1992. évi LXXIV. törvény. az általános forgalmi adóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET HATÁLY. Területi hatály.

1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról Az állami költségvetés feladatainak ellátásához szükséges állandó és értékálló bevétel biztosítása érdekében, az árutermelı piacgazdaság igényeit kielégítı versenysemleges adórendszer mőködtetése céljából, valamint tekintettel az Európai Közösségekhez való társulásból fakadó követelményekre, az Országgyőlés az általános forgalmi adózás alapvetı szabályairól - figyelembe véve az 1988. január 1-jei bevezetés óta szerzett tapasztalatokat is - a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET HATÁLY Területi hatály 1. A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad- és tranzitterület is. 1994/308. Adózási kérdés A belföldi adóalany által külföldön mőködtetett kirendeltség költségeinek áfakötelezettsége 1994/91. Adózási kérdés Vámszabad területi társaságok áfa-kötelezettsége 1994/11. Adózási kérdés Külföldön, de diplomáciai szempontból magyar fennhatóságú területen folytatott építési tevékenység áfa-kötelezettsége KGD2004. 38. A vámszabad terület a belföld fogalmába beletartozik, az innen történı termékértékesítés belföldön teljesítettnek minısül (1992. évi LXXIV. törvény 1. ). Személyi hatály 2. (1) A törvény rendelkezéseit a 4. szerinti adóalanyokra kell alkalmazni. E törvény rendelkezéseit az egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalanyokra kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azt az egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvény kifejezetten elıírja. 2002/118. Adózási kérdés evát választó helye az áfa rendszerben 1993/314. Adózási kérdés Magyarországon földet használó szlovén állampolgár adókötelezettsége (2) E törvény hatálya kiterjed a 4/B. szerinti, adóalanynak nem minısülı, az általános forgalmi adó megfizetésére kötelezett személyekre. A törvény személyi hatályát kiterjeszti az adóalanyokon túl az adó megfizetésre kötelezett személyekre, mivel a csatlakozást követıen a Közösségen belüli beszerzések tekintetében, illetve import esetében a nem adóalanyok is adófizetésre kötelezettek, más, az adóalanyokra egyébként vonatkozó kötelezettség azonban nem terheli ıket, azonban az adólevonási joggal sem élhetnek.

Tárgyi hatály 3. A törvény rendelkezései alapján általános forgalmi adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni a) az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint 1994/251. Adózási kérdés Alapítványok adózási kérdései b) az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belülrıl történı termékbeszerzés, valamint Tekintettel arra, hogy az Európai Unió vámhatárok nélküli, egységes belsı piacot alkot, az Unió másik tagállamából megvásárolt termékekre a továbbiakban nem a termékimport, hanem a Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés szabályai vonatkoznak, így a törvény a tárgyi hatályt ennek megfelelıen bıvíti. c) a termékimport után. 1994/309. Adózási kérdés Sportegyesületek óvási díjának és a versenykiírásban szereplık nem indításáért fizetett büntetés áfa-kötelezettsége 1994/94. Adózási kérdés 1991. január 1-je elıtt megkötött, de még le nem járt lízingszerzıdések általános forgalmi adó kötelezettségérıl EBH2005. 1209. A biztosítási szerzıdés olyan kikötése, amely szerint a biztosító általános forgalmi adóval növelt javítási költséget csak az adó befizetését tanúsító számla alapján téríti, a felek szerzıdési szabadsága körébe tartozik (1959. évi IV. törvény 567. ; 1992. évi LXXIV. törvény 3., 4., 43. ). BH2006. 153. Nem ütközik a felek szerzıdési szabadságába a biztosítási szerzıdésnek az a kikötése, amely szerint a biztosító általános forgalmi adóval növelt javítási költséget csak az adó befizetését tanúsító számla alapján térít [1959. évi IV. törvény 200. (1) bek., 567. (1) bek.; 1992. évi LXXIV. tv. 3., 4., 43. ]. BH1995. 200. Rongálás esetén a kár összegét a kiskereskedelmi ár alapulvételével kell megállapítani, amelynek a része azonban az általános forgalmi adó [Btk. 324. (1) bek., (2) bek. a) pont, 1968. évi I. tv. 105. (1) bek. b) pont, Be. 167. (1) bek. c) pont, 170. (1) bek. a) pont, 1992. évi LXXIV. tv. 3. a) pont]. KGD2006. 55. A jótállási kötelezettség alapján történı javítási szolgáltatások áfa körön kívül esnek (1959. évi IV. törvény 305., 1992. évi LXXIV. törvény 3. ). KGD1998. 84. Az általános forgalmi adó visszafizetésének feltétele a termékértékesítés ellenértékének megfizetése. [1992. évi LXXIV. törvény 3. a) pont és 35. (1) bek.]. 3/A. A törvény rendelkezéseit a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azt a Jöt. kifejezetten elıírja. 2000/2. Adózási kérdés figyelembe kell-e venni az alanyi mentesség választására jogosító értékhatár számításánál az adójegyes dohánytermék értékesítés bevételét? II. FEJEZET FOGALMAK Adóalany 4. (1) Adóalany: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. 2006/90. Adózási kérdés a lakásszövetkezetek áfabeli megítélése 2003/111. Adózási kérdés igazságügyi szakértık, intézetek és felülvéleményezési testületek megítélése az áfában

2003/23. Adózási kérdés a lakásszövetkezetek áfabeli megítélése 2000/67. Adózási kérdés gesztorönkormányzat útján bonyolított közmőberuházás áfája 1993/63. Adózási kérdés A nem áfa-alany magánszemélyek lakásértékesítése nem áfa-köteles (2) A közös tulajdonban és közös használatban levı ingó és ingatlan dolog tekintetében a tulajdonostársak közössége minısül adóalanynak. Az adóalanyisághoz főzıdı kötelezettségeket és jogokat a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselı útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselınek a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezı tulajdonostárs, egyenlı tulajdoni hányad esetén pedig az adóhatóság által kijelölt személy tekintendı. 2006/40. Adózási kérdés tulajdonostársak közösségeként megvalósított beruházás EBH2005. 1209. A biztosítási szerzıdés olyan kikötése, amely szerint a biztosító általános forgalmi adóval növelt javítási költséget csak az adó befizetését tanúsító számla alapján téríti, a felek szerzıdési szabadsága körébe tartozik (1959. évi IV. törvény 567. ; 1992. évi LXXIV. törvény 3., 4., 43. ). BH2006. 153. Nem ütközik a felek szerzıdési szabadságába a biztosítási szerzıdésnek az a kikötése, amely szerint a biztosító általános forgalmi adóval növelt javítási költséget csak az adó befizetését tanúsító számla alapján térít [1959. évi IV. törvény 200. (1) bek., 567. (1) bek.; 1992. évi LXXIV. tv. 3., 4., 43. ]. BH2002. 208. Adóügyben a szerzıdés színleltségét nemcsak az adózó terhére, hanem adott esetben a javára is értékelni kell [1990. évi XCI. tv. 1. (7) bek., 51. (7) bek., 1992. évi LXXIV. tv. 4. (1) bek., 6. (1) és (2) bek., 20., Ptk. 201. (1) bek. és 207. (4) bek., 724/B/1994. AB.] BH2001. 338. II. Az általános forgalmi adó visszaigénylésének lehetısége valamelyik hitelezıre engedményezhetı. A visszaigénylés jogszerősége azonban nem lehet a felszámolási eljárás tárgya. Arról az adóhatóság adóigazgatási eljárás keretében dönt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 52. (5) bek., 1959. évi IV. törvény 329. (3) bek., 331., 1990. évi XCI. tv. 32. (3) és (4) bek., 1992. évi LXXIV. tv. 4. (1) bek., 5. (1) bek., 32. (1) bek. a) pont, 48. (3), (4) és (5) bek.]. KGD2002. 280. Az általános forgalmi adóalanyiságot eredményezı bevétel elérésére irányuló tevékenység nem lehet közvetett (1992. évi LXXIV. törvény 4-5., 33., 1991. évi LXXXVI. törvény 4. ). KGD2002. 11. Az útnaplóval igazolt, üzemanyag beszerzés és értékesítés költségkénti elszámolásának elfogadása esetén sem vonható le az általános forgalmi adó, ha az áru beszerzését igazoló számlát nem adóalany bocsátotta ki (1992. évi LXXIV. törvény 4., 35., 1991. évi XVIII. törvény 84. ). KGD2001. 161. Az Áfa-levonási jog csak alakilag és tartalmilag hiteles számla alapján gyakorolható. A cégnyilvántartásba be nem jegyzett társaság jogilag nem létezik (fiktív), az általa kibocsátott számla sem alakilag, sem tartalmilag nem hiteles (1992. évi LXXIV. törvény 4., 34., 1991. évi XVIII. törvény 25., 83. ). KGD2001. 77. Lopott személyi igazolvánnyal, illetve hamis ügyvédi bélyegzıvel ellátott társasági szerzıdéssel alapított társaság által kibocsátott számla nem hiteles, általános forgalmi adó levonására nem jogosít (1992. évi LXXIV. törvény 4., 32. ). KGD2000. 174. Nem hiteles a számla, amelyet nem valós gazdasági eseményrıl állítottak ki, illetve a számlakibocsátó nem adóalanya (1992. évi LXXIV. törvény 4., 32. ). KGD1999. 315. Utas- és ajándékforgalomban vámkezelt gépjármő után az áfa nem igényelhetı vissza adóalanyiság hiányában (1992. évi LXXIV. törvény 4., 32-34. ). KGD1999. 81. A cégjegyzékbe nem bejegyzett gazdasági társaság áfa-adóalanyisága [1992. évi LXXIV. törvény 4. (1) bek.; 1988. évi VI. törvény 24. (1) bek.]. 1997/213. Adózási kérdés Vadászati jog hasznosításából származó jövedelem (3) Adóalanyiságot eredményez továbbá az új közlekedési eszköz esetenkénti értékesítése, amennyiben az az értékesítés közvetlen következményeként másik tagállamba kerül. Az adóalany által értékesített új közlekedési eszköznek az adóalanyiságát eredményezı gazdasági tevékenysége körén kívül esı értékesítését is úgy kell tekinteni, mintha az az adóalanyisága keretében történt volna. (4) 4/A. (1) Nem minısülnek adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult szervek, így

2005/24. Adózási kérdés igazságügyi szakértık tevékenységének általános forgalmi adó szempontjából történı megítélése az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfatörvény) 41/A. -ával összefüggésben APEH tájékoztató a közhatalmi tevékenységet végzı szervek, személyek áfa adóalanyiságára vonatkozó 2005. évi változásokról 2004/24. Adózási kérdés környezetvédelmi felülvizsgálat áfa minısítése 2004-tıl APEH közlemény az Áfa törvény 2004-tıl hatályos 4/A. -a alkalmazásáról a) a minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek hivatali szervei, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezı szervek, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát mint köztestületet is - és személyek, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, b) a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, c) az elkülönített állami pénzalapok és azok kezelıi, d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a társadalombiztosítási költségvetési szervek, e) az országos kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, f) a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségő területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik, g) továbbá szervezeti formától függetlenül a közhatalom gyakorlására jogosult egyéb szervek, személyek, 2005/13. Adózási kérdés a környezetvédelmi felülvizsgálat és a mőszaki vizsga adójogi megítélése 2004. július 1. után a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységük, valamint olyan vagyon, vagyoni értékő jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése tekintetében, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerzıdést lehet kötni. (2) Közhatalom gyakorlásával végzett tevékenység: jogszabályi felhatalmazás alapján ellátott jogalkotási, végrehajtási, igazságszolgáltatási tevékenység, így a peres és nemperes eljárásként végzett tevékenység, az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként végzett jogszolgáltató hatósági tevékenység, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény hatálya alá tartozó jogalkotási, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárási, az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény harmadik részében meghatározott eljárási illetékek és igazgatási, bírósági szolgáltatások díjának alapját képezı tevékenységek. (3) Nem minısülnek adóalanynak az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végzı szervek, személyek akkor sem, ha gazdasági tevékenységükbıl - ideértve a 8. számú mellékletben felsorolt tevékenységeket is - származó bevételük jelentéktelen. A 8. számú melléklet 7. pontja szerinti tevékenységet végzı szervek, személyek - e tevékenységbıl származó bevételüktıl függetlenül - adóalanynak minısülnek. Az arányosság és igazságosság elvének következetesebb érvényesülését az átlagos és az átlag alatti jövedelemmel rendelkezı, alapvetıen munkaviszonyban álló széles társadalmi rétegek reáljövedelmének a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabb növekedése biztosíthatja. A lakosság meghatározó részét érintı változások fı eleme az adóterhek mérséklése a középsı adósáv megszőnésével. A törvény 2005-re kétkulcsos adótáblát rendel. Ily módon megvalósul, hogy az átlagos, illetve az átlag alatti jövedelemmel rendelkezık adóterhelése érzékelhetıen csökken. A minimálbér adómentességének fenntartását továbbra is az adójóváírás biztosítja. Az arányosság, igazságosság és semlegesség elvét erısíti a munka- és tıkejövedelmek adóterheinek harmonizációja. Az adóterhek közelítését és összhangba hozását (az átlagjövedelem adóterheivel) az elkülönülten adózó jövedelmek lineáris kulcsának emelése szolgálja. Az adórendszerben meglévı, változatos jogcímő kedvezményeket maradéktalanul és teljeskörően csak a magas jövedelemmel rendelkezık tudják igénybe venni. Amíg tehát a magas jövedelem - látszólag - magasabb adókulccsal adózik, a kedvezmények érvényesítése által a magas jövedelmőek tényleges adóterhe arányában alacsonyabb. Az adókedvezmények közül 2005-re egyetlen jogcím sem szőnik meg, azonban annak érdekében, hogy az adóztatás progresszív jellege kevésbé torzuljon, indokolt az igénybe vehetı adókedvezményeket korlátozni.

A vállalkozási környezetet pozitív irányban befolyásoló módosításnak tekinthetı, hogy az Szja törvény által az egyéni vállalkozó számára a 2003. és 2004. évben beszerzett, elıállított, a 14,5 és 33 százalékos amortizációs kulcs alá tartozó tárgyi eszközeire, továbbá a 2003-ban vagy 2004-ben vásárolt, elıállított szellemi termékre, kísérleti fejlesztés aktivált értékére biztosított 50 százalék értékcsökkenési leírást a törvény idıbeli korlátozás nélkül biztosítja. Az Szja törvény hatályos szabályozása alapján az egyéni vállalkozó, illetve az ıstermelı a költségként elszámolt iparőzési adója 25 százalékát vonhatja le az adóalapjából. A módosítás a levonás százalékos mértékét 50 százalékra emeli. A mikrovállalkozásnak minısülı egyéni vállalkozó (a legfeljebb 5 fıt foglalkoztató egyéni vállalkozó) a létszámnövekedés után hasonló kedvezményben részesül, mint a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozás. 2004. január 1-jétıl átalakult a természetbeni juttatás intézményének szabályozása. Az új szabályozás bevezetése óta eltelt idıszakban jelentıs számú értelmezési probléma vetıdött fel, ezért több ponton szükségszerővé vált a módosítás. A törvény elızıeken túl egyéb, a jogalkalmazást segítı módosítást, illetve pontosítást tartalmaz (pl. az adómentes üdülési szolgáltatásra jogosultak köre, a külföldön megfizetett adó beszámítása tekintetében). A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 2005. évi módosításait a versenyképesség javítása, a foglalkoztatás ösztönzése, az európai uniós jogszabályok változása, és a gyakorlati tapasztalat indokolja. A javaslatok a versenyképességre korábban meghozott intézkedések kiterjesztésére, az osztalékadót érintı európai uniós irányelv módosításának történı megfelelésre, továbbá - a gyakorlati tapasztalatok alapján - az adóelkerülés lehetıségének szőkítésére és az egyszerősítés érdekében szükséges kisebb pontosításokra irányulnak. Az áfa-törvény módosítására vonatkozó, tervezett rendelkezések két nagy csoportra bontható: az uniós harmonizációs kötelezettségekre, illetve egyéb módosításokra. Az uniós harmonizációs kötelezettségek legnagyobb részét a földgáz- és villamosenergia-értékesítés teljesítési helyére vonatkozó szabályozás átvétele teszi ki. Kisebb jelentıségő kiigazítások történnek a befektetési célú arany adóztatása, és a sportlétesítmények rendeltetésszerő használatának áfa-kötelezettsége, valamint a vevıi készletek szabályozása tekintetében. A gáz és a villamos energia értékesítési helyére vonatkozó szabályok esetében a 77/388/EGK tanácsi irányelv (ún. 6. Áfa irányelv) módosításáról szóló 2003/92/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit 2005. január 1. napjától kell a tagállamoknak nemzeti szabályozásukba átültetni. Az irányelv alapján az áfa-törvény módosítására irányuló törvény a következı változásokat tartalmazza. Tekintettel a földgáz és villamos energia piacon bekövetkezett liberalizációra, ezen termékek, szolgáltatások értékesítésére vonatkozó adóztatás szempontjából szükség van a teljesítési hely meghatározására, mely egyértelmővé teszi, hogy mely esetben hol kell az adót megfizetni. Az irányelv, így a törvény is különbséget tesz a kereskedınek (viszonteladónak) és a fogyasztónak történı értékesítés között. Az elıbbi esetben az ügylet a gázt, villamos energiát beszerzı kereskedı gazdasági tevékenységének székhelyén, telephelyén adózik, míg az utóbbi esetben ott, ahol a fogyasztó azt ténylegesen felhasználja, elfogyasztja. Ezen túlmenıen - mivel az értékesítéshez hálózatra is szükség van - a földgáz elosztó, illetve a villamos energia hálózathoz történı hozzáférés biztosítása, a hálózaton történı továbbítás, és egyéb ehhez kapcsolódó szolgáltatás esetében is rendezi a törvény a teljesítés helyét. Adóalany megrendelı esetében a megrendelı székhelye, telephelye minısül teljesítési helynek, nem adóalany Közösségen kívüli illetıségő személy, szervezet esetén pedig annak állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye. A törvény szabályozza azt az esetet is, hogy amennyiben ezen terméket, szolgáltatást nem belföldön regisztrált adóalany értékesíti magyar adóalany részére, akkor az adó fizetésére a fordított adózás szabályai szerint nem az értékesítı, hanem a beszerzı a kötelezett. A kettıs adózás elkerülése miatt a törvény mentesíti az adó alól a földgáz és a villamos energia importját (vagyis annak harmadik országból történı igénybe vételét). Kettıs adózás ez esetben azért jöhetne létre, mert az import során mind termékimport jogcímén, mind a termékértékesítés teljesítési helyére vonatkozó szabályok miatt belföldön keletkezne az adófizetési kötelezettség. A törvény tartalmazza néhány olyan probléma megoldását, mely a csatlakozással átvett irányelvi rendelkezések kapcsán jelentkezett. Így a törvény rendezi a Közösségen belüli ügyletekhez tapadó elılegfizetés esetén az adófizetési kötelezettség keletkezését, az adó alapját, mivel ennek kezelése eltér a belföldi ügyletektıl. Egyszerősítési szabályként értékelhetı a Közösségen belüli ügyletek adókötelezettség-keletkezési idıpontjának tervezett megfogalmazása. Ez a szabályozást (tekintve, hogy az uniós kötelezettség) nem változtatja meg, egyértelmősíti azonban, hogy az adókötelezettség keletkezése (legkésıbb a teljesítést követı hónap 15. napja) után kézhez vett számla miatt önellenırizni nem kell. A vevıi készlet eladó szempontjából történı egyszerősített kezelése néhány tagállamban alkalmazott elıírás, melyet Magyarország is alkalmaz a csatlakozástól kezdve. Ebben az esetben az eladónak nem kell

adóalanyként nyilvántartásba vetetnie magát a vevıi készlet helye szerinti tagállamban, az adót a vevı fizeti meg a készletbıl történı értékesítéskor Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés címén. Ez az intézmény a Közösségi ügyletek természetébıl kifolyólag azonban csak kölcsönösségi elven mőködhet, ezért szükségessé vált a szabályozás ilyen tartalmú kiegészítése. A törvény továbbá tartalmazza a vevıi készletben lévı termékek adójogi sorsának ellenırizhetıséghez nélkülözhetetlen nyilvántartási kötelezettséget. Szintén a közösségi szabályok értelmezése miatt vált szükségessé a tranzitterületen (repülıtereken) található boltokból történı adómentes értékesítés kezelése. Ugyanakkor a Bizottság és a tagállamok között egységes álláspont alakult ki abban, hogy vámraktárból lehetséges a közösségi állampolgárok adómentes kiszolgálása akkor, ha az illetı harmadik országba utazik. Ezért a magyar szabályozásban is szőkíteni kell az eddigi, a közösségi állampolgárok harmadik országba való kiutazásakor való adómentes kiszolgálását. A jelenlegi gyakorlat így vámraktár létrehozása mellett folytatható. A csoportos adóalanyiság intézményét az áfa-törvény 2004. május 1-jén hatályba lépett módosítása hívta életre. A csoportos adóalanyiság intézménye választható forma, amely a pénzügyi szektor hazai befektetésének, Magyarország regionális központtá válásának ösztönzésére szolgál. A törvény a választás feltételeinek további enyhítését szolgálja. A tényleges használat, élvezet elve szabály alkalmazási körét a 77/388/EGK tanácsi irányelv 9. cikkének 3. bekezdése határozza meg, ugyanakkor tagállami hatáskörbe utalja, az egyes országok élnek-e vele. Hazánk 2004. május 1-jén élt ezzel a lehetıséggel, és egyes szolgáltatások teljesítési helyét a szolgáltatás tényleges használata, élvezete helyének segítségével határozta meg. A jogszabály gyakorlati alkalmazásából adódó problémák miatt a jogszabályhely alkalmazhatósági hatálya leszőkül a távközlési szolgáltatásokra és a fuvarozási eszközök bérbeadására. 2004. január 1-jétıl - a vállalkozási célon kívüli magánhasználat lehetıségére tekintettel - lépett hatályba a parkolási szolgáltatás igénybevétele, valamint az úthasználati díj fizetése esetén felszámított adó levonásának tilalma. A nemzetközi fuvarozás és személyszállítás versenyképességének javítására indokolt ezen törvényhely kiegészítése: a 3,5 tonna össztömeg feletti jármővek esetén a tiltó szabály nem érvényesülne. A kompenzációs felár a mezıgazdasági tevékenységet folytató, egyébként nem áfa-alany vállalkozásnak a beszerzésekben megfizetett, de le nem vonható elızetesen felszámított áfa-terhének ellentételezésére jár, melyet a felvásárló fizet ki. A felvásárló ezután a felárat az adóhatóságtól saját áfa-bevallásában visszakérheti. Mivel a felár így nem a felvásárló költsége, hanem a termelı pénze, bár technikailag a felvásárló elızetesen felszámított áfájának tőnik, egyértelmő - 2004. január 1-jére visszamenıleges hatályú - törvényi rendelkezést igényel annak rögzítése, hogy az államháztartási támogatásra jutó áfa miatti arányosításba a kompenzációs felárat nem kell bevonni. Végezetül a törvény rendezi az ISPA program keretében indított, de a csatlakozás következtében Kohéziós Alapból történı támogatásba átkonvertálódott támogatások áfa-rendszerbeli kezelését. A fogyasztói árkiegészítés szabályozásánál érdemi változás a helyközi tömegközlekedésben igénybe vehetı támogatás esetén következik be. A százalékos mértékő árkiegészítési kulcs megmarad, azonban az így igénybe vehetı összeg felülrıl maximálttá válik. A fix összegő fogyasztói ár-kiegészítési díjtételek valorizálása 4,4% figyelembe vételével történt. A helyközi közlekedésben a módosítás értelmében a túlzott (a mindenkori elıirányzott inflációt meghaladó) tarifaemelések sem járnak majd együtt a fogyasztói árkiegészítés növekedésével, mivel azon esetekben, amikor az áremelés meghaladja a költségvetési irányelvben a következı évre tervezett infláció mértékét, a fogyasztói árkiegészítés alapja az elızı évi támogatási alap inflációval megnövelt értéke lesz. (Ez azt is jelenti, hogy - mivel a kedvezményezetteknek változatlanul jár a Korm. rendelet szerinti támogatási mérték - az áremelést kezdeményezı árhatóságnak kellene állnia saját fejezete terhére a különbözetet). Az alapszámot 2005-re a törvény kihirdetésekor alkalmazott árak figyelembe vételével kell megállapítani, ezután pedig mindig az elızı évi fogyasztói árkiegészítés alapjának vizsgálatával. Azaz, ha a fogyasztói árkiegészítés alapja a törvény által meghatározott maximum, de az árakat a támogatásra jogosult tovább emeli, akkor a következı évben is csak a már maximált adóalap inflációs korrekciójával lehet kiszámítani a tárgyévi fogyasztói árkiegészítés alapját. A komp- és révközlekedés bérletárainak a jegyárakhoz történı arányosítása is indokolja a fogyasztói árkiegészítésrıl szóló 2003. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Fát.) mellékletének módosítását. Az érintett önkormányzatok polgármestereivel és a szolgáltatókkal történt egyeztetés alapján nincs szükség hatósági ár bevezetésére. Ezért nem állítható vissza a százalékos mértékő fogyasztói árkiegészítés. A fix összegő támogatás ugyanakkor normatív támogatást tartalmaz, így nem alkalmas arra, hogy a helyben szokásos ár- és kereset-viszonyokhoz igazított szabad árak különbözıségét elfedje. Mérséklendı ugyanakkor a váci kompnál elıállt feszültségeket, a bérletek támogatása az átlagosnál jóval nagyobb mértékben növekedik.

Az ellenırzés feltárta azokat a visszaéléseket, visszaélési lehetıségeket, amelyek az önkormányzati segítséggel megvalósított, tanintézetek tanulói bérletvásárlásaira vezethetık vissza. (A konstrukció lényege, hogy az önkormányzat minden diáknak megveteti a tanintézettel a bérletet, függetlenül attól, hogy a diáknak valóságosan szüksége van-e a tömegközlekedés igénybe vételére. Ezzel megnı a közlekedési szolgáltató által lehívható támogatás, miközben az önkormányzat megtéríti a bérletvásárlás költségét.) A visszaélések megszüntetése érdekében a nevelési-oktatási intézmények által vásárolható bérletek után igénybe vehetı fogyasztói árkiegészítés köre leszőkül a) a hatósági áras különjárati autóbusz-forgalomra, valamint b) azokra az esetekre, amikor az adott településen alsó fokú tanintézet nem mőködik. Ilyenkor a körzetileg illetékes oktatási intézmény a telephelye és a diák lakóhelye közötti útvonalra szóló bérletet megvásárolhatja a tanulmányi idıszakra (szeptember-június hónapokra). Az ingyenes utazások ellentételezése a fogyasztói árkiegészítés neuralgikus pontja. Mivel a fogyasztói árkiegészítés a kedvezményes utazások miatt a közlekedési szolgáltatóknál kiesı bevételek kompenzációja, elengedhetetlen a kedvezményes utazásokkal való tételes elszámolás. Ez azonban az ingyenes utasok esetében megvalósíthatatlan, ezért szabályozási szempontból ez a kör mindenképpen szőkítendı, vagy a kedvezmények mértékének csökkentésével, vagy a kedvezményezettek körének korlátozásával. Az országgyőlési képviselık utazási költségtérítésben részesülnek, ezért az ı utazásuk költsége megtéríthetı más módon is. A haderıreformmal a sorkatonai/polgári szolgálat megszőnik, így az ingyenesség fenntartása oka fogyottá válik. [Természetesen a szerzıdéses katona igénybe veheti a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést, mint bárki más bejáró dolgozó a vonatkozó, 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerint.] Mivel jelenleg is a GKM állapítja meg a helyi tömegközlekedésben, valamint a komp- és révközlekedésben az ingyenes utazások után járó fogyasztói árkiegészítést, célszerő az e célt szolgáló keretösszeget, valamint az utalványozást a szaktárca hatáskörébe utalni. Mindaddig ugyanis, amíg az ingyenes utazások nem megszámolhatók, a fix összegő fogyasztói árkiegészítés gyakorlatilag termelési árkiegészítésként mőködik. A törvény a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosításánál változatlanul célul tőzi, hogy a regisztrációs adó az Európai Unióhoz történı csatlakozással megszőnı fogyasztási adót felváltó adóként mőködjön a forgalomba helyezés sajátosságai, illetve az érvényesíteni kívánt környezetvédelmi szempontok miatti szükségképpeni eltérések mellett. Lényegi változást jelent a hatályos szabályok szerinti, a márkakereskedık által fizetendı (illetve tılük a vezérképviselet által átvállalható) adóelıleg megszőnése mivel az a gyakorlatban a gépjármő-forgalmazók szerint bonyolultnak, számviteli szempontból nehezen kezelhetınek bizonyult. Egyúttal az adóelıleg-fizetési rendszer megszőnésével a regisztrációs adó kötelezettség szorosabban kapcsolódik az áfa-kötelezettséghez. Ezzel párhuzamosan a törvény egyértelmővé teszi, hogy mely esetben tartozik a regisztrációs adó a gépjármő értékesítésének áfa-alapjába. Az adóztatandó termékkört a törvény kiterjeszti a motorkerékpárokra, természetesen csak abban a körben, amelynél a mindenkor hatályos szabályok szerint a forgalomba helyezés kötelezettségként felmerül. Nem változik az eljáró adóhatóság (Vám és Pénzügyırség), és ugyancsak érintetlen marad az adóigazolás rendszere, vagyis a forgalomba helyezésnek változatlanul feltétele a regisztrációs adó megfizetésének igazolása. A törvény a jövedéki szabályozás tekintetében elsısorban az uniós belpiaci forgalomra kialakított szabályozásban szükséges kisebb korrekciókat, kiegészítéseket tartalmazza. Így például lehetıvé válik, hogy az adómentes felhasználók részére a tagállamokból bejegyzett kereskedıkön keresztül is az importtal azonos feltételek mellett hozhassanak be ásványolajterméket. A bioüzemanyagokra vonatkozó szabályozás módosítása a megújuló energiaforrások üzemanyagcélú felhasználásának ösztönzésére vonatkozó nemzeti célkitőzésekkel összhangban szerepel a törvényben, melynek megfelelıen a motorbenzinbe (az ETBE komponenseként) bekevert bioetanol és a gázolajba bekevert biodízel adókedvezményét szabályozza. Környezetvédelmi szempontokat juttat érvényre az a változtatás, mely szerint 2005. július 1-jétıl a jelenlegi adómérték a 10 ppm vagy az azalatti kéntartalmú üzemanyagokra marad érvényben, a 10 ppm-nél nagyobb kéntartalom fölött pedig magasabb adómérték kerül elıírásra, melynek hatására a rosszabb minıségő üzemanyagok várhatóan kiszorulnak a piacról, forgalmazásuk megszőnik. A jövedékiadó-mértékek bevételi célzatú emelésére 2005. évben nem kerül sor. A biodízel és a rosszabb minıségő üzemanyagok esetében bekövetkezı változások nem költségvetési indíttatásúak, a cigarettára és a finomra vágott fogyasztási dohányra vonatkozó valorizált, illetve újraszámolt adóminimum érvényesítése pedig annak érdekében szükséges, hogy az adóminimum kifejthesse hatását, kellı védelmet nyújtson az alulról irányuló árversennyel szemben.

A gépjármőadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) szerint 2004. január 1-jétıl az önkormányzati adóhatóságok - a korábbi adózói bevallás helyett - a jármőnyilvántartásból az okmányiroda által szolgáltatott adatok alapján végzik adóigazgatási feladataikat. Az új adóztatási rendszer jövıbeni teljes, zökkenımentes mőködtetésére, valamint a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel a törvény az anyagi jogszabály kisebb módosítását tartalmazza. Emellett a gépjármő környezetre gyakorolt hatásához kapcsolódó kedvezményi rendszer - a technikai fejlıdés ütemét követve - felülvizsgálata is elengedhetetlenné vált, melynek kisebb korrekcióját a törvény tartalmazza, amellett, hogy garantálja az adókedvezmény igénybevételének idıtartamát is. Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvénynek (a továbbiakban: Art.) a törvényben szereplı módosításai - összhangban a Kormány törekvéseivel - garanciát kívánnak nyújtani az adózók jogbiztonságának megerısítéséhez, egyúttal a szabályozás egyszerősítését, a jogalkalmazás hatékonyságának növelését szolgálják az adóigazgatás korszerősítésének érdekében. E korszerősítéssel - a rendelkezésre álló erıforrások keretei között - javítható az adóbeszedés hatékonysága, az új adóeljárási technikákkal pedig tovább modernizálható az adóigazgatás szabályrendszere. Az adminisztráció egyszerősítését szolgáló szabályváltozások közül kiemelést érdemel az adózók pénzforgalmi bankszámla bejelentési kötelezettségének megszüntetése, a személyi jövedelemadó adóhatósági megállapítási szabályainak teljes körővé tétele, egyes tevékenységüket szüneteltetı adózók (közjegyzık, ügyvédek, szabadalmi ügyvivık) adminisztratív kötelezettségek alóli mentesítése, a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítı adózók körének bıvítése. Tekintettel arra, hogy Magyarország uniós csatlakozását követıen a hazai adóigazgatás normái még szorosabban kötıdnek a Közösség irányelveihez, elıírásaihoz, a módosítások egy része az adóügyi együttmőködéssel összefüggésben a szabályozások közötti összhangot biztosítja, illetıleg pontosítják a hatályos rendelkezéseket. A társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás szabályozási célja kettıs. A társadalombiztosítási járulékok terén külön törvényben nyújtandó külön kedvezmények célzottan segítik a munkaerıpiacon hátrányos helyzetben levı munkavállalók foglalkoztatását, a 25 év alatti fiatalok, a gyermeket vállaló anyák és az 50 év feletti tartósan munkanélküli személyek elhelyezkedését. A tételes egészségügyi hozzájárulás esetében pedig alapvetı cél, hogy általánosan megvalósuljon valamennyi foglalkoztatóra vonatkozóan a foglalkoztatói közteher csökkentés. A járulékterhek szelektív, differenciált mérséklésének fı célja a munkahelyteremtést általában ösztönzı adórendszerbeli kedvezményeken túlmenıen az, hogy a járulékok terén nyújtott külön kedvezmények célzottan segítsék a pályakezdı fiatalok elhelyezkedését, valamint a munkaerıpiacon hátrányos helyzetben levı munkavállalók foglalkoztatását A foglalkoztatók ezen munkavállalóik után a megfizetett járulékok egy részét a Munkaerıpiaci Alapból - meghatározott idıtartamra - igényelhetik vissza. E támogatási formát a foglalkoztatási törvény szabályainak módosítása teszi lehetıvé meghatározott feltételrendszer fennállása esetén a befizetett járulékok visszaigénylése alapján. A foglalkoztatók adminisztratív terheinek csökkentésére vonatkozó rendelkezés a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallási szabályainak a járulékbevallások gyakoriságához való igazítása, melynek értelmében a havi bevallásra nem kötelezett adózók tagdíj bevallási kötelezettségüknek - azonosan a járulékbevallással - negyedéves gyakorisággal tehetnének eleget. További jelentıs adminisztrációt csökkentı lépés a társadalombiztosítási igazgatási szervek és az adóhatóság közötti, a biztosítottakra vonatkozó adatátadás megvalósítása, mely kiválthatja a jövıben a többszörös, részben azonos adattartalmú munkáltatói adatszolgáltatási kötelezettségeket. Ez utóbbi két rendelkezés a megvalósítás feltételeinek részletes kidolgozására megfelelı felkészülési idıt adva 2006. évtıl lépne hatályba. (4) Jelentéktelen az (1) bekezdésben meghatározott szervek, személyek gazdasági tevékenységbıl származó bevétele, ha az a tárgyévet megelızı évben nem haladta meg, valamint a tárgyévben várhatóan idıarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító, a 49. (2) bekezdésének b) pontja szerinti értékhatárt. (5) A (4) bekezdés szerinti értékhatár megállapításakor az (1) bekezdésben meghatározott szervek, személyek 30. (1) bekezdése szerinti tárgyi adómentes tevékenységét - feltéve, hogy nem éltek a 30. (2) bekezdés szerinti választás jogával -, valamint a 8. (4) bekezdés szerinti közvetített szolgáltatás nyújtását nem gazdasági tevékenységként végzett tevékenységnek kell tekinteni. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott, adóalanyiságát elvesztı szervezetet, személyt - az adóhatósághoz történı bejelentése alapján - úgy kell tekinteni, mint amely jogutód nélkül szőnt meg, azzal, hogy a 7. (2) bekezdésének b) pontját, 20. (4) bekezdésének b) pontját, valamint 39. -át nem kell alkalmaznia. Az adófizetési kötelezettsége

tekintetében - ha az elszámolandó adója pozitív - az elszámolandó adót jogosult legkésıbb a megszőnéshez kapcsolódó bevallás benyújtására elıírt határidıt követı hónap utolsó napjáig rendezni. (7) Az adóalanynak minısülı szervezetnek, személynek a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységét, valamint olyan vagyon, vagyoni értékő jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedését, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerzıdést lehet kötni - kizárólag a levonható adó megállapítása tekintetében - a 30. (1) bekezdése szerinti tárgyi adómentes tevékenységnek kell tekinteni. (8) Az adóalanynak nem minısülı szervnek, személynek a (4) bekezdés szerinti értékhatár elérése esetén adófizetési kötelezettsége azon termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást követı termékértékesítéseire és szolgáltatásnyújtásaira keletkezik elıször, amelynek ellenértékével a jelzett értékhatárt túllépte. Szükséges annak biztosítása, hogy az intervenciós szervezetek mezıgazdasági termékértékesítésük tekintetében mindenképpen adóalanyok maradjanak függetlenül attól, hogy e tevékenységükbıl mikor realizálnak bevételt. A hatályban lévı szabályok szerint a közhatalmat gyakorló szervek adóalanyisága fennáll, ha a gazdasági tevékenységbıl származó bevételük meghaladja a 4 millió forintot. A törvény értelmében a 4 millió forintos összeghatár számításánál nem kell figyelembe venni a közhatalmat gyakorló szervnek, személynek azt a közvetítıi tevékenységét, amelyet az áfa-törvény 8. (4) bekezdése szerint - vagyis szolgáltatás saját nevében, más javára történı igénybe vételével - végez. Ezzel elkerülhetı, hogy egy egyébként közhatalmi tevékenységet végzı hivatal kizárólag a beérkezı közüzemi számlák - az épületben lévı más szervek részére történı, tényleges felhasználásnak megfelelı - továbbszámlázása révén adóalany maradjon, vagy adóalannyá váljon. Ugyancsak az értékhatárhoz kapcsolódó módosítás, hogy a törvény meghatározza, mely esetekben keletkezik elıször adófizetési kötelezettsége azoknak a közhatalmat gyakorló szerveknek, amelyek egyébként nem adóalanyok. A törvény értelmében a nem adóalany közhatalmat gyakorló szervnek azután a termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás után keletkezik elıször adófizetési kötelezettsége, amellyel a 4 millió forintos összeghatárt túllépi. 4/B. E törvény alapján kizárólag az adó megfizetésére kötelezett: a) termékimport tekintetében a nem adóalany; b) a Közösségen belülrıl történı új közlekedési eszköz beszerzése tekintetében a belföldön állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezı természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet; c) a 7/A. -ban foglaltak alapján Közösségen belülrıl történı beszerzésnek minısülı termékbeszerzések tekintetében az adóalanynak nem minısülı jogi személy; d) a 40. (6) bekezdése alapján az adó megfizetésére kötelezett nem adóalany. Az Európai Unióhoz történı csatlakozás következtében megszőnnek a tagállamok közötti vámhatárok, ezáltal annak a lehetısége is, hogy a vámhatóság kivetéssel állapítsa meg az adót ezen beszerzések után. áfa alanyok tekintetében a kivetést az önbevallás váltja fel a csatlakozást követıen. Önbevallással kell továbbá rendezni a Közösségen belülrıl történı beszerzés után fizetendı áfát az egyébként nem áfa alany jogi személyeknek is meghatározott beszerzési értékhatár felett. Azonban a nem áfa alany jogi személyek nem válnak adóalannyá, csupán adófizetésre kötelezettekké. Adófizetésre kötelezett továbbá új közlekedési eszköz Közösségen belülrıl történı beszerzése tekintetében a természetes személy és jogis személyiség nélküli szervezet is. A törvény továbbá egyértelmővé teszi, hogy termékimport után a nem adóalany személy, szervezet is adófizetésre kötelezett, valamint az a nem adóalany személy, szervezet is, aki (amely) olyan bizonylatot bocsát ki, mely áthárított adót tartalmaz. Csoportos adóalanyiság 4/C. (1) A 4. (1) bekezdése szerinti hitelintézet, befektetési vállalkozás, illetıleg biztosító adóalany választása esetén jogosult arra, hogy a részére külön törvény alapján kiszervezett tevékenységet végzı adóalannyal együttesen minısüljön adóalanynak (csoportos adóalanyiság). A csoportos adóalanyiság a csoport tagjainak egymás közötti (csoporton belülre végzett) szolgáltatásnyújtása tekintetében áll fenn, amely után adófizetési kötelezettség nem keletkezik. (2) A csoportos adóalanyiság választására az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén nyílik lehetıség: a) a csoport valamennyi tagja aa) belföldön nyilvántartásba vett adóalany, ab) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó önálló jogi személy, vagy a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeirıl és kereskedelmi képviseleteirıl szóló 1997. évi CXXXII. törvény hatálya alá tartozó fióktelep, ac) egy idıben csak egyetlen csoportnak tagja;

b) a csoport bármely hitelintézetében, befektetési vállalkozásában vagy biztosítójában pénzügyi holding társaság, biztosítói holding társaság vagy nem magyarországi székhellyel rendelkezı hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító ellenırzı befolyással rendelkezik; c) az állami adóhatóság a csoport bármely tagja terhére általános forgalmi adó tekintetében elévülési idın belül összesen 5 000 000 forint feletti adóhiányt jogerısen nem állapított meg. d) (3) A csoportnak legalább két tagja van - amelybıl az egyik a kiszervezett tevékenységet végzı -, és a csoportos adóalanyiság választása feltételeinek - kivéve a (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltételt - a csoport fennállása alatt a tagok folyamatosan megfelelnek. (4) A csoport tagjainak önálló adóalanyisága a csoporton kívülre nyújtott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén és a csoporton belülre végzett termékértékesítés esetén áll fenn. Ha a tag kizárólag csoporton belülre nyújt szolgáltatást, önálló adóalanyisága megszőnik. (5) A csoportos adóalanyiság választását, a csoport tagjainak nevét, székhelyét (telephelyét) és adószámát a csoport tagjai az adózás rendjérıl szóló törvénynek az általános forgalmi adókötelezettség bejelentésére vonatkozó szabályai szerint az adóhatósághoz bejelentik. A csoportos áfa-alanyiság feltételeinek megteremtése más uniós tagállamokban is szokásos gyakorlat. Bevezetése erısítheti, hogy hazánk Közép-Európán belül több hitelintézet, befektetési vállalkozás és biztosítótársaság regionális központja legyen. Gazdasági tevékenység 5. (1) A gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerően végzett tevékenység, így különösen: a mezıgazdasági, a kitermelıipari, az építıipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. 2003/111. Adózási kérdés igazságügyi szakértık, intézetek és felülvéleményezési testületek megítélése az áfában 2003/21. Adózási kérdés az eredeti szerzık, elıadómővészek áfa alanyisága, áfa kötelezettsége 1993/287. Adózási kérdés A kutatóintézetek által állami megrendelésre központi forrásból finanszírozott kutatásfejlesztési tevékenység áfa-kötelezettsége 1993/228. Adózási kérdés Önkormányzati támogatásból üzemelı költségvetési intézmény visszaigénylési jogosultsága 1993/149. Adózási kérdés A hatósági intézkedés eredményeként lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének áfakötelezettsége (2) Nem minısül gazdasági tevékenységnek, ha azt munkaviszony, munkaviszony jellegő jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, amely a megbízó felelısségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában. 2003/111. Adózási kérdés igazságügyi szakértık, intézetek és felülvéleményezési testületek megítélése az áfában 2003/21. Adózási kérdés az eredeti szerzık, elıadómővészek áfa alanyisága, áfa kötelezettsége 7002/1997. (AEÉ 3.) APEH irányelv a Magyar Vöröskereszt áfa-elszámolásáról 1995/176. Adózási kérdés A könyvvizsgálói tevékenység áfá-ja 1993/195. Adózási kérdés A könyvvizsgálói tevékenység áfa-kötelezettsége

(3) Nem minısül gazdasági tevékenységnek a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenység, valamint olyan vagyon, vagyoni értékő jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerzıdést lehet kötni. BH2005. 123. Közcélú beruházás megvalósítása esetében a vízi társulat a saját beruházásban megvalósított beruházás után nem jogosult áfa-levonásra (1992. évi LXXIV. tv. 5. ). BH2001. 338. II. Az általános forgalmi adó visszaigénylésének lehetısége valamelyik hitelezıre engedményezhetı. A visszaigénylés jogszerősége azonban nem lehet a felszámolási eljárás tárgya. Arról az adóhatóság adóigazgatási eljárás keretében dönt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 52. (5) bek., 1959. évi IV. törvény 329. (3) bek., 331., 1990. évi XCI. tv. 32. (3) és (4) bek., 1992. évi LXXIV. tv. 4. (1) bek., 5. (1) bek., 32. (1) bek. a) pont, 48. (3), (4) és (5) bek.]. KGD2005. 35. Közcélú beruházás megvalósítása esetében a vízi társulat a saját beruházásban megvalósított beruházás után nem jogosult áfalevonásra (1992. évi LXXIV. törvény 5. ). KGD2003. 181. A vízgazdálkodási társulatoknak a tag és nem tag érdekében fizetett érdekeltségi hozzájárulás 1993-1995. között általános forgalmi adó köteles, a társulat pedig a forgalmi adó alanya (1977. évi 28. törvényerejő rendelet 1., 1992. évi LXXIV. törvény 4., 5., 8., 13. ). KGD2002. 280. Az általános forgalmi adóalanyiságot eredményezı bevétel elérésére irányuló tevékenység nem lehet közvetett (1992. évi LXXIV. törvény 4-5., 33., 1991. évi LXXXVI. törvény 4. ). KGD2000. 172. Csak tevékenységi körbe tartozó termékbeszerzés után illeti meg az adózót az általános forgalmi adólevonás joga (1992. évi LXXIV. törvény 5., 32-35. ). Termékértékesítés 6. (1) Termékértékesítés: a birtokba vehetı dolog ellenérték fejében történı átengedése, mely az átvevıt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. 2004/72. Adózási kérdés a nyomdai tevékenység áfa-rendszerbeli kezelésének megítélésérıl 2002/91. Adózási kérdés a vadászati szolgáltatás és a vadásztrófea értékesítés áfa-rendszerbeli megítélése 2000/110. Adózási kérdés a hibás teljesítésen alapuló kijavítás, kicserélés megítélése az áfában 2000/46. Adózási kérdés ajándékkupon, a termék csomagolásában elhelyezett készpénz minısítése az Szjaban, a Tao-ban és az Áfa-ban 1999/34. Adózási kérdés közvetített termékértékesítés áfa-beli megítélése 1999/33. Adózási kérdés közraktári jegy üres forgatmánnyal óvadékba adásának áfa-kötelezettsége 1999-tıl 1997/105. Adózási kérdés Az eladó tulajdonjogának fenntartásával beszerzett termék áfa-jának levonása 1995/140. Adózási kérdés A közraktári jegyek óvadékba adása 1994/296. Adózási kérdés A dolgozóra átterhelt munkaruhaköltség áfája 1994/228. Adózási kérdés Közraktárjegyek áfa-kötelezettsége (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában termékértékesítésnek minısül különösen: a) a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott idıre szóló bérletérıl vagy részletvételérıl azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlı vagy a vevı a tulajdonjogot legkésıbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerzıdés lejártával megszerzi; 1994/51. Adózási kérdés Személygépkocsi-lízing 1993-ra, illetve 1994-re vonatkozó áfa-kötelezettsége 1994/31. Adózási kérdés A lízing áfa-rendszerbeli minısítése

1993/279. Adózási kérdés Személygépkocsi saját használatra történı lízingbevétele esetén az áfa továbbra sem vonható le 1993/278. Adózási kérdés Személygépkocsi-import lízing utáni áfa-kötelezettséggel kapcsolatos szakmai iránymutatás módosítása 1993/61. Adózási kérdés Személygépkocsiimport-lízing utáni áfa-kötelezettség EBH2005. 1261. Vizsgálandó szempontok a vadászati szolgáltatással és trófeaértékesítéssel kapcsolatos számlázás jogszerősége kapcsán (1990. évi XCI. törvény 1., 66/G. ; 2000 évi C. törvény 156-166. ; 1992. évi LXXIV. törvény 6. ). EBH2002. 802. Az áfa-levonási jog gyakorlása ingatlan tulajdonjogának árverés útján történı megszerzése esetén (1992. évi LXXIV. tv. 6., 35. ) BH2002. 208. Adóügyben a szerzıdés színleltségét nemcsak az adózó terhére, hanem adott esetben a javára is értékelni kell [1990. évi XCI. tv. 1. (7) bek., 51. (7) bek., 1992. évi LXXIV. tv. 4. (1) bek., 6. (1) és (2) bek., 20., Ptk. 201. (1) bek. és 207. (4) bek., 724/B/1994. AB.] AEÉ 1996/9. Személygépkocsiból átalakított tehergépjármő beszerzésminısítése az általános forgalmi adó levonhatósága szempontjából [1992. évi LXXIV. tv. 6. (1) bek., 33. (2) bek. b) pont; 1990. évi XCI. tv. 1. (7) bek.; Ptk. 112. (1) bek., 117. (2) bek.] KGD2003. 54. Az általános forgalmi adó kötelezettség megállapítása során a követelés értékesítésérıl szóló szerzıdés nem termékértékesítés, hanem pénzügyi szolgáltatás (faktoring ügylet) [1992. évi LXXIV. törvény 6. (1) bek.]. KGD2002. 282. A személygépkocsi tulajdonjogának átruházására irányuló szerzıdés szóban is létrejöhet, ezért az ilyen szerzıdés alapján is levonható az általános forgalmi adó [1992. évi LXXIV. törvény 6., 32., 1991. évi XVIII. törvény 84., 20/1990. (VIII. 6.) BM rendelet 10. ]. KGD2001. 313. Nyugtaadási kötelezettséggel járó termékértékesítés történik akkor is, ha az adóalany az állítása szerint egyébként ingyenes termékért ellenértéket kér, illetıleg kap (1992. évi LXXIV. törvény 6., 13., 70. ). KGD1998. 177. A termékértékesítésre vonatkozó szerzıdést a gazdasági életben létrejött szerzıdéses kapcsolatok láncolatában betöltött szerepének megfelelıen kell minısíteni [1992. évi LXXIV. törvény 6. (1) bek.]. KGD1996. 291. Az általános forgalmi adó visszaigénylése szempontjából a termékértékesítés a dolog átadásával következik be, ez azonban nem feltétlenül fizikai birtokbavételt is jelent [1992. évi LXXIV. törvény 6. (1) bek.]. 2000/18. Adózási kérdés a Pénzügyminisztérium tájékoztatója a fizetendı adó alapjának pénzügyi lízing tıkerészének külföldi fizetıeszközben történı meghatározásakor PM-APEH tájékoztató A pénzügyi lízing helyérıl és számviteli elszámolásáról az áfa-rendszerben 1997-tıl b) a termék feletti rendelkezési jog átadása bizományi szerzıdés alapján a megbízó és a bizományos között; 1995/182. Adózási kérdés Az import vételi bizomány 1995-re vonatkozó szabályai c) a termék átadása építési szerzıdés alapján, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat részben vagy egészben a megrendelı bocsátotta rendelkezésre; d) a termék nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként való átengedése (apportálás); valamint e) a zálogjog alapítása az adóalany zálogtárgy-tulajdonos és a zálogjogosult között. Az irányadó 6. áfa irányelv értelmében a megrendelı által rendelkezésre bocsátott anyagokból történı más termék létrehozása termékértékesítésnek minısül, amennyiben annak alapja építési szerzıdés. Ezért a törvény a korábbi szabályozástól eltérıen a termékértékesítés tényét a vállalkozási szerzıdésekrıl leszőkíti az építési szerzıdésekre. A törvény megváltoztatja az apport áfa-rendszerbeli kezelését is. A hatályos szabályozás alapján az apport ellenérték nélküli átadásnak minısül, ebbıl következıen egyrészt feltételes adóztatási pontot jelent (azaz csak akkor keletkezik az apportálónál áfa fizetési kötelezettség, ha az apportált termékhez levonható adó kapcsolódott), másrészt adóalapnak a forgalmi érték tekintendı, amely lehetıséget ad a felek, vagy akár a

könyvvizsgáló által megállapított, a cégbíróság által elfogadott érték felülvizsgálatára az áfa kötelezettség megállapításakor. A gyakorlatban e téren tapasztalható bizonytalanságok megszüntetése érdekében a törvény ellenérték fejében létrejött ügyletként kezeli az apportot, így az áfa alapja fıszabály szerint a felek által meghatározott értékhez igazodik. A törvény egyértelmősíti a zálogszerzıdés alapján átadott termékek utáni adókötelezettséget. Az új értékesítési pont (zálogjog alapítása az adóalany zálogtárgy-tulajdonos és a zálogjogosult között) nevesítésével a hatályos szabályozásban kizárólag a termékértékesítés fıszabályából következı tényállás jelenik meg a törvényben. 2000/68. Adózási kérdés nyomdai tevékenység áfa vonzata (3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a termékértékesítés szerzıdéskötés, jogszabályi rendelkezés, hatósági határozat (végzés) vagy árverés útján történik. 1995/177. Adózási kérdés A végrehajtási eljárás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének áfakötelezettsége 1994/338. Adózási kérdés A fagylalt, illetve a jégkrém KSH-besorolása 1994/337. Adózási kérdés A tárgyi adómentes tevékenységet szolgáló befejezetlen beruházás értékesítését követı levonási jogosultság 1994/316. Adózási kérdés A fogászatban alkalmazott anyagok KSH besorolása 1994/315. Adózási kérdés A mőtrágyaként és nem mőtrágyaként felhasználásra kerülı ammóniumnitrát és ammóniumszulfát adómértéke 1994/123. Adózási kérdés Vállalkozási szerzıdés alapján mezıgazdasági tevékenységet folytatók áfakötelezettsége 1994/94. Adózási kérdés 1991. január 1-je elıtt megkötött, de még le nem járt lízingszerzıdések általános forgalmi adó kötelezettségérıl 1994/22. Adózási kérdés Az ingatlan elidegenítésének általános forgalmi adó kötelezettséget érintı kérdései 1994/20. Adózási kérdés A nemesfémbıl készült zsőrizett ékszerek KSH-termékjegyzékbe történı besorolása 1994/12. Adózási kérdés Alapítványi vagyon átvételének áfája 1993/321. Adózási kérdés A környezetvédelmi felülvizsgálat, valamint rendszámtáblacsere áfakötelezettsége miatti önellenırzés 1993/318. Adózási kérdés A munkaruha áfája 1993/112. Adózási kérdés A környezetvédelmi felülvizsgálat, valamint a rendszámtáblacsere áfakötelezettsége 7. (1) Termékértékesítésnek minısül az is, ha az adóalany a terméket a) az adóalanyiságot eredményezı gazdasági tevékenysége körébıl kivonja, ideértve a más tulajdonába történı ellenérték nélküli átadást is, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott eseteket, b) olyan gazdasági tevékenység folytatásához használja fel, hasznosítja, amely egyébként nem adna jogot adólevonásra, c) saját célra olyan állapotában használja fel, hasznosítja, amelyet, ha közvetlenül így szerezne be, nem lenne joga adólevonásra, d) üzemanyagként személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja,

feltéve, hogy a termék, illetve annak alkotórészeinek belföldi, Közösségen belülrıl történı beszerzéséhez, importálásához (a továbbiakban együtt: beszerzés), kitermeléséhez, elıállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó elızetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható. (2) A termékértékesítéssel egy tekintet alá esik: a) a saját vállalkozásban megvalósított beruházás, ha az adóalany a megvalósításhoz olyan terméket használ fel, hasznosít, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez vagy elıállításához kapcsolódó elızetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható; 1999/171. Adózási kérdés az áfa átháríthatósága végelszámolással történı megszőnés esetén 1997/227. Adózási kérdés Vállalkozáson kívüli célt szolgáló ingatlan saját vállalkozásban történı átalakításának áfa-ja b) a megszőnés - a 9/A. -ban meghatározott eltéréssel -, ha az adóalany adóalanyisága megszőnésének idıpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, elıállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó elızetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható; c) ha az adóalany a tulajdonában lévı (ideértve a bizomány keretében átvett terméket is), adóalanyiságát eredményezı tevékenysége érdekében beszerzett, elıállított terméket belföldrıl másik tagállamba fuvarozza, fuvaroztatja vagy más módon juttatja el, kivéve, ha a termék továbbítása az alábbi célok valamelyike érdekében valósul meg: 1. a 14. (2) bekezdésében, valamint a 14/A. -ban meghatározott termékértékesítés, 2. a 14. (3) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, 3. a 11-11/A. szerinti termékértékesítés, valamint a 29/A. -ban meghatározott termékértékesítés, 4. a termék kivitele másik tagállamba, annak feldolgozása, megmunkálása céljából, amennyiben ezen szolgáltatás teljesítése után a termék visszakerül belföldre a szolgáltatást igénybe vevı adóalanyhoz, 5. a termék tulajdonosa által, annak adóalanyisága körébe tartozó termék ideiglenes használata szolgáltatás teljesítése érdekében a feladás vagy a fuvarozás befejezésének helye szerinti tagállamban, 2005/28. Adózási kérdés megvalósul-e áfa kötelezettséggel járó vagyonmozgatás, ha a más tagállambeli adóalany belföldre idegen tulajdonban lévı eszközt hoz be belföldi bérbeadás céljára? 6. a termék 24 hónapot meg nem haladó ideiglenes használata másik tagállamban, amelyre - amennyiben azt harmadik országból importálták volna - az ideiglenes behozatal címén teljes adómentesség vonatkozna, 7. a termék továbbítása másik tagállamban fenntartott vevıi készlet céljára, amennyiben az adóalanynak a továbbítást követıen a másik tagállamban nem keletkezik adófizetési kötelezettsége Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés címén, 2005/29. Adózási kérdés külföldi adóalany által belföldön fenntartott vevıi készletek közötti készlet mozgatás áfa-kötelezettsége 8. a 14. (7) bekezdésében meghatározott termékértékesítés. Amennyiben az 1-8. pontokban foglalt feltételek közül bármelyik megszőnik, a saját tulajdonban lévı termék tagállamok közötti fuvarozását, továbbítását termékértékesítésnek kell tekinteni. A termékértékesítés teljesítési idıpontja a feltétel megszőnésének napja. 2006/100. Adózási kérdés vásározó kereskedı adókötelezettsége más tagállamban d) (3) Nem minısül termékértékesítésnek 2005/30. Adózási kérdés kis értékő ajándék áfa levonhatósága 2004. május 1-je után a) a közcélú adomány; b) a vállalkozási célból ingyenesen adott termék, ide nem értve a gazdaságilag nem független felek közötti termékátadás;

c) a kis értékő ajándék; d) a sajtótermék kötelespéldányként történı rendelkezésre bocsátása, ha az jogszabályi kötelezettségen alapul; valamint e) a terméknek más tulajdonába történı ellenérték nélküli átadása, ha az ellenérték nélküli átadás kötelezettségét törvény írja elı; Import esetében az adófizetési kötelezettség keletkezése független volt attól, hogy a termékimport értékesítés következménye volt-e. A vámhatárok lebomlásával ez az elv a Közösségi szabályozásban fennmarad, vagyis a saját tulajdonban lévı termék tagállamok közötti mozgatása adóztatandó tényállást keletkeztet, azokkal a kivételekkel, melyek a termékimport esetén is adómentességet jelentettek volna (pl. ideiglenes behozatal), vagy amelyek a teljesítési helyre vonatkozó szabályokból következıen értelemszerően adódnak. Így nem keletkezik adófizetési kötelezettség a saját tulajdonban lévı terméknek egy másik tagállamba történı elszállítása után, amennyiben a termék egy fel-, vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék, vagy arra a távértékesítés szabályai vonatkoznak, vagy olyan termék, amelyet nemzetközi repülı-, vonat-, vagy hajójáratok fedélzetén szándékoznak értékesíteni. Nem keletkezik adófizetési kötelezettség továbbá, ha a fuvarozott termék termékexportot, vagy azzal egy tekintet alá esı termékértékesítést, vagy Közösségen belüli adómentes értékesítést valósít meg, illetve, ha a terméket megmunkálás céljából viszik át másik tagállamba, és azt követıen visszahozzák, vagy azzal végeznek el munkát és visszahozzák, vagy ha egyébként ideiglenes behozatali jogcím vonatkozna a termékre, amennyiben a behozatal import jogcímén történne (pl. kiállításra kiviszik a terméket és visszahozzák). Ez a rendelkezés biztosítja részben azt is, hogy amennyiben az importált terméket nem abban a tagállamban bocsátják vámjogi szabad forgalomba, amelyben ténylegesen használják, fogyasztják, akkor is a fogyasztás helye szerinti tagállamban, az ott érvényes adómértékkel kell az adót megfizetni. f) a külön jogszabály szerint többcélú kistérségi társulásnak minısülı szervezet részére a társulni kívánó önkormányzatok, illetve a társulni kívánó, többcélú kistérségi társulás keretében mőködı társulások tulajdonában lévı, jogszabályban meghatározott feladatok ellátását szolgáló vagyon térítésmentes átadása, kiválás esetén térítésmentes visszajuttatása. Tekintettel arra, hogy Magyarország 2004. május 1-jétıl az Európai Unió tagállama, a csatlakozást követıen az import egy része Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek minısül. A törvény tehát a beszerzés lehetıségeit (belföldrıl, importból) bıvíti ki a Közösségen belülrıl történı beszerzéssel. A gáz és a villamos energia értékesítés teljesítési helyérıl szóló 2003/92/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak 2005. január 1-jétıl kell alkalmazni. A hivatkozott direktíva átvétele következtében az áfatörvény több helyen is módosításra szorul. A törvény ezen része rögzíti, hogy nem tekintendı termékértékesítésnek - így nem adóztatandó az az eset - ha az adóalany a tulajdonában lévı a szabályozás értelmében terméknek tekintett gázt, vagy villamos energiát belföldrıl másik tagállamba továbbítja. Továbbá a törvény pontosítást tartalmaz arra nézve, hogy nem csak a tulajdonos általi, tagállamok közötti termékmozgatások minısülnek a felsorolt kivételektıl eltekintve termékértékesítésnek, hanem a bizományos általi terméktovábbítások is. Ennek indoka, hogy mivel a megbízó és a bizományos közötti termékátadás is termékértékesítésnek minısül az áfa-rendszerében, a bizományost és a tulajdonost a tagállamok közötti termékmozgatások tekintetében azonosan kell kezelni. A racionalizálódó államigazgatás érdekében az önkormányzatok társulhatnak különféle közszolgáltatási, fejlesztési feladatok ellátására. A közös feladatellátás termékek (ingatlanok, berendezések, felszerelések, stb.) átadását is igényelheti, mely térítésmentes átadást a törvény nem tekinti termékértékesítésnek, így az adófizetési kötelezettséggel sem jár. (4)-(5) EBH2001. 598. A termék áruminta jellegét bizonyítani kell (1992. évi LXXIV. tv. 7., 13., 33. ). BH2006. 420. Garanciális javítások esetében a márkakereskedı áfakörön kívüli szolgáltatást végez (1959. évi IV. tv. 305., 1992. évi LXXIV. tv. 7. ). AEÉ 2004/12. I. A gépkocsikkal együtt értékesített téligumi-készletek és rádiós magnók, mint olyan plusz, extra szolgáltatások, melyeket ellenérték nélkül, ajándékképpen vehet birtokba a gépkocsit vásárló személy, nem minısülnek a gépkocsi árából történı árengedménynek. [1992. évi LXXIV. törvény 7. (1) bekezdés a) pontja; 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet A/5. pontja] KGD2005. 173. A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó törvény által is elismert jogból nem következik a más tulajdonába történı ellenérték nélküli átadás törvényi kötelezettsége [1992. évi LXXIV. törvény 7., 1952. évi IV. törvény 27., 31. ]

KGD2005. 73. A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó törvény által is elismert jogból nem következik a más tulajdonába történı ellenérték nélküli átadás törvényi kötelezettsége [1992. évi LXXIV. törvény 7., 1952. évi IV. törvény 27., 31. ]. KGD2001. 133. ÁFA-köteles termékértékesítésnek minısül a tehergépkocsi személygépkocsivá átalakítása (1992. évi LXXIV. törvény 7. ). Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés 7/A. (1) Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek minısül a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel: a 6. szerinti termékértékesítésnek megfelelı termékbeszerzés, kivéve a 6. (2) bekezdés c) pontja szerinti termékértékesítésnek megfelelı termékbeszerzést, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a) a terméket az eladó vagy a vevı, vagy megbízásukból harmadik személy a termék feladásának, elfuvarozásának helye szerinti tagállamból másik tagállam területére fuvarozza el, b) a terméket beszerzı adóalanynak minısül, aki (amely) a terméket adóalanyiságát eredményezı gazdasági tevékenység végzéséhez szerzi be, vagy a 4/B. c) pontja alapján adófizetésre kötelezett jogi személy, c) a termékértékesítést teljesítı adóalany a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam joga alapján nem választott alanyi adómentességet, és d) az értékesítés nem tartozik a 14. (2) bekezdés vagy 14/A. hatálya alá. (2) Nem minısül Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek: a) a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá esı nemzetközi szervezetek és azok tagjai által másik tagállamból történı termékek beszerzése, b) az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevı államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erıi és polgári állománya szolgálati jármőveinek, légi jármőveinek és hajóinak üzemanyag-, olaj- és kenıanyag-ellátása céljából igazoltan végzett termékbeszerzés, amennyiben ezek a külön jogszabály rendelkezései alapján a közös védelmi erıfeszítéseket szolgálják; c) a 11/A. b)-d) bekezdéseiben meghatározott esetek szerinti termékek beszerzése, amennyiben a terméket beszerzı ca) kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, vagy cb) mezıgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, aki (amely) a terméket ezen tevékenységéhez szerezte be, vagy cc) nem adóalany jogi személy, vagy cd) alanyi adómentességet választott adóalany. (3) Nem minısül Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek a (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó terméknek - kivéve az új közlekedési eszközt és a Jöt. hatálya alá tartozó terméket - egy másik tagállamból történı beszerzése, ha a terméket a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott vevıi kör szerzi be, és a Közösség más tagállamaiból beszerzett termékek általános forgalmi adó nélküli összesített értéke a tárgyévet megelızı évben a 10 000 eurót (küszöbérték) nem haladta, illetve a tárgyévben nem haladja meg. A küszöbérték számításánál nem kell figyelembe venni a Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésbıl származó új közlekedési eszköz és Jöt. hatálya alá tartozó termékek ellenértékét. Az adófizetési kötelezettség arra a termékbeszerzésre vonatkozik elıször, amelynek ellenértékével a beszerzı túllépi a jelzett küszöbértéket. (4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti beszerzı a küszöbérték alatt is választhatja az (1) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséget. Ezen választását az adóhatósághoz bejelenti. Ezen választásától a beszerzı a választás évét követı két naptári évig nem térhet el. (5) Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek minısül továbbá az új közlekedési eszköz másik tagállamból ellenérték fejében történı beszerzése, ha a beszerzı olyan a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) másik tagállamból történı beszerzései nem haladták meg a (3) bekezdésben meghatározott küszöbértéket, vagy bármely más nem adóalany személy, jogi személyiség nélküli szervezet a beszerzı. (6) Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek minısül a Jöt. hatálya alá tartozó termék beszerzése is, ha azt olyan, a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy szerzi be, akinek (amelynek) másik tagállamból történı beszerzései nem haladták meg a (3) bekezdésben meghatározott küszöbértéket, és a termék a Jöt. szerint belföldön esik adókötelezettség alá. (7) Amennyiben a 4/B. c) pontja alapján adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy harmadik országból importál terméket, és a termékimport teljesítési helye a fuvarozás befejezésének helyétıl eltérı tagállam (a továbbiakban: import tagállam), úgy kell tekinteni, mintha a terméket az import tagállamában adták volna fel vagy fuvarozták volna el ezen fuvar befejezésének helyére. Az importáló jogosult az import tagállamban az import során

kivetett adó visszatérítésére, amennyiben igazolja, hogy a beszerzése adóköteles a fuvarozás befejezése szerinti tagállamban. (8) Nem minısül Közösségen belülrıl történı termékbeszerzéssel egy tekintet alá esı termékbeszerzésnek, ha más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany a tulajdonában lévı terméket egy másik tagállamból a belföldön fenntartott vevıi készlet céljára továbbítja, és a továbbítást követıen a belföldi adóalany vevı vagy bizományos Közösségen belülrıl történı termékbeszerzést hajt végre. 2006/26. Adózási kérdés vevıi készlet céljára történı terméktovábbítás szabályai 2005-ben A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása az öt évre szóló adócsökkentési programban szereplı intézkedéseket, a jogharmonizációból adódó, továbbá a jogalkalmazást segítı, kiegészítı rendelkezéseket tartalmazza. Az öt évre szóló adócsökkentési program jegyében a törvény a 2010-ig terjedı idıszakra határozza meg az adótábla sávhatárait és a fizetendı adó mértékét. Az adótábla kétkulcsos, a 18 százalékos alsó kulcs mellett a felsı kulcs 2006-tól kezdıdıen 36 százalékra mérséklıdik, egyidejőleg 50 ezer forinttal nı az alsó sávba tartozó jövedelmek felsı határa. A sávhatár az adókulcsok változatlansága mellett a következı években is növekszik, 2007-ben 1 700 000 forintra, 2008-ban 1 900 000 forintra, 2009-ben 2 300 000 forintra, 2010-ben 3 000 000 forintra. A minimálbér összegét meg nem haladó bérjövedelem adómentességét 2006-ban továbbra is az adójóváírás, illetve a kiegészítı adójóváírás intézménye biztosítja. Az adójóváírás mértéke változatlanul a bér 18 százaléka, legfeljebb havi 9000 forint. A minimálbér havi összegének 63 ezer forintra való növekedésével összhangban a kiegészítı adójóváírás összege 1260 forint/hóról 2340 forint/hóra nı. Az adójóváírás érvényesítésére jogosító jövedelemhatár 150 ezer forinttal - 1 500 ezer forintra - nı, a kiegészítı jogosultsági határ változatlanul 1 millió forint. Tovább folytatódik a személyi jövedelemadó törvényben biztosított kedvezmények rendszerének átalakítása. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlán történı jóváírássá alakul át az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény. Hasonló szabályok alapján írható jóvá az újonnan bevezetendı nyugdíj-elıtakarékossági számlára a magánszemély által befizetett összegek meghatározott része. A családi adókedvezmény a családtámogatás elemévé válik, csak a három vagy több gyermeket nevelı családok adókedvezménye marad fenn korlátozott mértékben. Havi 4000 forintra módosul a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthetı kedvezmény mértéke, amely maradéktalanul csak akkor vehetı figyelembe, ha a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a 6 millió forintot. Négy vagy több gyermekes családok esetében a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer forinttal 8 millió forintig növekszik. Ha a jövedelem az eltartottak létszámához kötött határt meghaladja, a kedvezmény fokozatosan megszőnı mértékben jár, a szabályozás szerint az értékhatárt meghaladó jövedelem 20 százalékát meghaladó összegben. Az egyéb adókedvezmények többsége is változatlanul jövedelemkorláthoz kötötten vehetı figyelembe, legfeljebb összesen 100 ezer forint összegben. Továbbra sem tartozik ebbe a körbe a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó kedvezmény és a magánszemélyt a fogyatékosságára tekintettel megilletı személyi kedvezmény. Az említett korlát nem vonatkozik a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint a magánszemély által fizetett tagdíj-kiegészítés utáni 25 százalékos mértékő kedvezményre. A törvény a bér 15 százalékában határozza meg a munkáltató által adómentesen adható béren kívüli juttatások értékhatárát. A keret a gyermekekre és a házastársra/élettársra tekintettel személyenként 10-10 százalékkal, fejenként 72 ezer forinttal növelhetı, de nem haladhatja meg az évi 500 ezer forintot. Egyes juttatások (pl. étkezési utalvány, munkába járás költségeinek megtérítése, lakáscélú munkáltatói támogatás) továbbra is a kereten felül nyújthatók. A törvény több - a tıkejövedelmeket érintı - módosítást 2007. január 1-jei hatályba lépéssel tartalmaz. Ezen idıponttól kezdve 10 százalékos mértékő adó terheli a kamatból származó jövedelmeket és a tızsdei ügyletbıl származó jövedelmeket. Ugyancsak 10 százalékos mértékő adó kerül bevezetésre az Európai Unió bármely tagállamában mőködı, a tıkepiacról szóló törvényben elismert (szabályozott) piacnak minısülı tızsdére bevezetett értékpapír - az adott tagállam joga szerint - osztaléknak minısülı hozamára.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) módosítása a versenyképesség javítása, a közösségi és belsı jogharmonizáció miatt szükséges, emellett kisebb - az alkalmazást segítı - kiigazítást tartalmaz. A versenyképesség növelése érdekében 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs. Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe. (Ez az intézkedés az egyéni vállalkozókra is vonatkozik.) 2006-tól az iparőzési adó 100 százaléka lesz levonható a társasági adó alapjából. (Ez az intézkedés az egyéni vállalkozókra is vonatkozik.) Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása kapcsán kiemelendı az államháztartási támogatásra jutó áfa levonhatatlanságára vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezése, amely egyúttal jelentıs adminisztrációs többlettıl is mentesíti az adózókat, valamint a hulladékkereskedelem területén az ún. fordított adózás bevezetése, amelynek célja a visszaélési lehetıségek csökkentése. A módosítások döntı többsége az Európai Uniónak az egyszerősített vállalkozói adóval kapcsolatos azon álláspontjával függ össze, amely szerint nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni azokkal szemben, akik nemcsak a Magyar Köztársaság területén végeznek tevékenységet. Az Eva tv. módosításával a közösségi adószám használat mellett lehet evát választani. 7/B. A Közösségen belülrıl történı termékbeszerzéssel esik egy tekintet alá: a) adóalany által adóalanyiságát eredményezı tevékenység céljából olyan, a tulajdonában lévı termék használata/hasznosítása belföldön, amelyet a termék elıállításának, kitermelésének, feldolgozásának, átalakításának, a 7/A. (1) bekezdés szerinti beszerzésének vagy az import teljesítésének helye szerinti tagállamból ı vagy a megbízásából harmadik személy adott fel vagy fuvarozott el belföldre; b) a 7. (2) bekezdés c) pontja szerinti termékértékesítésnek megfelelı termékbeszerzés, amennyiben a termékértékesítést másik tagállamban teljesítik, és amelynek közvetlen következményeként a termék a termékértékesítés teljesítési helyétıl eltérı tagállam területére kerül; 2005/28. Adózási kérdés megvalósul-e áfa kötelezettséggel járó vagyonmozgatás, ha a más tagállambeli adóalany belföldre idegen tulajdonban lévı eszközt hoz be belföldi bérbeadás céljára? c) a Magyar Köztársaság NATO tagságával összefüggésben felmerülı feladatok teljesítése során a honvédelemért felelıs miniszter által vezetett minisztérium és polgári állománya, illetve a Magyar Honvédség szervezetei és polgári állománya által másik tagállamban adómentesen beszerzett termék belföldre történı behozatala, belföldön történı használata, kivéve, ha ezen termék importból történı beszerzése esetén a termékimportra a 31. szerinti adómentesség vonatkozna. 7/C. A Közösségen belülrıl történı termékbeszerzéssel esik egy tekintet alá a Közösség más tagállamában beszerzett személygépkocsi belföldre történı behozatala, amennyiben a személygépkocsit kevesebb mint hat hónapja helyezték elıször forgalomba. Magyarországnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásával megszőnnek a tagállamok közötti vámhatárok, ezáltal a tagállamok közötti áruforgalom vámhatóság által történı ellenırzésének, és az import áfa vámhatóság által történı beszedésének lehetısége. A tagállamok közötti áruforgalom tekintetében ezért a kivetéses adózás helyett az önadózás lép, vagyis az adóalanyoknak, és meghatározott esetben a nem adóalany személyeknek, szerveknek a másik tagállamból vásárolt termék után be kell vallaniuk és meg kell fizetniük az áfát. Éppen ezért a törvény egy új fogalmat vezet be, az ún. Közösségen belülrıl történı beszerzés fogalmát, ez esetben kell ugyanis a vevınek a belföldi adót bevallani és megfizetni. Beszerzés címén adófizetési kötelezettséget keletkeztet tehát az az ügylet, ha egy belföldön nyilvántartásba vett adóalany egy másik tagállambeli adóalanytól vásárol terméket, és a termék igazoltan elhagyja az eladó tagállamát. Ez alól azonban vannak kivételek a termékértékesítés típusától, illetve az értékesítı, vagy a beszerzı fél adózói státusától függıen. A termékértékesítés típusától függı kivétel a távértékesítésre vonatkozó szabályozás alá tartozó, és a felvagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékeket érinti, ilyen termékek tagállamon átnyúló értékesítésére nem a Közösségen belüli beszerzés szabályait kell ugyanis alkalmazni. Nem minısül továbbá Közösségen belüli beszerzésnek, tehát nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget az az eset, ha az értékesítı fél a saját tagállamának joga szerint alanyi adómentességet élvez. És végezetül, nem minden esetben minısül Közösségen belüli beszerzésnek, ha a beszerzı fél kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végzı adóalany (alanyi adómentességet választott, vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végez), illetve

mezıgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany. Ez az adóalanyi kör más tagállamból történı beszerzései vonatkozásában a nem adóalany jogi személyekkel esik egy tekintet alá. Az elıbb említett adóalanyi kör, illetve a nem adóalany jogi személy más tagállamból történı termékbeszerzése akkor minısül Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek, és keletkeztet belföldön adófizetési kötelezettséget, ha a szóban forgó személy, szervezet más tagállamból beszerzett termékeinek adó nélkül számított összesített értéke éves szinten a tárgyévben és a tárgyévet megelızı adóévben a 10 000 eurónak megfelelı forintot meghaladta. Amennyiben az elıbb meghatározott beszerzések összértéke idıarányosan számítva ezt az értékhatárt bármelyik évben meghaladta, a beszerzı adóalanynak, illetve nem adóalany jogi személynek a beszerzése után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Tekintettel arra, hogy az új közlekedési eszközök és a jövedéki adó hatálya alá tarozó termékek más tagállamból történı beszerzésének esetére eltérı szabályok vonatkoznak, ezen termékek beszerzésének értékét figyelmen kívül kell hagyni a 10 000 eurós értékhatár számításánál. Ez a különleges jogállású adóalanyi kör, illetve a nem adóalany jogi személyek dönthetnek úgy is, hogy ezen 10 000 eurónak megfelelı forint értékhatár alatt megfizetik az adót a másik tagállamból történı beszerzéseik után. Ezen választásukat az adóhatósághoz be kell jelenteni, és ettıl két évig nem térhetnek el. Az új közlekedési eszköz beszerzése - függetlenül attól, hogy a beszerzı fél adóalany, különleges jogállású adóalany, vagy nem adóalany személy, szervezet (tehát magánszemély is - minden esetben Közösségen belüli termékbeszerzésnek minısül, tehát - amennyiben a közlekedési eszköz belföldre kerül - az adót a beszerzı félnek Magyarországon kell megfizetnie, a magyar adómértékkel. Jövedéki termékek másik tagállamból történı beszerzése esetén szintén nem kell figyelembe venni a 10 000 eurónak megfelelı forint küszöbértéket a különleges jogállású adóalanyok, illetve nem adóalany jogi személyek esetében, ugyanis ez esetben az adót belföldön kell megfizetni, amennyiben a jövedéki adófizetési kötelezettség is belföldön keletkezik. Nem minısülnek Közösségen belülrıl történı beszerzésnek azon esetek, melyekben a termékértékesítés, ha az belföldi felek között jönne létre, adómentességet élvezne (ideértve az utólagos adóvisszatérítéssel történı adómentesítést is). Így nem minısül Közösségen belülrıl történı beszerzésnek, ha nemzetközi közlekedésben résztvevı légijármő, tengeri hajó, ezek alkatrészeinek, valamint ezek ellátására szolgáló termékek beszerzése történik, illetve ha a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá esı nemzetközi szervezetek és azok tagjai szereznek be terméket (kivéve az új közlekedési eszközt) másik tagállamból. Nem keletkezik adófizetési kötelezettség Közösségen belüli beszerzés jogcímén meghatározott termékek másik tagállamból való beszerzése után, amennyiben az a NATO szükségleteit szolgálja. A 6. áfa irányelv további kisegítı rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a terméket harmadik országból hozzák be a Közösség területére nem adóalany jogi személyek, annak érdekében, hogy a beszerzés a Közösségen belül abban a tagállamban adózzon, ahol azt ténylegesen használják, fogyasztják, melyet természetesen a törvény is átvesz. A törvény bizonyos kivételekkel termékértékesítésnek minısít azt is, ha az adóalany az adóalanyisága körében használt terméket az egyik tagállamból a másik tagállamba átszállítja. Ezért a termékértékesítés inverzeként meg kellett határozni, hogy minden olyan esetben, amikor egy ügylet az egyik tagállam vonatkozásában termékértékesítésnek minısül, az termékbeszerzésnek minısüljön a másik tagállam szemszögébıl. Továbbá a törvény szabályozza azt az esetet, hogy ha a Magyar Honvédség a NATO csapat részeként másik tagállamban adómentesen szerez be terméket, majd azt belföldre behozza, akkor ez után adófizetési kötelezettség keletkezik, amennyiben erre az esetre nemzetközi szerzıdés alapján nem vonatkozna az import esetén vám- és adómentesség. Szolgáltatásnyújtás 8. (1) Szolgáltatásnyújtás: minden olyan, ellenérték fejében végzett tevékenység, amely e törvény szerint nem minısül termékértékesítésnek. 2005/31. Adózási kérdés CO2-kibocsátási kvóták értékesítésével kapcsolatos áfa-kérdések EBH2004. 1073. A lakásszövetkezet tagjai részére végzett szolgáltatás az Áfa tv. hatálya alá esı közvetített szolgáltatásnak minısül, és ennek alapján a tagok felé számlaadási kötelezettség áll fenn (1992. évi LXXIV. tv. 8., 43. ).

EBH2004. 1072. Gazdasági társaság saját tulajdonú értékpapírral folytatott értékesítési tevékenysége kívül esik az általános forgalmi adókörön (1992. évi LXXIV. tv. 8. ). EBH2003. 984. A csoportos munkába szállítás Áfa törvénybeli értelmezése (1992. évi LXXIV. tv. 8., 22. ). EBH2002. 803. A szolgáltatás megállapítása a hulladékégetı megépítésének lehetıvé tételénél (1992. évi LXXIV. tv. 8. ). EBH2002. 705. A hálózatfejlesztési hozzájárulás áfa-kötelezettsége [1994. évi XLVIII. tv., 1992. évi LXXIV. tv. 8., 13., 1/1984. (I. 17.) MT r.] BH2006. 345. A bánatpénz kártalanításra szolgál, így átvétele áfafizetési kötelezettséggel jár (1992. évi LXXIV. tv. 8., 13., 1959. évi IV. tv. 320. ). BH2006. 204. Bánatpénz átvétele áfa-fizetési kötelezettséggel jár (1992. évi LXXIV. tv. 8., 13. ; 1959. évi IV. tv. 320. ). BH2000. 557. Pénzügyi gondnoki díj fizetésére kötelezı határozat kiegészítésérıl - ha azt a másodfokú bíróság hozza - az ügyben eljárt elsıfokú bíróság kiegészítı határozatot nem hozhat [Pp. 225. (1) és (6) bek., 226., 1992. évi LXXIV. tv. 8. (1) és (5) bek., 22. (1) bek., 1996. évi CXXIV. tv. 6. sz. melléklete 3. pont]. BDT2005. 1237. A villamosmő engedélyese az idegen ingatlan használatáért az ingatlan tulajdonosának piaci értéken számított, áfakötelezettség alá esı térítési díjat kell fizessen. A térítési díj mérséklésének nincs helye arra hivatkozással, hogy a villamosmő engedélyese közfeladatot lát el. KGD2005. 26. Az ellenértékbe - így az adó alapjába - beletartoznak a termékértékesítéshez és a szolgáltatás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek (1992. évi LXXIV. törvény 8., 22. ). KGD2004. 169. Gazdasági társaság saját tulajdonú értékpapírral folytatott értékesítési tevékenysége nem tartozik az általános forgalmi adó körébe (1992. évi LXXIV. törvény 8. ). KGD2003. 181. A vízgazdálkodási társulatoknak a tag és nem tag érdekében fizetett érdekeltségi hozzájárulás 1993-1995. között általános forgalmi adó köteles, a társulat pedig a forgalmi adó alanya (1977. évi 28. törvényerejő rendelet 1., 1992. évi LXXIV. törvény 4., 5., 8., 13. ). KGD2002. 37. A szennyvízközmő kiépítéséhez beszedett lakossági hozzájárulás fejlesztési hozzájárulásként adómentes. Ha a beruházó önkormányzat a lakossági hozzájárulást fizetıknek a rácsatlakozást és annak kiépítését is biztosítja, ez már áfa-köteles szolgáltatásnyújtás (1992. évi LXXIV. törvény 8., 27/1975. (X. 30.) MT rendelet 2., 4., 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. ). KGD2001. 315. Az önkormányzati közmőfejlesztési hozzájárulás áfa szerinti értékelése (1992. évi LXXIV. törvény 8., 13. ). KGD1997. 215. Elılegfizetés esetén csak a ténylegesen fizetett összeg erejéig keletkezik áfa-fizetési kötelezettség [1992. évi LXXIV. törvény 8. (1)-(2) bek., 16. (1) bek.]. 1996/222. Adózási kérdés Az ún. cégautó magáncélú használatáért fizetett összeg áfa-kötelezettsége 2000/92. Adózási kérdés vadászati jog haszonbérbe adása (2) Szolgáltatásnyújtásnak minısül különösen: a) a jogok és más immateriális javak átengedése, ideértve a jogok és immateriális javak nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként történı átengedését is; 2005/40. Adózási kérdés a labdarúgók átigazolásának adójogi megítélése 2004. május 1. után 2000/92. Adózási kérdés vadászati jog haszonbérbe adása 1999/150. Adózási kérdés a hálózatfejlesztési hozzájárulások áfa-kötelezettsége 20/1999. Számviteli kérdés Hogyan kell az átigazolási díjat elszámolni olyankor, amikor a gazdasági társaságok átigazolási díj ellenében labdarúgó játékosokat vásárolnak egymástól? Minek minısül a tranzakció az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXXIV. törvény alapján? A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény 28/A. (1) bekezdésének értelmében hivatásos sportolót foglalkoztató sportszervezet sporttevékenységet csak jogi személyiségő gazdasági társaság keretében végezhet. A sporttal kapcsolatos tevékenységek speciális elszámolási rendjének hiányában az átigazolási díj elszámolásának területén is a számvitelrıl szóló 1991. évi XVIII. törvény elıírásai az irányadóak.