JELENTÉS. Abádszalók Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1209 2012. április

JELENTÉS Abádszalók Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1209 2012. április

Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3098-024/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560128 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándor számvevő igazgatóhelyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos Ellenőrzési csoportvezető: Lingné Rajz Borbála számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Laki Dóra számvevő tanácsos Ráczné Orosz Diána számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 24 1. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, a feladatellátás szervezeti keretei és annak változásai 24 2. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezők 29 2.1. A működési és a felhalmozási egyensúly változása 31 2.2. Az Önkormányzat bevételeinek változása 36 2.3. Az Önkormányzat működési és felhalmozási célú kiadásainak változása 37 3. Az Önkormányzat kötelezettségei 41 3.1. Az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettségeinek változása 41 3.2. A szállítói kötelezettségek alakulása 46 3.3. Egyéb kötelezettségek változása 47 4. A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hozott intézkedések eredménye 50 5. Az ÁSZ által a korábbi években a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok hasznosulása 53 1

MELLÉKLETEK 1. számú Működési és felhalmozási célú hiány/többlet a 2007-2010 közötti időszakban az Önkormányzat zárszámadási rendeleteiben (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat bevételei és kiadásai, valamint adósságszolgálata 2007-2010 között (1 oldal) 3/a. számú Az Önkormányzat 2007-2010. években megvalósított, 2010. december 31- ig befejezett fejlesztései és azok forrásösszetétele (1 oldal) 3/b. számú 3/c. számú 3/d. számú Az Önkormányzat 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira 2010. december 31-ig teljesített kifizetések és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira 2010. december 31-én fennálló kötelezettségek és azok forrásöszszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat beadott, elbírálás alatti pályázati forrásból megvalósítani tervezett fejlesztéseihez kapcsolódó kötelezettségvállalásai és azok forrásösszetétele (1 oldal) 4. számú Az önkormányzati feladatok ellátásában résztvevő gazdasági társaságok (1 oldal) 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht 1 Áht 2 Nvtv. Ötv. Ptk. Stabilitási törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet SzMSz az Önkormányzat Szervezeti Működési Szabályzatáról szóló Abádszalók Város Képviselő-testületének 13/2011. (IV. 22.) Ör. számú rendelete Szórövidítések AF Kft. AF Ingatlankezelő és Üzemeltető Kft. AF Zrt. AF Fejlesztési Zrt. áfa általános forgalmi adó ÁSZ Állami Számvevőszék EU Európai Unió Hulladékgazdálkodási Kft. Remondis Tisza Hulladékgazdálkodási Kft. jegyző Abádszalók Város Önkormányzatának jegyzője Képviselő-testület Abádszalók Város Képviselő-testülete KÖTIVIZIG Közép Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság KTVÖ Kht. Kunmadaras és Térsége Vállalkozói Övezet Fejlesztő, Beruházó és Szolgáltató Kht. ÖNHIKI támogatás Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzatok támogatása Önkormányzat Abádszalók Város Önkormányzata polgármester Abádszalók Város Önkormányzatának polgármestere Polgármesteri hivatal Abádszalók Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatala szja személyi jövedelemadó Városgazdálkodási Kft. Víz- és csatornamű Kft. Abádszalók Várost Üzemeltető Kft. Tisza-Víz Víztermelő Kft. 3

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR BUBOR Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb. Irányadó, referencia jellegű kamatláb. Mértékét az MNB naponta állapítja meg a banki kamatok figyelembevételével. Közzététele naponta történik. CLF módszer Az önkormányzatok költségvetése elemzésének eszköze. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és a felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit. Bizonyos mértékig a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az önkormányzatok pénzügyi, jövedelmi helyzetének vizsgálata során. Az értékelés a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. használhatósági fok Az eszközgazdálkodás vizsgálatának elemzése során használt mutató. Számításakor a tárgyi eszköz könyv szerinti (nettó) értékét viszonyítják a tárgyi eszköz bruttó (beszerzési/létesítési) értékéhez. A %-ban kifejezett mutató csökkenése az eszköz állagának romlására, avulására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is. kamatkockázat A változó kamatozású forint-, vagy a devizahitelek futamideje alatt a kamat emelkedése miatt fennálló kamatkockázat, melynek növekedése miatt nő a hitel törlesztő részlete. kötelező közszolgáltatás A helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal, valamint az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő egyes közszolgáltatás útján megvalósuló közfeladatok ellátása, amelynek kötelező igénybevételét külön jogszabály (törvény, helyi önkormányzati rendelet) határozza meg. közfeladat Állami, helyi, illetve kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak, illetve az önkormányzatoknak kell gondoskodni. A hatályos szabályozás szerint közfeladatot törvény és önkormányzati rendelet állapíthat meg. Az önkormányzatok által ellátandó feladatok keretszerű meghatározását az Ötv. tartalmazza. LIBOR Angol kifejezés, a London Interbank Offered Rate rövidítése. Jelentése: Londoni bankközi, referencia jellegű kínálati (hitel) kamatláb. önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok Az önkormányzat a gazdasági társaságban a szavazatok több mint ötven százalékával vagy a Ptk. 685/B. (2)-(3) bekezdéseiben rögzített meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több 5

pénzügyi kockázat szállítói kitettség törlesztési kockázat SNA mint ötven százalékával (Ptk. 685/B. (2) bekezdés). A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára e jogosultságok közvetett módon (köztes vállalkozásain keresztül, a Ptk. 685/B. (3), (4) bekezdés szerint) biztosítottak. A helyi önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv többségi tulajdonában, illetve többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében hitelfelvétel, kölcsönfelvétel, garancia- vagy kezességvállalás, tartozásátvállalás, tartozás-elengedés, értékpapír kibocsátás, vásárlás, pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés, ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy követelésvásárlás, követelésengedményezés végrehajtására vonatkozóan az Áht 1 100/M. (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendelkezik döntési jogosultsággal. A működési kockázat egyik eleme. Megmutatkozhat a költségvetés nagyságrendjének, szerkezetének nem megalapozott módosításaiban, a bevételi és a kiadási előirányzatoktól lényegesen eltérő teljesítésekben, a nem megfelelő belső kontrollrendszer működésében, a tudatos károkozásokban, a biztosítások elmaradásában, a hibás fejlesztési döntésekben, a nem a terveknek megfelelő forrásfelhasználásokban. Jelentkezhet továbbá a bevételek és kiadások ütemkülönbsége miatt felvett folyószámla- és likvid hitelek költségvetési év végén fennálló egyenlege miatt, amely az önkormányzat költségvetésébe akár tartósan beépülő forráshiányt jelzi. Az önkormányzat pénzügyi helyzete olyan külső körülmények hatására is módosulhat, amelyekre az önkormányzatnak nincs hatása, emiatt szállítói kitettsége keletkezik. Pl. a lejárt szállítói tartozások rendezése függhet attól, hogy a szállító milyen intézkedéseket foganatosít az önkormányzattal szemben. Annak a kockázata, hogy a megfelelő időben és mértékben a hitelt felvevőnél rendelkezésre állnak-e a pénzintézetek és egyéb szervek felé fennálló kötelezettségek visszafizetéséhez, a hitelek és kölcsönök törlesztéséhez szükséges pénzügyi források. A törlesztési kockázatot növeli a kamat- és árfolyam növekedése, mivel ezekben az esetekben az adósságszolgálat nőhet. Törlesztési kockázatot okozhat a visszafizetésre tervezett forrás elérésének, teljesítésének bizonytalansága (pl. a visszafizetéshez tervezett tartalékolás elmaradt, a tervezettnél alacsonyabb a saját bevétel, a helyi adóból származó bevétel az adóalanyok, adóalapok csökkenése miatt nem teljesül). System of National Account azaz a Nemzeti Számlák Rendszere, amely a gazdasági szektorok által létrehozott valamennyi terméket és szolgáltatást figyelembe veszi. 6

JELENTÉS Abádszalók Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék 2011. évtől érvényes stratégiája új irányt szabott a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ küldetése és jövőképe szerint szilárd szakmai alapokra támaszkodva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkormányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. E folyamat részeként az államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel végezzük az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzését. Az államháztartás helyi szintjén a 304 városnak 1 az általuk ellátott közszolgáltatások volumenére is tekintettel a közfeladatok ellátásában kiemelt szerepe van. E települések 2011. január 1-jei népessége 3169 ezer fő volt. Feladataik és hatásköreik az Ötv. mellett különböző ágazati törvények által meghatározottak, miközben a feladatellátás szervezeti kereteit ezen belül a gazdasági társaságok közszolgáltatások ellátásában betöltött szerepét saját maguk határozzák meg. A gazdasági társaságok által ellátott feladatok esetén a gazdálkodás, továbbá az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható közvetlen kockázatok egy része kikerült az önkormányzati alrendszerből. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok gazdálkodásának körülményei befolyásolhatják a városok pénzügyi egyensúlyi helyzetének megítélésében rejlő kockázatokat. Az áttekintett időszakban az önkormányzati forrásszabályozás elvei lényegesen nem változtak. Az önkormányzatok gazdasági mozgásterét a központi költségvetéstől való függőség mellett jelentősen befolyásolja a helyi adókivetési jog gyakorlása. A városok gazdálkodási szabadságának lényeges eleme, hogy anyagi lehetőségeik függvényében dönthettek arról, hogy feladataik közül azokat, amelyek megoldására az Ötv. szerint a települési önkormányzat nem kötelezhető, a megyei önkormányzat fenntartásába adhatták. E döntések differenciáltan érintették a városok pénzügyi helyzetét. 1 A megyei jogú városok nélkül figyelembe vett városok száma 304 városi önkormányzatot jelent. 7

BEVEZETÉS A városi önkormányzatok 2007-2010 között teljesített bevételeinek alakulását és összetételét a következő ábra szemlélteti: A városi önkormányzatok bevételei (milliárd Ft) 1 200 1 000 800 600 400 200 0 257 208 239 259 226 173 183 207 155 216 214 172 119 72 55 99 100 72 103 116 108 94 59 164 2007. évi teljesítés 2008. évi teljesítés 2009. évi teljesítés 2010. évi teljesítés Saját folyó bevételek Átengedett bevételek Állami hozzájárulások és támogatások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson belüli átutalások Egyéb Az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetértékelése során új elemzési módszereket alkalmazott az ellenőrzés. A költségvetési beszámoló adatok elemzése helyett az önkormányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel értékeltük, amelynek lényegét és számításának módszerét a jelentés 2. pontjában, és a jelentés 2. számú mellékletében ismertetjük részletesen. Az új módszereken alapuló helyzetértékelés fontosságát az adja, hogy a helyi önkormányzatok bruttó adósságállománya 2 a 2010. évi költségvetési beszámolók alapján 1248 milliárd Ft-ot tett ki. Ezen belül a 304 város adóssága 383 milliárd Ft volt, amely az önkormányzati alrendszer teljes adósságállományának 30,7%-át jelentette 3. A mérlegben kimutatott bruttó adósságállomány mellett az önkormányzatok számára az eszközállomány műszaki állapotának megőrzése is előbb-utóbb pénzügyi kötelezettséget jelent. Az elhasználódott eszközök pótlására forrást biztosító amortizációs (felújítási) alap képzésének 4 elmaradása maga után vonhatja a feladatellátást kiszolgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes romlását. 2 Az önkormányzati mérlegbeszámolókból számított bruttó adósságállomány 2010. év végi összege magában foglalja a fejlesztési és a működési célú kötvénykibocsátások, a beruházási és fejlesztési hitelek, a működési célú hosszú lejáratú hitelek, a rövid lejáratú hitelek, váltótartozások miatti kötelezettségek teljes (2011-ben, illetve az azt követő években esedékes) állományát. Az önkormányzatok 2007. év végi mérleg szerinti adósságállománya 692 milliárd Ft volt. 3 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok adósságának figyelmen kívül hagyásával számított 977 milliárd Ft összegű bruttó adósságállományból a városok 39,2%-kal részesedtek. 4 Erre a jelenlegi szabályozási környezetben nem kötelezi előírás az önkormányzatokat. 8

BEVEZETÉS Emellett a 2007-2013-as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás lehetősége felerősítette az önkormányzati alrendszer fejlesztési igényeit, amelyek a felhalmozási költségvetési hiány folyamatos emelkedésén túl az előírt jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tovább terhelhetik az önkormányzatok költségvetését 5. Az ÁSZ a 2011. évi ellenőrzési tervében 43. számú, az Önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése részeként áttekinti, és elemzi az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A gazdálkodás szabályszerűségét az ÁSZ az előző évek során ebben az önkormányzati körben is ellenőrizte. Jelen vizsgálatunk a tett javaslataink pénzügyi helyzetet érintő pontjainak hasznosítására utóellenőrzés jelleggel tér ki. Az ellenőrzés megállapításait az Önkormányzat által kitöltött teljességi nyilatkozattal megerősített 27 tanúsítványon szolgáltatott adatokra alapoztuk. Ellenőrzési bizonyítékként használtuk fel továbbá: a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, a döntés-előkészítés során készített dokumentumokat; a kötelezettségvállalások dokumentumait; a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokat; az éves költségvetési beszámolókat; a költségvetési és zárszámadási rendeleteket. Az ellenőrzés a 2007. január 1. 2011. június 30. közötti időszakot öleli fel. A pénzintézeti kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak 2006. december 31. 2011. június 30. közötti időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés során vizsgáltunk minden olyan körülményt és adatot, amely a program végrehajtásához kapcsolódott és a pénzügyi helyzet alakulására hatást gyakorló releváns tények és folyamatok feltárásához szükségessé vált. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a vizsgált időszakban a kötelező- és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az Önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulására; 5 Az Állami Számvevőszék 2011 júniusában közzétett 1108. számú, a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszerének ellenőrzéséről szóló jelentésében feltárta a fejlesztési folyamatok problémáit. A helyi önkormányzatok elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni. A fejlesztési célok közül a magasabb támogatási intenzitású pályázatokat részesítették előnyben. A fejlesztéssel megvalósuló létesítmények jövőbeli üzemeltetésének várható ráfordításait az önkormányzatok 71,9%-a nem mérte fel. 9

BEVEZETÉS az Önkormányzat pénzügyi ezen belül működési és felhalmozási egyensúlya mely tényezők hatására miként változott, és az Önkormányzat milyen intézkedéseket tett a pénzügyi egyensúly javítása érdekében; a költségvetési kiadások finanszírozása érdekében vállalt pénzintézeti kötelezettségek hogyan alakultak, továbbá milyen kötelezettségek fennállása befolyásolja az Önkormányzat jövőbeli pénzügyi helyzetét; hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására az ÁSZ által tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi vizsgálat. A vizsgálat jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 1. (3), 5. (2)-(6) bekezdései, továbbá az Áht 1 120/A. (1) valamint az Áht 2 61. (2) bekezdése előírásai képezték. Abádszalók város lakosainak száma 2010. január 1-jén 4034 fő volt. A 2010. évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat hattagú Képviselőtestületének munkáját kettő állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett kettő cigány és ruszin kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester a 2010. évi önkormányzati képviselő és polgármester választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye 1999 óta változatlan. Az Önkormányzat a 2010. évi költségvetési beszámolója szerint 1393,5 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 1674,7 millió Ft költségvetési kiadást teljesített. A könyvviteli mérleg szerint 2010. december 31-én 4365,7 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A 2011. évi költségvetési rendeletben a finanszírozási műveletek nélkül 1140,9 millió Ft költségvetési bevételt és 1122,5 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a 2010. évi működési költségvetési kiadásaiból (1046,6 millió Ft-ból) 953,7 millió Ft-ot (91,1%-ot) a kötelező feladatok, 92,9 millió Ft-ot (8,9%-ot) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Az önként vállalt feladatok az általános iskolai oktatáshoz (alapfokú művészetoktatás), a közbiztonság és a tűzvédelem javításához, a turizmus és az idegenforgalom fejlesztéséhez, valamint az állami és nemzeti ünnepek méltó megrendezéséhez kapcsolódtak. Kötelező feladatait az Önkormányzat az Ötv. és az ágazati törvények által meghatározottnak tekintette, az önként vállalt feladatok terjedelmét az éves költségvetési rendeletekben az adott évi költségvetés forrásainak ismeretében határozták meg, az önkormányzati feladatokról az SzMSz-ben nem rendelkeztek. Az Önkormányzat feladatellátásának szervezeti struktúráját 2010. december 31-i és 2011. június 30-i állapot szerint is az alábbi ábra mutatja be: ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATOK ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK INTÉZMÉNY GAZDASÁGI TÁRSASÁG INTÉZMÉNY GAZDASÁGI TÁRSASÁG Igazgatási ágazat 1 Városgazdálkodás 1 Művészeti oktatás* 0 Idegenforgalom- turizmus* 2 Közoktatási ágazat 2 Víz- és csatornamű szolgáltatás 1 Szociális ágazat 2 Kulturális ágazat 1 Hulladékgazdálkodás 1 * A művészeti oktatás a közoktatási ágazaton belül (az Általános Iskolában), az idegenforgalom-turizmus pedig részben a Városgazdálkodási Kft-ben folyó tevékenység. Így az önként vállalt feladatoknál egy olyan intézmény és egy olyan gazdasági társaság is szerepel, mely a kötelező feladaoknál már számszerűsítésre került. Az Önkormányzat feladatait 2011. június 30-án (a Polgármesteri hivatallal együtt) hat költségvetési szervvel és öt gazdasági társasággal látta el. Az intézményszervezeti átalakítások és intézményi összevonások, valamint a mikro-térségi intézményi társulások létrejöttének következtében a feladatellátás telephelyeinek száma a 2007. évi nyolcról 2011. év I. félév végére 12-re nőtt. Az Önkormányzat feladataiba öt gazdasági társaságot vont be, melyből egy gazdasági társaságában kizárólagos tulajdonnal rendelkezik, további négy gazdasági társaságban pedig 50% alatti a részesedése. A kizárólagos tulajdonában álló Városgazdálkodási Kft. a kötelező feladatok közül a közterület fenntartásban (parkgondozás, útkarbantartás), az önkormányzati tulajdonú ingatlanok üzemeltetésében, karbantartásában, a kulturális tevékenységekben, az önként vállalt feladatok közül pedig az idegenforgalmi tevékenységek fejlesztésében kapott szerepet az Önkormányzat feladatellátásában. A Víz- és csa- 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tornamű Kft. a víz- és csatornaszolgáltatásban működik közre, a Hulladékgazdálkodási Kft. lakossági hulladékkezelési és szállítási feladatot lát el a településen. További két gazdasági társaságnak az AF Zrt.-nek és az AF Kft.- nek, melyekben 30-30%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik az Önkormányzat az önként vállalt feladatok között, az idegenforgalmi tevékenység fejlesztésében szántak szerepet. Az Önkormányzat két gazdasági társaságnak nyújtott összesen 7,1 millió Ft összegben tagi kölcsönt, melyek jelenleg is fennállnak. Az egyes közszolgáltatások feladatellátásában résztvevő intézmények működési kiadásai finanszírozási forrásainak összetételét ágazatonként a következő ábra szemlélteti: A működési kiadások finanszírozásának forrásai ágazatonként 700 millió Ft 600 500 400 300 200 100 0 7,0 85,3 16,3 90,2 39,9 191,6 207,6 30,8 27,1 17,3 22,3 39,1 31,3 27,7 192,8 214,2 169,1 264,5 156,9 275,8 2007. év 2010. év 2007. év 2010. év 2007. év 2010. év Közoktatás Szociális és gyermekjóléti Közművelődés, Sport, Igazgatás, Tűzoltóság, Egyéb Társulási hozzájárulás Önkormányzati támogatás Intézményi saját bevétel Állami támogatás A közoktatás működési kiadásai a 2007. évi 300,2 millió Ft-ról a 2010. évre 368,5 millió Ft-ra, (22,8%-kal), 68,3 millió Ft-tal nőttek, a 2007-ben létrehozott óvodai mikro-térségi társulás miatt megnövekedett ellátotti/tanuló létszámnövekedéssel összefüggésben. A 2010. év közoktatási kiadásai 8,8 millió Ft-tal, 2,4%-kal voltak magasabbak a 359,7 millió Ft-os megelőző hároméves átlagnál. A szociális ágazat kiadásai a 2007. évi 88,5 millió Ftról 76,3 millió Ft-ra, 13,8%-kal csökkentek a 2010. évre. A csökkenés oka egyrészt a gyermekjóléti feladatok 2008. évi társulásba kiszervezése (mely két fő létszámcsökkentéssel járt), másrészt a Bölcsőde és az Idősek Bentlakásos Otthona létszámának 2010. évi öt fős csökkentése volt. A szociális ágazat kiadásai a 2010. évben 76,3 millió Ft-os értékükkel 12,1 millió Ft-tal, 13,7%-kal alacsonyabbak voltak, mint a 2007-2009. évek 88,4 millió Ft-os átlaga. A közművelődésre, igazgatásra és a Polgármesteri hivatal egyéb feladataira a 2007. évi 671,5 millió Ft-os összegnél 10,4%-kal (69,7 millió Ft-tal) kevesebbet, 601,8 millió Ft-ot költött az Önkormányzat. Az önként vállalt feladatok ellátására fordított kiadások részaránya a 2007. évi 29,0%-os részarányról a 2010. évre 8,3%-ra, 20,7 százalékponttal mérséklődött annak eredményeképpen, hogy az idegenforgalommal, turizmussal kapcsolatos fel- 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK adatokat a 2009. évtől folyamatosan a kizárólagos tulajdonukban álló Városgazdálkodási Kft.-be szervezték ki. A kiszervezések hatására a közművelődésre, igazgatásra és a Polgármesteri hivatal egyéb feladataira a 2010. évi kiadások a megelőző három év átlagához viszonyítva 46,9 millió Ft-tal, 7,0%-kal voltak alacsonyabbak. A kötelező- és az önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások költségvetésre gyakorolt együttes hatásaként 210,5 millió Ft megtakarítás számszerűsíthető, mely javította az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét, de nem biztosított elegendő forrást a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez. Összességében azonban az Önkormányzatnak nem sikerült úgy megszerveznie a kötelező és az önként vállalt feladatait, hogy a kapott költségvetési támogatások az önkormányzati, illetve az intézményfenntartó társulások által nyújtott támogatások, valamint a realizált intézményi saját bevételek fedezetet nyújtottak volna azok kiadásaira, ezért folyó költségvetése minden évben deficites volt. Az Önkormányzat folyó költségvetésének egyenlege (működési jövedelem) a 2007-2010. évek között minden évben működési forráshiányt mutatott. A folyamatos működés biztosításához az Önkormányzat minden évben hitelt vett fel, mely növelte a pénzügyi kockázatot. 60 Működési jövedelem, tőketörlesztés, pénzügyi kapacitás millió Ft 47,1 40 20 19,9 13,1 0-20 -31,4 10,3-20,7-31,0-40 -60-80 -39,7-51,3-52,8-62,6-100 -120-109,7 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év pénzügyi kapacitás tőketörlesztés működési jövedelem A vizsgált időszakban a működési jövedelem legnagyobb változása a 2010. évben következett be, mivel 41,9 millió Ft-tal, 202,4%-kal csökkent. A csökkenést az államháztartáson belülről kapott támogatások 21,8 millió Ft-os 18,7%-os csökkenése és a működési kiadások 30,1 millió Ft-os 2,7%-os növekedése mint két legnagyobb mértékben változó összetevő okozta. A működési jövedelem minden évben negatív volt, amelynek oka az utófinanszírozott beruházások egyre nagyobb összegű átmeneti finanszírozási igénye. Az Önkor- 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mányzat a vizsgált évek mindegyikében pályázott ÖNHIKI-s támogatásra, mely pályázatokon a 2007. évben 54,0 millió Ft, a 2008. évben 47,5 millió Ft, a 2009. évben 5,0 millió Ft, a 2010. évben 15,0 millió Ft, a 2007-2010. években összesen 121,5 millió Ft vissza nem fizetendő támogatást kaptak. A 2011. év I- II. negyedévében 30,9 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kapott az Önkormányzat. A kapott ÖNHIKI támogatások csökkentették az Önkormányzat negatív működési és nettó működési jövedelmét. A nettó működési jövedelem a tőketörlesztés összegeivel tér el a működési jövedelem értékeitől. A mutató minden évben a negatív tartományban volt. Az Önkormányzat nettó működési jövedelme a 2008. évben, a 2007. évhez viszonyítva -51,3 millió Ft-ról -52,8 millió Ft-ra kismértékben (2,9%) csökkent. A 2009. évben a nettó működési jövedelem -31,0 millió Ft-ra növekedett (41,3%-os növekedés) a 2008. évi szintről. A 2010. évben a 47,0 millió Ft-os hiteltörlesztés hatására jelentősen romlott, mivel -31,0 millió Ft-ról -109,7 millió Ft-ban alakult, mely 78,7 millió Ft-os (253,9%) negatív irányú elmozdulást jelentett. A négy év alatt az összes forráshiány -244,8 millió Ft volt. A pénzügyi kapacitás (a nettó működési jövedelem) a folyó költségvetési pozíció mellett az adott költségvetési év adósságtörlesztésének hatását is tükrözi. A tőketörlesztés (hiteltörlesztés) növekedése miatt 36,8 millió Ft-tal, a működési jövedelem csökkenése miatt 41,9 millió Ft-tal csökkent a nettó működési jövedelem a 2009. évről a 2010. évre. A pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulását jelentősen befolyásolta az Önkormányzat fejlesztési tevékenysége, különös tekintettel arra, hogy a felhalmozási tevékenységét is minden évben hitel felvételével valósította meg. Az Önkormányzat folyó bevételei a 2008. évben nőttek, majd ezt követően csökkentek. A 2010. évben 1076,9 millió Ft-os összegükkel 65,6 millió Ft-tal, 5,7%-kal maradtak a hároméves átlag értéke (1142,5 millió Ft) alatt. Összetételét tekintve a folyó bevételek legnagyobb hányadát (32,0-62,8%) a költségvetési támogatások jelentették a 2008. évtől. A 2007. évben legnagyobb aránnyal az szja részesedett, de a 2008. évtől életbe lépett központi forrásszabályozás változásai miatt az szja egy részét a költségvetési támogatásokba építették be. A 2007. évi 35,3%-os részesedésről ezt követően 13-16% közötti részesedéseket ért el az szja. Az egyéb saját bevételek a harmadik legnagyobb bevételi forrást jelentették, részesedésük 13,5-25,0% közötti volt. Az Önkormányzat a 2007-2010. években három helyi adónemet, az iparűzési adót, a lakossági kommunális adót és az idegenfogalmi adót alkalmazott. Az iparűzési adó és a hozzá kapcsolódó pótlékok az Önkormányzat folyó bevételeiből 4,2-5,4%-os részarányt képviseltek. A 2010. évben, 57,7 millió Ft-os összegükkel 10,9 millió Ft-tal, 23,3%-kal haladták meg a 2007. évi 46,8 millió Ft-os adóbevétel összegét, mely növekményt a 2010. évtől bekövetkező iparűzési adó 1,6%- ról 2,0%-ra történő felemelése okozta. A folyó kiadások változóan alakultak, 2010. évi összege 33,6 millió Ft-tal, 2,9%-kal volt alacsonyabb, mint a hároméves átlag (1173,1 millió Ft). A 2007-2010. években a működési kiadások tették ki a folyó kiadások 82,3-83,0%-át, a transzferkiadások (csökkenő trendű) részaránya 11,9-16,0% közötti volt, legjelentősebb tételét a magánszemélyeknek történő pénzeszközátadások (segélyek) képezték, melyek éves összege 132,5-173,5 millió Ft-os nagyságrendet képviselt. (E kiadások trendje is csökkenő volt.) A kamatkiadások részaránya 1,5%-ról 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 3,0%-ra emelkedett, mivel 2007. évi 15,6 millió Ft-os összegük a 2010. évre 43,4 millió Ft-ra emelkedett, mely 27,8 millió Ft-os, 178,2%-os növekedésnek felelt meg. A felhalmozási költségvetés a 2007. év kivételével deficites volt. A 2008. évben -64,5 millió Ft, a 2009. évben -22,0 millió Ft, míg a 2010. évben -218,6 millió Ft volt a felhalmozási költségvetés egyenlege, melyet a nettó működési jövedelem mivel az is negatív volt nem tudott ellensúlyozni. Az Önkormányzat felhalmozási költségvetése a 2007-2010. években összességében 287,5 millió Ft hiányt mutatott. A felhalmozási hiány az Önkormányzat pályázati tevékenységét követő beruházási döntéseire vezethető vissza, mivel a támogatást nyert beruházások önerő szükséglete meghaladta az Önkormányzat finanszírozási lehetőségeit. A felhalmozási forráshiány a 2008. évtől kezdődően folyamatosan fennállt, mely pénzügyi kockázatot jelent az Önkormányzat számára. A 2007-2010. évek között a felhalmozási kiadások a 2009-2010. években EU-s támogatásokkal megvalósuló beruházások miatt közel megtízszereződtek (971,3%-os volt a növekedés a 2007. évhez viszonyítva), így az összes kiadáson belül részarányuk megnövekedett, s ez idézte elő a folyó kiadások részarányának csökkenését. A teljesített kiadásokból folyamatosan csökkenő (a 2007. évben 95,4%, 2008-ban 92,5%, 2009-ben 77,6%, 2010-ben 68,0%, míg 2011. év I. félévében 69,0%) volt a folyó kiadások részaránya, annak ellenére, hogy nominálértékben a 2010. évi adatot a 2007. év adatához viszonyítva mindössze 0,4 millió Ft-os eltérés volt. A pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulását jelentősen befolyásolta az Önkormányzat ellenőrzési időszakban végzett fejlesztési tevékenysége. A 2010. december 31-ig befejezett fejlesztések 66,4%-át EU-s forrásból fedezték. A 2007-2010. években 904,2 millió Ft értékű fejlesztés és felújítás forrása a saját erő és a hazai- és EU-s támogatások mellett 76,4 millió Ft támogatást megelőlegező hitelfelvétel (8,4%) volt. A 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladatok végrehajtására 2007-2010 között 55,3 millió Ft kiadást teljesítettek, amelyre saját erőből 17,2 millió Ft-ot (31,1%) fordítottak. Az EU-s támogatásból megvalósult fejlesztések finanszírozása miatti likviditási gondok enyhítésére az Önkormányzat likvid hiteleket vett fel. Az Önkormányzat 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira 2010. évet követő kötelezettségvállalásainak összege 68,9 millió Ft volt, amelyből 64,0 millió Ft-ot EU-s támogatásból, 0,2 millió Ftot hazai támogatásból és 4,7 millió Ft-ot saját forrásból terveznek biztosítani. 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A 2010. december 31-én fennállt felhalmozási kötelezettségvállalásokat és azok forrásösszetételét a következő ábra mutatja be: A felhalmozási kötelezettségvállalások és azok forrásösszetétele 0,2 MFt; (0,3%) 4,7 MFt; (6,8%) Saját bevétel EU-s támogatás Hazai támogatás 64,0 MFt; (92,9%) Az Önkormányzat által beadott, elbírálás alatt álló pályázat tervezett teljes bekerülési költsége 52,6 millió Ft volt, amelyből 1,7 millió Ft-ot 2010. december 31-ig pénzügyileg teljesített. Az Önkormányzat által a 2011-2012. évekre vállalt kötelezettségek összege 119,8 millió Ft volt, amelyből 112,4 millió Ftot EU-s támogatásból, 0,2 millió Ft-ot hazai támogatásból és 7,2 millió Ft-ot saját forrásból terveznek biztosítani. Az utófinanszírozott EU-s támogatások megelőlegezése pénzügyi kockázatot jelenthet az Önkormányzat számára. Az Önkormányzat mérleg szerinti pénzintézeti kötelezettsége a 2006. év végéről a 2011. év I. félév végére 177,0 millió Ft-ról 576,7 millió Ft-ra nőtt, amelyből az árfolyamváltozás miatti különbözet 0,9 millió Ft volt. A fennálló pénzintézeti kötelezettségek 11 hosszú lejáratú hitelből, valamint öt rövid lejáratú hitel igénybevételéből keletkeztek. Az Önkormányzat az elfogadott 2011. évi költségvetési rendelete alapján hitel felvételét tervezte 525,6 millió Ft öszszegben, mely a költségvetési főösszeg 31,4%-át jelentette. A hitelfelvétel a helyszíni vizsgálat befejezésének időpontjáig nem történt meg. Az Önkormányzat kötelezettségvállalásaira képviselő-testületi döntés alapján került sor, azonban az előterjesztésekben nem mutatták be a kamat- és a devizaalapú kötelezettségeket érintő árfolyamkockázatot. Az Önkormányzat a hiteleket mind lehívta, és a hitelcélnak megfelelően a Képviselő-testület által jóváhagyott, a költségvetésbe betervezett beruházásokhoz és működéshez használta fel. A 2007-2010. évben CHF-ben fennálló pénzintézeti kötelezettségeiből 21,3 ezer CHF (3,0 millió Ft) tőkét törlesztett, és 7,6 ezer CHF (1,1 millió Ft) kamatot fizetett. A vizsgált években nyolc hosszú lejáratú hitelt fizetett vissza az Önkormányzat, melyek egy kivételével forint alapúak voltak. A 2007-2011. év I. féléve között realizált kamatbevétel összege 5,0 millió Ft. Az Önkormányzat költségvetésének pénzügyi egyensúlyát a vizsgált időszakban folyószámlahitel, munkabér-megelőlegezési hitel és három 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 240,0 millió Ft keretösszegű rövid lejáratú, likvid hitel igénybevételével tudta biztosítani. A rövid lejáratú, forint alapú likvid hiteleket az EU-s forrásokból megvalósuló, utófinanszírozású pályázatok finanszírozására vették fel. Egy 100 millió Ft összegű hitelkeretből 40,0 millió Ft 2010. november 2-án, a fennmaradó 60,0 millió Ft 2011. október 7-én került visszafizetésre. A további két hitel lejárati napját az Önkormányzat meghosszabbította. Az Önkormányzat átmenetileg a fejlesztések megvalósításához a likvid hiteleken túl folyószámlahitelt is igénybe vett. A folyószámlahitel igénybevétele a 2007-2011. év I. féléve között az alábbiak szerint alakult: Megnevezés 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. I. félév Folyószámlahitel Keretösszeg január 1-jén (millió Ft-ban) 110,0 160,0 250,0 300,0 300,0 Átlagos napi állomány (millió Ft-ban) 111,3 156,0 243,9 296,1 297,1 Folyószámla hitellel zárt napok száma (nap) 365,0 366,0 365,0 365,0 181,0 Egyenleg (állomány) 110,00 238,0 290,9 296,7 298,9 Munkabér-megelőlegezési hitel Keretösszeg január 1-jén (millió Ft-ban) 30,0 35,0 40,0 40,0 40,0 Átlagos napi állomány (millió Ft-ban) 27,1 29,6 31,1 36,0 39,6 Munkabér-megelőlegezési hitellel zárt napok száma (nap) 365,0 366,0 365,0 365,0 181,0 Egyenleg (állomány) 19,3 22,1 21,8 40,0 40,0 A pénzügyi egyensúly biztosítása az Önkormányzatnak 125,4 millió Ft kamatkiadást, és 4,8 millió Ft egyéb költség fizetésének kötelezettségét okozta. Az Önkormányzat 2010. év végi 58,1 millió Ft-os szállítói tartozásállományából a lejárt határidejű tartozások 55,9 millió Ft-ot (96,2%-ot) képviseltek, melyből 13,9 millió Ft (24,9%) volt 90 napon túli időtartamban lejárt. A 2011. év I. félév végi szállítói tartozása 91,5 millió Ft, melyből a lejárt tartozások összege 88,8 millió Ft (97,0%), ebből a 90 napon túli időtartamban lejárt 38,1 millió Ft (42,9%) volt. A 2007-2009. években a szállítói tartozásállomány 12,0 millió Ft és 22,7 millió Ft között alakult, a 2010. és a 2011. években ugrásszerűen növekedett az Önkormányzatnál. A 2010. évben 58,1 millió Ft-os összegével megháromszorozódott a 2009. év végi szállítói tartozásállomány (18,5 millió Ft), majd a 2011. év I. félévében a 2010. év végi állomány több mint másfélszeresére (57,3%-kal), 91,5 millió Ft-ra növekedett tovább. A 2010. évben már átütemezési megállapodásra is sor került. A 90 napot meghaladó, szállítók felé fennálló kötelezettségek miatt a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben foglaltak ellenére a polgármester nem kezdeményezte a Képviselő-testületnél az adósságrendezési eljárás megindítását. Az Önkormányzat gazdasági társaságai részére 48,1 millió Ft összegben készfizető kezességet vállalt, melyből 2011. június 30-án a 2010. év végi 30,0 millió Ft-os hitelfelvétel miatti és 9,8 millió Ft-os szállítói kötelezettség miatti kezességvállalások álltak fenn. A kezességvállalásokból a vizsgált időszakban az Önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem származott. 17

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat kötelezettségeinek 2010. december 31-i, valamint 2011. június 30-i tartozásállományát és annak várható nagyságát a kötelezettségek lejáratáig a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Állomány 2010. december 31-én HUF-ban (millió Ft-ban) Devizában (összege, Deviza nem ezer CHFben) Állomány 2011. június 30-án HUF-ban (millió Ftban) Várható kötelezettség 2011-2013. években Devizában (összege, HUF-ban (millió Deviza nem ezer CHFben) Ft-ban) Devizában (összege, ezer CHFben) Várható kötelezettség 2014. évtől HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer CHFben) Pénzintézeti kötelezettségek Hosszú lejáratú fejlesztési hitelek 2,2 0,0 HUF 1,1 0,0 HUF 2,4 0,0 0,0 0,0 Hosszú lejáratú működési hitel 50,0 0,0 HUF 45,5 0,0 HUF 46,0 0,0 21,1 0,0 Folyószámlahitel 299,7 0,0 HUF 298,9 0,0 HUF 298,9 0,0 0,0 0,0 Munkabér-megelőlegezési hitel 40,0 0,0 HUF 40,0 0,0 HUF 40,0 0,0 0,0 0,0 Egyéb likvid hitel 200,0 0,0 HUF 190,0 0,0 HUF 190,0 0,0 0,0 0,0 Pénzintézeti kötelezettségek összesen HUF-ban: 591,9 0,0 HUF 575,5 0,0 HUF 577,3 0,0 21,1 0,0 Biztosítékok Kezesség 39,8 0,0 HUF 39,8 0,0 HUF 0,0 0,0 0,0 0,0 Garancia 8,3 0,0 HUF 0,0 0,0 HUF 0,0 0,0 0,0 0,0 Biztosítékok összesen: 48,1 0,0 HUF 39,8 0,0 HUF 0,0 0,0 0,0 0,0 Lízing kötelezettségek HUF-ban 0,3 0,0 HUF 0,0 0,0 HUF 0,0 0,0 0,0 0,0 Lízing kötelezettségek CHF-ben 0,0 7,3 CHF 0,0 1,9 CHF 0,0 1,9 0,0 0,0 Szállítói tartozás 58,1 0,0 HUF 91,5 0,0 HUF 91,5 0,0 0,0 0,0 Egyéb kiadás elmaradás 0 0 HUF 7,7 0 HUF 7,7 0 0 0 Kötelezettségek összesen HUF-ban 698,4 0,0 HUF 714,5 0,0 HUF 676,5 0,0 21,1 0,0 Kötelezettségek összesen CHF-ben 0,0 7,3 CHF 0,0 1,9 CHF 0,0 1,9 0,0 0,0 Az Önkormányzatnak pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettsége a 2011. év I. félév végén 575,5 millió Ft volt. Ezek várható kötelezettsége (tőke, kamat és egyéb költség) a legutóbbi kamatfizetés feltételei alapján a 2011-2013. években 577,3 millió Ft. Az Önkormányzatnak a 2011. évben a kezességvállalás, lízing kötelezettség, szállítói tartozások és egyéb kiadás elmaradások rendezése címén 139,0 millió Ft, és 1,9 ezer CHF fizetési kötelezettsége keletkezett. A 2011-2013. évek kötelezettségeinek teljesítésére figyelembe vehető 69,0 millió Ft mérlegben kimutatott, vevők által elismert követelésállomány. A pénzintézeti és egyéb kötelezettségek teljesítése a 2011-2013. években a rendelkezésre álló fedezet ismeretében nem biztosított, mely pénzügyi kockázatot jelent az Önkormányzat számára. A 2014. évtől várható a vizsgált időszak végén ismert pénzintézeti kötelezettségei: 21,1 millió Ft. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint figyelembe vehető további források a mindenkori költségvetési rendeletekben megtervezett önkormányzati helyi adóbevételek, a képződő működési jövedelem, valamint a beruházások finanszírozása miatt meglévő támogatást megelőlegező hitelek esetén a hazai és EU-s támogatások. A további évekre szóló a vizsgált időszak végén ismert pénzintézeti kötelezettségek teljesítését nem látjuk biztosítottnak, mivel a helyszíni vizsgálat befejezéséig a Képviselőtestület további egyensúlyt javító intézkedésről döntést nem hozott és arra vonatkozó számítások sem készültek. A Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet az általa 2010. augusztus 3-án az Önkormányzat rendelkezésére bocsátott 50,0 millió Ft-os forgóeszköz hitel fedezeteként elfogadott két olyan ingatlant, melyek az Önkormányzat vagyonkataszterében forgalomképtelen vagyonelemként voltak nyilvántartva. Ezzel az Ötv-ben 6, valamint az Nvtv. 6. -ában foglaltakat megsértve, két forgalomkép- 6 2012. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 144. (1) bekezdése a 156. (1) bekezdés a) pontjában foglalt kijelölés alapján. Az Nvtv. 6. (1) és (5) bekezdésében a forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon terhelési tilalmát rögzítették. 18

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK telen ingatlanra is bejegyzésre került a jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom a hitel lejártáig, 2015. augusztus 25-ig. Az önkormányzati kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságok kötelezettségeinek 2011. június 30-i állományát és várható nagyságát a kötelezettség lejáratáig a következő táblázat mutatja be: Megnevezés Állomány 2010. december 31-én Állomány 2011. június 30- án Várható kötelezettség 2011-2013. években Várható kötelezettség 2014. évtől HUF-ban (millió Ft-ban) HUF-ban (millió Ft-ban) HUF-ban (millió Ft-ban) HUF-ban (millió Ft-ban) Pénzintézeti kötelezettségek összesen: 25,0 30,0 30,0 0,0 Szállítói tartozás 30,3 26,1 26,0 0,0 Kötelezettségek összesen: 55,3 56,1 56,0 0,0 Az önkormányzati kötelezettségek növekedése mellett az Önkormányzat kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságának (a Városgazdálkodási Kft.) kötelezettségei is befolyásolják az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyát. A társaságnak a 2011. június 30-i állapotnak megfelelően 30,0 millió Ft pénzintézeti kötelezettséget és 26,1 millió Ft szállítói tartozást kell rendeznie. Az Önkormányzat számára fizetési kockázatot jelent a gazdasági társaság pénzintézeti kötelezettségére vállalt készfizető kezesség. A Városgazdálkodási Kft. megalakulása óta veszteséges gazdálkodást folytatott. A 2008. évben 2,0 millió Ft, a 2009. évben 11,5 millió Ft, a 2010. évben 19,8 millió Ft, a 2011. év I. félévkor 10,4 millió Ft vesztesége volt a Kft.-nek. Az Önkormányzatnak tőkepótlási kötelezettség merülhet fel a következő években a gazdasági társaság veszteséges gazdálkodása miatt. Az Önkormányzat 2007-2010 között eszközállománya után 343,0 millió Ft öszszegű értékcsökkenést számolt el. Az elszámolt értékcsökkenés 4,8%-ának megfelelő összeget (16,3 millió Ft-ot) felújításra, míg az elszámolt értékcsökkenés 2,3-szeresét (778,2 millió Ft-ot) beruházásra fordították. A felújításokra, az eszközök pótlására az Önkormányzat kimutatásai szerint a pénzügyi lehetőségek függvényében került sor. Az elhasználódott eszközök pótlására az Önkormányzat tartalékot nem képzett, külön alapot 7 nem hozott létre. Az éves zárszámadási rendeleteiben az Önkormányzat nem mutatta be az eszközök után tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összegét, az eszközpótlásra fordított tényleges kiadásokat, valamint az eszközök elhasználódási fokának alakulását. Az Önkormányzat az ellenőrzött időszakban kiadási megtakarítást eredményező és bevételt növelő intézkedéseket tett, azonban ezen intézkedések nem biztosítottak elegendő forrást a pénzügyi egyensúly helyreállításához. Az Önkormányzat számításai szerint a 2007-2011. év I. féléve között tett intézkedések 150,9 millió Ft bevételi többletet, továbbá 209,4 millió Ft kiadási megtakarítást eredményeztek. A kiadási megtakarítások 73,2%-a az elrendelt álláshely-csökkentésekhez kapcsolódtak. Az álláshely-csökkentő intézkedések 7 Jogszabályi előírás nem kötelezi az Önkormányzatot tartalék képzésére és külön alap létrehozására. 19

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2007-2011. év I. féléve között önkormányzati szinten összesen 59 álláshely megszüntetését jelentették. Az óvodai feladatellátásban bekövetkezett intézményfenntartói társulás létrejötte miatt a 2007. évben 34 álláshely- és egyben létszámnövekedés történt. Ennek következtében az időszak álláshelyeinek száma 25 fővel csökkent. A bevételnövelő intézkedések helyi adók mértékének emeléséhez (iparűzési adó 1,6%-ról 2%-ra, a kommunális adó adótételenként 1000 Ft/év, majd 2010. január 1-jétől az üdülőknél differenciáltan, a lakóingatlannál a duplájára emelkedett), eszközök értékesítéséhez és lejárt tartozások (beleértve az adót is) behajtásához kapcsolódtak. Az Önkormányzat a lejárt tartozások (beleértve az adókat is) behajtása érdekében meghozott intézkedések végrehajtásával növelni tudta a bevételeit. A lejárt tartozások fokozott behajtására képviselő-testületi döntés következtében került sor. Az utóellenőrzés a pénzügyi egyensúly javítására a korábbi ellenőrzés alapján tett három szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslat hasznosítására terjedt ki. Minden javaslatot az intézkedési terv szerinti határidőben megvalósítottak. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét összegezve a következők emelhetők ki: Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid távon veszélyeztetett. A folyó bevételek nem biztosították a folyó kiadások fedezetét, annak ellenére, hogy az Önkormányzat minden évben részesült ÖNHIKI támogatásban. Az adósságszolgálat finanszírozása, a pénzügyi egyensúly biztosítása munkabérmegelőlegezési hitel és folyószámlahitel, valamint likvid hitelek igénybevételével történt. A költségvetésbe beépült forráshiányt jelzi a jelentős összegű, állandósult folyószámlahitel és munkabér-megelőlegezési hitel, valamint a lejárt szállítói állomány nagysága. A felhalmozási költségvetés a 2007. év kivételével forráshiányt mutatott. Az európai uniós támogatások utófinanszírozása miatt a források megelőlegezéséhez rövid lejáratú fejlesztési célú hitelek igénybevételére került sor. A folyamatban lévő fejlesztések tervezett befejezése hitel igénybevétele nélkül biztosítottnak látszik. A pénzintézeti és egyéb kötelezettségek teljesítése sem rövid, sem középtávon nem biztosított. A további évekre szóló a vizsgált időszak végén ismert pénzintézeti kötelezettségek teljesítésének fedezetére a helyi adóbevételeket és a képződő működési jövedelmet jelölték meg, azonban a források biztosítása érdekében intézkedést nem tettek, számítások nem készültek. A kizárólagos tulajdonú gazdasági társaság veszteséges gazdálkodása az Önkormányzat korlátlan és teljes felelőssége miatt bizonyos feltételek fennállása esetén az Önkormányzat számára pénzügyi helytállási kötelezettséget jelenthet. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 33. (1) bekezdésében foglaltak értelmében a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet köteles az ellenőrzött szervezet vezetője összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az ÁSZ részére megkül- 20

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK deni. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldi meg a szervezet, vagy az továbbra sem elfogadható, az ÁSZ elnöke a hivatkozott törvény 33. (3) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat érvényesítheti. A 2011. június 30-i pénzügyi egyensúlyi helyzet alapján az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a következők: a polgármesternek 1. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid távon veszélyeztetett. Az Önkormányzat nettó működési jövedelme a vizsgált időszakban negatív volt. Az Önkormányzat finanszírozásában a folyószámlahitel és munkabér-megelőlegezési hitel állandósult. Az Önkormányzatnál nem biztosított a vállalt pénzintézeti és egyéb kötelezettségek fedezete. A szállítói kötelezettségek állománya, ezen belül a 90 napon túl lejárt szállítói tartozások összege jelentősen emelkedett. Az Önkormányzat által tett intézményszervezeti átalakítások, kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések nem biztosítanak elegendő forrást a pénzügyi egyensúly helyreállításhoz. Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságának pénzintézeti és egyéb kötelezettségállománya a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett, illetve a vizsgált időszakban folyamatosan veszteségesen működött. A 2011-2013. és a további évek várható kötelezettségeinek összege 30,0 millió Ft, amelyre a vállalt készfizető kezesség az Önkormányzat számára fizetési kockázatot jelent. A Képviselő-testületnek előterjesztett éves zárszámadási rendeletekben nem mutatatták be az Önkormányzat eszközei után tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összegét, az eszközpótlásra fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását. A Képviselő-testület döntését megalapozó előterjesztésekben nem mutatták be az adósságot keletkeztető kötelezettségeknél a kamatkockázatokat és a devizában fennálló kötelezettségek esetén az árfolyamkockázatokat. Javaslat: Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében kezdeményezze felelősök és határidők megjelölésével az alábbi intézkedések megtételét: a) Tárja fel a bevételszerző és kiadáscsökkentő lehetőségeket. Intézkedjen a bevételek növelésére, a kintlévőségek behajtására, a kiadások csökkentésére. b) Terjesszen a Képviselő-testület elé reorganizációs programot a kedvezőtlen pénzügyi folyamatok megállítására, a pénzügyi egyensúlyi helyzet gyors stabilizálására. 21

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK c) Képezzen egyensúlyi (elkülönített) tartalékot az adósságszolgálat teljesítése érdekében. d) Vizsgálja meg az állandósult folyószámla- és likvid hitel hosszú távú kötelezettséggé történő átalakításának jogi lehetőségét, és a Stabilitási törvény 10. -ában előírt feltételek fennállása esetén kezdeményezze a Kormánynál ennek engedélyezését. e) Mutassa be havonta legalább három évre kitekintően a kötelezettségeinek finanszírozási forrásait. f) Kezelje az Önkormányzat lejárt szállítói állományát, a szállítói kitettség és a jogszabályi következmények elkerülése érdekében. g) Tekintse át az önként vállalt feladatok finanszírozhatóságát a kötelező feladatellátás elsődlegességének biztosítása érdekében, mutassa be a Képviselő-testületnek a megoldás lehetőségeit, és szükség esetén a gazdasági program módosításának igényét. h) Vizsgálja felül teljes körűen a tervezett beruházásokat és azok fenntartásának jövőbeni pénzügyi kihatásait. Szükség esetén tegyen javaslatot a Képviselőtestületnek a tervezett beruházásokkal kapcsolatos döntések módosítására, amelyben figyelembe veszik az Önkormányzat pénzügyi lehetőségeit, és a kötelező feladatellátás elsődlegességét. i) Terjesszen intézkedési tervet a Képviselő-testület elé a kizárólagos tulajdonú gazdasági társasága pénzügyi egyensúlyi helyzetének stabilizálása érdekében. j) Mutassa be a Képviselő-testületnek évente a zárszámadási rendelet előterjesztésében az értékcsökkenés összegét, és ezzel összevetve az elhasználódott eszközök pótlására fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását. k) Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról szóló döntéskor mutassa be a Képviselő-testületnek a jövőben várható árfolyam-, kamat- és törlesztési kockázatot. 2. Az Önkormányzat 2010 augusztusában 50,0 millió Ft forgóeszköz hitelt vett fel, a hitel biztosítékaként a futamidő lejártáig jelzáloggal terhelték meg az 1537. helyrajzi számú és a 1540/5. helyrajzi számú beépítetlen területeket. A két beépítetlen terület az Önkormányzat kimutatása szerint a forgalomképtelen ingatlanok közé tartozik, ezért jelzálogjoggal történő terhelése az Ötv. 88. (1) bekezdésében foglaltaknak a megsértését jelenti. Javaslat: Gondoskodjon arról, hogy az Önkormányzat kötelezettségeinek fedezeteként az Nvtv. 3. (1) bekezdés 3. pont és az 5. (2) bekezdés a) és b) pontokban foglaltak szerinti nemzeti vagyon körébe tartozó, forgalomképtelen törzsvagyont ne terheljen meg. 22