Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv

90/2012. (III. 22.) Kt. határozat melléklete Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2012 1

Tartalomjegyzék 1. Törvényi háttér... 4 Bevezetés... 7 A települési közoktatási esélyegyenl ségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja... 7 2. Helyzetelemzés... 8 2.1. Budapest F város XVII. kerület demográfiai adatai...10 2.2. Népességvándorlás...10 2.3. Szociális helyzet a településen...12 2.4. A közszolgáltatások elérhet sége...14 2.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere...15 2.6. Óvodáztatás...17 2.7. Általános iskola...24 2.8. A település szakember-ellátottsága...33 2.9. A lemorzsolódás aránya a kerület iskoláiban:...38 2.10. Továbbtanulási mutatók:...40 2.11. A kompetencia mérések eredményei:...54 2.12. Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban...68 2.13. Iskolán kívüli segít programokon való részvétel...75 2.14. Infrastrukturális feltételek:...75 3. A helyzetelemzés összegzése...76 4. Záradék (helyzetelemzés)...84 5. A Települési Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv célja...85 5.1. Jöv képünk...85 6. Kötelezettségek és felel sség...85 7. Akcióterv...87 7.1. Azonnali beavatkozást igényel:...87 7.2. Akcióterv (táblázat)...88 7.3. Kockázatelemzés...94 8. Megvalósítás...98 9. Monitoring és nyilvánosság...98 10. Konzultáció és visszacsatolás...99 11. Szankcionálás...99 12. Záradék (intézkedési terv)...100 13. Mellékletek...101 2

A dokumentum Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Esélyegyenl ségi Helyzetelemzése, valamint a közoktatási esélyegyenl ségi intézkedési tervek tervezéséhez kiadott útmutatók és sablonok, illetve az önkormányzat és a település közoktatási intézményeinek adatszolgáltatása alapján készült. 3

1. Törvényi háttér A 2003. évi CXXV. törvény az egyenl bánásmódról és az esélyegyenl ség el mozdításáról kimondja, hogy: Az Országgy lés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenl méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenved k számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenl ség el mozdítása els sorban állami kötelezettség. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyenl bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkez szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mérték figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenl bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban pedig az oktatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenl bánásmód, esélyegyenl ség szempontjait: 27. (1) Az egyenl bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy el írt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenl bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen 4

a) az oktatásba történ bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefügg juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhet tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefügg jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenl bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehet ségét. (4) Az oktatási intézményekben nem m ködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szül i vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenl bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvev ket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenl bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szül k kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, 5

b) fels oktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggy z désen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvev ket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag el írt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság meg rzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltér en rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vev k meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - el nyben részesítési kötelezettséget írhat el. 6

Bevezetés A fenti törvényi háttér szellemében Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a következ kben dolgozza ki közoktatási esélyegyenl ségi helyzetelemzését és intézkedési tervét. A települési közoktatási esélyegyenl ségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja A települési közoktatási esélyegyenl ségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenl ség el segítése a település közoktatási intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kisz rése. Az egyenl hozzáférés biztosítása a min ségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzet tanulók és a sajátos nevelési igény tanulók esélyegyenl ségének biztosítása és el mozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglév hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. A közoktatási, gyermekjóléti és szociális ellátórendszerek munkájának összehangolása 7

2. Helyzetelemzés A helyzetelemzés a közoktatási esélyegyenl ségi intézkedési tervek elkészítéséhez kiadott útmutatók, sablonok és adatlapok felhasználásával készült. A kerület története, fekvése, jellemz i Budapest F város XVII. kerülete ma kilenc településrészre tagozódik, úgymint: Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Madárdomb és Régiakadémiatelep. Ezek többsége XX. századi új településrész, közülük kett nek, Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak századokra visszanyúló a történelme. Rákosliget és Rákoshegy a XX. század elején Rákoskeresztúrból váltak ki és lettek önálló községek. Rákoskeresztúr és Rákoscsaba egykori határa ma is jól látható a térképen, pedig már sok évtizeddel ezel tt teljesen összen tt a két település (a határ az Árokt utca és a Tápióbicske utca mentén halad). Mindkét si település a Rákospatak, illetve az annak mentén húzódó hadi és keresked (borostyán) út mellé települt. A Rákos-patak völgye - mint azt a gazdag régészeti lel helyek is tanúsítják - évezredeken keresztül fontos kereskedelmi útvonal volt, amely mellett a réz-, bronz- és vaskorban is laktak emberek. Budapest f város területének új megállapításáról szóló 1949. évi XXVI. törvény Rákoscsabát, Rákoskeresztúrt, Rákosligetet és Rákoshegyet 1950. január 1-jét l a F várossal egyesítette. A községekb l új közigazgatási egység alakult: Budapest F város XVII. kerülete. 8

A Madárdomb parcellázását 1941-ben kezdték el Podmaniczky telep néven. Ez a nagyrészt két-háromszintes, sor- és ikerházakkal beépült lakónegyed a nyolcvanas években keletkezett Rákoshegy és Akadémiaújtelep között, keresztúri földeken. A F város legnagyobb kiterjedés kerülete (54,83 km2) ma is dinamikusan fejl dik. Máig megmaradt azonban, a védett Merse-mocsár, ritka növény- és állatvilágával. A költöz madarak pihen helyét is biztosítja zöld szigetként a F város k -, beton- és aszfaltrengetegében. A családi-, kertesházas jelleg kerület lakossága az 1970-es 80-as években a rákoskeresztúri lakótelepek építése, a rendszerváltás után pedig a szuburbanizáció következtében növekedett, illetve növekszik ma is (2007-ben túllépte a 80 ezret), annak ellenére, hogy Budapest lakosainak száma az elmúlt évtizedekben több százezerrel csökkent. A népességnövekedés miatt jelent s, korábban zöld, vagy mez gazdasági jelleg területeteken épültek új lakóparkok és családi házas részek, illetve b vültek a már meglév k. Északnyugaton a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, délnyugaton a XVIII. kerület, míg délkeleten Ecser és Maglód, keleten Pécel, északkeleten pedig Nagytarcsa határolja. Az egyik legszebb fekvés pesti kerület, amely ugyanolyan magasan terül el, mint a Gellért-hegy. A pesti oldal legmagasabb pontja, az Arany-hegy (243 méter), is itt található, Rákoscsaba és Rákoskert határán. A kerület jó közúti és vasúti kapcsolatokkal valamint megfelel bels úthálózattal rendelkezik. Ennek ellenére a közoktatási feladatok tervezésekor fontos figyelembe venni a terület földrajzi tagoltságát, a különböz kerületrészek korábbi önállóságából fakadó sajátosságokat. 9

2.1. Budapest F város XVII. kerület demográfiai adatai Lakónépesség száma 87615 Állandó népesség száma 86759 Állandó népességb l a 0-2 évesek száma 2617 Állandó népességb l a 3-5 évesek száma 2648 Állandó népességb l a 6-14 évesek száma 7230 Állandó népességb l a 15-18 évesek száma 2059 Állandó népességszám változása 1990-2008 (- / +) +14079 2.2. Népességvándorlás (1=Egyáltalán nem jellemz 5=Nagyon nagy mértékben jellemz ) Beköltözések Közeli településekr l Közeli városból Távolabbi településekr l Távolabbi városokból Megyeszékhelyr l Budapestr l Külföldr l 4 4 2 2 2 4 1 10

Elvándorlások Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre 3 3 2 2 2 3 1 A Rákosmente kiváló fekvése, fejl dése miatt a f város egyik olyan kerülete, ahol az elmúlt években nem csökkent, hanem növekedett a lakosságszám. A növekedés nagymértékben köszönhet a beköltözéseknek, amelyek jellemz ek a közeli agglomerációból éppúgy, mint Budapest kevésbé jó életmin séget biztosító kerületeib l. 11

2.3. Szociális helyzet a településen Összesen Munkanélküliek száma a településen 2255 Ebb l tartósan munkanélküli 1813 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 183 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 185 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei igennel nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükr l Azon gyermekek száma, akiknek a ebb l: szülei nemmel nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükr l Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 1771 29 0 n.a. A munkanélküliek száma az elmúlt négy évben megduplázódott, de a kerület lakónépességéhez viszonyítva jóval az országos és a budapesti átlag alatt van, mindössze 2,6 % körüli. A gyermekvédelmi kedvezményben részesül gyermekek aránya ugyanebben az id szakban 7,4 %-ról 12,2 %-ra emelkedett. 12

összes en Hátrányos helyzet ek / Külterületen él k száma: halmozottan hátrányos 0 helyzet ek 3-5 éves gyermekek száma 0 0/0 ebb l ebb l óvodába jár 0 0/0 általános iskolás tanulók száma 0 0/0 Rákosmente esetében a külterület fogalma nehezen volna értelmezhet, hiszen a kerület teljes mértékben körülhatárolt lakott városrészekkel, illetve az agglomerációs településekkel. Etnikailag szegregált (telepszer ) lakókörnyezetben él k összes en / H száma: 0 ebb l 3-5 éves gyermekek száma 0 0/0 ebb l óvodába jár 0 0/0 általános iskolás tanulók száma 0 0/0 A F város XVII. kerületében nincs telepszer en körbehatárolt olyan terület, amelyen az esélyegyenl ség szempontjából veszélyeztetett lakossági csoport élne tömbszer en, szociológiailag jellemezhet en. 13

2.4. A közszolgáltatások elérhet sége Közszolgáltatások Helyben Más településen, éspedig Helyben, más településr l kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK A szolgáltatás ellátatlan Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú m vészetoktatás X X X X Korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK X Fejleszt felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcs de Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona X X X X X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK X X X X X GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK X 14

2.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere Közszolgáltatások Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága Kiszervezett formában non profit, civil, egyházi szervezet, vagy gazdasági társaság A feladatellátás fenntartói háttere Intézményfenntartó társulás Többcélú Társulás Óvodai nevelés X X Általános iskolai oktatás X X Alapfokú m vészetoktatás X Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztéssel együtt X Fejleszt felkészítés X Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás X Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Megyei önkormányzat Egyéb X 15

Gyógytestnevelés X Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcs de X X Családi napközi X Iskolai napközi X X Házi gyermekfelügyelet X Családok átmeneti otthona X A kerületben az alapvet közoktatási- szociális-, és gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények teljes köre megtalálható. A szolgáltatásokat jellemz en a kerületi önkormányzat biztosítja, önállóan fenntartott intézményeiben. 16

2.6. Óvodáztatás Óvodai intézmények száma 21 Ebb l önkormányzati fenntartású 17 Óvodai feladatellátási helyek száma 25 Óvodai fér helyek száma 3223 Óvodába beíratott gyermekek száma 3046 Óvodába beíratott hátrányos helyzet gyermekek száma 351 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzet gyermekek száma 5 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzet gyermekek száma n.a. Sajátos nevelési igény óvodás gyermekek száma 47 Az óvodai gyermekcsoportok száma 113 Az elmúlt 4 évben az önkormányzati óvodai fér helyek száma 651-gyel emelkedett, míg az önkormányzati óvodákba beíratott gyermekek létszáma 343 f vel n tt. A kerület óvodai kapacitásának kihasználtsága jelenleg - 93 %-os. A hátrányos helyzet gyermekek száma 247 f vel (269%!) növekedett 2008 óta. Problémát jelent, hogy az óvodás korú gyermekek szülei közül mindössze 5-en nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzetüket illet en. Gondot jelent továbbá, hogy az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzet gyermekek számáról nehéz pontos adathoz jutni. 17

Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata biztosítja ugyan a lehet séget a H gyermekek óvodáztatása tekintetében, de ennek megvalósulása a jelenleg rendelkezésre álló adatok miatt feltehet en nem teljes kör. Törekedni kell ezért arra, hogy a rejtve maradt H-s gyermekek miel bb bevonásba kerüljenek a kerület közoktatás rendszerébe. A véd n k, a gyermekjóléti szolgálat, vagy éppen a nevelési tanácsadó munkatársaival kialakított jó munkakapcsolat segítheti azoknak a családoknak az azonosítását, amelyben vélhet en a szül k nem rendelkeznek az általános iskola nyolc évfolyamánál magasabb iskolai végzettséggel. Rendkívül nagy tapintattal eljárva, felhasználva az óvón k és a szül k közötti szoros, mindennapos kapcsolatot, megfelel bizalommal teli légkörben meggy zhet k a szül k a szükséges nyilatkozat megtételér l. A sikert nagyban befolyásolja az óvón k elkötelezettsége, hite abban, hogy valóban szükséges ezeknek a gyermekeknek a felzárkóztatását külön program alapján végezni. Ennek elérése fenntartói és intézményvezet i feladat. A sajátos nevelési igény gyermekeket (47 f, az óvodai neveltek számának 1,5 %-a) minden óvodában integráltan nevelik. 18

Gyermekek száma a település óvodáiban OM azonosító intézmény neve gyermek-, tanulólétszám az intézményben Összesen / H SNI 34628 Aprófalva Óvoda 249 39/0-15,7/0 % 0 34633 Bóbita Óvoda 121 11/0-9,09/0 % 0 34636 Csicserg Óvoda 110 18/1-16,4/0,9 % 1-0,9 % 34645 Csillagszem Óvoda 236 30/0-12,7/0 % 1-0,4 % 34642 Eszterlánc Óvoda 189 27/0-14,3/0 % 1-0,5 % 34632 Gesztenyés Óvoda 88 0/0 0 34634 Hétszínvirág Óvoda 299 27/2-9/0,7 % 1-0,3 % 34635 Hófehérke Óvoda 136 0/0 0 34643 Kuckó Óvoda 94 27/0-28,7/0 % 19-20,2 % 19

34644 Mákvirág Óvoda 202 42/1 20,8/0,5 % 18-8,9 % 34641 Mézeskalács Óvoda 258 28/1 10,9/0,4 % 0 34631 Micimackó Óvoda 130 17/0 13/0 % 0 34637 Napsugár Óvoda 176 21/0 11,9/0 % 0 34629 Összefogás Óvoda 149 0/0 4-2,7 % 34638 Piroska Óvoda 136 29/0 21,3/0 % 0 34640 Robogó Óvoda 93 10/0 9,3/0 % 0 34639 Százszorszép Óvoda 145 13/0 9/0 % 2 1,4 % 34646 Mazsola Óvoda* 38 0/0 0 34648 Waldorf Óvoda* 20 0/0 0 34647 Betlehem Óvoda* 152 12/0 7,9/0 % 0 200879 Babakuckó Magánóvoda* 25 0/0 0 *Nem önkormányzati fenntartású intézmény A hátrányos helyzet () gyermekek viszonylag létszámarányosan oszlanak el az egyes intézmények között. A gyermekek csoportonkénti elosztását illet en sem találhatók szegregációra utaló jelek. A Kuckó óvoda esetében a legmagasabb a gyermekek aránya, amely összefügghet a településrészen lakók szociális helyzetével is. 20

A sajátos nevelési igény gyermekek ellátása tekintetében, az önkormányzat 2008 évben, az összes óvoda alapító okiratának módosításával megteremtette az SNI gyermekek integrált nevelésének feltételrendszerét. Ennek ellenére a tanulási képességet vizsgáló szakért i és rehabilitációs bizottságok döntései alapján jelenleg - csak 8 óvodában nevelnek SNI gyermekeket. A Kuckó óvodában (1171 Bp., Óvón u. 3.) van a legtöbb SNI gyermek. Arányszámuk felt n en magas (20,2 %). Ennek egyik oka az átlagosnál jobban képzett szakemberek magas száma. Név Székhely Fér -hely Létszám Kihasználtság Aprófalva Egészségház u. 4. 285 249 87% Bóbita Heltai tér 1. 120 121 100% Csicserg Kaszáló u. 48. 120 110 92% Csillagszem Újlak u. 114. 240 236 98% Eszterlánc Gyökér u. 5. 210 189 90% Gesztenyés VI. u. 14. 85 88 104% Hétszínvirág Kép u. 21. 295 299 101% Hófehérke 525. tér 1. 150 136 91% Kuckó Óvón u. 3. 130 94 72% 21

Mákvirág Újlak u. 108. 240 202 84% Mézeskalács Tanár u. 7. 255 258 101% Micimackó Diadal u. 86. 140 130 93% Napsugár Összefogás Földm ves u. 2/b Lázár deák u. 15-17 180 176 98% 120 149 124% Piroska Pesti út 368. 145 136 94% Robogó Robogó u. 3. 115 93 81% Százszorszép Rezg u. 15. 140 145 104% Mazsola* Összefogás u. 40 38 95% Waldorf* Apponyi u. 20 20 100% Betlehem* Péczeli u. 168 152 90% Babakuckó* Nápoly u. 84. 25 25 100% *Nem önkormányzati fenntartású intézmény A kerület óvodái kihasználtsága gyakorlatilag teljes. Évek óta folyamatosan emelkedik az óvodás korú népesség száma. A népességi adatokból (0-2 éves korosztály) jól látható, hogy a tendencia folytatódik. 22

A GYermek/Pedagógus arány a kerület egyes óvodái között kisebb eltérést mutat. Az természetes és helyes gyakorlat, hogy a 19 SNI gyermeket nevel Kuckó Óvoda GY/P aránya alacsonyabb. Név Gyermekek Pedagógusok GY/P arány Aprófalva 249 21 11,9 Bóbita 121 9 13,4 Csicserg 110 9 12,2 Csillagszem 236 18 13,1 Eszterlánc 189 15 12,6 Gesztenyés 88 7 12,6 Hétszínvirág 299 21 14,2 Hófehérke 136 11 12,3 Kuckó 94 14 6,7 Mákvirág 202 19 10,6 Mézeskalács 258 19 13,6 Micimackó 130 11 11,8 Napsugár 176 13 13,5 Összefogás 149 11 13,5 Piroska 136 11 12,3 Robogó 93 9 10,3 Százszorszép 145 11 13,2 Mazsola* 38 4 9,5 Waldorf* 20 2 10 Betlehem* 152 13 11,7 Babakuckó* 25 2 12,5 23

2.7. Általános iskola Általános iskolai intézmények száma: 13 Ebb l önkormányzati fenntartású 9 Általános iskolai feladatellátási helyek száma 25 Az általános iskolai osztályok száma 285 Általános iskolai tanulók száma 6054 Általános iskolai magántanulók száma 27 Sajátos nevelési igény általános iskolai tanulók száma 148 Gyógypedagógiai oktatásban részesül általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 48 Hátrányos helyzet általános iskolai tanulók száma 785 Halmozottan hátrányos helyzet általános iskolai tanulók száma 24 Általános iskolában tanuló els évfolyamosok száma 801 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban 743 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 2540 A kerület 6-14 éves korosztályú lakossága 7230 f. Ebb l 6054 gyermek jár az önkormányzati területén található általános iskolákba. (2008 óta közel 400 f vel emelkedett a kerület általános iskoláiban tanulók száma.) 1176 általános iskolás korú diák jellemz en a kerületen kívüli nyolc-, illetve hatosztályos gimnáziumokban tanul. (Az V., X., XII., XIII., XVI., kerületek iskolái.) Sajnos a kerületben csak egy olyan négy évfolyamos középiskola m ködik, amely lehet vé tenné, hogy az érettségit lakóhelyhez közel 24

tudják megszerezni. Emiatt a tanulók korai életkorban (10, illetve 12 évesen) kényszerülnek iskolaváltásra. Az els évfolyamosok száma két osztálynyival (58 f ) több a nyolcadikosokénál, ami önmagában nem jelent s ugyan (1% alatti az eltérés), de 4 évvel ezel tt még fordított volt a tendencia. Örvendetes, hogy a kerületbe beköltöz fiatal házaspárok gyermekei növekv száma miatt az elkövetkezend években tovább fog emelkedni az általános iskolás korúak száma. (Ez a növekedési folyamat az óvodákban már most is jól érzékelhet.) A kerületb l eljárók számát jóval meghaladja azoknak a tanulóknak a száma, akik más településr l, jellemz en az agglomerációból jönnek a Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekbe. Az óvodás és alsó tagozatos gyermekeket els sorban a szüleik szállítják személygépkocsival óvodába, illetve iskolába, s kisebb hányaduk veszi igénybe a tömegközlekedés eszközeit. A fels tagozatos tanulók többsége már önállóan, tömegközlekedéssel jut el az iskolájába, s csak kisebb hányadukat szállítják személygépkocsival szüleik. A hátrányos helyzet diákok aránya 13 % körüli. (Az elmúlt 4 évben mintegy 8%-kal emelkedett a tanulók számaránya!) H tanuló (az általános iskolások 0,4 %-a) alig található a kerület általános iskoláiban. A magántanulók száma elenyész 0,45 %. (Általában a szül k tartós távolléte miatt jön létre a magántanulói jogviszony.) A napközi otthont (iskolaotthont) igénybe vev k száma közel 150 f vel emelkedett 2008 óta. A napközisek 20%-a hátrányos helyzet. Mindössze 3 halmozottan hátrányos helyzet tanuló veszi igénybe a napközit a kerület általános iskoláiban. 25

Tanulók száma a település iskoláiban (általános iskolás korúak) tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint OM azonosít ó gyermek-, tanulólétszám az intézményben intézmény neve Normál (általános) tanterv Emelt szint oktatás és/vagy két tanítási nyelv iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen / SNI H Összese n / SNI H Összese n / SNI H Összese n / H Balassi Bálint Nyolcévfolyamos 035250 Gimnázium* 268 13/0 1 268 13/0 1 Czimra Gyula 035109 Általános Iskola 709 71/0 3 464 50/0 3 245 21/0 0 Diadal Úti Általános 035103 Iskola 580 109/9 25 512 98/9 25 68 11/0 0 Gregor József 035107 Általános Iskola 583 46/3 2 302 21/2 2 281 25/1 0 26

OM azonosít ó 038431 035104 tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint gyermek-, tanulólétszám az intézményben intézmény neve Normál (általános) tanterv Emelt szint oktatás és/vagy két tanítási nyelv iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen / SNI H Összese n / SNI H Összese n / SNI H Összese n / H Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít, EGYMI, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda* 48 12/0 48 0 0 0 0 0 0 48 12/0 Kossuth Lajos Általános Iskola 560 64/0 9 146 18/0 1 414 46/0 8 27

OM azonosít ó 035319 035105 035112 035114 tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint gyermek-, tanulólétszám az intézményben intézmény neve Normál (általános) tanterv Emelt szint oktatás és/vagy két tanítási nyelv iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen / SNI H Összese n / SNI H Összese n / SNI H Összese n / H K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium* 525 62/3 0 342 53/3 0 183 9/0 0 Laborcz Ferenc Általános Iskola 351 46/1 2 351 46/1 2 0 0 0 Szabadság Sugárúti Általános Iskola 374 53/0 3 374 53/0 3 0 0 0 Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelv Általános Iskola 862 114/3 6 392 103/3 3 470 11/0 3 28

tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint OM azonosít ó gyermek-, tanulólétszám az intézményben intézmény neve Normál (általános) tanterv Emelt szint oktatás és/vagy két tanítási nyelv iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen / SNI H Összese n / SNI H Összese n / SNI H Összese n / H Zrínyi Miklós Általános 035113 Iskola 535 107/5 15 209 75/5 15 326 32/0 0 Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános 201632 Iskola** 264 72/0 34 107 36/0 31 157 36/0 3 Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és 035115 Gimnázium** 395 16/0 0 395 16/0 0 0 0 0 *Az intézmény általános iskolás korú tanulói szerepelnek itt. ** Nem önkormányzati fenntartású intézmény. 29

Halmozottan hátrányos helyzet (H) tanulókra vonatkozó adatot csak a Diadal Úti Általános Iskola -, a Gregor József Általános Iskola -, a K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium, a Laborcz Ferenc Általános Iskola, a Zrínyi Miklós Általános Iskola valamint az Újlak Utcai Általános Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelv Iskola szolgáltatott. Az emelt szint oktatásban H tanuló csak a Gregor József Általános Iskolában részesül. A Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít, EGYMI SNI tanulói valamennyien gyógypedagógiai tagozaton tanulnak. A többi iskolában az SNI diákokat integráltan nevelik. (Az SNI tanulók aránya csak a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít, EGYMI-ben és a Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskolában haladja meg az országos átlagot.) A kerület általános iskolái többségének alapító okirata 2008-ban módosításra került. A módosítással teremtették meg a SNI tanulók integrált nevelésének lehet ségét. 30

Kapacitás-kihasználtsági mutatók Név Székhely Fér hely Létszám Kihasználtság Balassi B. Gimn. Széchenyi u. 1-4. 865 573 66% Czimra Gy.Ált. Isk. Kép u. 21. 896 709 79% Diadal Ú. Ált. Isk. Gregor J. Ált. Isk. Gyurkovics Tibor * Általános Iskola, EGYMI Kossuth L. Ált. Isk. K rösi Cs. S. Ált. I. és G. Laborcz F. Ált. Isk. Szabadság Sugárúti Ált. Isk. Újlak U-i Német Nemz. és Angol Kétnyelv Ált. Isk. Zrínyi M. Ált. Isk. Rákoscsabai Jókai Mór Ref. Ált. Isk.** Pál Apostol R.K. Ált. Isk. és Gimn.** Diadal u. 43-49. H sök tere 19-20. 732 580 79% 684 583 85% Naplás u. 60. 150 48 32% Erzsébet krt. 56. Akácvirág u. 49. Ferihegyi út 115. Szabadság sgt. 32. 538 560 104% 1135 525 72% 478 351 73% 448 374 83% Újlak u. 110. 1216 862 71% Sisakos sáska u. 3. * Funkció-váltás ** Nem önkormányzati fenntartású intézmény. 818 535 65% Péczeli út. 448 264 59% Pesti út 84. 700 395 56% Jelenleg az általános iskolák átlagos kihasználtsága 71 %-os! A település demográfiai adataiból arra lehet következtetni, hogy az elkövetkezend években tovább fog emelkedni az általános iskolás korúak száma, s szükség lesz a meglév intézményi kapacitásra. 31

A GYermek/Pedagógus arány a kerület egyes iskoláiban jelent s eltérést nem mutat. (Kivétel ez alól a nem önkormányzati fenntartású Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskola, ahol 8 tanuló jut egy pedagógusra.) Az természetes, hogy a 48 f SNI gyermeket nevel Gyurkovics Tibor Általános Iskola és EGYMI GY/P aránya a legalacsonyabb. Név Tanulók F állású pedagógusok GY/P arány Balassi B. Gimn. 573 50 11,5 Czimra Gy.Ált. Isk. 709 59 12,0 Diadal Ú. Ált. Isk. 580 49 11,8 Gregor J. Ált. Isk. 583 50 11,6 Gyurkovics Tibor * Általános Iskola, 48 17 2,8 EGYMI Kossuth L. Ált. Isk. 560 48 11,6 K rösi Cs. S. Ált. I. és G. 525 41 12,8 Laborcz F. Ált. Isk. 351 36 9,7 Szabadság Sugárúti Ált. Isk. 374 30 12,5 Újlak U-i Német Nemz. és Angol 862 82 10,5 Kétnyelv Ált. Isk. Zrínyi M. Ált. Isk. 535 43 12,5 Rákoscsabai Jókai Mór 264 34 7,8 Ref. Ált. Isk.** Pál Apostol R.K. Ált. Isk. és Gimn.** 532 39 13,6 * Gyógypedagógiai tagozat ** Nem önkormányzati fenntartású intézmény. 32

2.8. A település szakember-ellátottsága Feladatok Az el írt képesítés feltételeket a személyzet hiánytalanul Hiányok megnevezése Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás Szociális alapellátás Szociális intézményi ellátás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szakellátás Teljesí ti X X X X X X X X Nem teljesít i A kerület szakemberei valamennyien rendelkeznek a munkájukhoz el írt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel. Az utóbbi években új szemléletet és ismereteket kellett elsajátítani, magukévá tenni ahhoz, hogy a gyermekek és tanulók oktatása-nevelése elérje azt a színvonalat, ami a kitágult munkaer -piaci helytálláshoz szükséges. Az oktató-nevel munka súlypontja a kompetencia alapú képzés felé tolódik. Mérési, értékelési rendszereket kell m ködtetni, meg kell tanulni a mérési eredmények hasznosítását. Új tanulásszervezési módszereket kell elsajátítani az integrált oktatás-nevelés megvalósítása érdekében. A szocio-kulturális hátrányok csökkentése, a felzárkóztatás, a személyre szabott fejlesztés már az óvodában megkezd dik. Ezek a tennivalók nem újak, korábban is léteztek, de mára váltak törvényi kötelezettséggé. 33