Alföld tájtípusai Futóhomokos hordalékkúpsíkságok Lösszel fedett hordalékkúpsíkságok Ártéri síkságok Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok Kisalföld tájtípusai Ártéri síkságok Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok
Ártéri síkságok az Alföldön Felső-Tiszavidék: Beregi- és Szatmári-sík, Bodrogköz, Rétköz Közép-Tiszavidék: Taktaköz, Borsodi-, Hevesi- és Szolnoki-ártér, Jászság, Hortobágy Alsó-Tiszavidék Berettyó Körösvidék: Dévaványai-sík, Nagy-Sárrét, Berettyó Káló-köze Bihari-sík, Kis-Sárrét, Körös menti sík Dráva-sík Csepel Mohácsi-síkság Csepeli-, Solti-sík, Kalocsai-, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík
Jászság, Szolnoki-ártér Hevesi ártér, Csepeli-sík Solti-sík Kalocsai,Tolnai sárköz Mohácsi-sziget Mohácsi teraszos sík Az Alföld ártéri síkságai Borsodi-ártér Taktaköz, Bodrogköz Dráva-sík, Dél-Tisza-völgy, Marosszög Beregi-sík Szatmári sík Rétköz Hortobágy Nagysárrét, Dévaványai-sík Bihari-sík Berettyó-Káló köze Körös menti sík
Felszínfejlődés Alföld legalacsonyabb tájai pleisztocénben folyók formálták Duna menti síkság Dunántúli-khg., Mecsek vízfolyásai Dráva-sík Dráva, Dél-Baranyai-dombság, Zselic, Mecsek, Villány-hg. vízfolyásai Felső-Tiszavidék Ős-Tisza, -Szamos, Bodrog folyói Közép-Tiszavidék Észak-magyarországi-középhegység folyói Berettyó Körösvidék Ős-Tisza,-Szamos, Körösök, Berettyó Alsó-Tiszavidék Duna
Középső pleisztocén vízhálózata Tisza Duna
Későglaciális vízhálózata Tisza Duna
Hordalékkúpokon futóhomok-mozgás (pleisztocén: würm II. fele) Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része, Duna menti síkság, Ormánság stb. Jelentős folyásirány-változások Duna würm közepe: É D-i irány felvétele Kalocsa-Baja-Zombor süllyedék szerepe Kanyarogva bevág kiformálja a Csepel Mohácsi-síkságot Tisza-Szamos: süllyedő Bereg Szatmári-síkság Ény-nak fordulnak Bodrogköz Szatmár Beregi-síkság: kanyarogva feltölt gyakori mederváltoztatások Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része: kanyarogva bevág futóhomokos térszíneinek letarolása elhagyott folyómedrek, hátak Tisza: Hortobágyon át Berettyó Körösvidék felé tart D-ebbi részen feltölt
Pleisztocén végi/holocén feltöltés Kisar: Tisza-part
Bodrogköz futóhomok-szigetei Homokbuckák Homokbuckák
Pleisztocén vége, holocén Tisza: Tokaj Szolnok irány felvétele kanyarogva bevág Borsodi-, Hevesi-, Szolnoki-ártér, Alsó-Tiszavidék kiformálása Árvizek alkalmával vízleadás a folyószabályozásokig a Berettyó Körös-vidék felé Berettyó Körösvidék: további süllyedés feltöltődés Dráva menti síkság: folyásirány-változás Dráva-sík Szabályozások döntő változások: Megszűnt az évről-évre ismétlődő vízborítás Megindult az ártéri területek szárazodása, az ártéri társulások területvesztése, másodlagos szikesedés
Árterületek a szabályozások előtt
Zselic-Baranyai-dombság, Villányi-hegység és a Dráva- Száva közötti rögvidék között húzódó tektonikus süllyedékben alakult ki
Domborzati jellemzők Alacsony és magas ártéri szintre tagolódnak Jellemző formái Elhagyott folyómedrek, morotvák: természetes / mesterséges Bereg Szatmári-síkság: Nagy-Éger, Csaroda Bodrogköz: Tice, Karcsa Hortobágy: Kadarcs, Hortobágy Nagy-Sárrét: Kösely Sárköz Sió-torkolat Faddi-Duna
Folyóhátak: elhagyott folyómedreket kísérik Folyóhátakat fokok és erek tagolják fokgazdálkodás Sarlólaposok, övzátonyok Folyóhátak közötti mélyedésekben: mocsarak, lápok Ecsedi-láp, Nagy-, Kis-Sárrét, Vörös-mocsár Magas ártér: Homokkal, lösszel borított teraszmezők
Recens ártéri felszínfejlődés FOLYÓHÁTAK
A fok modellje
A Duna-menti síkság szelvény erekkel és fokokkal
Szatmári-sík elhagyott folyómedrei Túr Nagy-Éger
Beregi-sík elhagyott Tisza-medrei Dédaifőcsatorna Csaronda
A Szamos a szabályozás előtt (Csengernél)
Bodrogköz elhagyott Tisza-medrei Tice Karcsa
Elhagyott Tisza-meder a Bodrogközben
Bodrogköz: Karcsa
Hortobágy egykori folyómedrei Tó, fenék, lapos, rét, mocsár
Berettyó Körös-vidék elhagyott folyómedrei (medergenerációk)
Az Alsó-Tiszavidék és a Hármas-Körös torkolata (Tiszazug) A Maros torkolata (Marosszög)
Domborzati jellemzők Futóhomok szigetek Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy, Duna menti-síkság (partidűnék?), Ormánság, Csepel-sziget stb. Fiatal pleisztocén teraszmaradvány : Csepel, Sárköz, Mohácsi teraszos sík Kunhalmok (kurgánok) folyóhátakra, buckákra Eróziós tanúhegyek: Solti-sík Solti- és Tétel-halom Vulkáni hegyek: Beregi-sík: tarpai Nagy-hegy, Tipet-hegy Szik lepusztulási formái: Hortobágy Szikhát, szikpadka, sziklejtő, sziklapos, szikfenék, szikér, sziktöbör Kialakulásuk: réti szolonyecek A szintjének denudációjával
Bodrogköz: buckás táj
Kunhalmok a Hortobágyon (Zoltai, 1907)
Keresztszelvény Dunaföldvár és Soltszentimre között Solti-h. Tétel-h.
Tarpai Nagy-hegy (154 m tszf.)
Kaszonyi-hegy
Szikerózió padkásodás szikformák Würm (+holocén) melegebb, szárazabb periódusaiban (boreális) elsődleges szikesedés antropogén hatásra másodlagos szikesedés padkásodás feltételei: Réti szolonyecek A szint poros, szerkezetnélküli, B szint oszlopos kiszáradás hatására repedezett felszín Reliefkülönbség leggyakoribb szikpadkás területek a folyóhátak lejtőin, belvízcsatornák, kubikgödrök közelében 10 50 cm reliefkülönbség a folyamat megindulása 50 100 cm reliefkülönbség: látványosabb formák Nagy intenzitású záporok Állatok tiprása szikerózió felgyorsítása
Szikformák kialakulása Repedések menti lineáris erózó szikháton szikerek kialakulása Szikerek peremén szikpadka (2 3 cm 50cm magas) hátrálásával sziklanka, sziklapos (szikfenék) Eredeti felszín: szikhát
Padkás szikesekkel tagolt táj
Padkás szik
Szikerek
Kiszáradt szikerek
Vízzel telt szikformák
Éghajlat Meghatározó különbségek eltérő fekvés Csapadék: >700 550 mm Dráva menti síkság Hortobágy Januári khőm: -4 0 o C Felső-Tisza-vidék Dráva menti síkság Júliusi khőm: 22 20 o C Alsó-Tisza-vidék Felső-Tiszavidék Hőingás: 24,5 22 23 o C Hortobágy Dráva menti síkság Közös vonások jobb vízellátottság Kisebb hőingás, magasabb páratartalom, gyakori ködök
Vízrajzi viszonyok Vízfolyások: folyókban, elhagyott folyómedrekben gazdag táj, szabályozások morotvák Problémák: ár- és belvízveszély (2010), morotvák vízcseréje, rehabilitációja, eutrofizációja, feliszapolódása Talajvíz Általában: 2 4 m, folyóhátakon, homokbuckákon: 4 m, folyóhátak között: 2 m (Ecsedi-láp) Nagy a vízjáték belvízveszély belvízlevezető csatornák Sótartalom folyóktól távolodva nő szikesedés Hortobágy, Körös-vidék, Duna menti síkság Parti szűrésű vizek jelentősek: Dráva-sík, Felső-Tisza-v. Rétegvíz: változó vízhozam, jelentős: Bereg Szatmárisíkság, Duna menti síkság
Holtág a Körösön
Talajtani viszonyok A folyók és a felszín közeli talajvizek befolyásolják: Folyók közelében: nyers öntéstalajok, öntés réti talajok Felszín közeli talajvíz: réti cszj., típusos réti és láptalajok, mocsári erdőtalajok Felszín közeli magas sótartalmú talajvíz: mélyben sós réti cszj, mélyben sós alföldi mészlepedékes cszj, szoloncsák, szoloncsákos szolonyec (Csepel Mohá-csi-síkság), réti szolonyec ( Hortobágy) Futóhomokon: kovárványos BET, futóhomok váztalaj
Talajtani viszonyok Zonális talajok (erős vízhatás miatt) Intrazonális talajok: réti talajok, mocsári erdőtalajok szikesek: réti szolonyec (Hortobágy), szoloncsákos szolonyec (Csepel Mohácsi-síkság), szoloncsák (Solti-síkság), mélyben sós talajváltozatok (réti- csernozjom) Azonális talajok: nyers öntéstalajok, humuszos öntés talajok láptalajok,
Ártéri talajsorok Szolonyec szikesek IDŐSZAKOS VÍZHATÁS Szoloncsák szikesek Öntés réti talajok Réti talajok Lápos réti talajok ÁLLANDÓ VÍZHATÁS Láptalajok Nyers és humuszos öntéstalajok AKTÍVAN FEJLŐDŐ ÁRTÉRI TÉRSZINEK
Nyers öntéstalajok Réti talajok Lápok Szolonyec szikesek
Nyers- és humuszos öntéstalajok (Fluvisol, gleyed cumulic Regosol)
Réti talajok Vertisol, Gleysol
Szikes talajok: szolonyec
A Bodrogköz és a Rétköz talajai
A Hortobágy és a Közép-Tiszai ártér talajai
Növényvilág INTRAZONÁLIS Ártéri társulások: bokorfüzesek, fűz-nyár, tölgy-kőris-szil ligeterdők Sziki társulások: mozaikos megjelenés vízellátottság, szikesség foka (Hortobágy) Nedves sziki rétek: ecsetpázsitos, csetkákás, hernyópázsitos, mézpázsitos Száraz szikes puszták: gyengén szikes, ürmös szikes puszta, vakszik Tatárjuharos sziki tölgyes (Ohat, Újszentmargita) AZONÁLIS Tavi, lápi társulások: hínártársulások, nádasok, magassásoszsombékosok, láp- és mocsárrétek, láperdők (fűz, nyír, éger)
Ártéri társulások Fűz/nyár liget Tölgy/kőris/szil Fűz/nyár liget Égerláp Legelő Zátony és /iszapnöv. Bokorfüzes Kaszálórét Fűzláp Dagadóláp Meghatározó tényező: talajvíz mélysége elárasztás időtartama: felszín magasság
Zátonyok, szigetek pionír felszíneinek növényzete (eltűnőben, ritka: szabályozások következtében)
Fűzláp, bokorfüzes Égerláp
Puhafás galériaerdő (Háros-sziget Bp.)
Keményfás (tölgy-kőris-szil) liget Fás legelő (Beregi-sík,Márokpapi)
Kaszálórétek, láprétek
Csaroda: Bábtava Jégkorszaki maradványnövényzet tőzegmohaláp: Gyapjúsás tőzegpáfrány,tőzeg-eper, gyapjúsás, nyír Tőzegeper
Jellegzetes ártéri fajok Tisza parti margitvirág Csermelyciprus Ligeti szőlő
Ártéri erdők reliktumfajai bükk-i fázis hűvösebb, nedvesebb időszakából (ÉK- Alföld, Dráva-sík) Az alföldi gyertyános-tölgyesek és a tölgy-kőris-szil ligetek montán elemei: kapotnyak (Asarum europaeum), sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum), erdei madársóska (Oxalis acetosella), erdei szélfű (Mercurialis perennis), enyves zsálya (Salvia glutinosa), hegyi veronika (Veronica montana) stb.
Elszikesedett árterek
Sziki specialista fajok (halofitonok): Bárányparéj, Erdélyi sóballa
Jellemző sziki fajok: Sóvirág Sziki őszirózsa
Sárga billegető ugartyúk Széki lile bíbic Hortobágy madarai Sziki pacsirta daru
Mocsári kosbor (Orchis laxiflora) Kékperje (Molinia coerulea)
A császártöltési Vörös-mocsár
Hortobágy nyáron
Tájhasználat Eredeti társulások helyett: rétek, legelők, alacsony termőképességű szántók EU változások erdősítés ( őshonos jelenleg a Tisza árterén: nemes nyár, akác > 44%) + rétek, legelők, tározók Szennyező források: erős műtrágyázás, üdülők, strandok, vadkemping, motorcsónak Állatvilág páratlan gazdagság Természetvédelem Duna Dráva NP, Hortobágyi NP, Körös Maros NP, Szatmár Beregi, Tokaj Bodrogzugi, Kesznyéteni, Borsodi Mezőség, Pusztaszeri, Mártélyi TK
Hullámtér: erdők, gyepgazdálkodás Mentett árterek: mezőgazdaság, gyepgazdálkodás
Magyar sóvirág (Limonium gmelini) a Hortobágyon
Újszentmargita: tatárjuharos sziki tölgyes
Medenceperemi (teraszos) hordalékkúp-síkságok az Alföldön Észak-alföldi hordalékkúpsíkság Pesti hordalékkúpsíkság Fekete-víz síkja
Az Alföld medenceperemi (teraszos) hordalékkúp-síkságai Pesti hordalékkúpsíkság Hatvani-sík Tápió-vidék Gyöngyösi-sík Harangod Sajó-Hernád-sík Borsodi-Mezőség Hevesi-sík Fekete-víz síkja
Pesti-síkság teraszai
A Csepel-Mohácsi sík
Felszínfejlődés Pleisztocén: Észak-magyarországi-középhegységből kifutó vizek hordalékkúp-sorozatot építenek Észak-alföldi hks: Tápió-vidék Tápió Hatvani-sík Galga, Zagyva Gyöngyösi-sík Tarna és a Mátrából kifutó patakok Hevesi-sík Laskó, Eger Borsodi-Mezőség Bükkből kifutó patakok Sajó Hernád-sík, Harangod Sajó, Hernád!Kettős hordalékkúprendszer! 20-200 m folyami kavics homok Würmben újabb hordalékkúpok
Felszínfejlődés Pesti hordalékkúp-síkság: Duna I V. sz. hordalékkúp-terasz Fekete-víz síkja: Zselic, Dél-Baranyai-dombság felől kifutó patakok
Pleisztocén végén: vízfolyások bevágódnak hordalékkúpjukba ártéri síkságok formálódnak Hatvani-sík középső sávja, Gyöngyösi-sík nagy része stb. magasabban maradt felszíneken: eolikus felszínformálás futóhomokmozgás és/vagy löszképződés
Domborzati viszonyok Ártéri, futóhomokos és löszös síkság domborzati elemei keverednek medenceperemi hordalékkúp-síkságok egyedi vonásaival Ártereken: holt medrek, morotvák tagolják: Hatvani-sík középső sávja, Gyöngyösi-sík, Fekete-víz síkja, Kiemeltebb részeken: lösszel fedett/ fedetlen futóhomok-formák Tápióvidék, Hevesi-homok-hát, Hatvani-sík és kissé tagolt löszfelszínek Borsodi-sík Észak-alföldi hordalékkúp-síkság egyéni arculatát Tölcséresen kiszélesedő völgykapuk (hegylábi ter-ről kilépve) Sekély völgyek, enyhén domborodó széles völgyközi hátak Pesti hordalékkúp-síkság: Duna teraszok (5); idősebbek völgyekkel szabdaltak
Éghajlat Eltérő vonások különböző fekvés
Vízrajz Számos folyó és patak szeli át Állóvizei kisméretűek nem számottevőek Sajó Hernád-sík kavicsbánya-tavak Talajvíz: változó mélységű (2 6 m) tájtípus-függő Pestisíkság legidősebb teraszai alatt 10m Rétegvíz-készlet: változó legnagyobb vízhozam: Sajó Hernád kavicsos hordalékkúpján
Nyékládháza: bányatavak
Talajtani viszonyok Mozaikosság: - Ártéri területeken öntéstalajok, vízhatású talajok - Lösszel fedett részeken csernozjomok - Futóhomokon kovárványos BET, futóhomok váztalaj - Kuriózum: kerecsendi fésűs (tundra) talaj Átmenetiség: dombságok szomszédságában: csernozjom BET, barnaföld
Kerecsendi fésűs /tundra/ talaj
Növényföldrajzi viszonyok Tájtípusoknak megfelelően változó eredeti vegetáció Legalacsonyabb, ártéri területeken: lápi, ártéri, sziki társulások (Ócsai TK, Csévharaszti borókás, Erdőtelki égerláp) Löszös felszíneken: löszre jellemző társulások (Kerecsendi erdő) Homokterületeken: futóhomokra jellemző társulások Jelenlegi földhasznosítás Ártéri területeken: szikes rétek, legelők (Turai legelő) Magasabb térszíneken: szántók + szőlő és gyümölcs Eredeti vegetáció szigetszerű maradványaival
Környezet-, és természetvédelem Változatos táji adottságok/területhasznosítás eltérő problémák Pesti hordalékkúp-síkság főváros és agglomerációja/ rekreációs övezete Beépített területek térnyerése, tájromboló hétvégi házak Hiányos infrastrukturális beruházások Feladat: a biológiai sokféleség megőrzése
A Kisalföld tájai A dunai medencesor második legnagyobb tagja Legkisebb kiterjedésű nagytájunk Brucki és Dévényi-kapu, Visegrádi-szoros Ny-on átnyúlik Au-ba, É-i része Szlovákia Minden síksági tájtípus előfordul, de javarészt csak színezőként Középtájai: Győri-medence Marcal-medence Komárom-Esztergomi-síkság
Pontosan fele Szlovákiához tartozik a Csallóköz a Szigetköz iker-kistája, a Győri medence párja a Mátyusföld a Marcal-medencéé a Nyitra-völgye
A Fertő-tótól Esztergomig és a sümegi vár lábáig terjedő legkisebb nagytájat három középtáj és 12 kistáj alkotja
Száraz szavanna klímán bérbaltavári fauna Mozgások bazalt a Rába-vonalnál Komárom- Esztergom között vízválasztó! Keszthely-Gleichenberg hátság
Ártéri síkságok a Kisalföldön Legelterjedtebb (Győri-medencében: Szigetköz, Csallóköz, Mosoni-sík, Fertő- Hanság-med., RábaköZ Marcal-medencében: Marcal-völgy) Felszínfejlődés: Duna és mellékfolyói, süllyedő térszínek (Győri-m.) Pleisztocén és holocén: nagy tömegű hordalék hordalékkúpok formálása >> eolikus fsz-formálás Folyószabályozások
Domborzat Szigetköz: Duna alacsony ártér (középvíznél 1-2 m-rel magasabb), holtágak és meanderek hálózata Mosoni-sík: fiatalabb dunai hordalékkúpon Mosoni-Duna mentén hasonló domborzat K-i felén homokbuckákkal tagolt vizenyős ter. Ny-i felén löszös iszappal fedett, tagolatlan magas ártéri síkság LegNy-abbra: Lajtazug Rábaköz: javarészt Rába kavicstakaró kö és D-i része ártéri helyzetű tökéletes síkság, szárazra került folyómedrekkel és csatornákkal tagoltan É-on löszös homokkal borított homokbuckák és vizenyős mélyedések
Fertő-Hanság-m.: Duna és a Rába-Répce hord-kúpja által elgátolt süllyedék Északi-Hany gorondsor, Bősárkányi-kapu Déli-Hany törésekkel determinált fiatal süllyedék: Fertő-medence Marcal-völgy: alacsony > és magas ártéri síkság tagolatlan felszín
Éghajlat Ny-felé erősödő atlanti hatás kiegyenlítettebb, hosszabb vegetációs periódus enyhe telek (0-1 C), nyáron hűvös óceáni légtömegek felhőzet, napsütéses órák száma 600 mm 700 mm legszelesebb tájunk kevés ködös nap
Vízrajz Felszíni és felszín alatti vizekben leggazdagabb (Mosoni-Duna Duna; Rábca, Répce, Gyöngyös, Marcal Rába Duna szabályozása (közlekedés, Bős-Nagymaros) Hanság lecsapolása (1500 km) Bel- és árvízmentesítés Tavak, fertők, mocsarak, lápok területe csökken Legmélyebb részekben ma védett tavak (Barbacsi-tó) 20-200 m vastag kavicsos üledék édesvíz-raktár, gazdag termálvízkészlet Felszín-közeli talajvíz (2 m 6 m (Mosoni-sík)), folyók közelében nagy ingadozással, horizontális mozgással
Fertő-tó: - Közép-Európa 3. ln. tava - medencéjét árkos süllyedés és szél-kifúvás formálta - vele összefügg az egykori hansági lápvidék, de már csak foltokban látható - síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője - kora kb. 20 000 év - A történelem során többször kiszáradt, legutóbb teljesen: 1868-1872 közötti években sekély, nagy vízszintingadozás és magas sótartalom - Főleg a déli oldalon gyors ütemben nádasodik el ~240 km összhosszúságú úthálózat
Hanság: Hordalékkúppal elzárt, korlátozott lefolyású medence korábban erdős láp, ma kultúrtáj (lecsapolva) 17-18.sz-ig a Fertővel egységes, > 600 km 2 kiterjedésű vízivilág 1912: mexikópusztai (fertőújlaki) zsilip választotta szét Szigetköz, Csallóköz: Öreg- és Mosoni-Duna ( Kis-Duna); szinte áttekinthetetlen vízhálózat, különleges ökoszisztéma
Nyirkai-Hany, láprekonstrukció
Talajok Folyók és felszín alatti vizek közelsége Szigetköz: réti öntéstalajok Rábaköz: öntés és réti talajok, típusos réti, lápos réti és kotus láptalajok Marcal-völgy: lápos réti talajok, peremeken (ahol a tjvíz mélyebben): réti cszj-ok. Fertő-Hanság med.: láptalajok Mosoni-sík: nagyobb vízállású helyekencszj-ok Tőzeg: magas tjvízállású, lefolyástalan ter. egész évben telített talajok növ.maradványok nem bomlanak le, felhalmozódnak 3-6 m vastag is lehet. Vízeltávolítás kiszárad, megkezdődik a szervesanyag-lebomlás összeesik
Élővilág Gazdag és változatos a vízi, mocsári, lápi és ártéri élővilág FHNP, Szigetközi TK Szigetközben alakult ki az ártéri vegetáció leggazdagabb sorozata: Iszaptársulások parti füzesek cserjések bokorfüzesek fűz-nyár ligeterdők, folyók szállította hegyi fajok (tűzliliom) A Hanság őrzi az ősi növényzet legtöbb emlékét: Lápi nyúlfarkfüves üde lápok, kékperjés láprétek, magassásos rétek, náddal kevert fűzlápok, égeres láperdők Jelentős mezőgazdasági hasznosítás rétgazdálkodás, szántóföldek (86%)
Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok a Kisalföldön Marcal-medence (Kemenesalja, Pápa-Devecseri-sík) Komárom-Esztergomi-síkság (Győr-Tatai teraszvidék, Igmánd- Kisbéri-medence, Almás-Táti-völgy) Máytusföld Nyitramenti-sík Garammenti-hátság Ipolymenti hátság
Marcal-medence Marcal-völgytől K-re bakonyi patakok hordalékkúpjai (löszös lejtőül-el fedett) Pápa- Devecseri-sík Bakony felé magasabb, eróziósan tagolt DNy-on enyhén tagolt, + Somló Marcal-völgytől Ny-ra a Kemeneshát lejtősödése, eróziósan letarolt: Kemenesalja Fsz-én 20-30 m homokoslöszös-iszapos réteg Ság-hegy Domborzat
Komárom-Esztergomi-síkság Többemeletes táj : Duna árterét kísérő lapos homokos hordaléksíkság Duna-teraszokból megmaradt szigethegyek (IV) hullámos felszínű eróziós medencesíkság (IKm) Győr-Tatai-tv jégkor első felében felhalmozódott kavicsanyagból Ny-on 140-150 m magas, széles teraszszint K felé elkeskenyedik apró ovális, 200m magas hegyek egykor egységes teraszt a Dtúli khg. folyói darabolták fel
Almás-Táti-völgy: Gerecse felől lépcsősen leereszkedő Duna-teraszok magasabb térszín szabdalt, alacsonyabb összefügg Felszínükön lösz, néhol édesvízi mkő Igmánd-Kisbéri-medence: tájképi elemek látványos keveredése eróziós és deráziós völgyekkel dombsorokra tagolt med. D-i peremén hordalékkúpsíkság, É-i fele löszös medencesíkság
Éghajlat Eltérő vonások különböző fekvés
Szeles vidék mégis kevés a homokforma nedves volt az eolikus formák kialakulásához Kevés ködös nap! Magyarországi szélkerekek 80%-a a Kisalföldön! ( szélparkokban )
A nagytáj középső-déli részén hosszabb a vegetációs időszak
Vízrajz Medenceperemi helyzetek mögöttes hegységekből érkeznek a vízfolyások Tatai Öreg-tó, mesterséges Pápa-Devecseri-sík főbb patakjai az É-Bakonyból Komárom-Esztergomi síkság: Cuha, Concó, Által-ér Kemenesalja termálvize akár 80 C (középidei ül.-ből) Talajvíz domborzatfüggő Duna árterén pl. 2 m, szigethegyek alatt 10-15 m Parti szűrésű vizek!! Gerecse előterében karsztvíz Rétegvizek felsőpannon homokos ül.-ből
Talajok Változatos domborzat, jelentős vízhatás tarka talajtani kép Magas vízállású völgytalpak medenceperemek: nyers öntés-, öntés réti, réti talaj, réti és mészlepedékes cszj, cszj bet, barnaföld, abet
Növényzet Eredeti növénytakaró (vízfolyások, talajvíz függvényében): bokorfüzesek, ártéri ligeterdők, néha lápi társulásokkal váltakozva Szántóföldi művelés maradványokban: homok és löszpusztai társulások, tatárjuharos tölgyesek, cseres és gyertyános tölgyesek
Homoki tölgyes, tatárjuharos tölgyes után kb. 180 m tszf: CSERES-TÖLGYES!!!
Nyúli lösz-szurdik eleje Löszpincék!! (150 m-es, U alakú is!)
Egy félig Magyarországhoz tartozó, - hordalékkúpok által feltöltött idős süllyedék terület - gazdag felszíni és felszín alatti vízkészlet - határozott az óceánikus hatás, kiegyenlítettebb klíma, szél Arrabonától az Opel Művekig Egyenletesebb gazdasági fejlődés Intenzíven művelt kulturtáj, vízhez kötött természeti értékek Fejlett infrastruktúra, képzettebb munkaerő, nagyobb tőkeerő
Tatai Kálvária-domb Középidő (210-66 mió év) rétegsora