisztába legyünk azzal, hogy amit csinálni szeretnénk, azt hogyan, milyen módon, milyen eszközökkel valósíthatjuk meg, tisztában legyünk azzal, hogy mindez milyen veszélyekkel jár, nagyjából mibe kerül, és lássuk, mekkora bevételt kell elérjünk ahhoz, hogy mindez megérje. 2. Az adózásról általában: Az adó fogalma: kötelező jellegű pénzbeli hozzájárulás az államháztartás költségeihez. Egy adott országban adóztatni az állam jogosult. Magyarországon adót szedni csak törvényi felhatalmazás alapján lehet. Adóztató: aki adót szedni jogosult. Hazánkban csak az állam és az önkormányzatok minősülnek adóztatónak. Az adó alanya (az adózó): az adófizetésre kötelezett természetes személy, gazdasági társaság és minden olyan szervezet, amelyre az adóról szóló törvény adókötelezettséget állapít meg. Adókötelezettség: tartalmazza az adózó valamennyi, jogszabályban előírt feladatát.
Így: o bejelentési kötelezettség, o nyilvántartási kötelezettség, o bizonylatolási, bizonylat megőrzési kötelezettség, o adóbevallási kötelezettség, o adatszolgáltatási kötelezettség Adófajták: Általános forgalmi adó (áfa): Az áfa a végső felhasználót, a fogyasztót terheli. Az adó a termék vagy szolgáltatás árában benne van, tehát az eladási árral az áfát is megfizettetik. Az áfa jellemzői: o általános, mert kiterjed minden értékesítésre, szolgáltatásra, o forgalmi, mert a termék vagy szolgáltatás értékesítéséhez kapcsolódik, o nettó típusú, mert minden termékben csak egyszer kell megfizetni, o fogyasztói adó, mert a felhasználót terheli, pedig a forgalmazók fizetik be. Az általános forgalmi adó mértéke az adóalap meghatározott százaléka. Jelenleg 2012 óta az ÁFA mértéke 27%-os. Speciális eset az árrés utáni adózás. Utazásszervező társaság árrés adózás hatálya alá tartozó utazásszervezési szolgáltatást nyújt. Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadót minden olyan természetes személy (magánszemély) köteles fizetni; aki személyes jövedelmet szerez: A magánszemély, minden jövedelme adóköteles; Társasági adó Az állam az egyes vállalkozási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek jövedelmének egy részét elvonja, ebből szerezve költségvetési bevételeket a közfeladatok ellátásához. Társasági adót jellemzően a nagyobb vállalkozások, például a kft.-k, rt.-k fizetnek. Helyi adók: Helyi adóknak nevezzük azokat az adókat, amelyeket a helyi önkormányzat az illetékességi területén szedhet.
A helyi adók jellemző fajtái: Vagyoni típusú adók: o építményadó: az önkormányzat területén lévő lakás és nem lakás célját szolgáló építmény használata után fizetendő adó, o telekadó: beépítetlen belterületi földekre vethető ki. Kommunális jellegű adók: o a településen az infrastruktúra fejlesztésére és a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozására használják fel, vállalkozások kommunális adója: a települési gazdasági vállalkozások fizetik, magánszemélyek kommunális adója: magánszemélyek fizetik, o idegenforgalmi adó: a településen tartózkodó üdülők fizetik, o helyi iparűzési adó: a települési egyéni és társas vállalkozások fizetik. 3. Az üzleti terv A vállalkozás indításához célszerű üzleti tervet készíteni. A siker esélyei nagymértékben megnőnek egy alapos, jól kidolgozott üzleti tervvel. A vállalkozás megindítása után is időről időre újat kell készíteni. Szükség lesz rá a rövid távú tervezésben, a konkrét cselekvési program meghatározásához és a hosszú távú célok kitűzéséhez is. Hitelkérelem esetén a bankok is kérnek üzleti tervet, ezért jó, ha az indulás előtti üzleti terv úgy készül el, hogy a következők megírásánál lehessen arra alapozni. Az üzleti terv tagolása: 1. A makrogazdasági iparág- és konkurenciaelemzés: Magában foglalja a gazdaság általános trendjeit, kilátásait, az iparág elemzését, előrejelzéseket (KSH-adatok, szaksajtó), a versenytársak elemzését, a piac meghatározását, behatárolását. 2. A vállalkozás leírása: A vállalkozás jellegének, az üzleti ötleteinek, termékeinek, szolgáltatásainak leírását, a vállalkozók (a csapat) bemutatását, a cég szakmai hátterét, a vállalkozás méretét, az iroda és az alkalmazottak bemutatását tartalmazza. 3. A termelési, szolgáltatási terv: A termelési, szolgáltatási folyamat leírását (ez fejezetrész kifejezetten szakembereknek szól), a telephelyek bemutatását, a gépek, berendezése, felszerelések ismertetését, az alvállalkozók,
beszállítók bemutatását taglalja ez a fejezet. 4. A marketingterv: A marketing-mix (4P-4M) felvázolását, az ár, a termék, az eladás ösztönzése (reklám), a forgalmazás előrejelzéseit, az ellenőrzés és korrekció lehetőségeit tartalmazza. 5. A szervezeti terv: a tulajdonformát, a tulajdonostársakat, fő részvényeseket, befektetőket, az általános szervezeti terv leírását: a vezetők és beosztottak hierarchiáját, hatásköreit, a döntési jogköröket, a vezetői munkakörbe tervezettek rövid életrajzát, szakmai hátterét, a tervezett szervezeti átalakításokat, létszámleépítési, vagy -bővítési tervet foglalja magában 6. Kockázatbecslés: o a vállalkozás gyenge pontjainak értékelése, o a bevezetendő technológia, o a váratlan eseményekre való felkészülés módjai. 7. A pénzügyi terv: A pénzügyi terv rövidem megfogalmazva nem más, mint a fizetőképesség, a likviditás bizonyítása. A pénzügyi terv a vállalkozás pénzügyi stratégiáját tartalmazza. Képet ad arról, hogy a vállalkozáshoz mikor, mennyi pénz érkezik be, a pénzt mire fordítják, mennyi szabadon elkölthető forrás keletkezik, milyen a vállalkozás pénzügyi helyzete. Fontos része a készpénzáramlás a cash-flow (vállalkozás adott időszakon belüli tényleges pénzbevételeinek és kiadásainak egybevetése, különbsége.) A vállalkozás a cash flow alapján rendeltetésszerűen törlesztheti adósságait, osztalékot fizethet, tartalékot képezhet, finanszírozhatja fejlesztéseit, és növelheti forgótőkéjét. Rendkívül fontos a fedezeti pont számítás! Fedezeti pont: az a pont, ahol az eladásokból származó bevétel pontosan megegyezik az állandó és változó költségek összegével. A fedezeti pont tervezése a vállalkozások szempontjából jelentős, mivel ebből derülhet ki, hogy a tevékenység mikor ér el először nyereséget. Más megfogalmazásban az árbevételnek az a mennyisége, amely mellett a vállalkozás még nem termel nyereséget, de már nem is veszteséges. A fedezeti pont megmutatja, hogy a teljes bevétel
mekkora eladott mennyiségnél fedezi az összes (állandó és változó) költséget. A pénzügyi terv részei: o a kiinduló és a tervezett mérleg, o a nyereség-, és veszteségszámítás, o készpénzforgalom-elemzés (cash-flow), o a fedezeti pont elemzés, o a meglévő és szükséges források. 4. Függelékek, mellékletek: o alapító okirat, o előszerződések, árajánlatok, o üzleti, kapcsolati levelek és dokumentumok, o önéletrajzok, o prospektusok, képek, propagandaanyagok. 4. A vállalat eredményességének mérése pénzügyi mutatók, ismeretek: Nagyon fontos a vállalkozás működtetésének során a folyamatos monitoring, a vállalkozónak tudatában kell lennie a vállalkozásának helyzetével, profitabilitásával. Az eredmény kimutatásból számos pénzügyi mutatót tudunk számolni, amely képet ad a vállalkozás helyzetéről. A mutatókat az elemzés szempontja szerint csoportosítva, megkülönböztetünk: jövedelmezőségi mutatókat likviditási mutatókat tőkeáttételi mutatókat piaci mutatókat. I. A jövedelmezőségi mutatók: A jövedelmezőségi mutatók segítségével választ kapunk arra, hogy egy időszak során a szóban forgó vállalat hogyan, milyen hatékonysággal használta eszközeit. Ezek a mutatók használata abban segít, hogy olyan kérdéseket tudjunk feltenni, amelyek a megválaszolásában segítenek. Eszközarányos árbevétel arra ad választ, hogy egy termelő szervezet, vállalat milyen mértékben használja ki eszközeit.
Árbevétel Átlagos eszközállomány A mutató magas értéke azt mutatja, hogy a vállalat közel teljes kapacitással dolgozik, ahhoz, hogy termelését tovább növelje pótlólagos tőkebevonásra van szüksége. Azt is figyelembe kell venni, hogy az eszközök értéke egy időszak során változik, ezért alkalmazzuk az év eleji és év végi eszközök átlagát. Árbevétel arányos nyereség (Return on sales) a vállalat nettó nyereségét viszonyítja az árbevétel nagyságához. Nettó jövedelem Árbevétel Figyelembe kell vennünk azt, hogy a jövedelmezőség iparáganként változik, valamint függ attól, hogy az illető vállalat milyen versenykörnyezetben tevékenykedik. (Harrington, 1995) Azt is figyelembe kell venni, hogy a vállalat gazdasági ciklusok esetben hol helyezkedik el. Szükséges azon tényezők vizsgálata is, amelyek az befolyásolhatják az árbevétel arányos nyereséget. Forgótőke arányos árbevétel A forgótőkét könnyebb számolni, ugyanakkor módosítani is könnyebb, hogy jobban lássuk az értékesítési forgalomban bekövetkező átmeneti ingadozást. Árbevétel Átlagos eszközállomány Nettó haszonkulcs-ot akkor használjuk, amikor meg szeretnénk tudni, hogy árbevételünk mekkora része válik nyereségessé. EBIT- adófizetés Árbevétel A nettó haszonkulcs adózás utáni eredményének és az értékesítés nettó árbevételének hányados számítása esetében figyelmen kívül hagyjuk a nyereségnek azt a részét, amelyet a vállalat a
hitelezőknek fizet ki mint kamatot, ezért ez a mutató nem alkalmazható eltérő tőkeszerkezetű vállalatok esetében. II. Likviditási mutatók Hitel felvétele esetében vagy hitel nyújtáskor arra vagyunk kíváncsiak, hogy a vállalatnak lesze elég pénze, hogy a hitelt visszafizesse. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy a likvid eszközök értéke gyorsan változik, ezért a mutatók elavulnak rövid idő alatt. Likviditási ráta Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek A magas érték azt mutatja, hogy a vállalat jóval nagyobb pénzügyi szabadsággal rendelkeznek, mint azok, amelyeknek a mutatója alacsonyabb. III. Tőkeáttételi mutatók A vállalatok gyakran vesznek fel hiteleket tevékenységük finanszírozására, a hitel felvétele esetén a részvényesek a hitelezők után jutnak pénzhez, a hitelfelvétel pénzügyi tőkeáttételt hoz létre. Ezért fontos, hogy a tőkeáttétel mértékét mérjük. Eladósodottsági mutató a hosszú lejáratú kölcsönök és a hosszú lejáratú források arányával mérik. IV. Piaci mutatók A tőzsdén befektető vállalatok, egyének, gyakran számolnak egy befektetési döntés előtt piaci arányszámokat a cég éves, féléves, negyedéves kimutatásaiból. Pénzügyi mutatószámok Vevők átfutási ideje = (Átlagos vevőállomány / Nettó árbevétel) *360 Azt mutatja, hogy az átlagos vevőállomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg. A mutató értékelésénél célszerű a szállítói állomány hasonló tartalmú mutatójával összehasonlítást végezni. Az előző évhez való viszonyítás viszont jelezheti a vállalkozás kintlévőségeinek
növekedését, illetve csökkenését. *** Szállítók átfutási ideje = (Átlagos szállítói állomány / Anyagjellegű ráfordítások)*360 A szállítónak történő tartozások nagyságrendjét jelzi napokban. A vevőállomány hasonló tartalmú mutatójával való összehasonlítás utalhat a cég fizetőképességének alakulására. *** Vevőállomány aránya a szállító-állományhoz = Vevők / Szállítók Az egynél kisebb mutató jelzi, hogy a vevőállományt a szállítóállomány finanszírozza. Az alacsony mutatóérték a ki nem egyenlített szállítói állomány magas mértékére utal, fizetési gondot jelez. *** Eladósodottság mértéke = Kötelezettségek / Saját tőke A vállalat megítélésében fontos szerepet játszik. Azt mutatja, hogy a saját források a kötelezettségek hány százalékát fedezik. Törekedni kell, hogy a mutató tartósan (jóval) 1 alatti értéket érjen el. *** Nettó eladósodottság = (Kötelezettségek - Követelések) / Saját tőke Azt mutatja, hogy a kintlévőségekkel csökkentett kötelezettségeket milyen mértékben fedezi a saját forrás. Ez feltételezi, hogy a követelések pénzügyileg előbb realizálódnak, mint ahogy a kötelezettségeket teljesíteni kell. A mutató minél kisebb értéke a kedvező. *** Árbevétel-arányos jövedelmezőség = A jövedelmezőség mérésének egyik leggyakrabban használt mutatója, azt mutatja, hogy az adózott eredmény a saját tőke növekedéséhez milyen mértékben képes hozzájárulni. A mutató sok esetben szoros kapcsolatban van a vállalkozás vezetőinek érdekeltségi rendszerével. Nemzetközi gyakorlatban is ismert és használt mutató (ROE). *** Eszközarányos jövedelmezőség = Adózás előtti eredmény / Eszközök összesen
Azt mutatja, hogy az eszközök jövedelemtermelő képessége az adott időszakban mekkora, fejlődés esetén a mutató folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Nemzetközi gyakorlatban is ismert és használt mutató (ROA). *** Eszközmegtérülési mutató = Adózott eredmény / Eszközök összesen A mutató megmutatja, hogy a tárgyévi adózott eredményből az eszközök mekkora hányada térül meg. Nemzetközi gyakorlatban is ismert és használt mutató (ROI). A mutató alakulását részben a jövedelmezőség, részben az eszközök fogási sebessége befolyásolja. *** Átlagos fedezeti hányad = Fedezeti összeg / Értékesítés nettó árbevétele Az adott vállalkozáson belül feltétlenül vizsgálandó mutató, fejlődés esetén a mutató folyamatosan emelkedő tendenciája kedvező. A kedvező mértékű fedezeti hányad sajnos nem feltétlenül jár együtt a kedvező mértékű árbevétel-arányos jövedelmezőséggel (ennek oka a magas közvetett költségekben és esetleg az egyéb ráfordítások magas összegében keresendő). *** Tartósan befektetett eszközök aránya = Befektetett eszközök / Eszközök összesen Azt mutatja, hogy a vállalkozás összes eszközéből mekkora hányadot tesznek ki a tartósan befektetett eszközök. A bázismutatóhoz való viszonyítás az arányok elmozdulását mutatja. *** Tárgyi eszközök aránya = Tárgyi eszközök / Eszközök összesen Azt jelzi, hogy a működő eszközökön belül mekkora hányadot képviselnek a több éven keresztül használatos tárgyi eszközök.
5. A vállalkozó munkajogi tudnivalói: A Munka Törvénykönyve (MT) rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a munkaviszonyokra, amelyek alapján Magyarországon végeznek munkát, valamint a magyar munkáltatók munkavállalói által külföldi kiküldetésben végzett munkára is. Ez a törvény vonatkozik a vállalkozásokra és gazdasági társaságokra is, mint munkáltatókra, azok alkalmazottjaira, mint munkavállalókra. Munkaviszony: a munkáltató és a munkavállaló munkaszerződésben rögzített, az MT által szabályozott megállapodása hozza létre. A munkaviszony a munkavégzésre irányul. Munkavállaló: minden személy, aki 16. életévét betöltötte, tankötelezettségét teljesítette, és munkaviszonyt létesített. A vállalkozó, mint munkáltató: a vállalkozó akkor válik munkáltatóvá, ha alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, szakmunkástanulót foglalkoztat. Munkaviszony létesítése: a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. Munkaszerződés: két személy vagy szervezet közötti, írásban rögzített, megegyezésen alapuló, kölcsönösen vállalt jogok és kötelezettségek elismerését jelentő szerződés. Ebben szerepelnie kell a dolgozó személyi alap-, vagy teljesítménybérének, munkakörének és a munkavégzés helyének. A munkaszerződést írásban, a munkába állást követő 30 napon belül kézhez kell kapnia a dolgozónak. A fentiek valamelyike hiányában érvénytelen a munkaszerződés. A munkaviszony kezdetét a felek a munkaszerződésben meghatározzák, ennek hiányában a szerződést követő első munkanaptól kezdődik. A munkaviszony lehet határozott, legfeljebb 5 év időtartamú, vagy határozatlan idejű. Próbaidő: a munkaszerződésben kiköthető egy 30 napos, de legfeljebb 3 hónapos kölcsönös ismerkedési idő, az úgynevezett próbaidő. Ez idő alatt a munkáltató és a dolgozó is mérlegelheti a munkaviszony hosszabb távú fenntartásának előnyeit. A próbaidő alatt a felek mindennemű kötelezettség és indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntethetik a munkaviszonyt. A munkaviszony megszűnése Az MT a munkaszerződést megkötőkön kívülálló okok miatti eseteket sorolja ide: a munkavállaló halála, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a meghatározott idő lejárta. A munkaviszony megszüntetése: a jogszabályok szerint a szerződő felek egyoldalú, vagy kölcsönös akaratnyilatkozatával történik.
A megszüntetés történhet: A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, rendes felmondással, rendkívüli felmondással, próbaidő alatti azonnali felmondással. A munkaviszony megszüntetését minden esetben írásban kell rögzíteni. Rendes felmondás: a rendes felmondás jogával élhet mind a munkavállaló, mind a munkáltató. Ebben az esetben a munkavállalónak felmondási időt kell ledolgoznia. A felmondási idő: az az időtartam, amelynek a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése között el kell telni. A végkielégítés: az a pénzösszeg, ami megilleti a munkavállalót a munkáltató rendes felmondása, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén. Rendkívüli felmondás: a rendkívüli felmondás jogával élhet mind a munkavállaló, mind a munkáltató. A munkáltató felmondhat, ha a dolgozó kötelezettségeit nem teljesíti, vagy olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a közös munkát. Eljárás a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén A munkaviszony megszűnésekor az utolsó, munkában töltött napon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, és ki kell adni az előírt igazolásokat (például a munkaiszony időtartamáról, levonandó tartozásról, az igénybe vett betegszabadság időtartamáról). Munkadíj, munkabér: Munkadíj A munkavállalónak az elvégzett munkájáért munkabér jár. A munkabért időbérként (órabér, havibér), teljesítménybérként (gyártott, szolgáltatott egység/forint), vagy a kettő összekapcsolásával (alapbér + teljesítménybér) lehet megállapítani. Minimálbér: a kötelező legkisebb munkabér összege, amelyet a mindenkori kormány rendeletben szabályoz. Bérpótlék jár: a munkaszerződés szerinti munkaidőn túli foglalkoztatásért, éjszakai munkavégzés esetére, a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munkáért, vezetői megbízatásokra, idegen nyelv alkalmazott ismeretéért. A munkabér védelme: a dolgozónak járó munkabért havonta, utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Munkaidő és pihenőidő: A munkaidő napi 8 óra, ha a felek másként nem állapodnak meg (például kötetlen munkaidő).
Egészségre különösen ártalmas munkahelyeken á jogszabály, vagy a kollektív szerződés eltérő munkaidőt állapíthat meg. A pihenőidő összetevői: munkaközi szünet, napi pihenőidő, heti pihenőnap, munkaszüneti nap és a szabadság. A szabadság: hosszabb időtartamú pihenőidő, amelyre a dolgozót átlagkereset illeti meg. 6. Pályázatírás, projektmenedzsment a. A projekt fogalma: A projekt egyfajta törekvés, amely meghatározott idő és költségkereten belül adott cél elérésére irányul. A projekt valamilyen igény kielégítése céljából jön létre a szervezet céljaival összhangban. Egy projekt akkor fejeződik be, amikor a keretében kitűzött célokat elérték, vagy a rendelkezésre álló források kimerültek. Ahhoz, hogy egy projektötlet megvalósulhasson a következő kérdésekre kell választ adni: világos célok meghatározása (átfogó, rövidebb távú és konkrét) várható teljesítmények, következmények (output, eredmény, hatás) inputok, erőforrás (ember, idő, anyag, eszköz, természet, információ, tudás) tevékenységek, eljárások, szervezetek, szabályok, normák ütemezés, határidők ráfordítások, költségek tőkeforrások, pénz végső kedvezményezettek menedzsment, életciklus. b. Pályázati ismeretek: A vállalkozások fennmaradásához, kellő szintű működéséhez, a piaci versenyben történő helytálláshoz ma már a fejlesztés elengedhetetlen. Ez viszont pénzügyi forrásokat igényel, amelyekkel általában egy induló vállalkozás csak korlátozott mértékben rendelkezik. (igaz ez gyakran a már működő kisvállalkozásokra is). A fejlesztések finanszírozásra a saját forrás mellett külső tőkebevonással (befektetői tőkével, kockázati tőkével), hitellel, lízinggel illetve pályázati támogatással valósulhat meg. Emiatt a vállalkozások egyre inkább rá vannak utalva a sikeres pályázati tevékenységre. Ehhez természetesen némi ismeretek szükségesek, a vállalkozók vagy saját maguk igyekeznek pályázni, vagy külső segítséget (erre szakosodott pályázatíró cégeket) bíznak meg a feladattal.
A pályázat a pénzügyi források elosztásának sajátos formája. Általában valamely (a pályázatot kiíró szervezet által megfogalmazott) prioritáshoz kapcsolódik. Ez a prioritás többnyire fejlesztési célokat foglal magában, és mindazok számára nyújt pénzügyi forráslehetőséget, akik ezen fejlesztési célokat elfogadják, és saját résszel megtámogatva kívánnak bekapcsolódni a fejlesztésbe. A pályázati rendszer demokratikus, versenyszerű, és a források biztosításával valósítja meg a célkitűzéseket. Amit mi pályázatnak nevezünk az olyan forrásbázis, amelynek pénzügyi alapjából több pályázó is részesülhet. Hazai pályázati források: Két fő csoportra különíthetjük el őket. Az állami pályázatokat szakminisztériumok írják ki. Ezek tematikusan nem különböztethetők meg, mindegyik rendszerében találhatunk beruházási, eszközbeszerzési és humánerőforrás fejlesztési pályázatokat. A hazai pályázatok másik csoportja a területfejlesztéshez és az elmaradott térségek felzárkóztatásához kapcsolódik. Európai Uniós pályázati támogatások Az uniós támogatások fogadásának előzetes feltétele az ún. Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése és az Európai Bizottság által történő jóváhagyása. Az NFT keretében megfogalmazott célok megvalósítására szolgáló intézkedések összehangolt rendszerét tartalmazzák az ún. Operatív programok. A pályázatok figyelése: Az előzetes igényfelmérés alapján meghozott döntésünk a pályázat készítési célok meghatározásáról szólt. Ezután ki kell választanunk a megfelelő pályázatot. Nagy dilemma, hogy létezik-e egyáltalán a céljainknak megfelelő pályázati kiírás. Miképpen végezhetünk pályázatfigyelést? A leghatékonyabb természetesen az internetes nyomon követés, keresés. Fontos a pályáztató szervezetek adatbázisba gyűjtése és velük a kapcsolat kialakítása, hiszen így kellő időben juthatunk az információhoz, amely bizonyos esetben döntő lehet. Internetes pályázatkeresés: A legfontosabb hazai és nemzetközi internetes keresők: http://pafi.hu/ http://palyazatportal.hu/ http://palyazatok.org/ http://palyazat.lap.hu/ http://palyazat.gov.hu/uj_szechenyi_terv1
A megfelelő pályázat kiválasztása a pályázati kiírás alapos áttanulmányozásával történik. Előfordulhat, hogy a kiírás, a pályázat címe megfelelőnek tűnik, de az Ördög a részletekben bújik meg. Ehhez nagyon alaposan kell a kiírást, és a pályázati útmutatót átolvasni. A kiírás általában rövid, maximum néhány oldalas felhívás, amely főként a figyelemfelhívást célozza, és alapinformációt nyújt. Ilyen pl. a pályázat céljának, a pályázók körének, a pénzügyi feltételeknek a beadási határidőnek és módnak, vagy a helyének a megadása. Mindazok számára, akik részletesebben kívánnak a pályázati dokumentációval megismerkedni a pályázati útmutató szolgál segítségül, amely általában egy terjedelmesebb csomag, nem ritkán több tízoldalas lehet, és a pályázók egy részére riasztóan hat. Előnye viszont, hogy mindazokra a részletekre is kitér, amelynek pontos körülhatárolása nélkül a pályázat megírása nem lenne lehetséges. Az útmutató szerkezeti felépítése általában a következő: A pályázat célja (és célcsoportja) A pályázók köre (kik pályázhatnak, kik kerültek eleve kizárásra) Szükséges feltételek Pénzügyi feltételek (támogatás jellege, saját forrás mértéke, a természetbeni önrész mértéke, az elszámolható költségek mértéke, a projekt pénzügyi ütemezése A pályázati eljárási díj Beadási határidő A bírálat szempontjai Szerződési feltételek A pályázat beadásának módja (példányszám, eredeti és másolati, elektronikus változat) A pályázat nyelve Kizáró okok Konzultációs lehetőség A pályázati források figyelése folyamatos tevékenység. gyakran olyan rövid beadási határidőket szabnak, amely esetén akár néhány napi késlekedés is lehetetlenné teszi a beadást.
Ellenőrző kérdések: 1. Definiálja a vállalkozást! 2. Mik az egyéni vállalkozás előnyei? 3. Sorolja fel a Kft. Jellemzőit! 4. Mit kell tudni a vállalkozás indításáról? 5. Milyen adófajtákat ismer? 6. Milyen részekből áll az üzleti terv? 7. Mi a pénzügyi terv, mikor van rá szükség, és milyen részekből áll? 8. Milyen mutatószámokkal lehet a vállalat eredményességét mérni? Részletezze! 9. Soroljon fel 5 pénzügyi mutatószámot! 10. Mi a próbaidő? 11. Mi a rendkívüli felmondás? 12. A projekt fogalma definiálja! 13. Milyen pályázati figyelő portálokat ismer? Ajánlott irodalom: Üzleti ismeretek Dr. Katics Etelka A Falusi turizmus helyzete és gazdasági kérdései Szabó Bernadett Projektmenedzsment Egri Imre Vállalkozási tankönyv - Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium