A keresett kör középpontja Ku ( ; v, ) a sugara r = 1. Az adott kör középpontjának koordinátái: K1( 4; 2)

Hasonló dokumentumok
A kör. A kör egyenlete

, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Koordináta geometria III.

Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok )

A kör. A kör egyenlete

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria

10. Koordinátageometria

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

3 m ; a víz sodráé sec. Bizonyítsuk be, hogy a legnagyobb szöge os! α =. 4cos 2

Koordinátageometria Megoldások

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria

Koordináta-geometria feladatok (emelt szint)

15. Koordinátageometria

Koordináta-geometria feladatok (középszint)

Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben

15. Koordinátageometria

Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.

egyenletrendszert. Az egyenlő együtthatók módszerét alkalmazhatjuk. sin 2 x = 1 és cosy = 0.

Skaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög.

= 7, a 3. = 7; x - 4y =-8; x + 2y = 10; x + y = 7. C-bôl induló szögfelezô: (-2; 3). PA + PB = PA 1. (8; -7), n(7; 8), 7x + 8y = 10, x = 0 & P 0;

Vektorok és koordinátageometria

8. előadás. Kúpszeletek

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók)

20. tétel A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük. Másodfokú egyenlőtlenségek.

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény

Érettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5

Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5

Koordináta-geometria II.

Egybevágóság szerkesztések

Oktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont

KOORDINÁTA-GEOMETRIA

Függvények Megoldások

Az egyenes és a sík analitikus geometriája

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások

Geometria 1 összefoglalás o konvex szögek

Matematika 11 Koordináta geometria. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27.

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

3 függvény. Számítsd ki az f 4 f 3 f 3 f 4. egyenlet valós megoldásait! 3 1, 3 és 5 3 1

Koordinátageometria. , azaz ( ) a B halmazt pontosan azok a pontok alkotják, amelynek koordinátáira:

(d) a = 5; c b = 16 3 (e) b = 13; c b = 12 (f) c a = 2; c b = 5. Számítsuk ki minden esteben a háromszög kerületét és területét.

Koordináta - geometria I.

Középpontos hasonlóság szerkesztések

I. Vektorok. Adott A (2; 5) és B ( - 3; 4) pontok. (ld. ábra) A két pont által meghatározott vektor:

9. Írjuk fel annak a síknak az egyenletét, amely átmegy az M 0(1, 2, 3) ponton és. egyenessel;

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló - megoldások. 1 pont Ekkor

Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások

1. megold s: A keresett háromjegyű szám egyik számjegye a 3-as, a két ismeretlen számjegyet jelölje a és b. A feltétel szerint

Síkbeli egyenesek. 2. Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg

Geometriai példatár 2.

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

a) A logaritmus értelmezése alapján: x 8 0 ( x 2 2 vagy x 2 2) (1 pont) Egy szorzat értéke pontosan akkor 0, ha valamelyik szorzótényező 0.

Koordinátageometria. M veletek vektorokkal grakusan. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények

= Y y 0. = Z z 0. u 1. = Z z 1 z 2 z 1. = Y y 1 y 2 y 1

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések

Ismételjük a geometriát egy feladaton keresztül!

VEKTOROK. 1. B Legyen a( 3; 2; 4), b( 2; 1; 2), c(3; 4; 5), d(8; 5; 7). (a) 2a 4c + 6d [(30; 10; 30)]

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK EMELT SZINT Koordinátageometria

Érettségi feladatok: Síkgeometria 1/6

Emelt szintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Pataki János; dátum: november. I. rész

b) Az egyenesnek és a körnek akkor és csak akkor van közös pontja, ha az egyenleteikből álló egyenletrendszernek van megoldása (1 pont)

Síkbeli egyenesek Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg

3. tétel Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkon és a térben.

Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása

Feladatok a májusi emelt szintű matematika érettségi példáihoz Hraskó András

11. osztály. 1. Oldja meg az egyenletrendszert a valós számok halmazán! (10 pont) Megoldás: A három egyenlet összege: 2 ( + yz + zx) = 22.

Az ABCD köré írható kör egyenlete: ( x- 3) + ( y- 5) = 85. ahol O az origó. OB(; 912). Legyen y = 0, egyenletrendszer gyökei adják.

Geometriai alapfogalmak

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Matematika 10 Másodfokú egyenletek. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter

b) Ábrázolja ugyanabban a koordinátarendszerben a g függvényt! (2 pont) c) Oldja meg az ( x ) 2

Trigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.

Geometriai példatár 2.

Minimum követelmények matematika tantárgyból 11. évfolyamon

Koordinátageometria Megoldások

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Koordinátageometria

Analitikus térgeometria

2015. évi Bolyai János Megyei Matematikaverseny MEGOLDÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 12. évfolyam

EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK TENGELYES TÜKRÖZÉS

Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály, középszint

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria III.

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Németh László Matematikaverseny, Hódmezővásárhely március 30. A osztályosok feladatainak javítókulcsa

Hasonlósági transzformációk II. (Befogó -, magasság tétel; hasonló alakzatok)

M/D/13. Szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát a közös nevezővel, 12-vel; így a következő egyenlethez jutunk: = 24

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny MATEMATIKA II. KATEGÓRIA (GIMNÁZIUM)

6. modul Egyenesen előre!

Szélsőérték problémák elemi megoldása II. rész Geometriai szélsőértékek Tuzson Zoltán, Székelyudvarhely

KOSZTOLÁNYI MIKE MATEMATIKA ÖSSZEFOGLALÓ FELADATGYÛJTEMÉNY ÉVESEKNEK MEGOLDÁSOK (II. KÖTET)

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2010/2011-es tanév 1. forduló haladók III. kategória

Geometriai példatár 1.

Átírás:

55 A kör 87 8 A keresett kör középpontja Ku ( ; v, ) a sugara r = Az adott kör középpontjának koordinátái: K( ; ) és a sugara r =, az adott pont P(; ) Ekkor KP = és KK = () ( u ) + ( v ) =, () ( u ) + ( v ) = ()() egyenletrendszer gyökei: u =, v =, u = 8,, v = 0, A keresett körre két megoldást kaptunk ( x ) + ( y ) = és ( x 8, ) + ( y 0, ) = 87 Ha két kör kívülrôl, vagy belülrôl érinti egymást, akkor az érintési pontok a középpontokon átmenô egyenesekre illeszkednek A keresett kör középpontjai; K ( ; ), az adott kör középpontja K ( 0 ; ) A centrális egyenes egyenlete: y= x 8 Ez az egyenes az adott kört két pontban metszi E(; 5 ), E (; ) A sugarak hossza KE= 5, KE= 5 egység A körök egyenletei: ( x ) + + ( y ) = 5 és ( x ) + ( y ) = 5 Utóbbi kör az adott kört belülrôl érinti 88 Adott kör középpontja K( ; ), a sugara r = egység A keresett kör középpontja Ku ( ; v) a sugara r = 8 egység A K pontnak két feltételt kell kielégítenie K K= 8 + és K P= 8 7 N 5 N A keresett kör egyenlete: ( x ) + ( y ) = 8 0 x+ + K v = 8 O K O 8 Az adott körök kívülrôl érintik egymást, mert a középpontjaik távolsága a sugaraik hosszának összegével egyenlô K( ; ), r= 0, K( 0; ), r = 5 K K = 5 A keresett kör középpontja rajta van a K K egyenesen, másrészt az x tengelyre illeszkedik K K egyenlete: x y= A K középpont koordinátái (; 0), a sugara r = + = 5, az egyenlete ( x ) + y = 5 0 Az adott kör középpontja K( ; ), a sugara r = 0, az adott pontja P(7; 8) A keresett kör K középpontjának koordinátái u és v, a sugara r= v, mert érinti az x tengelyt K rajta van a KP egyenesen, és K P= r A keresett kör egyenlete: ( x ) + ( y 5) = 5 A keresett kör K középpontjának koordinátái K( u; u) és a sugara r= u Felírhatjuk ura a következô egyenletet (figyelembevéve, hogy az adott kör középpontja K(; ), a sugara r = 5: ( u+ ) + ( u+ ) = ( 5+ u) Innen u= 5 A keresett kör egyenlete: ( x 5) + _ y 5i = 5 Az adott körök középpontjainak koordinátái: K( 0; 0), K ( ; ), a sugaraik r = 5, r = egység A keresett kör középpontja Ku ( ; v) a sugara 5 egység; Kra felírhatjuk a következô egyenletrendszert: () u + v = 00 Kl( 0, ; 7, ) 0 Kll (, ; 0, ) ()( u ) + ( v ) = 8 Az adott körök sugarai megegyeznek Ezért elegendô meghatározni a K( ; ), K (; ) és a K ( ; 8) középpontokon átmenô k kör egyenletét, azután a k kör sugarát egységgel csökkentve, illetve növelve megkapjuk a keresett körök egyenletét ( x 5) + ( y 5) = és ( x 5) + ( y 5) = Két egymást metszô kör hajlásszögét a metszéspontban húzott érintôk hajlásszögével definiáljuk Az adott körök metszéspontjai: P (, ;,), P (, ;,) A P pontbeli érintôk

Körök kölcsönös helyzete, közös pontjaik meghatározása 557 egyenletei: e :, x+, y= és e: 8, x +, y = 0 e normálvektora n (, ;,), e normálvektora n ( 8, ;, ) n $ n = 0 a hajlásszög 0 P pontban a hajlásszög szintén 0, mert P és P a centrális egyenesre szimmetrikus pontok 5 A keresett kör egyenlete ( x u) + ( y v) = r Mivel a kör átmegy az (; 0) és a (0; ) koordinátájú pontokon, azért u= v Ekkor ( u) + u = r, illetve u u+ = r Másrészt a metszéspont, a Ku ( ; v) pont és az adott kör K( ; 0) középpontja egy derékszögû háromszög csúcsai, mivel a két kör merôlegesen metszi egymást Így alkalmazva Pitagorasz tételét: ( u ) + u = + r A két egyenletbôl: u=, r = A keresett kör egyenlete: 5 8 N N 5 x + K y = O K O 8 A keresett kör egyenlete: ( x u) + ( y v) = A P(; ) pont rajta van a körön, ezért ( u) + ( v) = Az E metszéspont, a Ku ( ; v) pont és az O(0; 0) pont derékszögû háromszög csúcsai, mert a keresett kör az adott kört derékszögben metszi Ezért u + v = + A felírt egyenletek megoldá N sai: (; ) és K ; O Két megoldás van: ( x + ) + ( y ) = N N és x + y K = O K O 7 A k k= 0 valóban egyenes egyenlete: x y+ = 0 A centrális egyenes egyenlete: x+ y= 7 A két egyenes merôleges egymásra, mert $ + $ ( ) = 0 A feladat könnyen általánosítható Legyen a két kör egyenlete: x + y = r, ( xa) + y = r 8 a) Oldjuk meg az egyenletrendszert: () x + y = () x 8y = 0 & x 7! =, 50 8! y = A húr hossza d = egység b) 8 00 5 5 egység; c) egység; 5 7 d) egység; e) 0 egység 7 A keresett P pont koordinátái: ( x; y ) Az adott körök adatai: K (; ), r =, K (; ), r =, az érintési pontok E és E Ekkor a PKE háromszög és a PKE háromszög derékszögû (Az átfogók PK és PK ) A következô egyenleteket írhatjuk fel, alkalmazva a Pitagorasz tételét: () ( x ) + ( y ) = +, () ( x ) ( y ) + = + ()() egyenletrendszer gyökei adják a P pont koordinátáit P (; 5 5), P ( ; ) 000 A közös húr végpontjainak koordinátáit az x + y = 0 egyenletrendszer gyökei adják P (; ), P ( ; ) A húr egyenlete: x + y = x + y x y+ = 0 A háromszög területe területegység 00 Az adott k kör középpontja K( ; ), a sugara r = 0 egység A keresett k kör középpontja K( u; v) a sugara r= v mert a kör érinti az x tengelyt (A sugár merôleges az érintôre) Mivel k érinti a k kört a P(7; 8) pont

558 A kör ban, azért a K pont rajta van a KP egyenesen KP egyenlete: x+ y= A k kör egyenlete: ( x u) + ( y v) = v A P pont koordinátái kielégítik a kör egyenletét, a kör ( u; v) koor dinátái kielégítik a KP egyenletét Ekkor () u+ v= ()() egyenletrendszer gyökei: u=, v= 5, u=, v= 0 A keresett kör egyenlete: () ( x ) + ( y 5) = () ( 7 u) + ( 8 v) = v = 5 vagy () ( x ) + ( y 0) = 00A()as kör belülrôl a ()es kör kívülrôl érinti az adott kört a P(7; 8) pontban 00 A K( 8; ) középpontú és r = 0 egység sugarú kör érinti a K ( ; ) középpontú és r = 0 egység sugarú kört, mert az egyenletrendszert egyetlen ( x+ 8) + ( y ) = 00 ( x ) + ( y+ ) = 00 számpár, az E( ; ) számpár elégíti ki A keresett k kör K középpontjának koordinátái ( u; v ), a sugara r= v, mert a kör érinti az x tengelyt Másrészt a K pont rajta van a K K egyenesen, amelynek egyenlete x+ y= A K kör átmegy az E(; ) ponton, ezért E koordinátái kielégítik a k kör egyenletét Két érintôkör N 0 N 00 van: ( x+ ) + ( y 0) = 00 és x+ + K y = O K O 8 00 ( x 0) + ( y ) = 00 és ( x 5) + ( y ) = 5 00 Készítsünk ábrát A k kör K középpontjának koordinátái K( ; ) a sugara r = 0 egység A k kör K középpontjának koordinátái K ( ; 8 ) a sugara r = 5 egység KK = 5, a két kör érinti egymást Az E érintési pont koordinátái E(7; 5) A k kör Ku ( ; v) középpontja rajta van a 00 K K egyenesen és a PE szakasz felezômerôlegesén, mert k érinti a k kört belülrôl, a k kört kívülrôl az E pontban, és átmegy a P ponton ura, vre felírhatjuk a következô egyenletrendszert: () u v= () u v= () a PE szakasz felezômerôlegesének egyenlete, () a K K egyenes egyenlete Innen u =, v =, a sugár 5 egység k egyenlete: ( x ) + + ( y ) = 5 005 Az ( x+ ) + ( y+ ) = r egyenletû kör, amely az adott körrel koncentrikus az x tengelyt az 00 A r c + ; 0m és a Cc r ; 0m, az y tengelyt a B 0; r c + m és a Dc0; r m pontokban metszi, ahol r > Az ABCD négyszög átlói merôlegesek egymásra és a területe: AC $ BD r $ r = = 8 5 Innen r = A k kör egyenlete: ( x+ ) + ( y+ ) = 00 Az adott k kör K középpontja az origó, K ( 0; 0), a sugara r = egység, a k kör K középpontjának koordi

Körök kölcsönös helyzete, közös pontjaik meghatározása 55 5 nátái K ( ; 5), a sugara r = egység KK = egység A centrális egyenlete y= x A két körhöz közös érintô a külsô, illetve a belsô hasonlósági pontból húzható A külsô hasonlósági P pont koordinátái legyenek (a; b) P nek az origótól való távolságát a KMP és a KNP hasonló derékszögû háromszögek segítségével számíthatjuk ki KP K M + KP = & = Innen KP KP K N KP = és K P = egység Ekkor az 5 (a; b) koordinátákra a következô egyenletrendszert írhatjuk fel: b= a és N K O a + b = K O Innen a, b 5 = = A KSP és a KRP hasonló derékszögû háromszögek segítségével számíthatjuk ki a P 5 N belsô hasonlósági pont koordinátáit P ; K O 007 Tegyük fel, hogy a P(; a b) pontból húzható egyenlô d hosszúságú érintô az adott körökhöz Ekkor a P pont, a körök K( ; 5) és K ( ; ) középpontja és az E, E érintési pontok a PK E és a PK E derékszögû háromszögeket feszítik ki PE= PE= d, KE =, KE = PK ( a ) 5 = + +, PK = ( a ) + d = ( a+ ) + 5 és d = ( a ) + N + + Ezekbôl az egyenletekbôl a = Az x tengely ; 0 K O pontjából húzhatók egyenlô hosszúságú érintôk az adott körökhöz (Az egyenlô érintôk, 05 egység hosszúak) 008 elöljük az x tengely azon P pontjának koordinátáit (a; 0)val, amelybôl a N k : x K + ( y 8) =, 5 O egyenletû körhöz kétszer olyan hosszú érintô húzható, mint a k:( x+ ) + ( y+ ) = 5 körhöz A P pont a körök középpontjai és az érintési pontok egyegy derékszögû háromszöget határoznak meg Legyen a k körhöz húzott érintô hossza l Ekkor a N következô egyenleteket írhatjuk fel Pitagorász tétele szerint: l= a K + ( 08), 5 O, l = ( a + ) + ( 0+ ) 5 Két megoldás van P ( ; 0), P ( ; 0) 00 A keresett k kör Ku ( ; v) középpontja rajta van az PQ szakasz felezômerôlegesén az x+ y= 008 egyenletû egyenesen Másrészt KR = KP + = = KQ + Ennek alapján az (u; v) koordinátákra a következô egyenleteket írhatjuk fel: () u+ v=, () u + v = = u + ( v ) + K(,; 8 77,) és K (, ;, 7) A feladatnak a K felel meg A K középpontú K P sugarú körnek az R ( 0; 0) pont belsô pontja A keresett kör sugara KP méter A tó átmérôje méter pontossággal méter

50 A parabola A parabola A parabola egyenlete 00 és 0 A feladatok megoldását az olvasóra bízzuk 0 A parabola egyenlete: y p x = Ha a P( x; y) pont rajta van a parabolán, akkor y p x = álasszunk olyan P(; x y) pontot, amely a parabola külsô pontja Húzzunk a P ponton át a parabola tengelyével párhuzamos egyenest Ez egy P( x; y) pontban metszi a parabolát Ekkor x= x és y< y Ezért y > p x p x = = y Hasonlóan igazolható, hogy ha a Px (; y) pont a parabola belsô pontja, akkor < p x y 0 Az (; ) pont belsô pont, mert > A (; ) parabolapont, ( ; ) belsô, a ( 7; ) külsô pont 0 a) y p x = egyenletbe helyettesítsük be a (; ) pontot Ekkor = Innen p p = Tehát a parabola egyenlete: y= x Ha a parabola tengelye az x tengely, akkor az y = px egyenletbôl = p $, y = x b) y x =, y = x ; c) y= x, y = x; d) y= x, y = x 05 a) y= x ; b) y= x; c) y= x ; d) y= x; e) y = x; 8 f) y = 0x 0 a) y = 8xb) y= x 07 a) A parabola paramétere p = Az y= x egyenletû parabolát eltoljuk a v(; ) 8 vektorral Az eltolt parabola egyenlete y= ( x ) + Innen x 8x 8y+ = 0 (07 8 ábra) b) x x+ y+ = 0; c) x x+ y = 0; d) y y x+ = 0; e) y yx = 0; f) x + x 8y+ 7= 0; 07 g) y y x+ 8= 0 h) Két megoldás van: x y + = 0 vagy x + y 0 = 0 i) Két megoldás van: y y 8x+ = 0 vagy y y+ 8x 0= 0 08 a) c = 0 b) A P(; ) pont koordinátái kielégítik a parabola egyenletét: a+ b+ c = 0; c) a b+ c= 0; d) a+ b+ c+ = 0

A parabola egyenlete 5 0 A parabola tengelypontjának koordinátái: C(u; ), a paramétere: p = Az egyenlete: y= ( x u) + Mivel a parabola átmegy a (0; 8) ponton, azért 8 = ( u) + Innen u =! Két megoldás van: y= ( x ) + vagy y= ( x+ ) + 00 Két eset lehetséges A parabola az x tengely pozitív irányában vagy negatív irányában nyílik szét p =, tehát ( y v) = xu az egyenlete, vagy ( y v) =( x u) Figyelembe véve az adott parabolapontok koordinátáit: a következô egyenletrendszereket írhatjuk fel: ( v) =u () ( v) = u és () ( v) =( u) Az ()es egyenletrendszerbôl ( v) =( u) ( y 5) = x+ 7, a ()es egyenletrendszerbôl y = ( x 0) egyenleteket kapjuk 0 a) A tengelypont koordinátái (0; v), a parabola egyenlete ( y v) = px Az adott pontok koordinátái kielégítik a parabola egyenletét: ( ) v = p Innen v ( v) =8p =, p =, v =, p = Két parabolát kapunk ( ) y + = x N és y+ K = x O b) y= ( x5) és ( x ) = y 0 A keresett parabolák egyenletei: y= ( x) vagy y= ( x+ ) 5 0 A parabola tengelyesen szimmetrikus A keresett parabola szimmetriatengelye az x = egyenletû egyenes A parabola átmegy a (; 0) ponton és ezen pontnak az x = egyenletû egyenesre vonatkozó tükörképén a (0; 0) ponton is Felírhatjuk a, b, cre a következô egyenletrendszert: 0= a+ b+ c Innen a =, b =, c = 0 0= 0$ a+ 0$ b+ c = a+ b+ c 0 A közös fókuszú parabolák vezéregyeneseit úgy kapjuk meg, hogy a parabola definícióját figyelembe véve a P és P pontok körül PF és PF sugarú köröket rajzolunk, és meghatározzuk ezen körök közös külsô érintôit Az érintôk egyikegyik parabola vezéregyenesét adják PF =, PF = 5, PP < PF + PF A két kör metszi egymást A centrális egyenlete x+ y= 8 Az egyik külsô érintô az x tengely, a másik külsô érintô egyenlete: y= x+ Az egyik parabola paramétere, a másik 0 parabola paramétere az F( ; ) pontnak a x+ y = 0 egyenletû egyenestôl mért távolsága:, egység 05 Mivel mindkét egyenletben az x együtthatója azonos, a két parabola egybevágó (mindkét parabola felfelé nyílik szét) A csúcspontjaik koordinátái: C `p; p j, C`p; p j A CC vektor koordinátái: `p; p j N 7 CC = ( p) + `p j = p K + O

5 A parabola 00 Az eltolásvektor hossza akkor a legkisebb, ha p =, p =! CC = egység min 0 a) x x y= 0; b) y= x ; c) y= x x+ 5; d) 7x 5x+ y+ = 0; e) x x y+ 7 = 0 07 A parabola egyenlete: ( y v) = p( xu) alakú Itt v= 0, u=5 és a P(0; ) pont a parabolára illeszkedik A parabola egyenlete 5y x 80 0 08 ay + b x ab = 0 0 bx + a y a b = 0 8 00 Az ábra szerint a CPQ szabályos háromszög CC magassága = egység A CP egyenes egyenlete y = tg0 ( x ), illetve y = _ xi A P pont abszcisszá ja +, az ordinátája a CP egyenletbôl y = b+ l, y = 5 A keresett parabola átmegy a C(; ), P b+ ; 5lés a Q b+ ; l pontokon A parabola egyenlete: ( y v) = p( x u), ahol ( u; v) a C csúcspont (tengelypont) koordinátái u=, v= Helyettesítsük a parabola egyenletébe a P pont koordinátáit Ekkor ( 5 ) = p b+ l Innen p = A CPQ pontokon átmenô parabola egyenlete: ( y ) = ( x ) (Szimmetria miatt a Q pont koordinátái is kielégítik a parabola egyenletét) Még egy megoldást kapunk, ha a CPQ háromszöget az x = egyenletû egyenesre tükrözzük A C(; ), Pb ; 5l, Qb ; l csúcspontokon átmenô parabola egyenlete: ( y ) = ( x ) 0 Helyezzük el a parabolát a koordinátarendszerben úgy, hogy a híd tartószerkezetének két végpontja A(0; 0), B(0; 0) és a legmagasabb pontja C(0; 5) legyen A parabolaív egyenlete: y p x = + 5 Ekkor 0 = 00 + 5, innen p = 0 A parabola egyenlete: p y= x + 5, ahol 0 # x # 0 A függôleges tartóvasak hossza méterben rendre: 0 55 5 5 0 75 ; ; ; ; ; 5, ha az x helyére rendre behelyettesítjük a 5, 0, 5, 0, 5, 0 értékeket A szimmetria miatt az elsô öt hosszúság a másik oldalon is érvényes

A parabola egyenlete 5 0 A parabola átmegy az A(0; 0), B(; 0) és a 0 C(8; ) pontokon, a tengelye párhuzamos az y tengellyel, a tengelypontja a C pont Az egyenlete: () y ( ) p x u = + v alakú, ahol u= 8, v= és x= y= 0 Ezeket az adatokat behelyettesítve az ()es egyenletbe p = 7 A röppálya egyenlete: y= ( x 8) +, ahol 0 # x # 7 0 Induljon a vízsugár az A( ; 0) pontból és a B(; 0) pontba érkezzen vissza a talajra p = A parabolaív egyenlete: y 0 p x = + v Ekkor 0 = + v N A vízsugár v = 5 méter magasra emelkedik K 5 O 0 Tekintsük az ábrát A parabola fókusza az A(0; 0) pont és a parabola átmegy a p N T K ; 0 O tengelyponton és a háromszög B a ; a N K O K O és C a ; a N K O csúcsain Ekkor a parabola egyenlete: y = p K K O L P p N x+ O alakú Behelyettesítve a B vagy a C csúcs koordinátáit, pre a a a b l következô egyenletet kapjuk: p + ba l p = 0 Innen, mivel p > 0, p = N a a adódik A parabola egyenlete: y K O = ab l x+ Ha a tengelypont T p N ; 0 K O K O, L P N a a akkor az egyenlet: y K O = ab+ l x K O L P 05 A parabola tengelye az y tengely, az (r; 0), r b c ; bm, c r b ; bm (r; 0) pontok rajta vannak a parabolán Egyenlete: y p x = + v alakú Legyen y = 0, x= r, ekkor r = pv A c r b ; bm pont is illeszkedik a parabolára Ezért b p r b = ` j + v Az r = pv r egyenletrendszerbôl p= b és v = Aparabola egyenlete: pb = b r + pv b x r y = +, illetve x + by r = 0 b b N 0 a) p =, F(0; ), y + = 0; b) p =, F(0; ), y = 0; c) p =, F K 0; O, N y + = 0; d) p =, F 0; K O, y = 0; e) p=, F(0; ), y = 0; f) p =,

5 A parabola F(; 7), y = 0; g) p =, F(; ), y = 0; h) p =, F(0; ), x + = 0; i) p =, N F(0; 7), y + = 0; j) Az egyenlet y = x K O alakban is felírható Innen p =, p N =, F ; 0 K O, F 5 N ; 0 K O, x 7 N = +, x = k) p =, F 0; K O, y = 0; L P 7 N l) p =, F 0; K O, y = 0 m) A parabola egyenlete: y= `x + x+ j +, y= ( x+ ) + alakban is felírható Hasonlítsuk össze a parabola egyenletét az y ( ) p x u = + v egyenlettel p =, u =, v = A tengelypont koordinátái C( ; ), F( ; ), a vezéregyenes egyenlete: y = 0 n) y= `x x+ j, 5 N y= _ x i p=, F ; K O, y = +, y = o) ( y ) = 0( x+ ) egyenletbôl p = 5, F ; K O, x N N + = 0 p) p =, F ; K O, y + = 0; q) p =, F(; ), N y 8 = 0; r) p = ; F ; 0 00 K 00 O, x N + = 0; s) ( y 5) = x 00 K O egyenletbôl N p =, F(5; 5), y + = 0; t) p = ; F 8; 0 K 0 O, y 5 N = 0; u)p= 5; F ; 0 0 K 0 O, y + 5 = 0 07 y = x, ha x = ( x ) Megoldás: P(; ) 08 Az egyenlôtlenség átalakítható: y> ( x 5) + Az egyenlôtlenséget a parabola belsô (a fókuszt tartalmazó tartomány) pontjainak koordinátái elégítik ki 0 A szorzat pontosan akkor nulla, ha valamelyik tényezôje 0 Tehát y= x vagy x =!, vagy ( y)( y ) = 0ból y = vagy y = A ponthalmaz a normál parabola az x =, x =, y =, y =, egyenletû egyenesek pontjainak uniója Ezen halmaz pontjainak koordinátái és csakis ezek elégítik ki az adott egyenlôtlenséget 0 00 Az egyenlettel ekvivalens az `x yj =, illetve az x y=! egyenlet Innen y= x vagy y= x + Az adott egyenlet az y= x és az y= x + egyenletû parabolák pontjainak koordinátái elégítik ki 0 A megoldást az ábrán látható zárt síktartomány belsô pontjainak koordinátái adják 0 ( yx) `y x + xj < 0, ha a) y< x és y> N N K x O ; b) y> x és y< x K O

A parabola egyenlete 55 N Az y = x, egyenes és az y= x K O parabola közös pontjainak koordinátái: x= y =, x= y = 0, Az a) b) feltételeket kielégítô pontok halmazát az ábrán vázoltuk 0 Ha x $ 0, akkor x x xy# 0, illetve x`x yj# 0 Ez az egyenlôtlenség csak úgy teljesülhet, ha y$ x Ha pedig x < 0, akkor y$ x + A ponthalmazt az ábrán vázoltuk 0 Legyen a Q_ x; yi pont az y= x egyenletû parabola pontja és a Q_ x; yi a Q pontnak a P(; ) pontra vonatkozó tükörképe Ekkor x + x y+ y =, = Innen x = x, 0 y= y y= x, tehát y= _ xi y= x + x Az y= x egyenletû parabola tükörképe az y= x + x ; y= ( x ) + egyenletû parabola 05 Legyen a Q_ x; yi pont az y= x + x egyenletû parabola pontja a Q_ x; yi a Q pont tükörképe Ekkor x= x és y= y Helyettesítve az adott parabola egyenletébe, és rendezve az egyenletet: y= _ x5i Az y= ( x+ ) + egyenletû parabolát tükrözve a P(; ) pontra a tükörkép parabola, amelynek egyenlete: y= ( x5) 0 Ismeretes, hogy ha a P_ x; yi pontot az y= x egyenletû egyenesre tükrözzük, akkor a P pont a Q_ x; yi pontba megy át a) Az y= x x+ egyenletû parabola az x= y y+ egyenletû görbébe megy át, amely egyenlet a következôképpen is írható: () ( y ) = ( x+ 5) () olyan parabola egyenlete, amelynek tengelye párhuzamos az x tengellyel, a tengelypontja C(5; ), a paramétere, a fókuszának koordinátái: F ; K O N b) C(; ), F(; ) 07 A parabola pontjai a következôk: P ( ; ), P ( ; ), P ( ; ), P ( ; ) A lehetséges húr közül egyenlô hosszúságú PP = 8, 0 PP = 8 + N 5 08 P(; ), F 0; K, O PF = 0 P ( ; ), F (; 0 ), PF =