KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik század végére azonban egyértelmővé vált, hogy a talajok állapota meghatározó az emberi élet minısége, sıt fennmaradása szempontjából is. A talajoknak a mezıgazdasági és erdészeti mővelésen túli sokoldalú környezeti szerepe (például a tápanyag- és szerves szénraktározó, környezeti tompító és szőrı szerepe, a biológia sokféleség megırzésében betöltött vagy az emberiség és Földünk történeti emlékeinek ırzésében betöltött szerepe) nem csupán tudományos, hanem a társadalmi és politikai megfogalmazást is kapott az Európai Közösségek Bizottságának A talajvédelemrıl szóló tematikus stratégia címő dokumentumában. A közlemény a talajok fontosságának és jelentıs funkcióinak megfogalmazása mellett felhívja a figyelmet, az azokat fenyegetı pusztulási folyamatokra is és kiemeli a talajvédelemmel kapcsolatos ismereti hiányok pótlásának sürgısségét. Nem is lehetne idıszerőbb, egy a településünk talaj állapotát összefoglaló tájékoztató elkészítésére, mely a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) adatain alapul. A TIM célja a talajkészletek jellemzése és a talajállapot idıbeni változásainak nyomon követése. A TIM az ország egész területére kiterjed, mővelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozások nélkül. A mérıhálózat 1236 pontot foglal magába, ebbıl 865 pont található mezıgazdasági területen, 183 erdıvel borított területen, 189 pont degradálódott területen, ivóvízbázisok hidrogeológiai védıterületein, tavak, tározók vízgyőjtıjén, erısen szennyezett ipari és agglomerációs körzetekben, hulladék és veszélyes hulladék lerakó helyek környékén, közlekedés által érintett területeken, katonai létesítmények környékén, környezeti szempontból érzékeny területeken. Valamennyi mérési ponton meghatározták a talajszelvény genetikai szintjeinek jellemzıit. A kémiai, fizikai és biológiai talajtulajdonságok laboratóriumi vizsgálata genetikai szintenként történt. A talajszelvények helyét GPS készülékkel határozták meg. A különbözı paraméterek egy részét csak egyetlen alkalommal, kiinduláskor határozták meg, a paraméterek másik része évenként, három évenként vagy hat évenként kerül megvizsgálásra a talajtulajdonságok idıbeni változékonyságától függıen. A pontokat kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein jelölték ki
Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer mérıpontjainak elhelyezkedése A talajszennyezettség értékelése szempontjából legfontosabb vizsgálatok a TIM rendszerben: kiinduláskor (ill. 6 évente) évente 3 évente egyedi vizsgálatok humusztartalom %; Arany-féle kötöttségi szám; részletes mechanikai összetétel adszorpciós kapacitás; ph (H2O és KCl); nitrit-nitrát tartalom tápanyag vizsgálatok; talajok "összes" toxikus elem tartalmának meghatározása talajok "oldható" elem tartalma (Lakanen-Erviı féle oldószerrel) részletes mechanikai összetétel meghatározás biológiai aktivitás vizsgálatok (cellulóz teszt, dehidrogenáz aktivitás, CO2-produkció) természetes és mesterséges radioaktív izotópok szénsavas mész, Ca CO3 %; ph ; nitrit-nitrát tartalom humusztartalom %; tápanyag vizsgálatok: talajok "oldható" elem tartalma (Lakanen-Erviı féle oldószerrel) növényvédıszer maradékok; szerves mikroszennyezık; erózió A vizsgálatokhoz szükséges talaj és talajvíz minták begyőjtésének idıpontja minden év szeptember 15-tıl október 15-ig terjedı idıszak, mivel a vizsgálandó paraméterek közül néhány jellegzetes szezon-dinamikát mutat. Ezért, ha a mintavétel nem az év azonos idıszakában történik, úgy a mért értékek összehasonlításra, megalapozott következtetések levonására alkalmatlanok. A vizsgálatok egy része helyszínen elvégzendı (pl. talajszelvény leírás), más része akkreditált laboratóriumokban történik. A vizsgálati eredmények több tematikus térkép elkészítésére is lehetıséget adott.
Talajaink genetikai térképe:
A termıhelyi adottságokat meghatározó talajtani tényezık megoszlását mutatja be a következı táblázat: Magyarország termıhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezık megoszlása a terület százalékában. Kategória Borsod-Abaúj- Ország száma Zemplén megye Talajképzı kızet 1 25,5 37,8 Kémhatás és mészállapot Fizikai talajféleség Szervesanyag készlet Termıréteg vastagsága 2 23,6 47,8 3 23,6 7,3 4 10,9 1,7 5 7,0 2,9 6-0,1 7 0,9 0,3 8-0,1 9 8,4 2,0 1 43,7 13,3 2 44,2 42,5 3 8,4 38,3 4 3,7 4,2 5-1,7 1 0,7 16,0 2 1,2 9,5 3 27,1 42,8 4 54,3 19,0 5 9,2 6,6 6 0,8 1,4 7 6,8 4,7 1 1,7 5,0 2 27,4 21,1 3 27,1 29,5 4 28,7 21,2 5 14,4 19,9 6 0,8 3,3 1 0,6 0,3 2 6,1 4,9 3 11,8 5,3 4-4,0 5 81,5 85,5
1 3 4 5 6 7 8 Talajképzı kızet Glaciális, alluviális üledékek Kémhatás és mészállapot 2 Löszös üledékek Gyengén savanyú 3 Harmadkori és idısebb üledékek 4 Nyirok 5 Mészkı, dolomit Fizikai talajféleség Víznyelı (IR) Vízvezetı (K) Vízgazdálkodási tulajdonságok Vízraktározó (FC) Víztartó (WR) Szerves anyag készlet (t/ha) Termıréteg vastagsága (cm) Erısen savanyú Homok Igen nagy Igen nagy Gyenge Igen gyenge < 50 <20 Felszíntıl karbonátos Nem felszíntıl karbonátos, szikes Felszíntıl karbonátos szikes Homokos vályog Nagy Nagy Közepes Gyenge 50 100 20 40 Vályog Jó Jó Jó Jó 10 200 40 70 Agyagos vályog Közepes Közepes Nagy Jó 200 300 70 100 Agyag Közepes Gyenge Nagy Erıs 300 400 > 100 6 Homokkı Tızeg, kotu Gyenge Igen gyenge Korlátozott Erıs Kedvezıtlen vízgazdálkodás > 400 7 Agyagpala, fillit Nem vagy részben mállott durva vázrészek Igen gyenge Szélsıségesen gyenge Igen korlátozott Igen kedvezıtlen vízgazdálkodás Igen erıs 8 Gránit, porfirit Jó Jó Igen nagy Igen nagy 9 andezit, bazalt, riolit Sekély termıréteg miatt szélsıséges vízgazdálkodás
Talajaink kémhatását és mészállapotát az alábbi térkép szemlélteti: A talajok minısége összetett fogalom, mely magába foglalja a talajok termékenységét, a talajok fizikai, kémiai, vízgazdálkodási, biológiai tulajdonságait, esetleges toxikus elem tartalmát. A talajok termékenységét több tényezı határozza meg, melyek közül a legfontosabb a talajok tápanyag- és vízgazdálkodása. A talajok kémhatását az alapkızet minısége és a talajképzıdési folyamatok határozzák meg. A talajok kémhatása ph értékkel jellemezhetı. A talajokat a ph alapján az alábbi csoportokba osztjuk:
A növények az erısen savanyú kémhatású talajban rosszul fejlıdnek. A rozs, burgonya, zab viszonylag széles kémhatástartományban termeszthetı, de ph optimumuk a savanyú tartományba esik. A búza kevésbé érzékeny a kémhatásra, a ph optimuma viszont a semleges és gyengén savanyú kémhatás határán van. Az árpa, a cukorrépa és a vörös here a semlegeshez közeli tartományban fejlıdik jobban. A lucerna a gyengén lúgos talajokon hozza a legjobb termést. A humusz az elhalt gyökérmaradványokból és a talajlakó mikro- és makroszervezetek maradványaiból képzıdött szerves anyag, nagyobb része növényi eredető. A humusz fontos szerepet játszik a jó talajszerkezet kialakításában. A termékeny talajokra a jó minıségő humusz- és a jó tápanyagellátottság a jellemzı. Talajaink humusztartalma: Hazánkban a növénytermelés legfıbb korlátozó tényezıje a csapadékszegénységbıl adódó nem megfelelı vízellátottság. A talajok vízgazdálkodását víznyelı és víztartó képességük határozza meg.
Talajaink vízgazdálkodási kategóriái: A tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete valamint a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat munkatársai által készített Magyarország talajainak állapota c. kiadvány felhasználásával készült. A kiadvány megtekinthetı Onga Nagyközség Polgármesteri Hivatalában (3562 Onga, Rózsa u. 18.)