Bulgária politikai pártjai



Hasonló dokumentumok
Kereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appèl)

A rendszerváltás utáni szejm összetétele (vastagon a kormánypártok mandátumszáma)

Belgium politikai pártjai

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Görögország politikai pártjai

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Kereszténydemokrata Unió (Christlich-Demokratische Union (CDU)

Szlovén Demokratikus Párt (Slovenska Demokratska Stranka)

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Észtország politikai párjai

Ausztria politikai pártjai

1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak.

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

Az EU intézményrendszere

A modern demokráciák működése

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

A legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb volt a részvétel(1)

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN

Finnország politikai pártjai

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

A választási rendszer és választások

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Magyarország Európa politikája

Az új magyar választási rendszer

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap

Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

AZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL

Panel második hullám változói

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

Romák az Unióban és tagállamaiban

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

A Parlament összetétele

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY

Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

A nemzetközi helyzet kemény lett

ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén European Parliament, Visits and Seminars Unit

AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

kormánypárti ,50% ellenzék 12 5,48% független 11 5,04% Összesen % Mandátumok Mandátumok

Platón Párt EU Program VAN ERÉNY! Európainak maradni

Döntéshozatal, jogalkotás

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Jeskó József. Európa választott

Parlamenti választások Romániában

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Túlélőkészlet a választásokhoz

Nemek Közötti Egyenlőség

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

Nemzetpolitikai továbbképzés október 16.

EU költségvetés. EU nem állam, hanem nemzetközi szervezet

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Az EU intézményrendszere

A szerb kormány és ellenzéke

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány

L 165 I Hivatalos Lapja

Barcelonai Folyamat 10.

Egyesült Királyság politikai pártjai

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae

Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről

Eredmények között

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG AUGUSZTUS 19-I ÜLÉSÉRŐL

Standard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia május Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

A április 24-i szerbiai választások

Orbán: Magyarország teljesítette elnökségi céljait

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0977/1. Módosítás

Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET

A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai

Átírás:

Bulgária politikai pártjai Az 1991. július 12-én jóváhagyott alkotmány szerint Bulgária parlamentáris köztársaság. Az alkotmány rögzíti a jogállamiság alappilléreit, a politikai pluralizmust és a piacgazdaságot. Bulgáriában 1990. június 10-én került sor a kommunizmus utáni első szabad és demokratikus választásra, a Német Szövetségi Köztársaság mintáját követő vegyes többségi-proporcionális rendszer alapján. A törvényhozó szerv az egykamarás Egyszerű Nemzetgyűlés (Народно Събрание). 240 képviselőből áll, akiket négy évente választanak meg egyfordulós, általános, titkos választásokon, arányos, pártlistás képviseleti rendszerben (1991-től), és 4%-os küszöböt alkalmaznak a parlamentbe jutáshoz. A bolgár parlamentarizmus elmúlt 17 éve alatt eddig csak két kormány töltötte ki a négy éves Jellemzően koalíciós kormányok, és váltógazdaság figyelhető meg. Bolgár Szocialista Párt (BSZP) - Българска Социалистическа Партия (БСП) Alapítva: 1990. április 3. (a Bolgár Kommunista Párt jogutódja) Eszmeiség: szociáldemokrácia Politikai elhelyezkedés balközép Tagság nemzetközi szövetségben: Szocialista Internacionálé EP-frakció: Európai Szocialisták Pártja (PSE) Hivatalos színe: piros Weboldal: http://bsp.bg A Bolgár Kommunista Párt (BKP) jogutódja. 1990. április 3-án a párt nevét Bolgár Szocialista Pártra változtatták. Az 1990-es alkotmányozó nemzetgyűlési választások után abszolút többséggel (52,75%) a kormányzást megtartotta. Ezt követően a párt több baloldali koalícióban vett részt: Választási Szövetség (1991), Együtt Bulgáriáért (1996), Demokratikus Baloldal (1997), Koalíció Bulgáriáért (2001). A nemzetgyűlési választásokat 1991-ben elvesztette. A súlyos problémákkal küzdő ország kormányzását az 1994. decemberében megnyert választások után vehette át újra. 1996-ra azonban az elmélyült gazdasági válság, és az ellenzéki támadások miatt a kormányfő leköszönt. 2001-ben a BSZP a Koalíció Bulgáriáért választási szövetségbe tömörült hét súlytalan törpepárttal együtt. A 2001-es választásokat elvesztették, de 2005-ben a szavazatok 33.98%-át szerezték meg, és koalíciós kormányt alakítottak a Második Szimeon Nemzeti Mozgalommal és a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért török kisebbségi párttal. A párt aktív szerepet vállalt az Európai Uniós csatlakozásban. Célja a többi EU-állammal való békés gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítése, a fejlett nyugat-európai és az elmaradottabb új tagállamok közötti különbségek felszámolása, az EU segítségével a kis- és középvállalkozások támogatása, a települések felzárkóztatása. A párt a 2007-es EU-választásokon másodikként szerepelt, mely a csökkenő támogatottságát jelzi.

Második Simeon Nemzeti Mozgalom (NDSZV) - Национално Движение Симеон Втори (НДСВ) Nemzeti Mozgalom a Stabilitásért és Felemelkedésért Национално Движение за Стабилност и Възход (új, de hivatalosan még nem bejegyzett neve) Alapítva: 2001. április Eszmeiség: liberalizmus Politikai elhelyezkedés: centrista, liberális Parlamenti jelenlét: 2001 óta Tagság nemzetközi szövetségben: Liberális Internacionálé EP-frakció: Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) Hivatalos színe: sárga Weboldal: www.ndsv.bg A pártot az 1996-ban hazaérkezett trónfosztott és száműzött cár, II. Simeon alapította három hónappal a választások előtt. Villámgyors népszerűségre tett szert. II. Simeon koalícióra lépett két ismeretlen apró párttal (Bolgár Nők Pártja, Oboriste Nemzeti Mozgalom). Az NDSZV-koalíció nagy fölénnyel (42,7%) nyerte a választásokat, és a török kisebbségi párttal (DPSZ) koalíciós kormányt alakított II. Simeon vezetésével. A 2005-ös választásokon jelentős szavazat vesztéssel csak a második helyet érte el. A párt támogatottságának fogyását mutatja, hogy a 2007-es európai parlamenti választásokon már csak harmadikként szerepelt. Az EU-hoz való csatlakozás felkészülésében nagy szerepe volt. A párt fő célkitűzései a szolidaritás, igazságosság, tolerancia és az egyenlő esélyek megteremtése Bulgáriában. Az EU viszonylatában a decentralizáció híve. Programjában a Kohéziós és Strukturális Alapok minél jobb felhasználását ígéri az infrastruktúra javítása, valamint a természet védelme érdekében. Szeretné elérni ezekhez az alapokhoz való könnyebb hozzáférést. Síkra száll az EU-n belüli diákcsereprogramokért, valamint az EU szerte mindenki számára egységesen igénybevehető betegellátásért. Támogatja a további gyors kelet-európai bővítést. Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) Движение за Права и Свободи (ДПС), törökül: Hak ve Özgürlükler Hareketi Alapítva: 1990. január 4. Eszmeiség: liberalizmus, kisebbségvédelem Politikai elhelyezkedés: centrista, liberális Tagság nemzetközi szövetségekben: Liberális Internacionálé, Európai Etnikai Csoportok Jogvédő Szövetség EP-frakció: Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) Hivatalos színe: kék Weboldal: www.dps.bg A párt elsősorban a bulgáriai török és muzulmán etnikumot tömöríti. Emiatt sok támadás éri a többi párt részéről, ugyanis a bolgár alkotmány tiltja az etnikai alapon szerveződő pártokat, de 2

létének garanciája az Európai Etnikai Csoportok Jogvédő Szövetségében elfoglalt helye. Kormánypárt 1991-től 1992-ig és 2001 óta. EU-politikájának meghatározója a tolerancia a kisebbségekkel szemben, a Balkán stabilizálása euroatlanti integrációval. Fontosnak tartják a Reformszerződés ratifikálását, euró bevezetését, valamint közös kül- és biztonságpolitika kialakítását, az EU döntéshozó szerveinek hatékonyabb működését, és hogy az EU-t közelebb hozzák az emberekhez. A párt nagyon jó kapcsolatokat ápol Törökországgal. Támadás Párt - Партия Атака Alapítva: 2005. április 17. Eszmeiség: ultranacionalizmus, sovinizmus Politikai elhelyezkedés: szélsőjobboldal Parlamenti jelenlét 2005 óta EP-frakció: - {korábban: Identitás, Hagyomány, Szuverenitás (ITS)} Hivatalos színe: - Weboldal: www.ataka.bg A Támadás Párt három kisebb párt (Nemzeti Mozgalom az Anyaföld Megmentéséért, Bolgár Nemzeti Patrióta Párt, Patrióta Erők és Seregek a Fennmaradásért és Védelemért Uniója) egyesüléséből jött létre 2005-ben. Nacionalista, cigány- és törökellenes, muzulmánellenes, NATO-ellenes és EU-szkeptikus jelszavakat hangoztat, követeli a rendszerváltozás teljes menetének felülvizsgálatát, elutasítja a kapcsolatot mind a kormánypártokkal, mind a jobbközép ellenzéki pártokkal, mivel azokat mind bolgárellenesnek és hazaárulónak tartja. Alapító tagja az Európai Parlament szélsőjobboldali frakciójának, az Identitás, Hagyomány, Szuverenitásnak, mely november 14-ével a 20 fős limit alá csökkenő létszám miatt feloszlott. Külpolitikájára jellemző, hogy semlegességet akar, valamint egyenlő távolságot akar tartani minden nagyhatalomtól. Nyitni kíván minden olyan EU-n kívüli állam felé (Oroszország, arab államok), mely kapcsolatokból Bulgária nyerhet. Ellenzi Bulgária részvételét katonai akciókban. Demokratikus Erők Szövetsége (SZDSZ) - Съюз на Демократичните Сили (СДС) Alapítva: 1989. december 7. Eszmeiség: konzervativizmus, kereszténydemokrácia Parlamenti jelenlét 1990 óta Tagság nemzetközi szövetségekben: Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI), Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) Hivatalos színe: kék Weboldal: www.sds.bg 3

1989. december 7-én alakult, politikai pártok és szervezetek koalíciójaként. Kisebbségben kormányzott 1991-től 1992-ig. 1995-ig az SZDSZ koalíció összetétele sokat változott, majd 1997-ben egységes politikai párttá alakult át. 1997 és 2001 között az Egyesült Demokratikus Erők (ODSZ) pártkoalíció (még négy kisebb pártot tartalmaz) élén volt, és Ivan Kosztov kormánya 1989 óta az első, mely kitöltötte mandátumát. A korrupciós botrányok miatti 2001- es vereség után több szakadás következett be a pártban. A 2005-ös választásokkor a némileg átszerveződött ODSZ választási szövetség fő ereje. Támogatottságának csökkenését mutatja, hogy az ötödik helyen végeztek, míg az EP választásokon nem tudtak jelöltet juttatni Brüsszelbe. Az SZDSZ célja a határon túl élő bolgárok támogatása, külföldi befektetők Bulgáriába csalogatása, a bolgár termékeknek új piacok nyitása, és aktív részvétel az EU intézményeiben. Elkötelezett támogatója Macedónia, a Nyugat-Balkán és Törökország euroatlanti csatlakozásának. Kiemelt feladatnak tekinti Bulgária és a Balkán energiabiztonságának megteremtését egy új atomerőmű építésével. A védelem és béke szempontjából fontosnak tartja amerikai bázis létesítését is az országban, vízummentességért cserébe az Egyesült Államokba. Demokratikus Párt - Демократическа партия (ДП) Alapítva: 1896. Eszmeiség: konzervativizmus Tagság nemzetközi szövetségekben: Európai Demokrata Unió Hivatalos színe: lila Weboldal: www.demparty.org A Demokratikus Párt a második világháború előtti Demokratikus Párt jogfolytonos utódja Bulgáriában. 1989-től 1994-ig az SZDSZ tagszervezete volt, majd 1996-ig önállóan működött, amikor az ODSZ választási szövetség tagjává vált, melynek mostanáig második ereje. Célja az EU segítségével a nemzeti szuverenitás megőrzése, és a többi balkáni állammal való jószomszédi viszony ápolása. Demokraták Erős Bulgáriáért - Демократи за силна България (ДСБ) Alapítva: 2004. május 30. Eszmeiség: konzervativizmus, kereszténydemokrácia Parlamenti jelenlét 2004 óta 4

Hivatalos színe: kék Weboldal: www.dsb.bg Az SZDSZ 2001-es választási veresége után több szakadás következett be a pártban. 2003- ban a párt tagságának kb. fele Demokraták Erős Bulgáriáért néven, Ivan Kosztov volt miniszterelnökkel az élen új pártot alapított. 2005-ben 7%-os támogatottsággal parlamenti frakciót alakított. A párt főként a szocialista pártot tartja ellenfelének, és az országban működő szocialista oligarchák és szervezett bűnözés ellen akar harcolni. Célja a bolgár etnikai modell újra értelmezése, mely az állampolgárságot helyezi előtérbe és nem a nemzetiséget. Egy erős Bulgáriát szeretne a békés EU-ban. Bolgár Földműves Népi Szövetség Népi Szövetség (BZNSZ-NSZ) Български Земеделски Народен Съюз - Народен Съюз (БЗНС-НС) Alapítva: 1990. Eszmeiség: agráriánus, konzervativizmus Hivatalos színe: narancssárga, zöld Weboldal: www.bzns-ns.com A BZNSZ 1899-ben alapított bolgár agrárpárt. 1990 után visszaszerezte önállóságát, de számtalan frakcióra, majd önálló pártra bomlott, melyek csak más, erősebb pártokkal szövetségben képesek a parlamentbe való bejutásra. A BZNSZ-NSZ jelenleg a legerősebb tagja a Bolgár Népi Szövetség (BNSZ) nevű választási koalíciónak, melyben két kisebb párt van még. 2005-ben a szavazatok 5,7%-ával az utolsó helyen jutott be a nemzetgyűlésbe. A BNSZ célja, hogy az ország energiaellátása tiszta és biztonságos legyen. Olyan projektek megvalósítása, melyeket az Európai Fejlesztési Bank is támogat. Fontos feladat a határon túli bolgárok támogatása, és EU-s forrásokból az úthálózat fejlesztés is. Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) - ГЕРБ Граждани за европейско развитие на България Alapítva: 2006. december 6. Eszmeiség: kereszténydemokrácia Parlamenti jelenlét: nem tagja a parlamentnek 5

EP-frakció: Európai Néppárt és Európai Demokraták (EPP-ED) Weboldal: http://gerb-bg.com A GERB ugyan nem a parlament tagja, de a mai bolgár politikai paletta legeredményesebb pártja. 2006-ban alapította Bojko Boriszov, szófiai polgármester, aki korábban az NDSZV politikusa volt. A 2007-es európai parlamenti választásokat 21,69%-kal megnyerte. Támogatottsága folyamatosan nő, köszönhetően Boriszov személyének. A GERB az egyetemes értékek képviselője, mint emberi méltóság, szabadság, egyenlőség és szolidaritás. Célja az adórendszer, valamint az oktatás EU-s normákhoz való igazítása, EU-n belül a bolgár kultúra népszerűsítése, a fogyasztóvédelem erősítése, a mezőgazdaság versenyképessé tétele az európai piacon, infrastruktúra fejlesztése. Az adórendszer átalakítása, hogy az a kisés középvállalkozókat segítse. Az EU-t nem, mint föderatív államot képzeli el, hanem mint népek Európáját. (Csorba Ákos) Források: http://en.wikipedia.org/wiki/category:political_parties_in_bulgaria http://gerb-bg.com/index1.php?menu=stanovi6ta http://www.demparty.org/index.php?cat=platform&sec=11&lang=en www.sds.bg http://www.ndsv.bg/?magic=0.1.19.138.0.2.0 http://www.dps.bg/cgi-bin/e-cms/vis/vis.pl?s=001&p=0228&n=&vis= http://www.cepsr.com/clanek.php?id=92 http://www.dsb.bg/display.php?show_category=1 http://bsp.bg/cgi-bin/e-cms/vis/vis.pl?s=001&p=0343&n=&vis= http://www.europeanforum.net/country/bulgaria http://www.mszdp.hu/valtozasok.htm http://www.sds.bg/category-19.php 6