BARANYA MEGYE TURIZMUSMARKETING TERVE

BARANYA MEGYE TURIZMUSMARKETING TERVE PÉCS 2000 Készült a Gazdasági Minisztérium támogatásával.

A program összeállításában részt vettek: Szerzők: Dr. Aubert Antal - Miszler Miklós Szabó Géza Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Turizmus Tanszék Résztanulmányt készítettek ill. közreműködtek: Bősz Patrícia Császár Levente Gusztáv Jánosné Kiss Róbert Ruppert Annamária Sarkadi Eszter Werner Józsefné A Baranya megye turizmusmarketing tervét vezette és koordinálta: Roisz Erzsébet Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ 2

BEVEZETÉS 4 1. HELYZETELEMZÉS 5 1.1. Kínálat - termékanalízis 5 1.1.1. A vonzerők hatókörük alapján 5 1.1.2. Terméktípusok és magterületek Baranya megyében 6 1.2. Kereslet 8 1.2.1. A Dél-Dunántúl és Baranya vendégköre 8 1.2.2. Pécs vendégköre 11 1.2.3. Tourinform irodák tapasztalatai a kereslet tükrében 16 1.3. A turizmusmarketing szervezeti rendszere 18 1.3.1. A megyei szint: a Baranya Megyei Tourinform Iroda 18 1.3.2. A kistérségi szint 18 1.4. A marketingtevékenység értékelése a megyében 23 1.4.1. A megyei szint marketingtevékenysége 23 1.4.2. A kistérségek marketingtevékenysége 27 2. SWOT-ANALÍZIS 33 3. CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 35 4. MARKETINGSTRATÉGIA 36 4.1. A turizmusmarketing szervezeti rendszerének korszerűsítése 36 4.1.1. A megye és kistérségek közötti együttműködés 36 4.1.2. A kistérségi, megyei szintek regionális turizmusirányítással való kapcsolatának, együttműködésének javítása 37 4.1.3. Új Tourinform irodák felállításának szorgalmazása 37 4.1.4. Kapcsolattartás a megyeszékhellyel 38 4.2. Marketing motívumok, imázs elemek Baranya megye idegenforgalmi promóciójában 38 4.2.1. Lakossági felmérések eredményeinek alkalmazása a turizmus marketing tervezésekor 39 4.2.2. Pécs legfontosabb nevezetességei, értékei a lakosság (és vendégei) véleményei alapján 44 5. MARKETINGMIX 50 5.1. Programcsomagok 50 5.2. Piaci szegmensek 53 5.3. Disztribúció 55 5.4. Promóció 56 5.4.1. Megyei promóció 56 5.4.2. A kistérségek promóciója 58 5. MARKETINGKUTATÁSOK 63 3

BEVEZETÉS Baranya megye marketingtervének elkészíttetése szerves folytatása a Baranya Megyei Közgyűlés és a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ azon tevékenységének, melynek keretében megvalósult Baranya megye turizmusfejlesztési programja (1998.), Baranya megye turisztikai magterületeinek fejlesztési programja (1999.). A Közgyűlés által elfogadott fenti programok mellett figyelembe vehettük Pécs város idegenforgalmi koncepcióját, a Dél-dunántúli régió komplex területfejlesztési programját, ill. Baranya megye komplex fejlesztési programját, az elkészült vendégkör kutatásokat, valamint a Magyar Turizmus RT marketingstratégiáját. E programok mindegyike foglalkozott valamilyen szinten és mélységben a turizmusmarketinggel, így az ezekben megfogalmazott javaslatokat munkánk során figyelembe vettük és bedolgoztuk. A marketingterv elkészítésének módszere tehát egyrészt a korábbi anyagok felhasználására, másrészt a megyei és a kistérségi Tourinform irodák megkérdezésére épült. További fontos szempont a megye és Pécs turisztikai marketingtevékenységének kapcsolódási pontjainak megtalálása volt. Célunk a helyzetelemzésen túl elsősorban az, hogy a turizmusmarketingben érdekelt szervezetek összefüggéseiben is lássák e problémakör komplexitását és hasznos kiinduló anyagként szolgáljon számukra egy szakmai konszenzuson nyugvó partneri kapcsolat kiépítésére. Megbízónk számára is fontos, hogy a turizmusmarketing célirányos, tervezett tevékenységgé váljék, ezáltal elégítheti ki a szakmai és a financiális kritériumokat. 4

1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Kínálat - termékanalízis A kínálat Baranya megye esetében már több alkalommal részletes bemutatása került. Az alábbiakban egy összefoglalót adunk belőle. 1.1.1. A vonzerők hatókörük alapján A megye nemzetközi jelentőségű vonzerői közül kiemelhetjük az alábbiakat: Természeti vonzerők - gyógy- és termálvizek, a Duna-Dráva Nemzeti Park, az orfűi tórendszer, hal- és vadállomány. Kulturális, építészeti vonzerők - Pécsett az ókeresztény sírkamrák (a potenciális Világörökség - komplexum), a török korszak építészete, Pécsváradon a bencés apátság és erődítmény. Gasztronómai vonzerők - Villány-Siklósi Borút, tájjellegű ételek A megye országos jelentőségű vonzerői: Pécs és a megye történelmi helyszínei, gyógy- és termálvizek, kulturális, építészeti vonzerők, a népi kultúra, a népművészet. Helyi jelentőségű vonzerők: Nagyszámban vannak jelen a megye településein helyi jelentőségű vonzerők. A megye aprófalvas településhálózatából adódóan elszórtan helyezkednek el, turisztikai hasznosításuk a termékfejlesztés során megfelelő termékcsomag keretében jelenthet kitörést az érintett települések és vállalkozók számára. 5

1.1.2. Terméktípusok és magterületek Baranya megyében A gyógy- és termálturizmus regionális centruma Harkány, ill. elsődleges vonzerőként jelenik meg Szigetvár, Magyarhertelend, Bikal településeken. A termékfejlesztés fő irányait az alapvető gyógyászati szolgáltatások mellett a fittnes és wellness jellegű elemek beépítése jelentheti a jövőben. A konferenciaturizmus feltételrendszere a vonzerők oldaláról ma még a megyében csak részben van biztosítva, Pécs régióközpont-funkciójához szervesen hozzátartozó konferencia- és rendezvényturizmusa a nemzetközi igényt és színvonalat csak részben tudja kielégíteni. Számos kis- és középméretű konferenciának ad helyet mind a helyszínt, mind a szállást, ellátást és kiegészítő programokat illetően. A nagy létszámú konferenciák szervezéséhez a háttérinfrastruktúra fejlesztése indokolt, hiszen a kapcsolódó keretprogramokból a megye egésze is profitálna. A falusi turizmus összetett kínálatának feltételei adottak a megyében, vonzerői sokszínűek (falukép, népi mesterségek, tájházak, borászat, folklórrendezvények, természeti értékek), a természetjárás mellett az országos turisztikai marketing-stratégia kiemelt terméktípusa. Kulturális turizmus az egyedi kultúra (épített, népszokások...) megismerésének motivációjára épít, általában termékcsomagok formájában (rendezvényturizmus, városnéző körutak, tematikus utak). A megyében az ilyen jellegű termékfejlesztés lehetőségét jelenti a "kazettás templomok útja", az "Árpád-kori templomok útja", "örökségturizmus" Pécsett, vagy más vonzerővel kombinálva több kistérség bekapcsolását is szolgálja (gasztronómiaés borturizmus térségi kombinációi a Villány-Siklósi Borúton, a szerveződő "Fehér Bor" út alkörzeteinek belépésével). Szelíd turizmus a megye természeti értékeinek hasznosítását, ill. a turisztikai termékformálás lehetőségét jelenti. E tekintetben a Mecsek, a Dráva vidéke, a Duna partja és a Zselic emelkedik ki, több terméktípust is hordozva (ökoturizmus, vízparti turizmus, horgászturizmus, kerékpárturizmus). Népművészeti túrák a nemzetiségek kultúráján alapuló vonzerők alapuló terméktípust értünk, melyhez szervesen kapcsolódik a rokonturizmus-, és részben (közvetlen) a megyét érintő bevásárlóturizmus. A bortúrák termékkínálata általában összetett, a terméktípusok egymásra épülése jellemzi (gasztronómia, kulturturizmus, gyógy- és termálturizmus). A Villány-Siklósi Borút, a 6

Mecsekaljai borvidék jelentős térségi lefedettséget biztosíthat a megye turisztikai kínálatában. A turisztikai termékek meghatározott vonzerő(kö)n alapuló, megszervezett szolgáltatások együttesét jelenti, melyeknek térségi vetülete is van: a turisztikai kistérségek tehát funkcionális szerveződésűek, időben és térben változhatnak. Baranya megyében a vonzerők és fejlesztések eredményeként több turisztikai kistérséget is el lehet különíteni (ami nem jelenti azt, hogy a jövőben csak ezek maradnak fenn, ill. hogy nem szerveződik melléjük más kistérség). Ezek egyfajta idegenforgalmi magterületekként képezik a fejlesztések alapját. A zselici táj természeti és építészeti értékei a természetjárással-, kerékpáros turizmussal kombinált falusi turizmusnak nyújt ideális feltételeket (fejlesztése a somogyi területekkel összhangban célszerű). Mohács térsége a népművészeti túrák, nemzetiségi borút, kulturális turizmus, horgászturizmus komplex termékalakítási lehetőségét jelenti. A Keleti-Mecsek és a Zengővidék a Mecsek déli településeit összefűző, a természetjárásra és falusi turizmusra épülő termékfejlesztés ígéretes térszíne. A Nyugat Mecsek településeit az "Árpád-kori templomok" útjára felfűzve, kiegészítő programlehetőségeket kínálva lehet tartalmas, piacképes termékcsomaggá fejleszteni. Az Északi Mecsek tórendszere a rekreációs funkciókon túl nemzetközi vonzerővel is bír, a vízparti üdülés, horgászat, vízi sportok jelentik az alapját, kiegészítő elemként a természetjárás és a kerékpárturizmus fejlesztése indokolt. A Villány-Siklósi Borút a már működő bortúrák, kulturális és a falusi turizmustermékek keretét jelenti. Harkány és környéke a gyógyturizmusra építhető további fejlesztések, szolgáltatások és programok szintere, ahol a környező települések bevonása a térségi kínálat kiszélesítését jelentené (részben az Ormánság, részben a Villány-Siklósi Borút települései felé). A Duna-Dráva Nemzeti Park a régió meghatározó vonzerejévé válhat, így Baranya megye számára is nagy odafigyelést kíván a "zónásítás" meghatározása és turisztikai hasznosítás konkrét megtervezése (ökoturizmus, természetjárás, kerékpáros turizmus, horgászturizmus). Pécs a kultúra és a fesztiválok városa, kulturális- és rendezvény-turizmusa, fejlesztendő konferencia- és vásárközpont funkciója számos vendéget vonz Pécsre, ill. a kiegészítő programként a megye kistérségeibe. A különböző termékcsomagok kialakításakor azok 7

színvonalát és értékét nagyban emelné, ha a város és a megye tudatos, összehangolt fejlesztések eredményeként jelenne meg a piacon termékeivel. 1.2. Kereslet Baranya megyére vonatkozó vendégkör felmérés nem készült. Ismerjük azonban a régió, valamint Pécs vendégkörét, amelyek pontos információt adnak számunkra. A bennük foglalt tapasztalatok, információk valószínűsíthetően nem mutatnának lényeges különbséget Baranya megye esetében sem, de egy önálló megyei szintű marketingkutatás végre hajtátását mindenképpen szükségesnek ítélünk. 1.2.1. A Dél-Dunántúl és Baranya vendégköre 1 A vendégmegkérdezés számos tanúlsággal szolgál a régiónak, valamint Baranya megyének is. A regionális felmérés során a vendégek a kérdőívek zömét Baranyában töltötték ki, a megye vendégforgalomban betöltött, a többi megyéhez képest erős pozíciójának megfelelően. A munka így mindenféleképpen kiváló alapnak tekinthető a régiót, a megyét felkereső turisták tapasztalatainak, benyomásainak. A vendégek származása A turisták zöme német, osztrák, holland és horvát volt. Legjelentősebb vendégkörhöz tartozik származás alapján a belföldi vendég (régión belüliek, alföldi vendégek), a német (Cottbus - Halle vonaltól délre, a Bajorország, a Baden-Würtenberg és a Rajna-Westfalia, kevesebben Hamburg - Braunschweig - Brema térségből). Kiemelhetők az osztrákok (Linz - Villach É-D-i tengelytől keletre fekvő területekről, jelentős a határhoz közel eső területekről érkező vendégek száma), a hollandok, a szlovének és a horvátok. A vendégek néhány fontosabb jellemzője A vendégek zöme (73%) közép- és időskorú, alacsonynak mondható a fiatalabb korosztály régiós jelenléte. A régiót felkereső vendégek elsősorban az alsó és középső réteghez tartoznak, így szerényebb anyagi körülmények között élnek. 73 % városi környezetből jön, ez 8

egyben magyarázatot ad arra is, hogy miért a szép, nyugodt, csendes természeti környezetet keresik nyaralásuk során. A térség felkeresésének motiváló tényezői Összességében megállapítható, hogy régiónkat elsősorban azok a vendégek keresik fel, akik a szép tájakat, a nyugalmat, a rekreációs lehetőségeket, a gyógyulást keresik. Ezek utáni igény világtendenciaként is megfigyelhető. Régiónk és Baranya is kiváló adottságokkal rendelkezik ezen a területeken. A turisták több mint 70 %-a úgy ítélte meg, hogy utazása során nagyon fontos egy olyan üdülőhely, ahol szép környezetben, nyugalmas és csendes körülmények között töltheti el nyaralását. Összességében a megkérdezettek 86 % ítéli a rekreációt nagyon fontos kategóriának. A vendégek szívesen töltik idejüket falun és víz mellett, míg utazási döntésük meghozatalakor csak kisebb arányban fontos, hogy a felkeresendő területen horgászni, lovagolni vagy sportolni tudjon. A válaszadók 53 %-a vallja azt, hogy a gyógyvíz nagyon fontos motiváló tényező üdülőhelyének kiválasztásában, míg ennél is magasabb arány, csaknem 65 % mondja azt, hogy a termálvíz számára meghatározó fontosságú. A megkérdezettek csaknem 70 %-a igényt tart kulturális programlehetőségekre. Ezeken belül is a Dél-Dunántúlon a vendégek leginkább a népművészeti, valamint az építészeti értékekre kíváncsiak. Igény mutatkozik a zenére, színházlátogatásra, képzőművészetre, de ennek jelentősége nem haladja meg az előzőekét. Baranyában kiváló adottságok kínálkoznak a kulturális lehetőségek kihasználására. 1 DRIB megbízásából készült vendégkörfelmérés, 1998. Témavezető: Dr. Aubert Antal 9

1. sz. ábra: A régió felkeresését motiváló tényezők olcsóság üzlet rokon, barát városlátogatás kultúra rekreáció gasztronómia vendégszeretet nyugalom szép tájak gyógyulás 0 20 40 60 80 100 nagyon fontos fontos kevésbé fontos % Információforrások a kínálatról A felmérés tanúlsága szerint a turisták elsősorban nem különféle kiadványokból, egyéb promóciós eszközökből szereznek leginkább tudomást a térség kínálatáról, hanem saját ismerőseik, barátaik, rokonaiknak elbeszéléseiből (a megkérdezettek több mint 40 %-a). A személyes tapasztalatok átadása így a leghatékonyabb információ közlési módszernek tűnik egy-egy területről. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez a tény egyben igen nagy veszélyeket is rejt magában. A negatív élmények ugyanis könnyebben terjednek el, mint a pozitívak. Amennyiben tehát a vendég nem elégedett a régióban igénybe vett szolgáltatásoknak, akkor ezt az információt is továbbadja, amely így közép- és hosszútávon komoly problémákat okoz. Régiónk jó hírének keltése szempontjából tehát a legfontosabb feladat az, hogy elégedett vendégek térjenek a Dél-Dunántúlról haza. A promóciós anyagok közül hatékonynak ígérkeznek a kiadványok, prospektusok, valamint az útikönyvek is, míg alacsony azoknak a vendégeknek a száma, akik TV-ből, rádióból, 10

esetleg folyóiratok hirdetéseiből kapnak információt a területről. Ez minden valószínűség szerint összefügg azzal, hogy a megjelenés ezen típusa csak ritkábban fordul elő. Diagram A régióról szerzett információk forrása 40,28 5,28 2,36 külképviselet utazási iroda kiállítások 7,64 Tourinformok kiadványok 1,53 útikönyvek 5,42 TV, rádió útbeszámolók 1,67 hirdetések 0,83 1,39 12,78 17,22 ismerősök, rokonok, barátok sehonnan Elégedettség és visszatérés A megkérdezettek összességében elégedetten távoznak a régióból és a megyéből. A "Szándékozik-e visszatérni a régió egyik üdülőhelyére?" kérdésre a válaszadók több mint 97 %-a igennel felelt. A vendégek csaknem teljes egésze így elégedetten tér dél-dunántúli tartózkodása után haza, sőt pozitív véleményét ismerőseivel, rokonaival, barátaival is megoszthatja. Láttuk, hogy a vendégek a területről információikat leginkább közvetlen embertársaiktól kapják, így hazatérve a régió jó hírét öregbíthetik tovább. Ezt meg is teszik, hiszen a megkérdezettek csaknem teljes egésze (98,6 %) mondta azt, hogy tanácsolni fogja környezetének a régió felkeresését. 1.2.2. Pécs vendégköre 2 A vendégek származása 11

Pécs külföldi vendégkörének országonkénti fő csoportjai alapvetően megegyeznek a hazai képpel. A németek aránya hagyományosan kiemelkedő, ez nincs másképpen Pécsett sem. A városnak turisztikai marketingjében a legfontosabb iránynak a már kialakult német szegmenset kell megtartani. A másik akár külön kezelést is megérdemlő vendég csoport az osztrákoké és hollandoké. Hagyományos, visszajáró vendégei a városnak és a megyének. Főleg a hollandok érdemelnek külön figyelmet, ami akár ilyen nyelvű városi kiadvány verziókban is testet ölthetne. A konkrét adatok tekintetében tehát a kérdőíveket kitöltő 284 külföldi vendég összesen 27 országból érkezett. Viszonylag erőteljes koncentrálódás figyelhető meg a küldő országok között turistáik számát tekintve. A külföldiek 35.5%-a, 101 fő Németországból érkezett. Húsz turistánál többet csak három ország: Ausztria (32 fő), Hollandia (23 fő) és az Amerikai Egyesült Államok (20 fő) küldött, ezek a külföldiek 26.4%-át adták. Tíz és húsz közötti látogató két országból érkezett (Nagy Britannia 15 fő, Franciaország 10 fő), arányuk a külföldiek 8.8%-át tette ki. Öt és tíz látogató érkezett 8 országból, arányuk mindösszesen 20.4% volt. A koncentrálódást mutatja, hogy az ötöt vagy annál többet küldő 14 ország állampolgárai jelentették a teljes külföldiekre vonatkozó mintavétel 91.1%-át. A többi 27 ország 1-4 közötti turistája csupán 8.9%-ot tett ki. A 27 ország állampolgárán belül megjelentek kontinensünkön kívülről érkezők is. A jelentős számú turistát küldő Egyesült Államokon (20 fő) kívül Kanada (4 fő), Ausztrália (2 fő), Japán (3 fő), Thaiföld (2 fő) állampolgárai is beleestek felmérésbe. A hazai küldőterületeket vizsgálva megállapítható, hogy Budapest és a négy nagyváros (Szeged, Debrecen, Győr és kisebb súllyal Miskolc) mellett Sopron, a közeli Baja, valamint Zalaegerszeg, Kaposvár és Kecskemét lakói érdeklődnek nagyobb számban Pécs iránt. A vendégek néhány fontosabb jellemzője A Pécsett felkeresők - legyenek akár belföldiek, vagy külföldiek - alapvetően maguk szervezik meg útjukat. 60%-nál magasabb arányban nem vesznek igénybe utazási irodát, vagy egyéb szervezői segítséget útjuk előkészítéséhez. A vendégkör közel 80%-a legalább egy éjszakát megalszik a városban, és viszonylag sokan (39%) már valódi üdülési időtartamot 4 vagy több napot töltenek el Pécsett A térség felkeresésének motiváló tényezői 2 Pécs MJV megbízásából készült vendégkörfelmérés, 1997. Témavezető: Szabó Géza 12

A felmért vendégkör - kül- és belföldieket is beleértve - üdülni, pihenni jön a városba (32-37.5% közötti aránnyal). Közel hasonló a kirándulók aránya, mely inkább a magyar látogatókra jellemző (28%), ám a külföldiek közül is 22% ezt tette a második helyre. Némileg leszakadva 10% körüli aránnyal a rokon- és barátlátogatás a harmadik legnépszerűbb. A további szabadidős tevékenységek részaránya 10% alatti. 3. sz. ábra A Pécset felkeresõ turisták utazási céljai 40 35 %-ban 30 25 20 15 10 5 külföldi belföldi 0 üdülés, pihenés kirándulás gyógyüdülés, gyógykezelés kulturális program konferencia hivatalos, üzleti tanulmányút hobbi, sport rokonbarátlátogatá s bevásárlás egyéb A fentiek segíthetik információ tartalmukkal a város, és részben a megye termékfejlesztési munkáját. Három fő gócpont rajzolódik ki a motivációkból, amelyeket a kínálat formálásával is erősíteni lehet: 1. Üdülési, pihenési, városlátogató, kiránduló tevékenységek, amelyeket látnivalókkal, eseményekkel, garantált programokkal lehet a városhoz kötni. 13

2. Kulturális kínálatok, amelyek jelentősen bővíthetők, egyediekké tehetők a város örökség turizmus programjának véghezvitelével. Fejlesztendő, bővítendő kínálati irány, aminek már ma is van vendégköre, ennek gyarapítása indokolt és lehetséges. 3. Üzleti, hivatás, tapasztalatszerző utazások, amelyek érdeklődő köre igen széles: üzletemberek, szakemberek, közép és felsőfokú tanulmányaikat végzők köre. Egy nagyon fontos kínálati szegmens hiányzik, ez a felmérésből is kiderült: a konferencia turizmus. Fejlesztése az egész termékkörre kedvező hatást gyakorolna. Információforrások a kínálatról Pécs esetében is a legjobb propaganda az elégedetten visszatérő ismerős, rokon, aki a város jó hírét terjeszti saját kapcsolati körében. A szájról - szájra szálló propaganda a külföldiek 30.9%-nál, a magyarok 25.7%-nál volt elsődleges a tájékozódásban. A második leggyakrabban emlegetett információs forrás az útikönyvek, útikalauzok között keresendő. A külföldiek 22.7%-a, a belföldiek 16.1%-a jelölte meg ezt városról szerzett előzetes ismeretei forrásául. 14

4. sz. ábra Pécs város vendégkörének utazási döntéséhez igénybe vett információs források 35 30 25 20 15 10 5 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 0 %-ban külföldi belföldi lásd a jelmagyarázatot Jelmagyarázat: 1. utazási iroda 2. Tourinform iroda 3. kiállítás, vásár 4. utazásszervezők katalógusai 5. helyi- megyei prospektusok 6. szállásprospektusok 7. folyóiratok utibeszámolói 8. folyóiratok hirdetései 9. TV, rádió hírei, úti beszámolói 10. útikalauzok, útikönyvek 11. filmek, olvasmányélmények 12. ismerősök, rokonok tapasztalatai 13. egyéb 14. semmilyen forrást sem használt 0. nincs válasz A külföldiek között viszonylag jelentősebb arányban (közel 10%-ban) említették az utazási irodát, mint információforrást. Ez a hazaiaknál csupán 5.1%-os arányt ért el. A Tourinform iroda szerepe ebben a dimenzióban viszonylag fontos és mindenki számára egyaránt jelentős (4.5%-os említettségű) információnyerő helyként erősödött meg. Viszonylag jelentősebb érdeklődés tapasztalható még a helyi-megyei prospektusok, katalógusok csoportja iránt. A belföldi vendégkörnél még számba vehető súlya van a médiának, mint utazási döntéseket befolyásoló tényezőnek. A felmérés eredményei rámutattak a kevéssé használható információs csatornákra is. Ezek szerint a kiállítások és vásárok vendégcsábító ereje csekély (1-2% közötti), utazásszervezők prospektusi sem hoztak sokakat Pécsre kirándulni (2%). A szállásprospektusok főként a hazaiaknál jelennek meg - igen kis arányban -, mint információs források (a belföldieknél említettségük 3%). A folyóiratok úti beszámolói és hirdetései, illetve filmek, olvasmányélmények alig kerültek elő az említésekben (arányuk 1% körüli). 15

Elégedettség és visszatérés Nagyon kedvezően értékelhető a város számára, hogy a várost felkeresők túlnyomó része vissza kíván még térni. A belföldieknél - akik egyébként is rendszeresen visszatérő vendégként jobban ismerik a várost - ez az arány eléri a 96%-ot. A külföldieknél is kellően magas: 83.5%-os. A visszatérési hajlandóság az egyes külföldi vendég csoportoknál is mutat némi eltéréseket (8. ábra). A leginkább ragaszkodó vendégkört az osztrákok jelentik, 97%-uk hangoztatta visszatérési szándékát. A németek, britek és hollandok is magas arányban (80% felett) jelezték, hogy újra szeretnének majd a város vendégei lenni. Némileg alacsonyabb hajlandóságot a visszatérésre csak az amerikai (70%) és francia vendégek mutattak (60%). 1.2.3. Tourinform irodák tapasztalatai a kereslet tükrében Harkány A Harkányba érkező vendégek leginkább az idősebb korosztály tagjaiból kerülnek ki, nyáron a családosok is megjelennek, de ők főleg belföldiek. A vendégek közül a németek még mindig többen vannak, a belföldiek növekvő száma ellenére is. A horvátok a háború óta inkább csak bevásárolni járnak Harkányba, nagyon kevesen veszik közülük igénybe a turisztikai szolgáltatásokat. A belföldiek közül legjellemzőbbek a budapestiek, szegediek, debreceniek, illetve a Szekszárd, Baja vidékéről érkező vendégek, de ez utóbbiakra a rövid tartózkodási idő jellemző. Ideutazásuk elsődleges célja szinte minden esetben a gyógyulás, esetleg a megelőzés, nyáron a pihenés, kikapcsolódás. A közlekedési eszközt figyelembe véve a busszal érkező csoportok teszik ki a látogatók legnagyobb hányadát. Bóly és térsége A térségbe érkező vendégek döntő többsége vagy kisgyerekes-családos, vagy idősebb házaspár, akik általában nagyvárosokból érkeznek. A legfontosabb magyarországi küldőterület a Dunántúl. A külföldről érkezőknek 98-99% Németországból érkezik, gyakoriak a visszatérő németek, sőt nemritkán pincét is vásárolnak a környéken. A közlekedési eszközt 16

tekintve a személygépkocsival érkezők száma jelentősebb, bár előfordulnak buszos csoportok is, de ők nem szoktak a Tourinformtól tájékoztatást kérni. Kárász és térsége A térségbe érkező turisták döntő hányada családos, ők gyerekekkel érkeznek, és általában személyautóval. A statisztikák szerint az ideérkezők 55-60%-a Budapestről, 10 %-a alföldi városokból (Szeged, Hódmezővásárhely, Kecskemét) érkezik, körülbelül 10%-uk külföldi, de ők szinte kivétel nélkül a hagyományőrző tábor résztvevői. A vendégek elsősorban a falusi magányt, a nyugalmat, csöndet keresik, és az erdei kirándulások, gyalogtúrák lehetőségét. A családosok mellett néha előfordul egy-egy természetjáró csoport, egyesület, akik nagyobb busszal érkeznek, általában rövid ideig tartózkodnak itt (2-3 nap), és szezonon kívüli időpontokat választanak. A közlekedési eszközt felmérő statisztikák alapján elmondható, hogy a turisták 80-85%-a személygépkocsival, 15-20%-uk pedig vonattal érkezik, elenyésző a busszal közlekedők száma. Pécsvárad és térsége Az idelátogatókról nagy általánosságban elmondható, hogy családdal érkeznek, általában nagyvárosokból, mint Budapest, Eger, vagy Győr. (Az Alföldről érkezők száma nem jelentős.) Szinte minden esetben középkorúakról, vagy idősebbekről van szó, akik személygépkocsival közlekednek, és utazásuk két fő cél körül forog, ez pedig a természetjárás, és/vagy a kulturális értékek megtekintése. A külföldiek legtöbbje Németországból, Hollandiából érkezik, nem ritka a rokonlátogatás, mint utazási cél. Volt azonban már példa amerikaiak, kanadaiak, olaszok, belgák, franciák érkezésére is, sőt egy alkalommal Egyiptomból érdeklődtek a térség iránt. 17

1.3. A turizmusmarketing szervezeti rendszere 1.3.1. A megyei szint: a Baranya Megyei Tourinform Iroda Az iroda 1993 júliusában, önálló intézményként kezdte munkáját. A kezdetekkor a fenntartás három lábon nyugodott, a megyei, a városi önkormányzatok és a kereskedelmi és iparkamara is hozzájárult a költségek viseléséhez. Ezen időszakban az iroda költségvetése megengedte, hogy valós marketing tevékenység legyen, a megyéről kiadványok készültek, nemzetközi vásárokon mutatták be a megyei kínálatot. Az önállóság 1996 áprilisáig tartott, amikor az intézményt beolvasztották a szintén megyei fennhatóságú Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, újonnan létrehozott intézménybe. Az átszervezés indoka a költségmegtakarítás volt, így a két profilú intézmény egy gazdasági egységet képez. Ma a belső szervezeti rendszer úgy bontható meg, hogy az információ adás elsősorban a város részére ad előnyöket, a kutatási, szervezési és marketing munka pedig az egész megyét érinti. Az iroda költségvetése nem önálló. A korábban említett kulturális intézmény költségvetésében szerepel az iroda, körülbelül éves szinten 5-6 millió Ft felhasználására van mód. A kamara és a város több esetben támogatja a megyei információs kiadványok elkészítését. Az iroda munkaszervezete 5 főből áll. A pultos munkát két fő látja el, de igény szerint a többiek is besegítenek. A megyei kapcsolattartás és a fejlesztő munka három fő feladata. Az irányítással megbízott vezetőnek turizmusszervező diplomája van. A fejlesztő team tagjainak mindegyikének van felsőfokú végzettsége, a beszélt nyelvek német, angol és a turisztikai szezonban a francia. 1.3.2. A kistérségi szint Harkány A harkányi iroda hatókörébe tartozó falvak a következők: Siklós, Nagyharsány, Villány, Villánykövesd, Márok, Magyarbóly, Kislippó, Beremend, Kásád, Old, Egyházasharaszti, 18

Siklósnagyfalu, Alsószentmárton, Matty, Gordisa, Drávaszabolcs, Diósviszló, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Vókány, Újpetre, Palkonya, Máriagyűd. Az iroda működési feltételei általában jónak mondhatók, hiányosságok persze így is adódnak: Amennyiben lenne rá keret, jó lenne egy irodavezető, aki a jelenlegi felállástól eltérően nem megbízottként működne, hanem meglennének a megfelelő jogosítványai. Javítani kellene a kiállításokon való részvételi arányon. A jelenlegi két alkalmazott között semmilyen munkamegosztás nincsen, közösen szervezik, intézik az ügyeket. Egyikük angol, másikuk német nyelven beszél, így elmondásuk szerint jól kiegészítik egymást. Bóly A bólyi Tourinform iroda elsősorban Bóly városának, és persze a környező településeknek szám szerint 21 településnek az idegenforgalmi információs feladatait látja el. Ezek a következők: Babarc, Bóly, Borjád, Kisbudmér, Majs, Máriakéménd, Monyoród, Nagybudmér, Nagynyárád, Sátorhely, Szajk, Szederkény, Töttös, Versend, Pócsa, Udvar, Lippó, Bezedek, Sárok, Ivándárda, Belvárdgyula. A bólyi tourinform irodának a fenntartási költségeit a bólyi önkormányzat működteti, mégpedig a városi Művelődési Házzal közös költségvetésben. Az irodai alkalmazottak gyakran látnak el a Művelődési Házzal kapcsolatos feladatokat is, emiatt nincsenek anyagi gondjaik, a város gyakorlatilag minden ésszerű elképzelésüket támogatja. Az irodában ketten dolgoznak; a személyi és tárgyi feltételek egyaránt jók. A bólyi tourinform elsődlegesen információs irodaként működik, emellett pedig a rendezvényszervezésekben vállalnak kiemelkedő szerepet, illetve közreműködnek a pályázat készítésben is. 1999-ben egy térségi bemutatkozó kiadványra nyertek a RIB-től 250 ezer forintot, illetve a Fehérborút Egyesülettel közösen pályázva egy borutas kiadványra további 475 ezer forintot, ezen kívül több benyújtott pályázatot készítettek, de azok sajnos nem nyertek. Az irodának közvetlen kapcsolata van a Kulturális Egyesülettel, a Kolping Család Katolikus Egyesülettel, illetve a Bóly-Mohács Térségi Fehérborút Egyesülettel. Kárász 19

A Kárászon működő Tourinform iroda hatókörzetébe a Keleti-Mecsek falvai tartoznak. Az irodát Kárász, Magyaregregy, Vékény, Szászvár, Szalatnak, Köblény, Alsómocsolád önkormányzatai működtetik, és a Keleti-Mecsek Egyesület, amelyhez a fenti hét falun kívül Máza is csatlakozott, de Máza a Tourinform működtetésében nem vesz részt. Ahatókör ezen kívül kiterjed Tófű, Hegyhátmaróc, Egyházaskozár, Bikal, Izmény, Györe falvakra is, de ezekben nem igazán van idegenforgalmi látványosság, és még a Mecsek vonzerejétől is viszonylag távol esnek. (Eltérő természeti adottságaikkal a Völgységhez tartoznak.) A térségben az idegenforgalmi szezon július közepétől augusztus végéig tart, és ez alatt az idő alatt közel 5000 vendégéjszaka kerül évente értékesítésre. Az iroda éves költségvetésének megszerzése nehéz feladat. A fenntartási költségeket az iroda maga próbálja kigazdálkodni a befolyt idegenforgalmi adóból, illetve az önkormányzati támogatásokból. (A Tourinform iroda 1997-es megalakulását megelőzően ez az iroda két éve működött már, Keleti-Mecsek információs irodaként, és ez a finanszírozási megoldás azokból az időkből származik.) Az éves költségvetés 1-1,3 millió forint, míg például a befolyt idegenforgalmi adó 1999-ben 1,2 millió forint, ami tehát a működést hellyel-közzel fedezi. Ez azt jelenti, hogy az iroda léte az érkező vendégek számának függvénye, ami nagyban befolyásolja a tevékenységi kört. A kárászi egy egyszemélyes iroda, ez szezonon kívül nem jelent akadályt, szezonban azonban előfordul, hogy napközben is be kell zárni, az elintéznivaló dolgok miatt. Ezt úgy próbálják meg kiküszöbölni, hogy ugyanabban az irodahelységben egy másik intézmény (Teleház) is működik és az alkalmazottak kisegítik egymást. A tárgyi feltételek itt is mind minden más baranyai irodában jók, sőt még több számítógép is van, mint kellene. A tevékenységi kör az alábbi fő tevékenységekből áll: A fő feladat vendéget szerezni a falusi vendéglátó helyek számára. Ilyen értelemben kvázi utazási irodaként működnek, és ez foglalja le az idő, energia, stb. 80%-át. Információ adás, ami megint csak elsődlegesen abból áll, hogy a betérő vendég hol, melyik településen, milyen szálláson tudja eltölteni a nyaralását, és másodlagosan abból, hogy az itt töltött idő alatt mit tud csinálni. Információ adás a helyi lakosság részére arról, hogy milyen célterületre érdemes utazni, ott milyen programlehetőségek vannak. (Itt kell megemlíteni, hogy gyakran érkezik helyfoglalásra, jegyek beszerzésére is ilyen irányú igény, amiben természetesen szívesen segít a Tourinform.) Marketing tevékenység; kiadványszerkesztés, kiállítások megszervezése, stb. 20