1. számú ábra: Városok terjeszkedése (
|
|
- Klára Kis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A földhasználat szerepe a városi árvízi kockázatkezelésben Mrekva László 1 1. Bevezetés A helytelen földhasználat következtében, a nagy felületű, növénytakarás nélküli, áthatolhatatlan felszínek miatt a városi területek jelentős része árvízkockázati szempontból veszélyeztetett (1. számú ábra). Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek a városok terjeszkedéséről szóló jelentése szerint a városok földhasználata az Európai Unió területének több mint egynegyedére hatott közvetlenül és között. Ez elsősorban a korábbi mezőgazdasági területeken történt meg, ami olyan fontos ökoszisztéma-szolgáltatások elveszítéséhez vezetett, mint például az élelmiszertermelés, az árvizekkel szembeni védelem és a biológiai sokszínűség. (EEA Briefing 2006/4) Vajon mi okozhatja ezeket az egyre gyakoribb nagy árvizeket? Elsősorban - említésre méltó helyen szerepel - a földhasználat megváltozása vízgyűjtő területen. A kockázatkezelés minden fázisában (a kockázatbecslés, a kockázatcsökkentés tervezése és az intézkedések megvalósítása vonatkozásában) olyan együttműködésre és intézkedésekre van szükség, amely minden szinten alkalmazza a megfelelő földhasználati tervezésre vonatkozó alapvetéseket, irányelveket. 1. számú ábra: Városok terjeszkedése ( 1 Tanszéki mérnök, Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet - Vízgazdálkodási szakcsoport, Baja
2 2. Európai földhasználati gyakorlat 2. számú ábra: Európai földhasználat ( eb_erosion/maps_and_listings/use_a3.gif) Európa a Föld egyik legintenzívebben használt kontinense, itt a legmagasabb a települések, termelési rendszerek (ideértve a mezőgazdaságot és az ipart) és az infrastruktúra céljára használt földterület aránya (közel 80%) (2. számú ábra). Az egyes földhasználati igények gyakran ütköznek egymással, ami súlyos engedményekkel járó döntéseket tesz majd szükségessé. Az európai földhasználatot több fontos tényező vezérli: a személyenkénti élettér iránti igény növekedése, valamint a gazdasági tevékenység, a fokozott mobilitás és a közlekedési infrastruktúra növekedése általában földterület igénybevételéhez vezet. A föld véges erőforrás: használatának módja a környezeti változások egyik fő oka, továbbá jelentős hatást gyakorol az életminőségre és az ökoszisztémákra, valamint az infrastruktúrák kezelésére. Európa különféle tájaknak a földhasználatban a múltban végbement változások forradalmi mintáját tükröző mozaikja. A változások még ma is folyamatosan alakítják tájainkat és környezetünket, a földhasználat jelentős és gyakran eltüntethetetlen nyomait hátrahagyva. A társadalom erőforrás- és területigénye, illetve a földnek az ezen igények teljesítésére és kielégítésére való képessége közötti feszültség szinte mindenhol fokozódik. Mindez a tájak, az ökoszisztémák és a környezet túlzott használatához és egyre fokozódó pusztulásához vezet. E téren a gazdálkodás hosszú távú szemléletére van szükség. (Európai Környezetvédelmi Ügynökség, EEA) A föld használat tervezett módon történő végrehajtása mellett elengedhetetlen a környezetvédelmi megfontolások fokozottabb tekintetbe vétele (fenntartható erőforrás kitermelés). Ez a fajta szemléletmód a különféle féle szakpolitikák integrált szemléletét követeli meg. Ezek a szakpolitikák szoros összefüggésben vannak földhasználati gyakorlatokkal függőségi viszonyban lévő gazdasági ágazatokkal is. A földhasználat számos más szakpolitikai terület, így a területi kohézió, a várostervezés, a mezőgazdaság, a közlekedés és a természetvédelem számára is fontos szempontot jelent.
3 A zöld területek elvesztése mind a városon belül, mind kívül veszélyezteti a biodiverzitást valamint a városban élők életminőségét. Az ipar átalakulásának (a fejlesztés következtében funkcióváltás történik) köszönhetően számos európai városban található gazdátlan, elhanyagolt állapotú (leromlott fizikai állapotúak, és hasznosításuk jelenleg nem megoldott) és szennyezett terület (ún. barnamezős terület) (3. számú ábra). Ezek a területek korábban ipari, esetleg kereskedelmi célokat szolgáltak. A barnamezős területek szennyezés-mentesítés (kármentesítés és rehabilitáció) után újra hasznosíthatóvá (ami jelentős gazdasági kérdés) válnak. A túlzott urbanizációnak köszönhetően az olyan jellegű problémák megoldása, mint túlzott gépjárműforgalom, energiafogyasztás, légszennyezés és növekvő zajhatás a legsürgetőbb a városi területeken. ( ( 3. számú ábra: Klasszikus barnamezős területek régen (Western Riverside, Bath, 1946) és most (Montreuil, Paris) Hozzávetőlegesen az adekvát és jól működő infrastruktúra létfontosságú a városi területek gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fenntarthatósága szempontjából. Az európai városokra jellemző mindennapos gyakorlat, hogy a meglévő infrastrukturális építményeket inkább felújítják, újra felhasználják, minthogy inkább újakat építenének. A földdel, mint erőforrással/készlettel való előnyösebb gazdálkodás elengedhetetlen a városi lakosság életminőségének és fenntarthatóságának szempontjából. Nemzetközi és Európai szintű megállapodások vannak túlzott városiasodás problémáját illető integrált (a kormányzás minden szintjére kiterjedő) stratégiák megalkotását illetően. Ezek a kezdeményezések kihatással vannak a fenntartható földhasználatra, másfelől segítenek egy ésszerűbb közösségi mechanizmus megteremtésében. Határozottan az olyan fenntartható városfejlesztési törekvések élveznek támogatást, melyek egy ún. kompakt város kialakítását és a városi földterületek újrahasznosítását célozzák meg. (Expert Group On The Urban Environment, 2000) A fenntartható település sajátos ökoszisztéma, olyan kompakt, de nyílt rendszer, amelynek térhasználatát vertikálisan és horizontálisan a diverzitás jellemzi, a ciklusosság elve szerint hatékony energia-és anyagcseréje a lokális-regionális térben történik, információcseréje pedig a globális tér felé nyitott. A fenntartható település a településszerkezet, a települési funkciók és tömegközlekedés olyan mintázatát (pattern) jelenti, amely alacsony erőforrás-használatot (ökológiai lábnyom) eredményez. A kompakt település elve olyan hatékony, optimális természeti erőforrás-használatra épül, amely megfelel a fenntartható fejlődés követelményeinek. A kompakt település elve határozottan korlátozza a település horizontális
4 terjeszkedését. A város növekedési igényét részben vertikális irányba kényszeríti, részben pedig a ritka beépítettségű területeket hatékonyabban használja ki, de elsősorban vegyes és hatékony földhasználattal biztosítja a települési funkciókat. Ez az elv indokolt, mivel a települések terjeszkedése a természet rovására megy, termőföldek, erdők, rétek esnek áldozatul a beépítésnek. Ennek a folyamatnak az lenne az elméleti következménye, hogy a település feléli azt a természetet, amely erőforrásként létrehozta. A kompakt város tulajdonképpen hatékony, optimálisan centralizált modell. A fenntartható település kompakt és holarchikus szerkezetű, amelynek legfontosabb jellemzője az alkotóelemek, illetve funkciók hierarchikus diverzitása, amely egyúttal hatékony földhasználatot is jelent. (Településökológia jegyzet, PTE TTK Földrajzi Intézet, Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék) A földhasználat (a föld funkcionalitásának megváltozása szempontjából) a természetes környezetek az ember konzekvens beavatkozása általi módosulása. A környezetvédelmi irányelvek egyre inkább előmozdítják a sajátságos földrajzi területeken az integrált tervezést, mint megközelítési módot, és támogatják azt a fajta jó szomszédi törekvést, amelyen egy komplexebb és kompaktabb földhasználat alapul. A Víz Keretirányelv számos konkrét és feltételes következtetést sejtet a városi területeket és a tervszerűen irányított földhasználatot illetően, mivel szoros és összehangolt koordinációra van szükség a vízgyűjtő-gazdálkodási, a regionális és lokális földhasználati tervezés között. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szoros kapcsolatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állapotának javítását szolgáló célkitűzések elérése érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek kapcsolódnak a településekhez, a földhasználatokhoz. A város életteret, lakóhelyet, szellemi értéket is jelent. Egyszerre kell tehát gazdaságilag versenyképes teret, ugyanakkor otthont, fenntartható várost biztosítani az ott lakók számára (lisszaboni kritériumok) (Manchin R. 2005). A fenntartható földhasználat egy olyan politikailag vitatott probléma, amely megköveteli a felelősség megosztást a kormányzás minden szintjén. Ezért további politikai integráció szükséges. Ha egy fenntarthatóbb földhasználat elérése a cél, akkor a kormányzás minden szintjén a politikai célkitűzések és eszközök számottevőbb horizontális integrációja szükséges, valamint egy fejlettebb vertikális integráció, amely egy magasabb szintű - lokális és regionális hatóságokat érintő - erőfeszítést biztosít. A fenntartható földhasználata fejleszti a város szintű tervezési koordinációt (nyilvánosság-nyilvánosság és nyilvánosság-magánberuházás), mely folyamat velejárója az aktív társadalmi részvétel. Általánosságban a földhasználat-menedzsment az adminisztráció eltérő szintjein (lokális, regionális, nemzeti) végrehajtott különféle döntések által vezérelt (Working Group on Sustainable Urban Management, DG ENV, 2004). A földhasználat-menedzsmenten keresztül megnő a városok vonzereje és versenyképessége, valós térbeli kereten belül lehetővé válik a fejlesztési koncepciók innovatív elemzése. Menedzsment alatt az emberek azon tevékenységét értjük, melyben a lakosság együtt dolgozik a kívánt cél elérése érdekében; földhasználat-menedzsment pedig az a gazdálkodási folyamat, mely során a földet használjuk, hasznosítjuk és fejlesztjük, és amely során koordinált városgazdálkodási irányelveket követünk. Ennek következtében a városi területekkel való fenntartható gazdálkodás magában foglalja:
5 a normatív (irányadó, szabályozó) és a törvényalkotói magatartási gyakorlatot, a stratégiai és operatív tervezést, a vitatott szektorális kérdések térbeli integrációját, a döntéshozatalt, a költségvetést, az intézkedési és döntési eljárásokat, módszereket, a monitoring eredményeket, és a hatások kiértékelését. A földhasználat-menedzsment legismertebb eszköze a földhasználat tervezés, mely a közérdeket van hivatva kifejezni és illusztrálni. A fentiek alapján megállapítható, hogy a sikeres földhasználat-menedzsmentet meghatározó legfontosabb szempontok között szerepel: a városok terjeszkedése (a maguk negatív ökológiai, társadalmi és szociális vetületében), a meglévő és növekvő barnamezős területek, a vonzó városszerkezet hiánya és a versenyképes beruházások iránti igény. 3. Földhasználat versus árvízi kockázatkezelés A gyors urbanizáció megköveteli az árvízi kockázatkezelések a mindennapi várostervezési és városszabályozási gyakorlatba való beillesztését. Az a fajta várostervezés és városgazdálkodás, amely magában foglalja az árvízi kockázatkezelést, elsődleges követelmény; magában foglalja a földhasználatot, az infrastrukturális és egyéb szolgáltatásokat. Az egymásra halmozódó, gyorsan expandáló városi területek lehetőséget teremtenek olyan újfajta városi településminták kifejlődéséhez, amelyek kezdettől fogva magukban foglalják az integrált árvízi kockázatkezelés gyakorlatát. A kívánalmaknak megfelelő városműködési és városkezelési tőke (gyakorlat) szintén egyfajta városiazgatási kulcskérdés. (Cities and Flooding: A Guide to Integrated Urban Flood Risk Management for the 21st Century) 4. számú ábra: A klímaváltozás hatására az árvízi kockázatnak kitett lakosság Európa városaiban (
6 Az urbanizációs fejlődés és a városgazdálkodási ténykedések - annak ellenére, hogy a gyors expanzió a klímaváltozás hatása miatti árvízi kockázat általi sebezhetőséget az elfogadható szintet meghaladó módon növeli folytatódnak (4. számú ábra). A legtöbb esetben az árvízgazdálkodás konvencionális gyakorlata nem követi ezt a fentiekben említett integrált szemléletmódot. Következésképpen a városi árvízgazdálkodás jövőbeli gyakorlata az innovatív védelmi intézkedések kifejlesztésén és végrehajtásán fog alapulni, és amely gyakorlatban a térben növekvő igények, a lehetséges klímaváltozási következmények és a magas fokú biztonsági előírások teljes egészében integrálódnak (Genovese, 2006) Az árterek emberi beavatkozások általi használata és egy árvízi esemény kezdete azok lehetséges kölcsönhatását, vagyis egy természetes vészhelyzet kialakulását eredményezheti (Montz B.E., 2000). A természetes növénytakaróval fedett területeken a csapadék a növényekben és a talajban tárolódik, a felesleg pedig a tárolókapacitás függvényében lassan, az altalajon keresztül folyik le. Ezzel szemben a városi területeken, ahol utak, épületek elzárják, lefedik a szabad földfelszínt, a kisebb tárolókapacitás miatt intenzív felületi lefolyás alakul ki. Ezeknek a városi infrastruktúrát érintő építkezéseknek köszönhetően a vegetációs réteg eltűnik, a permeábilis talajtakaró impermeábilissé válik, aminek következtében egyfajta talajdepresszió alakul ki. (Genovese, 2006) A földhasználat megváltozása (pl. felszínnek az urbanizáció miatti lezárása (áthatolhatatlan felületek)), amely megnöveli a csapadék lefolyást, az árvízi katasztrófákat súlyosbító emberi tényezők között az elsők között említendő. A földfelszín adottságainak, mint például a talaj milyenségének, a növénytakarónak és a földhasználati gyakorlatnak közvetlen hatása van a keletkező felszíni lefolyás mennyiségének növekedésében. Ezért a földhasználati gyakorlat, a lefolyás és az árvizek előfordulása közötti kapcsolat számos olyan körülményre, tényezőre vezethető vissza, melyeket a földhasználati előírások, szabályozási intézkedések során figyelembe kell venni. Akárhogy is, a városi növekedés, terjeszkedés elkerülhetetlenül a kockázat intenzifikációjához (erősödéséhez) vezet, feltéve hogy számításba vesszük az árvízkockázatot a tervszerű földhasználati gyakorlat folyamatában. Sokszor az árvízi kockázatra érzékeny várostervezési gyakorlat alá van rendelve az árvíz előfordulási gyakoriságának. Az idő múlásával nagyobb árvízi események nélkül egyre nehezebb fenntartani az ún. árvízi tudatosságot mind az emberekben, mind pedig a kormányzásban. Ennek tipikus esete, amikor az árvízi töltés mögötti területen engedélyezett körülmények között zajlik a város terjeszkedése. Sajnálatos módon számos urbanizációs folyamat a tervezést nélkülöző módon megy végbe, szándékosan figyelmen kívül hagyva vagy alábecsülve az árvízi kockázatot. Gyakran nem történik meg az építési irányelveknek a figyelembe vétele és nem létezik valós földhasználati gyakorlat sem, ami törvényes alapot tudna szolgálni a potenciális veszteségek elleni prevencióhoz. (Urban Flood Risk Management A Tool for Integrated Flood Management) Azok a földhasználati tervek, tervezési előírások (melyek egyfajta szűk keresztmetszetet képeznek az árvízi kitettségnek való csökkentés folyamatában) alapvetően négy kategóriába sorolhatóak (Urban Flood Risk Management A Tool for Integrated Flood Management): 1. korlátozó szabályozások (tiltás, büntetés, eltelepítés),
7 2. gazdasági ösztönzők (a megfelelő földhasználatért cserébe adókedvezmény, illetve extra adók a nem kívánt földhasználat miatt), 3. tudásfokozás (ismeretbővítés, információ az árvízi kockázatról), és 4. közberuházások (ingatlanvásárlás, közüzemek ártéren kívülre történő áthelyezése). Mint mindenhol, a sikeres földhasználati gyakorlat megvalósítása során is elengedhetetlen a társadalom bevonásának folyamata, a folyamatos kommunikáció az integrált intézkedések bevezetését illetően és a társadalom építkezési szokásainak tudatossá tétele miatt. Így a város teljes egészét vizsgálva olyan műszaki és szervezeti intézkedések foganatosíthatóak, melyek képesek hatásában csökkenteni a városi árvízi kockázatot (5. számú ábra). A városok permanens módon beépítik és közművesítik területeiket, fejlesztik a vízi infrastrukturális létesítményeket és a városi vizeket a legközelebbi befogadóba vezetik (Andjelkovic, UNESCO, 2001). 5. számú ábra: A fenntartható csatornázási rendszerek előnyei ( Az EU Árvízi Irányelve hangsúlyozza, hogy az árvízi kockázatok csökkentését célzó intézkedéseket, amennyire csak lehetséges, az eredményesség érdekében koordinált módon kell kezelni a teljes vízgyűjtőn (6. számú ábra). Hangsúlyozza továbbá, hogy a vízgyűjtő szintű földhasználati gyakorlat jelentős szerepet játszik z árvízi kockázatkezelés folyamatában, azonban nem foglal állást, hogy azt miként kell megtervezni és végrehajtani, illetve, hogy milyennek kell, hogy legyen a hatásos földhasználat-gazdálkodás. A vízgyűjtő szintű földhasználati gyakorlat megtervezéséhez tisztában kell lennünk a teljes vízgyűjtő karakterisztikával (geológiai, topográfiai, hidrológiai jellemzők és földhasználati típusok stb.).
8 6. számú ábra: Vízgyűjtő, részvízgyűjtő és városi vízgyűjtő reláció ( Ahhoz, hogy elkezdjük, árvíz által veszélyeztetett területek beazonosítását össze kell vetnünk a vízgyűjtőről származó térbeli adatokat, és végig kell tekinteni az árvizeket létrehozó folyamatokat, indikátorokat. Miután megvizsgáltuk ezeket az adatokat, és kellő információval rendelkezünk arról, hogy a múltbeli árvizek kialakulásának mik voltak az okai, csak akkor kezdhetjük el jövőbeli árvizek csökkentésére vonatkozó intézkedések kidolgozását. Ezt követően kezdődhet meg a megfelelő (hely specifikus) földhasználati stratégia megtervezése. Ez a fajta, a teljes vízgyűjtőre vonatkozó integrált megközelítés (amely biztosítja a társadalom részvételét) eredményezi a fenntartható földhasználatot (Johnson, 2008). 7. számú ábra: A természetes és a városi vízgyűjtő ( rainage.html )
9 A növekvő emberi beavatkozásoknak köszönhetően, melyek átalakítják a vízgyűjtőt, a felszíni lefolyást leíró folyamatok megváltoztak (csökkent a talaj infiltrációs kapacitása és megváltozott a talaj lefedettség) (7. számú ábra). Ez ahhoz vezetett, hogy az ember által megváltoztatott vízgyűjtő egyre jelentősebb szerepet játszik a növekvő árvízi katasztrófák kialakulásában. A csapadék hidrológiai szerepe erősen függ a talaj lokális karakterisztikájától, mint például a víztározási kapacitás és a beszivárgás mértéke. A vegetációs lefedettség típusa és sűrűsége, valamint a földhasználati karakterisztika fontos, hogy megértsük a csapadék hidrológiai szerepét. A környezet degradációja egyfajta kontroll nélküli városi fejlődéssel párosulva ahhoz vezetett, hogy megnőtt a közösségek árvízi katasztrófák általi fenyegetettsége. A tervszerűen végrehajtott és szabályozott földhasználat képes csökkenteni a lehetséges árvízi károkat a kockázatnak kitett területeken. A tervszerű földhasználati gyakorlat csökkenti az árvízi kockázat költségét, azáltal, hogy vízgyűjtőről kirekeszt bizonyos tevékenységeket és olyan helyzetet teremt, amely által az adott - árvízi kockázat által befolyásolt - területen sajátságos beavatkozások valósulhatnak meg ( 4. Összefoglalás A városi árvizekkel való sikeres gazdálkodás nem oldható meg városi léptékben haladva, és a lehetséges árvízkárokra történő reagálás is sokkal bonyolultabb köszönhetően a politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti változásoknak. Az emberi beavatkozások mélyrehatóan megváltoztatták azt a földet, ahol élünk. Különösen a földhasználat és annak megváltozása hat leginkább azokra a hidrológiai folyamtokra melyek (térben és időben) előidézik az árvízi kockázatot magát. Az elmúlt években világszerte jelentkező árvizek, az árvizek elleni védekezés továbbfejlesztésére hívják fel a szakemberek figyelmét. Az árvízi kockázat nemcsak a klímaváltozásnak köszönhetően, hanem az árvíz által kockázatosnak ítélt területeken történő folyamatos és növekvő beruházásoknak köszönhetően is növekszik. Emellett természetesen a globális klímaváltozás megjelenése is hozzájárult az újszerű földhasználati gyakorlat stratégiájának realizálódásához. Mindezek megkövetelik a földhasználati gyakorlat körültekintő, tervezett és tudatos megváltoztatását, egyfajta paradigmaváltást. Ez a szemléletmódbeli változtatás egy olyan döntés, amely attól is függ, hogy képesek vagyunk-e változtatni a jelenlegi árvízkezelési gyakorlatunkon. Alapvető, hogy a kockázatkezelést integrált módon, a szerkezeti és nem szerkezeti intézkedéseket kombinálva, komplexen valósítsuk meg. A komplex kölcsönhatás egy átláthatóbb koncepcionális keretet követel meg, melyben megvalósul a megfelelő intézményi és szervezeti működés. Ezeknek az összetevőknek a felismerése elősegíti az árvízi kockázat megértését. A közösségi részvétel a kockázatkezelési intézkedések megtervezésében és végrehajtásában, különösen fontos a sikeres árvízi kockázatkezelés folyamatában. A fenntartható, árvíztudatos várostervezés hosszú távon a legígéretesebb stratégia a sikeres árvízi kockázatkezelésben. Az árvízi szempontok érvényesülése elválaszthatatlan eleme a várostervezésnek. A tervszerűen irányított, fenntartható földhasználati gyakorlat szoros összefüggésben a vízgyűjtőgazdálkodási gyakorlattal képezheti azt a követendő elvet, ami a multifunkcionális földhasználattal kombinált árvíz-megelőzési intézkedéseken, mezőgazdasági és környezeti gyakorlaton, territoriális tervezési politikán és természetvédelmi stratégiákon alapul, tekintetbe véve a különböző tervezési szinteket (a nemzeti szinttől kezdve egészen a lokális
10 szintekig). Az árvízi kockázatkezelés érdekében végzett tervszerű földhasználat képes megbirkózni a változó és bizonytalan jövő alkotta kihívásokkal. Felhasznált irodalom: 1. Abhas K Jha, Robin Bloch, Jessica Lamond (2012) Cities and Flooding: A Guide to Integrated Urban Flood Risk Management for the 21st Century The World Bank 2. WMO/GWP Associated Programme on Flood Management, Urban Flood Risk Management A Tool for Integrated Flood Management 3. Andjelkovic I. (2001), International Hydrological Programme, Guidelines on nonstructural measures in urban flood management, IHP-V, Technical Documents in Hydrology, No.50 UNESCO, Paris. 4. Montz B.E. (2000), The generation of flood hazards and disasters by urban development of floodplains, in Parker D.J., Floods, Volume I, Routledge, London &New York, pp Genovese E. (2006), A methodological approach to land use-based flood damage assessment in urban areas: Prague case study Expert Group On The Urban Environment (2000), Towards more sustainable urban land use 8. PTE TTK Földrajzi Intézet, Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék, Településökológia jegyzet ( 9. Dr Richard Johnson (2008), The role of catchment land use planning in flood risk management, Workshop on Flood Management in Local Planning, Austria/Slovenia 10.
MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT
MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT BALOGH Péter Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület 5065 Nagykörű, Köztársaság u. 3. e-mail: baloghpeter@elotisza.hu Összefoglalás A mocsárra épült sivatag
RészletesebbenA közlekedés társadalmi költségei és azok általános és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai
Dr. Tánczos Lászlóné - Dr. Bokor Zoltán A közlekedés társadalmi költségei és azok általános és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai Az EU több kutatási programja foglalkozik a közlekedés társadalmi
RészletesebbenTELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE
TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenTananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok
KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005
RészletesebbenKOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenÁllami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén
11. Melléklet 11. melléklet Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén A támogatás fogalma és típusai sokról is említést tennünk az energiaszektor vizsgálata kapcsán, mert
RészletesebbenKÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,
RészletesebbenMrekva László okleveles építőmérnök
Mrekva László okleveles építőmérnök Az urbanizációs folyamat Heti egymillió fővel gyarapodik a Föld városainak összesített lakossága a következő negyedszázad folyamán. A világ lakosságának fele már most
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A LOGISZTIKA EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA A HAZAI FAHASZNÁLATOK HATÉKONYSÁGÁNAK FOKOZÁSÁRA
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A LOGISZTIKA EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA A HAZAI FAHASZNÁLATOK HATÉKONYSÁGÁNAK FOKOZÁSÁRA SZAKÁLOSNÉ MÁTYÁS KATALIN Tudományos témavezető: Prof.
RészletesebbenAz EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999.
Európai Bizottság * XVI. Főigazgatóság Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana MEANS füzetek 1999. V. kötet A közösségi politikai prioritásokra gyakorolt hatások
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban
RészletesebbenFÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK
RészletesebbenTót Éva Borbély-Pecze Tibor Bors Szegedi Eszter AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS ESZKÖZRENDSZERE
Tót Éva Borbély-Pecze Tibor Bors Szegedi Eszter AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS ESZKÖZRENDSZERE Tót Éva Borbély-Pecze Tibor Bors Szegedi Eszter AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS ESZKÖZRENDSZERE Tartalomjegyzék
RészletesebbenAz Európai Területi Együttműködés célkitűzés programjai... 3 Közép-Európai transznacionális program... 3 Dél-Kelet-Európai transznacionális
HÍRLEVÉL A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖZÖSSÉGI PROGRAMOKRÓL 2013. SZEPTEMBER Az Európai Területi Együttműködés célkitűzés programjai... 3 Közép-Európai transznacionális program... 3 Dél-Kelet-Európai
RészletesebbenPápa város integrált településfejlesztési stratégiája
Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája 2016 március Készült: Pápa Város Önkormányzata megbízásából a KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 sz. projekt keretében 2015-ben készült és 2015 októberében
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
RészletesebbenUpstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére
MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenAJÁNLÁSA. a központi közigazgatási szervek szoftverfejlesztéseihez kapcsolódó minőségbiztosításra és minőségirányításra vonatkozóan
KORMÁNYZATI INFORMATIKAI EGYEZTETŐ TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG 24. SZÁMÚ AJÁNLÁSA a központi közigazgatási szervek szoftverfejlesztéseihez kapcsolódó minőségbiztosításra és minőségirányításra vonatkozóan 2005.
RészletesebbenDevecser város integrált településfejlesztési stratégiája
Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
RészletesebbenTOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA
TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány
RészletesebbenTudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva
Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva A fogolydilemma Neumann János már 1928-ban publikált a játékelméletről, ami azonban csak 1944-ben, egy amerikai közgazdásszal, Oskar Morgenstern-nel együtt
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
RészletesebbenTurizmuspolitika és turizmusmenedzsment
Turizmuspolitika és turizmusmenedzsment Szerzô: Soproni Gyula 1 A tanulmány a közszféra gazdasági szerepvállalásának részeként a turizmusban és az ezt érintô területeken folytatott állami tevékenységet
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
A 2012. ÉVI TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK ÉRETTSÉGI VIZSGADOLGOZATOK STATISZTIKAI ÉS KVALITATÍV ELEMZÉSE A TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKT KERETÉBEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KÖZÉP- ÉS EMELT
RészletesebbenAz akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó
RészletesebbenStratégiai menedzsment
Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti
RészletesebbenA régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők és együttműködésük
A régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők és együttműködésük Ampler, T. 1992 :Need to know Marketing an accessible A to Z guide. Century Business, Great Britain, London. Stoner, J. A. F. 1978:
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenPályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára
Pályázati kézikönyv az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Projektfejlesztés és pályázatbenyújtás: a pályázat útja a projektötlettől a szerződéskötésig A pályázati
RészletesebbenAz MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi nyilvánosságra hozatali tájékoztatója az 575/2013/EU európai parlamenti
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi nyilvánosságra hozatali tájékoztatója az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...
Részletesebben303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről
303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások
RészletesebbenA BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2012/2, 73 88. 73 A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN SZABÓ Judit Országos Kriminológiai Intézet judit.szabo@okri.hu ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenKÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM
KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költséghatékonysági elemzés célja, hogy igazolja a projekttel vagy programmal kapcsolatosan az alábbiakat: - Konzisztencia
RészletesebbenSzent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve
Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve SZOCIÁLIS ALAP- ÉS SZAKELLÁTÁS FEJLESZTÉSE A SZENT LUKÁCS GÖRÖGKATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYRENDSZERÉBEN Projekt azonosító: TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0009
RészletesebbenA vezetést szolgáló személyügyi controlling
LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési
RészletesebbenElőzetes Akcióterületi Terve
Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott
RészletesebbenIT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK
Póserné Oláh Valéria Budapesti Műszaki Főiskola NIK, poserne.valeria@nik.bmf.hu IT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK Absztrakt Napjainkban már a legtöbb szervezet működése elképzelhetetlen informatikai
RészletesebbenZirc város integrált településfejlesztési stratégiája
Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenA Bodrogközi Többcélú kistérségi Társulás
A Bodrogköz Energia- és Tájgazdálkodási Stratégiai Terve Természetesen Természetest A Bodrogközi Többcélú kistérségi Társulás megbízásából készítette a Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Szövetsége
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
Részletesebben3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),
RészletesebbenProjektsikert elősegítő munkakultúra jellemzői és létrehozása
Projektsikert elősegítő munkakultúra jellemzői és létrehozása dr. Prónay Gábor 12. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2009. április 2. AZ ELŐADÁS CÉLJA Nem lehet a problémákat ugyanazzal a gondolkodással
Részletesebben1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek
RészletesebbenTANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM MENTORI ÚTMUTATÓ
TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM MENTORI ÚTMUTATÓ Insight Project 2015 1 Tartalom Tanári Szakmai Gyakorlati Program mentori útmutató... 1 Bevezetés... 3 A Tanári Szakmai Gyakorlat... 4 A mentor... 6 Miért
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
Részletesebben1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...
1. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja...5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...5 1.1.1. A nevelés-oktatás alapelvei...5 1.1.2.
RészletesebbenTÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.
Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP
RészletesebbenA BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA
A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Az Igazgatóság elfogadó/módosító határozatának száma és kelte: 36/2010 2010. szeptember 15. A PSZÁF jóváhagyásának
RészletesebbenAlgyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája
2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló
RészletesebbenBudapest Főváros XI. Kerület Újbuda
Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi
RészletesebbenGönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város
RészletesebbenPedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1
Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:
Részletesebben1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 36. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,
RészletesebbenMűködési kockázati önértékelések veszteségeloszlás-alapú modellezése
506 HITELINTÉZETI SZEMLE HAJNAL BÉLA KÁLLAI ZOLTÁN NAGY GÁBOR Működési kockázati önértékelések veszteségeloszlás-alapú modellezése Tanulmányunkban a működési kockázatok önértékelésen alapuló modellezését
RészletesebbenTisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné
LIpPAI JANOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOL4 4400 Nyíregybáza, Krúdy köz 2. Telefon/Fax: (42) 403-765, Telefon: (42) 403-750, (42) 403-751, (42) 500-232 E-maii: Iippai.szakko=episkolat{j) maii. com Internet:
RészletesebbenICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december
ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
RészletesebbenA 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei
Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a
RészletesebbenMULTIMÉDIÁS OKTATÓANYAGOK ÉRTÉKELÉSE ÉS A MINŐSÉG KÉRDÉSEI
Bán Anetta MULTIMÉDIÁS OKTATÓANYAGOK ÉRTÉKELÉSE ÉS A MINŐSÉG KÉRDÉSEI Bevezetés, problémafelvetés Hazai és nemzetközi tapasztalatok is mutatják, hogy alkalmas multimédiás oktatóprogramok használatával
RészletesebbenKOCKÁZATKEZELÉS A REPÜLÉSBEN
KOCKÁZATKEZELÉS A REPÜLÉSBEN Dr. Pokorádi László* egyetemi docens ZMNE, VSzTK Haditechnikai tanszék Napjainkban az Amerikai Egyesült Államok Légierejénél (USAE) és Haditengerészeténél (l JS Navy) egyre
RészletesebbenEGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ
EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ MODELLEZÉS Brodszky Valentin, Jelics-Popa Nóra, Péntek Márta BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti
RészletesebbenFekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban
Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban Bevezetés Európa történetében a városok hosszú évszázadok óta kiemelkedő szerepet
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi Üzleti Terve 2013. május 6. TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 Szakmai célok... 6 Pénzügyi
RészletesebbenNemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv
Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A stratégiai terv fő következtetései... 3 3 Fejlesztési elképzelések, a beavatkozás területei... 5 3.1 A vízi út fejlesztése a hajózás
RészletesebbenA Nemzeti alaptanterv implementációja
1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,
RészletesebbenÁltalános iskolás, alsó tagozatos korú gyermekek küzdősport edzései
Általános iskolás, alsó tagozatos korú gyermekek küzdősport edzései Írta: Dr. Dörgő Sándor A rendszeres sportolásnak és aktív fizikális tevékenységben való részvételnek több jelentős jótékony hatását is
RészletesebbenVI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE
VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE Lezárva: 2012. december 28. Készült az AROP 2011/1.1.9 A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség
RészletesebbenVállalati integrált kockázatkezelés (II. rész)
Dr. HORVÁTH ZSOLT, ügyvezetõ igazgató, INFOBIZ Kft. SZLÁVIK PÉTER, managing partner, Boda & Partners Vállalati integrált kockázatkezelés (II. rész) 4. Kockázatok kezelése 4.1. Kockázatok kezelésének általános
RészletesebbenStratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés
Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Összeállította: IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív
RészletesebbenMARKETING MESTERSZAK Marketingkutatás 5. előadás KÉRDŐÍVSZERKESZTÉS. 2015. 03. 14. Magyar Mária - BME MVT
MARKETING MESTERSZAK Marketingkutatás 5. előadás KÉRDŐÍVSZERKESZTÉS 2015. 03. 14. Magyar Mária - BME MVT 2 A mai anyag Kérdőívszerkesztés folyamata Kérdőív logikai/szerkezeti felépítése Kérdéstípusok Kérdések
RészletesebbenDESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL
DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ
RészletesebbenNYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE
Környe-Bokod Takarékszövetkezet NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE A 2013. ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL Kelt: Környe, 2014. május 14. a Takarékszövetkezet vezetője A Környe-Bokod Takarékszövetkezet
RészletesebbenA racionális és irracionális döntések mechanizmusai. Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész. Wigner MTA Fizikai Kutatóintézet. duplapluszjo.blogspot.
A racionális és irracionális döntések mechanizmusai Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész Wigner MTA Fizikai Kutatóintézet komputációs rendszerszintű idegtudomány csoport duplapluszjo.blogspot.hu érzékelés
RészletesebbenA Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési
RészletesebbenA forgótőke és elemeinek értelmezése, valamint a forgótőke-menedzsment
488 A forgótőke és elemeinek értelmezése, valamint a forgótőke-menedzsment PUPOS TIBOR PÉTER ZSOLT KIS SIMON TÜNDE GÓR ARNOLD Kulcsszavak: forgótőke, forgóeszközök, forgóbefektetés, forgótőke-menedzsment.
RészletesebbenProjektmenedzsment Hírlevél
PMI Budapest, Magyar Tagozat Projektmenedzsment Hírlevél 2010 október Hírlevelünk tartalmából: Üzenetünk (2. oldal) Aktuális rendezvények (4.. oldal) PMSZ/PMI elnökségi információk (5. oldal) Projektmenedzsment
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben
RészletesebbenA kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben
TÓTHNÉ BORBÉLY VIOLA A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben A munkaadók követelményei - a gyorsütemű gazdasági fejlődés és technológiák változása miatt - a munkaerővel
RészletesebbenNemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére
Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3
RészletesebbenAz ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete
Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -
RészletesebbenDR PAPP ANTAL A KATASZTRÓFAVÉDELMI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, ELEMEI
DR PAPP ANTAL A KATASZTRÓFAVÉDELMI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, ELEMEI A globális felmelegedés kérdésköréhez igazodva a katasztrófavédelem, a tűzoltóságok technikai fejlesztéseinek irányát úgy célszerű
RészletesebbenA közúti forgalomcsillapítás feltételrendszerének vizsgálata
NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Győr, 2013. november 7. A közúti forgalomcsillapítás feltételrendszerének vizsgálata Juhász Mattias okl. infrastruktúra-építőmérnök tanszéki mérnök, PhD hallgató Széchenyi István
RészletesebbenVajon hatalom-e még a tudás? Lehet-e érvényesülni a tudás által? Érdemes-e tanulni az 1990- es években Magyarországon?
A HÁTRÁNYOS HELYZET MEGJELÖLÉS az 1960-as években vált egyre divatosabbá, nem mint tudományos terminus, hanem mint egy minisztériumi utasítás hivatalos szóhasználata. Esélyegyenlőség Miután 1962-ben megszűnt
RészletesebbenSÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING
Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC
RészletesebbenTelepülési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben
EMLA KÖRNYEZETI MANAGEMENT ÉS JOG EGYESÜLET Települési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben A helyi rendelet-alkotás keretei 2011 TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK LEHETŐSÉGEI A ZAJ ELLENI KÜZDELEMBEN
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenHarmadik országbeli kutatók Magyarországon
DR. ILLÉS SÁNDOR Harmadik országbeli kutatók Magyarországon Gellérné Lukács Éva (szerk.): Harmadik országbeli állampolgár kutatók magyarországi integrációja. (Third-country national researchers integration
Részletesebben