A FINN OKTATÁSPOLITIKA A SIKERHEZ VEZETŐ ÚT? Jari Vilén Nagykövet Szekszárd, 2012. december 13.
A FINN OKTATÁSPOLITIKA ALAPELVEI A finn oktatás- és tudománypolitika a minőségre, az esélyegyenlőségre és a nemzetköziségre helyezi a hangsúlyt. Támogatja a finn jóléti társadalom versenyképességét. A fenntartható gazdaságfejlesztés adja a jövőben is a nemzet kulturális, szociális és gazdasági jólétének alapját. A finn oktatás- és tudománypolitika irányelvei megegyeznek a az EU Lisszaboni Stratégiájának elveivel.
A FINN OKTATÁSPOLITIKA ALAPELVEI Finnországban az alkotmány rögzíti az oktatáshoz és kultúrához való alapvető jogot. Az állami szerveknek biztosítaniuk kell minden finn polgár számára az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, a tanköteles kor után is, illetve az önfejlesztés lehetőségét, anyagi helyzettől függetlenül. A törvény előírja a kötelező oktatást, illetve az általános iskolát megelőző neveléshez és az alapfokú oktatáshoz való jogot. Az oktatás legtöbb további szintje is ingyen a diákok rendelkezésére áll, beleértve az egyetemeken folyó posztgraduális oktatást is.
A FINN OKTATÁSPOLITIKA ALAPELVEI A parlament hozza meg az oktatással és kutatással kapcsolatos törvényeket és határozza meg az oktatás- és tudománypolitika alapvető vonásait. A Kormány, illetve annak részeként az Oktatásügyi Minisztérium felelős az oktatás- és tudománypolitika kidolgozásáért, illetve végrehajtásáért. Az Oktatásügyi Minisztérium felelős az állami költségvetésből finanszírozott oktatásért. A Kormány fogadja el az oktatás és kutatás fejlesztési tervét.
A finn felnőtt lakosság (15 év és idősebbek) iskolázottsági szintje 1970 óta, a 2010-es szint becslés 2010 28 33 39 2000 1990 1980 12 18 24 25 34 32 42 50 63 Tertiary Secondary Basic 1970 7 14 79 0 20 40 60 80 100
Az iskolákon belüli, illetve iskolák közötti szórás a diákok tudományos teljesítménye alapján a 2006-os PISA ciklusban
A finn 15 éves iskolások teljesítménye a matematika területén három OECD PISA felmérésben 2000 és 2006 között, kiválasztott OECD országokban
Diákok teljesítménye a PISA tudományos skálán, illetve egy diákra jutó kiadás USD-ben, vásárlóerő-paritáson számolva Performance on the PISA mathematics scale 600 550 500 450 Korea Czech Republic Slovak Republic Ireland Poland Hungary Greece Finland Netherlands Japan Canada Belgium Sw itzerland Australia Iceland Denmark Germany Sw eden France Austria Norw ay Spain United States Portugal Italy 400 Mexico R 2 = 0,15 350 0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 80000 90000 100000 Cumulative expenditure (US$ converted using PPPs)
Mi az, ami átvehető a finn oktatás gyakorlatából más rendszerekbe, illetve országokban? A Finn Út: A tanárok alaposan felkészültek az oktatás minden szintjén Az alapfokú oktatás kötelező és ingyenes Társadalmi-kulturális tényezők: a társadalom értéknek tartja az oktatást Kapcsolódások a többi közpolitikai területhez. Az össznemzeti szinten kidolgozott tanterv A diákok tanulásának és jólétének egyénre szabott támogatása Az oktatás szervezetrendszere Az oktatási rendszer egyenlő oktatási lehetőségeket kínál mindenk Finnország a világ egyik legversenyképesebb és egyik legkevésbé korrupt országa
A Jyrki Katainen miniszterelnök vezette kormány programjának prioritásai A szegénység, az egyenlőtlenség és a társadalmi kirekesztés visszaszorítása Az állami kiadások konszolidációja A fenntartható gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség elősegítése Az az oktatás-, tudomány- és kultúrpolitika célja garantálni mindenki számára etnikai hovatartozásra, háttérre és anyagi helyzetre való tekintet nélkül a kultúrához és az ingyenes minőségi oktatáshoz való egyenlő lehetőségeket és jogokat, valamint a teljes jogú állampolgárság megszerzését.
A finn ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS A 2012. évben a költségvetés teljes összege 52,5 milliárd euró volt Ennek mintegy 13%-a volt az Oktatásügyi Minisztérium költségvetése (6,7 milliárd euró) Az alapfokú oktatás területén a települések feladata az iskolarendszerű képzés megszervezése. Vannak az országban magánkézben lévő és állami alapfokú oktatási intézmények is. Az állam és a települések közötti költségmegosztás 2012-2015 között: Állam: mintegy 40 % Települések : mintegy 60 %
A finn oktatási rendszer
ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS A hatéves gyermekek számára napközi otthonokban vagy az iskolákban A gyermek számára nem kötelező; a helyi önkormányzatnak ingyenesen kell biztosítania A gyermeknek alanyi joga napközibe járni
ÁLTALÁNOS (ÁTFOGÓ) ISKOLA Kilenc éves átfogó iskola (7-15 éves tanulóknak) Az 1970-es években hozták létre az általános és köztes iskolákból Önkormányzati iskolarendszer; néhány magániskola (mintegy 2 %) Mintegy 2942 általános iskola 2010-ben (amelyből 129 különleges nevelést biztosító iskola) Kötelező állami normatíva a működési költségekhez (mintegy 40%) A tankönyvek, szövegkönyvek, étkezés, az egészségügyi ellátás és az iskolába és onnan haza történő utazás ingyenes Nagy városi iskolák; kis falusi iskolák Külön iskolák a svéd anyanyelvű lakosság számára (270 iskola = az összes általános iskola 9,2%-a)
ALAPFOKÚ OKTATÁS Az országos célkitűzés és az alapfokú oktatás óraszámai (2002 augusztus 1.): Rugalmasság helyi szinten; az összesített óraszám mindenütt ugyanaz További órák a következő területeken: anya nyelv és irodalom; matematika; történelem; illetve állampolgári ismeretek Egészségügyi oktatás mint önálló új tantárgy Legalább 13 választott tantárgy a 7., 8. és 9. osztályban A helyi oktatásügyi hatóság és az iskola állítja össze a tantervet a nemzeti alaptanterv alapján: nemzeti alaptanterv az alapfokú oktatás 1-9. osztálya számára (Országos Oktatásügyi Tanács 2004): Helyi, országos és nemzetközi értékelés
A minimális éves óraszám heti bontásban Finnországban (Alapfokú Oktatás) Subject 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Total Mother tongue and literature 14 14 14 42 A-language - - - - - - - - - - - - 8 8 16 B-language - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 6 6 Mathematics 6 12 14 32 Environmental Studies Environmental and natural studies Biology and Geography 9 3 7 Physics and Chemistry 2 7 31 Health Education 3 Religion/Ethics 6 5 11 History and Social Studies - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 3 7 10 Music Arts and practical 4-3- Visual arts subjects 26 4-30 4- Craft,Technical work,textile work 4-7- 56 Physical Education 8-10- Home Economics - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 3 3 Educational and vocat. guidance - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2 2 Optional subjects (13) 13 Minimum number of hours 19 19 23 23 24 24 30 30 30 222 Voluntary A-language - - - - - - - - - - - - (6) (6) (12)
Az alapfokú oktatásban résztvevő tanulók száma Finnországban, 2009-2018
Az középfokú oktatás alsó és felső tagozatában tanulók száma 205000 200000 195000 190000 185000 180000 175000 170000 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 13-15 16-18
Alapfokú oktatási intézmények Finnországban, 1990-2010 3900 3700 3500 3300 3100 2900 2700 2500 2300 2100 1900 1700 1500 1990 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Csak 1-6. osztályt biztosító iskollák
A tudományos készség mutatója, 2000-2009 Forrás : OECD PISA 2009 570 550 530 510 490 470 2000 2003 2006 2009
Matematika, 2000-2009 Forrás : OECD PISA 2009 590 570 550 530 510 490 2000 2003 2006 2009 470 450
Az olvasási készség 2000-2009 Forrás : OECD PISA 2009 560 550 540 530 520 510 500 490 480 470 460 2000 2003 2006 2009
PISA 2009 Olvasási készség Forrás: OECD PISA 2009 2000 2003 2006 2009 Shanghai (China) 556 Korea 525 534 556 539 Finland 546 543 547 536 Hong Kong (China) 510 536 533 Singapore 526 Canada 534 528 527 524 New Zealand 529 522 521 521 Japan 522 498 498 520 Australia 528 525 513 515 Netherlands 513 507 508 Belgium 507 507 501 506 Norway 505 500 484 503 Estonia 501 501 Switzerland 494 499 499 501 Poland 479 497 508 500 Liechtenstein 483 525 510 499 Sweden 516 514 507 497 Germany 484 491 495 497