A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1
A képzés és foglalkoztatás kapcsolata A foglalkoztatás esélye az iskolázottsággal nő/magyarországon különösen erős kapcsolat/ Inaktívak aránya: 8 általános végzettség alatt:% Férfiak:75 Nők: 89 Alapfokú végzettség esetén Férfiak:48 Nők:62 Középfokú végzettség esetén Férfiak:20 Nők:30%-a inaktív 2
Regisztrált munkanélküliek száma és képzettség szerinti megoszlása /400 092fő 2006-ban/ 204 847 26 070 33 625 135 550 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű szakképzetlen 8 általános végzettségű szakképzetlen Gimnáziumi végzettségű szakképzetlen Szakképzett 3
Továbbtanulás középfokon 1985-2005 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 Továbbtanulási arányok Forrás: OM Statisztikai tájékoztatók Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Nem tanul tovább 4 1985/86 1986/87 1987/88 1988/89 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 2001/02 2004/05
600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 A továbbtanulók számának változása Forrás: OM Statisztikai tájékoztatók A középfokon tanulók számának alakulása programonként 5 1990/1991 1991/1992 1992/1993 1993/1994 1994/1995 1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 gimnázium szakközépisk. szakiskola
A képzés szakmai szerkezete A képzésben a szakiskolák térvesztése és az érettségit adó iskolatípusok növekedése jellemző, melyek a 12 év alatt nem adnak szakképesítést. A szakképzettséget adó,illetve az érettségit követően szakmát adó iskolatípusok szerkezete jelentősen eltér-ipari szakmák jellemzően a szakiskolák profiljába tartoznak-szolgáltatási szakmákra a szakközépiskolák készítenek fel. Bolognai folyamat-középfokú felsőfokú szakképzés összetolódik, az összehangolás hiányzik-papír és nem tudásközpontú szemlélet 6
Következmények a foglalkoztatásban 1.Hiányszakmák az iparban 2.A középfokú végzettségű különösen szakközépiskolát végzett pályakezdő állásnélküliek számának folyamatos növekedése. 3. A fiatalok gyakran érettségi előtt szembesülnek,azzal hogy az érettségihez a szakközépiskolában sem jár szakképzettség.a szakmaszerzés ideje túl hosszú.- alacsony aktivitási ráta 4.Fokozott nyomás a felnőttképzésre.a szakmaszerzés egyre jellemzőbb útja a felnőttképzés,mivel ez az út gyorsabb és anyagi szempontból is kedvezőbb. 5. Új kihívás a felnőttképzésben az angolszász típusú középfokú alapozó szakképzésre épülő szakmai felkészítés-amely források hiányában túl rövid. 7
Az ÁFSZ lehetőségei és forrásai a szakképzettségi szint befolyásolásában MPA központi,decentralizált kerete/rmk-k, központi programok a források 25-30%-a/ Regionális Képző Központokban zajló képzések képzési kerete-évi /15000 álláskereső vagy hátrányos helyzetű/ HEFOP 1.1 A munkanélküliség megelőzése és kezelése program/28 000 fő/ Lépj egyet előre /15500fő/ Évente mintegy 90 ezer fő képzése 8
Az ÁFSZ országos szervezete Az ÁFSZ tevékenységének forrása az MPA és uniós források 9
AZ FSZH főbb tevékenységei Klasszikus koordinációs fejlesztési feladatok: Foglalkoztatás-elősegítése,stratégia, álláskeresők ellátásai Munkaerő-piaci programok, aktív eszközök/képzés 30-40%/ Az ÁFSZ országos informatikai rendszerének fejlesztése és üzemeltetése Migráns, EURES, EU programok Az ÁFSZ intézményeinek szakmai irányítása Új feladatok 2007. január 1.-től Ifjúságpolitikai feladatok (Mobilitás) Rehabilitációs járadékkal kapcsolatos és szociálpolitikai feladatok Társadalmi Párbeszéd Központ (ÁPK, MKDSZ) Nemzeti Pályainformációs Központ (EuroGuidanceNetwork) 10
Támogatásokkal/kedvezményekkel érintettek létszámadatai 2005.-2006. év Munkaerő-piaci Alap (MPA) és Európai Szociális Alap együtt Sorszám Támogatás/kedvezmény megnevezése 2005. év 2006. év Érintett létszám (fő) Érintett létszám (fő) 1. Béralapú támogatások 61 180 61 218 2. Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása 10 753 6 552 3. START program járulékkedvezmény 15 261 4. Munkaerő-piaci képzés támogatása 57 139 90 142 5. Vállalkozóvá/önfoglalkoztatóvá válás támogatása 7 726 6 085 6. Közhasznú munkavégzés támogatása 79 429 66 403 7. Mobilitást segítő támogatások 10 794 8 432 8. M unkahelymegőrzési támogatás 13 703 7 390 9. Részmunkaidős foglalkoztatás 1 285 1 253 10. Egyéb támogatás* 3 880 3 325 11. Közmunkaprogramok 17 510 32 013 12. Központi munkahelyteremtés tám. 3 126 4 219 TÁMOGATÁSOK ÖSSZESEN 266 525 302 293 11
Az ÁFSZ támogató és fejlesztő funkciói A hagyományos funkciók mellett előtérbe kerültek a fejlesztések, amely az ÁFSZ megújítását, új szolgáltatások bevezetését,új támogatási programok indítását jelenti. A szociális és a foglalkoztatási rendszer integrációja-lépésről lépésre Rendszerfejlesztés-informatika-egymáshoz kapcsolódó szakmai funkciók A szakképzés felnőttképzés befolyásolása rfkb,rkk-on,képzés támogatáson keresztül 12
Fontosabb ÁFSZ intézkedések a TÁMOP első szakaszában főbb szakmai programok forrás (ezer Ft.) érintett létszám (tervezett) A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként TÁMOP 1.3.1.* 8 850 000 248 000 Az integrált rendszer kereteinek a megteremtése a foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével (TIOP 3.2.1)* elektronikus ügyfélforgalom (IP cím szerint, nem reg. álláskeresők, éves szinten, 1 608 000 projekciós 2006. évi adatok alapján 2008-ra) 587 651 WAP (a szolgáltatás indítása 2006. július) AFSZ.hu NPK 130 916 384 735 72 000 Lépj egyet előre II. (2.1.1) 10 665 000 20 000 Pályaorientáció rendszerének fejlesztése (2.2.2) 1 864 000 3755 közoktatási intézmény, kamarák, ÁFSZ 20 szolg. centrum... pályainformálást végzők képzése (pedagógus, stb ) 10 000 Központi szociális információs fejlesztések (5.6.2)- ÚJ (5.4.2.) 821 000 9600 szociális intézmény Dec. programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért 1.1.2. 26 041 000 19 500 Megv. munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának 11 714 000 elősegítése 1.1.1. 9 600 összesen: 61 563 000 884 751 * a felújított kirendeltségek átlagos éves ügyfélszáma 13
Következtetések A szakképzési szerkezet tendenciájának folytatásával az iskolában töltött idő nő-aktivitási ráta növekedését nehéz lesz elérni Az ipar a képzési szerkezet miatt nagyrészt a felnőttképzésben juthat munkaerőutánpótláshoz Fokozott igény jelentkezik a felnőttképzésben való részvétel iránt-felnőttek,fiataloktámogatások bővítése,hosszabb képzési idő ÁFSZ növekvő szerepe a szakképzésben-rfkbrkk,támogatások,gazdasági igények megjelenítése,tájékoztatás,hálózatok 14