Mrekva László okleveles építőmérnök
Az urbanizációs folyamat Heti egymillió fővel gyarapodik a Föld városainak összesített lakossága a következő negyedszázad folyamán. A világ lakosságának fele már most városokban él. A fejlett országokban a populáció növekedése megállt. A városokban elhelyezkedő lakosság száma a világon (forrás: United Nations, World Urbanization Prospects: The 2005 Revision (2006) and Carl Haub, 2007 World Population Data Sheet.) 2
A városi infrastruktúrában jelentkező hatás számos környezeti probléma oka a városi területek gyors terjeszkedése, globális gazdaság, a határokon átnyúló közlekedési hálózatok, a nagy léptékű társadalmi, gazdasági és demográfiai változások, valamint az eltérő nemzeti városfejlesztési jogszabályok, egyre több energiaellátási és közlekedési infrastruktúrát igény, a legfőbb problémák összefüggenek az infrastruktúrával és az urbanizációval. 3
A városi infrastruktúrában jelentkező hatás A lakosság kis területekre történő koncentrálódása, párosulva a nem megfelelő szállítási rendszerekkel, a nem megfelelő vízellátással és közegészségüggyel, a szennyezett levegővel és vízzel és persze az árvizekkel. A városok kontrolálatlan növekedése, köszönhetően annak a ténynek, hogy munka reményében a vidéki emberek a városokba vándorolnak. Ezek a területek általában nem rendelkeznek sem közbiztonsággal sem tradicionális infrastruktúrával (víz, szennyvíz- és, csatornahálózat, szemét gyűjtés stb.). Az urbanizáció spontán folyamat, és a városfejlesztés a városoknak csak azon területeire koncentrálódik, ahol a közepes és magas jövedelmű lakosság él. Térbeli tervezés hiányában a lakóházakat is az árvízveszélyes területeken építik. 4
Városi infrastruktúrafejlesztés a kezeletlen szennyvíz: a legtöbb városban nincs, vagy elégtelen a szennyvíztisztítás, és kontrolálatlanul folyik a szennyvíz a csapadékcsatornákba, melyek a folyókba ömlenek, a kezeletlen szennyvízcsatornák: gyakori árvizekkel fenyegetik a városokat, az árterek elhelyezkedése, berendezkedése a gyakori áradások oka lehet, a vízminőség romlásnak köszönhetően a kezeletlen kifolyó szennyvíz potenciális kockázati tényező a lakosság minden körülmények közötti vízellátása szempontjából. 5
Az áthatolhatatlan felületek és a felszíni lefolyás összefüggése (forrás: Natural Resources Conservation Service, US Department of Agriculture) 6
A városi vizek összetevőinek kiértékelése Szennyezési ciklus a városokban (forrás: California Water & Land Use Partnership) kezeletlen szennyvíz folyik a folyókba, szennyezve annak vízminőségét, és csökkentve a folyó öntisztuló képességét; a közegészségügyi rendszerek és a szennyvíztisztítók fejlesztési hiánya (a meglévők szakszerűtlen, eredménytelen használata); a csapadékvíz nagy mennyiségű szerves anyagot szállít a folyókba a csapadékos időszakokban, ez az egyik legjelentősebb a diffúz szennyező források közül; a talajvíz ipari és háztartási szennyvíz (űrgödör) általi szennyeződése valamint a szenny- illetve esővíz csatornarendszerek szivárgásának következtében; a deponált városi szilárd hulladék, mely folyamatos szennyező forrása mind a felszíni, mind a felszín alatti vizeknek; a városi földhasználat, amely nincs tekintettel ezekre a vízrendszerekre 7
Csapadékvíz lefolyás A városfejlesztési tervek nem írnak elő korlátozásokat. Folyókhoz közeli, állami tulajdonú területek alacsony jövedelmű lakosság általi betelepülése. A közepes kockázatú területeken történő letelepedés. A lakosságra gyakorolt hatások: anyagi károk és életek elvesztése, az elárasztott területekben folytatott gazdasági tevékenységek kényszerű félbeszakítása, víz által terjesztett fertőzések okozta betegségek. A városi vízkörforgás (forrás: www.jointheevolution.ca) 8
Az urbanizáció következtében bekövetkező árvíz áradások kialakulása a burkolatlan felületekről származó hulladékképződés... a felszíni és talajvíz minőségének romlása nem megfelelő városi infrastruktúra Általánosságban a felszíni lefolyás első 25 mm-re szállítja a csapadéktevékenység során képződő szennyezett hordalék legnagyobb részét (Schueller 1987). A csapadékvíz minősége A csapadékcsatornában lévő víz minősége számos tényezőtől függ: a város tisztántartásának típusa és gyakorisága, a csapadék intenzitása és időbeni valamint térbeli eloszlása, az évszaktól, és a városi területek használatától. 9
A fejlett és a fejlődő országok összeghasonlítása Városi infrastruktúra Fejlett országok Fejlődő országok vízellátás megoldott, teljes értékű széleskörűen elterjedt, a készletek szennyezettségének köszönhetően méréskelt elérhetőség, vízvezetékekből származó jelentős elfolyás közegészségügy széleskörűen megoldott a gyűjtés és kezelés szennyvízcsatorna rendszerek és szennyvíztisztítók hiánya, a meglévők elégtelenül gyűjtik a tervezett szennyvíz mennyiségét a városok csatornázottsága ellenőrzött szempontok, gazdálkodás mennyiségi vízminőség megoldatlan mennyiségi hatások, a vízminőség következtében azonosítatlan hatások folyami árvizek nem-szerkezeti szabályozó intézkedések, pl. árvízbiztosítás súlyos veszteségek a kormányzati politika hiányában 10
Árvízgazdálkodás a városi csatornahálózatban Vízháztartási egyensúly a városi vízgyűjtőn (forrás: STORMCENTER COMMUNICATONS, INC; www.stormcenter.com) 11
A fenntartható gazdálkodás alapelvei A vízgyűjtő, mint rendszer A teljes vízgyűjtőre vonatkozó szabályozási intézkedések Eszközök, erőforrások A látóhatár kiterjesztése Fenntartható kritériumok Folyamatos szabályozás Oktatás Közigazgatás 12
Integrált városi árvízgazdálkodás Az integrált gazdálkodás - komplex és a városi víz összetevőinek interszektorális integrációja értelembenegyfajta nélkülözhetetlen megközelítés az eredmények elérése érdekében, összhangban a fenntartható városi fejlődéssel. 13
A gazdálkodás szakaszai A fenntartható városi fejlődés szakaszai a fejlett országokban (forrás: Tucci, 2009) 14
A városfejlesztés integrált és fenntartható megközelítése TÖRVÉNYHOZÁS - földhasználat, - környezetvédelem, - vízkészlet TERVEZÉS - városi, - közlekedési, - közegészségügyi, - hulladék elhelyezési.. VÁROSI BELVÍZRENDEZÉSI TERVEK GAZDÁLKODÁS - decentralizált közigazgatás, - helyi, - nemzeti A városrendezési a csapadékvíz-rendezési vagy belvízrendezési tervek közötti kapcsolat (forrás: Tucci, 2009) 15
Összefoglalás A városi vízgazdálkodás felelős a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásáért, a városi környezetben keletkező szenny- és csapadékvizek összegyűjtéséért, kezeléséért, a városi területeken történő belvíz-gazdálkodási gyakorlat megvalósulásáért. Az áthatolhatatlan felületek növekedésével megnő a felszínre hulló csapadékvíz lefolyás és csökken a beszivárgás mértéke. Mindent egybevetve az előttünk álló legfontosabb megoldásra váró feladatok közé tartozik: 1. a lefolyás mennyiségi és minőségi szabályozása (csapadékvíz visszatartás, felhasználás), 2. a városi környezetbe előforduló áradások mérséklése, 3. a megnövekedett burkolt felületek és a zöldfelületek arányának megváltoztatása, csökkentve az infrastrukturális költségeket, 4. a városi vízgyűjtők szennyezettségének csökkentése, 5. a városi csatornahálózattal kapcsolatos problémák szabályozása, 6. a városi földhasználat szigorúbb szabályozása. 16
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 17
Felhasznált irodalom Andjelkovic I., Guidelines on non-structural measures in urban flood management, ihp-v technical documents in hydrology no. 50 UNESCO, Paris, 2001 Gayer J. Ligetvári F. Települési vízgazdálkodás csapadékvíz-elhelyezés, 2007 WMO/GWP Associated programme on flood management, urban flood risk management, A tool for integrated flood management, associated programme on flood management, March 2008 Nagy L., ÁRVÍZI KOCKÁZAT AZ ÁRVÍZVÉDELMI GÁT TÖNKREMENETELE ALAPJÁN, PhD értekezés tézisei, 2005. Nagy L., KOCKÁZAT ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉST JAVASOL AZ EU AZ ÁRVÍZVÉDELEMBEN, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ainun N:, Climate Change, Climate variability and Water Management, Islamabad, January 13-14, 2009 Demographia World Urban Areas & Population Projections, 5 th Comprehensive Edition April 2009 Revision 33/2006/EK KÖZÖS ÁLLÁSPONT a Tanács által 2006. november 23-án elfogadva az árvízi kockázatok felméréséről és kezeléséről, Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.12.19 Dunai F., Árvíz Irányelv, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE az árvízi kockázatok felméréséről értékeléséről és kezeléséről Tóth S., Az EU árvízi kockázatkezelési cselekvési programja, feladatok és kihívások, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Web referenciák: www.eea.europa.hu http://ec.europa.eu/environment/water/flood_risk/index.htm www.ovf.hu http://www.icpdr.org/icpdr-pages/floods.htm 18