Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Gábos András (TÁRKI) gabos@tarki.hu
Az előadás szerkezete 1. Atipikus munkaformák Definíciók, jellemzők Az atipikus munkaformák elterjedtsége az Európai Unióban és a visegrádi országokban 2. A részmunkaidős foglalkoztatás néhány aspektusa Társadalmi elvárások és hatások Munka-család egyensúly Szegénységi kockázat Trendek, dilemmák, viták
Atipikus munkaformák 1 Tipikus: jellemzően napi 8 órában, állandó jelleggel, határozatlan idejű munkaszerződéssel, munkahelyen aszociális órák: este, éjjel, hétvégén Atipikus (ILO, 1980-as évek) munkaformák (Frey 1997; Laky 1998, 1999; Borbély és szerzőtársai 2000, Eurofund 2006): Részmunkaidő: jellemzően nők, kevésbé jellemző az aszociális munkaidő, mint a teljes állásban, de általában gyengébb a munkaidő-beosztás feletti kontroll Időszakos foglalkoztatási formák: határozott idejű szerződés: fiatal, képzetlen munkaerő, alacsony szintű kontroll a munkaidő felett alkalmi vagy szezonális munka: inkább férfiak, gyakran ingatag, bizonytalan és rossz munkakörülmények között Nem munkaviszonyban végzett munka, önfoglalkoztatás: jellemzően férfiak és idősebbe, mint az atipikus átlag, kevesebb stressz jellemzi a munkájukat, de egyúttal kevesebb támogatás is Egyéb: otthoni munka, távmunka, munkaerő-kölcsönzés Munka az informális gazdaságban
Atipikus munkaformák 2 Nagyon atipikus munkaformák (Riso 2010, IES-Eurofund 2010): Nagyon rövid határozott munkaidejű szerződések: rövidebb, mint 6 hónap Szerződés nélkül végzett munka, szóbeli szerződés Rövid részmunkaidő: rövidebb mint 10 óra Hívásra végzett munka, rendelkezésre állás Jellemzők: Országonként eltérő, de erős szektorális szegmentáltság Elsősorban nők Alacsonyabb képesítést igénylő munkahelyek Elterjedtség (rövid részmunkaidő, elérhető adatok alapján) < 1%: Közép- és Kelet-Európa, Balti országok, Görögország 1-2 %: Olaszország, Spanyolország, Portugália 3-4%: Belgium, Hollandia, Ausztria Egyesült Királyság: 8% Norvégia: 10% Németország: minijobs, több mint 7 millió mvállaló 2007-ben
A ledolgozott munkaórák száma összesen, EU-27, 2011 45 40 35 30 25 20 15 10 5 EU-27: 37/20 V4: 40-41/20-23 Magas: EL: 42/20 CZ: 41/21 BG: 41/20 Alacsony: NL: 30/20 DK: 34/19 0 NL DK IE DE UK SE BE LU FI EU-27 IT AT FR LT ES EE MT LV PT HU SI CY RO PL SK BG CZ EL Összesen Részmunkaidőben Forrás: EUROSTAT
2 1 0-1 -2-3 A ledolgozott munkaórák száma nők eltérése az átlagtól, EU-27, 2011 NL UK AT DE IE IT BE LU MT EU-27 FR ES EL DK PL SE FI CZ CY PT EE SK SI LV HU LT RO BG EU-27 Össz: -3.7 Rész: +0.3 V4 Össz: -0.8 : -2.3 Rész: -0.1 : +0.4 Nagy: NL: -6 UK, AT, DE: -5-4 -5 Kicsi: BG, RO, LT, HU: <-1-6 Összesen Részmunkaidőben Forrás: EUROSTAT
A részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) EU-27: 8/32 80 70 60 50 40 30 20 10 V4: alacsony 2-5/6-10 Magas: NL: 24/77 DE: 9/45 DK: 14/38 Alacsony: BG: 2/2 SK: 3/6 EL: 4/10 0 BG SK CZ HU LT EL RO LV PL CY SI EE PT FI ES MT IT FR EU-27 IE LU DK SE UK BE AT DE NL Férfiak Nők Forrás: EUROSTAT
A részmunkaidő elterjedtségének változása 13 11 9 7 5 3 1-1 -3 2002 és 2011 között, EU-27 (pp) PL BG UK LT RO LV PT FR CZ CY FI EL SK EU-27 NL HU SI IE EE BE DK DE ES SE MT AT LU IT EU-27: nőtt 2/3 pp V4: nőtt, 0-2/1-4 Kivéve: PL Jelentős: IT: 2/13 AT: 3/8 DK: 4/6 IE, BE, DE, CY ff LU, MT, SE, ES - nők Férfiak Nők Forrás: EUROSTAT
70 60 50 40 30 20 10 A nem önkéntes részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) EU-27: 37/23 V4: 17-44/19-37 CZ: 17/19 HU: 44/37 Jelentős: ff: EL, IT, CY, RO >60 nők: EL, ES, BG, IT, PT, CY, LV, RO > 40 0 NL BE LU SI AT MT UK DE DK CZ EE SK EU-27 PL SE FR FI IE LT HU RO LV CY PT IT ES BG EL Férfiak Nők Forrás: EUROSTAT
A nem önkéntes részmunkaidő elterjedtségének változása 2002 és 2011 között, EU-27 (pp) 45 35 25 15 5-5 -15-25 LT BG PL BE FI DK SI AT LU SK DE LV RO SE NL CZ FR UK EL EU-27 HU IE IT PT CY ES Férfiak Nők EU-27: nőtt 10/8 pp V4: változó HU: 17/9 PL: -5/-7 Jelentősen nőtt: ES: 44/32 CY: 41/23 IE: 26/20 Csökkent: LT: -25/-18 BG: -17/-13 Forrás: EUROSTAT
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 A gondozási céllal vállalt részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) DK RO SK PT EL HU PL SI FI CY ES BE IE SE CZ MT IT DE EU-27 LU FR NL AT UK BG EE LV LT EU-27: 4/29 V4: 5/21 Csak nők SK: 5 CZ: 21 HU, PL: 10 Jelentős: ff: SE, NL, FR >5 nők: UK, AT, NL > 30 Férfiak Nők Forrás: EUROSTAT
A gondozási céllal vállalt részmunkaidő arányának változása, 2002-2011, EU-27 (pp) 40 30 20 10 0-10 -20-30 -40-50 DE BE PT AT RO UK EU-27 PL CZ HU MT ES FI CY LU NL Férfiak Nők EU-27: nem változott, enyhén csökkent 0.3/-2.2 pp V4: nem változott Nőtt: NL, LU, CY: >10 Csökkent: DE: -38 ff: DE, AT Forrás: EUROSTAT
30 25 20 15 10 5 0 A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya EU-27, 2011 (%) RO LT EE BG LV UK SK MT LU HU DK AT CZ BE IE EL EU-27 IT DE FR SE FI NL SI CY PT PL ES Férfiak Nők EU-27: 14/15 V4: 6-9/7-10 SK, HU, CZ PL: 28/26 Magas: ES, PL, PT > 20 Alacsony: CY: RO, LT, EE, BG < 5 ff alacsony, nők magas Forrás: EUROSTAT
A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak arányának változása, 15 10 5 0-5 2002-2011, EU-27 (pp) ES LV LT FI BG PT DK BE UK EL RO FR SE CZ EU-27 HU MT EE AT SK NL LU DE IT SI IE CY PL EU-27: enyhe növ. 2/1.4 pp V4: nőtt, kül. PL: 11/12 Nőtt: >5 nők: PL, CY ff: NL, IE Csökkent: ES, LV > -5-10 Férfiak Nők Forrás: EUROSTAT
Atipikus munkaformák társadalmi elvárások és hatások Elvárások: A foglalkoztatás növelése Munka-család egyensúly javítása Gyermekvállalás ösztönzése A szegénység enyhítése, a társadalmi kohézió erősítése A nemek közötti egyenlőség előmozdítása Akadályok: Átváltási hatások: rugalmasság és biztonság Nem szándékolt negatív hatások: családi szerepek, egészségi állapot, stb. Költségvetési korlát Kiegészítő területek: családtámogatások és bölcsődei ellátás
Ledolgozott órák száma és a munka-család konfliktus Munka-család egyensúly Munka-család konfliktus: gyakran előfordult, hogy a munkahelyen töltött idő vagy fáradtság miatt családi teendőit nem tudta megfelelően ellátni. Család-munka konfliktus: gyakran előfordult, hogy a túl sok háztartási munka miatt fáradtan érkezett a munkahelyre, vagy családi gondjai miatt nem tudott megfelelően koncentrálni. A ledolgozott munkaórák számának hatása az észlelt munka-család konfliktusra Európában, a nők körében (becsült regressziós együtthatók) - A ledolgozott órák száma és az észlelt munka-család konfliktus kapcsolata pozitív: magasabb munkában töltött óraszám erőteljesebb konfliktussal párosul. - - Férfiak: a 40 óránál alacsonyabb munkaidő nem enyhíti ezt a konfliktust. - Nők: a hatás szignifikáns Forrás: Gábos (2009)
Részmunkaidős foglalkoztatás és a munkacsalád konfliktus az Európai Unióban A részmunkaidős állások magasabb aránya jellemzően a munka-család konfliktus észlelők alacsonyabb arányával jár együtt. Forrás: Gábos (2009).
A gyermekszegénységi kockázat az anya munkaerő-piaci aktivitása szerint (%) - A részmunkaidős anya jelenléte a családban csökkenti a szegénységi kockázatot, szemben azzal, ha nem dolgozik. - Ahol a részmunkaidős foglalkoztatottság aránya magas, ott jellemzően a szegénység-csökkentő hatás is jelentősebb. - Magyarországon az anya részmunkaidős állásba kerülése harmadával csökkenti a szegénységi kockázatot. Ez az arány uniós összehasonlításban alacsony. Forrás: TÁRKI Applica (2010)
Összegzés helyett 1 Trend az Európai Unióban: a 2000-es évek munkahely-növekedése az átlagosnál nagyobb mértékben származott atipikus munkaformákból Visegrádi országok: nem volt átlag feletti növekedés, kivéve részmunkaidő: Magyarország, de jellemzően nem önkéntes határozott idejű szerződések: Lengyelország Viták az EU-ban Rugalmasság és biztonság, flexicurity Átmenet a különböző munkaformák között Munkahelyi vagy munkabiztonság?
Összegzés helyett 2 Dilemmák az Európai Unióban Gazdasági növekedés és foglalkoztatás-bővítés Lisszaboni stratégia, Kok-jelentés, EU2020 stratégia Nemcsak több, de jobb minőségű munkahely igénye Karrierlehetőség Egészség és jól-lét Készségek fejlesztése Munka-család egyensúly Befogadó növekedés: EU2020: a foglalkoztatási cél mellett szegénységi cél Lisszaboni tapasztalat: növekvő foglalkoztatás nem feltétlenül jelent csökkenő szegénységet Költségvetési fegyelem
Köszönöm a figyelmet! www.tarki.hu