FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
A talajtermékenység megóvása Talajvédelem, talajjavítás
Előadás áttekintése Talajpusztulás Talajvédelem Erózió Defláció Savanyú talajok javítása Homoktalajok javítása Szikes talajok javítása
Talajpusztulás - Talajvédelem Az erózió évente 50 millió köbméter talaj évente kb. 40 t/ha a legértékesebb réteg a szántóterület 40%-át érinti az iparra, közlekedésre, településekre is káros helyes gazdálkodással 1/4, 1/3 részére csökkenthető
Az erózió Kiváltó tényezők Csapadék cseppnagyság intenzitás időtartam az olvadó hó mennyisége az olvadás ideje
Az erózió Kiváltó tényezők Lejtő meredekség hosszúság alak kitettség
Az erózió Kiváltó tényezők Talaj a talaj nedvességi állapota a talaj vízgazdálkodása a talaj szerkezete növényborítottság
Az erózió Az erózió formái: Felületi rétegerózió (leggyakoribb és legkárosabb hazánkban) Rejtett erózió (az elfolyósodott talajfelszín elmozdul) Csepperózió (esőcseppek ütőhatása) Lepelerózió (nagy területen, egy időben elmozduló víztömeg)
Az erózió Az erózió formái: Barázdás erózió (árkos, szakadékos folyamatos mélyülés) Vízmosásos erózió (vonalas erózió erősebben fejlett formája) Padkásodás (sík, szikes területek) Szedimentáció (eliszapolás)
A defláció Kiváltó tényezők szélsebesség, szélörvénylés Befolyásoló tényezők» a deflációs terület hossza» a talaj szemcseösszetétele» a talaj szerkezetessége» a talaj szervesanyag-tartalma» a talajfelszín érdessége és nedvessége» növényborítottság
Defláció által veszélyeztetett területek Szélfodrok
Talajpusztulás - Talajvédelem Az erózió elleni védekezési eljárások Biológiai } Agrotechnikai talajvédelem Műszaki
A biológiai talajvédelem Élő szervezetek által kifejtett hatás a levegőgazdálkodás javul a szervesanyag-tartalom nő A biológiai talajvédelem módozatai fásítás és cserjésítés gyepesítés szántóföldi vetésszerkezet talajvédő vetésforgók
Fásítás, cserjésítés ernyőként védi a talajt a talaj átfagyását mérsékeli a hóolvadás sebességét csökkenti a cserjesávok védik a talajt, de árnyékolásuk kisebb a cserjesávok vízigénye kisebb (D-i lejtők) Mogyoró, galagonya, bodza, kökény, boróka, vadrózsa, málna, szeder
Állandó gyep jelentős talajvédő hatás (morzsaképződés) a gyephasználat módja (legelő, rét, kaszáló) 17%-nál meredekebb lejtőn nem tanácsos legeltetni 25%-nál meredekebb lejtőn csak kaszálóként magasabb tarló hagyása (12 cm) túlterhelni tilos
Szántóföldi növények talajvédő hatásuk eltérő különböző növények eltérő talajvédő hatása levélfelület/m 2 a gyökérzet talajvédő hatása a tenyészterület nagysága kettőstermesztés nem marad fedetlen a talaj
Szántóföldi növények növényápolási rendszer a talajfedettség időtartama évelő pillangósok (2-4 év) őszi kalászosok (8-9 hónap) tavaszi kalászosok (4-5 hónap) talajvédő vetésforgó a jó talajvédő növények aránya minimum 25%» keskeny sorközű növények, évelők a rossz talajvédő növények aránya maximum 25%» széles sorközű növények
Az agrotechnikai talajvédelem Eljárásai talajművelés trágyázás vetés növényápolás talajtakarás talajstabilizálás talajjavítás talajvédelmi gépesítés Alkalmazhatóságuk feltétele a földrendezés a táblásítás
Földrendezés a művelési ágak megállapítása az egyes művelési ágak területén a talajerózió nem egyformán károsít
Földrendezés az egyes területekre olyan művelési ág kerüljön, amely a legjobban védi a talajt és egyben gazdaságos hasznosítást biztosít (racionális földhasználat) a szántóterületek lejtésviszonyai a legkedvezőbben alakuljanak 20%-nál meredekebb lejtőkön mellőzzük a szántóföldi hasznosítást a 35%-nál meredekebb, úgynevezett feltétlen erdőterületeket erdősítsük 25%-nál meredekebb lejtőkön tanácsos a zárt erdőtelepítés az azonos művelési ágak ne legyenek elaprózva
Táblásítás A szántó rendezése, közel azonos nagyságú táblákra osztása és utakkal való ellátása Kialakításukat befolyásolják a tereptárgyak átművelhetők nem átművelhetők megszüntethetők meg nem szüntethetők A talajvédő táblák hossza szélességük 3-10- szerese A hosszú oldalak általában íveltek
A talajművelés Megfelelő talajműveléssel 25-30%-kal csökkenhet az elfolyó víz mennyisége. A talajvédő talajművelés nem igényel többlet ráfordítást, csak többlet szakértelmet.
A szántás rétegvonalak menti beszegés nincsen az ekét egyvonalban eresztjük le és emeljük ki a szántás iránya évenként nem változtatható a barázdaszeletet felfelé dobatjuk eszköze a váltvaforgató eke
A mélylazítás 20-30%-kal nő a talaj hézagtérfogata iránya közel vízszintes legyen az eszközt gyepes vízelvezetők előtt ki kell emelni
A magágykészítés eszközei 12%-nál meredekebb lejtőn csak függesztett munkagépek használhatók 12%-nál meredekebb lejtőn már kerüljük a tárcsás borona használatát 17%-nál meredekebb lejtőn az egyirányú tárcsa használata is kerülendő. Itt a porhanyításhoz is ekét használjunk!
A talajművelési rendszer az időben végzett tarlóhántás nem mellőzhető kultivátorral és tárcsás boronával csak az igen enyhe lejtőkön tanácsos tarlót hántani, akkor is a rétegvonalak mentén járatva a gépeket és ugyanilyen irányban azonnal gyűrűshengerezve a talajt 10-12%-nál meredekebb lejtőkön a mélyebben dolgozó egyirányú tárcsa még használható ennél meredekebb lejtőkön a tarlótörés csak ekével végezhető el 15-20 cm mélyen, mert a sekélyen porhanyított tarlót a nyári záporok lemossák eke után is azonnal gyűrűshengerezni kell
A trágyázás differenciált trágyázás a tápanyag 60-70%-át a tábla felső harmadán 30-40% a tábla középső harmadán a tábla alja nem kap az erodált részeken foltszerű trágyázás javasolt
Vetés, növényápolás, talajtakarás A vetés 5%-nál meredekebb területeken ajánlatos, 12%-nál meredekebbeken pedig kötelező a rétegvonalas vetés Függesztett géppel A növényápolás rétegvonalakkal párhuzamosan függesztett géppel A talajtakarás a szerves anyagokkal borított talaj vízbefogadása jobb, a felszín jobban védett az esőcseppek romboló hatásától műanyagok zöldtrágyák
Talajjavítás Talajjavítás minden olyan eljárás, amely valamely talajhiba megszűntetése útján a talaj termékenységének tartós növelését szolgálja mechanikai kémiai biológiai
A mechanikai talajjavítás tisztán mechanikai hatáson alapuló mélyforgatás altalajlazítás drénezés lecsapolás (árok rendszer) a javítandó rétegben nem található anyaggal kívánjuk a hatást elérni réteges homokjavítás homokozás (agyagos talajra) márgázás (homoktalajra) rónázás (felszínegyengetés) öntözés
A kémiai talajjavítás Savanyú talajokon meszezés altalajterítés Szikes talajokon meszezés altalajterítés gipszezés kombinált eljárások lignitpor terítés
A biológiai talajjavítás Westik-féle zöldtrágyázás erőteljes gyökérzetet fejlesztő növények termesztése
Savanyú talajok javításának irányelve A 4,0-4,5 ph KCl érték azt mutatja, hogy a javítás indokolt meszezéssel (kivétel a réti talajok és a lápos réti talajok) y 1 hidrolitos aciditás (Na-acetát) y 2 kicserélődési aciditás (KCl) Az y 1 érték alapján y 1 =4-ig nem szükséges 4 < y 1 < 8 ajánlatos (növénytől függően) y 1 >8-tól kötelező y 2 esetén szintén érdemes javítani A javítóanyag-szükséglet kiszámítása eredeti képlet: CaCO 3 szükséglet q/kh = y 1 *K A a mai képlet: CaCO 3 szükséglet t/ha = y 1 *0,01*K A *1,73 a féladagú meszezés képlete CaCO 3 szükséglet t/ha = y 1 *0,005*K A *1,73 barna erdőtalajok nyers, gyengén humuszos, kevés agyagtartalmú öntéstalajok
Homoktalajok javítása Savanyú és magnéziumhiányos homoktalajok ph KCl =5,5; nkcl-oldható Mg tartalma (könnyen oldható rész) <6 mg/100g talaj önporló dolomitok, mész- és dolomit őrlemények dolomitadag (t/ha)=y 1 *0,01*K A *0,173*100*100 Ca%*2,5=CaCO 3 %, Mg%*4,17=CaCO 3 % a javítást követő években a K-felvétele csökken
Szikes talajok javítása vízrendezés ha magasan áll a talajvíz szintje, megfelelő leszállításáról, ha belvíz lehetséges, annak elvezetéséről kell gondoskodni tereprendezés szikesekben lehetőleg kerüljük talajkímélő megoldás az altalajrendezés a sómentes A szintet letermelik és félreteszik a sós, szódás rétegek mozgatásával elvégzik az egyengetést az A szintet visszatermelik talajcsövezéssel történő nedvességszabályozás ha megteremthető a dréncső, illetve a szűrőréteg közötti kapcsolat 90 cm induló mélység, minimális esés
Előadás összefoglalása Talajpusztulás Talajvédelem Erózió Defláció Savanyú talajok javítása Homoktalajok javítása Szikes talajok javítása
Előadás ellenőrző kérdései Melyek az erózió kiváltó tényezői? Milyen agrotechnikai módszerekkel lehet a defláció ellen védekezni? Melyek a savanyú talajok javításának irányelvei?
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő ELŐADÁS: Tápanyagellátás és földművelés Előadás anyagát készítették: Dr. Schmidt Rezső, Dr. Beke Dóra