katasztrófa- és tûzvédelmi szemle 2009. 2005. XVI. XII. évfolyam 4. szám 4
t a r t a l o m 2009. 16. évf. 34. szám Szerkesztõbizottság: Csuba Bendegúz Dr. Cziva Oszkár Diriczi Miklós Kivágó Tamás Kristóf István Heizler György Tarnaváry Zoltán Dr. Vass Gyula Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM 03-1-22712 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Nonprofit Kft. 1051 Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/469-2971, BM: 10-211 Fax: 1/469-2969, BM: 10-168 Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB 10023002-01709805-00000000 Felelõs kiadó: Dr. Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 3600 Ft (áfával) fókuszban A környezetvédelmi méréstechnika koncepciója Elemző Bevetési Egység a mannheimi tűzoltóságnál...6 Vegyi felderítési koncepció 2006-os FIFA VB-n a lipcsei labdarúgó-stadionban...11 visszhang Öt tanulságos hét a VFCS képzésben...16 ténykép Közel 8 ezer beépített tűzjelző rendszer hat év alatt...17 szabályozás A csarnokok hő- és füstelvezetésével kapcsolatos előírások gyakorlati megvalósítása során felmerülő aggályok...21 Szabványok, jogszabályok a Védelem Onlinen...24 Szükség van a tűzgátló nyílászárók időszakos felülvizsgálatára...25 Tűzgátló nyílászárók osztályozása...26 módszer Ventillátorok alkalmazása robbanóképes közegekben...27 Gyorstesztek alkalmazása az elsődleges felderítés során...29 Szakmai állásfoglalások, jogszabály értelmezések a Védelem Onlinen...30 megelőzés Szállodák tűzvédelme Itthon láss csodát!...31 A füstkötényfal alsó síkja fölötti tárolás veszélyei...34 Tűzszakaszok elválasztásának alapelvei...35 Szendvicspanelek és a tűzbiztonság szabályozások és kihívások...38 fórum Ház 100 %-ban fából...41 PROTEC címezhető vészvilágító rendszer...43 tűz- és káresetek Tűzeset és tűzvizsgálat a Somogy Center áruházban...44 munkabiztonság Csak két szemünk van - vigyázzunk rájuk!...48 Gyorsbeavatkozó gépjárművet építettek tűzoltók...49 kutatás A füstben mi is vakok vagyunk tájékozódás- és közlekedés az érzékszerveink segítségével...50 Dr Balogh Imre emlékpályázat 2009 Az OKF főigazgatója által Dr. Balogh Imre özvegyének felajánlása alapján 2009 is meghirdetett pályázaton két aranygyűrű átadására került sor. Tűzmegelőzés kategóriában Mészáros Gábor tű. őrnagy (Kecskemét, HÖT) Hő- és füstelvezetés témában írt tanulmánya, Tűzoltás műszaki mentés kategóriában Erdélyi István tű. őrnagy (FTP) Tájékozódás és közlekedés kedvezőtlen látási viszonyok között az érzékszerveink útján témakörben írott dolgozata nyert. Lapszámukban mindkét dolgozat, rövidített, szerkesztett változatát közöljük. VÉDELEM 2009. 4. szám TARTALOM 5
f ó k u s z b a n Az ATF riasztási fokozatai Az ATF feladatai a probléma természetétől és sürgősségétől függően három riasztási fokozatba sorolhatók: 1. fokozat Szakértő általi telefonos tanácsadás az ATF bevetési lehetőségeiről. A tanácsadó az ATF lehetőségei, és szaktudása alapján a további stratégiára vonatkozó javaslatot tesz. 2. fokozat A felderítőcsoport bevetése, amely során felderíti, azonosítja a veszély forrását. Adatbázisok és a szakértői hálózat segítségével képes azonnali információk szolgáltatására. Mario König A környezetvédelmi méréstechnika koncepciója Elemző Bevetési Egység a mannheimi tűzoltóságnál Az Analytical Task Force-ot (Elemző Bevetési Egység, ATF) a vegyi balesetek elleni védekezés egyik eszközeként hozták létre Németországban. Feladatuk, hogy nagy kiterjedésű, kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris esetekben végezzenek elemző munkát. A helyszínre a riasztás típusától függően 3-12 fős egységek riaszthatók. A működési terület minden egység számára egy 200 km sugarú kör. Milyen tanulságokkal szolgálhat ez hazánkban? Az Elemző Bevetési Egység alapelve Az ATF célja, hogy a kijelölt tűzoltóságokat rövid időn belül fel tudják szerelni magas technikai színvonalú mobil egységekkel, olyan szakértői tudást bocsátva ezáltal rendelkezésükre, hogy a komplex RBV-helyzetek könnyen kezelhetővé váljanak. A terepen lévő egységek bevetésével párhuzamosan egy szakértői rendszert is aktiválni kell, amely minden tudományterület képviselőjével (pl. meteorológusokkal, vegyészekkel, orvosokkal, fizikusokkal, mérnökökkel stb.) is konzultál annak érdekében, hogy az adatok feldolgozása után tanácsokkal szolgáljon a helyi bevetési egységeknek. Az ATF bevezető szakaszában négy helyszínen folyt a fejlesztés. A katasztrófavédelemben tervezett ellátási fokozat-skála alapján a mindennapi lakosságvédelmet a veszélyelhárítás helyi eszközeivel kell ellátni (1. fokozat). Krízishelyzetben egy alapvédelmet kell biztosítani (2. fokozat). A magasabb szintű védelmért a veszélyeztetett régiókban (3. fokozat) a szövetségi tartományok felelősek. A speciális egységek által megvalósított védelmi feladatokat (Task Force-ok, 4. fokozat) országos és tartományi szinten kezelik, a közösen meghatározott kiemelt veszélyhelyzetek kapcsán. 3. fokozat A teljes egység bevetése, ahol első feladatuk a kárhelyszínen az ismeretlen vegyszerek azonosítása. Ehhez a kutatás első fázisában egyfajta átvilágítási eljárással keresik meg a szennyezett területeket. Második lépésként a szennyezett területekről vett mintán végeznek azonosító eljárást. Amint a kiszabadult anyagokat azonosítani tudták, kárelemzést végeznek, vagyis távvizsgálatok és helyben végzett vizsgálatok útján megállapítják, milyen mértékben vannak jelen az elszabadult anyagok a levegőben, a vízben és a talajban. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a laboratóriumi mintavétel is. Az első tényadatok megérkezésekor az ATF megkezdi a bevetési parancsnokság tájékoztatását és a tanácsadást a bevetéstaktikai, egészségügyi és környezetvédelmi ügyekben. Az anyagkiszabadulás lehetséges színterei Az anyagkiszabadulással kapcsolatos baleseteket alapvetően három kategóriába sorolhatjuk: Egy anyag kiszabadulása: Ilyen esetben egy jól azonosítható és elkülöníthető anyag szabadul ki egy tartály megsérülése következtében. Anyagkeverék kiszabadulása: Gyártóberendezések baleseteinél többnyire egymással keveredő anyagok kiszabadulására számíthatunk, s ezek mennyisége és aránya rendkívüli mértékben eltérő lehet. Füstgáz: A füst extrém esetben bekövetkező kémiai átalakulásakor sokféle égéstermék is a szabadba juthat. Ilyenkor az anyagkeveréket el kell különíteni még az elemzés megkezdése előtt. A megfelelő értékeléshez azt is meg kell határozni, mely anyag/anyagcsoport releváns toxikológiai értelemben. A helyzet megítélésének összetevői Ahhoz, hogy egy bevetési parancsnok megfelelően el tudja látni a feladatát egy baleset esetén, sok információra van szüksége. Az információk használhatóságát négy komponens határozza meg: Elemző-technika kiterjedési modell, adatbázis, elemzési stratégia. Ezek a komponensek szorosan összefüggnek egymással. Így tehát csak abban az esetben érdemes egy ilyen rendszert fel- 6 FÓKUSZBAN 2009. 4. szám VÉDELEM
építeni, ha mindegyik komponens megfelelő mennyiségben és minőségben van jelen. Járművek Az ATF járműparkjának sarkalatos pontja a GW-Mess (a központi felderítést végző mérőkocsi), és a felderítőjármű, amely terepi adatokat szolgáltat. A mérőkocsi feladata a környezeti kockázatok azonosítása és felmérése. Bevetési lehetőségei: A levegőben lévő károsanyagok azonosítása és a koncentrációjuk mérése. Méréstechnikai követelményektől függően néhány mérés akár menet közben is elvégezhető. Gáz ill. folyékony halmazállapotú anyagok azonosítása és koncentrációjának mérése vízben vagy talajban. Robbanásveszély megállapítása gyúlékony gáz/levegő keverék elemzésével. Radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma és neutron) mérése, a sugárzás forrásának felkutatása, radioaktív szennyezettség kimutatása, nuklidok azonosítása. Kis mennyiségű radioaktív anyag biztosítása. Levegő-, talaj és vízmintavétel Meteorológiai mérések és a szélirány, szélerősség, hőmérséklet, páratartalom és légnyomás online dokumentálása. Külső mérési egységek irányítása, és különféle kommunikációs módozatok biztosítása. Erre a célra a járművet több BOS-csatornával, vezetékes telefon és faxvonallal (ISDN) és több mobilvonallal, valamint mobil faxszal szerelték fel. A sort internetcsatlakozás egészíti ki. (1. és 2. ábra) 2001-ben a német tűzoltóságok, állami keretből, 371 felderítőjárművet kaptak. Ezek az EDV-rendszer segítségével, az adatokat egy fotoionizációs érzékelővel (PID), egy ionmobilitásspektrométerrel (MS) és egy szcintillációs szondás dózisteljesítménymérővel dolgozzák fel. A radiológiai helyzetet a jármű egy gps-rendszerrel online rögzíti egy térképen. A munkát egy mintavételi készlet, védőfelszerelés és meteorológiai alapfelszerelés is segíti. (3. ábra) Elemző felszerelés A tűzoltóságoknál használt mérőműszerek általában három kategóriába oszthatók: A tűzoltók alapfelszerelése általában helyzet és elsődleges kockázatfelmérésre szolgál. Minimum a következőket kell tartalmaznia: ph-papír, olaj-tesztpapír, ex-mérőműszer. Az interregionális feladatkiosztású súlyponti helyeken különleges felszereléseket is alkalmaznak: vizsgáló csövek, elektrokémiai mérőműszerek, fotoionizációs detektorok (PID), ionmobilitásspektrométerek (IMS), mintavevő készletekkel, hőkamerák és táv-hőmérő. Ezekkel az eszközökkel egyszerű esetben sikeres lehet az anyagmeghatározás, vagy legalább az anyagcsoportok elkülönítése, és a koncentráció nagyságrendi becslése. A vegyiparilag jelentős, sűrűn lakott területeken speciális felszerelés szükséges, amely modern elemzési módszereket is képes alkalmazni (Pl.: GC-MS rendszerek). Ehhez persze jól képzett személyzet is szükséges. Láthatjuk, hogy ebben a felosztásban a katasztrófavédelem számára felállított védelmi fokozatok ismerhetők fel. Milyen eszközöket használnak? Mintavétel és gyorsteszt A szakszerű mintavétel az elemzés első lépése. Elsőként egy átfogó felderítést kell végezni, majd következhetnek a gyorstesztek, amely révén meg lehet állapítani egy adott anyag jelenlétét, valamint hozzávetőleges becslés készíthető a jelenlévő mennyiségről. A vizsgáló csövecskék a levegőben lévő károsanyagok kimutatására szolgálnak. A mannheimi tűzoltóságnál jelenleg húsz különböző csőtípus található. A környező vegyipari létesítménnyel tartott kapcsolat révén 100 különféle csőtípushoz férnek hozzá. A vízmérő-teszteket a vizekben és talajban jelen lévő nehézfémrészecskék és anionok kimutatására használják. Ebből a típusból összesen 12 áll rendelkezésre; az eredményeket egy fotométer segítségével elemzik. A ph-méter a vizes oldatok ph-mérésére szolgál. A vezetőképesség-mérő a vizes oldatok elektromos ellenállásának mérésével következtet azok sótartalmára. A robbanásveszély mérőkészülékek egy adott gáz-levegő keverék alsó robbanási határértékének megállapítására szolgálnak. Az elektrokémiai cellák különféle, a levegőben gyakran felbukkanó anyagok (például klór, ammónia, szén-dioxid, szén-monoxid, hidrogén-szulfid) mérésére szolgál. Infravörös-spektrométer Az általunk használt spektrométer (Miran 104) nem tesz lehetővé egyértelmű anyagazonosítást, csupán csoportba sorolást. Az érzékelhető koncentrációs terület azonosítani kívánt anyagonként 1-1000 ppm között van. Fotoionizációs detektor (PID) A PID-ek rendkívül jól kezelhető, érzékeny berendezések (0,1 10 000 ppm), számos szerves kötés azonosításához. Jelenleg 200 anyaghoz alkalmazható. Ionmobilitásspektrométer (IMS) Az IMS béta-sugárzás által töltött részecskéket (ionokat) állít elő, amelyek egy elektromos mezőben válnak azonosíthatóvá. Az azonosítási tartomány 0,01 és 100 ppm között van. Veszélyesanyag-detektor (GDA-2) A GDA-2 az IMS, PID, elektrokémiai cella és félvezetők kombinációja. Ez a szövetségi megbízásból kifejlesztett, többszenzoros érzékelő majdnem minden, a tűzoltósági bevetések során releváns kiszabadult anyagot képes érzékelni, és bizonyos keretek között még ezek azonosítását is lehetővé teszi. (4. ábra) Gázkromatográf-tömegspektrométer A GC/MS egy, az anyagkeverékek szétválasztására használt gázkromatográfból, valamint egy szétválasztott anyagok azono- Minőségbiztosítás A terepen végzett elemzéseknél is a laborokkal szembeni elvárások érvényesek. A mérési adatok minőségét biztosítani kell kvalitatív (anyagazonosítás) és kvantitatív (anyagmennyiség) szintjén is. Ennek érdekében: Ahol csak lehet, mindig szabványosított, részletesen dokumentált és folyamatosan gyakoroltatott eljárásokat alkalmazzunk. Amennyire lehetséges, legyen minden készülék rendszeresen kalibrálva és essen át pontosságellenőrzésen. Belső standardok alkalmazásával kell biztosítani, hogy a mérési eredmények reprodukálhatóak legyenek. A tesztekbe más laboratóriumokat is be kell vonni, hogy ezáltal biztosítva legyen az összevethetőség. VÉDELEM 2009. 4. szám FÓKUSZBAN 7
sítására szolgáló tömegspektrométerből áll. Az eljárást ahhoz lehetne hasonlítani, amikor az ujjlenyomat alapján állapítják meg egy ismeretlen elkövető személyazonosságát. Annak érdekében, hogy a GC-MS lehetőleg minél több területen működhessen, a tulajdonképpeni mérőműszert egy egész sor, különféle elven működő perifériával vértezték fel. Távfelderítő FTIR A FTIR a passzív infravörös-spektroszkópia elvén működik, és a károsanyag-felhők felismerését már 5 km távolságból lehetővé teszi. A beprogramozott anyaglista alapján az anyagazonosítás is lehetséges. A mérési eredmények képernyőre továbbításával a gázfelhők nagyon jól megjeleníthetők. (5. ábra) Kiterjedési modell A gázfelhő kiterjedését számtalan tényező befolyásolhatja. Az anyagkiszabadulástól (emissziótól) kezdve milyen hőmérsékleten tárolták az anyagot, milyen nagy a repedés, mekkora a tárolóban lévő nyomás az anyagszállításon (transzmisszión) át merre fúj a szél, milyen erős, milyen a beépítettség, milyen erős a besugárzás egészen az anyagtárolásig (imisszióig) milyen magas a beépítettség, a légcsere, milyen érzékeny az érintett lakosság csoport? Mivel rendkívül sok befolyásoló tényező jöhet szóba, könnyen belátható, hogy egy modellnek vagy rendkívül sok változóval kell számolnia, vagy el kell fogadni egy viszonylag nagy hibahatárt. Az alkalmazott munkamodell kiválasztásánál ezért kompromisszumot kell kötni a kezelhetőség és a bizonytalanság között. A kiterjedési modell feladatai A kiterjedési modell által szolgáltatott információk között szerepelnie kell, hogy mely területeken várható a lakosság veszélyeztetettsége ezen belül hol számolhatunk kellemetlen szaggal, hol robbanásveszéllyel egy gyúlékony anyag kiszabadulás esetén. Az így kapott munkainformációk alapozzák meg azokat a döntéseket, amelyek alapján a lakosság figyelmeztetését az esetleges kitelepítését, és az útlezárásokat meg lehet tervezni. Nem utolsósorban a kiterjedési becslés alapján célzottan bevethetők a mérési egységek, s így meghatározhatók azok a pontok, ahol az elvégzett mérésekkel a prognózis igazolható, vagy a becslés módosítható. A MET-modell A mannheimi tűzoltóságnál a választás az ún. MET-modellre esett (Mérgező gázok hatásainak megbecslését célzó modell). A svájci hadsereg fejlesztésének erőssége a következő területeken mutatkozik meg: egy lehatárolt területre vetített rendkívül gyors terjedési becslés, a működéséhez kevés paraméter szükséges, kezelése egyszerű, ezáltal a betanítás is kisebb energiát igényel, könnyen összeköthető a már meglévő adatbankokkal, fenntartási költsége alacsony. Egy kiterjedési modell használatánál elsődleges fontosságú, hogy tisztában legyünk a modell korlátaival. Adatbankok A különféle anyagokkal kapcsolatos veszély, vagy a velük való megfelelő bánásmód megítéléséhez rendkívül részletes háttéradatok szükségesek. A bevetéshez leginkább szükséges információk: toxikológiai adatok a környezetre és lakosságra jelentett veszély megítéléséhez, gyúlékonysági és robbanási jellemzők, amelyek tűzoltásvezető számára egy lehetséges robbanási vagy égési terület megbecsléséhez szükségesek, az anyag kezelhetősége (egy anyagkiszabadulás után ugyanis tisztázni kell az anyaggal érintkezésbe léphető egyéb anyagokat, a tűzoltók védekezési lehetőségeit és a kiszabadult anyag eltakarítását), a terjedést befolyásoló adatok (a terjedés megbecslésének alapvető feltétele a levegőbe kiszabadult anyag viselkedésének ismerete) Adatforrások Az információ jelenleg a következő forrásból származhat: nyomtatott forrásművek: ide olyan klasszikusok tartoznak, mint Hommel kézikönyve a veszélyes anyagokról, de akár speciális, a toxikológiával vagy a füstgázösszetétellel foglalkozó monográfiák, EDV-adatbankok: a számtalan változat közül a bevetéshez használható a MEMPLEX (rendkívül gyakorlatorientált), a RESY (környezeti bevetésekre specializált), és az IGS-anyaglista (rendkívül sok adatot tartalmaz), külső információforrások, arra az esetre, ha a saját adatbankokban való kutatás nem jár eredménnyel, vagy speciális információkra van szükség (a TUIS rendszert a vegyipar is támogatja; a Meditox rendszer kifejezetten olyan orvosi kérdésekre összpontosít, amelyek nem annyira az egyéni gyógymódokra, sokkal inkább a nagy káresetek toxikológiai megítélésére vonatkoznak). Meditox A Meditox egy több intézmény részvételével létrejött, a bevetési parancsnokot, a vezető sürgősségi orvost, és az egészségügyi hatóságok képviselőjét nagyobb tűzesetek és veszélyes anyagokkal kapcsolatos bevetések esetén támogató szervezet. A Meditox információs rendszerében több partner vesz részt: A baden-württenbergi szociális minisztériumból, itt teremtették meg ugyanis a Meditox létrehozásához szükséges körülményeket. A filderstadti mentőhelikopter-szolgálat, amely fogadja, és szükség esetén tovább is küldi a befutó lekérdezéseket. A Keudel cég, amely a MEMOPLEX nevű adatbankját rendelkezésre bocsátotta. Több orvos, akik a toxikológiai kérdéseket megválaszolhatják. A mannheimi tűzoltóság amely személyzetet és felszerelést biztosít, és szükség esetén modern méréstechnikai műszerekkel terepi méréseket is elvégez. 8 FÓKUSZBAN 2009. 4. szám VÉDELEM
3. ábra. Felderítő jármű 1. ábra. MV mérőszer 4. ábra. A többszenzoros érzékelő 2. ábra. Vezető munkaállomás a MV mérőszerben Elemzési stratégia Időtényező Ezeknél az eseteknél a kémiai analízis hagyományos módszerei nem megfelelőek, hiszen nem produkálnak eredményeket időben ahhoz, hogy felelős döntést lehessen hozni ezekre alapozva. A káresettől függően az akut kérdések esetén legfeljebb néhány percestől 1-2 órásig terjedő intervallummal lehet számolni. A terepi elemzési módszerek A terepi elemzési módszerek erőssége, hogy a mérési módszereket eleve a gyorsaságra optimalizálták, az eredmény sokkal rövidebb idő múlva születik meg, mint a hagyományos módszerek esetén. (8. ábra) Mintavételi háló a nagy káreseteknél Az olyan káreseteknél, ahol a kiszabadult anyag nagy területen elterjedt, rövid időn belül minél több helyen kell méréseket végezni. Ehhez Mannheimben elsősorban a MV-szer áll rendelkezésre, amelyet a hivatásos tűzoltóság használ; másodsorban két (tulajdonképpen három), az önkéntes tűzoltóságok által használt felderítőkocsi is rendelkezésre áll, amelyek felszerelését bővítették. A gépjárművek koordinálása a bevetés közben a tűzoltásvezető központból, vagy a MV-szerből történik. 5. ábra. A GC-MS és a perifériái A mérőpontok megállapítása a MET-modell segítségével történik. Tartományi határokon átnyúló bevetés A tartományi határokon átnyúló bevetéshez egy, a Meditox segélykérőrendszeren keresztül érkezett hívás szükséges. A 100 km-nél kisebb bevetési hatósugár esetén a szerkocsi közvetlenül közelíti meg a helyszínt. A távolabbi eseteknél a szükséges felszerelést egy helikopterbe pakolják, és légi úton szállítják a bevetési helyszínre. Mintavételi hálózat A mannheimi tűzoltóságnál egy, eredetileg a frankfurti tűzoltóságtól származó ötletet honosítottak meg: a felszerelések VÉDELEM 2009. 4. szám FÓKUSZBAN 9
Spektrométer T SH = T G = l = c = veszélyesanyag-felhő l T T G háttér A háttér sugárzási hőmérséklete T SH A felhő hőmérséklete A gázfelhő hossza T G < T SH = abszorpció Konentráció T G > T SH = emisszió szakszerű, az eseményhez közeli mintavétel a minta azonnali, szabványosított feldolgozása automatizált terepi elemzés 1-5 perc 0-10 perc 10 perc 7. ábra. A GC-MS-sel végzett terepi elemzés időtartama 6. ábra. A távfelderítő FTIR működési elve széleskörű, tűzoltóságok közötti szétosztását. Az elmúlt években körülbelül 50 baden-württembergi, rheinland-pfalzi és hesseni tűzoltóságnak (önkéntes-, munkahelyi, üzemi és hivatásos tűzoltóságok) osztottak ki speciális felszerelést és kiképezték a személyzetet ezek kezelésére. Mivel Frankfurtban és Mannheimben ugyanazt a rendszert használják, a két tűzoltóság adott esetben segíthet is egymásnak (mint ahogyan arra már számtalanszor volt példa). A mintavételi felszerelés szétosztásának hála, egy káresetnél jelenleg a legközelebbi tűzoltóság tud tenax-csövecskéket biztosítani, amelyet aztán a mannheimi tűzoltóságon lévő technológiai háttér segítségével elemeznek ki. Ez különösen a dinamikus folyamatoknál (mint pl. egy gáztároló repedése) előnyös, hiszen ilyenkor az ATF gyakran képtelen a saját felszereléssel időben mintát venni. Gyakorlati tapasztalatok Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy a méréstechnika a folyamatosan változó feladatok miatt állandó technikai és taktikai változáson megy keresztül. Évente kb. 100 bevetés zajlik, ebből húsz határon túl is átnyúló eset ez pedig jól mutatja, hogy a mannheimi rendszer hatékony és a városhatárokon túl is széles körben elfogadott. A 2005-ös ifjúsági világnap és a 2006-os focivb keretein belül is lehetőség nyílt tapasztalatgyűjtésre. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen kitekintés ösztönző lehet a meglévő hazai gyakorlat számára is. Köszönettel tartozunk a szerzőnek, hogy lehetővé tette műve közlését. Szerk. Dipl. Chem. Mario König Hivatásos Tűzoltóság Mannheim www.feuerwehr-mannheim.de Brandschutztechnik Müller Szervizberendezések Kiváló minőségű, hosszú élettartalmú megbízható német gyártmányú gépek. 4 Portöltő berendezések tűzoltó készülékekhez 4 Nyomáspróbázó gépek készülékekhez és légzőkészülék palackokhoz 4 Tűzcsapvizsgáló berendezések 4 Átfolyásmérő 4 CO 2 töltő berendezések 4 N 2 töltő berendezések 4 Egyéb szervizeléshez szükséges kiegészítők, szerszámok, töltőfejek, nyomásmérő órák, mérlegek, stb. látogasson el holapunkra a további információkért! 10 FÓRUM 2009. 4. szám VÉDELEM
Dr. No r b e r t Kl ö p p e r Vegyi felderítési koncepció 2006-os FIFA VB-n a lipcsei labdarúgó-stadionban A nagyszabású rendezvények, (pl. koncertek, fesztiválok, parádék, labdarúgó-világbajnokság mérkőzései) az ún. kritikus infrastruktúra részét képezik. A rendezvények helyszínei vegyi harcanyagokkal (Chemical Warfare Agents - CWA) vagy más mérgező ipari vegyületekkel (Toxic Industrial Compounds - TIC) elkövetett terrortámadások célpontjai lehetnek. Az ilyen jellegű fenyegetések elleni védelem biztosítása, valamint azok bekövetkezésekor a megfelelő döntések (dekontaminálás, orvosi ellátás) meghozatala érdekében szükséges a kibocsátott vegyi anyagok gyors detektálása és azonosítása. 1. kép. A RAPID készülék 30 fokos szögben megdöntve. Ebben a pozícióban szinte a teljes stadion lefedhető anyagok felderítésére. Az 1. kép a lipcsei stadion eredményjelző táblája tövében háromlábú állványra szerelve mutatja a RAPID készüléket a 2006-os labdarúgó-világbajnokság során. A vegyi felderítési koncepció Alapvető feladat annak elkerülése, hogy a rendezvényen részt vevőben felesleges pánik alakuljon ki. Ezért az RBV (nukleáris, biológiai, vegyi) biztonsági koncepciónak a háttérben kell működnie, hogy a látogatók zavartalanul, félelem nélkül élvezhessék az eseményeket. A 2006-os labdarúgó-világbajnokság során a lipcsei stadionban megrendezésre kerülő mérkőzések vegyi felderítési feladatait az RBV detektorok egyik vezető gyártója, a lipcsei székhelyű Bruker Daltonik cég a Lipcsei Tűzoltósággal együttműködve látta el. Ezen túlmenően Bruker detektorokat használtak a 2006-os labdarúgó-vb egyéb helyszínein is. A 2006-os labdarúgó-világbajnokság során a lipcsei labdarúgóstadion belsejének feltűnés nélküli felügyelete az alábbi Bruker detektorokkal valósult meg: RAPID (infravörös légszennyezés-távfelderítő készülék) A RAPID egy vegyianyag-felhők távfelderítésére alkalmas, nagymegbízhatóságú infravörös detektor. Segítségével valamennyi ismert CWA és fontos TIC automatikusan figyelemmel követhető. (1. ábra) A kistömegű rendszer gépjárművekre, hajókra és helikopterekre is felszerelhető, és a terep valósidejű megfigyelésére útközben is képes. Az érzékelő, a leolvasó, az elektronika és a vezérlőegység egyetlen kompakt házban helyezkedik el. Ellenáll a mechanikai behatásoknak, rázkódásnak, nedvességnek és szélsőséges hőmérséklet-ingadozásoknak. Kiképzésének köszönhetően mostoha, zord körülmények között is bevethető. A RAPID érzékelő egy passzív infravörös (IR) detektor, amely a vegyi anyagok jellemző ujjlenyomatát azonosítja a közeli infravörös tartományban. Az anyagok azonosítása a mért jel, és egy adatbázisban szereplő valamennyi spektrális ujjlenyomat összehasonlításával történik. A kifinomult szoftver megkülönbözteti az esetleges interferenciákat, így elkerülhetővé válnak a téves riasztások. A légköri feltételek és az anyagfelhő jellemzői függvényében a rendszer akár 5 km-es távolságból is képes a vegyi 2. kép. A RAPID megfigyelési tartományának panorámaképe a lipcsei labdarúgó-stadionban A 2. képen a RAPID megfigyelési tartományának panorámaképe látható, amelyen egy észlelt SF 6 felhő álszínnel szerepel. A jelet a nézők beengedése előtt az üres stadion bal sarkában, 180 m távolságban kibocsátott 9 gramm SF 6 hozta létre. A színek a mért infravörös struktúra és az SF6 infravörös sávjának korrelációs értékét mutatják (kék=0,8, vörös=1,0). A színkontúrok a láthatatlan SF 6 felhő kontúrjának felelnek meg. Az 1-es korreláció 100%-os azonosságot jelent. Az SF 6 -ra vonatkozóan mért korreláció legnagyobb értéke 0,990 volt. A 180 m távolságban megjelenített felhő mérete maximum 20 30 m. RAID M-100 (kézi vegyianyag-felderítő) A RAID-M 100 egy kézi vegyianyag-felderítő, amely az ionmozgékonyság-spektrometria jól megalapozott elvén alapul. Személyeken, berendezéseken, gépjárműveken és a talajon képes vegyi harcanyagok felderítésére, kutatására és lokalizálására. Kollektív védelmet biztosító létesítményeken belül is alkalmazható. A RAID-M 100 képes a meghatározott vegyi harcanyagok koncentrációs szintjeinek felderítésére, osztályba sorolására és azonosítására, számszerűsítésére és folyamatos figyelemmel követésére. Az észlelt anyagok azonosságának megjelenítése a szokványos kóddal vagy megfelelő rövidítéssel történik. Minden osztályt (G, H és T) külön oszlopsor jelez, így valamennyi osztály egymástól függetlenül figyelemmel követhető. A kockázati szintek egy nyolc egységre osztott oszlopról olvashatók le. Mindezen túl a RAID-M 100 egy adott anyag azonosítása esetén hallható és látható riasztást is ad. A RAID-M 100 készüléket igen alacsony kimutatási határ és rövid válaszidő jellemzi. A legmodernebb mérőcellának és a rendkívül kifinomult szoftvernek köszönhetően a legkisebb mennyiségű idegkárosító anyag is kimutatható. VÉDELEM 2009. 4. szám FÓKUSZBAN 11
MM2 (hordozható tömegspektrométer) Számos hordozható detektálási technológia létezik, szennyezett környezetben a kibocsátott vegyi anyagok egyértelmű azonosítására azonban a GC/MS az általánosan választott módszer. Az MM2 a membrános mintavevővel ellátott quadrupol tömegspektrométerek új generációjának egyik képviselője. Rugalmas tartozékainak köszönhetően, mint pl. levegő-/felületi szonda és termikus deszorpcióval működő gázkromatográf, napjaink valamennyi vegyi felderítési feladata könnyen elvégezhető. Az új vákuumrendszer bevezetése jól tükrözi a modern nagyteljesítményű, de kistömegű detektorok, valamint a műszerek vezérlése terén a korszerű, mikrovezérlésre épülő technológiák alkalmazása irányába mutató tendenciákat. 43 literes térfogatával és 35 kg-os tömegével az MM2 mérföldkőnek számít a GC/MS technológia fejlődésében. Az MM2 kiegészítő mintavételi technikákkal 15 perc alatt képes bármilyen közegből (talaj, víz, levegő) bármilyen szerves vegyi anyagot azonosítani. Specifikációja és teljesítménye nem korlátozódik a vegyi anyagok egy bizonyos körére. Használója új könyvtárakat hozhat létre és használhat. Az illékony szerves vegyületekre és illékony anyagokra vonatkozó kimutatási határ az analitikai eljárástól függően, pl. adszorbensdúsítás (alacsony ppb tartomány) vagy online monitoring (kb. 1 ppm tartomány) környezeti levegőből, az alacsony ppb értékektől az alacsony ppm értékekig terjed. A rendszer gépjárművekbe vagy vegyi és biológiai detektorokból álló hálózatokba is integrálható. A 4. képen egy tűzoltóautóba szerelt MM2, valamint a gépjármű és a felderítőcsapat elhelyezkedése látható a lipcsei stadion lelátója alatt lévő alagsori garázsban. Az MM2 GC/MS rendszer mellett az MM2 felületi mintavevőt használtuk az esetleges határozatlan szilárd szennyeződésekkel kapcsolatos mintakészítésre, valamint a kenetminták elemzésére. Az MM2 felületi mintavevő egy önálló rendszermodul, amely egy melegített levegő-/felületi szondán keresztül egy adszorbenssel (TENAX ) töltött mintavevő csőbe gyűjti az esetleges felületi szennyeződéseket. Ezt követően a mintavevő csövet a vegyi anyagok vizsgálata céljából be kell helyezni az MM2 GC készülékbe. A stadion felügyelete Az eseményen részt vevők zavarásának és a felesleges pánik kialakulásának elkerülése érdekében a detektorok egy részét a közönség számára láthatatlan módon szereltük fel, illetve tartottuk készenléti üzemmódban.(rapid infravörös távdetektor, RAID-M 100 ionmozgékonyság-spektrométer, MM2 GC/MS rendszer) A labdarúgó-stadion teljes felügyeletét a mérkőzések előtt 4 órával kezdtük meg és a mérkőzések után 2 órával fejeztük be. A felderítő csapat, az MM2 GC/MS rendszer, az MM2 felületi mintavevő és a RAID-M 100 a lelátó alatt lévő alagsori garázsban állt készenlétben. Időpont [perc] Esemény 0 Támadás bekövetkezte 1 5 A RAPID riasztást ad ki. Azonosítás és lokalizálás, amennyiben vegyianyagfelhő keletkezett. A riasztás megerősítése a felhő elhelyezkedésének távcsővel való ellenőrzésével (érintett személyek láthatók!) Vagy ha nem jött létre felhő: A stadion személyzete adóvevőn tájékoztatást ad folyadék vagy szilárd anyag által érintett személyekről. 5 15 A felderítő csapat megkezdi bevetését a szennyezett területen. A szennyezett terület elemzése a RAID-M 100 segítségével. Mintavétel (levegő-, folyadék-, szilárd minták és kenetek) az MM2 GC/MS rendszerrel történő további vizsgálatok céljából. 15 30 A minták elemzése az MM2 GC/MS rendszer segítségével. A kibocsátott vegyi anyagok egyértelmű azonosítása. VÉDELEM 2009. 4. szám FÓKUSZBAN 13
3. kép. RAID-M 100 A RAID-M 100 működési tesztje a lipcsei stadionban megrendezett labdarúgó-mérkőzés előtt 4. kép. A tűzoltóság gépjárműjébe szerelt MM2 készülék 5. kép. MM2 felületi mintavevő Minden egyes mérkőzés előtt valamennyi műszert teszteltük és készenléti üzemmódba helyeztük. Az MM2 GC/MS rendszer, az MM2 felületi mintavevő és a RAID-M 100 tesztjét CWA tesztanyagokkal végeztük. A felderítő csapat teljes védelmet biztosító ruházata felvételre kész állapotban volt, a műszerek és a speciális MM2 mintavevő készlet működtetésének gyakorlására teljes védelem mellett került sor. Az összes műszer tesztelése után a felderítő csapat készenlétbe helyezkedett a stadion alagsori garázsában, ahonnan digitális adóvevőkkel tartotta a kapcsolatot a parancsnoki központtal, és várta az utasításokat. Vészhelyzetben a felderítő csapat perceken belül képes volt a stadion belsejének bármely pontját elérni, hogy vizsgálati méréseket végezzen a RAID-M 100 készülékkel, és mintákat vegyen (levegő-, folyadék-, szilárd minták és kenetek) az MM2 mintavevő készlet segítségével. A begyűjtött minták az MM2 GC/MS rendszerrel további 10-15 perc alatt elemezhetők és egyértelműen azonosíthatók. a stadion belsejének folyamatos pásztázása vegyianyagfelhők után Tűzoltóság / Bruker parancsnoki központ a RAPID távirányítása tűzoltók pásztázzák távcsövekkel a stadion belsejét parancsnoki központ Mérőpont (alagsori garázs) MM2 (GC/MS rendszer) mérésre kész üzemmódban a tűzoltóautóba szerelve MM2 felületi mintavevő mintavételre kész üzemmódban egy speciális mintakészítő asztalon RAID-M 100 készenléti üzemmódban A teljes védelemmel ellátott felderítő csapat bázisa 6. kép. A lipcsei labdarúgó-stadion rajza a detektorok helyének feltüntetésével 14 FÓKUSZBAN 2009. 4. szám VÉDELEM
központban lévő tűzoltók távcsövekkel ellenőrizni tudják a lokalizált felhő helyét, és alaposan meg tudják figyelni a felhőben vagy annak közelében tartózkodó személyek viselkedését. Ha a RAPID által kiadott riasztást megerősíti a távcsöves megfigyelés (érintett személyek láthatók), a teljes védelemmel ellátott tűzoltóegység megkezdi felderítő bevetését. Támadás esetén a vegyi harcanyagok, és mérgező ipari vegyületek azonosítására az alábbi időkeret alapján kerülhet sor: Feltűnés nélkül biztonságosan 7. kép. MM2 mintavevő készlet, RAID-M 100 Ha a vizsgálat kimutat valamilyen vegyi anyagot, a felelős személyek képesek meghozni a megfelelő döntéseket a dekontaminálási eljárásra és az érintett személyek orvosi ellátására vonatkozóan. Míg a felderítő csapat a közönség számára láthatatlan helyen készenlétben áll, a RAPID infravörös távdetektor folyamatosan pásztázza a stadiont olyan vegyi anyagok után, mint a CWA vagy a TIC (ld. a 2. képet!). A felderítés időkerete Támadás esetén a RAPID másodpercek alatt képes felderíteni a vegyianyagfelhőt, és meghatározni annak pontos helyét a stadionon belül. A RAPID által kiadott riasztás mellett a parancsnoki A meglévő vegyi felderítési koncepcióval, amelyet a Bruker a Bruker Daltonik detektor alapján a Lipcsei Tűzoltósággal együtt fejlesztett ki, egy stadion belsejének feltűnés nélküli felügyelete valósult meg. A visszafogott megfigyelés ellenére a kiválasztott detektor (RAPID, RAID-M 100, MM2) gyorsan reagál az esetleges vegyi támadásokra, néhány percen belül pedig egyértelműen azonosítja a kibocsátott vegyi anyagokat. Az ezen információk alapján a dekontaminálási eljárásra és orvosi ellátásra vonatkozóan meghozott döntés csökkenti az érintett személyek körét, és növeli a túlélők számát. A stadionok felügyeletén túl az ismertetett vegyi felderítési koncepció általában alkalmazható más nagyszabású rendezvények, mint pl. koncertek, népzenei fesztiválok, parádék vagy a nyilvánosság számára kijelölt egyéb nézőterek esetében is. Dr. Norbert Klöpper Bruker Daltonik GmbH, Lipcse, Németország VÉDELEM 2009. 4. szám FÓKUSZBAN 15
v i s s z h a n g Puzder Attila Öt tanulságos hét a VFCS képzésben A veszélyhelyzeti felderítésben résztvevők részére szervezett felkészítés tapasztalatairól számol be szerzőnk. Ugyanis a cél, hogy a VFCS-k rendelkezzenek profi eszközkezelési ismeretanyaggal és megfelelő felderítési rutinnal. A gyakorlat feladat elemei A VFCS tevékenysége különböző év- és napszakban, időjárási és terepviszonyok között: felderítés figyeléssel, felderítés járőrözéssel, mintavétellel, jármű felkészítése szennyezett terület leküzdésére, váltások tervezése és megszervezése, menet megszervezése és végrehajtása, felderítési- és jelentési vázlat készítése, sérültek, bennrekedtek felkutatása és mentése, személyek, objektumok stb. mentesítése, hatásfokának ellenőrzése, a veszélyes helyek, területek megjelölése, körülzárása, illetéktelenek odajutásának megakadályozása, illetve ennek megszervezése, a szennyezett területek határainak és a szennyezettség mértékének megállapítása, az állomány folyamatos RBV ellenőrzése, csökkent látási körülmények között is (pl. éjszaka) alkalmas legyen szakfeladat ellátására. A gyakorlaton felmérték a VFCS-k felszerelését, amely elég vegyes képet mutat. Éjszakai és nappali gyakorlat A szervezők megállapították, hogy több VFCS nem rendelkezik megfelelő éjszakai kézi világító berendezéssel, tartalék üzemanyaggal. A TVS-3 meteorológiai felszerelések csatlakozóin nincs megfelelő jelölés és a sötétben nem tudták a kábeleket azonosítani. A következő napon 2 útvonal felderítést, 2 körletfelderítést, valamint 2 kárhely felderítést hajtottak végre. A körlet felderítés kiterjedt a megjelölt mérési pontokon sugárszintmérésre, valamint vegyi felderítésre, illetve arra, hogy kb. hány fő befogadására lehetne alkalmassá tenni a jelölt területet (fogadandó emberek fektetésére, étkeztetésére, szociális és higiénés ellátására, egészségügyi feltételekre), valamint A veszélyes anyagok felderítése és azonosítása bonyolult feladat vízminta vételre. Az útvonal felderítés során a sugárszint-mérést kellett végrehajtani, amelynek végén ellenőrizték a személyi állomány sugárszennyezettségét, ha szükséges volt a részleges sugármentesítő helyet telepítettek és végrehajtották a sugármentesítést. Problémaként állapították meg az egyéni sugáradagmérők és a C típusú védőfelszerelések hiányát, és a régi akkumulátorokkal, elemekkel is sok probléma volt. A kárhelyfelderítés volt a legösszetettebb tevékenységi sor, ahol ismeretlen mérgező anyag felderítését kellett végrehajtani. Itt A vagy B típusú gázvédő ruhában kellett a kárterületre behatolniuk és ott a füsttel imitált helyszíneken különböző anyagokat kimutatniuk. Benzint, gázolajat, sósavat, sósborszeszt, petróleumot, szalmiákszeszt, hypót, illetve kálisó műtrágyát használtak fel imitációs anyagként. A felderítést követően mentesítést kellett végrehajtaniuk, ahol szabályosan telepítették a személyi mentesítőhelyeket. A lakoságvédelmi intézkedések kiadására, a hírforgalmazásra és a meteorológiai adatok rögzítésére figyeltek kiemelten. Tanulságok, tapasztalatok Az AUER akciós készletekben elhelyezett kimutató csövek több VFCS-nél nem rendelkeznek szavatossági idővel, azok lejártak. Az EDR rendszer üzemeltetését még nem ismerik kellően, másrészt a rendszer nem képes kis távolságon több frekvencián az egymás közötti forgalmazásra. A víz és talajminta vételezésre is szükség lenne egységes mintavevő készletre. A meteorológiai állomások nehezen kezelhetők, a szoftveres rész több esetben nagyon lassan áll fel, rendkívül érzékeny a külső időjárási viszonyokra, a tápfeszültségre. A VFCS gépjárművek műszaki színvonala elsősorban a Ford Transitok -, illetve a gépjárművekben málházott műszerek, felszerelések, eszközök állapota kívánni valót hagy maga után. A VFCS-k híradó eszközökkel való ellátottsága, felkészültsége híradás vonatkozásában nem kielégítő. A gépjárművekben málházott műszerek, felszerelések sok esetben korszerűtlenek, elavultak, igénybevételre korlátozottan alkalmasak, a működésüket kiszolgáló elektromos telepek, akkumulátorok nem megfelelő állapotúak. A légzésvédő készülékek nem egységesek és a bőrvédő eszközök sem a legkorszerűbbek. A képzés teljes anyagáról a http://www.vedelem.hu/index. php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=588 címen a VÉDELEM Online honlapon olvashatnak részletesebben. Puzder Attila pv. alez. Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Katasztrófa- és polgári védelmi szakcsoportvezető 16 VISZHANG 2009. 4. szám VÉDELEM
t é n y k é p Közel 8 ezer beépített tűzjelző rendszer hat év alatt Az elmúlt tíz évben folyamatos számszerű növekedés jellemezte a tűzjelző berendezések létesítését. Ezzel a tűzvédelem legdinamikusabban fejlődő szegmensévé vált. Ez a dinamikus növekedés 2008-ban, ha csak kismértékben is de megtört. A legutóbbi, (Védelem 2005/5. szám) 2004. évvel záródó elemzésünk után ismét megpróbáljuk a tendenciákat felvázolni. Ütemes fejlődés után megtorpanás Az már közhelyszerű, hogy a tűzjelző berendezések telepítését a szakmai előírásokon túl az építési piac tendenciái befolyásolják leginkább. Miután az előzőleg vizsgált öt évben az építési piac élénkülése az építőipari termelés tartós növekedését eredményezte, ez a növekedés jellemezte a tűzjelző berendezések telepítését. Sőt a tűzjelzők számának növekedése jóval meghaladta az építőipari növekedést. Ez a növekedési ütem 2007-re lefékeződött 1. ábra. A telepített tűzjelző berendezések száma 1998-2004 2. ábra. A telepített tűzjelző berendezések %-os növekedése 2003-2008 és 2008-ban enyhe csökkenésbe ment át. Persze minden relatív, hiszen ezek a jelzőberendezés számadatok a 10 évvel ezelőttiek kétszeresei. A berendezések létesítésének előírása alapvetően megváltozott az elmúlt időszakban. A legmarkánsabb változást a 9/2000. (II. 16.) BM rendelet hozta. Ennek továbbgyűrűző hatásaként mára már döntő többségben a jogszabály, szabvány előírása alapján létesítik a beépített tűzjelző berendezéseket. Ha a létesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolása alapján hasonlítjuk össze az adatokat, ott változatlanul a D tűzveszélyességi besorolásúakba telepítették a berendezések 80,3%-át, C -be a 18,5%-át. Hol telepítettek tűzjelzőt? Az előző időszakhoz képest tovább nőtt a lakásépítés és itt is nagyszámban telepítettek beépített tűzjelző berendezést. A 2000 2004 közötti időszakban a lakó és üdülő épületekben a 9-szeresére, szállodákban a 3-szorosára növekedett a beépített berendezések száma. Ekkor a szállodákban 635, a lakóépületekben 197, az igazgatási, iroda épületeknél 1451 berendezést telepítettek. A szállodákba és telepített berendezéseknél a dinamikus növekedés 2006-ban, az irodaépületeknél 2007-ben, a lakóépületeknél 2008- ban torpant meg. A kereskedelmi létesítményeknél a növekedés 2008-ban is jelentős volt, s nem csökkent az ipari létesítményekbe telepített berendezések száma sem. Annak ellenére, hogy az elemzők szerint általában a beruházások ütemének mérséklődése, majd időleges visszaesése az előrejelzéseknél erőteljesebben következett be, ez a tűzjelző berendezéseknél nem jelentkezik ilyen markánsan. Míg a feldolgozóiparban az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósítottak meg, addig a piacon ingatlantípusonként eltérő trendek érvényesülnek. Az új építésű lakások piacán visszaesést prognosztizálnak, (A lakásépítési engedélyek 20-30 százalékot is elérő visszaesése jelzi a csökkenés mértékét) a lakásfelújítások Év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen Berendezés (db) 1306 1446 1559 1644 1645 1617 7911 1. táblázat. A beépített tűzjelző berendezések száma 2003-2008 VÉDELEM 2009. 4. szám ténykép 17
Év Szálloda, panzió Iroda Egészségügy Művelődési, Sport Hírközlési Oktatási Kereskedelmi Ipari Tárolási Szolgáltató 2000. 56 152 15 13 + 6 73 17 86 140 75 50 2001. 99 261 31 20 + 7 67 45 116 205 116 47 2002. 122 320 81 31 + 14 54 92 132 199 142 64 2003. 184 342 67 40 + 15 25 106 215 181 156 80 2004. 174 376 78 31 + 15 48 92 228 218 215 106 2005 185 385 80 27 + 29 60 105 237 244 243 97 2006 146 421 108 46 + 37 51 160 287 213 196 133 2007 115 522 105 60 + 18 8 174 283 224 230 152 2008 109 501 61 28 + 32 12 113 328 235 217 160 2. táblázat. A rendeltetési kategóriák változása 2000-2008 között viszont tartósan bővülnek, ezek általában korszerűsítő beruházással párosulnak. Változatlanul folytatódott a mélygarázsok és a többfunkciós parkolóházak építése. Az irodapiacon is visszaesést jeleznek és a beruházások többsége továbbra is a fővárosban valósul meg. A kereskedelmi létesítmények építése tovább folyik, de a fejlesztések súlypontja a vidéki városokba tevődik át. A kereskedelmi és raktározási létesítmények folyamatos bővülését is prognosztizálják. Ezeket az iparági becsléseket az évenkénti tűzjelző telepítési adatok többnyire alátámasztják. A mi szakterületünkön statisztikailag regisztrálható visszaesés a piac által vezérelt szegmensben a szállodáknál és a hírközlésben, a közösségi beruházások terén az egészségügyben, művelődésben és oktatásban tapasztalható. Milyen tűzjelzőt telepítettek? A berendezések döntő többsége 7422 darab csak tűzjelző-berendezésként funkcionál. Hat év alatt mindössze 400 tűzjelző és tűzoltó-berendezést, illetve 71 olyan berendezést regisztráltak, 4. ábra. Rendeltetési kategóriák összesen 2004-2008 3. ábra. A telepített tűzjelző berendezések %-os növekedése 1998-2004 5. ábra. Tűzjelző rendszerek típusa 18 TÉNYKÉP 2009. 4. szám VÉDELEM
A tűzvédelmi berendezés vezérlő funkciója 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Nincs 557 590 659 507 483 358 Oltásvezérlés 39 74 101 88 73 83 hő- és füstelvezetés 116 134 139 236 844 445 kiürítés 348 444 468 589 542 649 tűzszakaszolás 161 176 187 280 350 323 klíma és szellőző berendezés vezérlés 406 478 512 651 800 810 technológiai berendezés vezérlése 45 62 86 99 68 104 egyéb 199 215 237 255 296 302 3. táblázat. A tűzvédelmi berendezés vezérlő funkciójának változása Jelzésadók száma (K): 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Össz. K <=20 333 481 566 487 331 416 2281 20 < K <=100 701 686 716 846 910 819 3937 100 < K <= 500 250 226 242 288 354 342 1452 K > 500 22 31 35 22 50 40 178 4. táblázat. A jelzésadók száma (K) 6. ábra. Kapcsolat a tűzoltósággal ahol a tűz- és vagyonvédelmet közösen oldották meg. Mindez együttesen a berendezések alig a 6%-a. A legnagyobb változásnak az tekinthető, hogy a hagyományos és a címezhető tűzjelző rendszerek száma enyhén csökkent, ezzel szemben a korszerűbb címezhető analóg rendszerek növekedési üteme közel kétszeresére nőtt. 2008-ban telepített címezhető analóg tűzjelző berendezések száma meghaladta az ezres nagyságot, amely kétszerese a másik két tűzjelző fajtáénak. Az éves növekedési ütem 1997-óta az elmúlt évet kivéve a 38% - 42% közötti sávban mozgott. A minőségi fejlődés jele, hogy korábbi elemzésünk szerint az összes berendezés 40%-ának nem volt vezérlő funkciója, vagyis a korszerű eszközök adta lehetőségekkel jelentős számban, persze elsősorban az ezt lefedő kis rendszereknél, nem éltek. Ezzel szemben ma már lényeges javulást, mi több változatos felhasználást mutatnak az adatok. VÉDELEM 2009. 4. szám ténykép 19
A leggyakoribb vezérlő funkciók Klíma és szellőző-berendezés vezérlése 3251 (előző elemzésben 1942) Kiürítés 2692 (előző elemzésben 1470) Hő- és füstelvezetés 1798 (előző elemzésben 542) Tűzszakaszolás 1316 (előző elemzésben 793) Egyéb 1303 (előző elemzésben 777) Oltás vezérlés 419 (előző elemzésben 260) Technológiai berendezés vezérlése 419 (előző elemzésben 224) Ha az egyes funkciókat vizsgáljuk a legnagyobb szemléletváltozás a hő- és füstelvezetés, valamint a kiürítés vezérlésében figyelhető meg. 7. ábra. A rendszerek mérete az elmúlt hat évben (K=darab) Hogyan jeleznek? Az elmúlt hat év az átjelzéstechnikában is gyökeres változásokat hozott. A technikai fejlesztéseknek köszönhetően a tűzoltóságok hírközpontjába közvetlen átjelzést adó tűzjelző központok száma nőtt a legdinamikusabban, lényegében a kétszeresére. (A 2003. évi 419-ről 2008-ban 848-ra. Nőtt a nagy rendszerek száma Az egyes rendszerek méretét leginkább a jelzésadók számával jellemezhetjük. E tekintetben a belső arányok lényegében nem változtak, de a közepes (21<K<=100) és a nagy (K>500) rendszerek nőttek erőteljesebben. Az elmúlt hat évben használatba vett beépített tűzjelző berendezések száma dinamikusan növekedett, miközben jelentős minőségi változásra is sor került. Ma hazánkban, a kínálatban a világ élvonalába tartozó berendezéseket is megtaláljuk, s örvendetes, hogy egyre inkább alkalmazzuk is. Ugyanakkor a gyengébb minőségű berendezések is jelen vannak a kínálatban és a telepítésben is. A berendezések piacát szinte teljes egészében a külföldi gyártmányok uralják. A hazai gyártású berendezések aránya alig éri el a 3,7%-ot. Forrás: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 20 TÉNYKÉP 2009. 4. szám VÉDELEM
s z a b á l y o z á s Més z á r o s Gá b o r A csarnokok hő- és füstelvezetésével kapcsolatos előírások gyakorlati megvalósítása során felmerülő aggályok Füstterjedési kísérlet Mekkora nyílásfelület kell? Milyen mértékben és hol szükségesek a hő- és füstelvezető berendezések csarnoképületeknél? Amikor egy tűzmegelőzési szakember megpróbál a beruházó fejével gondolkodni! Hő- és füstelvezetés szükségessége Az OTSZ 5. rész I/9. fejezet I. cím alatti része rendelkezik a tűzvédelmi szempontból csarnoknak minősülő épületekben, illetve azon épületek legfelső szintjén kialakítandó hő- és füstelvezető rendszerek kialakításának követelményeivel, ahol a mennyezet egyúttal tetőfödém vagy fedélhéjazat. Hol kell a csarnoképületekben hő- és füstelvezetésről gondoskodni? Az OTSZ előírása alapján a csarnoképületek 800m 2 -nél nagyobb alapterületű helyiségeiben, valamint ott, ahol jogszabály, vagy a tűzvédelmi szakhatóság előírja. Felvetődik a gondolat: csarnoképület 790m 2 -es alapterületű helyiségében (vagy akár 500m 2 -t is írhattam volna) nem lehetséges olyan anyagok tárolása, melyek égése során nagy mértékű hő, illetve nagy mennyiségű füst keletkezik? No, de ne szaladjunk ennyire előre. Hő- és füstelvezetők elhelyezése A nyílásfelület meghatározása A csarnoképületek hő- és füstelvezetésének céljára biztosítandó hatásos - illetve geometriai - nyílásfelület számítási módja nem Mit is nevezünk jelenleg csarnoképületnek? Az OTSZ 5.rész I/4. fejezet 3.8.1. pontja alapján tűzvédelmi szempontból csarnoképületnek tekinthető a rendeltetéstől függetlenül minden egylégterű, földszintes (legalább tűzgátló módon elválasztott pincével rendelkező), padlás- és tetőtér nélküli épület, melynek átlagos belmagassága 3,6 méternél, alapterülete 800 m 2 -nél nagyobb, és az épület vagy a tűzszakasz alapterületének legfeljebb 25%-a kétszintes (osztószint, galéria). Mi a jelentősége a 60 méteres mérethatárnak? változott. A füstszakaszban kialakítandó hő- és füstelvezető berendezés hatásos nyílásfelülete függ a füstszakasz rendeltetésétől (pl. ipari funkció esetén), vagy a benn tárolt anyagok tulajdonságától (pl. tároló, raktári funkció esetén), az épület építészeti tulajdonságai közül a számítási belmagasságtól, valamint az ehhez mért füstmentes levegőréteg magasságától. VÉDELEM 2009. 4. szám SZABÁLYOZÁS 21
Mindegy, hogy egy adott anyagból egy adott helyiségben (tűz- illetve füstszakaszban) mekkora mennyiséget tárolnak? Természetesen nem, hiszen a megengedett legnagyobb tűzszakasz méretének meghatározásánál is számít a tűzterhelés értéke, az oltóvíz biztosítás idejének meghatározásáról, a csarnok esetleges acél tartószerkezeteinek védelem nélküli alkalmazhatóságáról, vagy a létesítményi tűzoltóság kötelezettségének megállapításáról nem is beszélve. Vajon a hő- és füstelvezetés szabad nyílásméretének meghatározásakor mindegy a benn tárolt anyagok mennyisége? Azoknak csak a fajtája számít? A hő- és füstelvezetés szükségességét, és annak műszaki követelményeit figyelembe véve mindegy, hogy az adott raktárban, pl. gumiból mennyit tárolnak? Szerintem nem annyi hő, illetve füst szabadul fel, ha pl. 10 tonnát vagy 1000 tonnát tárolunk ebből az anyagból. Úgy gondolom tehát, hogy nem csupán a helyiség alapterületét, és pl. tárolási funkció esetén csak a benn tárolt anyagok fajtáját szükséges figyelembe venni a hő- és füstelvezetés kialakítására vonatkozó kötelezettség, vagy a hatásos nyílásfelület meghatározásakor, hanem inkább a maximálisan kialakuló számított tűzterhelést. Így talán elkerülhető lenne több ellentmondás! Pl.: Egy 790 m 2 -es alapterületű, viszonylag nagy (pl. 8 méteres) belmagasságú helyiségben nem kell hő- és füstelvezetést biztosítani, (6300 m 3) Egy 810 m 2 -es alapterületű, 3,6 méteres belmagasságú helyiségben ahol a helyiség térfogatát (3000 m 3 ) figyelembe véve ugyanabból az éghető anyagból az előző felét tárolhatják szükséges a hő- és füstelvezetés kialakítása. Mindezek mellett úgy gondolom, hogy a füstmentes levegőréteg mértéke a tűzterheléssel együtt fontos momentum. Hozzáteszem, hogy ezt a fajta megközelítést - még ha nem is konkrétan a csarnoképületekre vonatkozóan - a 4/1980. (XI.25.) BM rendelet 8.számú melléklete már elindította. Véleményem szerint azt nem eltörölni, hanem a kor változásait figyelembe véve továbbfejleszteni, aktualizálni kellett volna. A hő- és füstelvezető berendezések elhelyezése Az OTSZ előírása alapján a csarnoképületekben 1600 m 2 -ként füst szakaszokat kell kialakítani, mely a meghatározott hatásos nyílásméret arányos növelése mellett 2000 m 2 -ig emelhető. Szintén előírás, hogy a meghatározott hatásos nyílásfelület mérete a füstszakasz méretétől nem függ, azaz nem interpolálható. Az előző gondolatot továbbszőve vajon ugyanazon tárolást folytatva, két egymás melletti füstszakaszban miért szükséges pl. egy 200 m 2 - es füstszakaszban ugyanakkora nyílásfelületet biztosítani, mint egy 1600 m 2 -esben? Arról nem is beszélve, hogy előfordulhat olyan eset is, melynél e miatt a hő- és füstelvezetőkre vonatkozó elhelyezési követelményeket éppen a kis füstszakasz méret miatt nem lehet betartani. (OTSZ 5. rész I/9. fejezet 3.6.4. pont.) Mit lehet hő- és füstelvezetésnek tekinteni? A közelmúltban egy logisztikai vállalkozás azzal fordult a tűzoltósághoz, hogy szeretné kapacitását növelni. Ennek érdekében bérelne egy már meglévő, kb. 50 évvel ezelőtt épített csarnoképületet, melynek ez idáig ipari és tárolási funkciója is volt már. Kérte, adjunk arra vonatkozóan előzetes véleményt, hogy az épület tűzvédelmi szempontból megfelel-e az általa elmondott anyagok nagy mennyiségű tárolására, illetve amennyiben szükséges, milyen átalakításokat kell elvégeznie, hogy az épület megfeleljen az előírásoknak. A helyszínen szemlét tartva kicsit elbizonytalanodtam, mikor megláttam az egyébként tűzvédelmi szempontból csarnoknak minősíthető épület tetőfödémét. Ez az épületszerkezet ugyanis keresztirányban kb. 6 méterenként elhelyezett, vasbeton gerendákra támaszkodó vasbeton panelekből állt. Ami érdekes volt benne, hogy minden harmadik ilyen gerendaközben az épület teljes szélességében műanyag, nem nyitható bevilágító felületek voltak elhelyezve. Mivel az épület raktár helyiségének alapterülete 800 m 2 -t meghaladta, közöltem a vállalkozóval, hogy itt bizony hő- és füstelvezetést kell kialakítani. Ezt azonban nagyon félve mondtam ki, mert már előre láttam, hogy milyen kérdéssel fordul vissza hozzám. Nem tévedtem. Visszakérdezett: a felülvilágítók nem vehetők figyelembe hő- és füstelvezetésre? Hiszen mindketten tudjuk, hogy egy tűz esetén a keletkező és ott felgyülemlő hő néhány percen belül kiolvasztja azokat, természetes hő- és füstelvezetést biztosítva a helyiségnek. Ugyanez a gondolat vetődött bennem is fel, mikor megláttam a felülvilágító felületet. Közöltem azonban vele, hogy a jelenleg hatályos OTSZ elég részletesen leírja a hő- és füstelvezetésekre vonatkozó elhelyezési és műszaki követelményeket. Ez előbbivel nem is volt semmilyen baj, hiszen 300 m 2 -enként biztos van felülvilágító, de a műszaki követelmények Az OTSZ-ben megfogalmazott hő- és füstelvezetőkre vonatkozó műszaki követelményei legalább nyílászárót, de inkább kupolát feltételeznek. Nincs mit tenni, a felülvilágítók helyére az OTSZ szerint meghatározott nyílásmérettel (hatásos nyílásméret, átfolyási tényező és beépítési szög figyelembe vételével) rendelkező, minősített hő- és füstelvezető kupolák beépítése szükséges a felülvilágítók helyére. Kivétel és jogkövetés Egy esetleges kivétel létezik, melyre hivatkozva mentesülne az épület a hő- és füstelvezetéstől. Az OTSZ 5.rész I/9. fejezet 3.1.3. pontja alapján nem kell hő- és füstelvezetőt létesíteni többek között olyan épületekben, ahol a fedélhéjalás hőszigetelés nélküli (hidegtető) és az olyan anyagból készül, melynek a tűzzel szemben nincs számottevő ellenállása E<15, valamint az épületben álmennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre. Ennek a követelménynek a felülvilágító tökéletesen megfelel, azonban ott a vasbeton, ami nem. Kár. Vajon sikerült meggyőznöm ezt a vérbeli üzletembert a szerintem is teljesen felesleges kiadásról? Nem hiszem. Bár nincs információm róla, de van egy olyan érzésem, hogy eláll az üzlettől. Rosszabbik esetben többet nem jelenti be üzletkörének bővítési szándékát, tűzvédelmi kérdésben nem kér tanácsot, hanem saját szakállára megvalósítja terveit, és a tűzoltóság csak akkor szembesül a tényekkel, ha tűz üt ki a bérelt telephelyen. Addig viszont milliós nyereséget hoz a vállalkozónak anélkül, hogy a - kétséges - tűzvédelemi előírások betartására egy fillért is költött volna. De, hogy nem a jogkövető magatartásra ösztönöztük az egészen biztos! Felülvilágítók engedélyezése? Vagyis miért nem vehető figyelembe olyan, az OTSZ-nek megfelelő elosztásban, megfelelő méretben kivitelezett, megfelelő 22 SZABÁLYOZÁS 2009. 4. szám VÉDELEM