OHT II Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens XX Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás, Szombathely, 2010. május 11-13.
AZ OHT-I VÉGREHAJTÁSA 2002-2008
A képződő hulladékmennyiség alakulása (Forrás: KvVM, KSH) Megnevezés 2000 2004 2005 2006 2007 2008 Hulladék mennyiség*, ezer tonna/év Hulladék mennyiség alakulása, % az előző évhez képest GDP alakulása, % az előző évhez képest 40 000 30 045 28 558 26 607 25 858 22.647 90,4 93,9 95,1 93,2 97,2 87,6 104,9 104,9 103,5 104,0 101,0 100,6 *Szennyvíziszap nélkül A GDP-vel való összevetés Vajon csak A hulladék bizonyos ez mennyire mennyisége aktív megelőzés egyértelműen IS.. eredménye? IS.. gazdasági szektorokban csökken jogos
A keletkezett hulladékok megoszlása (Forrás: KvVM-HIR) (ezer tonna) Megnevezés 2000 2004 2005 2006 2007 2008 Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék 4 552 4 592 4 646 4 711 4 594 4.553 5 500 4 569 4 939 4 514 4 165 3.925 Veszélyes hulladék 3 393 970 1 203 1 367 1 082 715 Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék Ipari és egyéb gazdálkodásból származó hulladék Építési-bontási hulladék Hulladék mennyiség összesen* 5 000 6 215 4 857 3 940 4 858 1.188 16 455 9 639 8 784 8 079 7 489 7.386 5 100 4 060 4 129 3 996 3 670 4.882 40 000 30 045 28 558 26 607 25 858 22.647 *Szennyvíziszap nélkül Melléktermékké A Veszélyes Termelési Az csatornázottság EU: építkezések csomagolás, anyagok volumen minősítés, intenzitásával növekedésével korlátozása, csökkenés, szabad trágya, piac egyértelműen szerkezet arányosan átsorolások hígtrágya átalakítás változott csökken
A hulladékkezelés alakulása (Forrás: KvVM-HIR) Megnevezés 2000 2004 2005 2006 2007 2008 ezer tonna % ezer tonna % ezer tonna % ezer tonna % ezer tonna % ezer tonna % Hulladék mennyiség* 40.000 30.045 28.558 26.607 25.858 22.647 Anyagában hasznosítás 10.190 25,5 9.087 30,2 7.832 27,4 6.698 25,2 5.341 20,7 6.142 27,1 Energetikai hasznosítás 800 2,0 911 3,0 1.271 4,5 1.627 6,1 1.355 5,2 765 3,4 Égetés 190 0,5 170 0,6 53 0,2 101 0,4 78 0,3 65 0,3 Lerakás Egyéb 21.175 52,9 17.416 58,0 13.603 47,6 13.594 51,1 11.326 43,8 9.563 42,2 7.645 19,1 2.461 8,2 5.799 20,3 4.587 17,2 7.759 30,0 6.112 27,0 *Szennyvíziszap nélkül 2004-2007 A termikus Nem értük között hasznosítás el közel Növelte: termékdíjas Egyéb: HUHA Elsősorban állati rekonstrukció, hulladékok, az Egyéb TFH 10%-kal 3%-kal az 50%-ot csökkent hulladékáramok és az mg-i csökkenő ÉBH hasznosítása kategória együttégetés megszűnt miatt
Ami eredmény és ez nem kevés Megszületett csaknem 35 hulladékos jogszabály Folyamatosan tisztázódik, mi a hulladék és mi nem A kezelendő hulladékok mennyisége csökkent, a termelők rákényszerültek az anyag- és energiatakarékos termelésre Lassan megszűnik az Egyéb kezelési kategória, minden kezelést be lehet sorolni hasznosítás ártalmatlanítás alá Kialakultak a nem lakossági szelektív begyűjtő rendszerek Az egyes anyagáramoknál kitűzött hasznosítási célok teljesültek Kialakult a közszolgáltatás és a TSZH rendezett begyűjtése Megtörtént a korszerűtlen TSZH lerakók bezárása, újak építése Elindult a lerakott biológiailag lebomló hulladék eltérítése a lerakótól A TFH mennyisége csökkent, begyűjtése megszervezett Beindult a lakossági szelektív gyűjtés A szemléletformálás területén is folyamatos a javulás, a hulladék probléma a közfigyelem tárgya
Amit nem sikerült teljesíteni A lerakási arány 50% alá csökkenjen Az újraföldolgozás (anyagában hasznosítás) elérje el a 40%-ot A települési szilárd hulladék hasznosítás 40% helyett 24% A települési szilárd hulladék lerakás 60% alá csökkenjen Finanszírozási problémák Okok: Olcsó lerakás HUHA felújítása Késve megvalósuló komplex TSZH projektek Szegényes szelektív gyűjtési infrastruktúra Lassan beinduló lakossági szelektív gyűjtés A finanszírozás módja többször átalakult 2002-2008 között Környezeti szemlélet és ismeretek hiánya nem volt rá elég finanszírozási forrás
AZ OHT-II TERVEZET 2009 (?) -2014
A késedelem okai Az új Hulladék keretirányelv (2008/98/EK) megjelenése 2008. végén 2010. végére új hulladékgazdálkodási törvény lesz Az OHT II-nek az új törvény teremti meg majd a jogi alapjait (pl. megelőzés) NKP III. elfogadása 2009. végén Új tartalom és forma keresése Az OHT-I inkább stratégiai dokumentum volt, az OHT II inkább terv Az OHT I-et nehezen lehetett kiértékelni Sokkal konkrétabb célokat és intézkedéseket kell megfogalmazni A finanszírozásra sokkal konkrétabb útmutatást kell adni
Teljesen más szerkezet A Hulladékgazdálkodás általános helyzete és átfogó céljai A jelenlegi helyzet bemutatása, előrejelzések Célkitűzések (külön mellékletben ellenőrzési listával 2. melléklet) Eszközrendszer Költség és finanszírozási terv (kevés költségvetési forrás, alapvetően a nemzeti fejlesztési tervre építve) Megelőzési program Hasznosítási program felelősökkel Ártalmatlanítási program Hulladékáramok szerinti lebontás Intézkedési terv (ellenőrzési lista szerűen bemutatva 3. melléklet) Eszközönként Hulladékonként Programonként Határidőkkel Finanszírozási források hozzárendelésével
MEGELŐZÉSI PROGRAM Az Unió a tagállamokra bízza
A három alap pillér Termelés, gyártás Termékpolitika Fogyasztói szokások
Megelőzési programok Nemzeti és ágazati stratégia kidolgozása 2011 végéig Prioritások, intézkedések, gazdaságpolitikai eszközök Ágazati megelőzési programok 2012 végéig Ipar, energia szektor, bányászat, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés: stratégia, majd program Számszerűsített célkitűzések hulladékfajtákra lebontva Gazdasági szabályozók, támogatások Nyomon követés: indikátorok, beszámolók Meg kell jelennie az ágazati szabályokban Egyedi megelőzési programok 2012 végéig Tervezési segédlet kidolgozása Az egyedi hulladékgazdálkodási tervek része Oktatás, szemléletformálás Ellenőrzés, szankciók Nemzeti megelőzési program 2013 végéig
HASZNOSÍTÁSI PROGRAM A célok időarányos teljesítése
Újrafeldolgozó társadalom Olyan gyűjtőrendszer, amely a lehető leghomogénebb, tiszta hulladékot eredményezi Olyan hasznosításra előkészítő technológiák, amelyek folyamatosan kiváló minőségű másodnyersanyagot állítanak elő Olyan szabványok és tanúsító rendszerek, amelyek garantálják, hogy az így előállított másodnyersanyag megfelel mind a termékre vonatkozó műszaki, mind a környezetvédelmi előírásoknak Olyan piaci környezet, amelyben ezek a másodnyersanyagok értékesíthetőek Olyan gyűjtő-előkészítő-újrafeldolgozó kapacitások, amelyen keresztül az anyag folyamatosan képes áramolni
Kötelezettségek... 50%-os újrafeldolgozási cél a lakossági papír, üveg, fém, műanyagra 2020-ig Kötelező szelektív gyűjtési rendszer kiépítése lakossági papír, üveg, fém, műanyagra 2015-ig 70%-os újrafeldolgozás nemveszélyes építési-bontási hulladékra 2020-ig Szelektív bontás és az építőanyag minősítési rendszer megteremtése Kezelő hálózat országos (nemzetközi regionális) rendszerének kialakítása Hulladékgazdálkodási tervezés súlyának erősítése Társadalmi részvétel és nyilvánosság biztosítása
ÁRTALMATLANÍTÁSI PROGRAM Környezetbiztonság, egészségvédelem
Alapfeltételek Szükséges kapacitás biztosítása, de csak annyi Átmeneti kapacitások biztosítása Azbeszt, történelmi növényvédő szer hulladékok, Hg, PCB TSZH lerakók kapacitásának védelme Építési-bontási hulladékok kitiltása Gazdálkodói nem TSZH összetételű hulladékok kitiltása v. járulék Veszélyes összetevők mennyiségének korlátozása (szankciók) Biológiailag lebomló összetevők szigorúbb ellenőrzése Inert lerakás Nem prioritás a lerakók létrehozása, de bizonyos területi lefedettséget biztosítani kell Égetés Lehetőleg energiatermeléssel
ELLENŐRZÉS Többet kevesebből
Új irányok Kötelezettek adatszolgáltatása, bevallások Csökkenő adminisztráció a kötelezetteknél Elektronikus rendszerek elterjedése Hatóságok közötti adatcsere, informatikai rendszerek összekötése Hatékonyabb munka felügyelőségeknél Informatikai kereszt-ellenőrzésekkel könnyebben kiszűrhetők a szabálytalanságok Tervezett területi ellenőrzések Tevékenység (objektum) környezeti kockázata alapján Kötelezett magatartása alapján Összehangolt hatósági ellenőrzések együttműködés, koordináció Illegális tevékenységek felderítése Összehangolt hatósági akciók (Zöld kommandó) Nyomozási, intézkedési és utólagos bizonyítási jogköröket biztosítani kell EU: környezetvédelmi bűncselekmények irányelv 2010. december
FINANSZÍROZÁS Hatékony pénzfelhasználás
Az OHT II finanszírozása A jövőben a forrásokat a megelőzésre, és a hasznosítás intenzifikálására kell összpontosítani zöld ipar Kiegészítő beruházásokkal fejleszteni szükséges a meglévő komplex TSZH rendszereket Ezért az OHT II-ben foglaltaknak a nemzeti és területi fejlesztési tervek támogatási rendszerébe szervesen be kell integrálódnia Az OHT-II-t elfogadó Országgyűlési határozat lehet a záloga annak, hogy a hulladékgazdálkodási tervben megjelölt célok a nemzeti fejlesztési tervekben is prioritást kapnak A javasolt intézkedésekhez meg kell találni a megfelelő operatív programot, ha nincs ilyen, az akciótervek kidolgozásánál a megfelelő módosításokra javaslatot kell tenni Ez minden ágazat feladata és felelőssége A megelőzésre tekintettel nem csak a hulladékos programokat kell fölhasználni
A TSZH irányszámai 2014-ig (et) 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Szerves hasznosítás 205 317 350 360 375 390 Újrafeldolgozás 543 579 625 680 710 739 Minimálisan feldolgozandó lakossági papír, műanyag, fém, üveg 131 150 198 260 313 357 Minimálisan feldolgozandó lakossági papír, műanyag, fém, üveg újrafeldolgozás % 13 15 20 26 31 35 Egyéb hasznosítás* 431 438 525 648 648 648 Összes hasznosítás 1 179 1 334 1 500 1 688 1 733 1 777 MBH veszteség** 46 55 120 260 260 260 Lerakás*** 3247 3038 2793 2510 2510 2511 Lerakás % 72 68 63 56 56 55 Szerves lerakás 1 303 1 175 1 065 931 913 899 * vegyes hulladék égetése+mechanikai-biológiai kezelés után képződő nagy fűtőértékű frakció hasznosítása ** a mechanikai-biológiai kezelés során eltávozó víz és gáz veszteség *** vegyes hulladék és mechanikai-biológiai kezeléssel stabilizált frakció lerakása
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!