Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyömrő, Teleki kastély GYERMEKOTTHON LAKÁSOTTHONAINAK SZAKMAI PROGRAMJA (módosított) Készült: 2004. március 30. Módosítva: 2013. május 10. Hatályba lép: 2013. szeptember 01. Gyömrő, Teleki kastély Készítette: Mondok Attila Jánosné gyermekotthon vez. ig. h.
Tartalomjegyzék I. Bevezető... 1 II. Helyzetelemzés... 2 III. A lakásotthonok működésének dokumentumai... 14 IV. Alapelvek, értékek... 15 V. A lakásotthon célkitűzése, küldetésnyilatkozata, jövőképe... 20 VI. Nevelési terv... 28 VII. A gyermekek napirendje, tanulása, szabadideje, szervezésének pedagógiai elvei... 29 VIII. A szülővel, az iskolával és más intézményekkel való kapcsolattartás és együttműködés formái... 36 IX. Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve... 41 X. A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődés és sportolási tevékenység szervezésének elvei... 49 XI. Lakásotthoni hagyományok rendszere... 54 XII. A lakásotthonban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere... 56 XIII. A program legitimációja... 60
I. BEVEZETŐ
A nevelőtestülete és lakóifjúsága nevében köszöntöm az érdeklődő olvasót. Örülök, hogy lehetőségem nyílik unk Lakásotthonainak rövid szakmai bemutatására, és ez által az Ön tájékoztatására. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997-ben megszületett törvény valódi mérföldkő a magyar gyermekvédelem történetében, amely új keretet teremt a gyerekek védelmének, és a róluk való gondoskodásnak. A Lakásotthonokban családi háttérrel nem rendelkező árva, félárva, és szociokulturás hátránnyal rendelkező gyerekek élnek. Többségük családból, kisebb részük más gyermekotthonból érkezik a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat illetékes Jegyző és Gyámhivatal beutaló határozata alapján. A az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, keretén belül működik, mint önálló szakmai egység, az Intézmény szerves része. II. Az intézmény jellemzői, jogállása, gazdálkodási módja (alapító okirat alapján) Költségvetési szerv neve: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális szakiskola, Diákotthon, és EGYMI A költségvetési szerv székhelye: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. OM azonosító: 038549 A költségvetési szerv telephelyei: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Dózsa György u. 26/a (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Dózsa György u. 134. (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Klapka u. 10. (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Nefelejcs u. 12. (lakásotthon) Költségvetési szerv működési területe: Pest megye Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma (2013.) Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi Erőforrások Minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. A költségvetési szerv fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1051 Budapest, Nádor utca 32.) 1
A költségvetési szerv közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.törvény. 21.. (3) bekezdése alapján létrejött köznevelési intézmény, amely nevelő-oktató munkát folytat. A költségvetési szerv típusa: Közös igazgatású köznevelési intézmény (általános iskola, szakiskola, diákotthon, gyermekotthon EGYMI) 2
A gyermekvédelmi munkája öt épületben valósul meg. A Lakásotthon olyan, ahol önálló lakásban, vagy családi házban történik a gondozott gyermek, fiatal felnőtt elhelyezése. A szakmai feladat az otthonba felvett gyermekek családias életkörülményeinek biztosítása, az önálló életvezetésre, családi életre való felkészítése, az iskolai tanulmányi munka segítése, szakmaszerzés elősegítése, a társadalomba való integrálódás megkönnyítése, nevelési feladatok megvalósítása, személyiség zavarok korrekciója, az 1997. évi Gyvt. értelmében kapcsolattartás a vérszerinti családdal. A gyermekek számára biztosítjuk a teljes körű ellátást, amely magába foglalja: - a napi ötszöri étkezést; ruházatot; zsebpénzt; tisztálkodási szereket; az iskoláztatással felmerülő költségeket; a szabadidő kultúrált eltöltéséhez a feltételeket. Tankötelezettségüknek, az értelmi képességüknek megfelelő iskolatípusban tehetnek eleget, mely az intézményen belül működik, valamint lehetőségük van más településen és a fővárosban működő középfokú intézményben a továbbtanulásra. 3
II. HELYZETELEMZÉS
A Lakásotthonai 2002 őszén és 2003 tavaszán kerültek átadásra, melyek Pest Megye Önkormányzata, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával készült. A Lakásotthonok megközelíthetőek távolsági autóbusszal Monor város irányából, valamint Budapestről szintén távolsági autóbusszal és vonattal. Az otthon többcélú intézmény részeként működik, így a gyerekek helyben végezhetik képességeiknek megfelelő általános iskolai tanulmányaikat, valamint a Speciális Szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában szakmát is szerezhetnek. Az intézmény maga gyógypedagógiai, így a gyermekek számára a gyógypedagógiai oktatás biztosított. A Lakásotthonokban élő gyermekek egészségügyi alapellátását, házi gyermekorvos és házi orvos biztosítja, ezen túlmenően szükség esetén heti két alkalommal az iskolaorvos is ellátja őket. A szakorvosi ellátást a település rendelőintézete, illetőleg a fővárosban lévő egészségügyi létesítmények biztosítják. A gyermekekről, fiatalokról való gondoskodás az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény által biztosított ideig tart. 2
Készült: Módosítás - az 1997. évi XXXI, tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról, - a 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet a gyámhatóságról valamin a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról, - a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti gyermekvédelmi intézmények valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről, - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - a 2004. augusztus 23-án megjelent egységes szerkezetbe foglalt dokumentumok alapján. 3
Személyi feltételek Az önálló szakmai szervezeti egység irányítását egy igazgatóhelyettes munkakörben foglalkoztatott pedagógus látja el. Az otthon jelenleg 28 főt foglalkoztat. Ennek megoszlása a következő: - 1 fő gyermekotthon vezető, igazgatóhelyettes, - 1 fő család és utógondozó, - 1 gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző - 5 fő nevelő, - 5 fő gyermek és ifjúságvédelmi asszisztens, - 15 fő gyermekfelügyelő, A törvényben meghatározott dolgozói létszámmal nem rendelkezünk, hiányzik: gyermekvédelmi ügyintéző, gyógypedagógus, vagy fejlesztőpedagógus, pszichológus. Humán erőforrás alakulása 2009 2010 2011 2012 2013 2014 vezető 1 1 1 1 1 1 Család- és utógondozó 1 1 1 1 1 1 Nevelő 5 5 5 5 5 5 Gyermekfelügyelő 15 15 15 15 15 15 Gyermek és Ifjúságvédelmi 5 5 5 5 5 5 asszisztens Gyermek és Ifjúságvédelmi ügyintéző 1 1 1 1 1 1 A táblázat alapján látható, hogy a lakásotthonok személyi feltételei a törvényi előírásoknak nem felelnek meg. A hétköznapok gyakorlata azt mutatja, hogy lakásonként az öt fő személyi feltétel kevés a zökkenőmentes folyamatos munkához. Ezért az év során több alkalommal van szükség átcsoportosításra a házak között, valamint hiányzó kollega külső személlyel történő helyettesítésére. A személyi feltételek és a humán erőforrás nem felel meg a törvényi előírásoknak 15/1998 (IV 30 ) NM rendelet 128. A 1. számú melléklet személyi feltétek címszó alatt szakmai létszám helyesen: Gyermekcsoport szintjén nevelő 1 fő/ Gyermek és ifj. véd. asszisztens 1 fő/csoport 4
Gyermekfelügyelők 3 fő/csoport Család és utógondozó 10 óra/hét/csoport 1 fő Pszichológus 1 fő Gyógypedagógus- vagy fejlesztőpedagógus 1 fő Gyermekvédelmi ügyintéző 1 fő 2006. január 01-től szükség van a dolgozói létszám törvényben foglaltak szerinti megemelésére. 5
szervezeti egység szervezeti felépítése a törvény alapján -vezető igazgatóhelyettes 1. lakásotthon Nevelő (1 fő) Gyermek- és ifjúságvédelmi. asszisztens (1 fő) Gyermekfelügyelő (3 fő) 2. lakásotthon Nevelő (1 fő) Gyermek- és ifjúságvédelmi. asszisztens (1 fő) Gyermekfelügyelő (3 fő) 3. lakásotthon Nevelő (1 fő) Gyermek- és ifjúságvédelmi. asszisztens (1 fő) Gyermekfelügyelő (3 fő) 4. lakásotthon Nevelő (1 fő) Gyermek- és ifjúságvédelmi. asszisztens (1 fő) Gyermekfelügyelő (3 fő) 5. lakásotthon Nevelő (1 fő) Gyermek- és ifjúságvédelmi. asszisztens (1 fő) Gyermekfelügyelő (3 fő) Család- és utógondozó (1 fő) Gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (1 fő) Gyógypedagógus vagy fejlesztőpedagógus (1 fő) Pszichológus (1 fő) 6
Munkaközösség vezető Nevelő Munkavédelmi megbízott Gyermekönkormányzat vezető Feladatok vállalása az intézmény életében Feladat Fő Teljesítés 32 órában szervezeti 1 egység 32 órában szervezeti 5 egység 32 órában szervezeti 1 egységben 32 órában szervezeti 1 egységben A ban nevelő oktató munkát végzők száma végzettségük alapján Munkakör Egyetemi, főiskolai végzettség Gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Gyermek és ifjúsági felügyelő II. Gyermek és ifjúsági felügyelő I Képesítés nélküli Gyógypedagógiai - gyermek - ifjúságvédelmi asszisztens vezető ig. h. 1 Utógondozó 1 Nevelő 5 Gyermekfelügyelő Gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző 1 0 1 14 5 A dolgozók 50 % - a dolgozik szakképesítéssel és szociális szakképesítéssel a ban. 7
Középtávú képzési terv A Szociális és Családügyi Miniszter 9/2000. (VIII. 4) SZCSM rendelete a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzése és a szociális szakvizsga alapján. A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott és a külön jogszabály alapján szociális szakvizsgára kötelezett személy, ha más jogszabály alapján pedagógus szakvizsgára is kötelezett, szociális szakvizsga kötelezettségének választás alapján a pedagógus szakvizsga letételével is eleget tehet. /16/2003.(IV. 9.) ESZCSM rendelet 4. (3)./ Teljesíti a továbbképzési kötelezettségét az, aki az adott továbbképzési időszak alatt a munkaköréhez kapcsolódó területen az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítést szerez. /9/2000. (VIII. 4) SZCSM rendelet 2. (6)./ A középtávú és az éves képzési tervet minden esetben az intézmény középtávú és éves képzési terve tartalmazza. 8
1. sz. Lakásotthon: Szolgálati lakás, Férőhely száma: 6 fő Technikai jellemzők: A lakás helyiségei: - előszoba; - 2 lakószoba; - közös nappali; - közös étkező; - konyha; - éléskamra; - WC; - fürdőszoba. Tárgyi feltételek A gyerekek elhelyezése emeletes ágyakon valósul meg, tekintettel a lakás adottságaira. A lakás rendelkezik a működéshez elengedhetetlen alapfelszereléssel. 2. sz. Lakásotthon: Dózsa György. út 26/a, Férőhely száma: 8 fő Technikai jellemzők: - A családi ház helyiségei: Pince: - tároló helyiség - kazánház - nevelői szoba - foglalkoztató (játszószoba) Földszint: - lépcsőház - fürdőszoba + WC - éléskamra - étkező, előtér - nappali - lakószoba Tetőtér: - három lakószoba - lakóelőtér - fürdőszoba + WC. 9
3. sz. Lakásotthon: Klapka út 10. Férőhely száma: 8 fő. Technikai jellemzők: - családi ház helyiségei: Pince: Földszint: Emelet: - tároló helyiség - nevelői szoba - folyosó - közlekedő előtér - lépcsőház - fürdőszoba + WC - éléskamra - konyha - étkező - nappali - lakószoba - folyosó - három lakószoba - lakóelőtér - fürdőszoba + WC A lakóházhoz tartozik egy előkert és ehhez kapcsolódó konyhakert gyümölcsfákkal, szőlővel. A hátsó kerti részen található gazdasági udvar, melléképületekkel. A lakásotthon berendezési tárgyai, felszereltsége, komfortossága, kényelme megegyezik a mai magyar átlagcsalád otthonának komfortosságával, kényelmével. 10
4. sz. Lakásotthon: Nefelejcs 12. Férőhely száma: 8 fő A ház jellege: hagyományos szerkezetű családi ház, magasföldszintes, tetőtérbeépítéses, utcára merőleges gerincű nyeregtetővel. Az emeleten kertre néző terasz található. A lakás szintjei, helyiségei: Pince: - Tároló helyiség - fűtő helyiség - foglalkoztató (játszószoba) - WC Földszint: - lépcsőház - fürdőszoba + WC - éléskamra - konyha-étkező - nappali - lakószoba Emelet: - három lakószoba, - lakóelőtér - zuhanyzó + WC Melléképület: - nevelői szoba - fürdőszoba + WC - előtér A lakóházhoz tartozik egy udvar, amely füvesített. A lakásotthon berendezési tárgyai, felszereltsége komfortossága, kényelme megegyezik a mai magyar átlagcsalád otthonának, komfortosságával, kényelmével. 11
5. sz. Lakásotthon: Dózsa György. út 134. A ház jellege: hagyományos szerkezetű családi ház, magasföldszintes, tetőtérbeépítéses, utcára párhuzamos gerincű nyeregtetővel. A magasföldszinten és a tetőtérben kertre néző terasz található. Férőhely száma: 8 fő. A lakás szintjei, helyiségei: Földszint: - lépcsőház - zuhanyzó + WC - éléskamra - konyha + étkező, előtér, - nappali, - lakószoba - nevelői szoba - kazánház - közlekedő Emelet: - három lakószoba, - lakóelőtér - fürdőszoba + WC - terasz A lakóházhoz tartozik egy előkert és egy hátsó udvarrész, amely füvesített, valamint konyhakert, melléképület és önálló pince. A lakásotthon berendezési tárgyai, felszereltsége komfortossága, kényelme megegyezik a mai magyar átlagcsalád otthonának, komfortosságával, kényelmével. Jelenleg a gyermekotthon engedélyezett maximális férőhelye: 38 fő 12
III. A LAKÁSOTTHONOK MŰKÖDÉSÉNEK DOKUMENTUMAI
A lakásotthon önálló csoportgazdálkodást folytat, melynek szakmai irányítását, segítését az intézmény gazdasági iroda dolgozói végzik. A gazdálkodást önálló szabályzat rögzíti. A fentieken túl az alábbi szabályzatok biztosítják a Lakásotthonok működését: - Szervezeti és Működési Szabályzat - gyógyszerkezelési szabályzat - selejtezési szabályzat - munka és tűzvédelmi szabályzat - zsebpénzkezelési szabályzat - Házirend - családi pótlék felhasználásának szabályzata - gyermekönkormányzat szabályzata - érdekképviseleti fórum szabályzata.
IV ALAPELVEK, ÉRTÉKEK 15
A lakásotthon alapelveinek, értékeinek, célkitűzéseinek meghatározásakor fő szempont volt, hogy a napi nevelő-oktató munka során megerősítsük tevékenységünkben az iskola által meghatározott alapelveket, értékeket és célokat. Elsődleges cél az ideiglenes hatályú és átmeneti nevelésbe vett gyermekek hazagondozása. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek társadalomba való integrálásának elősegítése. Az enyhén értelmi fogyatékosok az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) egyik alcsoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság /mentális sérülés/ diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, emellett a nem kifejezetten intellektuális területeken is jelentkezhetnek eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékosok fejlődése igen változatos, attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőjük: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg. A tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Speciális nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai oktatás-terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az intézmény falait elhagyva mottónk jegyében Mert ránk is szükség van, pont miránk a kétkezi becsületes munkára is oktatott, felkészített, már-már felnőtt fiatalok hagyják el az iskola védőfalait, hogy több-kevesebb segítséggel megkezdhessék önálló, saját felnőtt életüket a társadalom által diktált kihívások leküzdését. A fentiek alapján fontossági sorrend felállítása nélkül az intézmény értékrendjét a következőkben összesítjük: 16
Gyermekközpontú intézmény megvalósítása Figyelembe kell venni a tanulási akadályoztatottságot, s a kisebb-nagyobb organikus defektusból adódó jelentős pszichés sérülést is. A pedagógiai folyamat tervezésénél, a cél-feladat megjelölésénél a társadalmilag meghatározott beilleszkedési elvárásokhoz kell megformálni a mi tanulói populációnk felkészítését. A célorientált feladatokat, azok megvalósíttatását, begyakoroltatását egyénre szabottan kell tervezni, megvalósítani. A szociális tanulás vonatkozásában erős érzelmi megerősítés, kompenzáló nevelési gyakorlat szükséges. 1. Tanulóink jövőképe, egyéni boldogulása jóval szűkebb megvalósulási tartományban realizálódik, ami az életre történő tervezésnél, felkészítésnél nem hagyható figyelmen kívül: - a gyerekek körében a zökkenőmentes iskolai, lakásotthoni beilleszkedés segítése, - az intézmény területén az élményben gazdag környezet biztosítása, melyben lehetőség adódik a napi sikerélmények megélésére, a kudarcok lehetőség szerinti elkerülésére, - óvó-, védő környezet biztosítása, melyben a gyerek biztonságban érzi magát, szívesen tartózkodik, mely elsősorban az intézmény felnőtt dolgozóival kialakított egyéni kapcsolatrendszereken keresztül valósulhat meg, - a tanulásában akadályoztatott gyermek személyének elfogadása a közvetlen környezetében és a tágabb (városi) környezetben, az emberi értékeinek megbecsülése, - a lakásotthonba kerülés időpontjától kezdődően törekvés a szociális háttérből adódó hátrányok kiegyenlítésére, - kicsi kortól kezdődően reális, folyamatos önértékelésre nevelés, - a lehetőségekhez mérten a család, a szülő bevonása a fenti célok sikeres és minél hatékonyabb megvalósításába (kapcsolattartás). 17
2. Szocializáció - a gyerekek szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása az iskolai és lakásotthoni tevékenységben, hogy elősegítse a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedést, - ön- és környezetellátó védőtechnikák alkalmazása a környezettel való harmonikus együttműködés érdekében a terület-adta lehetőségekből adódóan (lakásotthon kertje), - társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódás, képességeinek megfelelően, - törekvés a világ és önmaga reális ismeretére, képességeinek megfelelően. Feladatok a célok megvalósításához: - szociális beilleszkedéshez: - önellátás kialakítása, környezetüknek tudatos alakítására nevelés, városba való beintegrálódás, - közlekedési ismeretek nyújtása és gyakorlása, - vásárlás, pénzkezelés gyakorlása, - környezet védelmének fontosságát a gyakorlatban is alkalmazzák a gyerekek, - koruknak megfelelő munkavégzés gyakoroltatása, - különböző városi rendezvényeken való aktív részvétel. 3. A kommunikációs készség - olyan szintre való fejlesztése, mely lehetővé teszi a kulturált, alapvető stilisztikai elemeket tartalmazó társadalmilag elfogadott társalgási módot a hivatalos közegben és a saját társadalmi rétegben egyaránt. - beszédértés-, beszédhasználat gyakoroltatása, - versek, mesék előadása - drámapedagógia alkalmazása, - értő olvasás gyakoroltatása. 4. Munkára nevelés A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. - erőfeszítések, a kitartó munka vállalása, nehezebb helyzetekben a monotónia tűrése, - megfelelő pályaorientáció után a képességek szerinti munkaválasztás - a fizikai munka szükségszerűségének értékeinek megismertetése, megszerettetése, - az adott feladat elvárható legjobb minőségű megvalósítása, a sikerélmény, mint motiváció megélése, - az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése, 18
- az intézmény sajátosságából adódóan a parkgondozói és a kerti munkás szakma elsajátíttatása, a lakásotthoni életben a munkafoglalkozás keretében napi gyakorlása hozzájárul, hogy az iskola kimeneti szakaszában az OKJ alapján a szakvizsgát alapvizsga nélkül minél nagyobb számban megszerezhessék a tanulók. Feladatok a cél megvalósítása érdekében: - Már a lakásotthonba kerülés pillanatától folyamatos önkiszolgálásra szoktatás, kézügyesség fejlesztés. - Erőnléti állapotának megfelelően fokozatos terheléssel folyamatos munkára szoktatás. - Tudatos pályaorientáció, mely a szakmák megismertetése révén a képességeknek megfelelő továbbtanulási lehetőségek felmérését teszi lehetővé. - Feladatvállalás erősítése, motiválása, sikerélményhez jutatás, a segítségadás elfogadása, önállóságra nevelés. 5. Hazaszeretet A lakásotthon életében a szabadidő szervezésén belül különös tekintettel kell figyelemmel lenni a következő feladatok realizálására, a napi gyakorlat keretében: - Lakóhely és környékének, valamint az intézmény szűk környezetének megismerése, történelmi múltjának feltárása során a hovatartozás pontosítása, - Magyarország jelképeinek, földrajzi sajátosságainak, élővilágának, természeti jelenségeinek megismerése, az állampolgári jogok gyakorlásának biztosítása keretén belül erősödjék a magyarságtudata. - A magyar történelmi személyek, feltalálók, élsportolók, művészek világsikere alapján erősödjék nemzeti büszkesége. - A népi hagyományok, a népművészet, népi kultúra tájegységenként való megismerésével, gyakorlásával legyen büszke magyarságára. - Ismerje Magyarország helyét a nagyvilágban, a más népek felé való nyitottság kialakulása mellett. Feladatok a cél megvalósítása érdekében: - Tanulmányi séták és a lakásotthonban szervezett szabadidő részeként szervezett kirándulások során a gyerekek ismerjék meg Gyömrő város történelmi emlékhelyeit (Mánya-rét, Rákóczi beszéd helyszíne, stb.) illetve tegyenek látogatást a helyi tájházban a néphagyományok megismerése, felidézése érdekében. 19
- Vállaljanak közhasznú munkát a város történelmi helyeinek gondozásában. - Az évente szervezendő iskolai tanulmányi és lakásotthoni kirándulások során kerüljön sor az ország, tanórán megtanult ismereteinek bemutatására, földrajzi, történelmi értékeinek megismertetésével a hazaszeretet tapasztalatai úton történő megerősítésére. - Híres magyar emberek életének bemutatása. - Művészeti értékek megismertetése. Népi játékok, szokások gyakoroltatása. - Néptánc elemeinek megismertetése, gyakorlása. 6. Egészséges életmód A lakásotthon napi életét, a házirenden és szokásrend kialakításán keresztül úgy kell megtervezni, hogy az alábbi célkitűzések megvalósuljanak: - A témakörön belül ismerjék meg a gyerekek a káros szokások (dohányzás, alkoholizmus, narkománia) és azok fogyasztásának károsító hatásait, annak következményeit a saját egészségükre. Legyenek tisztában a megelőzési lehetőségekkel és annak fontosságával. - Történjen meg az egészséges táplálkozás szokásrendszerré történő kialakítása a gyermekélelmezés ilyen módon való átalakításával. - Váljon napi szükségletté a testedzés gyermekeink körében. - Adjon felvilágosítást a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, készüljenek fel a gyerekek a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra. - Váljon természetessé a környezetvédelem. Feladatok a cél megvalósítása érdekében: - A dohányzás mellőzésével példaadás az ifjúságnak. - Beszélgetések a káros szerek hatásáról a szervezetre, - az emberi szervezetre, - az emberi személyiségre: ezek elkerülése. - Az egészséges táplálkozás megismertetése, délutáni foglalkozáson gyakorlása a lehetőségek szerint. - Naponkénti testnevelés, edzési lehetőségek biztosítása. - Különböző sportok megismertetése versenyek szervezése. - Szexuális életre való felkészítés, kulturált viselkedés a párkapcsolatokban. - Felvilágosító előadások szervezése, védőnő, orvos bevonásával. - Környezetünk tisztántartása, növények, állatok védelme, azok szeretete. - Veszélyes anyagok megismertetése és tárolásának biztosítása. 20
V. A LAKÁSOTTHON CÉLKITŰZÉSE, KÜLDETÉSNYILATKOZATA, JÖVŐKÉPE
A lakásotthon fogalma A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely 8, legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban, vagy családi házban, családias körülmények között. A különleges gyermekotthon a szakellátás keretében. A tartósan beteg, illetve fogyatékos gondozott gyermek kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához illetve korához igazodó különleges ellátást biztosít. 15/1998 (IV. 30) NM rendelete szerint: A különleges gyermekotthon vagy a gyermekotthon különleges csoportja feladatkörébe tartozik a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekről való gondoskodás, habilitáció rehabilitáció is ha, a gyermek nem indokolja a Szt. hatálya alá tartozó fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek otthonába való elhelyezését, vagy az elhelyezés férőhely hiányában nem lehetséges. A különleges ellátást igénylő tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek közül egy csoportban legfeljebb 10 enyhén fogyatékos gyermek helyezhető el. A tárgyi elhelyezési feltételek megléte esetén a lakásotthoni csoport létszáma 8 főről 10 főre emelhető. Ehhez szükséges a működési engedély felülvizsgálata illetőleg helyszíni szemle, a működést engedélyező szerv részvételével. A lakásotthon egyedisége: enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeket ellátó bentlakásos intézmény. A lakásotthon célja: az enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos ideiglenes, átmeneti és tartós nevelt gyermekek számára, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatalok számára otthont nyújtó ellátást biztosít, elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, felkészíti a gyermeket az önálló életre és életvezetésre, szakma megszerzésére ösztönzi, segíti a társadalomba való integrálását, amennyiben ezt értelmi képességei lehetővé teszik. A lakásotthoni elhelyezés célja, hogy a gondozott gyermekek és fiatalok számára otthont nyújtó ellátást biztosítson. Ennek része a teljes körű ellátás. Célja továbbá, hogy a növendékei egyéni elhelyezési tervében foglaltak megvalósítása érdekében az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltakból rá vonatkozó feladatokat teljesítse, így különösen hogy a gyermekek és fiatalok hozzájussanak: - az egészségügyi ellátáshoz, - személyiségük harmonikus fejlődéséhez, szükség esetén a személyiségkorrekcióhoz, 20
- az oktatáshoz, - a gyógypedagógiai ellátáshoz, - a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. Felkészítse őket: - a pályaválasztásra, - az önálló és felelősségteljes életre, - kapcsolatot tartson: - a növendék hozzátartozóival, - iskolájával, - a gyermek érdekében eljáró más intézményekkel. Küldetésnyilatkozat - A gyermekben olyan közösségfejlesztő és önfejlesztő viselkedési és magatartási repertoár kialakítása, melynek segítségével konstruktív életvezetését meg tudja valósítani. - Humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése. - Elérjük, hogy az otthon lakói kivétel nélkül, vagy tanuljanak, vagy dolgozzanak. - Sportolási, művelődési és önképzési lehetőségeinek biztosítása. - Öntevékenységének, együttműködési készségének fejlesztése. - Pályaválasztásához, önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek kialakítása. - Pályaválasztáshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése. - Kapcsolattartás kialakítása, fenntartása a vér szerinti szülővel és a fiatalt tanító iskolával. - Segítségnyújtás a zsebpénz ésszerű gazdálkodást megvalósító felhasználásában. - Utógondozással kapcsolatos feladatok. - Az egyéni gondozási-nevelési tervek kidolgozása, folyamatos megvalósítása. - Évente értékelés készítése a gyermek fejlődéséről, a gondozási-nevelési terv megvalósulásáról. - Az otthonban dolgozó minden felnőtt segíti a gyám feladatainak ellátását. - A növendékeket érintően meghatározzuk a kötött, kötetlen és a szabadidő arányokat (ez a tevékenységrendszer a nevelői-felügyelői munkaidő alapszámítás, valamint a növendéki terhelés mértéke szempontjából fontos). 21
- Felhasználjuk a szülő, a növendék, az iskola, a gyám együttműködéséből származó pedagógiai előnyöket. A lakásotthon jövőképe A családi házban folyó nevelőmunka segítése a gyermek, fiatal felkészülését az önálló életre. Feladatok: a célok elérése érdekében a lakásotthon esetkezelő gondozásinevelési, egészségügyi és étkeztetési szolgáltatásokat nyújt és kialakítja napi életgyakorlatát. Széleskörű kapcsolatrendszert épít ki és együttműködik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi hálózatban tevékenykedő társintézményekkel, a gondozásba bevont egyéb szolgálatokkal, oktatási intézményekkel, támogatókkal. 22
A lakásotthon sajátos szakmai programja A lakásotthon az intézmény szerves része, amely azonban speciális nevelési egység, minthogy családias körülményeket biztosit az ott élő eltérő életkorú, koedukált növendékek számára. A gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermekek, fiatalok számára kialakított lakásotthonok, s az azokban megvalósuló családszerű nevelési-pedagógiai gyakorlat lehetőséget biztosíthat az ott élő növendékek optimális szellemi, testi, pszichikai fejlődésére, a családi funkciók elsajátítására. Lehetővé válik a közös tevékenységeken, szeretetkapcsolaton alapuló nevelés, a családi funkciók aktív gyakorlása, a személyiség egészséges fejlesztése. Szocializáltságuk jó esélyt adhat a társadalomba való beintegrálódáshoz, a személyes kapcsolatrendszereinek pozitív kialakításához. A lakásotthon folytonos munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, amely a szakellátás keretében biztosítja az ideiglenes hatállyal, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek valamint az utógondozói ellátásban részesülők teljes körű otthont nyújtó ellátását, továbbá alaptevékenységként biztosítja az utógondozói, valamint speciális feladatként a tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók korához, illetve mentális képességeihez igazodó ellátást. A gyermekek gondozása, nevelése: Az otthont nyújtó ellátás elősegíti a gyermek testi- értelmi- érzelmi- és erkölcsi fejlődését, nevelését és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról. Lakhatási lehetőséget biztosit életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelően és biztosítja gyermeki jogainak gyakorlását. A lakásotthonban a gondozott gyermek nevelését-gondozását a szakmai programban meghatározott elvek szerint kialakított kisközösségben (csoport) biztosítja. A csoport nemek és életkorok szerint vegyes összetételű, a testvérek azonos csoportba kerülnek elhelyezésére, kivételt ez alól csak a nagyon indokolt eset képez. A lakásotthon növendékeinek egyéni sajátosságai, szakmai specifikumai: Egyéni sajátosságaikat az egyéni gondozási tervben foglaltak tartalmazzák, melyek magukban foglalják a családi körülményeket, egészségügyi állapotot, általános jellemzőket. Valamennyi gyermek enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg és tanulásukban akadályozottak). 23