Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Mérés Márkus Miklós zaj és rezgésvédelmi szakértő Copyright 2012 Márkus Miklós Minden jog fenntartva.
Zajszintmérő műszer u f 1 f 2 u eff/eq lg db 1 2 3 4 5 6 1. Elektroakusztikai átalakítás (kondenzátor mikrofon) 2. Előerősítés és erősítés 3. Frekvencia felbontás (analóg, vagy digitális sávszűrők, FFT) 4. Effektív érték képzés, integrálás, egyenérték képzés 5. Szint képzés 6. Hangnyomásszint kijelzés (decibelben) 2
Zajszintmérő műszer Kondenzátor mikrofon felépítése (sematikus ábra) 3
Zajszintmérő műszer Kondenzátor mikrofon felépítése (robbantott ábra) 4
Zajszintmérő műszer Színkép előállítása Fourier-transzformációval 5
Zajszintmérő műszer Jelformák és színképek 6
Zajszintmérő műszer Oktáv és tercsáv spektrum felbontás 7
Zajszintmérő műszer V A-súlyozó szűrő B-súlyozó szűrő C-súlyozó szűrő D-súlyozó szűrő 8 Hz
Zajszintmérő műszer L (db) L (db) Állandó zaj idő (s) Ingadozó zaj idő (s) L (db) L (db) Intermittáló zaj idő (s) Impulzusos zaj idő (s) Kváziimpulzusos zaj A zaj időfüggvény szerinti osztályozása 9
Zajszintmérő műszer Szabványos mérési időállandók: S F I (slow) lassan változó hangnyomásszintek mérésére t = 1000 ms = 1 s (fast) gyorsan változó hangnyomásszintek mérésére t = 125 ms = 0,125 s (impulse) impulzusos zajok mérésére t = 35 ms = 0,035 s Peak (csúcs) legnagyobb pillanatnyi hangnyomásszint mérésére t = nincs értelmezve (a legnagyobb hangnyomás/amplitúdó szintértéke) 10
Zajszintmérő műszer B&K Components Kft. PRODATA Kft. Józsa és Társai 2000 Kft. EnviroPlus Kft. www.bruel.hu www.prodata.hu www.jozsakft.hu www.enviroplus.hu Dr. Szuhay Péter Korompayné Katalin Józsa Gusztáv Pantó Katalin 11
Rezgésmérő műszer u f 1 f 2 u eff/eq lg m/s 2 db 1 2 3 4 5 6 1. Elektromechanikai átalakítás (piezoel. gyorsulásérzékelő) 2. Erősítés és integrátor 3. Frekvencia felbontás (analóg, vagy digitális sávszűrők, FFT) 4. Effektív érték képzés, integrálás, egyenérték képzés 5. Szint képzés 6. Rezgésgyorsulás (m/s 2 ) vagy szint kijelzés (db) 12
Rezgésmérő műszer Gyorsulásérzékelő fejek 13
Rezgéshatások 2012.08.24. Zaj és rezgésvédelem 14
Munkahelyi zaj mérése A munkavállalókat érő zajexpozíció (L EX,8h ) és egyenértékű A- hangnyomásszint (L AM ) vizsgálata és értékelése: 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről. 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. MSZ 18150-2:1984 szabvány (Imissziós zajjellemzők vizsgálata. Munkahelyen fellépő megítélési és legnagyobb A-hangnyomásszintek meghatározása) MSZ ISO 1999:1995 szabvány (Akusztika. A munkahelyi zajhatás meghatározása és a zaj által okozott hallásromlás becslése) MSZ E 184:2004 szabvány (Zajkibocsátás és zajterhelés vizsgálata. Fogalommeghatározások) MSZ EN 61672-1:2003 szabvány (Elektroakusztika. Hangszintmérők. 1. rész: Előírások) 15
Munkahelyi zaj mérése ALAPFOGALMAK MSZ E 184:2004 szabvány alapján Alapzaj: olyan, a mérést zavaró zaj, melyet a mérés helyén, a mérési idő alatt nem a zajforrás okoz, és zavaró hatása méréstechnikailag nem küszöbölhető ki. ( háttérterhelés) Alapzajszint: a vizsgált zajforrás működése nélkül mért hangnyomásszint. Alapállapot: a (munka)környezet eredeti (bármilyen változtatás előtti) zajállapota. Megítélési szint: meghatározott időtartamra (megítélési időre) vonatkoztatott egyenértékű A-hangnyomásszint (környezeti zaj esetén a tiszta hangú jelleg és az impulzus-tartalom szerinti korrekcióval együtt). 16
Munkahelyi zaj mérése ALAPFOGALMAK MSZ E 184:2004 szabvány alapján Kezelő: az a személy, akinek a munkahelye a gép környezetében van, és aki a géppel kapcsolatos munkát végzi. Munkahely: a kezelő helye; a gép közelében lévő hely, ahol a gépkezelő tartózkodik, vagy ahol valamilyen feladatot hajt végre; vagyis az a helyzet, ahol a gép kezelője a gép működtetése közben várhatóan tartózkodik. Zajterhelés a munkahelyen: adott helyzetben, meghatározott időtartam alatt, valamely mérési pontban (munkahelyen) mérhető összes zaj, akár jelen van a dolgozó, akár nincs; azaz a géptől és más zajforrásoktól származó, valamint a mennyezetről, falakról és berendezési tárgyakról visszavert hang. 17
Munkahelyi zaj mérése Zajkibocsátás Mozgó személy zajterhelése Zajterhelés Zajexpozíció Zajhatások 18
MÉRŐRENDSZER Munkahelyi zaj mérése legalább 1. pontossági osztályú integráló zajszintmérő o megengedett a 2. pontossági osztályú személyi dózismérő o a pontosság jelenleg az MSZ EN 61672-1:2003 szabvány szerint o a pontosság régebben a IEC 651:1979 szabvány szerint mérés az A és C jelű súlyozó szűrőkkel kizárólag hitelesített mérőműszer alkalmazható kötelező a mérőrendszer kalibrálása o a mérőrendszer pontosság-ellenőrzése a vizsgálatok előtt és után a műszer használati, kezelési utasítása szerint o kizárólag érvényes hitelesítéssel/kalibrálással rendelkező akusztikus kalibrátorral (vagy pisztonfonnal) 19
Munkahelyi zaj mérése MÉRÉSI PONTOK ÉS KÖRÜLMÉNYEK mérés a munkavállaló fülétől 50 cm-en belül a mérés elvégezhető a munkavállaló távollétében is o a munkavállaló szokásos tartózkodási helyén o álló munkavégzés esetén 1,5 m magasságban o ülő munkavégzés esetén 1,25 m magasságban a vizsgálat a dolgozók zajterhelésére/munkahelyekre jellemző o szerepel a legnagyobb mértékű zajterhelésnek kitett munkavállaló o szerepel a zajvédelmi szempontból legkedvezőtlenebb munkahely mérés a dolgozók szokásos tevékenysége közben a zajforrások általános/üzemszerű működése mellett a munkafolyamathoz nem tartozó zajok kizárása (pl. rádió) 20
MÉRENDŐ ZAJJELLEMZŐK Munkahelyi zaj mérése L Aeq egyenértékű A-hangnyomásszint [db(a)] > a munkavállalót érő zajterhelés meghatározásához (t) L Ceq egyenértékű C-hangnyomásszint [db(c)] > a megfelelő csillapítású egyéni védőeszköz kiválasztásához (SNR 80 ) L max legnagyobb hangnyomásszint [db(c)] > csúcs (Peak) időállandójával mért legnagyobb C-hangnyomásszint 21
VIZSGÁLATI IDŐTARTAMOK Munkahelyi zaj mérése Megítélési idő (T) 8 óra > a műszak, illetve a zajhatás időtartamától függetlenül Értékelési idő (τ) egyenlő a műszak időtartamával > részidőkre bontható tevékenység/tartózkodási idő szerint Mérési idő (t) a munkavállaló tevékenységétől függően > megfelelő ha a mérést megismételve az eltérés kisebb mint 3 db 22
Munkahelyi zaj mérése V RÉSZIDŐK SZÁMÍTÁSA L A( C) eqt M 1 10 lg T M n i 1 t i 10 0,1 L A( C ) i ahol: L A(C)eqTM T M t i L A(C)i a T M megítélési időre vonatkoztatott L A(C)eq (db) megítélési idő (s) az állandó zajhatások időtartama (s) A(C)-hangnyomásszint az i-edik időtartamban (db) 23
Munkahelyi zaj mérése V VIZSGÁLATI EREDMÉNY Munkahelyi zajexpozíció: a zajexpozíció idővel súlyozott átlaga egy nyolcórás munkanapra vonatkoztatva a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet (a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről) alapján. A T M megítélési idő: 8 óra a műszak, illetve a zajhatás időtartamától függetlenül, tehát amennyiben a T mérési idő megegyezik a T M megítélési idővel, úgy L Aeq = L EX,8h. 24
Méréstechnikai alapfogalmak V Amennyiben a τ értékelési idő eltér a T M megítélési időtől: L EX, 8h 10 lg 10 TM 0,1 L Aeq ahol: L Aeq egyenértékű A-hangnyomásszint a τ értékelési időre (db) τ értékelési idő (s) T M megítélési idő (s) Megjegyzés: a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározható munkahétre is 5 munkanappal, vagy heti 40 óra munkaidővel számolva. 25
Munkahelyi zaj mérése V VIZSGÁLATI EREDMÉNY Egyéni védőeszköz használata mellett a munkavállalót érő L AM egyenértékű A-hangnyomásszint számítása: L AM L Ceq SNR ahol: L Ceq egyenértékű C-hangnyomásszint az értékelési időre (db) SNR az alkalmazott EVE 80%-os csillapítása (db) 26
MÉRÉSI BIZONYTALANSÁG Munkahelyi zaj mérése a) mérőeszközök pontossága: 1,0 db MSZ EN 61672-1:2003 szabvány szerint 1. vagy 2. pontossági osztályú mérőeszközök esetén b) működési körülmények: X db figyelembevétele ismételt mérésekkel történik (n = 5) számítása a mérési eredmény átlagolásával elhagyható, ha az első három mérés eredményei nem térnek el c) kombinált sztenderd bizonytalanság a fentiek négyzetösszege 27
Munkahelyi zaj mérése V HATÁRÉRTÉKEK a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 3. -a szerint a napi zajexpozíció szintjére és a legnagyobb hangnyomásszintre vonatkozóan: Zajexpozíciós határértékek: L EX,8h = 87 db(a), illetve p csúcs [L max ] = 200 Pa [140 db(c)] Felső beavatkozási határérték: L EX,8h = 85 db(a), illetve p csúcs [L max ] = 140 Pa [137 db(c)] Alsó beavatkozási határérték: L EX,8h = 80 db(a), illetve p csúcs [L max ] = 112 Pa [135 db(c)] 28
Munkahelyi zaj mérése HATÁRÉRTÉKEK a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 5. számú melléklete szerint a fokozott figyelmet igénylő munkavégzés során a dolgozót érő zaj egyenértékű A-hangnyomásszintjére: speciális orvosi vizsgálóhelységek, olvasótermek: 40 db orvosi rendelők, repülés irányítói munkahelyek zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek: 50 db irodai munkahelyek, ügyfélirodák, analitikai laboratóriumok: 60 db művezetői irodák, vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonnal, finommechanikai munkahelyek, diszpécserközpontok: 65 db fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés (elektro-, finommechanikai műszerész, MEO, precíziós munka stb.): 70 db vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefon nélkül, összeszerelői munkahelyek, laboratóriumok gépi zajforrással: 80 db 29
Munkahelyi zaj mérése ÉRTÉKELÉS A zajexpozíció, illetve a zajterhelés a követelményeknek megfelel a) ha az L EX,8h zajexpozíció és az L max legnagyobb hangnyomásszint legalább 3 db-lel kisebb a követelményértéknél, illetve b) ha a mérést megismételve a két vizsgálat eredményének átlaga kisebb vagy egyenlő a követelményértékkel. A zajexpozíció, illetve a zajterhelés a követelményeknek nem felel meg a) az L EX,8h zajexpozíció legalább 2 db-lel nagyobb a követelményértéknél, illetve b) ha a mérést megismételve a két vizsgálat eredményének átlaga nagyobb a követelményérténél, és/vagy c) az L max legnagyobb hangnyomásszint nagyobb a határértéknél. 30
VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Munkahelyi zaj mérése a vizsgálatot végző szerv megnevezése és címe az érvényes akkreditációra vonatkozó hivatkozás a vizsgálat helye és időpontja, a vizsgálat célja hivatkozás a vonatkozó rendeletekre és egyéb előírásokra a helyszín részletes leírása (vázlatos helyszínrajzzal) a zajforrások leírása, helyzete, működése a mérés alatt a zaj jellege (folyamatos/szakaszos, állandó/változó, impulzusos) a dolgozók munkahelyeinek és tevékenységének leírása a mérési pontok leírása, megjelölése a helyszínrajzon 31
VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Munkahelyi zaj mérése a méréshez használt műszerek és berendezések gyártmánya, típusa a műszerek hitelesítésének időpontja, a hitelesítési bizonylat száma az egyes mérések időpontja és időtartama a mérési eredmények, illetve mérési adatok az elvégzett számítások és a közbenső mérési eredmények mérési bizonytalanság a kritikus pontokon a mérést befolyásoló esetleges körülmények az expozíciónak kitett munkavállalók megnevezése, száma a vizsgálati eredmény a mérést végző neve és aláírása 32
Irodalomjegyzék 1. Márkus Péter Tóth Tibor: Zajelhárítás OMKT, Budapest, 2003. 2. Szentmártony Tibor: Zajtalanítás Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1963. 3. J.R. Hassall K. Zaveri: Acoustic Noise Measurements Brüel & Kjær, Dánia, 1979. 4. Brüel & Kjær: Noise Control, Principles and Practice Brüel & Kjær, Dánia, 1982. 5. Tarnóczy Tamás: Akusztika Hangnyomás, hangosság, zajosság Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 6. Moser Miklós Pálmai György: A környezetvédelem alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 7. Dr. Kurutz Imre Dr. Szentmártony Tibor: A műszaki akusztika alapjai Műegyetemi kiadó, Budapest, 2001. 8. Reis Frigyes: Az épületakusztika alapjai Terc könyvkiadó, Budapest, 2003. 9. P. Nagy József: A hangszigetelés elmélete és gyakorlata Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 10. http://hu.wikipedia.org 11. http://www.bksv.com 33